Első kézből - 24.hu

Minisztériumi tisztviselők, ellenőrök, pályázatírók és pályázók 25 milliárd forintnyi EU-s forrást térítettek el az ügyészségi vádirat szerint 2015 és 2022 között. Elmeséljük, amit tudni lehet róla, és megmutatjuk, mit reagált erre csütörtökön Varga Mihály, akinek a minisztériumához legszorosabban kötődik az ügy.

Lehet-e a felhőkarcolókat elkerülve villantania egy emírségnek, és megmaradhat-e közben bármi az arab múltból? És hogyan fest egy világvallásokat összebékítő globalista múzeum?

Felelevenítjük, hol cseng össze a Varga Judit otthonában készült hangfelvétel korábbi megfigyeléseinkkel, és miért élhet az a benyomás, hogy a nyomozás és vádemelés során egy ponton az ügyészek nyomtak egy satuféket.

És hova lett a tőzsdén is szereplő biztonságtechnikai cég, ami több mint tízmilliárdért importált lélegeztetőgépeket?

Az uniós szintű fegyverkezés kedvére lehet a kormánynak, a közösségi médiatörvény viszont néhány irgum-burgummal le fog pattanni a hatalomgyárról. Kiküldött tudósítónkkal búcsúztatjuk a távozó Európai Parlamentet és bizottságot.

Forrás és szakemberek nélkül nem lesz túl hatékony újabb, amúgy betarthatatlan jogszabályokkal előállni.

Mit csinálnak az adatainkkal a fitneszappok és szeretnénk-e az Apple Vision Pro hirdetései szerint élni? Futurisztikus kütyük a podcastban.

Szerzőink megkísérlik felmérni, a hülyeség és a magyar állam altruizmusa közül melyik lehet erősebb szervezőerő a Rogán Antal körül örvénylő vagyonok mögött.

Célok, motivációk és lehetséges kifutások a forrongó Közel-Keleten – Szalai Máté külpolitikai szakértővel beszélgetünk.

Olyan, mintha az OMSZ ezt szeretné elmagyarázni nekünk – azon túl, hogy közel sem tökéletes az új rendszer. De visszaállítják-e a Pest vármegyei önkormányzatok a korábbi saját ügyeleti pontjaikat, és ha igen, lesz-e kivel?

Tízmilliárdok kerültek vidéki vállalkozások feltőkésítését célzó alapokba, majd onnan felhasználatlanul egy állami magántőkealapba, amely egy titokzatos piaci tulajdonostárssal egy egykori állami üdülő helyén fog építkezni.

Az amerikai elnökaspiránsok erősen fogyatkozó számáról értekezünk.

Hova futhat ki az Európai Parlament Magyarországgal szembeni keménykedése, és van-e tere a magyar kormánynak és a Bizottságnak dealelni az Ukrajna pénzügyi támogatásáról szóló februári csúcs előtt?

A Magyar Rádió egykori épületegyüttese helyére épülő új Pázmány-campus terveiből kiderül. Ahogy az is, hogy irdatlan szemetet fog termelni a Palotanegyedben a beruházás, amelynél jóval zöldebb elképzelések is léteztek.

Mire mentek egymással az apró szigetországok, a nagyhatalmak és az olajlobbi, és mit érez a klímaújságíró, aki közelről követte azt?

Habony Árpád után Garancsi István üzlettársaként, gigaberuházásokkal és mindössze néhány év alatt repült be a későbbi miniszter a száz leggazdagabb magyar közé.

És hova pakolgatja ki-be a gáz- és áramszázmilliárdokat a kabinet az MVM körül?

Az sem látszik, hogyan keletkezne többletforrás abból, ha szétválasztanák az EU által jelenlegi formájában nagyon kedvelt osztrák-magyar vasutat.

A bíróság közbeszólt, így Rishi Sunak miniszterelnök egyelőre nem deportálhatja Ruandába azokat az illegális menekülteket, akik nem kapnak védelmet az országban. De csak egyelőre.

