Délelőtt - Kossuth Rádió

A csontok sűrűsége a harmincadik életév betöltésével éri el maximumát, majd azt követően csökkenni kezd. Amennyiben a szervezet nem képes szabályozni az ásványi anyagok mennyiségét, a csontok szerkezete megváltozik és kialakulhat a csontritkulás. A néma kórként is emlegetett betegség kezdetben nem okoz klinikai tüneteket, előrehaladott formájában viszont már fájdalommal járhat.

Vendég: dr. Pál Mónika reumatológus, fájdalomspecialista és Makovicsné Landor Erika gyógytornász

Műsorvezető: Bak Anita

Szerkesztő:Papp-Nánási Gabriella

Az időskor egy természetes életszakasz, amely számos fiziológiai és pszichoszociális változással jár. Ezek közül az egyik leginkább szembetűnő és mégis gyakran alábecsült jelenség a testtartás megváltozása, ami sokszor fokozatosan alakul ki, és nem csak esztétikai, hanem komoly egészségügyi problémákat is okozhat.

Vendég: Ács Henrietta gyógytornász-fizioterapeuta, idősügyi életút tanácsadó

Műsorvezető:Bicsák Eszter

Szerkesztő:Gécsek-Tóth Enikő

Vajon hány bárány van, amelyet meg lehet számolni? Egy 2024-es felmérés szerint a magyarok 63%-a éjjel felébred és nehezen alszik vissza, reggel pedig fáradtan ébred. És bár a lakosság többsége 6–8 órát alszik, hétköznap sokan ez alá csúsznak. Ilyenkor késő ősszel a korábbi sötétedés, az óraátállítás még jobban megzavarja a biológiai óránkat, ami szintén alvásproblémákhoz vezethet. De mit tehetünk annak érdekében, hogy jobban aludjunk? Mit tehetünk természetes módszerekkel és mikor van szükség orvosi beavatkozásra az alvászavarok esetén? Ezekről is beszélgetünk.

Szakértőink:

— Vada Gergely a Magyar Alvásszövetség szakértője, címzetes egyetemi docens

— Dr. Révay Edit, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola docense, mentálhigiénés szakember

Műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő

Szerkesztő:Nagy Bálint

"Az én időm, az én erőm. Érted." címmel indított kampányt az Autisták Országos Szövetsége. Az énidő nagyon fontos mindenki életében, az autista gyermekeket nevelő szülők esetében különösen. A nem mindennapi teljesítményről, de mindennapi nehézségekről, kihívásokról is beszélgetünk.

Vendég:

— Kővári Edit az Autisták Országos Szövetségének elnöke

— Pohánka Edit az Autisták Országos Szövetségének alelnöke és a PontMás Vas Vármegyei Autista Gyermekekért Alapítvány elnöke

Szerkesztő: Lopez Brigitta

Műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő

Negyven után sokan érzik úgy, hogy az életük lassan lejtmenetbe indul, pedig ez az időszak valójában az önismeret és belső fejlődés új korszakát hozhatja el. Az önbizalom nem a fiatalság kiváltsága, sokkal inkább a tapasztalatból fakadó stabilitás. De hogyan lehet elérni, hogy lehetőségként, és ne teherként éljük meg az évek múlását? Milyen veszélyek leselkedhetnek ránk egy bizonytalanabb, kiszolgáltatottabb időszakban – kiváltképp a digitális térben –, és legfőképpen: hogyan lehet ebből felállni és talpon is maradni?

Vendég: Pólus Enikő mentálhigiénés szakemberPöltl Ákos családbiztonsági szakértő

Műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő

Szerkesztő: Dian Gergő

Több millió ember él műszívbillentyűvel, a világon évente több százezer szívbillentyű-műtétet végeznek. A beültetések növekvő száma részben a szív- és érrendszeri betegségek növekedésének, az elöregedő társadalomnak, valamint a modern orvostudomány fejlődésének köszönhető. Az elmúlt fél évben a SzívSn Egyesület tagjainak sgítségével adtunk tanácsokat, hogy megelőzhető-e a szív elöregedése, s ha már műtétre kerül sor, milyen életmódot jelent, s milyen rehabilitációs folyamatra van szükség? Ezúttal olyan kérdéseket beszéltünk meg, amiket hallgatóink tettek fel az elmúlt adások alkalmával s eddig nem tudtuk megválaszolni. Vendégeink Hartyánszky István szívsebész professzor, a Városmajor utcai szívsebészeti klinika orvosa, Gyebnár Brigitta érintett, a SzívSN Egyesület elnökségi tagja és Bernáth-Lukács Zsuzsa a SzívSN Egyesület vezetője voltak.

A kiégést először az egészségügyben dolgozóknál diagnosztizálták, orvosok, ápolók és szociális munkások körében, akik kiégtek a túlórától, és a túlzott stressztől. Ma már az Európai Unióban minden 4. munkavállaló szenved tőle. Pedig a korunk népbetegségének tartott burnout szindróma megelőzhető: van, aki kikapcsolódással, mozgással, vagy épp folyamatos tanulással küzd ellene.

Vendég: Pólus Enikő, mentálhigiénés szakember

Szerkesztő: Dian Gergő

Műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő

Több mint 19 millió lépés, lelkes hallgatók, fitt kollégák és valódi életmódváltások – ez a Kossuth Rádió mozgáskampányának mérlege. A rádiósok példamutatással szerették volna a hallgatókat rábírni arra, hogy tegyenek meg mindent a saját egészségükért. Mindegy, hogy mit, csak mozogjanak. A Millió lépés elnevezésű applikáció fejlesztőinek köszönhetően egy közös platformon keresztül gyűjthették az aktivitásokat – legyen szó sétáról, táncról vagy úszásról, hiszen az alkalmazás több mint 60 mozgásformát képes lépésszámra váltani.

Szerkesztő-műsorvezető:Gécsek-Tóth Enikő

Vendégek:

- Siklósi Beatrix, a Kossuth Rádió csatornaigazgatója

- Volf-Nagy Tünde, a Délelőtt felelős szerkesztője

- a mozgás kampány első 3 helyezettje: Horváth Ágnes szerkesztő-műsorvezető, Novák József hírterületi szerkesztő és Papp-Nánási Gabriella szerkesztő

Anorexia, bulímia nervosa. A testképzavar olyan mentális egészségügyi állapot, amelyben az egyén torzított és negatív képet alkot saját testéről és megjelenéséről. Hogyan ismerhető fel? Mit tehet a környezet és mit a szakemberek? Hogyan előzhető meg? Szakértőinkkel ezekre kerestük a választ a Kossuth Rádió Délelőtt c. műsorában.

Vendégek:

Bábi Anna, jógaoktató

Bábiné Szottfried Gabriella édesanya, védőnő

Kálóczi-Wolher Veronika dietetikus, táplálkozástudományi szakember

Védőoltás sorozat indult a Délelőttben. Az első részben többek között hallhatnak arról, hogy mi a kötelező védőoltások célja, milyen eredményei vannak a hazai védőoltási rendszernek, hogyan működik a nyájimmunitás.

Vendég: dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos, NNGYK ls Prof. Dr. med habil Mészner Zsófia PhD, csecsemő- és gyermekgyógyász, infektológus, módszertani igazgató a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben

"A tested a poggyász, amit egész életeden keresztül hordanod kell. Minél több a felesleg rajta, annál rövidebb az út.” – ez az idézet olvasható mottóként a Visegrádi Vitalizáló Vendégház honlapján, ahova a léböjtölni vágyók érkeznek. A többnapos kúra azonban a lélekre és a mentális állapotra legalább annyira jó hatással van, mint a testre. Hogyan működik a léböjt? Kiknek ajánlott? MIlyen betegséggel élők alkalmazhatják?

