Emberemlékezet

Tárnák mélye helyett a pincebörtönök mélyén. Hogyan reagált a pártállam a természeti katasztrófákra, bányaomlásokra? Miért sejtettek mindenhol szabotázst?

1989. Románia összeomlik. Egymásra lőnek a különböző fegyveres csoportok. Ki kivel van? Ki tudja? S volt-e magyar beavatkozás?

Tűzzel-vassal. Joggal-jogtalansággal. Megtöréssel-megalázással. Mindegy hogyan, csak eltűnjenek az önállóan gazdálkodók a faluról. Mert a tulajdon, az önálló gazdálkodás az autonómia alapja. Ezt pedig a kommunizmus nem tűrhette. A kulákperek anatómiája.

Miért történt meg Trianon? Bűneink miatt? Az események elkerülhetetlen láncolata miatt? Vagy azért, mert a döntő pillanatban – hogy erősebb szót ne használjunk - alkalmatlanok jutottak kormányrúdhoz?

Azokra emlékezünk, akik nélkül nincs ma magyar Sopron, s persze eljátszhatunk a gondolattal, hogy mi történt volna, ha 3 évvel korábban, 1918 őszén-telén nem szerelik le a hadsereget, s az egész ország egy nagy Rongyos Gárdává változva védte volna meg a magyar területeket a rátörő román, cseh és szerb csapatoktól. Erő és siker 1921-ből.

Nem érte meg a rendszerváltoztatást, amiért annyit dolgozott. Mikortól? Már a német megszállás idején is 1944-ben, aztán 1945-től a szovjet megszállás idején folyamatosan, töretlenül. Vajon mekkora lelkierő kellett ahhoz, hogy a nyílt tárgyaláson visszavonja az ávó verőlegényei által kicsikart vallomásait? És mi következett utána, amikor újra magára maradt az ávóval a pincék mélyén?

Szerov tábornok a KGB alapító vezetője 1954-től. A magyar forradalom egyik ellensége. Most jelent meg a naplója, benne sok Magyarországra vonatkozó feljegyzéssel. No de miért vezet naplót egy titkosszolgálati tábornok? És tényleg benne van minden titok?

Könyves Kálmán létrehozta, a szocialisták megszüntették – a kezdetet és a végpontot tekintve így foglalható össze röviden a magyar tengeri flotta történelme. De részletesen is megnézzük, hogy mi vezetett a magyar tengeri flotta 2004-es megszüntetéséhez.

Szürke eminenciás. Túl szép kifejezés ez a Rákosi és különösen a Kádár-rendszerben meghatározó politikusként működő Münnich Ferencre, akit csak egy hajszál választott el attól, hogy róla nevezzék el a Kádár-rendszert.

Isten vándora – így gondolt magára Regőczi István katolikus pap, akiről a covid árvák megsegítésére létrejött alapítványt is elnevezték. Ki volt ő és miért került összeütközésbe az árvák gondozása miatt a kommunista rendszerrel?

Az állambiztoság a megtalált és megsemmisített lehallgatókészülék árát meg akarta téríttetni a megfigyeltekkel – ez is egy epizódja a szerzetesrendek állami felügyeletének. Elemzünk.

Mikor kezdődött a rendszerváltoztatás? Miként következtek egymásból az egyes lépések? Miként hatott ránk a nemzetközi környezet és mi az, amivel mi is visszahatottunk a nemzetközi politikára?

1945 után, egészen 1990-ig Magyarország szolgaian követi külpolitikában is a Szovjetuniót. Erről árulkodnak az 1945 utáni viszony mérföldkövei. 1948 után, amikor Sztálin szakított Titoval, már „az imperialisták láncos kutyájaként” nevezték a sajtóban az addig követendőnek kikiáltott jugoszláv vezért. De a magyar vezetés természetesen sehol, soha nem tette szóvá ebben az időben a szerb partizánok több tízezer halottal járó délvidéki magyarirtását, ellenben folyamatosan bocsánatot kértek az újvidéki pogromért.

