Kolozsvári Rádió

Anyák napja alkalmából egy hangzó kincset osztunk meg önökkel, egyúttal több mint 50 évet utazunk vissza az időben. Főszereplője Ágoston Császár István, akit egykor Istvánkának szólítottak a családban, és mind a mai napig fennmaradtak a legelső gőgicsélései, mondikálásai, az első szavai, a világra való bájos, gyermeki rácsodálkozásai. Édesanyja, Bainné Kabán Ilona hosszú ideig a Kolozsvári Rádió munkatársa volt, aki nagy szeretettel várta, és kellő odafigyeléssel, odaadással rögzítette kisfia első négy évének különböző mozzanatait. Istvánka szalagtára olyanok hangját is őrzi, akik korábban rádiónk munkatársai voltak.

Fedák Sári-estjével Kolozsváron vendégszerepel Szűcs Nelli Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának szervezésében. A budapesti Nemzeti Színház produkciójának célja feleleveníteni a XX. század egyik legnagyobb magyar színésznőjének emlékét – „megismertetni a közönséggel nem mindennapi életének részleteit és igazságot, valamint elégtételt szolgáltatni személyének mindazért a méltánytalanságért, amelyben része volt. Szűcs Nelli május 11-én, szombaton este 7 órától lép fel a Kolozsvári Magyar Operában (a belépés ingyenes), egy nappal korábban, pénteken este 7-től pedig a marosvásárhelyi közönség is találkozhat vele a Spectrum Színházban. A neves színművészt, aki áprilisban már a 115. előadást játszotta a Fedák Sári-sorozatból, a Hangolóból tárcsáztuk. Ferencz Zsolt elsőként azt kérdezte Szűcs Nellitől, hogy május 5-e, Fedák Sári halálának évfordulója közeledtével a megannyi információból mit érdemes leginkább elmondani róla. (Fotó: Nemzeti Színház)

A Hangolóban Márkos Albert kolozsvári születésű, Budapesten élő zeneszerzővel készülődtünk a Lefkovicsék gyászolnak című magyar film kolozsvári díszvetítésére – még a romániai vetítések előtt, május 14-én a Művész moziban lesz az esemény, amely a vetítés mellett minikoncertet, demonstrációt és beszélgetést is magában foglal majd. A Breier Ádám rendezésében készült alkotás a zsidó hagyományok és szertartások tükrében mutatja be egy diszfunkcionális család életét, a főbb szerepekben Bezerédi Zoltán (Lefkovics Tamás, a nagyszívű, de konok bokszedző), Szabó Kimmel Tamás (a fiú, Iván) és Leo Gagel (Ariel, a hatéves unoka) látható.

Anyák napja közeledtével egy hangzó kincs nyomába eredünk. Köszöntünk ezzel minden édesanyát, és kiemelten Ilikét, Bainné Kabán Ilonát, a Kolozsvári Rádió egykori adástechnikusát. Ferencz Zsolt összeállítása.

Nagy Gáborral, a marosvásárhelyi Játszma.ro tulajdonosával és Tánczos Andrással, a márciusban bezárt Oxygame vezetőjével beszélgettünk különböző trendekről és szokásokról, bízva abban, hogy hallgatóink kedvét is meghozzuk a játékhoz.

Az Oxygame volt egyébként az ország legrégebbi társasjáték-szaküzlete, amely 17 év után idén bezárt, ennek helyén működik már egy hónapja a Játszma.ro kolozsvári boltja – ott, ahol a Brassai Sámuel utca találkozik a Dávid Ferenc utcával.

Ferencz Zsolt interjúja.

Elbaltázott fővárosi koalíciós taktika, hatékony hazai sajtójelenlét, enyhén gyengülő szélsőségesek, helyhatósági  pozícióban jó eséllyel újrázó RMDSZ, meg hogy jön-e kampányolni Orbán Viktor Erdélybe  - minderről a Tetőteraszon esett szó. A műsor meghívottja Cseke Péter, a honi politikai állapotokat behatóan ismerő újságíró volt.

Komócsin Laura a coachingban magyarországi csúcsszakember, de nemzetközi mezőnyben is elismert személyi edző. A Tetőteraszon a könyvírásról, csapatépítésról, civil vállalásairól, önreflexív készségeiről és késztetéseiról is beszélt... és arról, hogy mitől lehet az ember tartósan sikeres és boldog.

Házigazda: Rostás-Péter István

Tizenkét EMKE-díjat és 6 életműdíjat adtak át idén az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület közgyűlése után Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében.

Az EMKE-díjakkal a közművelődés terén fontosat alkotó személyiségeket jutalmaznak évente, például a Poór Lili-díjat és a Kovács György-díjat kiemelkedő teljesítményt elérő színésznőknek és színészeknek, vagy szakmailag is nagy jelentőségű évfordulóhoz érkezett pályatársaknak ítélik oda. Az EMKE Poór Lili-díját ezúttal Tóth Tünde, a nagyváradi Szigligeti Társulat művésze kapta, a Kovács György-díjat pedig Lung László Zsolt színművész, a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központ és az Udvartér Színház igazgatója vehette át.

Kihívásokról, új találkozásokról is beszélgetett velük Ferencz Zsolt.

Folytatva egy korábbi beszélgetést Balogh F. András professzorral, aki Romániában, Magyarországon és Németországban is él és tanít, Mihály István arról faggatta vendégét, hogyan állunk a polgári öntudattal, a középosztállyal, a képviseleti és részvételi demokráciával, a sajtóval és az életszínvonallal, és mekkora a kultúra és értelmiség ázsiója, becsülete e három országban. Mit irigyelünk, mit tanulhatunk egymástól?

Meghallgatható az április 22-i műsor kissé rövidített, szerkesztett változata.

Ne pazaroljuk az áramot és a vizet, gyűjtsünk szelektíven a vizet! Egyebek mellett ezekre világítottak rá azok az ovisok, akikkel a kolozsvári Iulius Mall bevásárlóközpontban beszélgettünk tegnap délben, a Föld napja jegyében szervezett különleges flashmob (villámcsődület) után.

A megkérdezettek a Mesék Házikója Óvodába járnak, és az alkalomra összeállított produkciójukkal álltak a pláza közönsége elé Mister Nicu vezetésével, és persze az óvónők közreműködésével.

Ferencz Zsolt kollégánk járt a helyszínen.

Tudoran Klára Lívia képzőművész, zenetanár Kolozsvár különböző tereiben volt már jelen textiljeivel és grafikáival – egyénileg vagy párosban, egy trió tagjaként és persze csoportos kiállításokon is.

A nagybányai születésű alkotóval színekről, formákról, kifejezési lehetőségekről és sugallatokról beszélgettünk az Arcélben.

Szerkesztő: Ferencz Zsolt.

Giacomo Puccini: Manon Lescaut című négyfelvonásos operáját mutatja be a Kolozsvári Magyar Opera társulata csütörtök este fél 7-től.

Az előadás három főszerepében kettős szereposztást láthatunk. A címszerepet Egyed Apollónia és Kele Brigitta játssza, Lescaut, királyi testőrségi őrmester szerepében Balla Sándor és Sándor Csaba lép színpadra, René des Grieuxlovag megformálója pedig Pataki Adorján és Cosmin Ifrim.

Az előadás rendezője,Kürthy Andrásvolt a vendégünk a Hangolóban. Házigazda: Rácz Éva.

Közösségimédia- és Facebook-függőségben szenvedünk? Nagykanállal habzsoljuk a sorozatokat az internetes streamingcsatornákon? Mikor válik mindez kórossá, hogyan befolyásolja a személyiségünket? Ezúttal erről beszélgetett Kalóz János-György klinikai pszichológussal Mihály István. Meghallgatható az április 15-i élő műsor szerkesztett változata.

A februárban kirobbant válságot hatványozó Magyar Péter-jelenség alaposan megkavarta a magyarországi belpolitikai ágendát. A kormányzat többnyire defenzív álláspontja és a gazdasági helyzet okozta elégedetlenség kedvez egyelőre az új szereplőnek.

Magyar Péter pályája az ultradinamikus kezdet dacára június 9 után dől el - véli Horn Gábor, aki kutatóként és elemzőként volt a Tetőterasz vendége. Az aktív politizálástól  több mint 10 éve visszavonult közgazdász a Republikon Intézetet fenntartó alapítvány kuratóriumának elnöke.

Házigazda: Rostás-Péter István

Szöllősi Mátyás legújabb, a budapesti Helikon kiadó gondozásában megjelent kötetét, a Fóbiát mutatták be a Bulgakov irodalmi kávéházban. Ez alkalomból a szerzővel Márton Evelin író, a Helikon szerkesztője beszélgetett. A bemutató után László Tibor beszélgetett a szerzővel.

Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra

Minden vers egy külön világ, időnként egészen eltérő, mint amiben nap mint nap élünk; de persze hasonlatos is lehet, verse és szerzője válogatja.

Kata és Eszter pedig nagyon szereti a verseket, és versenyekre is szívesen járnak. A rutinos versmondókkal a magyar költészet napja apropóján ültünk le beszélgetni iskolájukban, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban.

Mindketten remekül szerepeltek a Kányádi Sándor Versmondó Verseny megyei szakaszán Bánffyhunyadon: Farkas-Bocskai Kata I. B osztályos tanuló (tanítója: Pálfi Levente) második díjban részesült, Gál-Juliska Eszter a IV. A-ból (tanítója: Komjátszegi-Fábián Réka) pedig harmadik díjat kapott.

Hervay Gizella Előszó című versét hallgatóinkkal is megosztotta Szilágyi Gabriella, a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum tizenkettedikes diákja, aki második helyen végzett a hétvégi 28. Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Versenyen.

A választott vers mellett az Ampelopsis versszínház Öröknyár című produkciójáról is szót ejtettünk, amely Cseh Katalin költő, pedagógus verseiből készült.

Szerkesztő: Ferencz Zsolt

Fiatalításról, kisebbségek közti együttműködésről, Kárpátokon túli voksok számának növeléséről, uniós struktúrák reformjáról, front megyékről és városokról, de a szélsőségesség veszélyéről is szó esett as Tetőteraszon, ahova Kelemen Hunor jött el.

A szövetségi elnök Kereskényi Gábor és Soós Zoltán újrázására lát reális esélyt Szatmárnémetiben, illetve Marosvásárhelyen.

Házigazda: Rostás-Péter István

József Attila-díjat kapott idén márciusban Szávai Géza erdélyi származású író, lapszerkesztő, fordító, a budapesti székhelyű Pont Kiadó alapítója, “a történetszövés mestere”. Tavaly a Romániai Írószövetség is kitüntette.

Mindezek kapcsán a Ceaușescu-korszakban az Előre és A Hét szerkesztőjeként Bukarestben töltött több mint egy évtizedről, nem kevésbé kalandos budapesti éveiről, könyveiről, egyre gazdagodó-bővülő világregényéről beszélgettünk, és a csodákban gazdag küsmödi gyerekkorról és kolozsvári egyetemi éveiről is.

Küsmödön, a faluban, ahol nem volt kocsma, kisgyerekként néha olyan dolgokat mondott, hogy megállt tőle a felnőttek esze. Íróként magányos alkotónak tekinti-tételezi magát, nem tartozott-tartozik egyik “szekértáborhoz” sem.