Vendég: Arádi Antónia, böjt kúravezető

Műsorvezető: Horváth Szilárd

Szerkesztő: Gécsek-Tóth Enikő

A közösségi oldalakon, különböző fórumokon, sőt akár szakemberek szájából is gyakran elhangzik az a mondat, hogy a különböző daganatos megbetegedések hátterében lelki sérülések állhatnak, valamilyen konkrét trauma vezethetett kialakulásukhoz, és ha a páciens ezt tudatosítja, feldolgozza, akkor képes lesz akár leküzdeni a betegséget is. De van-e ennek tudományos alapja? A lélek betegsége tényleg okozhat rákot? Ezt próbáljuk körüljárni.

A következő hölgy, akinek a történetét hallani fogják, 13 éve küzd a rákkal. Nehéz lehetett igent mondania arra a megkeresésre, hogy beszéljen mindarról, amit átélt és átél a mai napig. A klinikai szakpszichológusa azt mondta róla, hogy nagy küzdő kiváló megküzdési képességekkel. Azért vállalta az interjút, mert szeretne segíteni másoknak. Reménykedik benne, hogy a szavai olyan emberekhez jutnak el, akik kapaszkodót találnak benne.

Szőke Beáta és Berkes Andrea élete egymástól függetlenül futott a maga medrében. Egészen addig, amíg az emlődaganat össze nem hozta őket. Beáta 2015-ben esett át a betegségen, Andrea 2,5 éve. Mindketten az üvegfestésben találtak gyógyírt a lelkük számára. Egyszer egy ötlettől vezérelve elkezdtek terápiás foglalkozásként üvegfestést tanítani daganattal élők számára Budapesten az Uzsoki utcai kórházban. Elmondásuk szerint kicsit olyanok ezek az alkalmak, mint a csoportterápia. Már az önmagában segít, hogy a résztvevők azt érzik, nincsenek egyedül a problémájukkal. A két üvegfestő hölggyel Gécsek-Tóth Enikő beszélgetett.

Ház, kórház, és orvosok azért, hogy a súlyosan beteg gyerekek a szüleik közelében gyógyuljanak. Szakértőnk volt: dr. Kriván Gergely, a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat elnöke, a Dél-pesti Centrumkórház Gyermekhematológiai és Őssejt-transzplantációs Osztályának osztályvezető főorvosa.

Műsorvezető: Horváth Ágnes

Szerkesztő: Pilisy Csenge

A hazai férfiak körében a prosztatarák az egyik vezető daganatos kórkép: évente csaknem 4000 új esetet diagnosztizálnak, és 1100-1400 férfi hal bele a betegségbe. Európai összehasonlításban a magas halálozási arány oka, hogy itthon a férfiak 80 százaléka későn, a betegség áttétes stádiumában kerül orvoshoz, miközben Nyugat-Európában és az USA-ban az érintettek 80 százaléka már akkor elkezdi a terápiát, amikor a daganat még nem terjed túl a prosztata határain. Vasárnap csaknem 100 000 elegáns motoros vonult fel a világ több mint 100 országának mintegy 1000 városában – köztük 10. alkalommal Budapesten is –, hogy egyrészt felhívják a figyelmet a prosztatarák megelőzésére és a férfiak mentális egészségére, egyúttal egyéni és szponzori adományokat gyűjtsenek a novemberi „bajszos” kampányból már ismert Movember Foundationnek. Műsorvezető: Horváth Szilárd Szerkesztő: Herczeg Tibor

Feszítő, nyomó, szorító tarkó vagy fejfájás, égő arc vagy fülek...a magas vérnyomás sokféle módon jelentkezik és okoz tüneteket. Van, aki annak örül, hogy van tünete egyáltalán, hiszen gyakran a beteg nem is veszi észre a megemelkedett értékeket, csak, amikor már komoly a baj. Nem véletlenül nevezik a magas vérnyomást csendes gyilkosnak, amely mára népbetegséggé vált. A felnőtt lakosság több mint egynegyedét érinti – ma van a Hypertonia világnapja.

Megszólalók:
Járai Zoltán professzor, a Magyar Hypertonia Társaság elnöke
Pál Csilla, a Budapesti Szent Ferenc Kórház kommunikációs igazgatója

Szerkesztő: Pilisy Csenge
Műsorvezető: Süveges Gergő
Riporter: Benkő Andrea

Az Ifjúságkutató Intézet legfrissebb kutatása szerint a fiatalok többsége megveti a drogokat. A 15–29 éves magyarországi fiatalok komoly nemzedéki problémának tartják a kábítószerek elterjedését, ezért ha a szabályozás szigorítása vagy enyhítése lenne a kérdés, kétharmaduk a szigorítás pártján állna – derült ki a közvélemény-kutatásából. A fiatalok drogfogyasztása viszont emelkedő tendenciát mutat. A felmérések szerint minden negyedik fiatal kipróbált már valamilyen illegális szert. Érdemes-e tovább szigorítani a jogszabályokat? A klasszikus és dizájner drogok mekkora veszélyt jelentenek ma a fiatalokra? Mit lehet tenni a megelőzés érdekében, milyen prevenciós programok vannak? Mivel tudják segíteni a bajba került fiatalokat?

Megszólaló szakértők:

Erdős Eszter, a MRE KIMM, Magyar Református Egyház Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió vezetője

Szemelyácz János, addiktológus, INDIT Közalapítvány kuratóriumának elnöke, pszichiáter, addiktológus

Oláh Péter, a Megálló Csoport kuratóriumának elnöke, terápiás programvezető

Szerkesztő: dr. Varga Viktória

Egyre jobban terjed a fiatalok körében csak „snüssznek” nevezett nikotinpárna vagy tasak. A valódi snüssz itthon tiltott, de ami nálunk kapható az a kezdő felhasználók számára a snüssz fejfájást, hányingert, hányást, szédülést okozhat, főleg, ha mértéktelenül használják, de a fogínyre, fogakra és a szájüregre, emésztőrendszerre is kedvezőtlenül hat. Sokan számolnak be arról is, hogy az erősebb termékek könnyezést, az íny égető-lángoló érzését idézik elő. A boltokban elérhető termékek nikotintartalma egy cigarettáénak a többszörösével – általában 16-20 mg közötti nikotintartalommal – bírnak, de az online térben ettől jóval erősebb terméket is könnyűszerrel vásárolhatnak és ezeknek komoly veszélyei vannak. "

Beszélgetőtársak: Demjén Tibor, a Dohányzás Fókuszpont vezetője

Krupa Mónika addiktológiai konzultáns

Műsorvezető: Bak Anita

Szerkesztő: Cseszregi Balázs

Magyarországon évente mintegy 4000-4500 beteg veszíti el a lábát az érszűkület és a diabétesz szövődményei miatt, s hazánk vezeti az európai amputációs statisztikákat is! Melyek az érszűkület tünetei, és kockázati tényezői? Hogyan tesztelhetjük saját magunkat, miként előzhetjük meg a betegséget, és mire érdemes figyelni az étkezésünkben? Milyen új, egyedülálló diagnosztikai módszert használnak az alsó végtagi artériák feltérképezésére a Semmelweis Egyetemen?

Műsorvezető: Süveges Gergő

Szerkesztő: Füredy Zsolt

Segítsünk! - ma indult a Napközben önkéntes munkákat bemutató új rovata, amely 2 hetente hétfőnként jelentkezik majd 10 óra 15-től a Kossuth Rádióban!