Vajon van-e az Aranybullának hatása mai jogfelfogásunkra? A válasz igen, s az okok az Aranybullánál is mélyebben vezetnek a magyar történelembe. A jogfelfogás mélyén pedig a szuverenitás rejtezik: az önálló döntések meghozatalának évezredes magyar igénye.

Duray Miklós a rendszerváltoztatás meghatározó magyar nemzetpolitikusa. Nemrég ment el közülünk – életútját és az örökségét elemezzük.

Nem a Balaton földrajzi kialakulásáról beszélünk, hanem arról a folyamatról, amely a reformkorban kezdődik: a mai balatoni településszerkezet és gazdaság kialakulásáról, benne a szocialista időszak politikai okokkal magyarázható zsákutcájával, a Zimmer Frei hálózattal.

A 19-20. század több próbát állított a magyar nemzet elé. Hogyan feleltünk meg a próbák kihívásainak? Ezt elemezzük. Milyen próbákról beszélünk? A nemzetiségi próba, Trianon próbája, az újjáépítés próbája - végső soron a magyar életerőről szólunk.

A középkori önálló magyar állampénzügyek után a 48-49-es átmenetet követően 1867-től beszélhetünk újra önálló magyar gazdálkodásról. Sajátos magyar út ez, az állam nagyarányú és sikeres részvételével. (Vagyis nem igaz, hogy az állam rossz gazda…) A dualizmus utáni időszak, a Horthy-kor gazdasági újjáépítésével együtt egyértelmű és határozott siker. A szocialista időszak egyértelmű kudarc, s kudarc az egymást követő szocialista kormányok rendszerváltás utáni gazdasági munkája is, mert nem a magyar sajátosságokra, hanem nemzetközi minták követésére épül. 2010 után viszont visszatértünk a dualizmus korának sikeres gazdaságpolitikájához.

549 hajóból álló magyar tengerhajózási flotta veszett el Trianonban. A nagyobb hajókat a nagyobb hatalmak kaparintották meg, a kisebbeket a kisebbek. Kártérítés a magyar magáncégeknek sem járt. Végigvesszük a flotta fejlesztését és a magyar állam befektetéseit a déli vasúttól az első fiumei móló megépítésén át addig, hogy a Kárpát-medence tengeri kijáratának milyen hatása volt a nemzetgazdaságra. 1920-ban Magyarország elveszti Fiumét, de Fiume is elveszti Magyarországot. Soha többé nem lesz már Európa 10. legforgalmasabb kikötője.

Mint cseppben a tenger, úgy tükröződik Ify Lajos katolikus pap életében Magyarország 1920 utáni sorsa. Egyházat épít Fonyódon, mígnem 1948-ban kommunista nyomásra saját egyháza is kiveti soraiból, de ő a Szent-György hegyen megteremti magának saját templomát, amely 1967-ig működik. Van-e újjáéledés a romokból – ez már a 21. század kérdése. Ügynöki jelentés beszél így róla: egy ember, aki kétszer halt meg.

A rendszerváltoztatással a szocializmus teljes pénzügyi csődje az Antall-kormány nyakába zúdult. Az őket követő szocialista kormányok az országmegszüntetés és a mozgástérszűkítés útján jártak. 1998 és 2002 között, s aztán 2010 után volt újra törekvés gazdasági téren is a rendszerváltás eszményének, a magabíró, önálló, szuverén döntéseket hozni képes Magyarországnak a megteremtésére. Ezzel visszatértünk a dualizmus korának sikeres pénzügy- és gazdasági politikájához.

1947 októberben töltöttük ki az első totószelvényt Magyarországon. De miért épp ekkor és mennyire ellenkezett a szocialista erkölccsel a totózás? Milyen összefüggés volt a totózás és az 1948-as, 1952-es és 1956-os, kiugróan jó olimpiai szereplések között?

Hóman Bálint kultuszminisztert koncepciós perben ítélték el. Az ítéletet csak 2015-ben semmisítették meg. De részben még ma is él, például abban, hogy Hóman nem került vissza az MTA tagjai közé

Volt-e magyar tenger az Adria? Mosta-e Magyarország határát három tenger? Miközben XX. századi veszteségünkről, a Szent Koronához Horvátországtól független „külön testként” csatolt Fiume elvesztéséről beszélünk, érintjük előbbi korok kérdéseit is.

