A világ urai

Katonai tiszteletadás mellett temették el hétfőn Ratko Mladićot, a boszniai szerb erők egykori főparancsnokát, elítélt háborús bűnöst. A srebrenicai népirtás egyik felelőse Hágában halt meg, búcsúztatása felháborodást váltott ki Boszniában, Horvátországban és az Európai Unióban is.  Az adás vendége Juhász József történész, Balkán-szakértő.

A világ urai jelenleg az Északi-sarkon is birkóznak – földért, gázért és új tengeri útvonalakért. Az adás vendége Szilvási Simon, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanársegéde.

Az arab tavasz óta nem stabilizálódott a Közel-Kelet, korábban inkább külső szereplők próbálták alakítani a regionális rendet, mára viszont már az Egyesült Államok is egyre kevesebb befolyással bír az eseményekre. Most új védelmi szövetség van születőben, Szaúd-Arábia, Törökország és Pakisztán részvételével - mennyire lehet szoros az együttműködés?  Az adás vendége Csicsmann László, a Corvinus Egyetem tanára, a Külügyi Intézet vezető kutatója.

Másfél éve döcögő kormánykoalíció, erősödő AfD - így vág neki Németország a következő tartományi választásoknak. Merre tartanak? Az adás vendége Kováts Eszter politológus, a bécsi egyetem kutatója

Folytatja Netanjahu? – Izrael, Gáza és az iráni háború a közelgő választás árnyékában. Az adás vendége Csepregi Zsolt, Közel-Kelet-szakértő.

72 ezer, többnyire marokkói származású ember tört be Ceutába, többen, köztük gyerekek is vízbe fulladtak, miközben megpróbáltak bejutni a spanyol enklávéba. Hogy kerültek oda és hogy jön ide Algéria és a spanyol bíróság? Közben az eset kapcsán az uniós tagállamok egy része a spanyol bevándorláspolitikát kritizálta. Az adás vendége, kollégánk, Nemes Gábor külpolitikai újságíró szerint a 22 ország által megfogalmazott szöveg az unió szégyene.

Aszály, vízhiány, erdőtüzek – hogyan érinti Magyarországot és a világot a klímaváltozás? Bartholy Judit, meteorológus, egyetemi tanár, az ELTE Meteorológiai Tanszékének vezetője volt a műsor vendége.

Egy belpolitikai válság mindig rosszul jön egy olyan országban, amelyik négy és fél éve áll háborúban. Az ukrán korrupció sajnos nem csökkent, a hatalmi elitben harc folyik, a hadsereg vezetésében a korszerű és a szovjet stílusú irányítás csap össze. Közben az EU tagországai egyre kevésbé akarnak újabb szankciókat Moszkva ellen, mert ezek őket is sújtják. Mi lesz? Az adás vendége Németh András, külpolitikai újságíró, a HVG munkatársa.

Az adásban a foci vébé fináléja előtt sport és politika kapcsolatáról beszélgetett Szénási Sándor Hegyi Iván sportújságíróval.

A Balkán már akkor rendben van, ha nem történik semmi, vagyis nincsenek háborúk, egyébként minden be van fagyva. A legutóbbi mozgás: Vucsics szerb elnök egy putyini megoldással átmenne miniszterelnökbe és vinné magával azt az államfői hatalmat is, ami alkotmányosan sosem volt az övé. Az adás vendége Bódis Gábor újságíró, Balkán-szakértő.

Nagy-Britannia az elmúlt 10 év alatt hat miniszterelnököt fogyasztott el, most jön a hetedik, akit Észak Királyának becéznek. Andy Burnham korábban volt miniszter és Manchester polgármestere is. Az országot annyi baj györti, hogy kérdés, el tudja-e űzni a felhőket a britek feje felől? Az adás vendége Nagy Gábor külpolitikai újságíró, a HVG vezető szerkesztője.

Oda jutott az orosz gazdaság, amit a hegymászók halálzónaként emlegetnek? Az adás vendége vendége Szele Tamás újságíró.

Ma lépett életbe az itthon hosszú ideje sokat emlegetett új migrációs paktum az EU-ban. Mekkora a nyomás ma az unió külső határain? És mi valójában a paktum tartalma? Erről kérdeztük Marsai Viktort, a Migrációkutató Intézet igazgatóját.

