HEKTÁR mezőgazdasági podcast

Van még biztos helye az őszi búzának a magyar vetésszerkezetben? Hogyan lehet nyereségesen termelni, ha a gyenge hozamokhoz alacsony felvásárlási árak, drága műtrágya és egyre kiszámíthatatlanabb időjárás társul? Továbbra is a 8–9 tonnás termés legyen a cél, vagy inkább egy stabilabb, kisebb kockázatú technológiára kellene átállni?

A HEKTÁR Plusz podcastban Vajda Péterrel, az Agrova Kft. ügyvezetőjével, és a Phylazonit két tanácsadójával, Tóth Gábor tápanyag-gazdálkodási szakértővel, valamint Dani István gazdálkodóval beszélgetünk az őszi búza jövőjéről.

Megnézzük, hol csökkenthetők érdemben a talajművelés és a tápanyag-utánpótlás költségei, mikor lehet indokolt a foszfor- és kálium műtrágya visszafogása, valamint milyen szerepet kaphat a talajvizsgálat, a mikrobiológia, a Trichoderma és a levélanalízis.Szóba kerül az idei tarlóhántás kérdése, a talaj vízmegtartó képessége, a szervesanyag- és kalciumgazdálkodás, a fajtaválasztás és a csíraszám csökkentése is. Finomhangolásra van még szükség, vagy már olyan drasztikus változtatásokra, amelyek a gazdaság egész technológiáját érintik? Erre próbáltunk választ keresni.A műsor a Phylazonit támogatásával készült!

TARTALOM:

0:00 - Bevezető, podcastajánló

3:42 - Van még jövője az őszi búzának?

20:48 - A költségcsökkentés lehetőségei

38:43 - Tarlóhántás a rendkívüli szárazságban

54:38 - Őszi technológia, szárbontás és tápanyag-utánpótlás

1:02:43 - Gombavédelem és mikrobiológiai megoldások

1:15:25 - Fajtaválasztás és csökkentett csíraszám

1:19:15 - Hogyan kezdjen hozzá a gazdálkodó a változtatáshoz?

Lehet-e Magyarországon 20 tonnás kukoricát termeszteni? Mennyit segíthetnek a talaj- és növényvizsgálatok? Milyen növénytáplálási és talajaktivitási rendszereket ajánl az Agromasters? Miért fontos a megfelelő tápanyagok és hatóanyagok kiválasztása?Az Agromasters Hungary Kft. szakemberei egy 24 hektáros, öntözött kísérletben keresik a választ: alacsony növésű hibriddel, 50 centiméteres sortávval, akár 120 ezres hektáronkénti tőszámmal, és tudatosan felépített tápanyag-utánpótlással. Tehát egy rendkívül intenzív technológiával.Major Zoltán ügyvezetővel és Raj Péter marketingvezetővel arról is beszélgetünk, hol van még létjogosultsága a kukoricának, és mely területeken kellene elengedni a termesztését. Megvizsgáljuk, hogyan segítheti a döntéseket a talaj- és növényvizsgálat, miért nem feltétlenül a legolcsóbb műtrágya jelenti a leggazdaságosabb választást, valamint hol kaphatnak helyet a mikrobiológiai készítmények és a biostimulátorok a hagyományos technológiában.TARTALOM:00:00 - Bevezető03:28 - Túlélési lehetőségek és tudatos tápanyag-gazdálkodás24:24 - Komplex kukoricatechnológia48:25 - Megérheti a 20 tonnás kukorica?

Mi köze van a villámlásnak a nitrogén-utánpótláshoz? Valóban előállítható a növények számára hasznos nitrogén mindössze vízből, levegőből és elektromos energiából? És tényleg drasztikusan, akár 95%-kal is csökkenthető a műtrágyaköltség?A HEKTÁR Plusz legújabb adásában a plazmaaktivált víz (PAW) és a Next Gen Nitrogén technológia működését ismerhetjük meg. Beszélünk a tudományos háttérről, a gyakorlati működésről, az első hazai szántóföldi tapasztalatokról, valamint arról is, hogy milyen lehetőségeket kínálhat ez a megoldás a fenntarthatóbb és költséghatékonyabb növénytermesztésben.Vendégeinkkel olyan kérdésekre keressük a választ, mint:• Hogyan állítható elő nitrogén helyben, a gazdaságban?• Miben különbözik a plazmaaktivált víz a hagyományos nitrogénműtrágyáktól?• Milyen eredményeket hoztak az első üzemi és kísérleti tapasztalatok?• Valóban csökkenthető a műtrágya-felhasználás ezzel a technológiával?• Hol tart ma a fejlesztés, és milyen jövő előtt állhat a PAW-technológia?• Alkalmazható-e biogazdaságok vagy regeneratív gazdálkodás esetében?A beszélgetés során kitérünk arra is, hogy a plazmaaktivált víz nem egyszerűen egy újabb lombtrágya vagy nitrogénkészítmény. A technológia lényege, hogy a levegő nitrogénjéből és oxigénjéből, elektromos plazma segítségével olyan nitrogénformák keletkeznek, amelyeket a növény közvetlenül hasznosíthat. Emellett szó esik a PAW mikrobiológiai hatásairól, a kijuttatás lehetőségeiről, a várható korlátokról, valamint arról is, hogy milyen szerepe lehet a jövő fenntartható tápanyag-gazdálkodásában.Vendégek:Szekeres Lajos, gazdálkodó, ügyvezető, Next Gen Nitrogén Kft.Iváncsik Bence, értékesítési vezető, Next Gen Nitrogén Kft.Dörömbözi Ádám, renegeratív gazdálkodó, Dörömbözi kft.Ha érdekelnek az innovatív tápanyag-utánpótlási megoldások, a regeneratív szemlélet és a mezőgazdaság jövőjét meghatározó technológiák, akkor ezt az adást érdemes végignézned!TARTALOM:00:00 - Bevezetés, podcastajánló04:08 - Mi az a plazmaaktivált víz?11:08 Hogyan készül a helyben előállított nitrogén?16:31 - MIért próbálja ki a gazdálkodó?23:57 - Értékesítési stratégia26:47 - Tudományos háttér és növényélettani hatások31:06 - Üzemi tapasztalatok és gyakorlati alkalmazás47:45 - Szakmai programajánló PAW-val49:49 - Regeneratív és bio felhasználás fenntarthatóan55:42 - Kísérleti eredmények, gyakorlati tapasztalatok1:19:04 - Milyen jövő várhat a plazmaaktivált vízre?1:29:08 - Elköszönés🎧 Jó szórakozást kívánunk!#HEKTÁR #HEKTÁRPlusz #Podcast #PAW #PlazmaaktiváltVíz #NextGenNitrogén #Nitrogén #Műtrágya #TápanyagUtánpótlás #RegeneratívGazdálkodás #FenntarthatóMezőgazdaság

Milyen eredményekkel zárult a kalászosok betakarítása a Lajoskomáromban, Pusztakovácsiban vagy éppen Halásziban? És milyenek a tavaszi vetésű növények? Milyen stratégiával próbálnak túllendülni a jelenlegi, rendkívül nehéz időszakokon a HEKTÁR Nagyágyúi? Miért volt szinte történelmi mélypont az idei aratás Csepregi Attiláéknál, míg történelmi rekord a facélia Lajos Misiék gazdaságában? És miért nem kedvezett a száraz, ugyanakkor hűvös tavasz Berend Feriéknek?A HEKTÁR Nagyágyúk legújabb adásában ismét Berend Ferenccel, Csepregi Attilával és Lajos Mihállyal értékelünk őszintén, ezúttal a 2026-os kalászos szezont: terméseredmények, technológiai tapasztalatok, sikerek, csalódások és azok a döntések, amelyek alapjaiban határozhatják meg a következő éveket.Mit mutattak a no-till és a sávműveléses területek? Mennyit számított az elővetemény, a genetika vagy éppen a tavaszi időjárás? És milyen állapotban vannak most a kukorica- és napraforgó-állományok az ország különböző részein?Az adásból többek között kiderül:- milyen terméseredmények születtek a három gazdaságban;- mi okozta a legnagyobb veszteségeket;- hogyan teljesített a no-till és a sávművelés;- milyen állapotban vannak a tavaszi kultúrák;- milyen változtatásokra készülnek a következő szezon előtt.👇 Ti hogyan értékelitek az idei szezont?Milyen terméseredményeket értetek el, és min változtattok a következő évben? Osszátok meg a tapasztalataitokat kommentben – kíváncsiak vagyunk, hogy az ország különböző részein hogyan alakult ez a rendkívül nehéz év.Ha tetszik a HEKTÁR munkája, és fontosnak tartod a független agrárszakmai tartalmakat, támogatásoddal te is hozzájárulhatsz a következő műsorok elkészítéséhez:👉 https://hektarpodcast.hu/tamogatasTARTALOM:00:00 – 4:00. -Bevezető, podcastajánló4:01 - 1:02:26 - Aratási eredmények és kísérletek I.34:40 - 57:14 - Kalászos kísérletek57:14 - 1:02:26 - Aratási eredmények és kísérletek II.1:02:26 - 1:34:14 - A tavaszi vetésű növények I.1:34:14 - 1:46:33 - A Shelbourne kalásztépő asztal1:46:34 - 2:02:04 - A tavaszi vetésű növények II.2:02:05 - 2:18:16 - Agrár-közgazdaságtan, tőzsdei spekuláció és zárszó

Tömegesen jelenthetnek csődöt a magyar agrárvállalkozások a következő időszakban? Van jövője a családi gazdaságoknak vagy a mérethatékonyság mindent visz? Milyen irányba mutat az Európai Unió agrárpolitikája, és szüksége van-e a térségnek, így Magyarország mezőgazdaságának a gyökeres változásra? Mit jelenthet a Mercosur-megállapodás az európai termelők számára? Van kiút, vagy szépen lassan kicsúszik a talaj egy teljes ágazat alól?A Mercosur-megállapodás, az ukrán import, a csökkenő jövedelmezőség és az egyre élesebb nemzetközi verseny olyan kérdések, amelyek ma már minden gazdálkodót érintenek. De valóban csődhullám következhet? Hol hibázott az európai agrárpolitika? És van-e még esély arra, hogy az európai termelők ismét versenyelőnybe kerüljenek?A HEKTÁR Magágy podcastsorozat újabb adásban ezekről a sokakat foglalkoztató kérdésekről beszélgetünk egy 5000 hektáros agrárvállalat vezetőjével, Széplaki Tamással, valamint a nagyjából 1000 hektáron családjával termelő Lajos Mihállyal. A műsor célja határozottan nem a pánikkeltés, hanem egy őszinte, szakmai vita elindítása olyan témákról, amelyek meghatározhatják a magyar mezőgazdaság következő évtizedét. Néhány témakör: agrároktatás, biogazdálkodás, szójatermesztés, az autóipar hatása a kistermelői termékek kereskedelmére, agrártámogatások...💬 Te hogyan látod a helyzetet? Valóban fordulóponthoz érkezett a magyar agrárium, vagy van még kiút? Írd meg a véleményed a kommentek között!TARTALOM:00:00 - Bevezető, podcastajánló03:54 - A probléma gyökere – hogyan jutottunk idáig?20:25 - Van még jövője a családi gazdaságoknak?39:28 - Bio vagy nem bio? - Magasabb hozzáadott érték vagy árverseny?1:11:02 - Szója: elszalasztott lehetőség vagy kitörési pont?1:26:20 - Agrárképzés és oktatás – hol van a legnagyobb lemaradás?1:44:23 - Milyen mezőgazdaságra lesz szüksége Európának?