Szerkesztő-házigazda: Mihály István

Mezőség ma címmel zajlik folklorisztikai ismeretterjesztő és oktatásmódszertani szakmai fórum és képzés április 12-e és 14-e között Szamosújváron, a Téka Alapítvány székhelyén.

A Téka Szórványkollégium idei Petőfi-ösztöndíjasa, Nyitrai Marianna által koordinált rendezvénysorozatot néptáncoktatóknak, pedagógusoknak a folklór és/vagy Mezőség iránt érdeklődőknek egyaránt ajánlják, jelentkezni a mezosegma@teka.ro címen lehet.

A részletekről a Hangolóban beszélt Nyitrai Marianna néprajzkutató, és népdalénekes, Ferencz Zsolt kérésére.

Pünkösre készülődünk: Kolozsvár főteréről, a Mátyás-szoborcsoporttól a csíksomlyói kegytemplomig vezet az utunk.

Előbb Bogya Zoltánnal és Ágoston Árpáddal zarándokolunk Kolozsig, ahol elidőzünk a helyi plébánosnál, Keresztes Olivérnél. Nagysármáson betérünk Kiss Zoltán portájára, végül pedig megérkezünk Csíkszeredába, ahol az Erdélyi Mária-út Egyesület ügyvezetőjét, Márton Ernőt kérdezzük az előkészületekről, vendégvárásról.

Szerkesztő: Ferencz Zsolt.

Botrányos megaláztatásnak vetett alá egy 15 éves magyar nemzetiségű lugosi fiút két társa a junior tornászválogatott resicabányai edzőtáborában – számolt be róla a ProSport.

A lap hozta nyilvánosságra, hogy a fiatalok az Európa-bajnokságra készültek a táborban, ahol egy mulatozás során történt meg az incidens. A kamaszt súlyosan megalázták, közben az „ungure” szót kiabálták. Senki nem avatkozott közbe – írta meg a ProSport meg nem nevezett forrásokra hivatkozva.

A sértett másnap hazament az edzőtáborból, és otthon szüleinek beszámolt a történtekről. A Román Tornászszövetség elnöke azt nyilatkozta: jelenleg az Európa-bajnokságra készülnek, de tájékoztatni fogja a nyilvánosságot, amint az ügy a vezetőtanács elé kerül.

Büntetőjogi szakemberek a ProSport megkeresésére elmondták: társai legalább négy súlyos vétséget követhettek el a magyar nemzetiségű kamasz ellen.

A Diszkriminációellenes Tanács elnöke, Asztalos Csaba rádiónknak úgy fogalmazott: sok kérdést felvet az, hogy miként nevelik a szövetségen belül a fiatalokat, egy olyan helyen, ahol a sportszerűség sokat számít.

Uniós szintű találkozóra és munkamegbeszélésre került sor kedden Bukarestben, amelyen részt vett az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, a magyar, a belga és a horvát miniszterelnök, a találkozó házigazdája pedig a román államfő volt.

A találkozó céljáról és az érintett témákról Cseke Péter újságíróval beszélgetett Forrai Szerénke.

Tavaly óta Temesvár is bekerült abba a körforgásba, amely immár 17. éve ugyanazt a célt szolgálja: hogy színes illusztrációk és emészthető mennyiségű, hiteles és izgalmas leírások révén bemutassa egy-egy város születésének, fejlődésének történetét, elsősorban a 8-12 éves gyerekekre és családjukra gondolva.

A Kincses Képeskönyv sorozat a Projectograph Kiadó gondozásában jelenik meg, 2007 és 2023 között pedig összesen 10 erdélyi és magyarországi város került általa a figyelem középpontjába: Kolozsvár után következett Marosvásárhely, Visegrád, Segesvár, Székesfehérvár, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely és Temesvár, egyik-másik több fordítást is megért.

A Kontűrben az alapcsapat tagjaival – Jánosi Andreával, valamint Zágoni Balázzsal és Zágoni Bálinttal – beszélgetett Ferencz Zsolt.

Buchwald Amyvel, Floridában élő kollégánkkal beszélgettünk, akit arról kérdeztünk, hogy a külföldön élő magyarok hogyan őrzik meg a húsvéti szokásaikat.

Buchwald Amy, a Kolozsvári Rádió és tévé egykori szerkesztője családjával 1993-ban költözött ki az Amerikai Egyesült Államokba, Floridába. Különböző gyógyszervállalatok tudományos kutatójaként dolgozott gyógyszerfejlesztőként, de a média iránti szeretete megmaradt, így családja támogatásával 2017-ben podcastkészítésbe fogott. Kezdetben volt kolozsvári kolleganőjével, a magyarországon élő Ludvig Daniellával közösen készítették az interneten keresztül az egyes adásokat, majd Buchwald Amy egyedül folytatta az adások készítését, amely ezután nyerte el végső formáját, a Szó összehoz címmel. Műsorvezetőként a világ minden táján élő magyarokkal beszélget, beilleszkedésről, kultúráról, művészetről, de szó esik tudományról, egészségügyről, gyereknevelésről, utazásról, gasztronómiáról is.

Az egyes podcast-epizódok egy ideje a Kolozsvári Rádióban is hallhatók: a Szó összehoz című műsort minden vasárnap reggel 9 órától követhetik.

Beszélgetőtárs: P. Kristály Bea

Műfordító, utazó, színházi szakíró és kalligráfus: Csűrös Réka ez utóbbi arculatát villantottuk fel a Tetőteraszon.

A stúdióban iniciálékkal tündöklő papíron és pergamenen vonuló sorok kerültek elő Réka dobozából, mintegy igazolva: mesterien rajzolt betűkkel varázsolni is lehet akár. Házigazda: Rostás-Péter István

Nagypéntek gyásznap a keresztény egyházak híveinek: Jézus szenvedésére és kereszthalálára való emlékezés napja.

Nagycsütörtök a lelki vívódás: amikor Jézus magára maradt, amikor általa kiválasztott – mondhatni kedvenc – tanítványa, Péter is megtagadta. Ezt követi a fizikai szenvedés napja.

A kolozsvári Szent Mihály plébánia segédlelkészével, Böjte Csongorral beszélgettünk az egyházi ünnepről a Kolozsvári Rádióban.

Házigazda: Rácz Éva

Bár a hivatalos start május 10., a választási kampány számos előkészítő fázissal rendelkezik. A többi között erről is szó esett a Tetőteraszon, ahova Csoma Botond jött el. Az RMDSz szóvivője, aki egyben parlamenti képviselő és a Szövetség Kolozs megyei szervezetének elnöke, a szélsőséges előretörésre figyelmeztető, de a pozitívumokat is felmutató korteskedésre számít.

Házigazda: Rostás-Péter István

Fotó: Kiss Gábor

Az iskolák vezetősége dönthetne arról, hogy térfigyelő kamerákat szereljenek fel az oktatási intézményekben – sürgősségi rendelettel módosítaná a jelenleg hatályban levő törvényt a tanügyminisztérium. Az eddigi jogszabály szerint kamerákat csak a szülői közösség és a felnőttkorú diákok beleegyezésével szerelhettek fel.

Kolozsvári iskolák igazgatóit kérdeztük arról, hogy náluk hogyan működik jelenleg a rendszer és mit gondolnak a módosításról: Popa Mártát, a János Zsigmond Unitárius Kollégium igazgatóját , valamint Vörös Alpárt, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatóját.

Forrai Szerénke összeállítása

Az Európai Egyetemi Ombudshálózat, az ENOHE Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságába kapott meghívást a Babes–Bolyai Tudományegyetem ombudsmanja, Dr. Dégi László Csaba.

A Bizottságon keresztül a BBTE Románia első egyetemeként kapcsolódik be a szervezet döntéshozói tevékenységébe. Az ENOHE több mint 20 éve nyújt formális támogatást az egyetemi ombudsoknak világszerte. Az új Nemzetközi Kapcsolatok Bizottság határozza meg az ENOHE stratégiáját és mozgásterét. Különböző programokkal és tevékenységekkel támogatja az ombudsszolgálat ötletének és koncepciójának népszerűsítését – tájékoztat a BBTE közleménye.

Dr. Dégi László Csaba kifejtette: az ENOHE első perctől támogatta az ombudsmechanizmus működtetését a BBTE-n, amely 2020-ban indult, szakmai forrásokat biztosítottak a tevékenység gördülékeny elindításához. Hozzáfűzte: az együttműködésben bizalmi viszony és együttműködés alakult ki az elmúlt 4 évben, amely megalapozza, hogy távlatilag Romániában a BBTE kiépítse országszerte az ombudshálózatot.

Az ENOHE Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságba való meghívásról a Babes–Bolyai Tudományegyetem ombudsmanját, Dr. Dégi László Csabát kérdezte Birtalan Albert.

A pénteki moszkvai terrortámadás után alkalmazott orosz kommunikációs stratégia arra utal, hogy az ukrán fél szenvedi majd el a merénylet után következő válaszcsapások súlyát – fogalmazta meg véleményét rádiónknak Ady András külpolitikai elemző.

Péntek este a Moszkva északnyugati részén található Crocus City Hall koncerttermében történt lövöldözés. Fegyveresek géppisztollyal és gránátokkal támadtak az épületre. A TASzSz információi szerint a koncert kezdete előtt érkeztek a fegyveresek, majd az előcsarnokban és magában az előadóteremben is tüzet nyitottak a bent ülőkre. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat tizenegy ember őrizetbe vételéről tett jelentést, közöttük van az a 4 terrorista is, aki részt vett a Crocus City Hall kulturális központ elleni terrortámadásban – közölte szombaton a Kreml. A mészárlás 137 halálos áldozatot követelt, jelenleg 182 sebesültet jegyeznek.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton közölte, hogy mind a négy támadót elfogták, amikor Ukrajna felé próbálták meg elhagyni Oroszországot. A merényletet az Iszlám Állam vállalta magára, a terrorszervezet közölte: “keresztények nagyszabású gyülekezetét támadták meg”. A gyanúsítottakat hétfőn letartóztatásba helyezték, hárman beismerő vallomást tettek. Ugyanakkor a bíróságon készült felvételek azt mutatják, az embereket megverték, feltehetően megkínozták.

A merényletről és a lehetséges válaszcsapásokról Ady András külpolitikai elemzővel beszélgettünk, riporter: Birtalan Albert.

📸Agerpres/EPA

Románia nagyon le van maradva, nem tudja teljesíteni az országos helyreállítási tervbe foglalt vállalásait – mondják az Európai Bizottság képviselői, akik múlt héten Bukaretben tárgyaltak. Romániának eddig 9 milliárd eurót sikerült lehívia az alapból, miközben – minden feltétel teljesítése mellett – közel 15 milliárdra lett volna jogosult. Winkler Gyula EP képviselőt kérdeztük arról, hogy mi lesz ennek a következménye? Forrai Szerénke interjúja.

Izrael látványosságairól szóló beszámolónkat két részben osztottuk meg hallgatóinkkal.

