Rádiószínház - Kossuth plusz

Jennyben van valami Jenny-szerűség. De csak annyira más, mint ahogy a teafajták különböznek egymástól. Végül is minden nő Jenny. A most következő Szerb Antal- novella főszemélye mégis Madelon, az eb. Papp Zoltán olvassa fel. Ó, ó…sőt ó! Angol kispolgárság!

Szégyen, ha elmegy és szégyen, ha marad. A kis cseléd, az Elíz, azaz Erzsébet, Erzsike nehéz sorsa az itt szereplő Petelei-novella témája. De gondolják-e, ez a világ elmúlt? Ilyen manapság nem történhetik meg?

A nők szeszélyesen, találomra főznek. Ahogy nincsenek híres női zeneszerzők, így nincsenek jó szakácsnők sem. A szakácsművészet a férfiaké, mondja Kosztolányi egyik novellahőse. Az oroszlánpaprikás akkor sem létezik, ha igaz a mondás: ahány ház, annyi szokás. Banner Zoltán mondja el a Szakács című novellát.

Fügedi Ákos nem alkuszik. És nem panaszkodik. Akkor sem, ha fiatal felesége halálra unja magát az itáliai nászúton. Hogy a szerző, Vértesi Arnold honnan merítette rossz tapasztalatait? Az csak az írói fantázia lehetett, hiszen ő maga a való életben boldog házasságban élt nála 22 évvel fiatalabb feleségével. Minden esetre, tanulságos történet következik.

A tengeri fürdő kizárólag tengerből és fürdőből áll. Mégis alkalmat ad egy ilyen kúra arra, hogy caracasi alkonzul váljék a Nefelejcs utcai lakosból. Kétfejű kék oroszlán, aranygombos uniformis és egy nagyon özvegy asszony a Rákosi Viktor-novella néhány lényeges elementuma, Lukács Sándor tolmácsolásában.

Egy gyönyörű-gyönyörű, borzalmas és végtelenül szomorú, igaz emlék Karinthy Frigyes tollából. A címe: Anyám. Balkai Géza mondja el a szöveget

A rossz gondolatok az ember nyikorgásai, amik a sörtől bizony elmúlnak. Kisimulnak. S akik a következő, Nagy Lajos-novellában isszák: a kalauz és a tapírnő, a panamakalapos jóképű, a dobozgyári csucsorító, és még sokan mások, hiszen oly jó ez az aranyszín hideg ital, hogy jobb, mint a friss levegő és a csillagos nyári éjszaka. Mámorodjanak Önök is!

Ki ne tudná, hogy Móricz Zsigmond Árvácska című regényének főhőse valóságos személy volt: Littkey Erzsébet, Csibe, akit az író úgy ismert meg, hogy megmentette a fiatal lányt, mikor az a Ferenc József-hídról a Dunába akart ugrani. Később lányává fogadta. Most íme, itt egy Csibe-történet, amelyet Harkányi Ödön olvas fel.

A nem-viszonyulás is viszonyulás. És a negatív is az. Az itt következő, kedves-kései Móra-írásból kiderül a szerző muzikalitás és még azon túl is sok minden, ami ma már kissé furcsán hathat a gyereknevelést és azon belül is a laisser-faire-t illetően. A szöveget Sinkovits Imre mondja el.

Világszerte tudják: Magyarország fürdői páratlan gyógyhatással bírnak testre és lélekre. Szinte kicserélődik az ember egy-egy kúra alkalmával. Néha az is megesik, hogy túl jól sikerül a terápia. Mint például Mikszáth most következő novellájában, amelyet Pécsi Sándor mondott el.

Bájos, nyáresti történet az itt következő, némi szerelemféltéssel, revolverrel, pezsegővel és pertuval fűszerezve. Ez a történet pedig sosem velünk, hanem csakis Laczkó Géza furcsanevű hőseivel esett meg.

Amikor már mindenki gramofont hallgatott, na az is jó régen volt. De volt annál is régebben a kintornás. Még régebben pedig a sípláda. És még annál is régebben számos féle-fajta zenélő doboz és szerkezet. Kosztolányi nosztalgiázik a következő írásában.

A századforduló egyik méltatlanul elfeledett írója, Bíró Lajos 1919-ben emigrált nyugatra. Hollywoodban a Paramount filmgyár forgatókönyvírójaként tevékenykedett. Európába visszatérve pedig Korda Sándor mellett a London Films Production alapítója volt. Ady Endre jóbarátja. Nagyszerű novellista, a Cárnő című drámája pedig világsiker lett. Most hallgassák meg a Gusztáv és Mici című írását!