A rovat első adásában a Kórházsulit mutattuk be, amikor egy diák egy másiknak segít a tananyagban, vagyis az önkéntes a biztos pont annak a tanulónak, aki valamiért kimarad a normál tanrendből betegség vagy rehabilitáció miatt.

Szerkesztő: Papp-Nánási Gabriella

Műsorvezető: Süveges Gergő

Döbbenetes hírek érkeztek! Meglepő dolog derült ki! Szenzációs felfedezés! Ilyen és ehhez hasonló címadások árasztják el az internetet, hogy aztán kattintva a hírre kiderüljön, nem is annyira nagyszerű vagy éppen meglepő az írás tartalma. Jó esetben ugyan igaz, de nem világszenzáció. Legutóbb egy rák elleni vakcinával kapcsolatos kutatás kapott túlzó jelzőket, sokakban talán hiú reményeket keltve. Mit tehetünk a kattintásvadász címekkel és az esetleges álhírekkel? Hogyan ismerhetjük fel őket? Milyen témáknál a legjellemzőbbek ezek? Hogyan hatnak ránk? És mi az igazság a rák elleni vakcinával kapcsolatban? Hol tart most a rákkutatás?

dr. Aczél Petra kommunikációkutató

dr. Peták István rákkutató

Műsorvezető: Süveges Gergő

Szerkesztő: Papp-Nánási Gabriella

Évekkel ezelőtt még csak ízlelgették a kifejezést a vállalkozások, fontolgatták bevezethető-e, aztán változtak a körülmények, újabb kihívásokkal kellett szembenézni, és világszerte egyre több cég próbálkozik vele. Újabb magyar cégnél, egy egri vállalatnál vezették be a négy napos munkahetet. Miért éri meg a cégeknek a 4 napos munkahét? Hol lehet, hol érdemes bevezetni és milyen munkajogi és egyéb kérdéseket vet fel a 4 napos munkahét?

Szerkesztő: Gergácz Anikó

Műsorvezető: Bak Anita

Riporter: Pilisy Csenge

A Nébih felmérése szerint a fogyasztók kevesebb, mint 5%-a fogyasztana szívesen rovarokból készült ételt, több mint 70%-uk pedig határozottan elzárkózik a lehetőségtől. Mindeközben az Európai Unióban már négy olyan rovarfajta van, amely a kereskedelmi forgalomban élelmiszerként, és élelmiszer-összetevőként jelenhet meg. A rovarok fogyasztása vitatott terület, de a tudományos kutatásoknak előremutató eredményei vannak és erősen fejlődik a nemzetközi piac, illetve a gasztronómiai érdeklődés is csillapíthatatlan. Érvek és ellenérvek következnek.

Szerk: Gécsek-Tóth Enikő

Műsvez: Bak Anita

Vendég: Schmidt Judit dietetikus

Telefonon: Jókuti András, gasztronómiai szakújságíró és blogger

Paleloit-, ketogén-, mayo- és volumetrikus diéta. Csak egy pár fogyókúrás trend az elmúlt évekből. Pár kiló mínuszért szinte bármit hajlandóak vagyunk megtenni. Van, aki az injekciótól sem riad vissza. Több helyről lehetett hallani ugyanis, hogy a diabéteszeseknek szánt injekciót fogyókúrázók vásárolják fel. A médiában a lavinát egy ismert műsorvezető posztja indította el.  A közösségi hálón fakadt ki arról, hogy a cukorbeteg családtagjának nem sikerült kiváltania ezt az életmentő gyógyszert. Ennek jártunk utána, de beszélünk arról is, hogy hiába a fogyókúrás csodaszerek, a magyar társadalom mintegy 60%-a elhízottnak számít, Európában listavezetők vagyunk. A plusz kilók és a sikertelen fogyókúrák mögött pedig sokszor lelki okokat is érdemes vizsgálni.

Szerkesztő: dr. Varga Viktória
Műsorvezető: Bak Anita

Az idén akár már 3000 forint is lehet egy doboz cigaretta, februártól a gyógynövényes hevítőrudak is zárjegyes termékek lesznek és csak dohányboltokban lehet majd árusítani, az ízesített, hevített cigarettát pedig kivonják a forgalomból. Mivel évente egy kisváros lakosságának a halála hozható összefüggésbe a dohányzással, ezért a rák elleni európai terv keretében megfogalmazott cél az, hogy 2040-re a lakosság kevesebb, mint 5 százaléka dohányozzon. De vajon miként befolyásolják a füstölgőket a korábbi évek dohányzás ellenes intézkedései, melyek a dohányzás veszélyei, a leszokás nehézségei és az érintettek hol kaphatnak segítséget? 

Műsorvezető: Süveges Gergő 

Szerkesztő: Füredy Zsolt

Ezt a kérdést igenis gyakran kérdezzük meg magunktól.

A mindennapjaink legtöbbünknek ugyanis arról szólnak, hogy munkát végzünk, elvégezzük a feladatainkat, amelyeket a munkahelyünkön kapunk. Netán vállalkozásunk van... ahol ugyan a magunk hasznára tevékenykedünk; egy dolog mégis közös: javarészt a bevételért, a fizetésért tesszük mindezt.  Ebből eltartjuk magunkat, családunkat, támogatjuk szeretteinket, gyermekeinket, unokáinkat, vagy éppen a szüleinket.

A pénz tehát a lét egyik alapszükséglete. Nagy baj van, ha nincs belőle elég, ám mi történik akkor, hogyha túlzottan sok van?

Sokan úgy gondolják, hogy a boldogság egyenlő az élvezetek halmozásával. A mohó, materialista szemlélet, a végtelen növekedés kudarcának jelei azonban már megmutatkoznak. Korunk kihívásai megkívánják, hogy olyan új életstratégiát alakítsunk ki, amely nem árt a Földnek.

szerkesztő: Gécsek-Tóth Enikő

műsorvezető: Süveges Gergő

megszólalók: Dr. Lelkes Orsolya közgazdász és társadalomkutató, coach, A fenntartható hedonizmus c. könyv szerzője

Valcsicsák Zoltán, a Magyar-Bhutáni Társaság alapító-elnöke

Bár a fűtési szokások, akár fűtési rendszerek átalakítását elsősorban a megnövekedett költségek miatt gondolták át sokan, azonban mégsem csak a kifizetendő összegek a meghatározóak, a legfontosabb ugyanis az egységnyi árért kapott fűtőérték, - ez viszont nem egyenesen arányos a vásárlási árral. Tehát mit vegyünk figyelembe, miként számoljunk, ha fűtési módot szeretnénk váltani, erről beszélgetett Horváth Szilárd Gelencsér Lajossal, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnökével

Közel egymilliárdra teszik azoknak a fiataloknak a számát, akik veszélyeztetik a saját hallásukat a fülhallgatók használatával. Sok éve rendszeresen beszélünk a problémáról, ám nem csökken, hanem növekszik a fület ért káros hatások száma. A felvilágosítási kampányok rosszak, vagy ennyire erősek a gyártó cégek marketingkampányai? Mit tapasztalnak a fülorvosok?

Riporter: Lopez Brigitta 

Műsorvezető: Süveges Gergő

Vendég: dr. Gáborján Anita, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fejnyaksebészeti Klinika adjunktusa 

Drámaian keveset mozog a magyar lakosság, csupán minden második ember sportol. A mozgáshiány felelős a magas vérnyomásért, az elhízásért és a halálozások csaknem tizede is erre vezethető vissza – derül ki egy felmérésből. A Magyar Szervátültetettek Szövetsége ezért indította el ingyenes programját a Millió lépés az életért kampányt, amely már második éve ezreket inspirál mozgásra. A program a hétvégén zárult.