Annyira intenzív és élménydús a beszámoló, hogy érdemes volt bővebben beszélni arról, miért érdemes a szentföldre látogatni. Balázs Attila lelkipásztorral Papp Levente beszélgetett.

Izrael látványosságairól szóló beszámolónkat két részben osztottuk meg hallgatóinkkal.

Annyira intenzív és élménydús a beszámoló, hogy érdemes volt bővebben beszélni arról, miért érdemes a szentföldre látogatni. Balázs Attila lelkipásztorral Papp Levente beszélgetett.

Erőss Zsolt székelyföldi származású hegymászó 2002-ben első magyarként mászta meg a Föld legmagasabb csúcsát, a Csomolungmát. Ő volt az, aki tíz 8000 méter fölötti csúcsot hódított meg, ebből kettőt egy 2010-es Magas-tátrai baleset után műlábbal. Erőss Zsolt 2013 május 21-én a Kancsendzönga megmászása után a visszaúton eltűnt.

Csoma Sándor magyarországi rendező első nagyjátékfilmje, a Magasságok és mélységek a hegymászó özvegyének, Sterczer Hildának a gyászfolyamatára összpontosít anélkül, hogy Erőss Zsolt egyéniségét és emlékét mellőzné.

A Hópárducot el kell engedni, az életet be kell engedni. – ez az egyetlen járható út. A Magasságok és mélységek című film eddig a felismerésig követi Hilda útját.

Sterczer Hilda szerepében az erdélyi Pál Emőke színművész látható, partnere Trill Zsolt, a budapesti Nemzeti Színház művésze. A Kontűrben a Magasságok és mélységek című filmről beszélgettünk Csoma Sándor rendezővel, Pál Emőke színművésszel és a film két producerével, Sümeghy Claudiával és Topolánszky Tamás Yvánnal.

Szerkesztő: Gergely Zsuzsa

Lourdes-ról szóló útikönyvet jelentetett meg Koncz Attila.

Az újságíró, tévés szerkesztő, aki vallási műsorok munkatársa a Duna tévénél, és aki otthonosan mozog egyházi-vallási berkekben, ezúttal egy 220 oldalas kalauzzal rukkolt elő. A szerzővel a kötetről a lourdes-i zarándokhely különös hatásáról beszélgetett Rostás-Péter István a Tetőteraszon.

Több mint 300 évig maradtak fenn, Európa-szerte nincs hozzájuk fogható, regényeket és dokumentumfilmeket ihlettek, tudományos feldolgozásuk még zajlik.

A székely szombatosokról van szó. Történetüket Újlaki-Nagy Réka egy róluk szóló szöveggyűjteménnyel hozza közelebb. A könyv címe Zsidó székelyek. A bözödújfalusi szombatos közösség emlékezete.

A szakemberrel arról beszélgettünk a Tetőteraszon, hogy miért is igényel komoly erőfeszítést a téma feltárása.

Házigazda: Rostás-Péter István

Szinte 300 napja dúl és nem látjuk a végét, mint ahogyan az áldozatait is csak becsülni tudjuk.

Évvégi hadijelentés Ady Andrással az ukrajnai háborúról.

Házigazda: Rostás-Péter István

Hogyan tud egy napilap talpon (és papíron) maradni? A kolozsvári székhelyűSzabadság napilap főszerkesztőjét, Újvári Ildikót és főszerkesztő-helyettesét, Balázs Bencét láttuk vendégül a december 12-i Sajtóklubban.

Rádiós tevékenységei mellett életének más területeiről és legfőképpen a mesékről beszélgettünk Zágoni Olga ifjúsági íróval, újságíróval.

Zágoni Olga a hetvenes években a Kolozsvári Rádió gyermekműsorainak munkatársa volt. Kedves figuráját, Kajtikót, a derék sárkányfiút a nyolcvanas években a kolozsvári Puck Bábszínház magyar tagozata a bábszínpadon mutatta meg a kisebb és a nagyobb nézőknek, a mesejátékot pedig, amely szintén akkoriban készült, a rádió Aranyszalagtára ma is őrzi.

Zágoni Olga december 17-én ünnepli a 74. születésnapját, így aztán félig-meddig születésnapi hangulatúra sikeredett az Arcél: a beszélgetést mesével is megtoldjuk, nem is eggyel. Kajtikó mellett oda szegődünk Öcsi mellé is, aki azt tartja magáról, hogy ő egy „világot nézett gyermek”.

A mesékben szabadjára engedhettem a fantáziámat. Oda képzeltem magam a gyerekek közé, és ez volt a legvagányabb. Amikor egy szinten vitatkozunk: ő kérdez, én válaszolok.

Egyszer mentem az utcán, valamelyik faluban, s jött szembe egy kisfiú az apukájával. Kérdi a kisfiú: mi lett Öcsivel? Hát, mondom, én nem tudom, de meg kell hallgassuk a rádióban. Én is meghallgatom, de te is hallgasd meg!

Szerkesztő: Ferencz Zsolt

Kialakult a legjobb nyolcak mezőnye Katarban, de közben volt meglepetés bőven a csoportmérkőzések és a nyolcaddöntők során.

Esélylatolgatások, trendelemzés, magyarázatok Boros Miklóssal a Tetőteraszon.

Házigazda: Rostás-Péter István

Az Úr nevében című előadást Urbán András 2018-ban rendezte a Szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban, de minden szava, kérdése máig érvényes.

Ebben az előadásban valamennyi ideológia megkapja a magáét. Ott vannak a "kerítésimádók", a Ria! Ria! Hun-gá-riázók, akik szerint mindig is Magyarország volt Európa végvára, amelyik annak idején megmentette a nyugatot a törököktől, és most a gyönyörű, a Hold fényét szépen tükröző kerítésével feltartóztatja a kereszténység felszámolására felfegyverkezett migránsokat. Ott vannak a megértést és toleranciát kissé ködösen hirdető jóság-szobrok, a szendvics- és lábbeli-osztogatók, a magukat titokban felsőbbrendűnek érző liberális empatikusok, akik keblükre ölelnének minden menekültet. Urbán András és színészei minden ideológiát kitolnak a végletekig, és ezáltal valamennyi hamis volta bebizonyítódik.

Amiről semmiképpen nem szabad megfeledkeznünk, az az, hogy ők Szabadkán élesben élik a menekültválságot, nem jól fűtött irodákból hirdetik a különféle elméleteket.

Az Úr nevében című előadást a kolozsvári 8.Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztiválon lehetett látni.

A Kontűrben a produkcióban játszó négy színészt hallják: Kucsov Boriszt, Mészáros Gábort, Mikes Imre Eleket és Nagyabonyi Emesét. 

Az összeállítást Gergely Zsuzsa szerkesztette.

Aknai Szilárd Medgyesen született, kolozsvári egyetemi évei után pedig a Hunyad megyei Algyógyon folytatja tevékenységét. Úgy érzi, jó helyen van, megtalálta a helyét a világban.

A járványhelyzet miatti stagnálás után idén ismét sikeres évet zárt az Algyógyi Ifjúsági Központ: több mint 1500 vendég szállt meg, emellett rengeteg turista kereste fel a település körtemplomát és református templomát – mondja Aknai Szilárd, a központ ügyintézője, aki önkéntes idegenvezetőként a környéken is szívesen körbevezeti az érdeklődőket.

A központ helyén korábban kórház, illetve szülészet működött, napjainkban táborok, konferenciák és egyéb összejövetelek helyszíne, akár családi kirándulások alkalmával is meg lehet náluk szállni. Aki április 6. és 20. vagy augusztus 20. és szeptember 4. között látogat Algyógyra, a körtemplomban egyedi természeti jelenséget csodálhat meg: a kettős fényvetülést, amelynek lényege, hogy a napsugár behatol a nyugati kerek ablakon, áthatol a körtemplomon, majd a keleti ablakon távozik.

Beszélgetőtárs: Ferencz Zsolt

Aki látni is szeretné mindazt, amiről beszélgettünk, keresse fel a Facebookon a Hunyad megye, én így szeretlek nevű oldalt, a központ tevékenységeiről pedig itt lehet részletesebben is tájékozódni.

Megannyi izgalmas élménnyel, információval gazdagodnak az ide érkezők, Szilárd pedig lelkes, elhivatott, a települést valóságos édenkertnek tartja. Kolozsvárra is jó szívvel tér vissza időnként, de úgy érzi, most inkább a csend, a természet és a történelem vonzza – és ezeket kivétel nélkül meg is találja Hunyad megyében.

2017-ben programkoordinátorként kezdtem dolgozni Algyógyon, és egyre inkább a szívemhez nőtt, a helynek az energiája, a látványosságok, és akkor úgy döntöttem, hogy itt akarok maradni. Úgy érzem, megtaláltam a helyemet a világban.

A brassói tehergépkocsigyári dolgozók 1987-es lázadása 2 évvel előzte meg az 1989-es rendszerváltozást.

Ennek során, november 15-én, egy vasárnap, amikor választást is tartott országszerte a Román Kommunista Párt, az akkor munkában lévő, hozzávetőleg 7000 dolgozóból 300 vonult utcára, köztük magyarok és szászok is voltak. Úticéljuk a párt akkori főhadiszállása volt, amelyet az egyre csökkenő béreik és nélkülöző életfeltételeik, illetve a rendszer képviselőinek megalázó bánásmódja miatt feldühödött munkások megrongáltak. A lázadást elfojtották, már a helyszínről elhurcoltak résztvevőket, és a megtorlásnak ez még csak a kezdeti fázisa volt, hiszen a különböző büntetések kihúzódtak az 1989-es forradalom kitöréséig. Az akkori megtorló gépezet működtetőit a mai napig nem állította elő az igazságszolgáltatás.

November 24-én került sor Brassóban egy nyilvános beszélgetésre az 1987-es kommunizmusellenes munkáslázadás magyar résztvevőivel. Az eseményre a Brassói Ifjúsági Tanács székhelyén került sor, az RMDSZ Brassó megyei szervezetének kezdeményezésére. Résztvevők: Gergely Ibolya és Gergely Árpád egy négyfalusi házaspár, a magyar résztvevők közül a legidősebbek, Fazakas János és Gyerkó György ugyancsak négyfalusiak, huszonévesek voltak és a lázadás első soraiban vettek részt, Máté N. István brassói származású, ő is huszonévesként vett részt az eseményekben, a műhelyvezetője gesztusának köszönhetően nem volt része megtorlásban. Moderátor: Bartha Réka, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala államtitkárának kommunikációs tanácsadója.

Hatházi Rebeka látványtervezővel, illusztrátorral rengeteg olyan dologról beszélgettünk, amelyekre nincsenek egyértelmű válaszok. Például, hogy eladható-e a művészet? Veszít-e az értékéből az alkotás, ha szatyorra, bögrére, képeslapra helyezzük.

A járványhelyzet az egész világot fenekestől felforgatta, sokan kényszerültek rá, hogy új munkahelyet keressenek, esetleg új szakmát tanuljanak. Hatházi Rebeka a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem látványtervezés szakán diplomázott, az elmúlt években látványtervezőként dolgozott, emellett illusztrációkat készített és grafikus munkákat is végzett. Első önálló kiállítása, az Inktúra felkérésre készült, a Koffer Könyves Kávéház ötödik születésnapjára íróportrékat hozott létre, sajátos kollázs technikával. Színpompás képeken találkozhattunk Boris Vian-nal, Hraballal vagy éppen Márquez-zel.

