Gyerekekről felnőtteknek-Vendég a háznál

Hogyan segíti egy mosoly, a gokartozás, vagy az eső hangjának imitálása a diploma megszerzését? Úgy, hogy a tapasztalatok szerint csapatban könnyebb és ésszerűbb is a tanulás. Ahhoz viszont, hogy kapcsolatok épüljenek a hallgatók között, a mai fiataloknak bizony elkél egy kis segítség. A kommunikáció, az önismeret, az érzelmi intelligencia fejlesztése is folyik az Óbudai Egyetem Bánki Karán, ahol a szakemberek mentorálásra is felkészítik az egyetemistákat. Szerkesztő: Szendrei Edit

Régóta ismerjük a zenetanulás jótékony hatását gyerekek agyi fejlődésére. De a nehézség a mindennapokban érkezik: amikor órára kell vinni a gyereket, amikor gyakorolni kell, vagy rohanni a vizsgára. Meddig a mi felelősségünk, és mikor adjuk át a gyereknek? Mi van, ha a hangszert imádja, de a szolfézs terhes neki, szorong a vizsgán, és nem tudja kívülről megtanulni a darabot? És ha nem is tehetséges, pedig a fejlesztő kifejezetten ezt ajánlotta? Hogy tanítom kitartásra, ha engedem, hogy feladja? Egy család történetével ismerkedhetünk meg, és megszólal Borbáth Katalin pedagógiai szakpszichológus. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Időről időre a mozaikcsaládok mindennapjaiba, nehézségeibe és megoldási módjaiba pillantunk be. Nem akarjuk tagadni, hogy egy mozaikcsalád helyzete sokszor sokkal nehezebb, mint egy elsődleges családé. Azonban ha úgy fordul az életünk, hogy korlátozottan élhetjük meg az álmainkat, igyekszünk kihozni a helyzetből azt, ami lehetséges. Ma arról gondolkodunk, hol húzódnak az egészséges határok az új család és a volt házastárs között. Hogyan tervezzük az ünnepeket? Ki miről tudjon vagy ne tudjon? Kölcsönös tisztelet a mozaikcsaládokban. Szakértőink Bogár Zsuzsa és Vajda Péter, a Mozaikcsalád Központ alapítói. Szerkesztő: Süveges Gergő

Túl hangos a rajzfilm a moziban, fülsiketítő már egy gyerekkoncert is, és a kamaszok fejhallgatóiban is ordít a zene. Állandó zajban élünk, ám a fülünk csak egy bizonyos határig tud alkalmazkodni. A gyerekek hallásának épségére pedig nagyon fontos vigyáznunk, hiszen a tartós zajártalom visszafordíthatatlan károsodást okoz. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat összefogott az MTA Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottságával és a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájával, hogy edukációval és törvényi szabályozással is segítsen megóvni a gyerekek hallását. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Szerkesztő: Mohácsi Edit A tárnoki Heinrich Antal Ház és Könyvtár színháztermében mutatták be a Patkódobbanás című zenés, szemléletformáló darabot óvodásoknak. A Z. Kiss Adrienn által írt könyv azokról a gyerekekről szól, akiknek tanulási, beilleszkedési zavaruk van, vagy autisták, mozgáskorlátozottak, és velük kell együtt járni óvodába, iskolába. Zádori Henrietta, a SZIKRA Tehetséggondozó Egyesület elnöke karolta fel a kezdeményezést, és Dr. Kósné Haris Edina, a tárnoki művelődési ház igazgatója biztosított helyszínt a kezdeményezésnek. És megszólalnak a nézők: a gyerekek és az óvónők is.

Május elején sok helyen szerveznek programokat a Születés Hetéhez kapcsolódva. Műsorunkban visszatekintünk a múltba: Milyen szokások és hiedelmek kapcsolódtak a várandóssághoz, a gyermekágyhoz, hogyan segítették a vajúdást, volt-e szabálya szoptatásnak? Szakértőnk Deáky Zita etnográfus, a balassagyarmati Palóc Múzeumban pedig Limbacherné Lengyel Ágnes néprajzkutató látott vendégül minket. Szerkesztő: Diós Judit

A középiskolai felvételi mindenki számára nehéz és feszültséggel teli, hát még, ha nem várt akadályokkal szembesül az ember. Hogy valósul meg az esélyegyenlőség ilyen helyzetben? Hogyan érvényesülnek az SNI-s gyerek jogai a központi írásbeli során? Egy gyengénlátó kislány történetét mutatjuk be a középiskolai felvételi kapcsán, és megszólal a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének ifjúsági referense, Puskás Anett is. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Szerkesztő: Hegyesi Gabriella Frakk, Vuk, Mézga-család, Macskafogó – a mai gyerekek is kapásból sorolják szüleik, sőt nagyszüleik kedvenc rajzfilmjeit, de vajon mennyire ismerik az élőszereplős hazai filmeket? Mely filmklasszikusok váltak az alapműveltség részévé? Hogyan népszerűsíthetik regények a magyar filmművészetet? És mit kínál a Nemzeti Filmintézet a fiatal generációknak? A magyar film napján gyerekekkel, pedagógusokkal, filmes szakemberekkel és íróval is beszélgetünk.

Szerkesztő: Szendrei Edit "Ha meg tudnám mondani, milyen érzés, nem lenne érdemes táncolni" – mondta Isadora Duncan amerikai táncosnő, akit a modern táncművészet alapítójának tartanak. Legyen az néptánc, klasszikus balett, modern- vagy társastánc, vagy más alternatív kísérletezések, a táncos teste olyan érzelmeket, történeteket képes elmesélni a mozdulatokon keresztül, amelyek mindannyiunkban megvannak, és mindannyiunkat megrendíthetnek. Különböző táncműfajok művelőivel beszélgetünk gyerekektől felnőttekig.

Egy gyermeknek minden nap jár otthon legalább egy mese. Kutatások szerint az iskolába érkező gyerekek közül azok, akiknek rendszeresen mesélnek otthon, nyelvi fejlettségben másfél évvel megelőzik azokat, akiknek ez elmaradt. Az Ezüstfenyő téren húsz éve minden tavasszal kinyílik a mesetár ablaka, és gyerekek, óvónők, nagymamák, nagypapák, szülők, de még nagytestvérek is leheverednek a csoportszobák kanapéira és maguk gyűjtik a hónap legszebb meséit. Megszólalók: Horváthné Szabó Éva és Náhol Ágnes, az Albertfalvai Óvoda Ezüstfenyő-téri székhelyépületének óvodapedagógusai, Bornemissza Viktória, a 11. kerületi Anyanyelvi Szakmai Centrum munkaközösség vezetője és gyerekek, nagyszülők, szülők. Szerkesztő: Belényi Barbara

Hónapról hónapra a mozaikcsaládok mindennapjaiba, nehézségeibe és megoldási módjaiba pillantunk be. Nem akarjuk tagadni, hogy egy mozaikcsalád helyzete sokszor sokkal nehezebb, mint egy elsődleges családé. Azonban ha úgy fordul az életünk, hogy korlátozottan élhetjük meg az álmainkat, igyekszünk kihozni a helyzetből azt, ami lehetséges. Ma arról gondolkodunk, hogy milyen helyzetben van a mozaikcsaládban a mostohaszülő, vagyis az új társ azokkal a gyerekekkel, akiknek nem vér szerinti apja vagy anyja. Szakértőink Bogár Zsuzsa és Vajda Péter, a Mozaikcsalád Központ alapítói. Szerkesztő: Süveges Gergő

Hogyan lehet gyerekként felnőni egy álomvilágban élő, agresszív apa, és egy minden problémát a szőnyeg alá söprő, alárendelődő anya mellett? Van-e mód hátrahagyni a nem működő sémákat, s a saját útjukat megtalálni? Az ügynök halála tavaszi bemutatóján jártunk. Megszólalnak a gyerekeket alakító színészek, és Mogyorósy-Révész Zsuzsa pszichológus. Szerkesztő: Szendrei Edit

Szerkesztő: Mohácsi Edit A Föld Napja mára a legnagyobb önszerveződő környezeti megmozdulássá vált Magyarországon, amely mindnyájunk jövőjéről szól. De milyen a viszonyunk a földdel? Mit ad és mit tanít a föld nekünk? Ellátogattunk egy fővárosi és egy falusi kertbe, ahol a családok állatokról gondoskodnak és növényeket nevelnek. Ahol a Föld üzenetét még meghallják.