Az Egyesült Államok most a kubai idegenforgalmat csapja agyon szankciókkal, korábban pedig az oljaszállításoktól zárta el az országot. Trump itt épp úgy nem rendszerváltást akar, ahogy Venezuelában sem. A tárgyalásokat a Catro család vezeti, a Floridában élő milliós kubai migráns közösség féltékeny tekintete előtt... Az adás vendége Horvát János, Magyarország korábbi kubai nagykövete.

A Kárpát-medencében, a határokon túl nem egészen kétmillió magyar él. Az ő sorsukat nemcsak a Kisantant nacionalizmusa nyomorította meg, hanem az anyaországi rezsimek változó, de mindig önző politikája is. A legutóbbi 16 évben a NER rabjai lettek. Megváltozik-e itt valami? Bárdi Nándor történész vol az adás vendége.

Igaz-e, hogy Putyin szorítása gyengül Oroszországon? Igaz-e, hogy a mélységi ukrán csapások után, és a magas infláció miatt az orosz társadalom egyre elégedetlenebb? Igaz-e, hogy a háború után Ukrajna középhatalomként komoly erőhatást gyakorolhat majd szomszédaira? Az adás vendége Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő.

Milyen valójában belülről a háborúban álló Irán? És hogyan befolyásolja a konfliktus kimenetét az izraeli kabinet szétesése? Izrael amúgy katonahiánnal, gazdasági nehézségekkel, a palesztin-telepes feszültségek növekedésével is küzd... Szénási Sándor vendége Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő, a Corvinus egyetem tanára.

Mit érhet el Trump Latin-Amerikában, amelyet már nem is az USA hátsó udvaraként, hanem magántulajdonként kezel? Ki tudja-e innen szorítani Kínát? És jut-e szerep Európának is azon a kontinensen, amelynek emelkedik a jelentősége? Az adás vendége Reile Zsolt, a Külügyi Intézet vezető kutatója.

Ősszel jönnek a félidős választások, Trump elnök népszerűsége zuhanóban van, de milyen állapotban vannak a demokraták?  Az adásban Horváth Gáborral, a Népszava főszerkesztő-helyettesével néztünk szét az Egyesült Államok politikai térképén.

Az amerikai idegenrendészet kettős gyilkossága Minneapolisban sokáig megragad majd a társadalom emlékezetében, mert nem csak az értelmetlen halálról van szó, hanem az alkotmányos rend teljes szétverésnek szándéka is felsejlik a háttérben. Vendégünk Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztő-helyettese.

Átalakuló világrend, tabudöntés, All in-stratégia, kiszámíthatatlanság vagy épp ciklikusság - Szénási Sándor Donald Trump első évéről beszélgetett Kert Attilával, a Euronews magyar irodájának főszerkesztőjével, aki nem látja az amerikai elnök varázserejét és szerinte mások szemében is varázstalanodik már.

Mintha lassan elülne az iráni vihar, mintha Trump már nem akarná rakétacsapásokkal büntetni az elnyomó rendszert. De a rezsim olyan sátáni dühvel csapott le a tiltakozókra, olyan sok ember halt meg, hogy ezt már nem lehet elfelejteni. Akivel mindezt átbeszéltük, az Szalai Máté, külpolitikai szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója.

Most úgy tűnik, mintha a nagyhatalmak hálójában Venezuela változott volna a hólabdává, ami gurul lefelé a lejtőn és egyre több mindent ránthat magával. Szénási Sándor Zentai Péter kollégánkkal beszélgetett, aki két éve járt a Maduróék által teljesen leuralt országban.

Eléggé megijedt-e Európa az orosz fenyegetéstől és Amerika leválásától ahhoz, hogy urrá legyen saját megosztottságán és felfegyverezze magát az elkövetkező években? Az adásban Szenes Zoltán, volt vezérkari főnökkel beszélgettünk.

A Beneš-dekrétumok a háború után a németek és a magyarok jogfosztásával egy szláv nemzetállamot akartak csinálni Csehszlovákiából, változatos módszerekkel: volt itt internáló tábor, deportálás, kitelepítés, szlovakizálás és földelvétel. És ez nem történelem, a dekrétumok ma is élnek... Szénási Sándor vendége: Tokár Géza politológus, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa.