Megszólaló: Dr. Grózli Csaba, stratégiai- és orvos igazgató  

Műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő Csenge"

A Parkinson-kórgyakori idegrendszeri megbetegedés; világszerte több millió embert érint. Egyes becslések szerint 2040-re meg fog duplázódni a parkinsonosok száma. Hogy miért? Arról is folynak már a kutatások. Mint ahogy arról is, mitől függ, hogy valaki örökli-e vagy sem. Az orvostudomány egyre eredményesebben tudja kezelni a Parkinson-kórt: ma Magyarországon elérhető olyan diagnosztikai módszer, amely már nagyon korai stádiumban kimutatja ezt a betegséget. De Pécsett már az is lehetővé vált, hogy távolról stimulálják az érintettek agyát.

Megszólalók:     

Dr. Takáts Annamária, klinikai főorvos, Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika

Dr. Kovács Norbert, neurológus szakorvos, a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinika klinikaigazgató-helyettese, egyetemi tanár

Szerkesztő: Gécsek-Tóth Enikő

Műsorvezető: Bak Anita

Több szervezet is foglalkozik az internetes zaklatásokkal, köztük az NMHH munkatársai számára is az egyik kiemelt terület, többféle módon próbálnak segíteni a fiataloknak, felhívják a figyelmet a jelenségre s a következő 20-25 percben arról fogunk beszélgetni Varga Árpáddal, az NMHH Gyermekvédelmi Főosztályának elemzőjével, hogy mik jellemzik ezt a területet és milyen lehetőségek vannak, vagy legalábbis lehetnének az előre lépésre.. A stúdióban Varga Árpád, az NMHH Gyermekvédelmi Főosztályának elemzője. 

Műsorvezető Horváth Szilárd.

A Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátria Kórház és Szakambulancia szakemberei egy évvel ezelőtt jelentették be, hogy pár hónap lefolyása alatt a szorongásos és depressziós esetek száma az ötszörösére nőtt, a sürgősségi esetszám pedig 40%-kal emelkedett. Az azóta eltelt időszakban a drámai helyzet nem változott, sőt, ha lehet, még nagyobb nyomás alatt működik az intézmény.

Vendég: dr. Baji Ildikó a Vadaskert Gyermekkórház kórházigazgatója

Műsorvezető: Bicsák Eszter

Szerkesztő: Balog Tamás

Nem kis megdöbbenést vált ki a válófélben lévő szülőknél az a levél, amelyet az utóbbi időben a bíróság közvetlenül a 14 év alatti gyermeküknek küld. Ebben a levélben a bíró arra hívja fel a gyermeket, hogy ha szeretne, nyilatkozzon a saját elhelyezési ügyében. A korábbi gyakorlat szerint csak ritkán, nagyon konfliktusos esetekben hallgattak meg kiskorút, akkor is csak az idősebbeket. Ez az új bírói gyakorlat egy augusztustól hatályos törvénymódosítás eredménye. Egy uniós irányelv miatt változott a Polgári törvénykönyv vonatkozó szakasza, ez pedig előírja, hogy a gyermekelhelyezési per során a bíróságnak lehetőséget kell adnia az  ítélőképessége birtokában lévő gyermeknek, hogy elmondja véleményét. Erről beszélgettünk a Napközben hétfői adásában Illés Blanka ügyvéddel és Polányi Viktória gyermekpszichológussal.

Műsorvezető: Horváth Ágnes 

Naponta 70, évente 26 ezer ember életét követeli a hirtelen szívhalál. Október 16. az Újraélesztés világnapja, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy az időben megkezdett újraélesztés a mentő kiérkezéséig életmentő lehet. De vajon tudunk és merünk-e segítséget nyújtani? Vendégünk: Varga Erika, a Defibrillátor Plusz Kft. ügyvezetője és vezető oktatója 

Műsorvezető: Horváth Szilárd 

Szerkesztő: Pilisy Csenge

Október a látás hónapja - részt veszünk egy szűrésen, beszélünk a szemműtétek hazai specialistájával és megkérdezzük a látszerészeket, mikortól kell szemüveg, mik ma a tipikus, látásromlást segítő tevékenységeink.

Műsorvezető: Bak Anita

A KSH adatai alapján kijelölt 300 legszegényebb településen mintegy 300 ezer ember él az átlagosnál lényegesen rosszabb körülmények között, az átlagosnál kétszer magasabb születésszám miatt pedig az érintett falvakban egyre nő a gyerekek és a fiatalok száma. A kormány 2019-ben indította el a Felzárkózó települések programot, melynek végrehajtása eddig 118 településen kezdődött el húsz karitatív és civil szervezet közreműködésével. A programban megjelenő uniós finanszírozás miatt a lebonyolításban is az uniós szabályozás érvényesül, ezért pályázatot írnak ki a megvalósító szervezeteknek.

Vendég: Lantos Szilárd, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat „Modellprogramok” vezetője

Műsorvezető: Horváth Ágnes

Szerkesztő: Gécsek-Tóth Enikő

Egyre népszerűbben a HPV (humán papilloma vírus)-szűrések és az átoltottság is nő – hamarosan kezdődnek az idei oltások a tizenéveseknél – de még mindig vannak, akik félelemből nem oltatják gyermekeiket. Mik a tévhitek, milyen csatornákon is mennyire hiteles információ jut el a szülőkhöz? Miért fontos ez az oltás? Fiúknak is adható már?

Műsorvezető: Bak Anita
Megszólaló: dr Krasznai Zoárd, a Gyermeknőgyógyász Társaság elnöke, Tóth Icó, a Mályvavirág Alapítvány vezetője + Keményné Balogh Ágnes védőnő, Magyar Védőnők Egyesülete Felügyelő Bizottság elnöke

Polgár Judit: Sakkpalota programját kezdték oktatni Nagykanizsán, 14 helyi és környékbeli általános iskolában. A játékos program segíti a készségfejlesztést és bármely tanórába beépíthető. Működését a helyi sakkcsapat finanszírozta és támogatja, és szeretnék szeretnék további intézményekbe, így például óvodákba is bevinni a programot. A nagykanizsai kezdeményezésről Varga Tünde készített összeállítást, majd Horváth Szilárd beszélget Polgár Judittal.

A rezsiváltozások miatt sokan próbálnak most fatüzeléses kályhát, kazánt beszerezni vagy régit újra beüzemelni, de az kétséges, lesz-e, aki ellenőrzi, biztonságosak-e ezek a készülékek. A régi kémények rossz állapotban vannak, az újakat pedig sokszor engedély nélkül kezdik használni. Mikor és kivel lehet, kell ellenőriztetni a kéményünket? Hogyan üzemeljük be az adott esetben évtizedek óta nem használ fűtési rendszert? Milyen időközönként hívjunk kéményseprőt?

Vendégek:
Leikauf Tibor, kéményseprőmester, a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének  elnöke
Mukics Dániel az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője

Műsorvezető: Bicsák Eszter
Szerkesztő: Papp-Nánási Gabriella

Kéretlen bók vagy ártalmatlan, udvarias megjegyzés? Nehéz különbséget tenni mi számít már szexuális zaklatásnak. Ám, ha fizikai síkra terelődik és kéretlenül fogdos egy kolléga egy másikat, aki láthatóan nem szeretné, az láthatóan molesztálás. Manapság egyre többen kiállnak az áldozatokért. Így tett az a háromfős baráti társaság is, akik jeleztek egy esetet egy vendéglátóhelyen a Balatonon.