Szerkesztő: Szendrei Edit A holokauszt szó jelentése a görög szó nyomán „teljesen égő áldozat”, ami később a történelmi események nyomán „népirtás” jelentéssé vált. Idén nyolcvan éve, hogy a német megszállás alá került Magyarországon a zsidó vallásúakat gettókba kényszerítették, deportálták, majd a németországi haláltáborokban nagy részüket meggyilkolták. A Holokauszt Emlékmúzeum kiállításán és múzeumpedagógiai óráján kísértünk el egy gimnazista osztályt.

Szerkesztő: Mohácsi Edit A szakemberek szerint a rajzolásnak terápiás ereje van. De gyakran előfordul, hogy szorongás vegyül az önfeledt alkotásba, és a gyerekek csalódottan állnak egy-egy rajzuk felett. Pedig hibáról szó sincs. Az elcsúszott vonalak és az összefolyt színek mind-mind egy új lehetőséget rejtenek, amivel közelebb kerülhetünk fantáziánk ismeretlen szegleteihez. Agócs Írisz illusztrátor foltokból rajzoltat állatokat a gyerekekkel, Borbáth Katalin pszichológus a kreativitás fontosságáról beszél, a gyerekek pedig csak rajzolnak.

„Itt élned, halnod kell”, „a magyarok istenére esküszünk” – versmorzsák, versfoszlányok, amelyek közös élményekként, hivatkozási alapként összetartják azt a kulturális közösséget, amelyhez tartozunk. Kollektív emlékezetünk részei, újra és újra felbukkannak, újrafogalmazva érzéseket, újra feltéve kérdéseket, inspirálva újabb és újabb költőket és olvasókat. A költészet napján gyerekekkel és felnőttekkel beszélgetünk arról, hogyan vannak jelen az életükben a versek. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Valahogy úgy képzeljük, hogy megismerkedünk, megszeretjük egymást, családot alapítunk, gyerekeink születnek, és együtt öregszünk meg. A kandalló nem alapfeltétel. De előfordul, hogy az élet másképpen alakul. Egy apával beszélgetünk, aki ötödik gyermekük születése után másfél évvel veszítette el a feleségét. Özvegységről, múlhatatlan szeretetről, a gyerekek lelkének ápolásáról és a talpraállásról beszél. Szerkesztő: Süveges Gergő

A prevenció az új szenzáció! – hirdetik az újpesti waldorfos gimnazisták. A Bajai Szakképzési Centrumban Kamasz Léleksziget működtetését tervezik a vezetők. Mindezt azért, mert a fiatalok egyre nagyobb része küzd mentális problémákkal, amire szükséges lenne segítséget nyújtani, ám még jobb lenne megelőzni azok kialakulását. Szerkesztő: Szendrei Edit

Idén is Richter Anna-díjjal ismerték el az oktatásban és az egészségügyben tervezett hasznos programokat. A Kórházsuli csapata a pedagógustársadalmat szeretné felkészíteni az egyre növekvő számú mentálisan beteg diákok megfelelő támogatására. A Lotilko Csapat egy podcast-sorozatot készít olyan szülők számára, akik mentális problémával küzdő gyerekeket nevelnek. A Toldy Ferenc Gimnázium diákjai a klímaváltozásról szerveznének konferenciát maguknak és más iskolák diákjainak. A nyertesekkel beszélgetünk. Szerkesztő: Mohácsi Edit

„Ne skatulyázz be” – ezzel a fontos mondattal, a Down Világszövetség mottójával azt kérik a Down-szindrómával élők, hogy tekintsenek rájuk partnerként, egyenjogú emberként, ne a problémát lássák bennük, hanem a lehetőséget. Ha időben elkezdik a Down-szindrómás babák komplex fejlesztését, ők is teljes életet élhetnek, felnőttként lehet munkájuk, önálló életük. Húsz évvel ezelőtt kezdte meg munkáját a Down Alapítvány Korai Fejlesztő Központja, amely ma évente 150 gyereknek segít ingyenesen. Velük ünnepeltük a kerek születésnapot. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Mozgás, tánc, ének, népijátékok, hagyományőrzés, és a férfi-női szerepek begyakorlása: mindezt tanulják és élik a tavaly hetvenedik születésnapját ünneplő debreceni Hajdú Táncegyüttes tagjai. Több korosztály próbáján jártunk, ahol a legkisebbektől a legidősebbekig mindenkit magával ragadott a népzene és néptánc lendülete. Szerkesztő: Szendrei Edit

Az autizmus spektrumzavarnak sok megjelenési formája van, megnyilvánulhat az érintettek viselkedésében, szociális és értelmi képességeiben. Az április 2-i autizmus világnap célja, hogy felhívja a figyelmet autizmusban érintett embertársainkra és hogy információt nyújtson az autizmusról. Mi azt járjuk körbe, hogy mi lesz az autizmussal élő gyerekekkel az általános iskola után. Tudnak-e szakmát tanulni, fogadják-e őket a gimnáziumok? Szülőkkel beszélgettünk a nehézségekről, és megszólalnak gyógypedagógusok és iskolapszichológusok is. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Lehet-e szenvedés nélkül létezni, fejlődni, megismerni önmagunkat? Egy kétezer éves történet áll előttünk, mely évről évre nagyböjt idején lehetőséget ad arra, hogy elgondolkodjunk ezeken a nehéz, filozófiai kérdéseken. De vajon a gyerekeinket milyen kérdések foglalkoztatják? Hogyan kapcsolódnak a fájdalomhoz, az elesettséghez? Mikor okozhat szorongást a keresztút számukra? Tudunk-e erről velük beszélgetni és őszinte válaszokat adni? Szakértőnk: Csáky-Pallavicini Zsófia klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta. Szerkesztő: Belényi Barbara

Sokan vágyunk arra, hogy bárcsak többet tudnánk a nagyszüleink életéről, megismerhetnénk, hogy hogyan éltek, mit örököltünk tőlük. Minden családban vannak meghatározó történetek, sokat emlegetett vonások és olyan események is, melyekről keveset tudunk, de a zsigereinkben érezzük. Tóth Icó vette a fáradságot és barátaival legépelte nagymamája előkerült kéziratát, a Délibábot, amely egy nehéz gyermekkor emlékét őrzi. Szerkesztő: Diós Judit

Kontinensek vetélkedése, egy üstökös útja, vagy egy atom naplója: ilyen pályaművek is érkeztek a tavalyi Természettudományos Meseíró Pályázatra, melynek nemrégiben tartották az eredményhirdetését. Több mint hatszáz gyermek és mentora írt meséket, bemutatva bennük a való világ iránti kíváncsiságukat, tudásukat és kreatív íráskészségüket. A díjátadón jártunk. Szerkesztő: Szendrei Edit

Az élet csodáját és a várandósságot ünnepeljük március 25-én, a Magzatgyermek Világnapján. Hogyan készülhetünk tudatosan a gyermekvállalásra, és mit tehetünk már a várandósság idején csemeténk egészségéért? Hogyan segítenek ebben a dúlák a családnak, hogyan kísérik a családdá válás folyamatát, a szülést és a gyermekágy időszakát? Budapesti és alsózsolcai dúlákkal és családokkal beszélgettünk. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Szerkesztő: Hegyesi Gabriella Itt a tavasz, a gyerekek egyre több időt töltenek a szabadban, a friss levegőn. Hogyan és hol mozognak, mit sportolnak a hétköznapokban? Mit játszanak az iskolaudvaron, a téren, hová mennek kirándulni? Mennyire mozgatják meg a szüleiket, akár egy tévéműsorban látott ötlet alapján? Az M2 Gyerekcsatorna pályázatot hirdet iskolásoknak Hetedhét öttusa címmel, ahol a csapatoknak kreatív, sportos játékokat kell kitalálniuk és bemutatniuk, ezzel is mozgásra ösztönözve a nézőket.