Betörhet a balkánra a MOL? Az adásban Bódis Gábor Balkán-szakértővel a magyar vállalat és a többségi orosz tulajdonban lévő - így amerikai szankciók sújtotta - szerbiai NIS ügylete mellett Vucic helyzetéről is szó volt.

Az adásban Raskó György agrárközgazdász volt a vendége, akivel a lengyel mezőgazdaságról beszélgettünk.

Zentai Péter külpolitikai újságíró, a Klubrádió műsorvezetője – Japán

Az adás vendége Nagy Sándor Gyula egyetemi tanár, Latin-Amerika-szakértő.

Egy eladósodott, élelmiszerinflációval küzdő politikailag instabil Franciaország van a szemünk előtt, amely még évekig képtelen lesz elindulni a válságból kivezető úton. Van-e ebben Macronnak bűne? Az adás vendége Fejérdy Gergely, a Külügyi Intézet vezető kutatója.

Számos, részben ameriaki titkosszolgálati elemzés készül, amely arra enged következtetni, hogy Oroszországban elindult egy változás: törésvonalak látszanak a Kremlben, Putyin a belső erőviszonyok átrendezésére készülhet, nő a banki válság kockázata és vállalati csődöktől tartanak. Mindez mennyire reális, elindult-e egy olyan folyamat ami már nem visszafordítható? Az adás vendége Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet-térség szakértője.

Az adás vendége Flamm László történész, Skandináv-szakértő.

Ukrajnában létrejött Európa - talán Törökországot leszámítva - legnagyobb hadserege és az egyetlen, amelyik látott háborút - vetik fel szélsőjobbról az unióban. Az adásban Takács Márk katonai szakértő segítségével próbálja feltérképezni, milyen is ez a haderő, milyen az együttműködése európai partnerekkel és szó volt a NATO védelmére tervezett drónfalról is.

London nemrég olyan szélsőjobboldali, százezres tüntetést élt meg, amire korábban nem volt példa. A Reform UK nevű extremista párt vezeti a közvélemény-kutatásokat és ha Starmer most távozik, az új miniszterelnököt Nigel Farage-nak hívnák... Mi lesz ebből? Szénási Sándor vendége Lojkó Miklós, az ELTE Angol-Amerikai Intézetének docense.

A Magyarok szeretik felemlegetni, hogy a törökök százötven évig szorongatták őket, az írek viszont a 12. század óta éltek majdnem folyamatosan angol elnyomás alatt, teljesen függetlenek csak a 20. század közepén lettek. Bár mára az Európai Unió egyik leggazdagabb állama, megmaradt kivándorló országnak még most is évente több mint 40 ezren hagyják el. Az adás vendége Dr. Zách Lili, egyetemi adjunktus, az ELTE Angol-Amerikai Intézetének oktatója.

2024 tavaszán 300 százalékos volt, az év végére 94 százalékos lett az infláció Argentinában, közben viszont 430 százalékkal drágult például a gáz- és a villanyszámla és 300 százalékkal a tömegközlekedés. Mi történt az elmúlt másfél évben Javier Milei megválasztása óta? Nagy Sándor Gyula, egyetemi tanár, Latin-Amerika-szakértőt Szénási Sándor csipetnyit kérdezte Bolíviáról, Venezueláról és Brazíliáról is.

Az orosz háború eszkalációja óta Norvégia Európa legnagyobb gázbeszállítója, olajban pedig a második. Milyen politikai viszonyok jellemzik az EU szempontjából igencsak felértékelődött országot? Az adás vendége Flamm László, történész, Skandinávia-szakértő.

Csicsmann László, közel-kelet szakértő, a Corvinus egyetem tanára – Amerikától Kínáig avagy merre tart India?

Az adásban Bart István klímapolitikai szakértővel az éghajlatváltozás elleni küzdelem jelen állásáról beszélgettünk.

El kell ismernünk, hogy Trumpnak - hosszas ígérgetés után - sikerült mozdítania egyet az orosz-ukrán háború rendezésének kérdésén. Mi látszik az alaszkai és a washingtoni csúcstalálkozók után? Az adás vendége Balázs Péter volt uniós biztos, korábbi külügyminiszter, a Budapest Városdiplomáciai Akadémia igazgatója.