Mennyire számít a talaj állapota egy aszályos évben? Milyen eredmények érhetők el a mésztartalmú talajjavítókkal az Alföldön és a Dunántúlon? Mire érdemes figyelni egy öntözött területen vagy éppen egy no-till átállás alatt álló gazdaságban? Megéri-e pénzügyileg is a talaj állapotára figyelni, sőt költeni? Vannak-e buktatók, és vajon mindenhol működik? Valóban a talajjavítás lehet az egyik kulcsa a stabilabb terméseredményeknek?Ebben a HEKTÁR Plusz podcast adásunkban két különböző adottságú gazdaság tapasztalatait ismerhetjük meg a takajjavítással összefüggésben: az Alföldről és a Dunántúlról érkező termelők mesélnek arról, hogyan változott talajuk állapota, milyen eredményeket hozott a mésztartalmú készítmények kijuttatása, és milyen kihívásokkal találkoztak a gyakorlatban.Szó esik a talajszerkezetről, a vízmegtartásról, a meszezés szerepéről, a regeneratív gazdálkodásról, valamint arról is, hogy hosszú távon milyen hatással lehetnek ezek a beavatkozások a termésbiztonságra. Egy szakmai beszélgetés valós gazdálkodói tapasztalatokkalHa tetszett az adás, iratkozz fel a HEKTÁR csatornára, és oszd meg azokkal is, akik szerint a jövő mezőgazdasága a talaj egészségével kezdődik.Vendégek:Farkas Ákos,a Zala vármegyei Baki Agrocentrum cégcsoport növénytermesztési vezetőjePogonyi Attila,a hajdúnánási Nyakas-Farm Kft. agronómusa, növényvédőseBerecz Sándor, a Calmit Agrár mezőgazdasági üzletágvezetőjeTARTALOM:0:00 – Bevezető, podcastajánló3:46 – Két gazdaság, két országrész: a résztvevők bemutatkozása21:15 – Az okok - Miért vágtak bele a talajjavításba?50:25 – Talajjavítás a gyakorlatban: technológia, kijuttatás, költségek01:17:25 – Mit mutatnak az eredmények? Termés, vízmegtartás és talajszerkezet01:38:00 – Mit vigyen haza egy gazdálkodó? A legfontosabb tanulságok

Mitől regeneratív egy adott gazdálkodási forma? A no-till a regeneratív vagy már az is, ha a szervestrágyát bekeveri a gazdálkodó? Fontos-e a regeneratív gazdálkodás 5 alapelve, és ha nem, mi lép a helyükbe?A HEKTÁR Plusz legfrissebb adásában ezúttal egy különleges beszélgetés hangzik el a Phylazonit támogatásával, hiszen a talajbaktériumokkal, mikrobiológiai készítményekkel, lombtrágyákkal és talajvizsgálatokkal is foglalkozó cég vitaindítónak szánt podcastban próbálta meghatározni, mi is az a regeneratív gazdálkodás.A műsor során szó esik a bálaégetés negatív hátrányáról, a szárbontásról, a tápanyagok mobilizálásáról is.

A fenntartható mezőgazdaság valóban a jövő útja? Hogyan lehet egyszerre környezeti és gazdasági szempontból is életképes egy gazdaság? Mit tanulhatunk azoktól, akik már ma is a talaj, a víz és a táj adottságaira építik a gazdálkodásukat?Ebben a HEKTÁR Magágy különkiadásban, a Kóshalmi Őshonos Állatpark Föld napi rendezvényén beszélgettünk a magyar agrárium egyik legfontosabb kérdéséről: arról, hogy miként alkalmazkodhatunk a klímaváltozás, az aszály és a növekvő költségek jelentette kihívásokhoz. Szó esik vízgazdálkodásról, talajkímélő rendszerekről, biogazdálkodásról, vegyszermentes no-tillről, tájgazdálkodásról, a kárpáti borzderes szarvasmarha szerepéről, valamint arról is, hogy van-e jövője a helyi élelmiszer-előállításnak.Vendégeim:Magyar Kitti vidékfejlesztési agrármérnökPalik Ferenc ökogazdálkodó SzápárrólTörök Hunor szarvasmarhatartó, a Kárpáti Borzderes Egyesület elnökeMiért lesz kulcskérdés a vízmegtartás a következő évtizedekben?Hogyan működik egy talajkímélő biogazdaság?Miért lehet fontos szerepe az őshonos állatfajtáknak?Érdemes-e tájban és ökológiai rendszerekben gondolkodni?Hogyan lehet ellenállóbbá tenni a mezőgazdaságot a szélsőséges időjárással szemben?Mi okoz nehézséget egy termőföldtől az asztalig rendszerben?Ha érdekel a regeneratív szemlélet, a talajvédelem, a vízgazdálkodás és a fenntartható élelmiszer-termelés jövője, akkor tarts velünk ebben a különleges kerekasztal-beszélgetésben!TARTALOM:00:00 – Bevezető, vlogajánló01:40 – Van működő alternatíva a jelenlegi rendszer helyett?20:20 - Bio no-till, glifozátmentes regeneratív34:42 – Mit tud a kárpáti borzderes, amit más nem?52:26 – A víz lesz a következő évtizedek legfontosabb kérdése?1:09:46 – Van jövője a helyi élelmiszer-termelésnek?

Miért tekintünk Magyarországon még mindig „mostohagyerekként” az agrár-erdészeti rendszerekre, miközben Európa nyugati felén már bizonyított technológiáról van szó? Megéri-e „elpocsékolni” a jó minőségű termőföldet fákra? Mi az a földegyenérték arány (LER), és hogyan jön a képbe a karbonpiac? Tényleg megterem a málna egy fasor alatt? Miért volt jó a makkoltatás, és miért kiváló megoldás a fás legelőkön történő állattartás? mire kell figyelni, amikor a kombájn a fasorok között dolgozik? Miért kellett tölgyet telepíteni a a biodiverz, méhészeti célokra készített területre? Mit jelent lelkileg egy agrár-erdészeti rendszer? És milyen közgazdaságilag is kimutatható előnye van a mezővédő erdősávoknak?Ebben az adásban Gribek Dani körbejárja az agrárerdészeti rendszerek világát: a fás legelőktől a bogyós gyümölcsök árnyékben termesztésén át a szántóföldi köztes növénykultúrákig. Vendégeinkkel – Bíró Zsigmond biogazdálkodóval és Keserű Zsolt tudományos főmunkatárssal (ERTI) – megvitatják az ökonómiai előnyöket, a klímaváltozásra adott válaszokat és a hazai jogszabályi környezet kihívásait.Néhány előny kedvcsinálónak:- 1 hektár agroerdészeti terület jövedelme megfelel 0,8 hektár mezőgazdasági és 0,6 hektár erdőgazdálkodási terület együttes hozamának. - A nitrátkimosódás akár 46%-kal is mérsékelhető ezekben a rendszerekben. - A fás legelők nemcsak árnyékot adnak, de például a madárcseresznye vagy a makkoltatás javítja a húsminőséget is. - A mezővédő erdősávok nemcsak a mikroklímát védik, de belépőt jelenthetnek az önkéntes karbonpiacra is.TARTALOM:0:00 – Bevezető, vlogajánló4:45 – Az agrárerdészet fogalma és történelmi háttere 9:00 – Környezetvédelmi hatások18:25 – Fás legelők és makkoltatás: Hagyományok az állattenyésztésben 32:30 – Egy biogazda őszinte vallomása: Megérte 26 éve erdőt telepíteni? 37:13 – Bogyós gyümölcsök és fák: Védelem az UV-sugárzás ellen 45:50 – A matek: földegyenérték arány (LER) magyarázata 50:00 – Szántóföldi rendszerek: kombájn a fasorok között1:12:45 – Karbongazdálkodás: plusz bevétel a fák után?1:25:20 – Miért nem terjed itthon gyorsabban a technológia? 1:38:00 – Összegzés és záró gondolatok

Bár sokszor hallani, hogy a tavaszi vetés sikere kizárólag a csapadékon múlik, a szakértők szerint rengeteg olyan tényező van, amit gazdaként mi magunk is befolyásolhatunk a siker érdekében. A legfontosabb alapelv: a tudatosság és a precizitás minden munkafolyamatban.Hogyan érdemes nekikezdeni a tavaszi vetésnek? Mire kell figyelni, és mik a leggyakoribb hibák, amelyek akár a sikerességet, a jövedelmezőséget is negatívan befolyásolhatják? Érdemes-e egyáltalán erről a témáról beszélgetni a legszárazabb hazai vidékeken? Hol van a legnagyobb hiányosság és kockázat az időjárás mellett? A vetőmag minőségében? A gépek tudásában? A sortávban? A munkaerő-hiányban? Vagy éppen a szakmai ismeretek hiányoznak a gyakorlatból?A HEKTÁR Plusz podcast újabb adása, ami ezúttal a Syngenta támogatásával készült, a tavaszi vetés legfontosabb kérdéseit veszi sorra.Gribek Dániel műsorvezető vendégei:- Zilahi András, a Syngenta Agronomy Solution vezetője, agronómiai megoldások fejlesztésének csapatvezetője- Bellai Tamás, a KITE Zrt. kereskedelmet támogató mérnöke- Tolnai Péter, a Vaderstad Kft. értékesítési, kereskedelmi vezetőjeCsak néhány tanács a HEKTÁR podcastból:- Hagyjuk el a forgatást, kerüljük a túlművelést- Tavasszal minden felesleges súlyt (orr- és keréksúlyok) érdemes levenni a traktorról, és csökkenteni a guminyomást a talajtömörödés elkerülése végett- Nem minden hibrid alkalmas minden technológiához- Sokan a vetőmagot hibáztatják, miközben a helytelen sebességmegválasztás vagy a rosszul beállított lesodrók okozzák a tőszámhibákat.- A túl nagy sebesség (pl. 15 km/h felett) rontja a mélységtartást, különösen rögösebb vagy mulccsal borított talajokon.- Napraforgónál az 50 cm-es sortáv stabilabb termést és jobb gyomelnyomást mutathat az aszályosabb években is.- A hatékony tápanyag-utánpótlás alapja a mérés, különösen a mélyebb rétegekben.- Használjuk a digitális rendszereket (pl. Cropwise) a táblaspecifikus tőszám- és hibridajánlatokhoz, hogy csökkentsük az időjárási kockázatokat.TARTALOM:0:00 - 5:18 - Bevezető, vlogajánló5:19 - 13:32 - Időjárás vagy más tényező?13:33 – 27:00 - Talajművelési stratégiák és nedvességmegőrzés27:00 – 33:19 - Vetőmagminőség és genetika38:44 – 58:39 - A vetőgép beállítása és a vetés precizitása58:39 – 1:20:23 - Tápanyag-utánpótlás és mérések1:20:23 – 1:41:19 - Geometria és digitális megoldások1:41:19 – 1:51:44 - Összegzés: Vessünk vagy ne?

Milyen hatásai lehetnek az iráni háborúnak a mezőgazdaságra nézve? Változhat-e miatta a vetésszerkezet, és mire lehet készülni a gázolaj vagy a gáz tekintetében? Mit gondolnak a HEKTÁR Nagyágyúi a robottraktorokról vagyis az önvezető eszközhordozókról? Mi a helyzet a határban? Mikor, hogyan kezdődik a tavaszi vetési szezon? És tényleg indul a no-till átállás Lajoskomáromban 2027-től?„Lekötjük a biztos nullát” – hangzik el az adásban az egyik legfájdalmasabb mondat a jelenlegi terményárak kapcsán. A 12. adásban a Hektár Nagyágyúi (Berend Ferenc, Csepregi Attila és Lajos Mihály) nem finomkodnak: őszintén beszélnek arról a gazdasági és technológiai sokkról, amit a háborúú, az elszálló energiaárak és a kiszámíthatatlan tőzsde zúdított a magyar mezőgazdaságra.Amiről a 12. adásban szó lesz:- Tőzsdei hullámvasút és árfolyamgát- Gázolaj és gázkérdés- Hígtrágya, az új „aranytartalék”- Robotok a határban- Határszemle és no-till kihívások- Sertéspiaci helyzetkép Tartsatok velünk, és tudjátok meg, miért kell „rohadt jól csinálni” azt is, ami éppen veszteséges!TARTALOM:0:00 -Bevezető, vlogajánló3:49 – Terménypiac és tőzsdei bizonytalanság27:50 – Gáz és gázolaj kérdéskör40:58 - Válságstratégiák56:10 – Hígtrágya-technológia: nyűgből precíziós fegyver1:08:40 – Határszemle1:30:40 – Robotizáció és felelősség1:52:09 – Sertéshelyzet-értékelés

Minden esetben csak rossz és veszélyes megoldásokat takar a fekete technológia kifejezés a növényvédelemben? Miért lehet hatékony és milyen előnyei vannak a csökkentett lémennyiségnek, a jelentősen kisebb hatóanyag-dózisnak? Egyáltalán hatékony-e az EAT módszer vagy csak a rezisztenciát erősítik? És miért fontos a víz pH-ja, a kijuttatás időpontja, illetve van-e értelme éjszaka permetezni?A HEKTÁR Magágy podcastsorozat legfrissebb adásában Gribek Dániel műsorvezető vendége Hegedűs Sándor növényvédelmi szakmérnök, az E.A.T. módszer jó ismerője, szaktanácsadó, aki főként franciaországi példákon keresztül mutatja be azokat a növényvédelmi módszereket, amelyek sok esetben hazánkban fekete technológiának minősülnek, miközben véleménye szerint az megfelelő tudás és gyakorlat mellett nemcsak hatékony, de csökkenti a kijuttatott növényvédő szer mennyiségét is.Ami biztos, hogy a HEKTÁR podcastja egy kifejezetten különleges és nehéz témát dolgoz fel, ami reményeink szerint szakmai vitára sarkallja az ágazat szereplőit. Egy adás, ami szembemegy a dogmákkal.