A színházak bezárását követően hirtelen lemondták a bemutatókat, így a látványtervek is visszakerültek a fiókba, Rebi ezért egy idő után úgy döntött megpróbálja más módon is értékesíteni tudását. Így most vásárolhatunk tőle illusztrációkat, képeslapot és egyedi készítésű, kézzel festett karácsonyfadíszt is.

Az 1001 ötlet 2020 decemberi adásában Hatházi Rebekával beszélgettünk.

Műsorvezető: Kristály Bea

Berke Krisztina és Sándor több rendben is voltak már a Kolozsvári Rádió vendégei, hiszen munkájuk terén rengetegszer álltak elő új ötletekkel, legyen szó akár alternatív könyvkiadásról, olvasásra buzdító rendezvényekről, versenyekről, rendhagyó vendégfogadásról, gasztronómiáról. 

Krisztina a Koinónia Kiadó munkatársa, Sándor pedig szakácsként dolgozik, azonban nemrég indították közös vállalkozásukat Creative Food Lab néven, amely főzőkurzusokat és más újító, de a gasztronómiához köthető programokat kínál. Akár erről a projektról is beszélgethetnénk, de úgy éreztem, karácsony közeledtével inkább arról faggattuk őket, hogy a karácsony megünneplésében is ilyen kreatívak és innovatívak-e. 

24 napon keresztül egy-egy korábbi ugyanakkor emlékezetes műsorunkat ajánlottuk meghallgatásra. És egy ráadással is készültünk: a Sétatér 2016-os első műsorát szeretnénk önönknek ajándékozni. 

A Kolozsvári Rádió 2016-ban Kolozsvár környékén új frekvenciát kapott, amelyen már a nap 24 órájában sugározhatta műsorát. A Román Rádiótársaság születésnapján élőben készült műsorunk felvételét ismételjük meg. Ebből kiderül, hogy egyik visszatérő vendégünknek, dr. Dégi Csaba egyetemi oktatónak, szociális munkásnak milyen sokat jelent reggel a rádióval ébredni.

Szerkesztő: Rácz Éva

2017 novemberében a Könyvjelző című akkori műsorunk egyik vendége Takó István plébános, egyetemi lelkész volt, aki Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című könyvét hozta el. 

Takó István vallja: nincs elég időnk olvasni. Ezért is választ olyan olvasmányokat, amelyek már „megpróbáltattak”, azaz valakinek az ajánlásával együtt kerültek a figyelmének középpontjába. Ezúttal Márai Sándort ajánljuk.

Műsorvezetők: Kristály Bea és Ferencz Zsolt

Eredeti kép: Gönczy Tamás

Az elmúlt egy év sokunkat állított kihívások elé, nem jelentenek kivételt ezalól a jazz-zenészek sem. Sőt a Jazzcipőben műsorvezetője sem, hiszen megtörtént egyszer az is, hogy Fodor Edina a szekrény aljából volt kénytelen műsort vezetni. :D Hogy hogyan sikerül az kiderül kalándáriumunk 21. részéből.  A Jazzcipőben korábbi júniusi műsorában erdélyi zenészek mesélnek erről a furcsa 2020-as évről, van aki zenéjén és van, aki gondolatai által.

Vendégeink: a Musspell, Pethő Csaba a SandCastle Quartet tagja, Koncz Kriszta a Jazzybirds-ből, a Soular Quartet együttes zongoristája és alapítója Bereczki Mátyás, valamint a Sense duó tagjai: Ferencz Áron és Hences Dávid.

Műsorvezető: Fodor Edina

Történészként startolt, karrierdiplomataként folytatta, de az oktatást sohasem tévesztette szeme elől. Dr. Balogh András professzor, az MTA doktora volt a Tetőterasz 2017. május 19-i vendége.

Műsorvezető: Rostás-Péter István

Kép: wikipedia.org

2015 januárjában Simon Judit tolmáccsal beszélgettünk egy szakma kulisszatitkairól és a hozzá rendelendő életmódról. 

Ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy? – vajon igaz a mondás? Vegyünk egy nemzetközi rendezvényt, fesztivált vagy konferenciát és próbáljunk kötetlen, szabad beszélgetést hirdetni. Például ül egy olasz, egy román és két magyar az asztalnál, a közönség nyelvileg még változatosabb. Eltelik vagy öt perc, míg egyeztetnek, milyen nyelven fog zajlani a párbeszéd. Angolul – jutnak konszenzusra, aztán az első mégis románul szólal meg. Majd bocsánatot kér és átvált angolra. Nagy a káosz a „Kérek fülest vagy nem kérek” pillanattól addig, amíg végre megszűnik a bábeli hangzavar. Ez akkor következik be, amikor Simon Judit beleszól-belesuttog a mikrofonba és hirtelen tiszta minden és már csak a tartalomra kell figyelni. A külcsín rendben van. Simon Juditnak mindig diszkrét a jelenléte, ha nem lennének szünetek, amikor előkerül a kávé és a cigaretta, talán nem is tudnánk, hogy van civil hangja is. Ott ül valamelyik széken (helyzete válogatja, hiszen időnként színpadon speachelőknek kell fordítania) és a legbonyolultabb, leghosszabb monológokból is érthető szöveget farag. Soha nem tűnik fáradtnak, türelmetlennek, pedig biztosan őt is kerülgeti időnként a „Most már nehezen bírom”-állapot. De ezt csak ő tudja, a munkája gyümölcsét élvezők nem. 

Szerkesztő: Csatári Melinda

Eredeti kép: Biró István / KÁMSZ

Ha Krúdy Gyula volt a levesíró, legyen Cserna-Szabó András a pacal krónikása. Egy 2017-es Kontűrt elevenítünk fel, amelyben Gergely Zsuzsa beszélgetett a szerzővel. 

A 77 magyar pacal – avagy a gyomor csodálatos élete című könyvének hőse értelemszerűen a pacal, de az élmény nem kizárólag gasztronómiai, inkább kultúrtörténeti és irodalmi. A pacalért szektába tömörülnek a rajongók. A fehér és a piros pacal közötti határvonal éppen Nagyváradnál húzódik meg, mint a Trianon utáni országhatár. A 2015-ben megjelent Sömmi című regényében Cserna-Szabó András a valós Rózsa Sándor-történet alapján írta meg betyársztoriját. A magyar Django itt nem szerepel oly fényesen, mint az elődök, például Krúdy, Móricz, Tömörkény műveiben. A Sömmiről is mesélt Cserna-Szabó András József Attila-díjas író.

Szerkesztő: Gergely Zsuzsa

Eredeti kép: Szabó Tünde / Főtér

Egy 2017. júniusi Tetőteraszt elevenítünk fel, amelynek vendége Rácz Norbert unitárius lelkész volt. 

Munka és/vagy hivatás – a két fogalmat egyaránt használja Rácz Norbert unitárius lelkész, amikor a gyülekezetbeli tevékenységét jellemzi. A kolozsvári belvárosi egyházközség a vallás megjelenésével egyidős, de a tradíció itt nem nyomasztó palást, inkább a mába és a tervezhető középtávra nyitott közösség háttereként szolgál. 

Szerkesztő: Rostás-Péter István

Három évvel ezelőtt jelent meg Gerlóczy Márton új kötete, a családi archívumból összeállított Mikecs Anna: Altató című regény. A szerzővel a 7. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten, 2017-ben beszélgetett Ferencz Zsolt.

 A fiatal író a családjában fellelhető dokumentumok, levelezések, naplórészletek, fényképek, elmesélt történetek alapján rekonstruálja a család nőtagjainak életét. Egyáltalán nem azért, mert divatos lenne mostanság női szemszögből írni, vagy mert kizárólag a nők vásárolnának könyvet. Sokkal inkább a nagymamáját, Jékely Mártát szerette volna egy kicsit a fénybe hozni, emléket állítani neki. Gyermekkorában a legjobb barátja volt, sok időt töltöttek együtt. Időközben rátalált a dédnagymama, Schéfer Ida naplójára is, amelyet szintén beépített a könyvbe, és felkutatta Áprily Lajos brassói szász rokonságát is. Hogy miként kapcsolódik egy japán fiatalember a kötet elkészítéséhez? Ez is kiderül az összeállításból.

A képen Jékely Márta, Mikecs Anna és Mikecs László látható. Forrása – Mikecs Anna: Altató/Facebook

A mai adventi kalendáriumban egy 2015-ös beszélgetést idézünk fel - Sajgó János férfiszabóval Csatári Melinda beszélgetett. 

Nem a ruha teszi az embert, de az ember teszi a ruhát. Sajgó János mindenképpen, hiszen 45 éve „forgatja fegyverét”, az ollót. A szabómesterség még ma is „átugorja száz tű hosszát”, hiszen egyike azon ősi foglalkozásoknak, amely még tartja magát gépesített világunkban. Nagy örömmel kürtölöm világgá, ha jártamban-keltemben derekas, régi vágású mesteremberrel találkozom, ha a letűnt kisiparos világból mutatóban itt maradt szakival hoz össze a sors. Felüdülés ez nejlonvilágunkban. „Nagyszerű mesterség az… fölséges tudomány, az Isten alkotásainak kikorrigálása: a rossz derekat kiigazítom, a lejtős vállakba férfiasságot öntök” – mondja Lestyák Mátyás Mikszáth Kálmán A beszélő köntös című könyvében. Sajgó János majdnem fél évszázada „korrigál”. Az utóbbi hét évben Kolozsvár belvárosában lévő kis műhelyében szorgoskodik. Rengeteget öltöget kézzel.

„Kedvenc szerzőim, mind ilyen fenegyerekek, akikben keményen ott van a rocksztárság.” – tartja Botházi Mária író, a Nőileg korábbi főszerkesztője, aki 2018-ban volt a Könyvjelző vendége. A beszélgetésben Michel Houellebecq Elemi részecskék című könyvét ajánlottuk. A regény szereplői egy-egy emberi életútnak a szélsőséges ábrázolásai. Michel, a magába forduló, híres tudós és féltestvére, Bruno a szexuális élvezeteket hajszoló irodalomtanár karakterein keresztül ismerjük meg a nyugati ember pusztító magányát, a 20. század második felének társadalmi változásainak és a szeretetnélküli gyerekkornak az egyéni fejlődésre gyakorolt hatását.

Spiró György szerint korunk feszültsége arra való, „hogy beledögöljünk”. Demény Péter író, költő, szerkesztő viszont inkább Kányádi Sándorral ért egyet, aki úgy véli, hogy a XXI. század a verset visszahelyezte homéroszi jogaiba.

A Sajtóklub egy 2017-es adásában Mihály István sok egyéb mellett arról is faggatta vendégét, miért ír egyre kevesebbet a Jódeménység foka nevű blogjára (s ennek Din prea multă demenşeală című román változatára), és mind többet, vagy legalábbis a korábbinál nem kevesebbet a Facebookra, és elbeszélgettünk arról is, hogy mit tehetünk egy olyan világban, ahol mindenki „Nyilas Misiért hüppög, de senki se szeretne hozzá hasonlítani”, mert „Nyilas Misi egy lúzer”.