Hónapról hónapra a mozaikcsaládok mindennapjaiba, nehézségeibe és megoldási módjaiba pillantunk be. Nem akarjuk tagadni, hogy egy mozaikcsalád helyzete sokszor sokkal nehezebb, mint egy elsődleges családé. Azonban ha úgy fordul az életünk, hogy korlátozottan élhetjük meg az álmainkat, igyekszünk kihozni a helyzetből azt, ami lehetséges. Ma arról gondolkodunk, hogy az eltérő személyiségek, a már meglévő gyerekek hogyan hatnak a szeretetkapcsolat építésére. Szakértőink Bogár Zsuzsa és Vajda Péter, a Mozaikcsalád Központ alapítói. Szerkesztő: Süveges Gergő

Felnőttek és gyermekek között az egyenértékűségnek alapvetőnek kellene lennie, ám ez nem jelent egyenrangúságot. Megfelelő kommunikációs technikákkal a harmonikus, őszinte kapcsolat kialakítható és fenntartható. Viszont vannak olyan érzelmileg felkavaró helyzetek, amelyekben a tanult technikákat kevésbé tudják a felnőttek alkalmazni. Sok példával és gyakorlati módszerrel ismerkedhettek meg szülők és pedagógusok egyaránt az Apor Vilmos Katolikus Főiskola alternatív pedagógiai szakmai napján. Szerkesztő: Szendrei Edit

Nehéz gyerekkönyvet választani, hiszen óriási a kínálat a könyvesboltokban. De milyen szempontok alapján válasszunk? Sok kép, vagy sok szöveg? Nagyobb betűvel vagy apróval? Szép rajzok vagy inkább kifejezők? Népmesék vagy műmesék? Mit olvassunk a gyereknek, és mit olvasson saját magának? Összeköti-e a generációkat, ha ugyanazokon a könyveken nőnek fel? Gyermekirodalmi szakemberrel, szülőkkel és gyerekekkel beszélgettünk. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Piskótakocka, tarhonyás hús, grízes tészta. Sokan ettük ezeket iskolásként, óvodásként, de a saját gyerekeink menzai étlapjáról is ismerősek ezek az ételek, modernizálva némi bulgurral vagy hamburgerrel. Bár az 1950-es évektől kezdve kialakult közétkeztetési infrastruktúra gondoskodik a gyerekek ebédjéről, a rendszer sürgős megújításra szorul. Például több szakemberre, magasabb bérekre, hosszabb ebédidőre, vonzóbb tálalásra lenne szükség, hogy ne kerüljön az ételek egyharmada a szemétbe, miközben a gyerekek éhesek maradnak. Hogyan segít egy néprajzi kutatás, mit terveznek a közétkeztetők, mit tapasztalnak a szülők és a gyerekek? Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Adathalászat, online zaklatás, függőség. Ahogy az életünk nem lehet tökéletesen biztonságos, úgy az internet sem az, de felkészülhetünk a veszélyekre. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat az internetbiztonsággal kapcsolatban hirdetett társasjátékkészítő pályázatot, az eredményhirdetésen jártunk, ahol a kísérő szülők és a pedagógusok a digitális biztonságról hallhattak előadásokat. Szerkesztő: Diós Judit

Barátság és támogatás: mert a kisgyermekkor számít! Ezzel a gondolattal invitálja az önkénteseit és a támogatást kérő családokat az Otthon Segítünk Alapítvány. Lehet játszóterezés vagy orvosi vizit, teregetés vagy bevásárlás, az otthon lévő édesanyáknak minden helyzetben jól jöhet a támogatás, s legfőképpen egy már tapasztalt másik felnőtt jelenléte. Szülővel, önkéntessel, és Hegedűs Rékával, az OSA vezetőjével beszélgettünk. Szerkesztő: Szendrei Edit

Az egyik legrettegettebb dolog a fájdalom. Félünk a fogorvostól, az injekciótól, a vesegörcstől, a szüléstől. A Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság idei kongresszusán a fájdalom állt a középpontban. Normális-e, ha fáj a terhesség, a szoptatás, a szülés? Az előadók, Prof. Varga Katalin pszichológus, Tutsek Annamária perinatális szaktanácsadó, Ördögh Csilla pszichológus, Gitidiszné Gyetván Krisztina védőnő ezeket a témákat is érintették. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Szerkesztő: Hegyesi Gabriella Milyen lesz az élet ötven-száz-ötszáz év múlva? Hová fejlődik a mesterséges intelligencia? Hogyan alkalmazkodunk a melegebb klímához? Hogyan alakul át a társadalom? Ezek a kérdések az írókat is foglalkoztatják, virágkorát éli a disztópia műfaja, különösen sok magyar ifjúsági regény jelenik meg a témában. Gyerekekkel, tanárokkal, írókkal gondolkodunk azon, hogy hogyan hatnak ezek művek, mi a céljuk, és hogy képzeljük el a jövőt.

Szauna házaspároknak (2024.03.06.) by MTVA Podcast

Szerkesztő: Szendrei Edit Elsőre talán meghökkentő, de igaz: fájdalom nélkül lehetetlen élni, és különösen gyermeket világra hozni az. De mi is a fájdalom? Hogyan jön? Hogyan múlik? Mihez kezdünk vele? Hogyan viszonyul az átélő, a hozzátartozó, és a szakmai környezet a fájdalomhoz? Mi az ára a fájdalom-elkerülhetőség hamis illúziójának? A Magyar Pre- és Perinatális Pszichológiai és Orvostudományi Társaság kongresszusán jártunk, ahol a magzati és kora csecsemős tapasztalatokról, a fájdalomtolerancia eltéréseinek okairól, és a testben évekig őrzött, hirtelen ébredő fájdalom lenyomatról is hallottunk.

Szemtől szemben - Hétköznapi szuperhősök címmel interaktív fotókiállítás nyílt Budapesten, amely nehéz sorsú fiatalok, köztük magyar és erdélyi hátrányos helyzetű tizenévesek önkéntes munkáját mutatja be. 5 országból közel 70, nevelőotthonban nevelkedő, telepi vagy bevándorló fiatalok indulnak el a kortársaikat segíteni az Élményakadémia Egyesület munkatársainak irányításával. A Youth+ program keretében megtapasztalják, milyen érzés másoknak segíteni, miközben ők maguk is segítségre szorulnak. Bárnai Árpád és Gergely Zsófia, az Élményakadémia mentorai és a résztvevő fiatalok beszélnek a programról. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Legyen-e házi feladat vagy iskolatáska? Segít-e az étteremből rendelt menü a menzán, vagy ha a füzet helyett a táblagép a legfontosabb eszköz? Hogy éli meg az óvodás korú gyermek, ha már négy évesen az iskolapadban ül és ebéd után nem alszik? Miért népszerű sok intézményben az egyenruha? És miért olyan sokféle a számonkérés? Mi célja van egy háztartástan órának, vagy annak, ha minden évben a gyerekek dönthetik el év elején, hogy kivel szeretnének egy osztályba kerülni? Milyen megoldások vannak egymás elfogadására és arra, hogy a kiközösítés ne lehessen része a hétköznapoknak? Finnország, Németország, Olaszország, Svédország és Ausztrália iskoláiból gyűjtöttünk tapasztalatokat, melyek szülők, pedagógusok és gyerekek élményeiből születtek. Szerkesztő: Belényi Barbara