Február 25-én a Széchenyi Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának vendége volt a HEKTÁR Nagyágyúk csapata. A szakkollégiumi esten mintegy 100 hallgató és gazdálkodó volt kíváncsi Berend Ferenc, Csepregi Attila, Lajos Mihály és Gribek Dani beszélgetésére, ami ezúttal egy komplex előadásnak felelt meg a jövő generációja számára. A rendhagyó, extra "podcastbeszélgetés" most visszanézhető.A témák:- ökonómia kontra talajvédelem- no-till vagy egyéb talajművelési rendszerek?- pocokgradáció a direktvetés esetében- pockok, rókák, vércsék- erózió és defláció - szél és víz- mekkora lesz az ideális gazdaságméret?- kell-e tarlót hántani?TARTALOM:

A HEKTÁR Plusz podcast legfrissebb adásában a huminsavak világába merülünk el szakértőinkkel. Megvizsgáljuk, hogy ezek a biostimulátorok csak "varázsdobozok", vagy létezik mögöttük olyan tudományos háttér és üzemi tapasztalat, amelyre a modern, fenntartható gazdálkodás alapozható.Gribek Dániel műsorvezető vendégei ezúttal:Pais István – környezet- és tájgazdálkodási agrármérnök, a Huminisz Kft. ügyvezetője Bischof András – szaktanácsadó, családi gazdálkodó (Őrség) Dr. Parádi István – egyetemi adjunktus (ELTE), növényélettani szakértő, az Experiplant Kft. ügyvezetője🔍 Amiből a videóban választ kapsz:Mi is pontosan a huminsav? A geológia és a biológia különleges összekapcsolódása, amely a szerves anyagok bomlása és újraalakulása (humifikáció) során keletkezik.Hogyan serkentik a huminsavak a gyökérfejlődést (akár 15-25%-os tömegnövekedést elérve) és hogyan javítják a növények hormonális válaszait? Miért működnek ezek a készítmények nemcsak aszályban, hanem túlzott csapadék esetén is, amikor a tápanyagfelvétel gátolt? Valóban visszahozza az árát egy Huminisz termék? Üzemi tapasztalatok alapján a technológia akár 2-3-szoros értéket is képes visszahozni terméstöbbletben.📌 Időbélyegek:0:00 – Bevezető, podcastajánló5:50 – Mik azok a huminsavak?16:44 - Élettani hatások1:05:00 - MegtérülésNe felejtsétek el lájkolni az adást és feliratkozni a csatornára! További szakmai anyagokért látogassatok el a hektarpodcast.hu oldalra.

Gyakran halljuk, hogy a saját termény feldolgozása lehet a magyar agrárium sikerének egyik kulcsa. De mi kell ehhez? Mondani és leírni könnyű, de kistermelő élelmiszerekkel, egyéb termékekkel foglalkozni már nem is annyira egyszerű. Hogyan érdemes elindulni, mire kell figyelni az egészen picitől a kis- és közepes gazdaságokig? Szabályok, marketing, piacteremtés és feldolgozás – ez lesz a fókuszban.A HEKTÁR Magágy legújabb adásában a kistermelői lét húsbavágó valóságáról beszélgetünk. Hogyan kell elindulni a saját termék előállításában? MIért fontos a névválasztás, a marketing, egy jó logó? Mit a kihívások a tőkehús esetén, és miért nehéz piacokon értékesíteni? Befér-e egy helyi termelő a nagy üzletláncokhoz vagy az online áruházak kínálatába? Miért fontos a vásárlók edukálása, akik a szezonon kívül is meggyet szednének? És miért az elhivatottság a legfontosabb?Gribek Dániel vendégeivel ezeket a kérdéseket járja körbe:dr. Kujáni Katalin kistermelő, a Kislépték Egyesület elnökeMaszlik Dávid kistermelő, Simahegyi MajorVirág Erik kezdő kistermelő, Baja„Parasztembernek könyvelőnek, ügyvédnek, gépésznek és marketingesnek is egyszerre kell lennie” – Ismerős?Amiről a mai adásban szó lesz:✅ A kistermelői lét ezer arca: miért kell egy gazdának mindenhez is értenie?✅ Hozzáadott érték: hogyan lesz a búzából prémium liszt, a gyümölcsből pedig lekvár és érték?✅ Piaci pofonok: mi a teendő, ha a felvásárlási ár nem fedezi a költségeket?✅ Indulás és buktatók: őszintén a kezdeti nehézségekről és a tanulópénzről.✅ Kitörési pontok: van-e jövője a magyar kistermelőnek a multik világában?Ha tetszett az adás, iratkozz fel a csatornára, és oszd meg gazdatársaiddal is! A kommentszekcióban pedig várjuk a te tapasztalataidat: nálad mi volt a legnagyobb buktató az induláskor?TARTALOM:0:00 – Bevezető, vlogajánló5:15 – Miért indultak? A kényszer és a szenvedély találkozása22:40 - A marketing és a logó fontossága: Több, mint egy matrica54:10 – Hol értékesítsünk? A piacoktól a közvetlen eladásig1:25:30 – Buktatók: Ahol a legtöbben elvéreznek

Továbbra is a cirok lehet a jövője növénye? Miért okozhatott eddig komoly csalódásokat az egyébként tényleg rendkívül ígéretes növény? Miért lenne érdemes azoknak is újra foglalkoznia ezzel a kultúrával, akik már adott esetben megégették magukat? Hol és hogyan kell termeszteni? MIlyen kihívást rejt a vetése, a gyomirtása és az értékesítése? Hogyan váltható ki a cirokkal a kukorica a tojástermelésben? A HEKTÁR Plusz podcast legfrissebb adásában a cirokkal foglalkozunk a LIDEA szakembereivel és két gazdálkodó segítségével, akik számos gyakorlati tanácsot is adnak a növénnyel kapcsolatban. A beszélgetés során nemcsak az előnyökről, hanem a kőkemény technológiai buktatókról is szó esik. Megtudhatjuk, hogyan kezelhető a macrophomina, éskiderül, hogy miért nem szabad „kaktuszként” kezelni a cirkot.Ammiről ebben az adásban szó lesz:Helyes pozicionálás: Hol van a cirok helye a vetésforgóban? Olyan területeken érdemes gondolkodni benne, ahol a kukorica átlagos évben is csak 5-6 tonnát tud produkálni. Vetés és tőszám: Miért kritikus a 12–13°C-os talajhőmérséklet, és hogyan lőjük be a tőszámot a talajminőséghez mérten? Növényvédelem: A gyomirtási stratégiák az S-metolaklór után, és a nikoszulfuron-toleráns hibridek előnyei. Tápanyag-utánpótlás: Miért a 6–8 leveles állapot a legfontosabb a nitrogén szempontjából? Betakarítási dilemmák: Zöld száron aratás vagy deszikálás? Hogyan kerüljük el a fajsúlyvesztést és a dőlést? Piaci körkép: Gluténmentes és toxinmentes alapanyag a humán élelmiszeriparban, és a baromfiágazat tapasztalatai Értékesítés: Mennyivel marad el az ára a kukoricától, és hol vannak az átvételi pontok? Vendégeink:Szűcs Ádám – gazdálkodó, növényorvos Salga Ottó – gazdálkodó, tojástermelő (Kereki Farm Kft.) Balogh László és Kanozsai Dávid – a Lidea szakértői Műsorvezető: Gribek DánielTARTALOM:0:00 – Bevezető, podcastajánló3:20 - A cirok piaci helyzete és jövedelmezősége11:00 – Takarmányozási tapasztalatok és tojástermelés28:30 – Vetéstechnológia: Időzítés, sortáv és tőszám1:02:40 – Növényvédelem: Gyomirtás és a makrofomina veszélye1:21:30 – Tápanyag-gazdálkodás és vízigény1:29:00 – Betakarítás: Zöld száron aratás vagy deszikálás?1:47:50 – Összegzés: Miért a cirok a jövő növénye?

Sokan érzik úgy, hogy a precíziós gazdálkodás csak egy jól marketingelt „lufi”, ami színes térképeket ad, de valódi hasznot nem mindig hoz. A Hektár Plusz legújabb adásában viszont olyan technológiáról beszélgetünk, ami már súrolja a sci-fi határait, mégis nagyon is valóságos.A beszélgetés középpontjában a Cosima Kft. és az Axial Kft. közös fejlesztése áll: egy műholdas hozambecslési eljárás, amely már 8 héttel az aratás előtt megdöbbentő pontossággal jelzi előre a várható termést.Hozambecslés és sci-fi a földeken: Hogyan képesek a műholdak 1-4%-os hibahatáron belül megmondani a kukoricatermést, mielőtt a kombájn kimenne a táblára? Betakarítás-menedzsment: Nemcsak a tonnákat látjuk előre, hanem azt is, hogy melyik táblarész mikor lesz aratható. Ezzel tervezhetőbbé válik a szárítási kapacitás és az értékesítési stratégia.Zónázás és szaktanácsadás: Miért bukik el a precíziós munka, ha a zónatérkép csak egy „szép színes kép”, de nincs mögötte valós hozammérés? Kicsik vs. Nagyok: Tévhit, hogy ez csak a nagygazdaságok kiváltsága. A szolgáltatás alapú modellnek köszönhetően a néhány tíz hektáros gazdaságok is beruházási kényszer nélkül élhetnek a legmodernebb technológiával.Axial Next és RTK: Mi történik, ha az orosz műholdakat zavarják az ukrán harci helyzet miatt? Hogyan reagál az Axial Next rendszere percek alatt a külső zavarokra a zavartalan robotkormányzás érdekében? A Mesterséges Intelligencia (AI) helye: Hol segít az algoritmus, és hol van még mindig szükség a gazda évtizedes tapasztalatára?Vendégeink:🎙️ Csornai Gábor, a Kozima Kft. ügyvezetője, aki 50 éve foglalkozik űrfelvételek mezőgazdasági alkalmazásával. 🎙️Mesterházi Péter Ákos, az Axiál Kft. agrárinnovációs üzletágának szolgáltatásvezetője.TARTALOM:00:00 – Bevezető, vlogajánló03:14 – Kidurrant a precíziós lufi?27:20 – Tőszám - nitrogén kérdéskör39:55 – Világújdonság: Hozambecslés 8 héttel aratás előtt45:30 – Digitális határszemle és adatminőség Hogyan válik az adatból információ? A többéves visszamenőleges hozamtérképezés jelentősége és a pontos táblahatárok fontossága.1:09:40 – A Mesterséges Intelligencia (AI) és a mezőgazdaság1:17:40 – Precíziós megoldások kisgazdaságoknak1:21:00 – Axial Next, robotkormányzás és RTK-hálózat, Maxinet 2.0, a Trimble-hálózat

Miért jelentkezik a piacon saját vetőmaggal a Mezőhegyesi Ménesbirtok? Mire képesek a termékeik, és mik a jellemzőik? Miben látják előnyüket? Mit takar a ZaMira vagy éppen a ZeMma elnevezés? Milyen növényekkel érkeznek még a jövőben? A Hektár Plusz podcastban Gribek Dániel műsorvezető Kovács Norbert vezérigazgatóval és Asztalos Gábor projektmenedzserrel beszélget a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. új üzletágáról.TARTALOM:0:00 - Bevezető, podcastajánló3:39 - Kukorica vetőmag a Dél-Alföldről?15:22 - ZeMma és ZaMira29:16 - Napraforgó és őszi búza Mezőhegyesről?36:18 - Vetőmag-üzletág a tangazdaságban

A HEKTÁR Plusz legfrissebb adásában a növényvédelem múltját, jelenét és jövőjét járjuk körbe egy olyan szakemberrel, aki több mint négy évtizede követi és alakítja a hazai agráriumot.

Gribek Dániel műsorvezető vendége Kovács Gyula, az FMC-Agro Hungary Kft. ügyvezető igazgatója és a Növényvédelmi Szövetség négyszer megválasztott elnöke.

Miről beszélgetünk?

A múlt emlékei: Felidézzük a 80-as évek hiánygazdálkodását, amikor a gazdáknak „udvarolniuk” kellett a kereskedőknek egy-egy jó hatóanyagért.

Hatóanyag-kivonások és EU-s szabályozás: Miért tűnik el rengeteg jól bevált szer a piacról, és miért nehéz az új fejlesztéseket engedélyeztetni Európában?

A „fekete piac” és a hamisítás: Kovács Gyula elrettentő történeteket mesél az illegális növényvédő szerek világáról, és arról, miért vállal hatalmas kockázatot az, aki csomagtartóból vásárol olcsó „megoldást”.

Innovációk – drónok és biológiai védekezés: Beszélünk a hazai és európai szinten is úttörő drónos kijuttatási engedélyekről (Coragen), valamint a feromonok és a biológiai készítmények szerepéről a modern növényvédelemben.

Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz: Hogyan változik meg a kukoricatermesztés Magyarországon, és mi a növényorvosok feladata a túlélésben?