Hogyan ejti csapdába a republikánus pártot a trumpista és az abortuszellenes keménymag?

A Palkovics Lászlót egyetemi alapítványába is követő egykor állami cégek hálója akár érdemi saját befektetés nélkül értékes ingatlanhoz segített pár tűzközeli fideszest és rokont, akik közül néhányan tudtukon kívül megírták a NER kiáltványát.

Miért aludtak ük-ükszüleink két részletben éjszakánként, és mennyit szabad ma sziesztáznunk nekünk, hogy tökéletesen pihentetően teljen a mi egyszakaszos alvásunk?

Az Orbán-kormány óva intett attól, hogy a magyar listára felkerüljön az ő nézeteiket leghangosabban képviselő felvidéki politikus, és az eredmények láttán igazuk is lett. Gyimesi György maga pedig azóta már el is temette az etnikai lista gondolatát: a szlovákiai választásról beszélgettünk.

Kampányidőszakon kívül, milliárdokból háborúpártizzák az ellenzéket a CÖF plakátjai és a Megafon propaganda-influenszerei, és közben azt sem tudjuk, ki állja a számlát.

Előbb egy számlagyár sokadik csápjában kajtatunk felszívódott százmilliók után, aztán Nagy Márton testvérének ma is sok minisztérium-közeli megbízást élvező egykori ügyvédi irodáját próbáljuk hihetően eltávolítani a családtól.

Csaknem 900 milliós mínusz egy strandokon és plázákban szétosztogatott társasjátékon emitt, a működést részben finanszírozó MTÜ vezére maga is a kuratóriumban amott. Első kézből podcast.

Előre tervezés, következetesség és egyenes kommunikáció: ez a három dolog biztosan hiányzik a kormány napelem-politikájából.

Hol a nyilvánvaló közszolgálat a független színházakban? És hogyan válik mindenki színháza szürkébbé ezek nélkül, amelyek évek óta kiszolgáltatva küzdenek? Erről beszélünk a jelenlegi formájában búcsúzó Átrium kapcsán.

Ezt is megbeszéljük újságírónkkal, aki igyekszik lépést tartani velük.

A volt amerikai elnök elleni sokadik, de legfontosabb vádirat és lehetséges következményei az Első kézből podcastban.

Az előzményektől az utórengésekig átbeszéljük a Barbie-filmet, és arra is válaszolunk, hány éves kortól való a gyerekeknek.

Kik védenek meg egy kőbányát és kinek kéne ellenőriznie azt? Mitől tart egy vidéki polgármester és mitől a hegy alatt lakók?

Simicska Lajos bukása után egyből bedőlt bizalmasa ingatag bankja, a Széchenyi. Az ottani stiklik kerültek a vádiratba egy korábban adriai kikötőket birtokló milliárdos, Vitézy Tamás ellen is, miután az megvádolta az ügyészséget, hogy az államra fonódott maffia részeként segítettek őt kisemmizni.

A Petőfi Zenei Díjtól és Tóth Gabitól indulunk, hogy a Grammy-díj nem kevésbé fura, de könnyebben visszafejthető csavarjain át érkezzünk újra haza.

A tiszta mászás etikájáról, a magashegyi tudatállapotokról és a sikeres expedíciók mibenlétéről beszélgetünk.

A Nova Kakhovka-i gátszakadásról, a nyári ukrán offenzíváról és az orosz vezérkari főnökök kivégzéséről deliráló zsoldoshadsereg-vezér fejében zajló történésekről értekezünk.

Ilyen a titkolózó nehézipar-fejlesztés, mint az EU-pénzek hiánya miatti kényszerpálya: a komáromiaknak már nem is árulják el, mire kerítenek el még háromszor annyi ipari területet és ötször annyi vizet, mint amennyit a mostani akkugyárak és a város használnak. Közben már épülnek a munkásszállók valamihez, ami leginkább egy újabb gigantikus akkuüzem lehet.