Magyarországot kirabolták a szocializmus idején. Nemcsak a szovjetek és a háborús jóvátételt követelő győztesek, hanem az állam és az állam cégeinek szolgái is. No de akkor mire vettük fel a hiteleket? A viszonylagos jólét biztosítására vagy a rablások ütötte lyukak betömésére?

Az első világháborúról is folyamatosan kerülnek elő naplók. Ezek a naplók testközelből mutatják meg a háború mindennapjait. Például azt, hogy a magyar katona imádkozik azért az olaszért, akit rövidesen fel kel robbantania – mert ez a háború törvénye.

Magyarország német megszállása, vagyis 1944. március 19 után megszűnt önálló államként létezni. Az előtte lévő két esztendő az útkeresés időszaka: miként szabadulhatunk a halálos német ölelésből?  Kállay Miklós életrajz.

Budapest identitása sok kis önképből rakódik össze. Érdekesen élnek a világvárosban a helyi identitások és összegződnek budapesti öntudattá.

Pozsgai Imre életútját elemezzük egy most megjelent dokumentumgyűjtemény alapján. 1957: kiállás a Kádár-rendszer mellett, 1989: részvétel a lebontásában. Ki volt valójában Pozsgai Imre?

A Szent Korona XX. századi sorsa mellett elemezzük jelentőségét a magyar történelemben és a szent korona tan hatását a nemzet életére. Régebbi felvételt adunk közre.

Herzl Tivadar, a cionizmus megalapozója merített a kor magyar szellemi áramlataiból. Pesten született, itt is élt 18 éves koráig – életének közel felében. Nem csoda, ha nem tudta kivonni magát a magyar nemzeti liberalizmus hatása alól. Herzl Tivadar magyarul nemrég kiadott naplóját mutatjuk be.

A Kádár rendszer a kezdeti tétovázás és helyezkedés után – amikor a szovjet fegyverek mögé bújtatták a terrort -, brutális megtorlással alapozta meg hatalmát. Ezt a terrort elemezzük: a sortüzeket, az internálásokat, a letartóztatásokat, a halálos ítéleteket és a börtönbüntetéseket. Egy társadalom megfélemlítését.

Sallóvölgyi Békeffy László tartalékos huszárfőhadnagy naplóját mutatjuk be. Írója a Donnál halt meg 1942 őszén, de addig követjük a bevonulástól a hídfőcsatákig eltelt fél évet. Különleges élmény: cenzúrázatlan emlékek a frontról.

1956. november. A szovjet bevonulást elemezzük. Hogyan jöttek, honnan jöttek, mit tettek? Vajon lett volna értelme az egész nemzet ellenállásának?

A klasszikus liberalizmustól a progresszív liberalizmusig kísérjük végig a magyar liberalizmus kialakulását, virágzását a nemzeti liberalizmus államalkotó korszakában a 19. század végén- 20. század elején és mai elolvadását, megsemmisülését.

Nem volt olyan régen a magyar történeklemben, amikor a kommunista pártnak volt saját fegyveres ereje. A munkásőrség a kádári terrorban és a terrorért jött létre, de 1989-es feloszlatása előtt már inkább a karrier megalapozója volt a pártállamban.

1956 magyar forradalma hirtelen tört ki, de a társadalomban sokáig és mélyen készült az ellenállás. Egy megsértett, megalázott és kifosztott ország állt szemben elnyomóival.

1944 október közepén még volt más út. Szálasi nyilas puccsa után már csak a pusztulás következhetett. Nyilas puccs a német fegyverek árnyékában: nem magyar érdek a Szálasi hatalom.

A XX. század a szociáldemokrácia évszázada volt, s különösen igaz ez a II. világháború utáni időszakra. No de hova tűnt a szociáldemokrácia? Mi történt a XX. században, amitől ez az irányzat mára elvesztette egykori jelentőségét?