Megszólalók:
Ritay-Kovács Zita, ügyvéd, a Biztonságos Terek Alapítvány kuratóriumi elnöke
Habis Melinda Klinikai szakpszichológus, személyközpontú terapeuta, az OnlinePszichológus.net alapítója

Szerkesztő: Gécsek-Tóth Enikő
Műsorvezető: Bak Anita

Egyre többen hívják a telefonos lelkisegély szolgálatokat, úgy tűnik, a telefonos segélyszolgálatok egyre fontosabb szerepet visznek a váratlan krízisek kezelésében. Mire és hogy használjuk ezt a segítséget, ami csak néhány gombnyomással elérhető?

Műsorvezető:Horváth Ágnes

Országszerte már több helyen megkezdődött a parlagfűvel fertőzött területek légi felderítése. Bár a szárazság a parlagfüvet is megviselte, de az allergiában szenvedők idén sem lélegezhetnek fel. Ellenőrzések, szankciók és parlagfű allergia kezelés.

Műsorvezető: Bak Anita Riporter: Nagy Margit."

Hogyan lehet megelőzni a betegségeket? A jövőbe látó egészségügy már úgy tűnik, a jelené. Milyen kialakulóban levő betegségeink vannak, illetve adott betegségek mekkora valószínűséggel jelenhetnek meg életünk során? Mit tehetünk ezek megakadályozására? Ma már létezik módszer ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására. A magyar Medipredict eljárásáról beszélgetünk.

Szerkesztő: Gécsek-Tóth Enikő
Műsorvezető: Horváth Ágnes

Megszólalók:
Kopasz Bálint olimpiai és világbajnok kajakos
dr. Kiss Richárd, orvosigazgató, Medipredict
dr. Dobos Orsolya, biológus, Medipredict

Sok a lúdtalpas gyerek, és persze ne keverjük össze a lúdtalpat a bokasüllyedéssel...de vajon miért nem járunk mezítláb, ahol, amikor lehet, és egyáltalán miért nem járunk a lábunkon többet? A Semmelweis Egyetem kisvideóban foglalkozott a megelőzés lehetőségeivel.

Megszólalók: dr. Horváth Nikoletta SE Ortopédiai Intézet tanársegéd, Patik Edit iskolai védőnő, MAVE szakmai alelnöke

Szerkesztő: Bicsák Eszter
Műsorvezető: Bak Anita

Csütörtökön este kihirdették a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, sokan az úgynevezett ponthúzó partikon várták, hogy felvették-e álmai egyetemére, szakára.

Szerkesztő: Cseszregi Balázs
Műsorvezető: Horváth Ágnes

Beszélgetőpartnerek:
György László, innovációért, felsőoktatásért felelős államtitkár
dr. Hermann Péter, a Semmelweis Egyetem oktatási rektorhelyettese
Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem kancellárja

Neked csupán 60 perc, három embernek az élet - kampányt indít idén nyáron a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat július 1-je és szeptember 1-je között. Az aktivitás fő célja, hogy a nyári hónapokban is felhívják a figyelmet az önkéntes véradás fontosságára, valamint arra, hogy ilyenkor is szükség van a megfelelő mennyiségű vér biztosítására. Megszólaló: Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója, Dr. Nagy Sándor, Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese, Gui Angéla, az Egy vérből Vagyunk Alapítvány elnöke
Műsorvezető: Horváth Ágnes,
Szerkesztő: Pilisy Csenge

A 60 év feletti férfiak között több mint 50% a jóindulatú prosztata-megnagyobbodás. Fontos, hogy mielőbb észre vegyük, ha probléma adódik, mert  a prosztata problémák már jól gyógyíthatóak. Gyarmati Péter a Debreceni Egyetemen készített összeállítást egy korszerű műtéti eljárásról, Horváth Szilárd pedig dr.Tenke Péter urológus professzorral,  a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet osztályvezető főorvosával, a Magyar Urológus Társaság vezetőségi tagjával beszélgetett. 

Az adás műsorvezetője Horváth Szilárd, szerkesztője Herczeg Tibor volt.  

Világszerte mintegy 20 ezer allergiát kiváltó anyagot ismerünk, ezek közül legismertebbek a különböző rovarcsípések, a pollen, a gabonafélékben megtalálható glutén, a tejfehérje, az egyik legveszélyesebb pedig a földimogyoró. Egyre több az allergiás gyerekek száma, de vajon mi ennek az oka, és hogyan védekezhetünk?

Műsorvezető: Horváth Ágnes
Szerkesztő: Forrai Mária
Riporter: Pilisy Csenge

Az utóbbi években a nyár beköszöntével együtt a hirtelen viharok száma megnő. Az utóbbi hetekben is számos híradásban hallhattuk, láthattuk a hömpölygő vízzel elárasztott utcákat, a jégeső által elvert autókat vagy kiskerteket. Védekezhetünk ellene? Hogyan enyhíthető a kár? 

Riporter: Nagy Bálint

Műsorvezető: Horváth Ágnes

Szerkesztő: Bartha Bernadett

Horvátországi nyaralás pandémia után Indul a szezon a Horvátországban is, sok magyar készül idén is az Adria partjára nyaralni. Miként készüljünk fel a külföldi utazásra? Hogyan változtak az árak? Milyen feltételek mellett utazhatunk, mire figyeljünk, mit vigyünk magunkkal mindenképpen? 

Szerkesztő: Cseszregi Balázs, Varga Viktória

Műsorvezető: Horváth Szilárd

Bár egyelőre nem túl sok medvét látni Magyarországon, érdemes felkészülni a jelenlétére. Legutóbb Nógrád megyében rögzítette vadkamera azt az állatot, amely nagyjából egy hete kóborol a Cserhátalján és Aszód környékén

Riport: Bicsák Eszter
Megszólalók: Mészáros Péter, a Pilisi Parkerdő szóvivője
Patkó László, vadbiológus, a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetője
Műsorvezető: Bak Anita

Hogyan hatnak a hormonok a szervezetünkre, milyen betegségek okozója lehet a hormonhiány? És mit tehetünk azért, hogy egyensúlyban tartsuk a hormonháztartásunkat? Ma van az első Európai Hormon nap, a szakemberek a hormonális folyamatok jelentőségére szeretnék felhívni a figyelmet. 

Műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő 

Az utóbbi években majdnem megduplázódott a melanoma előfordulási gyakorisága, ez hazánkban évente közel 3000 új beteget jelent. Pedig, ha idejében felfedezik, akkor az egyik legkönnyebben kezelhető rákfajta. Praktikus fényvédelmi tanácsok 

Napközben: Pilisy Csenge összeállítása után szakértőinket, Dr. Nagy Éva bőrgyógyászt és Szabadi Zsoltot, a Magyar Látszerész Szövetség elnökét hallják. 

Bárki lekérdezheti elektronikusan a közlekedési büntetőpontjait. Hogyan gyűlnek össze a büntetőpontok? Miért, mennyi jár? Hogyan lehet csökkentetni ezeket? Külföldön mire figyeljünk leginkább? 

A műsorvezető Süveges Gergő, 

a szerkesztő: Cseszregi Balázs és Pilisy Csenge.

Meghalt a világ legidősebb embere – van-e titka a hosszú életnek? Az biztos, hogy a születéskor várható élettartam ma sokkal magasabb, mint régen - erről is szól a műsor.