Milyen jövője lehet Magyarországon a kukoricának? Néhány éven belül szinte búcsút inthetünk az egyik legfontosabb növénykultúránknak, vagy vannak még lehetőségei? Hogyan lehet növelni a kukorica termésbiztonságát? Milyen konkrét tőszámokban érdemes gondolkodni, és vannak-e egyéb megoldási javaslatai a LIDEA szakembereinek?Gribek Daniel műsorvezető ezúttal a LIDEA szakembereivel (Kökény Benő, Balogh László és Kanozsai Dávid) beszélget a HEKTÁR Plusz podcastban.Hogyan ért el a kísérletben egy kétsövőségre hajlamos hibrid 9,5 tonnás eredményt mindössze 35 000-es tőszámmal, extrém aszályos időszakban, 130 mm csapadék mellett? Miért ad nagyobb szabadságot a gazdának a kétcsövűségre hajlamos genetika, és hogyan tudunk vele "kéziféket húzni" a vetésnél, ha száraz a tavasz? Tényleg okoz-e termésdepressziót a fattyasodás, és mi a helyzet a kora tavaszi lila elszíneződéssel? Van-e jövő az Alföldön? Ezekre mind keressük a választ.Ne maradj le a folytatásról sem! Ez egy két részes minisorozat első része – a következő epizódban a kukorica alternatívájaként is emlegetett cirok technológiáját járjuk körbe.TARTALOM:0:00 – Bevezető, vlogajánló3:22 - A kukorica jövője14:35 - A tőszám-kísérlet és akétcsövű hibridek37:00 - Egyéb megoldások - akár az Alföldre is1:00:49 - No-till tapasztalatok1:10:04 – Fattyasodás, toxin és öntözés1:30:00 - Befejezés, elköszönés

Készen állunk egy esetleges, 2026-os aszályra, vagy a látszat és a hóborította határ megnyugtat minket? Bár a januári időjárás biztató lehet a legfrissebb HEKTÁR Plusz podcastban a szakemberek figyelmeztetnek: a talaj mélyebb rétegei sok helyen továbbra is csontszárazak, és nem biztos, hogy a kukorica vetéséig kitart a januári 20-25 mm csapadék.A HEKTÁR Plusz legújabb adásában Gribek Dániel műsorvezető a Phylazonit szakértőivel – Dr. Monori Istvánnal, Dr. Varga Sándorral és Csatári Gáborral – azt járták körbe, hogyan válhat a tudatos talajmenedzsment és a mikrobiológiai termékek használata a biztonságos termelés alapjává egy kiszámíthatatlan éghajlaton.Amiről az adásban részletesen beszélünk:Az aszály anatómiája: miért az előző év csapadékhiánya határozza meg a következő szezon sikerét, és miért „szárad alá” a növény, ha a téli csapadék nem ér össze a mélyebb rétegek nedvességével? A talajegészség forintosítható értéke: a talaj állapota akár 30-40%-ban is meghatározhatja a növénytermesztés sikerességét. Tudtad, hogy mindössze 1% humusztartalom-növekedés hektáronként akár 150-200 ezer liter víz megtartását segítheti? Phylazonit Max – Az új generáció: bemutatjuk az Agrova Kft. legújabb fejlesztését, amely négy Bacillus törzzsel nemcsak a nitrogénkötésben és foszfátmobilizálásban jeleskedik, hanem kiemelkedő kálium-mobilizáló képességgel is bír. De miért volt szükség a por alapú technológia bevezetésére?Regeneratív tapasztalatok: első kézből származó információk a no-till technológia és a mikrobiológiai készítmények kapcsolatáról.TARTALOM:0:00 – Hóhelyzet és aszályprognózis 2026-ra: miért becsapós a téli csapadék? 3:49 – Vízmegtartás és talajegészség - Hó és aszály 21:16 – Kísérleti eredmények31:53 – Termékfejlesztés és Phylazonit Max46:05 – Honnan vannak az új baktériumtörzsek?55:00 - Phylazonit Max kísérleti eredmények59:34 - Oktatás és edukáció1:19:41 – Regeneratív gazdálkodás: no-till kísérletek1:32:50 - Talajélet a hó alatt1:36:00 - Podcastzárás

A HEKTÁR Morotva EXTRA adásban több húsbavágó kérdést teszünk fel. Valóban az öntözés a megoldás az aszályra, vagy éppen ez pecsételi meg a magyar táj sorsát? Az öntözés vagy a helytelen talajművelés okozta a nagy civilizációk elsivatagosodását? Tényleg működő megoldás lehet a legeltetés az ország jelentős részén? De ki fog állatot tartani?Négy elhivatott szakemberrel járjuk körül a magyar agrárium talán legmélyebb strukturális problémáit, középpontban az öntözéssel, a vízhasználattal, tájhasználattal.

Kútból öntözni az Alföldön? Dominkó Norbert (Orosfarm Zrt.) őszintén beszél arról, miért kényszerülnek néhány száz hektáron fúrt kútból öntözni, és hogyan keresik azokat a növényeket, amiket kisebb vízdózissal és magas hozzáadott értékkel termelhetnek.

A no-till és a marhaitatás: Berend Ferenc Somogyból hozza a regenratív tapasztalatokat. Miért „húzza ki” a talajból a vizet a szántás, és hogyan lehet akár 50-100 mm csapadékot is megfogni a talajművelés elhagyásával? Hány állatot lehetne itatni egy évi öntözés vízadagjából?

Tájgazdálkodás vs. agrobiznisz: Balogh Péter geográfus-gazdálkodó provokatív tézise: az öntözés sokszor csak elnyújtja a táj haldoklását. Megoldás-e a nagy vizek kivezetése a mélyfekvésű területekre? Tapasztalatok az ártéri legeltetéssel kapcsolatban.

Precíziós öntözés és talajvédelem: Házigazdánk, Lajos Mihály a Szigetközből mutatja be, hogyan lehet precízen és fenntarthatóan öntözni. Arra is felhívja a figyelmet, hogy az öntözés életet teremt, míg a WC-t egy papírzsebkendőért is könnyedén lehúzzuk - ivóvizet pazarolva.

Vita, rengeteg szakmai érv, számos kérdésben egyetértés, jópár témában más és más szempontok. Ahogy Lajos Mihály fogalmazott: ez a podcast egy igazi értelmiségi csemege.

Ez a podcast nem válaszokat akar sulykolni, hanem kényelmetlen kérdésekkel késztetni a szakmát és a döntéshozókat a valódi szemléletváltásra.

Szakmai partnerünk: Bauer Hungária

TARTALOM:

00:00 – Bevezetés, podcastajánló

03:36 - Vendégek és koncepciók

30:09 – Öntözés = Sivatag?

52:34 – Mezőgazdasági és civilizációs vízhasználat

1:13:28 - Ha nincs öntözés, mi van helyette?

1:22:45 - Minden öntözés rossz?

1:44:31 - Az állattartás a megoldás?

A magyar tejágazat az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb válságát éli: alacsony felvásárlási árak, felesleg és tejkiöntések borzolják a kedélyeket. Mi vezetett idáig? Miért olcsóbb az import tej a hazainál, és miért találni külföldi dobozos tejet még a magyar hotelekben is? Gribek Dani vendége ezúttal Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója, akivel a rövid távú túlélési lehetőségeket, a feldolgozás fontosságát és a tejtermelők jövőjét járják körül. Beszélgetünk a kis- és nagyüzemek közötti szakadékról, a kínai piac hatásairól és arról, hogy van-e kiút a saját termék előállításán keresztül. Megmenthető a jelen helyzet minden gazdaság és gazdálkodó? Ez talán a legfontosabb kérdés!

Milyen tapasztalatokat szültek a HEKTÁR Nagyágyúk direktvetési és sávművelési kísérletei? Lesz-e direktvetőgép-beruházás Lajoskomáromban, Csepregi Attiláéknál? Lehet, hogy elmarad a tavaszi vetések egy része Berend Ferinél? És mennyi direktvetett mák éli meg a tavaszt a Szigetközben, Lajos Misiék gazdaságában? Van-e potenciál a precíziós gazdálkodásban? Elég-e a sekélyművelés a pockok ellen? És hogyan csökkent a gépek üzemórája a no-till technológia bevezetése óta? Miért lenne fontos jobban kommunikálni a társadalom felé az agrártámogatások felhasználást ?A HEKTÁR Nagyágyúk 11. adásában Gribek Dani állandó vendégeivel – Berend Ferenccel, Csepregi Attilával és Lajos Mihállyal – járja körbe a 2025-ös év tanulságait. Év végi műsorunk egy érdekes, mozaikos adás lesz. Számos olyan téma felvetődik, amiről az elmúlt 10 részben már beszélgettünk: a pocok, a precíziós gazdálkodás, a talajrombolás, a közgazdasági és támogatási kérdések - ám az elmúlt 1-2-3 év után ezekhez új szempontok társultak, ami indokolttá tette az ismétlést. De természetesen lesz több újdonság is: többek között a sávműveléssel kapcsolatban.- Csepregi Attila elmondja, hogy 40 év után először nem tudtak öntözni, mert a halastavaik a kiszáradás határára kerültek.- Lajos Mihály őszintén beszél a „tandíjról”, amit a 100 hektáros no-till mák próbálkozásnál fizettek meg, és arról, hogyan tanulnak a hibákból.- Berend Ferenc optimistán áll a jövőhöz, mert szerinte ennél rosszabb már nem jöhet - az EU-s és az amerikai gazdák ugyanis évek óta alig termelnek hasznot.- Az adás egyik legerősebb szakmai vitája, ahol a „Nagyágyúk” kimondják: a precíziós technológia sokszor csak utólag tudja megmondani a tutit, és a profitnövekedés sokszor elmarad a beruházási költségek mögött.TARTALOM:0:00 – Bevezető, podcastajánló3:56 – Csapadékadatok és határszemle (Csepregi Attila és Berend Feri)28:58 – Direktvetett mák, no-till tanulságok (Lajos Mihály)42:26 - Pesszimista jövő Lajos Misitől48:15 - A szántás néplélektana és a talajrombolás54:24 – Biológiai megoldások kérdésköre1:05:57 - Hígtrágya és agrártámogatás1:20:10 - Kalászosok direktvetése - no-till a Szigetközben1:25:52 - Sávművelés tapasztalatok1:32:38 - Direktvetési kísérlet Lajoskomáromban + mezei pocok1:51:41 - Direktvetés kísérletek problémája2:06:51 - Sávművelés Lajoskomáromban?2:11:43 - Precíziós gazdálkodás - megoldások és zsákutcák2:37:56 - Elköszönés, podcastzárás1:30:00 – Sávművelés (Strip-Till) tapasztalatok: Őszi vs. tavaszi művelés 1:41:00 – A No-Till legnagyobb ellensége: A pocok és a művelés összefüggései 2:12:00 – Precíziós gazdálkodás: Valós haszon vagy csak „marketing narratíva”? 2:38:00 – Jövőkép: Robotok, hibrid búzák és év végi jókívánságok

Vajon tudják-e a magyarországi gazdálkodók, hogy milyen jövő vár rájuk, és mennyire gyorsulhat fel a klímaváltozás a saját régiójukban? Mit tehetnek, hogy csökkentsék a károkat, van-e egyáltalán kiút? És mi a helyzet a generációváltással? Van-e utánpótlás a magyar határban, és ha van, akkor hogyan vehetik át a fiatalok a stafétát ebben a kihívásokkal teli időszakban?Ebben a HEKTÁR Magágy podcast adásban két égető témát állítunk középpontba: a regeneratív mezőgazdaságot és a generációváltást.Gribek Dániel műsorvezető vendége ezúttal:- Sipos Katalin (biológus, a WWF Magyarország igazgatója)- Göbölyös Károly(szaktanácsadó, gazdálkodó, Bács-Kiskun vármegye)Vajon tényleg egymás ellensége a természetvédelem és a profitabilitás, jövedelmezőség. Van-e közös pont, és ha igen, hogyan lehet kihasználni? Mennyire kritikus a talaj állapotának és a vízmegtartásnak a szerepe az adaptációban? Miért vallott kudarcot a "faltól falig szántás" a XXI. században?. Hogyan segítheti a precíziós gazdálkodás a fenntarthatóságot? Milyen nehézségekkel és lehetőségekkel jár a gazdaságátadás a gyakorlatban? MIben segít a támogatás?A műsor létrejöttét a NESTLÉ, és annak szakmai képzése támogatta:Részletek és regisztráció:https://sba.hellononprofit.hu/tematikus-kepzesek/regenerativ-mezogazdasag-es-generaciovaltas-hibrid-kepzes/A Nestlé és a Sustainable Business Academy közös, 5 hetes, gyakorlati alkalommal kiegészített online képzése abban támogatja a fiatal magyar gazdákat, hogy sikeresen felkészüljenek a mezőgazdaságot érintő legnagyobb kihívásokra.A program betekintést nyújt a klímaváltozás és a fenntarthatósági trendek hatásaiba, bemutatja a talajegészség megőrzésének és a regeneratív gazdálkodásnak a gyakorlati alapjait, valamint segít eligazodni a generációváltásból fakadó lehetőségek és nehézségek között. A képzés célja, hogy a résztvevők olyan tudást és szemléletet sajátítsanak el, amely egyszerre növeli gazdaságuk ellenálló-képességét és hosszú távú jövedelmezőségét. A képzés gazdaságlátogatással zárul, ahol a résztvevők ezeket a témákat a gyakorlatban is megismerhetik.