Nem gondolnánk, hogy a szétszórtság, a figyelmetlenség vagy a fáradtság a rossz látás következménye is lehet. A kisgyermekek szeme azonban annyira jól alkalmazkodik, hogy gyakran csak a szemészeten derül ki: lencsére van szükség. A látszerészek ezért nagyon fontosnak tartják a szűrővizsgálatot. Alapítványuk, melynek neve: „Fontos a látásom” évek óta szervez kihelyezett látásvizsgálatokat gyermekotthonokban, ahol a gyerekek keretet is választhatnak, a kész szemüveget pedig ajándékba kapják. Műsorunkban az Alapítvány kuratóriumának elnökével, Leányfalvi Tamással beszélgettünk és egy szűrésen jártunk a budapesti Csalogány Gyermekotthonban. Szerkesztő: Diós Judit

Szerkesztő: Szendrei EditAnyagi problémák, időhiány, elszigetelődés, félelem a jövőtől: ezek voltak a leggyakrabban felsorolt nehézségek abban a kérdőíves kutatásban, amelyben a sérült gyermeket egyedül nevelő szülőket kérdezték. Az eredményekről „A könnyebb mindennapokért” címmel rendezett konferenciát a Találj Magadra Egyesület és az Egyszülős Központ. Megszólalók: Láng Edina, a Találj Magadra Egyesület elnöke és Nagy Anna, az Egyszülős Központ vezetője.

Szerkesztő: Mohácsi Edit Anyává váláskor az egész életünk megváltozik. Ilyenkor születik meg a család, és össze kell hangolni a régi és új feladatokat, elvárásokat. De nem sokkal könnyebb a második vagy harmadik gyerek születésekor sem. Mit tehetünk, hogy ne csapjanak össze a hullámok a fejünk felett? Hogy lehet elkerülni a testvérféltékenységet? Mit szabad és mit nem? A sok kérdésre – pszichológusok segítségével – maguk az anyák adják meg a választ.

Égigérő fa a budafoki családi ház kertjében, találkozás a saját nagyapánkkal 1956 Budapestjén, vagy elképesztő kalandokat átélni egy hógömb fogságában az osztálytársakkal – néhány motívum kortárs ifjúsági regényekből, amelyeket szívesen olvasnak a gyerekek. Hogyan építik be ezeket a könyveket az irodalomórákba a magyartanárok? Miért van egyáltalán szükség erre? És hogyan segítenek ezek a művek a „tartós” olvasóvá válásban? Pezsgő irodalmi műhelyben jártunk, ahol magyartanárok osztják meg egymással ötleteiket, tapasztalataikat. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Sok gyermek vár örökbe fogadásra. És sokan várják, hogy szülők lehessenek. Valószínűleg jóval kevesebben vannak, akik kifejezetten Down-szindrómás babát szeretnének örökbe fogadni. Jásper Éva azonban éppen ilyen. Egyedül vállalta az örökanyaságot. Tomi pedig ma már iskolába jár. Szerkesztő: Süveges Gergő

Anyák nehezített pályán. A Média a családért külhoni díjazottjai közül idén ez a téma emelkedett ki számunkra. A mindennapok küzdelmeiben különös erővel és sajátos eszközökkel részt vevő édesanyák történeteit elénk táró felvidéki, erdélyi és kárpátaljai kollégákkal beszélgettünk díjazásuk alkalmával. A témáik kibontása gyakran vezetett el saját élettörténetükhöz is, vagy éppen abból indult. Szerkesztő: Szendrei Edit

Az ACA az alkoholisták és rendellenesen működő családok felnőtt gyerekeinek egyesülete. Találkozóikon tiszteletteljes és biztonságos környezetben oszthatják meg egymással hasonló élményeiket. Ezek nagyon nehéz történetek, de a gyerekkor feldolgozása szükséges az egészséges felnőtt élethez. Pados Eszter és Menyhárt Felícia, a Magyar Pszichodráma Egyesület szakemberei bemutatnak egy módszert: a szociodrámát, amellyel az ilyen családban felnövő vagy felnőtt gyerekeket lehet gyógyítani. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Szerkesztő: Hegyesi Gabriella A statisztikák szerint körülbelül a házasságkötések fele válással végződik. Ugyanakkor, bár jóval kisebb mértékben, néha a válás után találnak egymásra igazán a volt házastársak, és újra összekötik az életüket. Lehetséges második nekifutásra boldogan élni, míg meg nem halunk? Mi kell ahhoz, hogy újra felépüljön a bizalom? Tölgyesi Klára családterapeutával és egy elvált, majd egymással újraházasodott párral beszélgetünk.

Szerkesztő: Süveges Gergő A házasság hete előtt játékra hívtunk egy házaspárt. Gorove Kriszta középiskolai tanár, László orvos. 43 éve házasok. Civil munkájuk mellett vezetik a Családok Jézusban házasközösséget. Azt kértük tőlük, hogy mindketten válasszanak 5-6 olyan tárgyat, amely a házasságukra utal, arra emlékezteti őket vagy szép élményt idéz fel. Fontos feltétel volt, hogy egymás előtt is tartsák titokban a választásukat. Aztán együtt leültünk, hogy beszélgessünk a tárgyakról - valójában a kapcsolatukról.

Szerkesztő: Szendrei Edit „Ásó, kapa, nagyharang válasszon el minket”- hangzik a mesebeli házasságkötésekkor, s ma is nagyon sokan vágynak arra, hogy boldogan éljenek együtt addig, amíg meg nem halnak. Ám a gyakorlat rácáfol erre a mély belső vágyra, s mintha egyre nehezebb lenne megtalálni a párt, elköteleződni mellette, majd pedig közösen benne maradni az egyáltalán nem csak boldog napokból álló házasságban. Egy nagyon fiatal házaspárral és Mogyorósy-Révész Zsuzsanna pszichológussal beszélgetünk ezekről a kérdésekről.

Szerkesztő: Mohácsi Edit A Média a Családért Alapítvány idén is díjazta a családdal kapcsolatos cikkeket, rádió- és televízióműsorokat. A legjobbakat havonta választja ki a szakmai zsűri, így 12 jelöltből kerül ki a magyarországi díj győztese. Olyan újságírókat jutalmaznak, akik értékközpontú, családot erősítő, szakmailag igényes, problémamegoldó anyagot készítenek, és ezzel sok olvasót elgondolkoztatnak. A Vendég a háznál szerkesztői is voltak már egy-egy hónap győztesei, de idén először nyerte el a fődíjat egyik munkatársunk, Süveges Gergő. A díjazottakkal beszélgetünk a pályaművekről.

Szerkesztő: Hegyesi Gabriella Újabb mérföldkőhöz érkezett a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola Anna-Joachim Programja: februárban megkapták a diplomájukat a 2 éve indított szakirányú továbbképzésük első hallgatói. A program a hosszú ideje gyermekre váró házaspárok lelki, mentális támogatását tűzte ki célul, ezért indítottak a házaspároknak szóló ingyenes hétvégesorozatot, párkonzultációs centrumot és az érdeklődő szakembereknek posztgraduális képzést. A frissen végzettekkel beszélgettünk és felkerestünk egy párt is, akiknél a hétvégesorozaton való részvételük óta már megszületett a várva várt gyermek.

Szerkesztő: Szendrei Edit Mosásra és vasalásra váró ruhakupacok, gyerekek játékai szerte a lakásban, vagy emlékbe elrakott tárgyak, „valamire még jó lesz” gyűjtemény a kamrában: sokan élnek ezek között. A rendről, rendetlenségről alkotott megítélés nagyon egyéni. Ám van olyan helyzet, ami már mentális zavarra utal, és szakember segítségét igényli. Szerencsére ez sokkal ritkább, mint ahogyan azt sok családban magukról megfogalmazzák.