Érezhetően kevés a női előadó a magyar pop első vonalaiban, és az egész zeneiparban alulreprezentáltak. Ha elfogadjuk azt, hogy először egy látványosat kell húzni, hogy aztán egy egészségesebb norma álljon be, akár még a ló túlsó oldala mellett is lehet érvelni.

Az alkotmány egyetemekre vonatkozó része a 2000-es években is ugyanaz volt, mint most, mégis nagyon más döntéseket vezettek le belőle, mint most, amikor mintha direkt tételesen alkotmánysértő struktúra állt volna fel az alapítványokkal.

Tíz esetben már a tulajdonképpeni per kezdete előtt elsőfokú ítélet született a Schadl-perben. Az ügyet követő tudósítónkkal elemezzük ezeket.

A talányos célú orosz hátterű intézmények fővárosi rajongóinak nem kellett sokáig szomorkodniuk a „kémbank” távozása után.

Magyarország világcége jól járt a háborúval, de a kormánnyal már kevésbé. Első kézből podcast.

És tud-e az EU vezető ereje maradni az Európai Néppárt? Az Első kézből podcastban előbb a Fox News mozgásából olvassuk ki a republikánus fősodor érdekét, aztán európai politikusokéból a jövőre lehetséges fordulatokat.

Két beruházás nagyon közel egymáshoz, nagyon eltérő végkimenetekkel.

A jól lobogtatható gazdasági mutatókat kedvezően befolyásolja majd a debreceni óriás akkugyár, mégis alig tesz Magyarország fejlődéséért, mi több, konzerválni képes annak hiányát. De hogyan? És hogyan vágják agyon az autógyárak a körülöttük működő magyar középvállalatokat ahelyett, hogy beszállítói láncba szerveznék őket?

És hogyan lehet, hogy végül az USA-n és Kínán múlik, épül-e és mekkora gyár Debrecenbe? Első kézből podcast.

Az iráni-szaúdi békülés Európáig érő hatása és a pragmatikus Kína manőverei.

Alkotmánybíró és végrehajtó gyermekei, kabinetfőnök, volt igazságügyi miniszter: az Első kézbőlben végig vesszük, kik azok, akiknek a neve a nyomozati anyagban felmerül, de az ügyészség ki sem hallgatta őket.

Hogyan kerül egy újságíró az orosz-ukrán frontra? Hány nap kiheverni egy hét aknatüzet? Érdekel-e bárkit, aki harcol, ha Joe Biden Kijevbe látogat? Hogyan is festene egy orosz béke? És mit gondol a nyugati sajtó hadibeszámolóiról az, aki a saját szemével is látta a háborút? A 24.hu-t tudósító Jászberényi Sándor az Első kézből podcastban (ezúttal videóban is).

Erről és az Észak-Írországra vonatkozó EU-brit megállapodásról beszélünk ezen a héten.

A vád szerint korrupt módon kinevezett bírósági végrehajtók többsége és egy fontos közreműködő is bűnösnek vallotta már magát. Mint tudósítónk fogalmaz, innen szép nyerni: hogyan próbálják meg mégis a Schadl-Völner per főszereplői az első szereplésük alapján?

Így került a Quaestor-vagyonból egy győri hotel, pláza és hatalmas parkolója töredék áron a 15. leggazdagabb magyarhoz, és a győri stadion használati joga az ETO csapatához.

Nem most kaptak béremelést? De, de máris visszavennének belőle, csak nem tudni, hogyan. A műtősök és nővérek fizetését csak ezután és alig emelik. A háziorvosoknál a pénzhez nem nyúlnak, a rendszerhez igen. Mivel próbál most nyomást gyakorolni az orvoskamara, honnan vették rá a példát, és sikerülhet-e nekik?

Mi az Oscar-díj receptje? Mi áll a meglepőbb idei jelölések mögött? Hogyan golyózta ki a rivális filmeket Harvey Weinstein? Így zajlanak az Oscar-kampányok.