Hogyan alakult a 2025-ös év a talajmegújító gazdák számára? Több vegyszert és műtrágyát használnak fel a no-till rendszerben? Miért kihívás a napraforgó és a repce direktvetése? Milyen hibát nem szabad elkövetni a következő években? Van-e jó no-till fajta a különböző termesztett kultúrákban? Érdemes barkácsolni, ha egyedi gépészeti megoldásokra van szükség? Mire jó a vinasz, és nem tömíti el a permetezőgépet? Hogyan zajlanak a no-till AKG ellenőrzései? És sikeres-e a takarónövény technológia a Mecsek lábánál és a Velencei-tó térségében? Ebben az epizódban őszintén beszélgetünk a szélsőséges időjárásról, a no-till technológia buktatóiról és a direktvetés sikereiről is, de a "no-till mumusokról" is, mint amilyen a pocok, a csiga, a galamb, valamint a bérelt földek. Hogyan csökkenthető akár 40-50%-kal az inputanyag-költség? Miként értékelhető a no-till AKG első éve? Megéri a sok adminisztráció és rejt-e kockázatot a vércseládák kihelyezése?Gribek Dániel műsorvezető vendégei a Horváth házaspár, Ilona és István, Kozármislenyből, valamint Dörömbözi Ádám az Agárd környéki Dörömbözi Kft.-től. A stúdióbeszélgetést három bejátszó színesíti más gazdálkodóktól:Szeredi Attila, KiszomborSzabó Attila, FerencszállásSzabó Zoltán, HomokhátságTARTALOM:00:00 - Bevezető, vlogajánló04:44 - A kezdetek: Miért váltottak No-Tillre? 20:32 - Szeredi Attila (Kiszombor) tapasztalatai:24:52 - Tavaszi kultúrák értékelése: kukorica és napraforgó kihívások1:04:40 - Szabó Attila (Kukutyin Műhely) beszámolója1:08:07 - Őszi vetések: repce, búza, árpa és mások1:28:00 - Szabó Zoltán (Homokhátság) tapasztalatai:1:30:06 - Őszi vetések: repce, búza, árpa1:38:19 - No-till AKG, vegyszer-megtakarítás és takarónövények1:59:20 - Zárszó és összegzés

Az aszály és a stresszkezelés lassan a mindennapok része a magyar mezőgazdaságban. De vajon tényleg az aminosav készítmények jelentik a megoldást? Rengeteg termék van a piacon, és a gazdáknak nehéz eligazodniuk az ígéretek tengerében.Ebben a HEKTÁR Plusz epizódban Gribek Dani vendégei Dr. Parádi István (egyetemi adjunktus, ELTE Biológiai Intézet, ExperiPlant Kft.) és Szabó István (üzletág-fejlesztési igazgató, Pro-Feed Kft.).A beszélgetés során kíméletlenül tisztába tesszük a fogalmakat. Kiderül, miért „sarlatánság” azt állítani, hogy egy csávázószer önmagában eldönti a termést , és miért tévhit, hogy a növénynek „esszenciális” aminosavakra van szüksége – hiszen mindet elő tudja állítani.Főbb témák az adásban:⚠️ Sarlatánság a piacon: Miért nem létezik a termésnövelő csodaszer? 🧪 Növényi vagy állati eredet: tényleg számít?🔥 Aszály és stressz: Hogyan működik a Prolin nevű aminosav „svájci bicskaként” a növényben a sejtmembránok védelmére?📊 A SZITA-elv: Hogyan csoportosítsuk a biostimulátorokat? (Szabályzó, Irányító, Támogató, Aktiváló) 💰 Megtérülés: Miért nem termésnövelő anyagok ezek, és miért éri meg használni őket?TARTALOM:00:00 - Podcastajánló, bevezető04:07 - Alapok: Mik azok az aminosavak?12:44 - Stresszvédelem, ozmotikus nyomás17:50 - Miért kell pótolni, ha a növény magától is termeli?23:35 - Fagy, aszály és a prolin 29:40 - Hogyan igazodjunk el a piacon a rengeteg termék között?39:00 - A SZITA-elv: Így csoportosítsd a biostimulátorokat! 58:04 - Terra-Sorb termékcsalád01:16:00 - Aminoquelant termékcsalád01:20:47 - Speciális termékek01:34:00 - Megtérülés: Működik a gyakorlatban vagy pénzkidobás?01:46:06 - Összegzés és elköszönés

Inkább csináljuk a jót rosszul, mint a rosszat a továbbiakban is - ez az elve Padra István környezetvédelmi szakembernek és komposztálási szakértőnek, aki a HEKTÁR Magágy podcastsorozat legfrissebb adásában arra próbál rámutatni, hogy miért tartja a legjobb megoldásnak a regeneratív, talajmegújító gazdálkodást. Mit jelent az, hogy a vizet ültet ültetni kell? HOgyan jöhetnének helyre a kis vízkörök? MIért van különös jelentősége a talajtakarásnak, és miért nem csak a városokban van hősziget jelenség?

„Mi lesz veled, magyar gazda?” – talán az utóbbi évek legégetőbb kérdése. Az aszályok, a piacok kiszámíthatatlansága, a támogatási rendszer átalakulása és a gazdasági nyomás sok termelőt állít válaszút elé. De mik a valós csődkockázatok, és hol vannak a kitörési pontok? Hogyan lehet átalakítani a vetésszerkezetet úgy, hogy az ne csak túlélésről, hanem jövőképről is szóljon?

Milyen lehetőségei vannak a magyar agráriumnak, és miért lenne égetően fontos több dologban is változtatni? Valóban agrárország vagyunk-e még, vagy a magyar mezőgazdaság szerepe már csak elméletben erős? Miért nem óvják jobban a termelők a legértékesebb gazdálkodási eszközüket, a talajukat? Egyáltalán tudják-e, mennyit ér az? Sok vagy kevés élelem termelődik a világban, és mekkora konkurenciát jelent Dél-Amerika vagy éppen Kína? És mi lesz a jövő növénye? A kukorica, a napraforgó, a szója, a kender vagy más? És van-e értelme állattenyésztésben gondolkodni? Miért kellene támogatni, hogy a gazda ne csináljon semmit?

Ebben a HEKTÁR Magágy podcastban őszintén beszélgetünk a magyar mezőgazdaság jelenéről és jövőjéről. Szó esik a likviditási problémákról, az inputárak és terményárak közti feszültségről, a regeneratív és precíziós megoldások szerepéről, valamint arról, milyen gondolkodásra van szükség ahhoz, hogy a válság után is maradjon életképes út a gazdák előtt.

Tarts velünk egy kemény, őszinte, nyílt, szakmai, de emberi beszélgetésre, amely nemcsak a problémákról szól – hanem arról is, hogyan lehet újra talpra állni.Gribek Dániel műsorvezető vendégei ezúttal:- Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ agrárszakértője, a Magyar Kukorica Kör oszlopos tagja- Szabó László, a HOLD Alapkezelő alapítója, tulajdonosa, aki jópár éve bivalytartásba kezdett, és azóta próbálja felhívni a figyelmet a talajaink fontosságára.

TARTALOM:

0:00 - 3:14 - Bevezető, podcastajánló

3:15 - 32:06 - A magyar agrárium helyzete

32:07 - 53:30 - A mezőgazdaság jövedelmezősége és agrártámogatások

53:31 - 1:10:55 - Árutőzsde és piacismeret, értékesítési stratégia

1:10:56 - 1:40:57 - Mit vessünk? / Egészséges magyar élelmiszer

1:40:58 - 1:53:31 - Állattartás és talaj

1:53:32 - 1:56:10 - Podcastzárás, elköszönés

A HEKTÁR Nagyágyúk 10. adásában ismét érdekes és hasznos agrártémákat beszéltünk át. Először visszatekintettünk a gabona aratására, illetve Lajos Misi mák eredményeire, majd a kukorica és a napraforgó helyzetével, valamint betakarításával foglalkoztunk. Több helyen is volt megdőlt napraforgó, amit Berend Feri NAS adapterrel, Csepregi Attila pedig gabona vágóasztallal szedett fel. De milyenek lettek az eredmények? Tényleg féltermés született Lajoskomáron térségében? Egyáltalán mennyi eső esett Csepregi Attiláéknál? És mi kell a hatékony öntözéshez? Vajon tényleg a borsó lehet a következő nagy dobás a magyar takarmányozásban? Mi kell ahhoz, hogy az kiváltsa a szóját, és megmentse a száraz Alföldet? Búzából pedig prémium vagy a takarmány minőség a jobb választás a kockázatok fényében?Gribek Danival és állandó vendégeivel – Berend Ferenccel, Csepregi Attilával és Lajos Mihállyal – ismét itt a magyar agrárium legnépszerűbb podcastműsora, a HEKTÁR Nagyágyúk..Támogasd a HEKTÁR podcastot és vlogot 👉 www.hektarpodcast.hu/tamogatasokTÉMÁK:- A borsó szerepe a takarmányozásban – kiválthatja-e a szóját, és lehet-e a borsó az alföldi gazdák megmentője?- Féltermés a kukoricánál Lajoskomárom környékén.- Az őszi búza minősége és a választás dilemmái: prémium vagy takarmány?- Rövid helyzetjelentések árpáról, mákról, napraforgóról- Miért hadgyakorlat az öntözés?TARTALOM:0:00 - 3:16 - Bevezető vizslákkal3:17 - 15:04 - Gabona aratási tapasztalatok15:05 - 17:22 - Misi elsőéves mák tapasztalati17:23 - 48:44 - Kukorica és napraforgó eredmények, kihívások48:45 - 1:09:37 - Öntözési anomáliák1:09:38 - 1:43:47 - Borsó - az Alföld megmentője?1:43:48 - 2:20:40 - Minőségi vagy takarmánybúza?2:20:41 - 2:22:52 - Műsorzárás, elköszönés

Milyen lisztet keres ma egy pék, és ez miért fontos a gazdálkodók számára? Milyen tulajdonságok kellenek egy búzánál, hogy jó liszt legyen belőle? Milyen különbségeket tapasztal egy pék a különböző lisztfajták használata során?A HEKTÁR podcast Magágy beszélgetéssorozatában folytatjuk a párbeszédet a minőségi búza termesztéséről és jelentőségéről. Tavaly két műsorban már felvetődött a liszt, a kenyér, a minőségi búza termesztése. Egyfajta alapozó volt a TMG Egyesülettel és Ormós Gabriellával az Egy egészség alapelvről szóló beszélgetés, majd következett a jelen műsor első része, amikor a liszt állt a középpontban. Ezúttal viszont a kenyéré a főszerep, méghozzá egy sztárpék közreműködésével... Gribek Dániel műsorvezető vendége:Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetőjeKörösi Tibor, a Karintia Kft. fejlesztési vezetőjeSzabadfi Szabolcs, vagyis Szabi a pék, aki Ausztriában és Olaszországban tanulta ki a kenyérsütés fortélyait.

Mekkora a baj a határban - főleg a kukorica kapcsán? Mi lehet a kultúrnövény sorsa? És a családi gazdaságok jövője? Van realitása a gazdálkodók összefogásának? Egy béraratás vagy a saját kombájn használata a kedvezőbb? Mi lehet a megoldás a csiga ellen a no-tillben? Van-e értelme a fehérjetámogatásnak? És elég lesz-e a pozitív záráshoz a kalászosok felvásárlási ára?Többek között ezekről a kérdésekről és témákról beszélgetnek Gribek Dániel műsorvezető közreműködésével a HEKTÁR nagyágyúi, Berend Ferenc, Csepregi Attila és Lajos Mihály.🎙 A beszélgetésben szó esik:az aszály hatásairól és a kukorica jövőjérőla béraratás kontra saját kombájn dilemmájáróla csigakárról no-till technológiábanaz összefogás akadályairól a hazai agráriumbana fehérjetámogatások és a kalászos felvásárlási árak szerepérőlTARTALOM:0:00 - 1:52 - Bevezető, podcastfelvezető1:53 - 56:07 - Határszemle és aszályhelyzet56:08 - 1:08:08 - Fehérjetámogatás és támogatások1:08:09 - 1:32:12 - Terménydiverzifikáció és kukorica1:32:13 - 1:43:18 - Saját kombájn vagy béraratás?1:43:19 - 2:18:35 - Gazdálkodók összefogása2:18:36 - 2:43:43 - Felvásárlási árak