Két múmia beszélget…Ez nem vicc, hanem Cholnoky Viktor beszél most el egyet a Néhusztán meséiből. Egy igaz történetet. Azt, amikor az apa 27 éves, a fiú pedig kilencven. Hogyan? Hallgassák meg, Harkányi Ödön és Kállai Ferenc előadásában.

A tarkakabátos a festő. A bőrkabátos a villanyszerelő. A bicskaképű a kocsis. A veresbajszú az asztalos. De a főszemély mégis csak a szövőlegény, nem másutt, mint a Japán Szövőgyárban. Abban az időben, mikor az urak pillantása olyan volt, mint az aláírás. Gelléri Andor Endre novelláját Hárai Ferenc mondja el.

Az az asszony, aki elválik az urától, olyan, mint a virágzó faág, amely letörik, leesik a földre. Nem érdemes többé felvenni. Ezt gondolja Baracs Imre. Meg hogy még mit gondol, azt megtudhatják a következő Gárdonyi-novellából, melynek címe: A bor.

Kevesebben ismerik Ady Endre novelláit, mint verseit. Méltatlanul, mondhatni. Hiszen a lírájából jól ismert látomásossága, szimbolikája prózáját is ugyanolyan erővel hatja át. A három férj, az érzelmi élet változásai, a most következő novellának is alapmotívumai. Hallgassák meg a Johanna három férje című Ady-írást!

Egykor úgy vélték, ő a magyar Zola. Bár naturalizmus csodálatosan áradó meseszövéssel párosul.

Személyisége és megjelenése is feltűnő volt korában, a századfordulón. Harcias volt és szellemes. Ötletekkel teli, a társaságok lelke, az irodalmi divatot is ő diktálta. A legelső magyar filmeket szintén az ő műveiből készítették olyan rendezők mint Kertész Mihály vagy Keleti Márton. s hogy ki is ő? Bródy Sándor. Most a Don Juan búcsúja című Pazar novelláját hallgassák meg, Kézdy György hangján

Vajon mi lehet abból, ha tűzet kér az ember? Találkozhat olyan valakivel, akinek például mindenről a sakk jut az eszébe. Gárdonyi Hordj magaddal tüzet című novellájából azt is megtudhatjuk, hogy mi az a zsebsakk. A szöveget Szervét Tibor mondja kitűnően. Hallgassák meg!

Tudják, mi az a febris leonina? Avagy az oroszlánláz? Megtudhatják Cholnoky Viktor századfordulós novellájából, amely a mostani meleg napokban igen aktuálissá lett.

Hozzá jó szórakozást kíván: Völgyi Tóth Zsuzsa

Karácsony Benő az egykoron rendkívül népszerű és méltatlanul elfeledett erdélyi prózaíró életművének gyöngyszemét hallgathatják. Ha kedvet kaptak a hangjátékokhoz, hallgassák a Kossuth Rádió műsorát is!

Várja Önöket  a szerkesztő-műsorvezető: Völgyi Tóth Zsuzsa

A 20. század első felében a karcsú és sportos alkat számított szépnek. A szemléletre közvetlenül a mozifilmek és képes újságok hirtelen elterjedése hatott. A test edzése és ápolása kiemelt témája volt Kosztolányi korának. Az iróniát nem éppen nélkülöző írása, ez itt szereplő mű: A méltóságos úr hasa című novella rádióverziója, amely a Magyar Rádió archívumának egyik szép gyöngyszeme. Fogadják szeretettel.

Karinthyt idézik, olvassák, emlegetik talán a legtöbbet a magyar írók közül. Ő a legnépszerűbb, a leghíresebb, mert a legmulatságosabb. Parodizál és kritizál versben és prózában egyaránt. Noha önmaga a műfajt mellékesnek ítélte életművében, végül is-ez a siker! Mindhalálig folytatta a humoros írást, mert olvasói igen csak igényelték. Végül már kitüntetés, ha valakit kiparodizált.

Élvezzék Önök is, most épp egy nyári novelláját, melyhez jó szórakozást kívánok!

Izgalmas kikapcsolódást ígér ez a századfordulós történet, amelynek főhősei gimnazisták, akik észreveszik, hogy a városi fürdő férfimedencéjéből, egy szűk csövön keresztül át lehet jutni a női uszodába.

Ne lepődjenek meg, az író, Hunyady Sándor korában szeparáltan fürödhettek még a nők és férfiak. Általában különböző időben vehette igénybe a medencét a két nem, de a nagyobb helyeken rendelkeztek külön női és férfi medencével.