Szerkesztő: Diós Judit Ugye, szép vagyok? Ezt kérdezik a kamaszok kimondva vagy kimondatlanul a haspólóval, a forrónadrággal, de egy erotikus képpel is a mobilon. Az ilyen tartalmak küldése, vagyis a szexting veszélyes, hiszen az osztálycsoportban éppúgy kiköthet, mint egy pornóoldalon. Létezik az online becserkészés, a grooming is, amikor felnőttek férkőznek a gyerekek bizalmába és intim képek küldésére veszik rá őket. Mire figyeljünk, hogyan előzhetjük meg a bajt és hol kérhetünk segítséget, ha már megtörtént? A Biztonságos Internet Napon vendégeink a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Internetkonferenciájának résztvevői: Reményiné Csekeő Borbála a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője, Csalár Dorina, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság által fenntartott Internet Hotline vezetője és Kotroczó Dóra, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Safer Internet programjának hotline szakértője.

Szerkesztő: Mohácsi Edit Hogyan lehet játékosan megtanulni a tananyagot? Ebben segít az Okos Doboz, egy olyan honlap, amely grafikus feladatsorokkal, gondolkodási képességeket fejlesztő játékokkal és rövid oktató videókkal segíti a 6-18 éves diákokat a tantárgyak elsajátításában, gyakorlásában és a gondolkodási képességek fejlesztésében. Egyúttal segít a szülőknek és a tanároknak is. Szűcs Dóra, az Okos Doboz Kft ügyvezető igazgatója mutatja be az ingyenes programot, és megszólalnak a felhasználók is: Aradi Szilvia, az Óbudai Nagy László Általános Iskola tagintézmény vezetője és tanárai: Bornemissza Zsuzsa, Király Tímea és a gyerekek.

Munka közben is nehéz koncentrálni, ha egyszer csak pittyeg a telefon és fényképet kapunk, vagy üzenet érkezik. Ne csodálkozzunk, ha a gyermekünk sem tud a Toldira figyelni, miközben sorban jönnek a vicces videók. Talán mindannyiunknak meg kellene tanulnunk, hogy mielőtt zsigerből megfogjuk a telefont, mérlegeljük, hogy miről mondunk le érte, vagy mit nyerünk vele. Az Uralom a mobilom című önismereti füzetről Horváth Ria pedagógussal beszélgetünk és meglátogatunk egy olyan iskolát, ahol november óta mindennap pingpongozás, csocsózás és beszélgetés van a szünetben telefonozás helyett. Szerkesztő: Diós Judit

Mától nem eszem édességet, elkezdek tornázni, mindennap eszem zöldséget, gyümölcsöt – az év elején még lelkesen igyekszünk egészségesebbé tenni az életmódunkat, étkezési szokásainkat. De hogyan lehetséges a rögzült mintákat felülírni, illetve a gyerekeknél eleve az egészséges étkezési kultúrát kialakítani, különösen akkor, ha mi sem állunk a helyzet magaslatán? Az elhatározásnak bennünk kell megszületnie, a megvalósításban viszont sok szakmai ajánlás és program segíthet, például a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által kidolgozott Okostányér vagy a már tíz éve működő GYERE, vagyis Gyermekek Egészsége program. Szülőkkel, gyerekekkel és a MDOSZ elnökével beszélgetünk. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Váláskor a szülők éppúgy elveszítik a talajt a lábuk alól, mint a gyermekek. Egyszülős családoknak és gyermekeiknek nyújt ingyenes segítséget az újonnan megnyílt pszichológiai központ, melyet egy ötgyermekes édesanya alapított. A gyerekek közösségben találhatnak ismét saját útjukra, a szülők egyénileg is kaphatnak támogatást a továbblépéshez. Szerkesztő: Szendrei Edit

A XIX. században épült, kaszárnyákra hasonlító iskolák kora lejárt. De mit várunk el manapság az iskolától? Rugalmas falat, vagy színes bútorokat, okostáblát vagy kültéri tantermet? Milyen a jó iskola az építész, és milyen a tanárok szerint? Mi a térpedagógia, mit tanítanak az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán a térszervezésről? Dr. Tamáska Máté rektorhelyettest kérdeztük, és ellátogattunk egy most elkészült iskolába, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnáziumba. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Ha valakivel közlik a diagnózist, hogy gyermeke életveszélyesen allergiás bizonyos ételekre, szakértők szerint gyakran felér egy halálhír közlésével. Átélni egy anafilaxiás rohamot, arra talán szavak sincsenek. Mindezt feldolgozni pedig éppolyan nehéz, mint elfogadtatni a közösséggel, hogy a támogatásuk nélkül az allergiás gyermek mindennapjai életveszélyesek. Életem az ételed címmel, hazánkban elsőként indítottak szülőtámogató csoportokat, hogy megérezzék a családok, nincsenek egyedül a kilátástalannak tűnő helyzetükkel. Megszólalók: Anafilaxiás Allergiásokért Egyesület alapító tagjai, Bertalan Eszter pszichológus, Csáki Csilla gyermekorvos, allergológus és érintett családok. Szerkesztő: Belényi Barbara

Hónapról hónapra a mozaikcsaládok mindennapjaiba, nehézségeibe és megoldási módjaiba pillantunk be. Nem akarjuk tagadni, hogy egy mozaikcsalád helyzete sokszor sokkal nehezebb, mint egy elsődleges családé. Azonban ha úgy fordul az életünk, hogy korlátozottan élhetjük meg az álmainkat, igyekszünk kihozni a helyzetből azt, ami lehetséges. Ma arról gondolkodunk, hogyan lehet a szeretetkapcsolatot kiépíteni és megőrizni a házasságban - miközben ott nyüzsögnek körülöttünk a gyerekek és a rokonok is. Szakértőink Bogár Zsuzsa és Vajda Péter, a Mozaikcsalád Központ alapítói. Szerkesztő: Süveges Gergő

Zenei, képzőművészeti és irodalmi területeken kiemelkedő tehetségű gyermekek számára hozták létre azt az ösztöndíj programot, amelyben a havi juttatás mellett neves mentorok kísérik a fiatalokat. A több évtizede pályán lévő művészek saját tapasztalataikat adják tovább a fiataloknak, szélesítve a látásmódjukat új stílusok, műfajok, módszerek bemutatásával. Szerkesztő: Szendrei Edit

A színházi nevelési előadások meghatározott pedagógiai céllal születnek, általában a színházat becsempészik az osztályterembe, interaktívak, és olyan közeget teremtenek, ahol a gyerekek szabadon oszthatják meg gondolataikat, érzéseiket. A KB35 Társulat pedagógusokból, pszichológusokból, drámatanárokból álló csapat, akik hisznek abban, hogy a színház eszközeivel lehet és érdemes nevelni, egy olyan új minőséget létrehozni, ami valódi, közös tanulást eredményez. A Társulatból megszólalnak: Szivák-Tóth Viktor színész, Fazekas Anna Dorottya pszichológus, Kovács Zoltán magyartanár, Boda Tibor drámatanár. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Hasfájás, hányás, bőrkiütés, orrfolyás, köhögés – ezek a gyerekeknél gyakori tünetek vírusfertőzésre és ételallergiára is utalhatnak. Sokszor hosszas nyomozást igényel a kiváltó okok megállapítása, ugyanakkor a szakemberek nem ajánlják a különféle „mentes” étrendeket megelőzésképpen, alapos kivizsgálás nélkül. Milyen életmódbeli és örökletes tényezők állnak az ételérzékenységek egyre gyakoribbá válása mögött? Van-e összefüggés a légúti fertőzések és az ételallergiák között? És megszabadulhatunk-e tőlük? Dr. Cseh Áron gasztroenterológussal és érintett családokkal beszélgetünk. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Úgy beszél hozzám, mintha ismerősök lennénk, humoros, érdekes és tapasztaltnak tűnik. A netes influenszerek szórakoztatóak, de befolyásolnak is. Tudjuk-e, hogy a hozzászólásunk nekik bevételt jelenthet? A mesterséges intelligencia terjedésével már most is sokszor nehéz eldöntenünk, hogy emberrel vagy robottal beszélünk, egyre fontosabb lesz a mérlegelés, a tudatosítás képessége. Meg tudjuk-e tanítani a gyerekeknek, hogy felismerjék, ha rá akarják venni őket valamire és tudjanak dönteni róla? A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Internetkonferenciáján vendégünk volt Klausz Melinda közösségi média szakértő és Rab Árpád, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Szerkesztő: Diós Judit