Milyen problémás határozatokat kaptak az elmúlt időszakban gazdálkodók és szaktanácsadók az AÖP-vel kapcsolatban? Mi mindent sérelmeznek a szakemberek, és mi a probléma a fellebbezések gyakorlatával? Mi mindenért járnak szankciók az AKG esetén, és valóban rettegnek az új ciklustól a termelők? És vajon a legjobb időszakban vannak-e helyszíni ellenőrzések?Gribek Dániel műsorvezető ezúttal Pálné Dr. Harcsa Mariattával, a Növénydoktor Kft. tulajdonosával, növényorvossal, szaktanácsadóval, valamint Morva Tamás növényorvossal, szaktanácsadóval, a Morvanövénydoki Kft. tulajdonosával beszélgetett őszintén, tabuk nélkül az agrártámogatások adminisztratív hátteréről.Kérjük, támogassátok a HEKTÁR podcastok elkészítését! Ez a beszélgetés a HEKTÁR Magágy beszélgetéssorozat különkiadása, és nem jöhetett volna létre közösségi támogatás nélkül. Ez a műsor jó példája annak, hogy milyen adások készülhetnek közösségi finanszírozásból, hiszen ehhez a témához vélhetően nehezen tudtunk volna szponzort szerezni. Ez tehát a TI podcastotok, köszönöm a támogatóimnak, hogy létrejöhetett. 🎯 www.hektarpodcast.hu/tamogatasFontos mondatok a műsorból:- Bármi hibát érzékel a nemzeti adóhatóság, azonnal hiánypótlásra kötelez – egy AÖP-re nincs ilyen esélyünk.- Eltelt két év, és még mindig ugyanazok a tipikus hibák jönnek, és nem látom azt, hogy egyszerűsödne maga a rendszer.- Telefonhasználatban nem túl jártas gazdálkodó azért többmilliós szankciót kapjon, hogy elkészült a fotó egy régi doboz kaszáról, és az a probléma, hogy nem látszik, hogy hátul van.- A legtöbb támogatásnak az alapja az eGN, mert azt ellenőrzik, hogy ez rendben van-e. Tökéletesen kellene, hogy működjön – de nem működik.- Az ellenőrökkel általánosságban maximálisan meg vagyok elégedve, mert én nem találkoztam még rosszindulatú, büntetni akaró ellenőrrel.- Növényorvosként fölvisszük a permetezésekhez a tapadásfokozó segédanyagokat is. Tévesen a rendszer ezeket tiltott szerként szűrte ki.- Nagyon nehéz, amikor kimondod egy gazdálkodónak, hogy „hát, figyelj, egy éven belül, ne számolj vele”. Ezek súlyos összegek...- Az Irányító Hatóság nem veszi figyelembe, hogy a termelő már jó esetben ősszel elkezdi a következő évét megtervezni – sőt, akár már nyár elején.- 2023-24-ben a karbamidot "irtottam", mert nem tudok azonosulni a kijuttatásával. Ezt a hozzáállásomat viszont megváltoztattam, mert belátom, hogy ez az egyik legkockázatmentesebb AÖP-vállalás.- A kiírás és a beadás után, ha jól számolom, ötször módosították visszamenőlegesen magát a felhívást.TARTALOM:0:00: - 3:42 - Bevezető, vlogajánló3:43 - 47:41 - AÖP problémák47:42 - 1:04:14 - Ellenőrzések1:04:15 - 1:16:00 - AKG problémák és félelmek1:16:01 - 1:44:14 - A szaktanácsadók helyzete és javaslatai

Vízgazdálkodási kritikák és lehetséges megoldások a vízhiányra egy geográfus-gazdálkodó-vadgazdálkodó, egy vízépítő mérnök és egy természetvédelmi szakember szemével.A HEKTÁR Morotva sorozat újabb adásában ismét az Alföld sorsát meghatározó kérdéseket vizsgálnak Gribek Dániel műsorvezető vendégei. Röviden: mit tehetünk a vízhiány ellen anélkül, hogy újabb ökológiai károkat okoznánk?Három különböző szemlélet – egy geográfus-gazdálkodó-vadgazdálkodó, egy vízépítő mérnök és egy természetvédelmi szakember – találkozik egy asztalnál, hogy a vitán túlmutató párbeszédben válaszokat keressenek:💧 Milyen mezőgazdasági termelés folyhat a jövőben a Kárpát-medencében és különösen az Alföldön?🏞 Mit okozhatnak a duzzasztók, a tározók és a különböző vízpótlási tervek?🌾 Lehet-e úgy öntözni, hogy közben ne tegyük tönkre a gyepeket, élőhelyeket?💧 Hogyan lehetne fenntarthatóan vizet juttatni a kiszáradó térségekbe?🌾 Mit tehet ma egyetlen alföldi termelő, és milyen rendszerszintű változásokra lenne szükség?📌 Milyen vízió mentheti meg a magyar mezőgazdaságot?👉 Iratkozz fel a HEKTÁR csatornára további mély szakmai beszélgetésekért!www.hektarpodcast.huTámogasd a HEKTÁR podcastok elkészítését:www.hektarpodcast.hu/tamogata

Miért ne maradjon a fiókban a talajvizsgálati jegyzőkönyv? Miben segít a levélanalízis, és tényleg érdemes költeni rá? Milyen talajproblémához milyen talajjavítót használjunk? Kell-e foglalkozni a talaj pH-val? Mi az összefüggés a kalcium és a baktériumok között? Gyorsabban tünteti el a tarlóbontás a szármaradványt egy területről?

Gribek Dániel műsorvezető a HEKTÁR Plusz podcast újabb részében a Phylazonit támogatásával ismét a talajvédelemmel, a talajjavítással és a tudatos döntésekkel foglalkozik.

Vendégei:

- Berecz Sándor, a Calmit Agrár mezőgazdasági üzletágvezetője

- Imreh Gergő, a Via Naturalis Consulting Kft. innovációs vezetője

- Vajda Péter, az Agrova Kft. tulajdonosa, ügyvezetője

Néhány fontosabb gondolat a podcastból:

- Talaj az nem támasztó közeg, hanem támogató közeg

- A szármaradvány-bontás az nem azt jelenti, hogy eltüntetjük a szármaradványt a területről, sőt nem is gyorsítunk rajta.

- Hogy lehet az, hogy a a traktorra költünk, cseréljük benne a légszűrőt, adjuk hozzá a kenőanyagot, rátesszük a megfelelő embert, de a talaj meg valahogy olyan, minthogyha egy ilyen biztos bázis lenne. Mint a beton a tanyaudvaron, hogy arra rá tudunk állni.

- Ha itt most egy-két éven belül nem lesz valami nagyon nagy váltás és változás, akkor nem tudom, hogy öt–tíz év múlva a magyar agráriumról fogunk-e tudni beszélni.

- Mindenki hibázhat, és hibázni is fog. Ezzel nincsen probléma szerintem, mert olyan nincsen, hogy valamit tökéletesen csináljunk.

- Gazdák generációi a talajt adják át egymásnak – tehát ez lenne a legfontosabb, amibe kellene invesztálni minden egyes esztendőben.

- A növényvédelem egy olyan téma, amiben használnak és alkalmaznak külső szaktanácsadót. Ez a gyakorlat valahogy nem adaptálódott a talajokra.

- Hát tömörödik a talaj? Akkor vagy forgatjuk, vagy lazítjuk. Mit csinálunk? Vasat használunk. Vasat. Vasban gondolkodunk. Nem a vasban kell gondolkodni – a talajban kell gondolkodni.

TARTALOM:

0:00 - 2:38 - Bevezető, vlogajánló

2:39 - 25:03 - Szemléletváltás, talajközpontúság

25:04 - 44:01 - Talajvizsgálati jegyzőkönyvek és a kén

44:02 - 57:45 - Talaj pH - mire hat?

57:46 - 1:03:27 - Meszezés és/vagy talajjavítás?

1:03:28 - 1:29:26 - Mikrobiológia és talaj-pH

1:29:27 - 2:06:25 - Nyári tarlóbontás

2:06:26 - 2:07:31 - Zárszó

Honnan tudhatjuk, hogy mennyit és mikor öntözzünk? Milyen eszközök állnak a rendelkezésre, hogy minél optimálisabb legyen a vízfelhasználás. Csökkenthetők a költségek szenzorokkal, és mit kezdhetnek a gazdálkodók a begyűjtött adatokkal? Valóban van értelme az öntözési szaktanácsadásnak?

Hogyan öntözzünk jól, gazdaságosan és fenntarthatóan? A HEKTÁR Morotva legfrissebb KITE különkiadásában ismét az öntözésről beszélgetünk . A három részes minisorozat utolsó epizódjában nemcsak technológiai, hanem a gazdasági és a döntéshozatali oldal is szóba kerül. A vízhiány, aszályos időszakok és a kiszámíthatatlan időjárás új kihívásokat állítanak a gazdálkodók elé – de léteznek jó válaszok, méghozzá az adatokon alapuló megközelítés.

Gribek Dániel műsorvezető arról beszélgetett vendégeivel, – Dr. Szabó Emese (KITE), Varga Zoltán (KITE) és Balogh Sándor gazdálkodó –, hogy miként lehet a rendelkezésre álló adatokat valódi döntésekké alakítani. Szó esik a vízmérleg-számítás gyakorlatáról, a differenciált öntözés lehetőségeiről, sőt a tápanyag-kijuttatásról is.

A beszélgetésben szó esik a talajállapot fontosságáról, a vízhasználat megfelelő időzítéséről, a precíziós öntözési rendszerek lehetőségeiről, valamint arról is, hogy milyen szerepe van a szaktanácsadásnak a fenntartható öntözésben. Az egyértelmű cél: nem több vizet kijuttatni – hanem jól öntözni.

Mi alapján dönt egy innovatív gazdálkodó arról, hogy mikor és mennyit öntöz? Van-e egyáltalán biztosan jó döntés? Mennyire lehet bízni az időjárás-előrejelzésekben, és hogyan kell lehelyezni egy talajszondát? Egyáltalán mit mér az, és hogyan ültethető át a gyakorlatba a rengeteg adat, ami a termelő birtokába kerül?

TARTALOM:

0:00 - 3:10 - Bevezető, vlogajánló
3:11 - 16:43 - Problémafelvetés, az öntözés bizonytalansága

16:44 - 36:12- Az alapok: időjárás, vízmérleg-számítás

36:13 - 53:07 - Tippek a szenzorok lehelyezéséhez

53:08 - 1:02:46 - A második és lépcsőfok - egyre több adat

1:02:47 - 1:13:11 - Megtérül az adatok feldolgozása?

1:13:12 - 1:33:58 - Adatfeldolgozás, döntéstámogatás, öntözési szaktanácsadás

1:33:59 - 1:38:20 - Tápanyag-kijuttatás öntözéssel

1:38:21 - 1:43:49 - Talaj és öntözés

1:43:50 - Befejezés, elköszönés

Mi a probléma a szárbontással, és mi gondolkodtatta el Csepregi Attilát ezzel kapcsolatban? Probléma-e a szármaradvány akár növényvédelmi szempontból? Milyen fenntartások hangoztak el a mikrobiológiai készítmények kapcsán? Hogyan válhat fenntarthatóbbá a hígtárgya kijuttatása Lajoskomáromban, miben gondolkodik Lajos Misi a szerves trágya kapcsán, és mennyire hatékony a szántóföldi szakaszos legeltetés Berend Ferinél? Milyen tapasztalatok halmozódtak fel a HEKTÁR Nagyágyúinál a szerves- és hígtárgya-kijuttatás, valamint a talajbaktériumok kapcsán? Miért romlott a talajaink állapota az elmúlt évtizedekben, ha nem a szántástól? És tényleg ugyanolyan romboló hatású lehet a forgatásnélküli talajművelés mint a szántás?A HEKTÁR Nagyágyúk podcastsorozat különkiadásában két témának futott neki Berend Ferenc, Csepregi Attila és Lajos Mihály, valamint Gribek Dániel műsorvezető: az egyik a talajbaktériumok, mikrobiológiai készítmények, míg a másik a szerves- és hígtrágya-kijuttatás és -kezelés. Persze a szántás, a no-till és a forgatásnélküli talajművelési rendszerek ebben a részben is felvetődtek, ahogy a tápanyag-utánpótlás is megjelent a beszélgetésben.