Vendégünk: dr. Nagy Ágnes orvos, stressz- és életmód szakértő

Szerkesztő: Bicsák Eszter
Műsorvezető: Bak Anita

Fontos szerepe lehet a láznak a fertőzések leküzdésében. Sok szülő azonnal pánikba esik, ha gyermeke lázas lesz, azonnal a gyógyszerekhez nyúl vagy éppen borogatást hűtőfürdőt alkalmaz. Pedig 2011 óta hazánkban is az a szakmai irányelv: lázat nem kell csillapítani, csak lehet és ajánlott akkor, ha a gyermek közérzete rossz. A láz nem veszélyes (a magas láz sem), pusztán a láz miatt nem kell aggódnunk, s a lázat kezelni sem kell, a testhőmérsékletet nem szükséges gyógyszerrel csökkenteni. Amint a betegséget szervezetünk leküzdötte, a testhőmérséklet is csökkenni fog. Három hónaposnál idősebb gyermeknek, ha nagyon rosszul érzi magát vagy fájdalma van, adhat paracetamolt.” - olvashatjuk például a Holland Háziorvosi Társaság tájékoztatójában. Mikor kell lázat csillapítani? Miért leszünk „libabőrösek”? Mi a teendő lázgörcs esetén?"

Megszólalók: Dr. Kardics Kinga, a Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika szakorvosa,

Dr. Havasi Katalin, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke

Szerkesztő: Cseszregi Balázs

Műsorvezető: Horváth Ágnes

Minden gyermek egyéni ütemben fejlődik, ám vannak, akiknek speciális segítségre van szükségük az optimális haladás érdekében. Minél hamarabb ismerik fel ezt a gyermeknél a szülők, annál hamarabb kaphat segítséget a család, és annál hatékonyabb lehet a támogatás. A Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft. Gyermekút projektje a korai felismerésben, fejlesztő lehetőségek elérésében, nevelési tanácsokkal, hasznos, témaspecifikus cikkekkel segít a családoknak. A projekt 2017-ben indult és hamarosan a végéhez ér. Az eddigi tapasztalatokról fogunk beszélgetni a következő szék félórában.

Szerkesztő: Gécsek-Tóth Enikő

Műsorvezető: Süveges Gergő

Megszólalók: Kereki Judit, projektmenedzser és szakmai vezető

Családbarát Magyarország Központ, Gyermekút projekt

Futó Gabriellagyógypedagógus, gyógytornász

Családbarát Magyarország Központ, Gyermekút projekt

Hallott-e már olyan okos eszközről, amely előre jelzi a szívinfarktust vagy a stroke-ot? 25 ezren használják az egri fejlesztésű szívdiagnosztikai készüléket, és már TB- támogatott a transztelefonikus EKG, amely sokszor életet ment. Hazánkban évente csaknem 30 ezer ember hal meg hirtelen szívmegállásban. 

Műsorvezető Süveges Gergő

Szerkesztő: Pilisy Csenge

Múlt héten történt tragédia a Jósvafőnél található Kossuth-barlangban: Mede Márton kutatóbúvár nem tudott kijutni, és sajnos életét vesztette. Ő amúgy a tűzoltóságon is szolgált, mint tűzoltó-búvár, a Hableány-katasztrófa egyik hőse volt. De mivel is foglalkoznak a barlangászok? Miért jó, hogy ők vannak, és milyen életforma az övék? És hogyan lesz valakiből tűzoltó-búvár, mit tesznek ők?

Műsorvezető: Horváth Szilárd

Szerkesztő-riporter: Forrai Mária

Hiába piros a fénysorompó, mégis vannak, akik át akarnak menni a síneken. Az elmúlt napokban számos baleset, köztük több halálos ütközés is történt vasúti átjárókban. Mi okozhatja az ilyen jellegű tragédiákat? Emberi mulasztás? Műszaki probléma? Hogyan lehetne megelőzni a bajt?

Szerkesztő: Gergácz Anikó

Műsorvezető: Horváth Ágnes

Riporter: Kulik Bence

Tavaly tovább csökkent a magyarországi üdítőitalok és gyümölcslevek átlagos cukor- és kalóriatartalma, az értékek így jelenleg 45 százalékkal alacsonyabbak, mint 2010-ben. De mi van akkor az üdítőkben, ha nem cukor? Hogyan hatnak ránk a természetes és a mesterséges édesítőszerek? Jövünk a legfrissebb kutatási eredményekkel is.

Műsvezető: Bak Anita

Szerkesztő: Gécsek-Tóth Enikő

Szakértők:
dr. Bikfalvi Istvánné, titkár, Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség
dr. Polyák Éva adjunktus, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Táplálkozástudományi és Dietetikai Intézet

Hihetetlen tempóban növekszik az okostelefonos fizetések száma és forgalma Magyarországon. A múlt év végén már több mint 1,3 millió bankkártya volt túl a mobiltelefonba történő költözésen. A mobilos fizetések száma és értéke kiemelkedő növekedést mutatott, 110 százalékkal emelkedett - derül ki a money.hu összeállításából. Milyen fizetési lehetőségeink vannak a készpénzen kívül? Kik használják ezeket a lehetőségeket? Mire figyeljünk az „okos” fizetéseknél? Milyen veszélyei vannak? Hogyan védhetjük meg eszközeinket? 

Szerkesztő: Cseszregi Balázs 

Műsorvezető: Süveges Gergő

Beszélgetőpartnerek: Nagy László Nándor, a money.hu kommunikációs vezetője, Muraközi Gergely jogász, informatikus

Már másfél hónapja tart az idei allergiaszezon. Tüsszögés, orrfolyás, szemviszketés, ezek az allergia legjellemzőbb tünetei. Idén a szokásosnál korábban, már februárban elkezdődött a pollenszezon. Növekszik-e az allergiások száma és ha igen, akkor mi lehet az oka? Könnyű–e felismerni gyerekkorban, hogy allergiáról van szó? Mikor forduljunk orvoshoz? Mik a leghatásosabb kezelési módok? 

Szerkesztő Papp-Nánási Gabriella 

Műsorvezető: Horváth Ágnes

Mesterséges intelligencia, magyar fejlesztéssel segíti a bőrbetegségek azonosítását, a pontos diagnózist.

Riport: Gimes Júlia

Megszólaló: Holló Péter prof, Bőrgyógyászati Klinika ig. SE

Műsorvezető: Bak Anita

Mennyiből hozható ki a menzai koszt, és mi van a levesben? Pécsi csapat nyerte idén a közétkeztetési szakácsversenyt, és a Sirha kiállítás keretében megrendezett közétkeztetési szakácsverseny valóban a közétkeztetés ünnepe volt. A 12 csapat egy-egy menüsora valóságos fine dining benyomását keltette, és habár persze ezek a fogások ilyen formában nem fognak megjelenni az iskolai menzákon, de tanúbizonyságot adnak arról az új látásmódról, amivel a szakértők és a dolgozók állnak a közétkeztetéshez: finom, egészséges ételt, olcsón.

Riport:Kulik Bence

Megszólalók:Zoltai Anna KÖZSZÖV elnöke, Bernáth József mentor és zsűritag, Némedi József, a verseny ötletgazdája, szakmai vezetője​

Szerkesztő Bicsák Eszter

Műsorvezető Bak Anita

Sajnos nagy divatja van annak, hogy a közösségi oldalakon neves szakemberek fényképével, ajánlásával hirdetnek bizonyos gyógyítónak mondott készítményeket: láttunk már májtisztítót, potencianövelőt, rák ellenes gyógyszert reklámozót, és értisztító gyógyszert, vagy folyadékot is. A beteg ember pedig mindent megtesz és megvesz, hogy jobban legyen, visszanyerje egészségét. Nagy Margitnak Csanádi Zoltán egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem professzora,a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke mesélt arról, hogy saját fotóját is látta már ilyen hirdetéseken, amelyekhez természetesen semmi köze sem volt. 

Műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő
Szerkesztő: Herczeg Tibor

Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről évre, és legfőbb célja, hogy energiát spóroljunk, viszont bevezetés óta jelentősen megváltoztak energiafogyasztási szokásaink. Élettani hatása azonban bizonyítottan megviseli az emberi szervezetet, hiszen hetekre felboríthatja a bioritmust ezzel fáradékonyságot, idegességet okozva.

Vendégek: Hlavay Richárd, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR), kommunikációs vezetője, és Vida Zsuzsanna PhD a „Jóalvásközpont” neurológus, szomnológus főorvosa.

Műsorvezető: Bak Anita
Szerkesztő: Balog Tamás

Hazánkban jelenleg minden hetedik percben meghal valaki az érszűkület következtében, és hazánk vezeti az európai amputációs statisztikákat is! A betegség azonban sokáig tünetszegény marad, ami késlelteti a felismerést, pedig egy ultrahangos doppler vizsgálat is segíthet ebben. Az Országos Érszűkület Nap apropóján elsőként következzék a szerkesztő, Füredy Zsolt összeállítása, ezt követően pedig Süveges Gergő beszélget a Napközben szakértőivel…

Sokszor hónapokig húzódik a hagyatéki eljárás, melynek során zárolják az örökölt összeget. Ezzel fájdalmat és bosszúságot okozva a családtagoknak. De mi történik, ha tartozást is örökölnek? És mit tehetünk azért, hogy gördülékenyebb és gyorsabb legyen a hagyatéki eljárás? Elsőként következzék a szerkesztő, Pilisy Csenge összeállítása, ezt követően pedig Bak Anita beszélget a Napközben szakértőivel, Baráth Lívia ügyvéddel és Tóth Ádámmal, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökével.

Szerkesztő:Pilisy Csenge

Műsorvezető:Bak Anita

Elérhető a külföldi tanulás - de mennyit változtak a lehetőségek az elmúlt években? Nemcsak a covid, a Brexit is hatott az egyetemeken tanuló magyar diákok életére. Intézmények, képzések és pályázatok - igyekeztünk összeszedni a legfontosabb tudnivalókat.

A tudósító Tóth Vali, Londonból.

Megszólalók:

Kerner Barbara, a Europe Direct Baranya vezetője kommunikációs szakértő, life és carrier coach 

Bajusz-Varga Veronika a Tempus Közalapítvány főigazgatója

Szerkesztő: Bicsák Eszter

Műsorvezető: Süveges Gergő

Az elmúlt heteket meghatározó orosz-ukrán konfliktus nemcsak a klasszikus hadszíntereken zajlik, hiszen hetek óta komoly offenzívák érik az ukrán létfontosságú és állami rendszereket. De terjednek az online csalások is a nemzetközi kiberháború részeként, amely a hazai internetfelhasználókat is érintheti.

Megszólalók: 

Balogh Turul, a Computerworld külső szakértője és az ITBN szakmai szervezője

Nemes Dániel, a biztributor elnöke, a Mandiant, a Trellix I FireEye és a Bitdefender hazai képviselője

Bor Olivér, a biztributor PR vezetője és szóvivője

Szerkesztő: Gécsek-Tóth Enikő

Műsorvezető: Horváth Ágnes

Újabb fontos téma, az elhízás kapcsán nyújt alapvető információkat és ad hasznos tanácsokat a Semmelweis Egyetem KliniKaland sorozatának évadnyitó epizódja. A tudatos egészségmegőrzést segítő, animációs ismeretterjesztő filmsorozatából már eddig is tízezrek juthattak hiteles forrásból származó információkhoz. A Napközben podcastjából kiderül, hogy milyen okok állnak az elhízás mögött? Hogyan lehet megszabadulni a túlsúlytól úgy, hogy ne károsodjon az egészségünk és ne hízzunk vissza.

Beszélgetőpartnerek: Dr. Karádi István, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinika professor emeritusa, Sági Zenina a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatóság általános igazgatóhelyettese, aki a KliniKaland sorozat egyik készítője 

Szerkesztő: Cseszregi Balázs 

Műsorvezető: Süveges Gergő 

Csábító árak, jó termékek, de vajon az ígért 30, 40 vagy 50 százalékos kedvezmény valóban kedvezmény? Vagy a kereskedelem becsapós marketing fogása? Májustól nehezebbé válnak az akciós átverések. Milyen fogyasztóvédelmi változásokra számíthatunk, és mire érdemes most is odafigyelni egy –egy vásárlás során?.

Szerkesztő: Gergácz Anikó

Műsorvezető: Horváth Szilárd

Riporter: Pilisy Csenge

A sokszervi gyulladáson korábban átesett gyerekeket várja a Semmelweis Egyetem új szakrendelése. Az országban kizárólag a Semmelweisen érhető el a betegség hosszútávú hatásait vizsgáló szakambulancia, ahova lakhelytől függetlenül várják az összes, korábban PIMS-en átesett gyereket. 

Beszélgetőtársak: Dr. Szabó Attila, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóját, a Klinikai Központ elnöke, Dr. Constantin Tamás, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának klinikai főorvosa 

Szerkesztő: Cseszregi Balázs 

Műsorvezető: Süveges Gergő 

A gyakori lerekedés adódhat a nem megfelelő beszédtechnikából. De egykis túlsúly is oda vezethet, hogy nem megfelelően mondjuk a szavakat. A logopédia szó jelentése: beszédnevelés. Az ellátás során a szakemberek a beszéd, a hangképzés és a nyelv zavarait ismerik fel és próbálják azt kijavítani. De melyek lehetnek ezek a zavarok? És miért lett idén a címe Az életkoron átívelő logopédiaa logopédia európai napjának? Erről is beszélgetünk ebben a podcastban.

Szakértők: Dr. Balázs Boglárka, fül-orr-gégész, foniáter, beszédtanár és Mosányi Emőke logopédus, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat főigazgatója.

Szerkesztő: Gécsek-Tóth Enikő

Műsorvezető: Horváth Szilárd

A kérdés szinte állandóan felmerül, és a témában nagyon megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint egy bizonyos kor felett automatikusan meg kellene tagadni a jogosítvány meghosszabbítását, míg mások csak rendszeresebb alkalmassági vizsgálathoz kötnék azt.

Műsorvezető: Horváth Szilárd
Szerkesztő: Balog Tamás
Vendégek: Dr. Jászberényi József, Milton Friedman Egyetem felnőttképzési igazgatója, Nyugdíjasok Óbudai Akadémiája alapítója, és Kőrös András a Groupama tanpálya szakmai vezetője, vezetéstechnikai instruktora.

A magyar autós társadalom közel harmada küzd a stresszel a volán mögött, 15 százalékuk mindig vagy sokszor, 17 százalékuk alkalmanként – derült ki a Cristo autós alkalmazás friss kutatásából. A stresszre utaló viselkedés és érzések inkább a férfiak körében jellemzők, ugyanakkor éppen ők azok, akik sokkal kevésbé látják magukat idegesnek, mint nőtársaik. A stressz hatására gyorsabban vezetünk, többet kockáztatunk, vagy éppen lankad a figyelmünk, ami folyamatos balesetveszélyt jelent. Hogyan lehet megelőzni, hogy ne a stressz hatása alatt vezessünk? Mi változik meg vezetés közben a stressz hatására? Hogyan ismerhetjük fel mi magunk, hogy a stressz hatással van a közlekedésünkre?

