impakták podcast

Az igazán jó sci-fik a valóságból is ötletet merítenek. Nem kivétel ez alól az HBO „The Last of Us” sorozata sem, amelyet az Ophiocordyceps rendbe tartozó gombák által „zombisított” hangyák esete ihletett meg. De mi történik egy ilyen hangyában, hogyan veheti át a gomba felette a kontrollt? Mi az értelme ennek az egésznek evolúciós szemszögből, mi az a szint, ahol a biológus kezd el borzongani és egyáltalán, létezhet-olyan gomba, ami zombivá tesz minket is? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az impakták XXXII. adásában Markó Bálinttal, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettesével, hangyakutatóval és Kovács M. Gáborral, az ELTE Növényszervezettani Tanszékének vezetőjével, akinek a parazita gombák a szakterülete.

Gregor Mendel születésének 200. évfordulóján arról beszélgetünk Poczai Péterrel, a Helsinki Egyetem Természettudományi Múzeumának munkatársával, a Szisztematika és Evolúció Kutatási Program igazgatójával, hogy mi is vezethetett Mendel kísérleteihez és felismeréséhez. A történet elsősorban nem is borsókról, hanem juhokról szól és Festetics Imre személyében van egy hangsúlyos magyar szála is a történetnek.

Jékely Gáspárral beszélgetünk az idegrendszer kialakulásának eredetéről és evolúciójáról, s ehhez kapcsolódóan, miért lehet hasznos egy tengeri gyűrűsféreg tanulmányozása, illetve mi lehet a slágertéma a következő évek agykutatásában.

Miért fontos, hogy a fejlődő agy azon sejtjei, amelyek egyszer csak elvesztik a kapcsolatukat a környezetükkel, elpusztuljanak? Hogy kapcsolódik ehhez az alkohol, és miért foglalkozik egy kannabisz-kutató ilyesmivel? Katona Istvánnal készült beszélgetésünkből fény derül ezekre a kérdésekre, mint ahogy arra is, hogy milyen hosszú és kacskaringós egy új tudományos felfedezés útja.

An interview with Peter and Rosemary Grant about their work on Galapagos finches. What were their main findings? Would they do anything differently now? Could be there signs of "ghost" finch populations in the genome of extant birds? (For a Hungarian language transcript please see: https://criticalbiomass.blog.hu/2020/02/12/darwin_pintyek)

Andreas Vesalius anatómia atlasza, a Fabrica, mérföldkő a vizuális ismeretterjesztés történetében. A sok látványos csontváz és izomember ellenére a korabeli felhasználók érdeklődését elsősorban a genitáliák keltették fel - vannak dolgok, amelyek nem változnak. Erről és a reneszánsz ismeretterjesztés egyéb érdekességeiről beszélgetünk Margócsy Dániellel az impakták legújabb adásában.

Ha magunkból indulunk ki, viszonylag egyszerűnek tűnhet, hogy hogyan lesz valakiből férfi és hogyan nő. De halakban nem ilyen egyszerű. És vannak fajok ahol egy egyed előbb hímmé válik majd nősténnyé. Vagy épp fordítva. Az impakták 26. adásában Orbán Lászlóval beszélünk különböző szex-determinációs rendszerekről. Bővebben: https://sciencemeetup.444.hu/2018/06/24/elobb-ferfi-aztan-no-a-halak-ivarmeghatarozasa-ezt-is-engedi

Az ELTE kurdisztáni régészeti expedíciójának tagjaival beszélgettünk az egykori asszír birodalom egyik fontos településének számító Grd-i Tle feltárásáról, a mai régészeti expedíciók kihívásairól és Kurdisztán jelenéről.

Az impakták migrációs sorozatának zárórészében a Türk Attilával és Mende Balázzsal beszélgetünk arról, hogy tényleg Vereczkén keresztül érkeztek-e meg a honfoglaló magyarok a Kárpát medencébe, hol volt Etelköz, oda honnan érkeztek a magyarok és hogyan keveredhettek utána a már itt élő népességekkel.