TARTALOM:

0:00 - 1:46 - Bevezető, vlogajánló

1:47 - 32:36 - Attila és a fenntarthatóság + forgatásnélküli talajművelés

32:37 - 1:24:26 - Szerves- és hígtrágya-kijuttatás a gyakorlatban

1:24:27 - 2:50:32 - Talajbaktérium, szárbontás és tápanyag-utánpótlás

2:50:32 - 2:53:05 - Befejezés, elköszönés

Hogyan lehet hatékonyabb, ezzel együtt fenntarthatóbb az öntözés? Milyen megoldások vannak a vízfelhasználás csökkentésére úgy, hogy a termésbiztonság szavatolva legyen - akár esőszerű, akár szántóföldi csepegtető öntözésről beszélünk kis vagy nagy gazdaságok esetében? Megtérül egy ilyen beruházás? Mikor kezdték az öntözési szezont például Mezőhegyesen, és ehhez a munkához társul-e a talajművelési módok megváltoztatása? Minden esetben csak új öntözőberendezésekben kell gondolkodni, vagy modernizálhatók a régebbi eszközök is?A HEKTÁR Morotva második KITE által támogatott különkiadásában az öntözés hatékonyságáról és fenntarthatóságáról beszélget Gribek Dániel újságíró három vendégével: Bereczki Péter kereskedelmet támogató mérnökkel, Szendi Jenő öntözési üzletág vezetővel és a Mezőhegyesi Ménesbirtok öntözési csoportvezetőjével, Szlovák Norberttel.Régi öntözőrendszerek felújítása, az új fúvókák kiválasztásának szempontjai, a talaj központi szerepe az öntözésben, az aszály hatása a Dél-Alföldön... Csak néhány témakör, amit érint a legújabb HEKTÁR Morotva.TARTALOM:0:00 - 3:10 - Bevezető, vlogajánló3:11 - 18:27 - Problémafelvetés, öntözés Mezőhegyesen18:28 - 31:21 - Szórófejek, fúvókák - fenntartható öntözési megoldások31:22 - 36:56 - Minden megéri öntözni?36:57 - 56:02 - Öntözés és talaj, talajvédelem56:03 - 1:02:01 - Megtérülés és másodvetés1:02:02 - 1:06:57 - Régi öntözőrendszerek felújítása1:06:58 - 1:10:47 - Körforgó, lineár, dobod ööntözés1:10:48 - 1:23:01 - Szántóföldi csepegtető öntözés1:23:02 - 1:28:49 - Precíziós öntözés Mezőhegyesen1:28:50 - Műsorzárás, elköszönés, összefoglaló

Milyen mértékű vészhelyzet alakulhat ki a magyar állattenyésztésben a ragadós száj- és körömfájás országos elterjedése esetén? Milyen ágazatokra van vagy lehet hatással a járvány és mit tehetnek az állattenyésztők, hogy csökkentsék a kockázatot? Milyen tünetei vannak szarvasmarhánál, sertésnél és juhnál? Állatgyógyászati szempontból mennyi igazság van az internetet elárasztó kommentekben, mely szerint pl. az állatok akár sós víztől vagy disznózsírtól is felgyógyulnak, és ellenállóbbak lesznek? Milyen további intézkedésekre lenne szükség, ha újabb telepeken megjelenne a száj- és körömfájás betegség? Mi a helyzet a Hortobágyon, a Dél-Alföldön vagy éppen Dél-Nyugaton?Mi lesz, ha bejut a vírus egy telephelyre, és hogyan lehet ebből felállni? Feladja egy állattenyésztő? És kell-e a társadalmi felelősségvállalás az áldozatul esett telepek kapcsán?Gribek Dániel műsorvezető vendégei ezúttal: Dr. Pikó Evelin állatorvos és Halász Tamás, a Hód-Mezőgazda Zrt termelési igazgatóhelyettese. De megszólal az adásban Kun Péter és Mozsgai József húsmarhatartó, sertés témában Csepregi Attila, valamint az ÖMKi-től Márton Aliz a szenzorok használatával kapcsolatban.A ragadós száj- és körömfájás megjelenése komoly kihívást jelent a magyar állattenyésztés számára, a szakemberek szerint a betegségtől nem félni kell, hanem rettegni. A párosujjú patásokat érintő vírus kapcsán a szarvasmarha a legérzékenyebb faj, de a sertések és a juhok is fontos szerepet játszanak a járvány lefolyásában.A ragadós száj- és körömfájás nemcsak állategészségügyi, hanem nemzetgazdasági kérdés is, hiszen a vírus jelenléte az országban komoly gazdasági nehézségeket okozhat, beleértve az export korlátozását és a belföldi piacra gyakorolt hatásokat. Ezért szigorú intézkedésekre, a legkomolyabb megoldásokra lenne szükség.TARTALOM:0:00 - 4:22 - Podcastajánló, bevezető4:23 - 11:56 - Kell-e félni?11:57 - 20:58 - Mi az a ragadós száj- és körömfájás? (1.)20:59 - 26:59 - Szenzorok a marhákon - Márton Aliz (ÖMKi)27:00 - 34:19 - Vakcina - miért nem segít az oltás34:20 - 48:15 - Hogyan terjed a ragadós száj- és körömfájás48:16 - 1:00:17 - Védekezés és legeltetés a Hortobágyon - Kun Péter, Kun Ranch1:00:18 - 1:15:04 - Megelőzés, védekezés a Hód-Mezőgazda Zrt.-nél1:15:05 - 1:21:27 - Sertéspiaci és gabonapiaci hatások - Csepregi Attila, Lajoskomárom1:21:28 - 1:40:03 - Kommunikációs hibák és kihívások - ágazaton belül és kívül1:40:04 - 1:49:05 - Közösségi felelősségvállalás - Mozsgai József, Mozsi Major1:49:06 - 1:51:35 - Aföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok elhalasztása1:51:35 - 1:57:29 - Mi történne, ha... Feladja egy állattenyésztő?1:57:30 - 2:01:39 - Elköszönés, zárszó, podcast vége

Vizet a tájba - de miből, egyáltalán mennyit és hogyan? Mire elég a gazdálkodók önkéntessége, és mennyire van sikere a jelentkezési felületnek? Hogyan lehetne költséghatékonyan vizet juttatni a tájba szivattyúkkal? Miben segítenek a hódok? Mikorra lehet valami változás az Alföldön - akár a Homokhátság vagy a Nyírség területén? Mik a gyakorlati tapasztalatok Debrecen térségében? Kell félnie az öntöző gazdáknak a fejlődő ipari vízfelhasználástól? Hogyan képzeli el a Vízügy az együttműködést a gazdálkodókkal, és mit fogunk érezni abból a szemléletváltásból, amiről egyre többet hallunk? És biztosan nem csak hallani fogunk erről? Biztosítható-e öntözővíz 2025-ben a termelőknek? És mit szólnak a hallgatói kritikákhoz?

Gribek Dániel ezúttal Gacsályi Józsefet, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettesét, valamint Kincses Dánielt, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság megbízott műszaki igazgatóhelyettesét látta vendégül a HEKTÁR Morotva podcastban.

TARTALOM:

0:00 - 3:30 - Bevezető, podcastajánló

3:31 - 14:37 - Vizet a tájba program bemutatása

14:38 - 47:47 - Vizet a tájba - a gyakorlatban

47:48 - 1:08:11 - Hallgatói kérdések - árvíz, kritikák, csatornák

1:08:12 - 1:13:10 - Vízgazdálkodás a településeken

1:13:11 - 1:18:56 - Jó példák a Vízügytől - hódokkal

1:18:57 - 1:25:29 - Gerillamozgalmak és a Vízügy

1:25:30 - 1:27:24 - Homokhátság és Nyírség

1:27:25 - 1:43:42 - Öntözés, vízlépcsők

1:43:43 - Kapcsolattartás, jövőbetekintés

Mi az a Kwizda aszálymenedzsment program? A legfrissebb HEKTÁR Plusz podcastban erre keresi a választ Gribek Dániel műsorvezető Dr. Czinege Erik segítségével.Az tény, hogy az aszály egyre komolyabb problémát okoz a hazai gazdalkodók számára, így nem meglepő, hogy a termelők új, komplex lehetőségeket keresnek a szárazságra, a növényi stresszekre. A Kwizda aszálymenedzsment programja egy olyan átfogó technológiai megoldást kínál, amely segít a gazdálkodóknak a talaj egészségének megőrzésében, a vízmegtartásban, a növények kondiciójának növelésében.Valóban hatékonyak a Wuxal és Azospeed lombtrágyák? Miben egyedi a szilikát tartalmú, legfrissebb fejlesztésű Wuxal Sicure termékcsalád? Mit tud a Kwizda új terméke, a Nurdpray növénykondicionáló? Hogyan hat a talajra a Kwizda Vital Terra talajoltó készítmény? Valóban nagy mennyiségben tartalmaz mikorrhiza gombát a Kwizda Vital Myco?TARTALOM:0:00 - 2:50 - Bevezető, vlogajánló2:51 - 14:15 - Kwizda aszálymenedzsment program - általánosságban14:16 - 24:42 - Kwizda Vital Terra talajoltó készítmény24:43 - 36:15 - Kwizda Vital Myko mikorrhiza gomba készítmény36:16 - 47:21 - Nurspray növénykondicionáló, biostimulátor47:22 - 53:09 - Kwizda Wuxal termékcsalád - Sicur változat53:10 - 57:47 - Azospeed lombtrágyák57:48 - 1:21:13 - Hektárköltség komplexen, várható eredmények1:21:14 - 1:22:28 - Elköszönés, műsorzárás

Mi a helyzet a határban, milyen állapotban vannak az őszi kalászosok? Hogyan tekintenek a vetési időszakra a Hektár Nagyágyúi? Miből mennyi és mikor kerül a talajba? Miért nem hisz a no-tillben és a környezeti fenntarthatóságban Csepregi Attila? Mennyiért állítanak elő terményt az ukrán gazdák, és mennyiért vásárolják a vetőmagot? És milyen gondolatokat ébresztett az Utolsó földműves című dokumentumfilm?

Újra itt a HEKTÁR Nagyágyúk podcast Gribek Danival és vendégeivel, Berend Ferenccal Csepregi Attilával és Lajos Mihállyal

TARTALOM:

0:00 - 3:18 - Bevezető, podcastajánló

3:19 - 21:03 - Az utolsó földműves - filmkritika talajműveléssel

21:04 - 42:12 - Gyulai Iván és a talajvédelem

42:13 - 59:50 - No-till vita Attila és Feri között

50:51 - 1:34:17 - Mennyiből termelnek az ukránok?

1:34:18 - 2:29:08 - Határszemle március 14-én

2:29:08 - 2:30:34 - Befejezés

TARTALOM:0:00 - 3:44 - Bevezető, podcastajánló3:45 - 25:46 - Karbonprogramok - megéri vagy sem?25:47 - 36:11 - Hogyan mérhető a szénmegkötés?26:12 - 46:45 - Technológia finanszírozása46:46 - 1:01:32 - No-till előnyök, technológiaváltás1:01:33 - 1:13:00 - További karbonprogram tapasztalatok1:13:01 - 1:24:44 - A karbonfarming, karbonprogramok jövője1:24:45 - 1:54:44 - No-till kezdet1:54:45 - 1:56:24 - Podcastzárás, elköszönés

Milyen megoldások léteznek az erózió ellen a dombvidéki területeken? Mit lehet kezdeni egy rendszeresen belvizes táblával? Milyen gyakorlatot folytat a talajvédelem érdekében egy Zala vármegyei gazdálkodó, akinél mindkét hidrológiai szélsőség megfigyelhető? Vízrendezés az árokásától a gyepesített sávokon át a direktvetésig, sávművelésig.A HEKTÁR Morotva különkiadásában a KITE szakembereivel, Bellai Tamással és Dr. Riczu Péterrel, valamint egy Zala vármegyei termelővel, Kátai Zsolttal beszélget Gribek Dániel műsorvezető a belvízről és az erózióról, illetve az azok által okozott károk mérsékléséről.Vajon teljesen el kell tüntetni egy tábláról a belvizet, és levezetni a csatornán keresztül, vagy van más lehetőség a probléma megoldására? Mennyi szervesanyag tűnik el a talajból, sőt mennyi talaj vész el egy heves esőzés során, ha nincsen takarva a tábla? Miért fontos a precíziós gazdálkodás az erózióvédelemben, a talaj megóvásában? Tényleg kéz a kézben kellene járnia a precíziós megoldásoknak és a talajvédelemnek? Milyen lehetőségeket rejt a 3D táblatérképek használata? Mennyire macerás az eróziócsökkentő gyepsávok létesítése és karbantartása? Enyhítheti az eróziókárokat a direktvetés, a sávművelés vagy a mulcsművelés? Mindezekre választ ad a HEKTÁR Morotva különkiadása.TARTALOM:0:00 - 3:12 - Bevezető, podcastajánló3:13 - 10:46 - Belvíz - Problémafelvetés10:47 - 18:07 - Erózió - problémafelvetés18:08 - 53:24 - Síkvidéki vízrendezés - Megoldások a belvízre53:25 - 1:39:53 - Dombvidéki vízrendezés - Megoldások erózióra1:39:54 - 1:44:08 - Záró gondolatok, üzenetek1:44:09 - Elköszönés, podcastzárás

Vajon tényleg hatékonyak a vadriasztó szerek? Mennyire tudta csökkenteni a vadkár mértékét egy új készítménnyel egy Békés vármegyei gazdálkodó? És miben rejlik az Attend SA Kft. saját fejlesztésű Game Repellent Pro vadriasztójának ereje?Magyarországon a vadkár mértéke évente 2-3 milliárd forintra tehető, de a valós szám ennek akár tízszerese is lehet. Mindennek oka a vadállomány növekedése, az éghajlatváltozás és az élőhelyek csökkenése. A vadászok és a gazdálkodók érdekei gyakran ütköznek, ami konfliktusokhoz vezet, de a vadkár csökkentésére számos lehetőség van, többek között a vadkárelhárító vadászat, a kerítések, az ultrahangos vadriasztók és a vadriasztó szerek.A Game Repellent Pro egy új, növényi alapanyagokat is tartalmazó vadriasztó szer, amely hatékonyan csökkenti a vadkárt. A szer egyrészt kellemetlen ízű, másrészt pedig olyan illatanyagokat tartalmaz, amelyeket a vad érdeklődését felkelti.A Game Repellent Pro hatékonyan csökkenti a mezei nyulak, őzek, gímszarvasok, dámszarvasok, vaddisznók és muflonok okozta károkat. A szer hatékonysága 14-21 napig tart, az ára pedig kb. 10 000 Ft literenként.