Szerkesztő: Mihály István

Eredeti kép: Henning János

Röhrig Géza költő, a Saul fia főszereplője volt a Kontűr vendége 2017 márciusában, a kalendáriumunk mai részében ezt ajánljuk.

"A Holokauszt-költészet legalább annyira lehetetlen vállalkozás, mint filmet csinálni róla vagy zenét. Egyrészt az van, hogy nem lehet beszélni róla, másrészt az, hogy kell.  Hogyha ez eljut a belső kényszernek egy olyan fokáig, akkor az ember megadja magát. Ha belülről szúr a kés, akkor nem lehet elugrani előle... Az biztos, hogy én nem vagyok az elfojtásnak a híve. Nem lehet az óceánfenékre, mint valami rádióaktív szemetet, letenni ezeket, mert minden ilyen elrejtett és betonszarkofágok mögé helyezett trauma a végén úgyis utat talál valahogyan a felszínre. Inkább az ember bátran legyen érzelmiségi, ne csak értelmiségi..." 

Szerkesztő: Gergely Zsuzsa

Eredeti kép: Ilyés Zalán

Sokkal értékesebb egy ajándék, ha ismerjük a történetét, ezért az 1001 ötlet legutóbbi műsorában olyan alkotókkal beszélgettünk, akik termékeit szívesen látnánk a karácsonyfa alatt, illetve nyugodt szívvel ajánljuk önöknek is.

Környezetünk, használati tárgyaink visszahatnak ránk, ezért fontos, hogy ebben az otthonülős időszakban olyan eszközökkel vegyük körbe magunkat, amelyek igazán fontosak számunkra. A Calabalâc létrehozói,Rudolf Eszter és Szilágyi Kispista Ágota folyamatosan valami újjal, innovatívval rukkolnak elő: kezdetben bútorokat és használati tárgyakat újítottak fel, de készítettek a pandémia ihlette ruhakollekciót is, most pedig az ünnepek közeledtével más kisvállalkozókkal együttműködve létrehozták a The Gift ajándékcsomagot. Összeállításunkban első felében Rudolf Eszter mesél a The Giftről.

Fazakas Réka Rebeka Kolozsváron végzett a Képzőművészeti és Formatervezési Egyetemen. Mindig is szeretett festeni, és szerette volna, ha a festészet iránti rajongása másokra is átragad. Így jöttek létre az első RebekArts fülbevalók. Mindenik darab egyedi, kézzel festett. Réka kezdetben kartonra dolgozott, de egy ideje elragadta a fa és a műgyanta világa. Az évek során változtak a formák, az anyag, de a színek és a minőségi ékszerek iránti ragaszkodás megmaradt. Az 1001 ötlet másik vendége Fazakas Réka Rebeka volt.

Szó lesz a folyamatos megújulásról, a kézművesek közösségéről, fenntarthatóságról. Rudolf Eszterrel és Fazakas Réka Rebekával beszélgetünk.

„Reménykednek az emberek. Van, hogy utolsó pénzükkel jönnek be. Lehet nyerni akár egy egyszerű „loz in plic”-kel, akár egy szimpla lottószelvénnyel, mert aki szerencsés, az szerencsés” – vallja Antal Anna lottóárus, akivel 2015-ben beszélgetett Csatári Melinda.

Hol van már az egykor utcasarkon fagyoskodó „Loz in plic”-es, aki drótkarikára fűzött sorsjegyeit lóbálta a járókelők felé, sötétedés után pedig a lokálokban kínálgatta portékáját? A lottóárudában sem horgolt mellényes néni tolja kelletlenül elénk a számozott műanyag korongocskákkal teli tálat, úribb hely az már annál! Kedves „ügyfélszolgálati asszisztens” igazít el a „reményvásár” kulisszatitkaiban. Antal Anna harminc éve teszi ezt egy kolozsvári központi lottózóban. Jöhetnek szűk, vagy bő esztendők, a szerencsét próbálók száma alig változik.

Szerkesztő: Csatári Melinda

Olvasni vagány – ez volt Könyvjelző című műsorunk jelszava. Az interjúalanyaink pedig sorra bizonyították be, hogy könyveket olvasva milyen sok addig nem tapasztalt élményben lehet részünk, az életünk milyen sok területén segíthet egy-egy jól eltalált olvasmány. Ezért Kalendáriumunk 10. részében a Könyvjelző egyik műsorát ajánljuk. 

„Mivel a rádióban vagyunk, sajnos nem mutathatjuk meg a könyv borítóját, illetve a tartalmát, de mindenkinek ajánlom: nézzen utána, keresse meg a boltokban vagy az interneten. Olyan alkotás ez, műalkotás, ami mellett nem lehet csak úgy elmenni. Elsőre nem is láttam a címet, a borítója viszont nagyon megérintett. Aztán elolvastam a címet és a szerző nevét, így már összeállt a kép: ez nem egy akármilyen könyv." (Kalló Angéla)

Beszélgetőtársak: Kristály Bea és Ferencz Zsolt

Eredeti kép: Makkai Bence

Az online világban mindenki mindenhez hozzászólhat, s ezzel a szabadsággal naponta élnek és visszaélnek az emberek - erről beszélgetett a Sajtóklub egy 2018-as adásában Mihály István a meghívottaival. 

Szakáts István civil aktivista, az Altart alapítvány elnöke, a Clujul Civic csoport kezdeményezője és Szabó Csaba, a Kolozsvári Televízió munkatársa, a corbiialbi.ro román-magyar „kontaktportál” főszerkesztője mondhatni „testközelből” ismeri és műveli az online újságírásnak ezt az interaktív formáját, amely egyidejűleg esély és veszély, lehetőség a részvételi demokrácia megvalósítására, a közös gondolkodásra, vitára,  de ugyanakkor az anarchiára, a szélsőséges indulatok felszabadítására, a másik ember méltóságát, személyiségi jogait sértő trollkodásra is.
Az élő műsorban a kommenteléssel foglalkozó – még igencsak „fiatal”, viszonlag kevés kutatási eredményre támaszkodó – szakirodalom tételeinek, tudományos hipotéziseinek is gyakran ellentmondtak vendégeink.

Új szereplő jelent meg a bukaresti parlamentben a vasárnapi választások után. A meglepetést okozó AUR felveti a szélsőséges diskurzus felerősödésének kérdését, ami részben magyarellenes retorikát is jelent. Ennek ürügyén lett téma a Tetőteraszon a román-magyar viszonyrendszer és annak alakulása, amelyről Szilágyi N Sándor árnyalt és elgondolkodtató véleményt osztott meg a hallgatókkal.

Házigazda: Rostás-Péter István

Mit kellene nyújtania az iskolai vallásoktatásnak tartalmi szempontból és mi kellene legyen a hozadéka? Elbeszélhet egymás mellett a vallás- és mondjuk… a fizika tanár? Hogyan kellene közös nevezőre hozni a két megközelítést egy iskolás gyerek számára? – ezek voltak egy 2015-ös Láthatár témái, amely során a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem két oktatójával: a Római Katolikus Teológia Kar akkori dékánhelyettesével, dr. Jitianu Liviuval és a Magyar Fizika Intézet oktatójával, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjával, dr. Néda Zoltánnal.

Két rövid részlet a beszélgetésből:

dr. Jitianu Liviu: „Az egyháznak mindig a mai világban kell megfogalmaznia legitimitását, jelenvalóságának alapigazságát és a küldetéstudatát is.”

dr. Néda Zoltán: „Már a kezdetektől fogva, a tudományok közé odatartozott a teológia. Sőt, egy időben a teológia voltA Tudomány,és én azt hiszem, hogy a gyerekek ezt a gondolkodásmódot kellene megismerjék a vallásórákon…Tehát a teológiát mint tudományt és nem mint dogmát!”

Riporterek: Váradi Nagy Pál, Papp-Zakor András

Szerkesztő: Papp-Zakor András

Képek: Babeș–Bolyai Tudományegyetem, www.dieterseeger.ch

Hetvenedik születésnapját ünnepelte december 4-én Szávai Géza erdélyi származású, Déry Tibor- és Illyés Gyula-díjas író, műfordító, kritikus, szerkesztő, a kortárs magyar irodalom egyik legsokoldalúbb, legeredetibb egyénisége.

1979-1988 közt a Bukarestben megjelenő A Hét című lap szerkesztője volt. Nyolc kötete jelent meg Romániában 1988-ig, amikor elhagyta az országot. Azóta Budapesten él, ahol sorra adta ki - ahogy ő fogalmaz, a változatosság jegyében, igézetében - könyveit: regényeket, esszéket, tanulmányokat, meseregényt, karcolatokat, novellákat; sok esetben azt kellene mondanom: besorolhatatlan műfajú, elragadóan olvasmányos és konkrétságukban is mélyenszántóan "elvont" írásait.

Szerkesztő-házigazda: Mihály István

“Sokat hallottam azt, hogy inkább legyen egy biztos szakmád, aztán majd mellette, hobbiként foglalkozhatsz azzal, amit szeretsz. De, ahogy telik az idő egyre kevesebb időnk marad egy hobbira is.” Király Emőke ezért azt választotta, hogy a hobbija lesz a munkája. A Kessential-babák történetét ismerhetik meg a legutóbbi 1001 ötletből.

Ahogy egyre közelednek az ünnepek gyakrabban gondolkodunk azon, mivel lephetnénk meg szeretteinket. Fontosnak azonban, hogy szem előtt tartsuk azt, hogy helyi termelőktől, kisvállalkozóktól vásároljuk meg az ajándékokat. Így egyszerre két embernek szerzünk örömet: a megajándékozottnak és annak a kisvállalkozónak, akit vásárlásunkkal támogattunk. Az 1001 ötlet következő néhány műsorában ezért olyan alkotókkal, kézművesekkel beszélgetünk, akiknek termékeit szívből ajánljuk.

Király Emőke először gyógyszerésznek tanult, de valahol mélyen érezte, hogy nem ez az ő hivatása. Nehéz volt számára meghozni a döntést, de végül átiratkozott a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői egyetemre, amelyet a tavaly fejezett be. Egyetem után nem talált olyan munkát, amit szívesen végzett volna, ezért létrehozta saját vállalkozását, így jöttek létre a Kessential-babák, amelyeket később más gyerek és felnőtt termékek követtek.

Emőke számára fontos, hogy az alkotásnak legyen súlya, törekszik az egyszerű, letisztult formákra és színekre. Olyan anyagokat választ termékeihez, amelyek az otthonosság érzetét keltik. Ugyanakkor azt is szemelőtt tartja, hogy egy Kessential-baba időtálló legyen. Így, ha a gyerek „kinövi” még mindig továbbajándékozható. Hogy született meg az első baba terve és ötlete? Hogyan követték ezeket további más termékek?

Szerkesztő: Kristály Bea

A Müskinn-lányokkal 2017-ben beszélgettünk, amikor a Blogdíler meghívására Kolozsvárra érkeztek. A csapat azóta szétvált, 2020 novemberétől Tóth Eszter ésSzaládi Noémikülön utakon próbál szerencsét, de történetük még így is különleges. 