Hogyan segítheti a sivatag homokján hason elnyúló teve fotója az anyaságról való gondolkodást? Éppen úgy, ahogyan egy bonyolult sínrendszerű pályaudvarra érkező mozdony képe. A kérdések a kártyalapokon, a válaszok pedig az édesanyákban, édesapákban, a párokban fogalmazódnak meg az inspiráló képek segítségével. Édesanyák és mentálhigiénés szakemberek alkották meg az új önismereti társasjátékot a szülővé válás időszakára. Megszólalók: Erdős Eszter mentálhigiénés szakember, Maczej Györgyi mentálhigiénés lelkigondozó és Márialigetiné Dávid Orsolya, a játék ötletgazdája. Szerkesztő: Szendrei Edit

Egészségeset vagy olcsót, húst vagy zöldséget, termelői piacról vagy szupermarketből? Mi alapján vásárolnak, és mit fogyasztanak az egyszülős családok? Egy friss felmérés eredményeit ismerteti Antal Emese dietetikus, a Környezeti Társadalom Kutatók Csoportja kutatója és megszólalnak az érintettek is. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Szerkesztő: Belényi Barbara Hangos, agresszív, nehezen kezelhető, az órán képtelen 45 percig nyugodtan ülni. Amikor eltérően fejlődik egy gyermek, az az egész közösség létét megnehezíti. A tehetetlenség pedig gyakran a nyílt, őszinte és empatikus kommunikációt lehetetleníti el. A bio-trio program célja az egészséges kommunikáció kialakítása a speciális nevelési igényű gyerekek, azok szülei, valamint a gyerekekkel foglalkozó szakemberek között kiadványokkal, képzésekkel és egy frissen kiadott, ingyen elérhető kártyajátékkal. Megszólalók: Hegedűsné Fábián Ágnes, a 18. kerületi Kassa utcai Általános Iskola intézményvezető helyettese, tanító, tanár és gyerekek.

Szerkesztő: Diós Judit A téli szünet jó lehetőség a kirándulásra, mozgásra, akár a hóban és a jégen is. Mire figyeljünk, ha korcsolyázni vagy síelni indulunk? A jégcsarnokban, az oktató sípályán és a budapesti Természettudományi Múzeumban jártunk, ahol a Jégvilág kiállításon nemcsak romzárt, mammutbébit és pézsmatulkot láthatunk, hanem akár korcsolyázhatunk is. Beszélgetőtársunk Bernert Zsolt főigazgató, Rosnik András műkorcsolya edző és Rév-Derschner Orsolya síoktató.

Szerkesztő: Szendrei Edit A közös éneklés, a családi muzsikálás az ünnepek része sok helyen. Ma két olyan családhoz látogatunk, ahol ez a mindennapok és az ünnepi hagyományok része. Pepe és két kisfia, Roland és Ervin zenekart alkotva másoknak is koncerteznek. A Tüzes családban pedig mindhárom gyermek elvégezte a kántorképzőt, a templomi közösségben is szolgálatot látnak el, szüleik pedig a kórusban énekelnek.

Szerkesztő: Mohácsi Edit Lehet születni istállóban, kórházban, otthon, és most már születésházban is. Magyarországon 1997 óta törvény szabályozza az otthonszülést, de akinek nem alkalmas erre a lakása, választhatja a születésházat is. Gödön ősszel nyílt egy, ahol olyan biztonságos környezettel veszik körbe az anyákat, mintha egyszerre otthon is és kórházban is lennének. Műsorunkban megszólal H. Molnár Anikó bába és az édesanyák is.

Szerkesztő: Süveges Gergő Apaemlékek. Mondatok, amelyek ma is a fülünkben csengenek. Mozdulatok, amelyeket magunk előtt látunk. Élmények, amelyektől ma is könny szökik a szemünkbe. Apai útravalók, ajándékok, emlékek, kincsek. Ez az Apakérdések rovat karácsonyi ajándéka a Kossuth Rádió és a Vendég a háznál minden hallgatója számára.

A karácsonyi készülődés elengedhetetlen tartozéka az ajándékok beszerzése. De kinek mit vegyünk? Ki dönti el, és hogyan szerezzük be? És mi van, ha már a gyerek is szeretne ajándékot adni? És hova rejtsük el a sok titkot, ami decemberben felhalmozódik a lakásban? Szülők és gyerekek mesélik el, ők milyen szokásokat alakítottak ki otthon. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Egy testben két szív – két lélek és test egymásra találásának gyümölcse. Szakralitás és fizikai valóság, öröm és aggodalom találkozik a várandósság, majd a szülés, s a kisgyermekes lét állapotaiban. A mesék ősi tanításaival és költők alkotásaival teszik átélhetővé azt az érzelmi zuhatagot, ami a szülőséggel jár az új antológia szerkesztői: Szabó T. Anna költő és Csóka Judit klinikai szakpszichológus, meseterapeuta. Szerkesztő: Szendrei Edit

A hónap nagy kérdése, hogy hogyan fér bele minden: a munka, a család, a háztartás, és még a Karácsony is? És ha lehet, szorítsunk bele egy kis énidőt, megnyugvást, lecsendesedést, és közös alkotást a gyerekkel. Ehhez nyújtanak segítséget a különböző kézműves foglalkozások, ahol asztaldíszeket, csomagolópapírokat, ajándékokat készíthetünk. Mi az Erzsébetligetben jártunk Advent második vasárnapján, ahol beszélgettünk Szabó Csillával, az Erzsébetligeti Színház igazgatójával, a foglalkozás vezetőjével, Kajdy Judit rajztanárral, és megszólalnak a részt vevő szülők és gyerekek is. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Ki ne aggódott volna már a beteg gyermekéért, amikor az fájdalmaktól szenvedett? És vannak gyerekek, akik sokszor hosszú hónapokon, éveken át élnek együtt krónikussá vált fájdalommal. A Bethesda Gyermekkórház Fájdalomkezelő Központja hosszú évek óta igyekszik segíteni nekik és szüleiknek, idén ősszel Fájdalomkezelő kisokos címmel kötetben foglalták össze közérthetően az érintett gyerekek szülei és gyerekekkel foglalkozó szakemberek számára a legfontosabb tudnivalókat. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Szerkesztő: Diós Judit Egyre több pár szembesül azzal a fájdalommal, hogy hiába vágynak rá, nem fogan gyermekük, és sokszor a rutin kivizsgálás után sem derül ki, miért. Az úgynevezett helyreállító reprodukciós orvoslás szerint a meddőség nem diagnózis, hanem tünet, méghozzá általában több krónikus betegség tünete, melyek kezelésével a termékenység visszatérhet. Ősszel Budapesten járt Phil Boyle, a Helyreállító Reproduktív Orvoslás Nemzetközi Intézetének elnöke, a dublini NEO Fertility Intézet igazgatója, vele és Schaffler Orsolyával, a Katolikus Szeretetszolgálat Természetes gyermekáldás projektjének szakmai vezetőjével beszélgettünk.