Az utolsó szó alighanem a Kúriáé lesz a jogi csörtében, ami arra is irányadó lehet, hogy a budakalászi strandokon lehet-e a jegyek után helyi különadót szedni.

A leendő pártól a vagyoni státuszig mindent meghatároz Magyarországon, hova és milyen családba születik valaki. Mennyire újítók a magyar tanárok és hogyan húz el mellettünk a román szakmunkásképzés? Tárki-tanulmányok a podcastban.

Végső soron ezen múlhat majd az is, hogyan alakul a szolgáltatás ára a mobilpiacon, miután a Vodafone gazdát cserél. És hogyan kerülheti el a 4iG, hogy az EU tiltott állami támogatást neszeljen a nemzeti banki kötvények, MFB-hitel és állami kezességvállalás láttán?

Kapcsoljuk a világ legérdekesebb valóságshow-ját, az USA elnökválasztását, ahol az összegyűlt celebek révén már a republikánus válogató előtti epizódok is mozgalmasak – egyúttal végleg megvonjuk a hosszúra nyúlt amerikai félidei választások mérlegét is.

Hosszas csörtével értük el, hogy jó eséllyel megkapjuk azokat a pénzeket, amik egyébként is járnának – olyan politikai tőkét felégetve, ami nem csak az ország, de még a kormány saját hatalmi szempontjából is hiányozni fog. Ha azonban felengedik a még befagyasztott pénzeket is, az abból megvalósuló beruházások olcsóbbak lehetnek a valódi verseny élénkítése miatt. Na de mi lesz a tanárbérekkel?

Miért valószínűbb, hogy a taxisok eredményesebben állnak ki az érdekeikért az új benzinárak láttán, mint a futárok, tanárok vagy szülők próbáltak?

Mit lehet tudni a Schadl György, Völner Pál és húsz vádlott-társuk ellen zajló nyomozásról, ami eredetileg sokkal kisebb léptékű ügyben indult, mint a vád szerint bezsebelt úgy egymilliárd forint és hét végrehajtói körzet? És hogyan tisztázta magát Varga Judit államtitkára miatt?

Elvben csak az eddigi vállalások és mérföldkövek hangsúlyos betartatásáról van szó az uniós pénzek érkezéséért cserébe, pletykák szintjén az is felmerül, hogy az eljövendő hetekben még új magyar témák is Európa vezetőinek asztalára kerülhetnek.

A lakosság felé befagyasztott csatlakozási lehetőségek, az ipari felhasználók esetében ellentmondásos szabályozás, a naperőműveknél másfél éve húzódó halasztgatás: ezek jellemzik az energiaválság közepén a kormányzati hozzáállást. Első kézből podcast. A megújulók ügyének ráadásul Palkovics László távozása és tárcájának szétdarabolása sem ígér jót.

A remélt nagy országos republikánus áttörés elmaradt, és a még mindig a két évvel ezelőtti választási eredményt vitató trumpisták sem vették át a pártot. Az ő 2024-es megoldásuk olyasvalaki lehet, aki utóbbiak jelszavait be-, de az erősen megosztó alvezérüket leépíti. A demokraták kisebb győzelemként könyvelhetik el, hogy jó esélyük van a gyakorlatban számukra többséget jelentő szenátusi patthelyzet megtartására, cserébe egyértelmű választói üzenet híján már kezdhetnek is gondolkodni, van-e még egy patron Bidenben 2024-re. A 24.hu munkatársa, D. Kovács Ildikó Arizona és Észak-Karolina nagyvárosaiban követte a kampányhajrát, és értékelés közben podcastunkban elmeséli magyar párhuzamoktól sem mentes benyomásait.