Új sorozat indul az Impaktákban, ezúttal a neveléstudományról beszélünk kutatókkal. Az utóbbi hónapokban nagy visszhangot kapott a PISA felmérés és ennek kapcsán fókuszba került az a kérdés, hogy mit és miként is lehet mérni az oktatásban. Erről is beszélgettünk Nahalka Istvánnal az ELTE Neveléstudományi Intézetének oktatójával.

A Vaskor során és különösen a népvándorlás megindulásával szinte csak kapkodjuk a fejünket, miképp változik a Kárpát-medencét lakó közösségek elnevezése. De a legtöbb hódítás nem járt lakosságcserével, csak lassú beolvadással. Folytatódik az impakták migrációs sorozata.

Mi késztette a Monarchia elitjét, hogy a 19. sz. végén felvegye a kapcsolatot az izolációból kilépő Japánnal? Miért lett a szigetország itthon is példakép és miért gondolják egyesek ma is Nap-honnak Nippont? Erről is beszélgetünk az év utolsó impaktájában.

Az emberi rákos megbetegedések nem ragályosak. De mi lenne, ha azok lennének? A tasmán ördögök példáján látható, hogy miként veszélyeztetheti egy faj fennmaradását egy agresszív, ragályos rák, illetve hogyan próbálja a faj védőmechanizmusokat evolválni. De szó esik még a kutyák Sticker szarkómájáról, és röviden a tengeri kagylókban megfigyelhető ragályos leukémiáról is. Részletek itt: http://sciencemeetup.444.hu/2016/09/10/szegeny-ordogok-ragalyos-rak-a-tasman-ordogben-es-mashol

Honnan eredt és miképp vált népszerű ideológiává száz évvel ezelőtt a turanizmus? Hogyan zajlott az "ugor-török" háború? Mennyire jött be Magyarországnak a "Keleti Nyitás" 1.0? Ezekről a kérdésekről is beszélgetünk Ablonczy Balázs történésszel az új impaktákban.

A régészeti leletek tanúsága szerint a bronzkor során a Kárpát-medencébe több irányból érkeztek bevándorlók. Ezeket a migrációkat ma már nem csupán a klasszikus régészet és a hagyományos antropológia eszközeivel lehet vizsgálni, hanem stabilizotópos és archeogenetikai módszerekkel is. Kulcsár Gabriellával, Kiss Viktóriával az MTA BTK Régészeti Intézet főmunkatársaival és Hajdu Tamással, az ELTE TTK Embertani Tanszék adjunktusával, az MTM Embertani Tár önkéntes munkatársával beszélgettünk, hogy mit is tudunk erről a mozgalmas időszakról.

Az utóbbi időben egyre nő az ADHD-val, azaz figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral küzdők száma. Az USA déli államaiban már 20 százalékot is elérheti az arányuk. De lehet, hogy ez a növekedés csak a gonosz pszichológusok műve? Kérjük, töltsétek ki a podcast hallgatási szokásaitokat mérő kérdőív(ünk)et. http://goo.gl/forms/3IPZmGiE7A Köszi.

Az újkőkorszak során drámaian megváltozik Európa addig főleg csak vadászó-gyűjtögető közösségekből álló népessége: előbb dél-keletről korai földművesek, majd észak-keletről a kurgán síros, lovas, sztyeppei népek leszármazottai érkeznek. Az MTA Régészeti Intézetének munkatársával, Szécsényi-Nagy Annával arról beszélgettünk, hogy a három közösség keveredéséből hogyan alakult ki aztán a modern, európai genetikai állomány. Bővebben itt: http://sciencemeetup.444.hu/2016/01/10/genek-irjak-ujra-europa-ostortenetet

A 2001-es orvosi Nobel díj egyik nyertese mesél a sejtciklusról és korabeli kísérleteiről. Igaz, ma már szinte mindenki csak egy félremagyarázott vicc miatt ismeri őt. Tim Hunt interjú az impaktákban. (Az interjú átiratát itt olvashatjátok:)

Északkeletről jönnek az országba és nem tisztelik az ártereinket. Ezt az elképzelhetetlen mennyiségű pillepalackot igyekszik ártalmatlanítani a PET Kupa. Fotó: www.petkupa.hu

A magyarországi vízkészletek kiváló minőségűek. Eláruljuk, mi veszélyeztetheti mégis őket? Például Ön.