Beszélgetőtársak:
Szota Szabolcs, a Cristo applikációt fejlesztő cég ügyevezetője
Karap Gergő közlekedéspszichológus
Dobrocsi Endre közlekedésbiztonsági szakértő

Szerkesztő: Cseszregi Balázs
Műsorvezető: Süveges Gergő

Az ukrán-orosz háború kitörése után nem sokkal már sok ifjúsági-és gyermek pszichológus, mentálhigiénés szakember elkezdett posztolni a közösségi médiában vagy cikket jelentetett meg a témában, hogy a gyerekekkel hogyan is kell leülni és beszélgetni a szomszédos ország konfliktusáról. Ilyen online közvetített beszélgetést tartottak vendégeink is, akit műsorvezetőnk kérdezett. 

Műsorvezető: Bak Anita 

Riporter: Gárdonyi Eszter 

Szerkesztő: Bartha Bernadett

Élete során valószínűleg mindenkinek volt már – vagy lesz – porckorongsérve, ami az esetek kis hányadában jár klinikai tünetekkel, például nagy fájdalommal, de csak a panaszosok kevesebb mint tizedének van szüksége műtéti megoldásra. Az ülőmunka, illetve a mozgásszegény életmód kedvez a sérv kialakulásának, és az utóbbi években megfigyelhető, hogy a jellemzően középkorúaknál jelentkező betegség már a 20 éven aluliak körében is egyre gyakoribb.

Szerkesztő: Gécsek-Tóth Enikő

Műsorvezető: Horváth Ágnes

A szakértő: Feövenyessy Krisztina, mozgásterapeuta, okleveles rehabilitációs szakember

A kamaszkor amúgy sem egyszerű, főleg ha egy világjárvány üt be. Lassan két éve az életünk része a pandémia és a vele megváltozott oktatás. A gyerekek önértékelésén rontott a sok képernyőhasználat. Míg a közösségi médiában a tökéletesség, addig az online órákon a hibák erősödtek fel. 

A műsorvezető Süveges Gergő, a riporter Kulik Bence és a szerkesztő Bartha Bernadett.

Nemcsak tettleg lehet bántalmazni - a verbális agresszióra hívja fel a figyelmet az Ökumenikus Segélyszervezet az interneten megjelenő kis videóiban.Hogyan kerülhető el a bántalmazás?

Megváltoztatható-e a bántalmazó viselkedése? A rosszban a jó talán annyi, hogy sokkal többen fordulnak az országban a krízisambulanciákhoz, tehát több esetnél tudnak segíteni a szakemberek.

A Napközben műsorvezetője Bak Anita, a riporter B.Tóth Erika.​

Ma már mindenki tisztában van az UV sugárzás ártalmas hatásaival. A nap káros sugarai elleni védelem időszakának főként a nyarat tekintjük, pedig télen még fokozottabban vagyunk kitéve ennek a veszélynek. Így szemünk állapotát nem csupán nyáron érdemes kivizsgáltatni, és az is rendkívül fontos, hogy megfelelő védelmet biztosító napszemüveget viseljünk.

Műsorvezető: Gécsek-Tóth Enikő
Szerkesztő: Balog Tamás
Vendégek: Szabadi Zsolt, a Magyar Látszerész Szövetség elnöke, Homoki Imre, a Magyar Látszerész Szövetség alelnöke, Rakonczay Gábor, extrém sportoló, kétszeres Guinness és többszörös világrekorder

Egyes kutatók szerint szexmentes házasság az, amelyben a felek között az elmúlt egy évben nem volt szexuális interakció. Bizonyos tanulmányokból viszont az derült ki, hogy az a kapcsolat számít aktusmentesnek, amelyben tíznél kevesebbszer bújtak össze a párok az elmúlt egy évben. Törvényszerű-e, hogy a testi vágy idővel csökken egy házasságban? Hogyan lehet visszanyerni az intimitást?Egyáltalán mi számít normális mennyiségű testi együttlétnek? A szakértő, Füredi Krisztián pszichológus, szexuálpszichológus és párterapeuta válaszol a kérdésekre.

Műsorvezető: Horváth Ágnes

Szerkesztő: Gécsek-Tóth Enikő

Riporter: Kovács Bernadett

A családfakutatáshoz és az etnikai származás vizsgálatához szükséges DNS-tesztek elvégzését egyre több vállalkozás kínálja az interneten keresztül is elérhető szolgáltatásként, és sokan el is végeztetik ezt. Az egyes generációk lényegében lineáris rendszerben továbbörökítik a DNS-üket, így nyomon követhető az adott népesség, népcsoport vagy család története akár évezredes távlatban is. Ezzel a Földön élő népek, az országok lakosságának, etnikai csoportjainak múltbeli mozgását, genetikai történetét is vissza lehet követni. Nem beszélve arról, hogy egymást nem ismerő rokonok is egymásra találhatnak a segítségével.

Szerkesztő: Veress Ágnes

Műsorvezető: Bak Anita

Megszólalók: Egyed Balázs, az ELTE Genetikai tanszékének adjunktusa Eredics Gábor (Dankó csatornaigazgató) magánemberként, ő megcsináltatta a genetikai származását"

Elkezdődött a Házasság Hete, amely idén a krízisek összetartó erejét helyezi a középpontba, ezért mottója: "maradjunk együtt!". Tudták, hogy a gyerekkorban, sőt, már a születéskor kialakult kötődési minták jelentősen befolyásolhatják a kapcsolataink minőségét? Miért fontos a kellő önismeret, mielőtt összekötjük az életünket valakivel, és hogyan változtathatunk a berögzült sémáinkon, hogy biztonságos, szeretetteljes kapcsolataink lehessenek?

Szerkesztő: Forrai Mária 

Műsorvezető: Horváth Ágnes 

Riporter: Pilisy Csenge

Sokat hallunk az egészséges / egészségtelen ételekről, a készítési eljárásokról, de gyakran tévhitek tömkelege zúdul az emberekre. A program célja megmutatni, megismertetni a tudatos étkezés szerepét a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, gondozásában. Bizonyítani, hogy nem aszkéta életmódot kíván az egészség, nem feltétlenül a lemondás, a tiltólisták segítenek, hanem az okos választások.

műsorvezető: Horváth Szilárd

szerkesztő: Herczeg Tibor​

Egyre komolyabb problémát jelent az illegális internetes anyatej-kereskedelem. Az anyatejgyűjtő állomások hiába fizetnek 2700 forintot literenként, sok anyuka inkább mégis a neten kínálja felesleges anyatejet vagy éppen onnan veszi az ellenőrizetlenül, amivel veszélybe sodorhatja csecsemőjét. Mi kell ahhoz, hogy valaki anyatejet adhasson le? Hogyan működik az adás-vétel az anyatejgyűjtő állomásokon, ki adhat és kik kaphatnak belőle?

műsorvezető: Bak Anita

szerkesztő: Papp-Nánási Gabriella

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a négy évesnél fiatalabb gyerekeknek egyáltalán nem kellene hozzáadott cukrot tartalmazó ételeket enniük és a felnőtteknél is a napi kalóriabevitel legfeljebb 10 százaléka legyen cukor. Mitől barna a barna cukor és egyáltalán hogyan hat a cukor a szervezetünkre? Helyes-e ha teljesen száműzzük az étrendünkből?

műsorvezető: Bak Anita

szerkesztő: Papp-Nánási Gabriella