Egy rendszer névadója, miközben életútja tele van árulással és önellentmondással. Mégis Kádár János nyerte meg a „csak egy maradhat” játszmát, amelyet Rajk Lászlóval, Rákosi Mátyással és Nagy Imrével játszott. Kádár János életrajza.

Magyarország nemzeti össztermékének két és félszeresére tehető a pusztítás, amelyet a megszálló románok végeztek csak a mai országterületen. A kivégzettek, meggyilkoltak száma is ezer fölötti. Most készül először a teljesség igényével regiszter az 1919-20-as román kártételekről, az egész Kárpát-medencére. Bandholz amerikai tábornok szerint a román hadsereg és vezetője, Mardarescu tábornok megérdemelné az „Ali baba és a negyven rabló” emlékérmet.

Meghalt magyar hősként 1958. június 16-án. Élt az országának sokat ártó kommunistaként 1953-ig. Nagy Imre életrajza.

Amikor a pincékbe szorult vissza az élet. Romok a felszínen, élet a föld alatt. És a naplók, amelyek megörökítik Budapest legsötétebb napjait. Egy háború, amelyből nem tudtunk kimaradni, s egy ostrom, amelyet nem tudtunk elkerülni. pedig mindkettőt szerettük volna. Honnan volt élelem, víz, meleg az ostrom két hónapja alatt a közel egymillió budapestinek?

Többet költöttünk rá a második világháború idején, mint a háborúra: ez a magyar szociálpolitika. Teleki Pál programja, de viszik tovább halála után is: ház, föld, gép, állat, munkalehetőség a nagycsaládosoknak. És a másik oldal: a rendezettség és segítségnyújtás másoknak, amit ezért elvár a társadalom.

Kapcsolati háló. És a benne vergődő művészek. Húzd meg, ereszd meg és személyes kedvezmények. Életművek és alkuk. Aczél György kultúrpolitikáját elemezzük.

Alapítva 1955-ben. A kommunista hatalom már eltüntette a színről az ellenálló egyházi vezetőket, feloszlatta a szerzetesrendeket. De a kommunista betontenger közepén egyszer csak kihajt egy virág. Fiatal lányok kezdenek el a letarolt társadalomban, igazodva a külső kényszerekhez, de nagy belső szabadságban szerzetesként élni. Börtönbe kerülnek. Mire kijönnek, többen lesznek. A ma is létező kismarosi ciszterci közösség kezdetei.

Egyik legérdekesebb történelmi olvasmányomról beszélgetünk: Zsindely Ferenc naplójáról. Teleki Pál, Bárdossy László és Kállay Miklós miniszterelnökök titkára jegyezte le gondolatait, igazi szépírói stílusban. A beszélgetéssel bepillanthatunk abba a gondolkodásba, amely a magyar nemzet érdekét minden elé helyezte. A napló megjárta írója előkelő villáját, rejtezett a kerti madáretetőben, megmenekült az ávós házkutatás elől, mígnem egy vidéki levéltárban nyugodott, s most kiadásra került.

Tanyasi iskolák, könyvtárhálózat, egyetemi hálózat és külföldi magyar kollégiumok dicsérik miniszteri munkáját. Miként lehet valaki századokra hatással a magyar művelődésre és közgondolkodásra? Életrajz Klebelsberg Kunóról.

Richter Gedeon neve egykori gyáráról, élete főművéről ma is ismert, még a tőzsdézők számára is. Élete azt példázza, hogy lehet Magyarországról indulva magyar ésszel, tőkével és akarattal nemzetközi multit felépíteni. Halála és gyárhálózatának tönkretétele pedig az embertelenségről és szakavatatlanságról beszél – a nyilasokról és a kommunistákról.

A magyar demokrácia nagy reménysége lehetett volna a Magyar Szabadság Párt, ahol bátor, okos és elkötelezett magyar emberek, politikusok dolgoztak – amíg le nem tartóztatták, el nem üldözték, ki nem végezték őket az akkori Nemzetközi Párt, tagjai, vagyis a kommunisták.