Katona Istvánnal a KOKI kutatójával beszélgetünk a cannabis agysejtekre gyakorolt hatásáról, drogpolitikáról és madarászatról.

A Vad Magyarországnál is vadabb helyeken forgat Török Zoltán. Az Impakták 10. epizódjában a természetfilmezésről és az evergladesi kalandokról beszélgetünk.

Hraskó Gábor biológus és tudományos ismeretterjesztő előszeretettel hangoztatja, hogy nem érdemes bedőlni a homeopátiának. Amikor viszont rákérdeztünk, mégis mit keres a dolgozószobájában hígított Berlini Fal és holdfény pasztilla, ki... ööö... elmagyarázta, hogy mire használja ezeket. Itt az Impakták 9. epizódja.

Interjú Szummer Csabával, a Károli Gáspár Református Egyetem docensével a pszichedelikus szerek terápiás használatáról. A pszichedelikus szerek nem egyszerű kábítószerek: sokkal intenzívebb élményt nyújtanak, viszont nem addiktívak. Haláltól rettegő rákbetegeknek megnyugvást hoz, papok számára pedig életük meghatározó spirituális élményét nyújthatja a pszichedelikus-trip, de a drogellenes törvények miatt kísérletezni is nehéz ezekkel a szerekkel. Persze rosszul is elsülhet a pszichoaktív élmény, Sartre a meszkalinozás után hónapokig arról hallucinált, hogy mindenhová rákok követik. Újra itt az Impakták.

Vízhólyagos volt a kezed a C64 joystickjától? A Space Invaders-t még most is nyomod? Vagy ezekről legfeljebb töriórán hallottál? Hogyan csinálunk sört és miért pont úgy? Van-e értelme a sörarcheológiának és igaz-e, hogy el lehet komlózni egy főzetet? Itt a februári Impakták.

Mi az a malakológia és miért foglalkozik vele valaki? Pótolható lesz-e egyszer a sérült emberi végtag? Mit árulnak el a csigák a fajképződésről és a szalamandrák a regenerációról? Januári podcastünkben Fehér Zoltán, a bécsi Természettudományi Múzeum múzeológusa osztja meg velünk expedíciós élményeit és Simon András, a Karolinska Intézet kutatója mesél a regeneráció-kutatásról.

Hogy kerül egy gimis diák a Nobel-díj átadóra? Tudjuk-e már végre, hogy tényleg volt-e élet a Marson, és mikor lesz már végre kolóniánk a vörös bolygón? Ezekre a kérdésekre is keressük a választ a decemberi Impaktákban.

Oltások és járványok a hidegháború idején, pszichoaktív szerek vélt és valós hatása felnőttekben és gyerekekben ma. Itt a novemberi podcastünk.

Az októberi Impaktákban egy feltörekvő magyar startup-project, a Codie egyik alapítójával beszélünk, illetve megmártózunk a mikroRNS-ek világában is.

A szeptemberi Impaktákban az Európai Unió Human Brain Projectjét vesszük górcső alá Rancz Ede neurobiológussal, valamint Meskó Bertalan beszél arról, hogy merre is tart az orvos-beteg viszony, milyen kellene legyen a jövő orvostudománya.

Az Impakták "pilot" epizódja, melyben elmondjuk, hogy mi is a célunk a podcast-el, szólunk az MH17 katasztrófájában elhunyt Joep Lange-ról és az afrikai ebola járványról. Interjú-vendégünk Ferenci Tamás, akivel a védőoltásokról beszélgetünk.