Tizenkilenc évvel ezelőtt születtek azok az ikerbabák, akikhez ma vendégségbe érkezünk. Korábban jöttek, harmincnegyedik hétre, ám elég fejletten. Még így is szükségük volt fejlesztésre és kis extra figyelemre. Teltek az évek, és amikor pályaválasztás elé kerültek, az egyikük, bár szerinte nem emlékszik a korai időszakra, mégis konduktorként képzelte el magát. S ekkor a szálak összeértek ismét. Szerkesztő: Szendrei Edit

Bár nem könnyű a könyveknek versenyezni a telefon, tablet, online játékok, közösségi oldalak uralta mindennapokkal, azért nem lehetetlen. Sőt! Mai adásunkban lelkes könyvtárosokkal, nagyszülővel és gyerekekkel beszélgetünk arról, hogy milyen programokkal, ötletekkel hódítják meg az olvasókat a könyvtárak, Kertész Erzsi ifjúsági íróval pedig arról, hogy milyen témák szólítják meg a kiskamaszokat. Vendégeink: Dienes Éva, a FSZEK Sárkányos Gyerekkönyvtárának vezetője, Dankó Friderika, a balatonalmádi Pannónia Könyvtár vezetője és Kertész Erzsi író. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Nemsokára karácsony, ahogyan erre mellesleg októbertől figyelmeztet a bevásárlóközpontok kínálata, a munkahelyi szabadságtervek leadása, vagy a gyerekek iskolai énekpróbáinak és téli szünet előtti témazáróinak sűrűsödése. Hogyan lehet mégis lassítani szülőként, gyerekként, hogy az advent ne rohanás, hanem a szó jó értelmében várakozás legyen? Gyerekeket, szülőket kérdeztünk, és beszélgettünk dr. Eigner Bernadett családterapeutával, valamint az M2 gyerekcsatorna Adventi Kalandáriumának szerkesztőivel. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

„Ahol a kőből vizet lehet fakasztani” – így fogalmaz Dr. Cziniel Mónika gyermekneurológus, neonatológus, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Fejlődésneurológiai Ambulanciájának vezetője. A fejlődési rendellenességgel vagy idő előtt született babák legfontosabb fejlesztői maguk a szülők, akik személyre szabott diagnosztika alapján tudják otthonukban naponta többször is elvégezni a babákkal azokat a gyakorlatokat, amelyeknek minél többszöri ismétlése hatalmas lehetőséget ad az idegrendszeri fejlődéshez. Az MTVA Jónak lenni jó! jótékonysági kampányában idén a Semmelweis Egyetem Fejlődéstámogató Központja számára gyűjtik az adományokat. Szerkesztő: Szendrei Edit

A művészeti tevékenység segít a gyerekeknek az önkifejezésben, a feszültségek levezetésében és a sikerélmény megélésében. Erre a sajátos nevelési igényű vagy hátrányos helyzetű gyerekeknek különösen nagy szüksége van. Hogyan használják a színes pöttyös Ulwila kottát az értelmi sérülteknél a zeneoktatásban? Hogyan segít egy saját maguk alkotta szuperhős meséje a jó értelmi képességű, autizmusban érintett gyerekeknek? És hogyan ad önbizalmat, kompetenciaérzést egy rajzpályázat projektje hátrányos helyzetű diákoknak? Megszólalók: Keő Barbara, a Vecsési Zenei Alapfokú Művészeti Iskola munkatársa, Kruss Sarolta gyógypedagógus, művészetterapeuta, Urbán Tamara Eszter és Boldizsár Molnár Györgyi, a Szolnoki Szakképzési Centrum művésztanárai. Szerkesztő: Cataluccio Andrea

Átsuhanó babák. Így hívják azokat a gyerekeket, akiket vártak, de nem érkeztek meg. Ők azok, akik "átsuhannak", hiszen rövidke idejük a földi létben gyorsan elillan. Az egyik legnagyobb fájdalom a világon egy kisbaba elvesztése. A perinatális gyász sokkal több embert érint, mint gondolnánk, nőket, férfiakat egyaránt, akik úgy váltak szülőkké, hogy sosem foghatták kezükbe élő csecsemőjüket. Ősszel a Babagenetika Egyesület az átsuhanó babákra emlékezett az apák szemszögéből. Műsorunkban megszólalnak érintett apák, és Sevcsik M. Anna, a Babagenetika Egyesület alapítója. Szerkesztő: Mohácsi Edit

A Gyermekliget Általános Iskola egy hajdani tanyasi iskola épületeiben működik Kecskemét határában. Közel a kiserdő, az udvaron macska szalad át, a fák közt csúszda, hinta, a ház falán táblafesték, mivel gyakran kint tartják a matematikaórát. Hátul kis tavacska halakkal, vetemény, fűszernövények, jó időben itt zajlik a biológiaóra, környezetóra. A benti és kinti terek folyamatos kölcsönhatásban vannak egymással, a tananyag maga az élet. Nincs csengő, a termekben a padok mellett szőnyeg, babzsákfotel. Ebben a harmonikus közegben pedig feléled a gyerekek természetes tudásvágya is. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

A mesehősöknek is gyakran olyan feladattal, nehézséggel kell szembenézniük, amelybe az őseik belebuktak, és először ezeket kell megoldaniuk. Vagyis a transzgenerációs öröklődés témája megjelenik a mesékben is, melyek szimbólumrendszere az emberiség kollektív tudásához kapcsolódik, és egyetemes megoldási mintákat kínál az egyéni krízishelyzetekre. Vaskor Gréta családterapeuta és dr. Mogyorósy-Révész Zsuzsanna tanácsadó szakpszichológus a mesék segítségével keresik a válaszokat a leggyakoribb transzgenerációs problémákra. Szerkesztő: Szendrei Edit

A Családbarát Magyarország Központ által meghirdetett Önként Jöttem díjra idén négy közösséget jelöltek. A Balatonlellei Adománybankban pénz nem forog, csak szívességek, tárgyak, ennivaló, élmények. Megálmodója egy tanárnő, Kiss Gabriella, aki annak örül, hogyha az is betesz egy apró szívességet a bankba, aki tárgyi dolgokban hiányt szenved és az is elfogad egy tálca sütit, aki adományt küld, mert ilyenkor a jóság körbeér. Az Önként Jöttem díj idei győztese a halmozottan sérült gyermekekkel foglalkozó Fellegajtó Nyitogatók Alapítvány. Alapítója Varga Gábor, aki egyedül maradt kisfiával, de nem talált számára megfelelő intézményt, ezért a semmiből létrehozta a Fellegvár napközit. Szerkesztő: Diós Judit

Fizetség nélkül, jószándékból, másokért – az önkéntes munkával valójában az is nyer, aki adja. A Családbarát Magyarország Központ által meghirdetett Önként Jöttem díjra idén négy közösséget jelöltek. Mai műsorunkban közülük kettőt mutatunk be. A Tündérpakk Alapítvány és a Jászsági Fiatalok Önkéntes Csapat Egyesülete élelmiszercsomagtól a ruhán át a bútorig a mindennapokban és az ünnepekben is igyekszik segíteni a rászoruló családoknak. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Csoportmunka fizikaórán egymás mögött ülve a padban? Kötetlen beszélgetés a versekről arccal a tábla felé? Szinte lehetetlen. Hiába az innovatív pedagógiai módszerek, ha a tér, ahol alkalmazzák ezeket a tanárok, nehezíti a működésüket. A váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola Térpedagógiai Műhelyében a leendő tanítóknak, óvodapedagógusoknak mutatnak jó gyakorlatokat a térhasználathoz és kutatómunka is folyik. Megszólalók: dr. Tamáska Máté, az AVKF rektorhelyettese, a Térpedagógiai Műhely vezetője, Bihary Sarolta belsőépítész, Dani-Ördög Dalma szociálpedagógus. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Szerkesztő: Mohácsi Edit Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulóját ünnepeljük idén, művészek és irodalmi szakemberek igyekeznek több műfajban, változatos módon megeleveníteni a költő alakját. Az M2 gyerekcsatorna Rímerdő című sorozatának őszi évadában az ismert verseket diákokkal filmesítik meg. Hogyan lehet közel hozni a gyerekekhez a verseket, és mit mond nekik egy 1840-es években írt mű? Hogy éltek, milyenek lehettek a 19. században a tizenéves, huszonéves fiatalok? A sorozat alkotóival beszélgetünk.