A Müskinn kiegészítőket, elsősorban táskákat készít. Két alapkollekciójuk mellett, más területen alkotókkal együttműködve, konceptuális divattermékeket is terveznek. Dolgoztak például már zenei producerrel, ennek eredményeként gyakorlatilag az elektronikus zene hangjait jelenítették meg táskáikon. De társuk volt az alkotásban egy képregényrajzoló csapat is, így jött létre a Zina kollekció. Legutóbb pedig az Autistic Art Alapítvánnyal való közreműködés során autista gyerekek munkái, az alkotási folyamatban használt munkamódszerei ihlették termékeiket.

Az kreativitás viszont csak az egyik részét képezi a divattervezők munkájának.A kész terméket el is kell tudni adni, amihez nemcsak üzleti, de kommunikációs és marketingérzékre is nagyon nagy szükség van. Hogyan építik a Müskinn-lányok saját brandjüket? Többek között erről is beszélgetettünk Tóth Eszterrel ésSzaládi Noémivel, a budapesti Müskinn két tervezőivel.

Szerkesztő: Kristály Bea

A bonchidai mézeskalácsos Rigó család, Ildikó, Attila és gyermekeik: Katalin és Adorján a mézeskalács-sütés régi, családi örökségként rájuk hagyott mesterségét támasztotta fel, sikerrel. Aki vásárokban, városnapokon, ilyen-olyan rendezvényen kóstolta már finom portékájukat, annak nem kell különösebben ecsetelni, hogy Rigóék a lelküket is belesütik a mézeskalácsba. A konyhatitkokról Rigó Ildikót faggatjuk. 

Szerkesztő: Csatári Melinda.

Szükség van a többre vágyásra, az akaratra és motivációra. Valamint meg kell találni azt a csapatot, akivel együtt lehet álmodni és akkor nemzetközi szinten is kiemelekedő megvalósításokat hozhatunk létre. A Halcyon Mobile vezetőjével, Székely Botonddal beszélgettünk.

A Ziarul Financiar szerint a kétezres évek első felében megduplázódott az IT szektorban működő cégek száma Kolozsváron, ezzel tulajdonképpen Bukarest után itt találnak munkát a legtöbben a szektorban dolgozók. Ez rengeteg fiatalt tart a városban, ami nemcsak a gazdaságnak, de Kolozsvár kulturális fejlődésének is jót tesz. Ez az ágazat még mindig rohamos fejlődésben van, egyszerű felhasználóként szinte nem is tudjuk számon tartani az új technológiákat, pont ezért valószínűleg az IT-ban lévő verseny is megfeszített tempójú.

A Halcyon Mobile alapítói már akkor telefonos alkalmazásokkal foglalkoztak, amikor még jóformán csak telefonálásra használtuk a mobilokat. Az évek során beigazolódott, megérte akkoriban valami újba kezdeni, vállalni a bizonytalansággal járó kockázatot. A Halcyon ugyanis mára már szinte csak külföldi megredenlőkkel dolgozik, és saját fejlesztésű alkalmázokat is készít.

Ezekről a kérdésekről is beszélgetünk Székely Botonddal, a Halcyon Mobile vezetőjével.

Szerkesztő: Kristály Bea

A Kolozsvári Állami Magyar Színház három művészével – Csutak Réka, Kali Andrea, Györgyjakab Enikő – beszélgetett Ferencz Zsolt szakmáról, családról, anyaságról, elhivatottságról.

Beszélgetésünk során egyikük meg is jegyezte: érthető, hogy az emberek kíváncsiak rájuk, hiszen nincs is honnan tudniuk, hogy mit gondol, hogyan érez a színész, akit a színpadon látnak. Pedig a színészek is ugyanolyanok, mint bárki más: ők is felkelnek, számlát fizetnek, gyereket nevelnek, megvan a saját életük.

Szerkesztő: Ferencz Zsolt

Eredeti kép: Biró István / Kolozsvári Állami Magyar Színház

Milyen, amikor két művészettörténész szakmájának szentélyébe, Rómába látogat? Valószínűleg katartikus. Barazsuly Viktória Adrienn és Újvári Dorottya útinaplóját ajánljunk Adventi kalendáriumunkban. 

Róma az ókori, a reneszánsz és a barokk építészet kincsestára. Az ókeresztény mozaikok és templomok városa, a nyugati művészetek bölcsője. Barazsuly Viktória Adrienn és Újvári Dorottya művészettörténészek Rómába látogatásukkor Instagram oldalukon dokumentálták útjukat. Már ezekről a fotókról is látszik, hogy szakmájukból adódóan másként látták a várost és kincseit. Összeállításunkbanrendhagyó idegenvezetést kínálunk.Felkeressük Róma nevezetességeit, tisztelgünk Bernini nagysága előtt, illetve azt is megnézzük, hogy hogyan alakította ez a város a művészeteket és miért őrződhetett meg sajátos stílusa olyannak, amilyen.

Összeállította: Kristály Bea

Eredeti kép: Barazsuly Viktória Adrienn, Újvári Dorottya

Miért lehet a gyíkemberektől tartani, hogyan érkeztek a magyarok ősei a Szíriuszról, és miként lehetséges, hogy vannak, akik Jézust dák eredetűnek vélik? A konteók világába kalandozunk, ahol laposföld-hívők és szabadkőműves-ellenesek jól megférnek egymás mellett. Kustán Magyari Attila könyvet írt minderről, a Tetőteraszon pedig enyhe reklámot csaptunk a hamarosan megjelenő kötetnek.

Házigazda: Rostás-Péter István

A tetoválás szó azt jelenti: nyomot hagyni. Régen a tetoválásnak főként társadalmi jelentősége volt, de például a szamoai, a maori, a hawaii tetoválások ma is a törzsi hovatartozásról regélnek. Ma többnyire esztétikai funkciójuk van. Meg eszmei is, hiszen a testfestés üzenet a világnak, az önkifejezés módja. Egy szimbolikus művészeti alkotással örökít meg szerelmeket, emlékeket, esetleg bánatot. Lehet mottó, idézet, személyes ígéret, egy esemény, egy célkitűzés jelzése. Mert mindannyian szeretnénk elkapni az idő grabancát, s bármennyire kapálódzik, markunkban tartani a pillanatot, a mulandót maradandóvá merevíteni, megörökíteni, nyomot hagyni. Debelka Attila kolozsvári tetoválóművészt Csatári Melinda faggatta.

Máthé Kriszta 11 évet töltött Moldvában, Frumószán, magyar nyelvet tanított a csángó gyerekeknek. Erről szól a könyv Apróka eszponka című könyve, amely lélektörténetek mellett gyönyörűen foglalja magába a csángók nyelvét.

Olvashatunk a Csángóföldön élők mindennapjairól, örömeiről és nehézségeiről. A kötetben szereplő írások korábban a Szabadság napilaban jelentek meg sorozatként, amelynek mottója:

- Ne, egy apróka eszponka! – kiáltottak fel a frumószai csángó lányok, amikor gyöngyfűzéskor meglátták a pici biztosítótűt.

- A ziherejsztűre mondjátok? – kérdeztem csodálkozva.

Jöjjenek, bújjunk be együtt Máthé Kriszta varázsráncos szeretetszoknyája alá, amely a leghétköznapibb dolgokat is egy csapásra izgalmassá változtatja, s ahol az emberek közötti kapcsolatok is szeretettel, lélekkel vannak kibélelve. Adjon a jó Máriecska ilyen szép pillanatokat mindannyiunknak! A zenei pillanatokat alkalmanként a Zurgó együttes szolgáltatja.

Szerkesztő: Ferencz Zsolt

Eredeti kép: Rohonyi D. Iván

Azi vă invităm să cunoașteți Dansul Zebrelor, Oaza Prafului de Aur, sau Șarpele străvechi al timpului. Acestea par titluri scoase din 1001 de nopți, însă ele sunt terarii marca Crearium, o afacere cu adevărat inovatoare, care va fi protagonista acestei ediții din seria 1001 de idei. 

Versiunea în română a episodului 1001 ötlet - Crearium, a pici pozsgás kertek köré épülő közösség, care poate fi ascultat în maghiară mai jos.

Fata din spatele Crearium, Alexandra Damian poate fi cunoscută publicului clujean de la festivaluri culturale și proiecte personale din mediul online. Acum câțiva ani a lucrat la comuncarea online a festivalului Interferențe, a făcut parte și din echipa TIFF. În proiectul HungaRomânisme, creat împreună cu prietenul ei a luat expresii intraductibile, și le-a tradus într-un mod haios, apropiind vorbitorii celor două limbi prin umor. 

La un moment dat, Alexandra s-a îndrăgostit de terarii, apoi de plantele suculente, iar pasiunea ei , în câțiva ani s-a transformat într-o afacere aparte pe piața din România. Și nu doar într-o afacere. Aranjamentele Crearium, realizate cu mare atenție nu sunt speciale doar din perspectiva produsului finit, ci și a modului în care Alexandra îi construiește comunicarea, identitatea vizuală, în timp ce în jurul brandului se formează și o comunitate. Merge și mai departe: organizează programe de mentorat pentru persoane cu interese similare care după aceea pot începe afacerea proprie. În loc de rivalizare vedem suport reciproc. 

Ediția de astăzi a emisiunii 1001 de idei abordează atât lumea plantelor suculente și a terariilor cât și construirea unui brand și formarea unei comunități. Veți auzi despre nașterea unui design viu, după cum spune și sloganul Crearium, despre comunicarea și promovarea unui produs propriu, și aflăm și legătura dintre suculente și o carte de colorat pentru adulți.

A Crearium megálmodóját, Alexandra Damiant a kolozsvári közönség korábban leginkább kulturális fesztiválokról és saját online projektjeiről ismerhette. De egyszer csak beleszeretett a terráriumokba, majd a pozsgás, más néven szukkulens, viszonylag kevés törődést igénylő növényekbe, és a szenvedélye néhány év alatt Romániában egyedi vállalkozássá nőtte ki magát. Sőt, még annál is többé.

Mai műsorunk több szempontból is különleges: nem csak a pozsgásnövények, terráriumok világáról, hanem a márkaépítésről, közösségformálásról is szó esik.

Hogyan születik meg egy élő kompozíció? Milyen érzés a saját termékről kommunikálni és azt reklámozni? És vajon hogy kapcsolódik egy kifestőskönyv a pozsgás növényekhez? Ezekről is hallhatnak a mai 1001 ötletben. Alexandra Damiannal Sebők Tímea beszélgetett, Alexandra magyar hangja pedig Gergely Zsuzsa.

Incze Gáborral, aTacTiki táblajáték tervezőjével beszélgettünk az 1001 ötletben.

Valahol a Csendes óceán közepén egy elhagyatott kis szigeten él két polinéz törzs, amely kultúráját tekintve merőben ellentétes elveket követ. Az egyik Tac napistent tiszteli, míg a másik Tiki esősistent követi. A kultúrális különbség a háború szélére sodorja a két törzset, a két istenség pedig, hogy a vérengzést elkerülje totemszobrok formájában életre kell és megvívja szeretett népe helyett a harcot. Ez a kis történet képezi a TacTiki társasjáték alapját, amelynek tervezője a gyergyószentmiklósi Incze Gábor. A TacTiki egy két személyes stratégiai táblajáték, amely igénybe veszi a memoriát ugyanakkor minimális esélyt ad a szerencsének is.