Örményország és Azerbajdzsán Washingtonban nemrég békeegyezményt írt alá, a 2023 óta tartó tárgyalássorozat elég fontos előrelépést jelent. Két olyan népről van szó, amelyek eddig egymás történelmét, sőt létezését sem igazán ismerték el. Kik voltak a közvetítők és megvalósulhat-e a béke? Többek között erről kérdeztük Vasa Lászlót, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadóját, egyetemi tanárt.

Az adás vendége Virovácz Péter, az ING vezető elemzője, akivel a vámháborúról és annak hatásairól beszélgettünk.

Donald Trump mintha a műsor címéhez hűen a világ urának képzelné magát, de mekkora hatlama van valójában az Egyesült Államok elnökének? Yaro Patrie külpolitikai szakértő és a műsorvezető Szénási Sándor történelmi kontextusba helyezve beszélték meg, hogy mit tehet és mit nem tehet meg amerika első embere.

Az adás vendége Kiss László akadémikus csillagász, a HUN-REN- Magyar Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának főigazgatója.

A brit munkáspárt tavaly nagyon hosszú konzervatív uralom után történelmi győzelmet aratott, Keir Starmer kormánya azonban egy év alatt rendkívül népszerűtlenné vált. Mi történt és merre tovább? Az adás vendége Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense.

Németh Ferenc, a Magyar Külügyi Intézet Balkán-szakértője – Belgrád és Újvidék is megbénült, egyre brutálisabban lép fel a rendőrség. November óta tartanak a rendszerellenes tüntetések Szerbiában -  e merre?

Mire jó a NATO és mire juthat, ha az amerikaiak esetleg kivonulnak belőle?  Az adás vendége Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő volt.

Nagy Gábor Amerika-szakértő, az HVG újságírója – Akar-e békét Putyin avagy az orosz kommunikáció és a valóság Trump beiktatása óta

Takács Márk katonai szakértő – Milyen háborút, és mivel vívnak az ukrán fronton?

Marsai Viktor Afrika-szakértőt, a Migrációkutató Intézet igazgatója – Líbia

Mártonffy Marcell irodalomtörténész, teológus – Régi pápa, új pápa

Andor László közgazdászprofesszor, az Európai Bizottság egykori foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztosa – Donald Trump és az Európai Unió

Csicsmann László, a Corvinus egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető szakértője – Pakisztán

Az adás vendége Kováts Eszter politológus.

Reile Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója – Mexikó

Bod Péter Ákos közgazdász, korábban a Magyar Nemzeti Bank elnöke – Vámok, globális kereskedelem

Juhász József történész – Bosznia-Hercegovina Daytontól napjainkig.

Csicsmann László, közel-kelet szakértő, a Corvinus egyetem tanára, a Corvinus Center for Contemporary Asia Studies vezetője – A kurd nép

Az adás vendége Tarik Demirkan újságíró, a Türkinfo munkatársa – Törökország az új világrendben

Nagy Gábor, a HVG vezető szerkesztője, USA-szakértő – Kanada

Deák András György közgazdász, Oroszország-szakértő – Ritkaföldfémek Ukrajnában

Az adás vendége Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztő-helyettese, külpolitikai újságíró.

Juhász József történész, délszláv szakértő – Szerbia a kilencvenes évektől napjainkig

Az adás vendége Eörsi Mátyás volt külügyi államtitkár, a DK külpolitikai szakértője.

Egyre gyakrabban hivatkoznak úgy Görögországra, mint ami a másfél évtizeddel ezelőtti csőd után mára egyfajta gazdasági csodát él át. Tényleg főnixmadárként támadt fel? Milyen árat fizet ezért a társadalom? Erről kérdezte Szénási Sándor Fokasz Nikosz szociológus, egyetemi tanárt.

Donald Trump tesz arról, hogy újra a politikai térképre és a közbeszédbe kerüljön Grönland. A szigetország Európa is meg nem is, és elképzelhető, hogy a következő választással egybekötve népszavazást is tart a függetlenedésről. Az adás vendége Papp Zsanett Gréta, klímapolitikai elemző, az Északi-Sarkvidék geopolitikájával foglalkozó szakértő.

Benda László külpolitikai szakújságíró, a Klubrádió szerkesztő-műsorvezetője – Dél-Korea

Az adás vendége Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, egyetemi adjunktus.