Kudar Lajos csendőr ezredes, a csendőrség hírszerzési vezetőjének sírját nem ismerjük. De a tetteit igen. Mielőtt valamikor 1945 február közepén, az ostrom utolsó napjaiban, a Várban lévő egykori irodája környékén kivégzik, emberek ezreit, tízezreit menti meg. Sorsa mutatja, hogy milyen sokrétű volt a Horthy kor elitje

Tóth Ilonka az ártatlanul kivégzettek egyike. Sorsa mutatja, hogy a kommunista hatalom milyen módon tesz tönkre a haza javán dolgozni akaró embereket.

Maguk is terrorcsapatnak nevezték magukat, s ez volt a dolguk is: a csekély támogatottsággal rendelkező kommunista hatalom 1919-ben is csak terrorral tudott ideig-óráig fennmaradni. Ekkor lőnek először embereket Budapesten a Dunába.

Esterházy János egyedül szavazott a szlovák parlamentben a zsidók kitelepítése, táborokba küldése ellen. A szovjet bevonulás után mégis deportálás várja, jár a gulágon, majd cseh börtönben hal meg a felvidéki magyarság egyik legnagyobb hatású politikusa. Magyar sors a vérzivatarban.

Keszthelyen a forradalom kitörése után egy héttel, 1956. november 1-én emeltek szobrot 56 hőseinek. Az úgynevezett „fehér embert” a kádári hatalom még sokáig nem merte elbontani a keszthelyi Fő térről. Amikor elbontották, gondos kezek elcsomagolták, s a rendszerváltoztatás után azonnal felállították – de nem az eredeti helyén. Most került oda vissza. Mindezek kapcsán beszélünk a vidék ötvenhatjáról is.

Remélhetőleg rövidesen hazakerülnek Sulyok Dezső iratai. A reménybeli magyar miniszterelnöknek ugyanúgy a kommunisták miatt kellett távoznia az országból, ahogy annyi más tehetséges, elkötelezett magyar embernek. Régebbi felvételünket adjuk közre.

A politikában fontos az őszinteség, vagyis hogy egy párt annak mutassa magát, amilyen valójában, s amilyen politikát visz majd, ha hatalomra kerül. Talán ez az SzDSz jelenség legnagyobb tapasztalata. Miként építette le a liberális politika a magyar államot a 20. század végén, a 21. század elején – ezt is megvizsgáljuk.

Bíboros, hercegprímás. És szenvedő ember. Megjárja a nyilasok és a kommunisták börtöneit is. Törvényszerűen kerül szembe mindkét totalitárius eszmével és rendszerrel. Életrajz Mindszenty Józsefről.

Magyar hőseink közül most a Délvidéken 1944-ben kivégzett Körösztös Krizosztom ferences szerzetes sorsát vesszük sorra. Együtt szenvedett és halt meg azzal a több tízezer magyarral, akik akkor a szerb partizánok etnikai tisztogatásának áldozatai lettek.

Apponyi Albertet leinkább az 1920-as tárgyalódelegáció tagjaként ismerjük. De hosszú politikusi útján ennél sokszínűbb élete volt. Életrajz.

Az 1988-1998 közötti hatalom-átmentés történetét vizsgáljuk kellő távlatból. Mi marad, ha elvész a politikai hatalom? A gazdaságot, a kultúrát, az intézményeket vesszük górcső alá és azt, hogy a Kádár-kori elit miként készült erre a hatalom-átmentésre.

Barankovics István a második világháború utáni politikai egyik nagy reménysége. Államférfi, aki menekülni kényszerül. Egyike azoknak, akiket a kommunista diktatúra elüldöz az országból, így kivételes képességeit nem fordíthatja Magyarország hasznára. Életrajz.

A 20. században és a 21. században gyakran használt fogalmainkat tesszük a történelem nagyítója alá.  A jogállamiság, a szuverenitás, a nemzetközi hálózatok, a nemzetközi pénzügyi hálózatok fogalmait nézzük meg az elmúlt 1100 év magyar történelmében, hogy kiderüljön: mai küzdelmeink eleink sokszázados küzdelmeibe ágyazódnak be.