Gábor 2014-ben állította össze az első társasjátékát, de a megfelelő játékkiadó céget, amely formát adhatna ötletlének sokáig nem találta. Ennek ellenére sosem mondott le róla, hogy játékát kiadassa. Úgy tűnik kitartása idén célba ért, a Kickstarter-en november 5-én zárult az a kampány, amely során elő lehetett rendelni a TacTikit. Bár Gábornak időközben sikerült együttműködést kötnie a görög Drawlab játékforgalmazó céggel, a Kickstarter kampányt így is fontos volt létrehozni, mert így tudták összegyűjteni azt az összeget, amely a játék előgyártásához szükséges.

A Kickstarter innovatív ötletek gyűjtőfelülete, lényege, hogy ha találunk egy kezdeményezést, amely felkelti az érdeklődésünket, akkor annak pénzt adományozhatunk cserébe pedig megkaphatjuk a támogatott terméket, vagy ha többet szánunk rá, akkor más ajándékokat is. A TacTiki a Kickstarteren halmozott sikereket ért el, a 24 napos kampány alatt 2141-en rendelték meg a játékot a világ minden pontjáról.

Amikor társasozunk kevés esetben gondolkodunk azon, hogy vajon ki készítette az adott játékot, ki tervezte meg a pályát, a játékfigurákat, ki tökéletesítette a szabályzatot. Az 1001 ötlet legutóbbi adásából a TacTiki létrejöttének történetét ismerhetik meg: megtudhatják hogyan lesz az ötletből kézzel fogható játék, hogyan lehet kiadót találni a terveink megvalósításához, illetve a Kickstarter működésébe is belesünk kicsit.

Szerkesztő: Kristály Bea

A Stockholmban élő íróval a "második hullámról" s új könyvéről is beszélgetett Mihály István.

Hogyan változott az elhíresült és sok vitát kavart "svéd modell" az elmúlt nyolc, nyolc és fél  hónapban, mit hozott a "második hullám", milyen a mindennapi élet a koronavírus járvány újabb „bedurvulása” idején a svéd fővárosban és vidéken? Miért (és még miben) mások a svédek, mint a többi európai nemzet?

A legfrissebb 1001 ötletben a Quiznight.hu megalapítójával, Bartha Álmossal beszélgetünk. 

Van Kolozsváron egy társaság, akiknek minden hétfő este 8 óra szent. Bármi történjék a világban ők, ebben az időpontban félreteszik a munkájukat, problémáikat és egy bizonyos dologra koncentrálnak. Vannak a nagyvilágban hozzájuk hasonló csapatok, akik ugyanebben az időpontban ugyanúgy éreznek. És ez nem egy szekta, hanem a Quiznight közössége. Mert ami 12 éve csak egy kocsmakvízzel indult, az mára egy folyamatosan bővülő közösség, amelyet a játék iránti szenvedély köt össze.

Mivel foglalkozik az a cég, aki egy másik brandjét építi? A BOLD. Branding Studio egyik alapítójával, Szabó Bettivel beszégetünk.

1001 ötlet című műsorunkban olyan kezdeményezéseket, vállalkozásokat mutatunk be, amelyek inspirálóak lehetnek mások számára, amelyek megálmodói vállalták a többlet erőbefektetést, hogy valami újat hozzanak létre. A műsor alcíme azért is siker előtti történetek, mert arra az útra is kíváncsiak vagyunk, amely a sikert előzi meg.

A reklámszakmában dolgozni manapság igazán vonzó lehet a fiatalok körében. Lévén, hogy egy felfutóban lévő ágazatról beszélünk az ezzel foglalkozó cégek is fiatalos lendületet, motiváló munkakörnyezetet ígérnek. De természetesen mint mindennek, ennek is megvannak a maga kihívásai.

A BOLD. Branding Studiót alapítói 2017-ben hozták létre, rájöttek kezd kialakulni az erdélyi vállalkozói szférának egy olyan rétege, amely igényli az összetettebb szolgáltatásokat: nem csak dizájnerre, egy vidós-fotós csapatra, marketingesre van szüksége, hanem egy olyan szolgáltatásra, ami összefogja mindezeket, ami a cége brandjével foglalkozik.

„Felfedezünk, játszunk, kísérletezünk. A hosszabb utat választjuk, hogy megtudjuk, mi működik és mi nem” – olvasható a BOLD. Branding Stúdió oldalán. Milyen kihívásokat jelent a reklámszakmában dolgozni? Milyen lehet például megrendelésre alkotni?

„Designerként azt nehéz elfogadni pályakezdőként, hogy a saját elképzeléseidet, az ötleteidet, esetleg az egodat, amit az alkotásba beleteszel, nagyon sok mindenki tiporhatja. Hirtelen nagyon sok mindenkinek kell megfelelni. Ami pályakezdőként nem biztos, hogy elsőre látszik, hogy milyen mértékben szól egy munka az egyén alkotásáról, és milyen mértékben befolyásolják más tényezők. (…) De ez sem egyértelműen hátrány vagy előny. Én például azért szeretek a csapatommal együtt dolgozni, mert a felmerülő kritikák alapján gyúrjuk tovább az ötletet. Ilyenkor úgy érzem, nemhogy nem sérül az alkotói folyamat, hanem pont a végeredmény lesz erősebb. Egyszerűen csak más a folyamat. Nem a szabad alkotás folyamatát éli meg a designer, de ez akár egy jó dolog is lehet.”

Az 1001 ötlet meghívottja Szabó Betti, a BOLD. Branding Studio egyik alapítója. Hasonló tartalmakért kövesd be a Kolozsvári Rádiót Spotify-on.

Szerkesztő: Kristály Bea

Hogyan élte meg az elmúlt „koronás”  nyolc hónapot az Erdélyi Napló? Makkay József, a hetilap főszerkesztője azon kevesek egyike, akik még mindig járják a vidéket, a Székelyföldtől a Szilágyságig és a Partiumig, s valódi tényfeltáró riportokat írnak.

Milyen az élet vidéken, kis településeken, mennyire tükrözi az erdélyi magyar sajtó az emberek, a közösségek valódi gondjait, sikereit, mindennapjait? Milyen a mezőgazdaság, a gazdálkodók helyzete az erdélyi és partiumi falvakban?

Makkay József főszerkesztővel, akit a vidéki emberek és a mezőgazdaság gondjai foglalkoztatnak elsősorban, Mihály István beszélgetett.

Tudatos életmód magazin, magyar nyelven, Erdélyből. Miért is ne?? Az csend/élet alapító, főszerkesztőjével, Dávid Pannival beszélgettünk.

Acsend/élet egy tudatos életmód magazin körül-belül egy éve jött létre, megálmodója és főszerkesztője Dávid Panni Marosvásárhelyen született, Kolozsváron a Bölcsész Karon tanult és néhány évig újságíróként tevékenykedett. Majd 2018 elején egy nagy elhatározást követően kiköltözött Izlandra, ahol pincérként dolgozott. Itt született meg a csend/élet magazin ötlete, amelyet hazatérte után meg is valósított. És bár piaci alapon még nem áll meg a lábán a lap, de egy életképes termékről van szó cikkekkel, közösségi médiás jelenléttel, gyönyörű illusztrációkkal és tartalmakkal.

A csend/élet csapata vallja, hogy a boldog és kiegyensúlyozott élet titka, ha önmagunkkal és a környezetünkkel összhangban élünk. A magazin ugyanakkor nemcsak inspiráló cikkek, szép fotók és kedves illusztrációk gyűjteménye, hanem egy közösség is. Szeretnék, ha mindazok, akik harmóniára vágynak, egymásra találnának.

Ezekről a kérdésekről is beszélgetünk az 1001 ötletben Dávid Pannival, a csend/élet főszerkesztőjével.

Műsorunk második felében pedig olyan témákat próbálunk körbejárni, mint hogy mit jelent az online nyilvánosság, mi a különbség az őszinteség és a kitárulkozás között. Ehhez pedig felkeressük a Dávid Panni által működtetet Kedves Fiók nevű blogot és Panni instagram oldalát is.

Szerkesztő: Kristály Bea

Az illusztrációkat Biró Eszti készítette.

Műsorunkban Tasnádi Mária pszichológussal beszélgetünk a járvány okozta érzelmi sérülésekről, túlélési stratégiákról. Illetve egy kórházi kezelésen is túlesett fertőzöttet, Orbán S. Katalint a Kolozsvári Televízió munkatársát kérdeztük tapasztalatairól. 

A koronavírus-járvány közelebb került hozzánk, naponta nő az esetszám, most már mindenkinek van hozzátartozója, ismerőse, kollégája, szomszédja,  aki megfertőződött. És ez ellentmondásos reakciókat vált ki az emberekből: egyesekben nőtt a félelem, másokban a megszorítások miatti türelmetlenség. A vírustagadók tábora sem lett kisebb, csak agresszívebb.

A műsorban Orbán S.Katalin, a Kolozsvári Televízió magyar adásának szerkesztője mesél kórházi tapasztalatairól, majd Tasnádi Mária pszichológussal a járvány okozta érzelmi sérülésekről, a daganatos és más krónikus betegek hátrányos helyzetéről, és az életünket megkönnyítő túlélési stratégiákról beszélgetünk.

Összeállította: Gergely Zsuzsa

Schvarcz Andorral a RentEelektromos bicikli kölcsönző cég alapítójával beszégettünk a legutóbbi 1001 ötletben.

Egy teljes munkaidős állás mellett saját vállalkozást működtetni azt jelenti, hogy a 8 óra leteltével sem ér véget a műszak. Schvarcz Andor még be sem fejezte az egyetemet máris saját vállalkozásba kezdet, időközben pedig az IT szektorban helyezkedett el, mint softverfejlesztő. RentE nevű cégének egyik célja, hogy megfizethető áron tegye sokak számára elérhetővé az elektromos bicikli kölcsönzést és használatot. Ennek eléréséért pedig rengeteget dolgozik. Beszélgetésünkkor kezdte a második műszakot, és elmondása szerint akad még néhány projekt, amelyet mindezek mellet futatt.

„Mindenki azért nyit céget, hogy pénzt csináljon belőle. De inkább úgy kellene hozzáállni a dologhoz, hogy valami újat hozzunk létre, hogy az emberek tanuljanak valami újat. De ahhoz rettenetesen sok munka szükséges."

Miért éri meg ilyen sok időt és energiát befektetni egy vállalkozásba? Mi motivál egy fiatalt, aki amúgy teljesen elégedett a munkahelyével, hogy még többet dolgozzon? Lehet-e tanulni a vállalkozást? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ a mai 1001 ötletben.

Szerkesztő: Kristály Bea

Végéhez közeledik a jelöltlisták leadása a decemberi parlamenti választásokra. Koalíciók, stratégiák, kampánydiskurzusok – minderről a Székely Istvánnal folytatott beszélgetésben.