A világgazdaság 2025-ben – Inotai András közgazdász, a MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének nyugalmazott kutatóprofesszora

Horváth Gábor, a Népszava főszerkesztő-helyettese, külpolitikai újságíró – Minden, amit tudni érdemes a hamarosan hivatalba lépő Donald Trump megválasztott amerikai elnökről

Németh András külpolitikai újságíró, a HVG munkatársa – Mi történt a világban 2024-ben?

Deák András György közgazdász, Oroszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa –  Európa az orosz energia után

Csicsmann László, közel-kelet szakértő, a Corvinus egyetem tanára, a Corvinus Center for Contemporary Asia Studies vezetője – Kik lázadnak Szíriában?

Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense – Az amerikai hadiipar

Az árvíz súlytotta Spanyolországból jelentkezett be Nemes Gábor, a Klubrádió tudósítója, akivel a katasztrófa politikai hatásait, és a katalánokkal szövetkező baloldal válságkormányzását is értékeltük.

Az adásban Bolgár György, Zentai Péter és Szénási Sándor az amerikai elnökválasztást értékelték személyes élményeiken keresztül is.

A szokottnál jóval nagyobb figyelem irányul Georgiára a választások miatt. Mi történt, mi volt a tét? – Németh András külpolitikai újságíró, a HVG munkatársa

Miért tartanak előrehozott választásokat Japában? Milyen szövetségesekre számíthat az ország? – Bartók András Japán-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje

Az Európai Unió megnyitotta az uniós csatlakozási tárgyalásokat Albániával. Olaf Scholz német kancellár szerint a nyugat-balkáni országoknak sürgősen csatalkozniuk kell az EU-hoz. A szomorú sorsú országról, annak rekatív gazdasági fellendüléséről, a régióban betöltött szerepéről beszélgetett az adásban Szénási Sándor Bódis Gábor Balkán-szakértővel.

Úgy tűnik, a háború miatt lankadó orosz figyelem teret adhat Közép-Ázsia kiemelkedésének. Kínában, Indiában és Európában is úgy értékelték, érdemes keresni a kapcsolatokat, új gazdasági útvonal alakulhat ki a térség országain keresztül. Az adás vendége Vasa László, a Magyar Külügyi Intézet főtanácsadója.

Az Izrael és a Hezbollah közötti háború eszkalálódása miatt Libanonban megteltek a menedékhelyek, az állam pedig nincs olyan állapotban, hogy érdemben segíteni tudjon az embereknek. Bejrútot korábban a Közel-Kelet Párizsának tartották, Libanon azonban hosszú évtizedek óta kitett a körülötte lévő országok konfliktusainak, amelyek rendesen megtépázták. Az adásban adásban Elias Dahrouge libanoni-magyar politológus volt a vendég, aki Bejrútból jelentkezett be.

2021 második felében az egyre feszültebb helyzetben még senki nem gondolta, vagy inkább nem akarta elhinni hogy eszkalálódik az orosz-ukrán konfliktus. Hogyan változott azóta a nyugat hozzáállása a háborúhoz? Erről beszélgetett  Szénási Sándor Bendarzsevszkij Antonnal, a posztszovjet térség szakértőjével.

Spanyolország energiapolitikája példa lehet Európa számára, rohamosan csökkentik a fosszilis energiaforrások felhasználását, jelentősen támaszkodnak a sok napsütésre és a szélre is. Szénási Sándor Nemes Gábor kollégánkkal beszélgetett, szó volt a latin-amerikai és a magyar bevándorlókról is.

Szíria 2024-ben – Csicsmann László Közel-kelet-szakértő, a Corvinus Egyetem dékánja

Az adás vendége Hettyey András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Alain Delon halálától indul, de az általa közvetített férfi képén, és gyönyörű színészeken keresztül az európai filmművészet titkait kutatta A világ uraiban Szénási Sándor és Muszatics Péter, filmtörténész.

Először az Egyesült Államok kutatóintézeteiben kezdtek kísérletezni vetőmagok génmódosításával, az egyik fő cél az volt, hogy ellenállóbbá váljanak a kártevőkkel szemben. Mára azonban a teljes mellszélességgel zajló fejlesztésben egyre hangsúlyosabb a szerepe a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásnak. Kik uralják ezt a piacot és mennyiben megalapozottak a génmódosított élelmiszerekhez kapcsolódó félelmek? Szénási Sándor Raskó György agrárközgazdásszal beszélgetett.