Nyomott áron eladta az állam a Nadap-széli hotelt egy volt belügyi vezetőnek, egy másikon keresztül háromszor annyi pénzt dobott utána, hogy teniszpályás-wellnesses vadászközponttá építhessék át. A nadapiak közben alighanem búcsúzhatnak az erdőtől, ami a vadászok terepe lesz.

A lakásépítő cégeknek alighanem mentőövet dob majd a kormány, az állami beruházásokban érdekelt építőcégek kénytelenek az Európai Unióban bízni, míg az építőipar derékhadát adó mikrovállalkozókat tisztítótűz fenyegeti.

Sok múlik majd azon, kik és mennyire motiváltan dolgoznak majd az EU-s pénzekre ügyelni hivatott új szervezetben.

Milyen kérdéseket vet fel, hogy az ellenzéki kampány költségeinek több mint feléről külföldről állták, és nem tudni, kicsoda? Hol ér össze az amerikai demokrata párt története a magyar ellenzékével? És ha Bajnai Gordon az egész kampánytól távol maradt, hogyan sejlik fel mégis a sziluettje a donor és a lebonyolító oldalon is? Első kézből podcast.

Mi ez a rekordméretű akkumulátorgyár, ami Debrecen mellé épül, mit hoz nekünk, mit vihet el, és ki fog benne dolgozni?

Dehogy – változásokat viszont szeretne. Akkor miért nem az Európai Ügyészséget erőltetik? És van-e bármi következménye az aktuális magyar demokráciajelentésnek?

Így lett a prosperáló önkormányzati tulajdon az Opus-birodalom része a tehetetlen polgármester szeme láttára.

Különleges volt az idei aszály, vagy ez az új normális? Melyik magyar megyét kellene feláldozni, hogy stabilabban legyen csapadék? És hova költözzön, aki élhető időjárást akar? Klímamegfejtések szakértővel.

A levelezés ugyanis a legnagyobb titokban zajlik, mint azt kitárgyaljuk, az érkezni látszó olasz jobboldali triumvirátussal és Biden szintén szupertitkos klímavédelmi húzásával együtt.

A gáz forrásától a hazai áramtérképen át egészen odáig jutunk, hogy ha lenne magyar energiastratégia, lehet, hogy nem egy nyár alatt kéne mindenkinek lemenekülnie a gázról.

És ha igen, összeköti-e ezt a beszorult EU-s pénzekre ácsingózó Magyarország által tett ígéretekkel arról, hogy nem csinálunk ilyet?

Az Első kézből podcastban Balásy Zsolt elemző vendégszerepel, hogy elmondja, miért nem fog összeomlani a magyar gazdaság, és közben belengesse az 500 forintos eurót.

Megtermékenyítette, de a szomorú nemzetközi döntéstől függetlenül is jórészt odahagyta már a magyarországi sorozatgyártást az HBO, miközben más globális szereplők is éppen gyeplőt dobnak az eddig korlátlan költéseikre. Milyen helyi tartalom maradhat így a végén a magyar nézőknek és alkotóknak? Első kézből podcast.

Két téma az USA-ból, ami nem csak az őszi félidős választásokig, de a 2024-es elnökválasztásig is meghatározó maradhat. Első kézből podcast.

Mit és miért vétózott meg Magyarország a héten az EU-ban, és meddig teheti még meg? Az Első kézbőlben a nagy techvállalatoktól Bosznia EU-tagjelöltségéig cikázunk a válaszokért.

Egy múlt heti szavazáson ugyan elbuktak az Európai Bizottság ambiciózus klímacéljai, de az optimista szemlélők szerint csak átmenetiek az akadályok a szénvám, a teljes körű kibocsátás-kvóta, a panelházakat szigetelő klímavédelmi alap és a kizárólag elektromos autók előtt.

Elmerülünk a brit belpolitikában, hogy a végére egy óriási traktorig jussunk.

Kiírás nélkül, jelentkezéses alapon osztott támogatásokat a Magyar Turisztikai Ügynökség bennfenteseknek, és amióta pereltünk az ügyben, azt is tudjuk, hogyan döntöttek ezekről: a vezérigazgató egymaga. De vajon valóban múlt időről beszélünk?