A PSD frissíteni akar, a PNL nem tud leszokni az importszereplőkről, a PMP keresi magát és újra kitalálta az ex-elnök lányát, mint jelöltet, az RMDSZ pedig megkötötte a maga egyezségét a másik két kispártból kialakuló politikai szereplővel. Milyen következtetésekre ad okot az egyre inkább letisztuló jelölt-körkép?

A Tetőterasz vendégeként az RMDSZ ügyvezető alelnöke politológusi minőségében szólalt meg.

Műsorvezető: Rostás-Péter István

Eredeti kép: Bakó Bea / azonnali

Harminc éve indult el Kolozsváron a felsőfokú néprajzképzés, amely kulturális antropológiával társult időközben. Dr. Szabó Árpád Töhötöm a Magyar Néprajz és Antropológia Intézet vezetője volt a hétfői Tetőterasz vendége.

A BBTE keretében működő tanszék bizonyított, de továbbra is szakmai dilemmákkal és hiányérzetekkel szembesül: ilyen például a néprajzoktatás hiánya a középiskolai tanrendből. 

Műsorvezető: Rostás-Péter István

Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke volt Rostás-Péter István vendége az október 15-i Tetőteraszon, amely hazai közoktatási körképet vázol. Távoktatás, lemorzsolódás, átütemezés és kockázati bónusz egyaránt szerepel a tételek között.

Farkas Andrással, a PONT Csoport stratégiai igazgatójával beszélgettünk innovációról, az ötlet megvalósíthatóságáról, a vállalkozói magatartásról.

Az innovációt nem úgy kell elképzelnünk, mint laborokban és tesztüzemekben létrehozott fejlesztéseket, amelyeket csak valamikor a távoli jövőben fogunk használni. Életünk minden területén szükségünk van innovatív, újító megoldásokra, ahhoz, hogy egy működő társadalomban éljünk. De mennyire vagyunk képesek elfogadni az újat? Egyáltalán mi kell ahhoz, hogy mi magunk legyünk innovatívak?

A PONT Csoport Kreatív Kolozsvár elnevezésű programjával Kolozsváron és vonzáskörzetében élő, kreatív iparágak iránt érdeklődő, potenciális vállalkozó magyar fiatalokat gyűjtik egybe, készségfejlesztői tevékenységeket ajánlva nekik. Ugyancsak innovatív megoldásokat szorgalmaz a PONT által működtetett Kastély Erdélyben program, vagy pedig a részvételi költségvetés elveit követő Com’On Kolozsvár projekt, amely ifjúsági közösségek kezdeményezéseinek megszületését segíti elő. És ez csak néhány azok közül a megvalósítások közül, amelyeket a PONT Csoport szorgalmazott. Így adódott az ötlet, hogy utána járjunk kicsit a PONT tevékenységének, megkérdezzük őket tapasztalataikról. Az 1001 ötlet legutóbbi adásában Farkas Andrással, a PONT Csoport stratégiai igazgatójával beszélgettünk.

Szerkesztő: Kristály Bea

2020 őszén melyek a legkorszerűbb lehetőségek? Furdek Tamás villamosmérnökkel Mihály István beszélgetett.

 Itt van az ősz, s itt van újra a sokak által rettegve várt fűtési szezon. A koronavírus árnyékában a közelgő tél még ijesztőbbnek tűnik. Mibe érdemes befektetni a hosszú távú takarékosság reményében, 2020 őszén melyek a legkorszerűbb, legolcsóbb lehetőségek, megoldások, amelyeket igénybe vehetünk, melyek az előnyeik, hátrányaik? Hogyan fűtsük a lakásunkat? 

Milyen szempontokat vegyünk figyelembe? Az árammal működő legújabb típusú fűtőtestekről is beszélgettünk Furdek Tamás villamosmérnökkel.

Dajbukát László több éve él egy Jereván melletti kisvárosban, most a Tetőteraszon ismerteti a legfrissebb fejleményeket a heves fegyveres konfliktusokróól, amelyek immár 12 napja zajlanak a Kaukázusban. Az örmények lakta Hegyi-Karabah, más nevén Arcah és az azeri hadsereg áll szemben egymással. A helyzet már a nyáron is feszült volt pár napig Jereván és Baku között, most pedig háborúvá terebélyesedett.

 Házigazda: Rostás-Péter István

Tulogdi Mónika, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum oktatója a pedagógusok napján volt a Tetőterasz vendége.

Nyitottság a diák és a szakma újdonságai iránt. Elhivatottság és áldozatkészség. Arány- és egyensúlyérzék. Mindez csak néhány alapvető jellemzője egy tanár profiljának. Ha pedig a tantárgy irodalom, akkor egyéb készségek és affinitások is szükségesek - derült ki a beszélgetésből.

Házigazda: Rostás-Péter István

Csoma Botond képviselő újrázna és úgy véli, a helyi koalíciókötések megerősítik az RMDSZ eddigi pozícióit a megyében. Feszített őszi program vár a Kolozs megyei RMDSZ szervezetre, de a Szövetség egyebütt is kampányba lendül a decemberre kiírt parlamenti választások előjátékaként.

Szörcsey Ágnes, az Íz Stúdió catering cég alapítója és szakácsa 6 évet tanult építésznek, de már egyetemistáskodása utolsó éveiben rájött, hogy valami másra is szüksége van a szakmai kiteljesedéshez. Többek között a váltáshoz szükséges bátorságról, a vállalkozás kihívásairól is beszélgetünk az 1001 ötlet legutóbbi adásában.

Ágnest a cateringben a változatosság vonzotta, hogy mindig másoknak, más rendezvényre, más helyszínre készít kajákat. Az Íz Stúdió csapatával ugyanakkor nem csak főz, hanem látványt is szólgáltat. Úgy készíti el a menüt, úgy dekorálja, hogy az illeszkedjen a megrendelő stílusához, a rendezvény jellegéhez.

Szörcsey Ágnes folyamatosan keresi a változatosságot, a kihívásokat. És amikor 2020 ajánlott is neki kihívást, akkor ő megpróbálta a legjobbat kihozni belőle. Átalakította az addig csak cateringgel foglalkozó cégét, így most házhoz is rendelhetünk finomságaiból, ha épp üres a hűtőnk, vagy nincs kedvünk aznap szakácskodni.

Műsorunkban beszélgettünk még:

– a vállalkozói lét nehézségeiről, kihívásairól;

– az építészet és a gasztronómia kapcsolatáról;

– műhelytitkokról, például arról hogy lehetnek változatosak a szezonális alapanyagok.

És, ami talán a legfontosabb: honnan szerezhetünk bátorságot a változások elfogadásához?

Szerkesztő: Kristály Bea

Kevesebb résztvevővel, de megtartották szeptember 24–27. között a Csíkszeredai Könyvvásárt és a Szárhegyi Írótábor sem maradt el. Márton Evelin írót, szerekesztőt kérdeztük élményeiről.

Mihez fog egy prózaíró a szűkülő őszi napokkal – könyvvásárra és írótalálkozóra jár, miközben hetente legalább kétszer a kéziratai fölé hajol. Legalábbis ezt a receptet hallottuk Márton Evelintől, akinek két kötete fog jövőre megjelenni. A művészettörténeti diplomával rendelkező Helikon szerkesztő, aki egyben a közrádió bukaresti magyar szerkesztőségének is tagja, félórára megpihent a Tetőteraszon.

Amiről még szó esik a műsorban:

– Miben volt más a környék eddigi egyetlen idei könyvására?

– Kinek áll a zászló? Milyen a próza és a líra dinamikája Erdélyben?

– Márton Evelin készülő írásairól és az általa kedvelt munkafolyamatokról.

Szerkesztő: Rostás-Péter István

Két nappal a helyhatósági választások után a végleges és hivatalos eredmények ugyan még nem érkeztek be, de a gyorsmérleget megvontuk.

Cseke Péter, a maszol.ro főszerkesztője volt szeptember 29-én a Tetőterasz vendége. Szerinte a kis pártok szorult helyzetbe kerültek és új versenyhelyzetre van kilátás a politikai paletta jobboldalán.

Házigazda: Rostás-Péter István

Dr. Dégi László Csaba egyetemi oktató, a Nemzetközi Pszichoonkológiai Társaság igazgatója segédkezett az Európai Rákgyakorlat Kódexének összeállításában és magyarra való fordításában. A bemutató után beszélgettünk vele  a Sétatér című műsorunkban. Abból indultunk ki, hogy bár adott egy közös, európai kódex, szerintem nincs biztosíték arra, hogy a betegellátás a gyakorlatban is valóban így történjen.

Riporter: Rácz Éva

Ambrus Attila főszerkesztőt a hetilapról, a választásokról, sajtóvírusokról és brassói mindennapokról faggatta Mihály István.

Amiről a Sajtóklubban beszélgettünk:

- az elmúlt fél évről, ahogyan azt a csak nyomtatott formában, de még mindig 4500 példányban megjelenő Brassói Lapok meg- és túlélte;

- a demokrácia, a szólásszabadság  veszélyes és ártalmatlan(nak túnő) vírusairól,  útvesztőiről, a "koronás" fake news-áradat kapcsán (is);

- az erdélyi és a nemzetközi nyomtatott  sajtó helyzetéről, kihívásokról és lehetőségekről, ahogyan azok 2020 őszén megmutatkoznak: sokak szerint még öt-hat évig "bírják" a papíron megjelenő lapok;

- a függetlenség és a pártatlanság közötti különbségről a sajtó kapcsán;

- a műsor  elején vendégem a helyhatósági választásokra is reflektált, különös tekintettel a brassói, Brassó megyei eredményekre, amelyek a magyarság szempontjából nem éppen szívderítőek.

Nagy Annával, a biciklis táskákat készítő MOHA egyik megálmodójával beszélgettünk 1001 ötlet című műsorunkban.

A MOHA egy olyan kezdeményezés, amely nem akar sikeres lenni. Feltéve, ha a sikert az eladott termékek számában mérjük. Merthogy a MOHA alapítói már most elégedettek. Addig szeretnék működtetni vállalkozásukat, amíg élvezetből csinálják, amíg a vele szerzett tapasztalatok, kapcsolatok által fejlődni tud mindennapi életük.

Nagy Anna és Ábrahám Hunorrájöttek, itt a térségben senki nem készít ilyen jellegű kiegészítőket. Úgy döntöttek, ahelyett hogy drágán megvásárolnák valamelyik külföldi gyártó biciklire szerelhető táskáját, inkább elkészítik a sajátjukat. Megkeresték hozzá a partnereket, és most már eladásra is készítenek táskákat. A minőség garantált, hiszen maga a készítők egy-egy prototípus tesztelői, csak azt ajánlják másoknak, ami nekik már bevált. De nem csak ez teszi különlegessé a MOHA csapatát, hanem az is, hogy számukra soha nem volt cél, hogy nagy branddé váljanak.

Hová tud fejlődni egy vállalkozás, amely nem akar nagyra nőni? Többek között erre keressük a választ a mai 1001 ötletben, meghívottunk Nagy Anna, a MOHA egyik megálmodója.

Szerkesztő: Kristály Bea

Képek: a MOHA Facebook oldala