Szerkesztő: Szendrei Edit Rengeteg változással, feszültséggel küzdenek az iskolák az utóbbi időben. Hogyan támogathatják az iskolában jelenlévőket, a gyerekeket és a felnőtteket is az iskolapszichológusok? Mit jelent számukra a reziliencia, vagyis a rugalmas megküzdés? És hol kaphatnak ők segítséget? Szegeden jártunk az iskolapszichológusok konferenciáján. Megszólalók: Dr. Szabó Éva, a Szegedi Tudományegyetem Szociál- és Fejlődéspszichológiai Tanszékének vezetője, Balogh Anna, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat IV. kerületi tagintézményének munkatársa, Szommer Gabriella pszichológus.

Szerkesztő: Süveges Gergő Apakérdések rovatunkban hónapról hónapra azon gondolkodunk, vajon a gyermek életkorától függően milyen típusú apai jelenlétre van leginkább szükség - merthogy az egyértelmű, hogy egy apa a legnagyobb jót azzal teheti a gyermekével, ha jelen van az életében. Az életkori áttekintést ma zárjuk, jönnek az unokák. Változik a párkapcsolatunk is, és elindulunk az öregedés útján. Beszélgetőtársak: Tóth András pár- és családterapeuta, és Koncz András ötgyermekes édesapa, háromunokás nagypapa.

Ellazít, megnyugtat és örömet okoz - a vízben mozogni jó, ha pedig jól érezzük magunkat, könnyen tanulunk. A koraszülött vagy sérüléssel született picik esetében is nagyon fontos az úgynevezett korai fejlesztés, amelynek egyik formája a víziterápia. Hogyan fejlődhet a vízben egy csecsemő mozgása, értelme, kézügyessége, kommunikációja, sőt a látása? A november 17-i koraszülöttek világnapja alkalmából vendégeink: Fenyősi Fanni, a BHRG Alapítvány kuratóriumi elnöke, Schultheisz Judit gyermekorvos, a Gézengúz Alapítvány orvosigazgatója, Galgóczi Ádám gyógytornász és Borhy Ágnes, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Izabella utca 1-es tagintézményének korai fejlesztő gyógypedagógusa. Szerkesztő: Diós Judit

Fizika, kémia, űrkutatás - ezek a tudományterületek a lányokat is érdekelhetik, mégis kevés nő próbálkozik meg velük. A Nők a Tudományban Egyesület évek óta népszerűsíti, mutatja be izgalmas formában a STEM területeket az iskolás lányoknak, hogy ha itt képzelnék el a jövőjüket, merjenek belevágni. A program létjogosultságát különösen jól alátámasztja Karikó Katalin Nobel-díja is. Az őszi Lányok Napján jártunk. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Mindenki emlékszik arra, melyik tantárgyat nem szerette, melyiket nem tudta. Ennél erősebb a tantárgyi szorongás, ami megakadályozza, hogy az adott tantárgyhoz pozitívan álljunk és elsajátítsuk. Hogy alakul ki ez a jelenség, és mit tehetünk ellene? Dr. Bernáth László, az ELTE egyetemi docense beszél a jelenségről, és megszólalnak gyerekek és tanárok is. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Ma már az interkulturális nevelés napi gyakorlat sok hazai óvodában és bölcsődében. Hogyan játszanak, mire van szükségük, egyáltalán miben mások a különböző nemzetiségű és eltérő kultúrájú gyerekek? Hogyan lehet megismerkedni, együttműködni a családjaikkal? És mik a hasonlóságok és különbségek az európai nevelési gyakorlatban? A váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola kisgyermeknevelési konferenciáján és a Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék Minimanó tagintézményében jártunk. Szerkesztő: Szendrei Edit

Hogyan érjük el, hogy legalább napi egy órát mozogjanak a gyerekek? A felmérések, kutatások és a saját tapasztalataink is azt mutatják, hogy a gyerekek fizikai teljesítőképessége, erőnléte gyengébb, mint akár csak tíz évvel ezelőtt, és nehezebb is rávenni őket a sportolásra. A mindennapos testnevelés kiegészítése gyanánt ezért a Magyar Diáksport Szövetség szeptemberben elindította az Aktív Iskola Programot. A cél, hogy életformává váljon a napi mozgás, és ezáltal az egészségesebb életmód. A Schulek Frigyes Két Tanítási Nyelvű Építőipari Technikumban jártunk, akik az elsők közt csatlakoztak a kezdeményezéshez. Szerkesztő: Hegyesi Gabriella

Hónapról hónapra a mozaikcsaládok mindennapjaiba, nehézségeibe és megoldási módjaiba pillantunk be. Nem akarjuk tagadni, hogy egy mozaikcsalád helyzete sokszor sokkal nehezebb, mint egy elsődleges családé. Azonban ha úgy fordul az életünk, hogy korlátozottan élhetjük meg az álmainkat, igyekszünk kihozni a helyzetből azt, ami lehetséges. Ma a mozaikcsalád lojalitáskonfliktusait vesszük sorra: Kivel tartok konfliktus esetén? Szabad-e szeretnem a távol lévő szülőt? És egyáltalán: hogyan találják meg a szerepüket a mozaikcsaládban a bennszülöttek és az újonnan érkezők? Szakértőink Bogár Zsuzsa és Vajda Péter, a Mozaikcsalád Központ alapítói. Szerkesztő: Süveges Gergő

A gyökerektől a lombkoronáig bebarangolni az erdő különböző szintjeit izgalmas felfedezés főleg olyan helyszínen, ahol mindent kézbe lehet venni, a Természettudományi Múzeum Természetbúvár termében. A vakond, a harkály, a sün jó ismerősei a gyerekeknek. Ám amikor a nyest, a menyét és a görény preparátumai közül kell választani, akkor már nehezedik a helyzet, főleg mikor a hermelinek is csatlakoznak. Mi micsoda, és hol van a helye az élővilág nagy szövetében? Élményeken keresztül tanultak az Alsóerdősori Iskola diákjai. Szerkesztő: Szendrei Edit

Ha megkérdezzük a gyereket, hogy mi újság az iskolában, a rajzórára többnyire nem gondolunk. Pedig ha az önbizalmat, a kreativitást, a szépérzéket, az önismeretet, az érzelmek kifejezését akarjuk fejleszteni, ez az óra kiválóan alkalmas erre. Ehhez persze kell egy lelkes, szakértő, hiteles tanár. Találtunk egyet a Csepeli Kölcsey Ferenc Általános Iskolában, és ellátogattunk egy délutáni szakkörére. Ő Geisbühl Tünde, festőművész. Szerkesztő: Mohácsi Edit

Szerkesztő: Szendrei Edit Veszteség a várandósság és a szülés körüli időszakban. A tapasztalatok szerint sok család különösen nehezen tud viszonyulni a veszteséghez, ezáltal gyakran titokká, tabuvá válik a téma, és elakad az érzelmi feldolgozás, ami jelentős nehézséget okozhat a család mentálhigiénéjében, valamint akár pszichoszomatikus tünetképzéshez, megbetegedésekhez is vezethet. Hogyan hat évtizedek múltával is a feldolgozatlan veszteség? És mik a gyászkísérés lehetséges módjai? Szakértő: Szénási Kornélia pszichológus.