Két kritikát is írtunk már a nagy port kavart HBO-sorozatról, ezek szerzőivel most podcastban is szétszedjük, mi stimmel és mi lehetett volna jobb A besúgó univerzumában, és mi az, amiről biztosan nem a készítők tehetnek.

Az orosz invázió lehetséges végkimeneteleiről, Putyin sokatmondóan keveset mondó beszédéről, von der Leyen budapesti látogatásáról és Orbán embargóhoz való hozzáállásáról beszélgetünk ezen a héten az Első kézből podcastban.

A Pénzügyminisztériumban kormánytanácsosi, a Miniszterelnökségen főosztályvezetői szintig ért azoknak a hivatalnokoknak a hálója, akik 1 százalékos (de néha nagyobb) sápért cserébe egyengették el EU-s pályázatok útját. Első kézből podcast a nyomozásról.

És miben bízik az a harminc magyar borászat, amely százmilliókat szeretne kimenteni a cég romjai alól? Első kézből podcast.

Oroszország a kibertérben is rettegett ellenfél, de az ukrán rendszerek egyelőre állják a sarat. És hogyan néz ki egy kibervédelmi NATO-gyakorlat? Első kézből podcast.

Az ukrajnai invázió végét mi sem látjuk, de néhány aktuális interjú mentén azt leszögezzük podcastunkban, hogy az oroszoknak már az elejét sem sikerült élesen. És hogyan lehet egy birodalomként viselkedő országnak ilyen kevés kulturális exportja?

A hatpárti ellenzék szomorú véget ért bulijától és a Mi Hazánk pezsgőzésétől indítunk az Első kézből podcastban, hogy aztán a mikroszintről ránézve az ellenzéki együttműködésre és annak jövőjére egészen a magyar néplélekig jussunk.

A tomboló Covid-veszélyhelyzet miatt nem nagyon tudtak nekünk válaszolni az ezermilliárdnyi állami vagyon kezelésével megbízott, az elmúlt években felállított alapítványok, de azért mi beszélgetünk róluk az Első kézből podcastban. Szóba kerülnek az idén tavasszal is megbízhatóan emelkedő országgyűlési képviselői fizetések is.

Több százezres választói tartalék van még a bizonytalan szavazókban, közülük a fiatalokat az ellenzék húzhatná be, ha el tudja vinni őket szavazni. Az Első kézből podcastban a Závecz Research vezetője és munkatársaink kutatásunk alapján arról is beszélgetnek, előny-e, ha valaki régóta politikus, és hogy kiket érdekel Magyarországon a korrupció.

Az Első kézből podcastban Jászberényi Sándor haditudósító eleveníti fel a kijevi fronton látottakat, és hasonlítja azokat a közel-keleti tapasztalataihoz.

A határon látott menekülthelyzet mellett az EU frissen megtalált egységéről és bátorságáról, a szankciók lehetséges kihatásáról, az elképzelhető kiutakról és a begyorsult háborús fenyegetésspirálról beszélgetünk az eheti Első kézből podcastban.

Első kézből podcast az orosz-ukrán háborúról: mi játszódhatott le az utóbbi hetekben Putyin fejében?

És mihez kezdenek a színházak, ha a járvány miatt minden potenciális színész beteg egy adott szerepre? Első kézből podcast.

Az Első kézből podcastban az európai kompromisszumkultúra egyik mintaországára, Olaszországra csodálkozunk rá működés közben.

Mire játszik Putyin, miért nem fél az ukrán vezetés, és hol hagyja ez az egész az EU-t? Első kézből podcast.

De a többi hallgató is vagy morcos, vagy irigy lesz attól, ahogy lépésenként elmeséljük, hogyan került egy mátrai wellnesshotel Mészárosék érintésével Tiborcz István kezébe a valós értéke töredékéért.