Tényleg működnek a talajoltó készítmények? Mi értelme van a szárbontásnak, a talajtakarás korai eltüntetésének? Vajon pénzkidobás ezeknek a termékeknek a használata? Hogyan igazodhatunk el a piacukon, és tényleg mindenre jók, amikre mondják? Megoldják a fuzárium vagy éppen az aflatoxin problémáját? Mit javasol a gyártó a kijuttatással kapcsolatban például egy aszályos időszakban? Milyen kísérletek zajlanak a mikrobiológiai készítményekkel kapcsolatban? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ Gribek Dániel műsorvezető a HEKTÁR Plusz podcast legfrissebb adásában, ahol a Phylazonit szakemberei voltak a vendégek. Vajda Péter, az Agrova Kft. tulajdonosa, ügyvezetője, és Csatári Gábor kísérletvezető. Szóba került az AÖP, a regeneratív gazdálkodás, a talajoltó készítmények minősége, de számos más téma is. Számos kérdés és sok válasz a mikrobiológiai termékekről, a szárbontásról és talajoltásról.TARTALOM:0:00 - 5:17 - Vlogajánló, bevezető5:18 - 20:55 - Mikrobiológiai készítményekről általában20:56 - 34:29 - Milyen törzsekből mennyit?34:30 - 42:22 - Talajbaktérium tudatosan?42:23 - 58:50 - Kísérletek talajbaktériumokkal58:51 - 1:09:35 - Talajkímélés és talajélet serkentése1:09:36 - 1:15:48 - Szántás és baktériumkészítmények kapcsolata1:15:49 - 1:28:07 - AÖP és talajbaktérium-készítmények1:28:08 - 1:40:41 - Növényvédelem mikrobiológiával: fuzárium, aflatoxin1:40:42 - 1:50:59 - Szárbontás - Kell vagy sem?1:51:00 - 1:56:33 - Mikor és hogyan juttathatók ki a baktériumok?1:56:34 - 2:01:49 - Talajmegújítókról2:01:50 - 2:04:09 - Elköszönés, zárás

Hogyan ismerhetik meg a gazdálkodók még jobban a talajukat? Kell-e mindenáron drága vizsgálatot végezni vagy akár egy ásás során is találhatnak olyan jeleket, amiből hasznos következtetéseket vonhatnak le? Mit jelent a talajerő kifejezés, és miért fontos a talajegészség? Miért hallunk majd ezekről a fogalmakról egyre többet?A HEKTÁR Magágy podcastsorozat vendége ezúttal prof. dr. Biró Borbála ökológus, talajbiológus, professzor emerita egyetemi tanár, az MTA doktora, akivel megpróbálunk belesni a talpunk alatt élő és működő rendszerbe. Mikorrhizák, egyéb gombák, baktérium, ugróvillások - számos élőlény szerepe előkerül, amelyek hatással vannak a termelésbiztonságra, de az élelmiszerbiztonságra is. Ez ugyanis egyre fontosabb szempont lesz. Ahogy az is, hogy a lehető legjobban alkalmazkodunk, adaptálódjunk a klímaváltozáshoz, miben a növénymikrobiom, a mikrobiológia, a talajélet komoly segítséget tud nyújtani. Gribek Dániel műsorvezető mindezek mellett számos egyéb kérdést is felvetett a szakembernek, ilyen a műtrágyák hatása a talajéletre vagy a glifozát témaköre. De a beszélgetés egy jelentős részében a talajoltó készítménye hatékonysága is középpontba került.Milyen kapcsolatok állnak fent a talaj és a növények között? Hogyan segíthetjük azt, és vajon tényleg minden hangzatos megoldás hatékony is? Miért kellene több szervestrágya, és tényleg annyira rosszak a műtrágyák? Mi a helyzet a talajoltó készítményekkel? Ezekre mind választ ad a HEKTÁR Magágy podcastsorozat legfrissebb adása.TARTALOM:0:00 - 3:38 - Bevezető, vlogajánló3:39 - 35:00 - Talajegészség és talajerő 35:01 - 48:55 - Talaj megismerése gazdaszemmel48:56 - 1:03:09 - Talajoltás, talajbaktérium-készítmények1:03:10 - 1:11:44 - Glifozát kérdés1:11:45 - 1:17:14 - Valóban rosszak a műtrágyák?1:17:14 - 1:20:32 - Bálák az erőművekben1:20:33 - 1:23:26 - Klímaadaptáció és talaj1:23:27 - Zárszó, elköszönés

A HEKTÁR Morotva harmadik adásában az öntözés technikai oldaláról lesz szó. A vendég ezúttal Hegedűs Attila, a Bauer Hungária Kft. ügyvezetője, aki bemutatja az öntözés feltételeit, illetve annak legmodernebb megoldásait. Mi a különbség a lineár, a körforgó és s csévélődobos öntözés között? Melyik fenntarthatóbb? Miért fontos a precíziós öntözés, és miért fontos az automatizálás? Mi az a gumitömlős gerincvezeték? Tobbek között ezek a témák is felvetődnek. Podcastunkban ezúttal is nagy szerepet kapnak a gazdálkodó hallgatóink kérdései, ezúttal Karacs Géza termelő felvetései színesítik a műsort szakmai szempontból. TARTALOM: 0:00 - 4:17 - Bevezető, vlogajánló 4:18 - 10:12 - Az indulás - Öntözéstervezés, az öntözés feltételei 10:13 - 12:40 - Miért kell öntözni? 12:41 - 16:03 - Hogyan indul egy öntözési projekt? 16:04 - 23:19 - Kihívások 23:20 - 34:52 - Mi a különbség? Csévélődobos, lineár, körforgó, corner 34:53 - 39:49 - Megtérülés, gazdaságosság 39:50 - 59:09 - Hallgatói kérdések - Karacs Géza öntözésfejlesztése 59:10 - 1:03:38 - Gyakorlati tervek, megoldások 1:03:39 - 1:07:44 - Munkaerőhiány, precíziós öntözés, automatizálás 1:07:45 - 1:11:23 - Kiemelkedő öntözési beruházások és projektek 1:11:24 - 1:16:23 - Öntözési pályázat, hitel 1:16:24 - 1:19:40 - A jövő öntözési fejlesztései 1:19:41 - 1:20:29 - TMG REAG 8. Talajélet Konferencia beharangozó 1:20:30 - 1:22:44 - Búcsúzás, zárás

Hogyan döntöttek a HEKTÁR Nagyágyúi az AKG kapcsán? Belépnek-e, és ha igen, akkor mit vállalnak? Hogyan alakult az elmúlt adás óta az aflatoxin helyzet? A szántás vagy a hibrid lehet a megoldás? Miért lenne jó, ha a felvásárlók hibridajánlást tennének a gazdálkodók számára? És miért hiányoznak húsbavágóan az adatok számos agronómiai területen?

A HEKTÁR Nagyágyúk podcastban ezúttal Berend Ferenc, Csepregi Attila és Lajos Mihály volt Gribek Dániel műsorvezető vendége, aki ezúttal a szokásosnál is kevesebbet jutott szóhoz, annyira izgalmas és érdekes szakmai beszélgetés bontakozott ki az aflatoxin, annak vizsgálati módszerei, valamint a szántás és a no-till kapcsán.

Tényleg mindent megold az eke? Hogyan szántottak őseink mondjuk 100 éve? Az tényleg szántás volt-e egyáltalán? És milyen filmet kell majd elemeznie Csepregi Attilának nyilvánosan? Többek között ezekre is választ kaphatnak a hallgatók.

Tényleg minőségi búzát kellene előállítani Magyarországon? Jobb és stabilabb a prémium termény piaca, és magasabb az ára is? Magasabbak a termelési költségek, és tóbb szakértelmet kíván, ráadásul a termésátlagok elmaradnak? Számos kérdés, ami felvetődött a legfrissebb HEKTÁR Magágy podcastban, aminek témája a minőségi, premium búza, annak eladhatósaga és termesztése. A stúdióban ezúttal Gribek Dániel műsorvezető vendégei egy újabb jövőbe mutató témát boncolgattak a múlt többszöri megjelenítésével. Csontos Attila, a Júlia Malom vezetője többek között arról beszélt, hogy mire van szüksége egy molnárnak, és miért lenne jó, ha nemcsak a fehérje és a sikértartalomra figyelnének a gazdálkodók. Kitekintett a nemzetközi gabonapiacra is, de szamos hazai tapasztalatát is megosztotta. Mi az a kekszbúza? Minden búzából kenyér lesz? Tényleg Olaszországba megy minden prémium minőségi termék? A HEKTÁR Magágyban a Karintia Kft. képviseletében Bene Zoltán cégvezető és Kőrösi Tibor fejlesztési vezető ismertette tapasztalatiat a minőségi búzatermesztés sajátosságairól, de annak eladhatóságáról is. Mindezek mellett két interjú is szélesíti a kitekintést: Fórian Zoltán az ERSTE vezető elemzője, valamint legutóbbi adásunkból Ormós Gabriella pék is feltűnik műsorunkban. A premium búza tényleg kitörési lehetősége lenne a magyar agráiumnak? Ez a fő témája a legfrissebb HEKTÁR podcastnak. TARTALOM: 0:00 - 4:03 - Bevezető, vlogajánló

4:03 - 14:17 - Miért minőség?

14:18 - 21:36 - Mi az a minőségi, prémium búza? Mire vágynak a malmok?

21:37 - 33:14 - Megismétlődik a múlt? Visszatekintés

33:15 - 41:22 - Búzapiaci lehetőségek, reológia, termésátlagok

41:23 - 45:27 - Búzapiaci helyzetkép - Fórián Zoltán

45:28 - 1:06:25 - Minőség vagy mennyiség? Technológiai különbségek

1:06:26 - 1:30:19 - Piaci árak - prémium búza

1:30:20 - 1:43:09 - Hogyan kell prémium búzát termeszteni? + Búza szemenkénti vetése

1:43:10 - 1:45:39 - Mire van szüksége egy péknek? Ormós Gabriella

1:45:40 - 1:59:40 - Mire van szüksége egy molnárnak?

1:59:41 - 2:06:45 - Zárógondolatok, elköszönés

Miért fontos az ember egészsége szempontjából a talaj védelme? Miért lenne lényeges több figyelmet fordítani a talaj, a növény, az állat, az ember és a táj összefonódásaira, és mit tehetnek a termelők azért, hogy még jobb minőségű terményt állítsanak elő? Egyáltalán szempont lehet-e ez napjaink mezőgazdaságában? Lehet egészséges élelmiszerről beszélni növényvédő szer felhasználása mellett is. Ami ma prémium, az régen tényleg alapvető élelmiszer volt? És pontosan mi az az Egy Egészség alapelv? A HEKTÁR Magágy aktuális adása egyfajta felvezetése kíván lenni a januári TMG REAG Talajmegújító Konferenciának, ami mostanra három naposra duzzadt, és a podcast témaválasztása nem véletlen, mert a hagyományosnak tekinthető témák mellett a rendezvény mottója az "Egy Egészség". Hogy ez mit jelent, és mezőgazdasági oldalról miért fontos, arra Gribek Dániel vendégei segítségével keresi a választ. Az adásban szó esik a legeltetéses sertéstartásról, a no-till rendszerről, a szántás gilisztákra gyakorolt hatásáról, az adalékmentes, kovászos kenyérről, a megfelelő minőségű lisztről és a hagyományos gabonákról is. EGY EGÉSZSÉG ALAPELV: A földi ökoszisztéma sokszínű élő rendszerekből áll a földfelszín felett és alatta is. A növényvilág, az állatok, az ember és a talaj egy sokszorosan összetett kapcsolati hálón keresztül függenek egymástól, és szoros mikrobiális kapcsolatban állnak egymással. A talaj tartja fenn az élet hálózatát. Minden a talajból származik, és minden oda tér vissza. A talaj állapota és egészsége döntően kihat a rendszer többi elemére. A regeneratív mezőgazdaság a talaj egészségének kulcsfontosságú szerepét a középpontba helyezve törekszik az egész rendszer stabilitásának és egészségének megteremtésére. VENDÉGEK: - Ormós Gabriella volt kommunikációs szakember.12 éve pályát módosított, és ma már a Budajenői Jenői Pékségben hivatásszerűen készít kovászos kenyeret, és persze sokat ír, beszél az adalékanyagok nélküli pékáruk jelentőségéről. Pék. - Víg Vitália talajökológus, lelkes oktató és tanácsadó. - Szabó Attila gazdálkodó, a Kukutyin Műhely egyik alapítója, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke. TARTALOM: TARTALOM: 0:00 - 6:43 - Bevezető, vlogajánló 6:44 - 20:41 - Egy Egészség alapelv | Egészséges élelmiszer 20:42 - 34:59 - Hatással van az élelmiszerre a talaj állapota? 35:00 - 37:39 - Bio vagy regeneratív? 37:40 - 53:41 - Lisztminőség, sikértartalom, fajtakérdés 53:42 - 57:51 - Növényvédő szer kérdése 57:52 - 1:15:00 - Állattenyésztés, legeltetéses sertéstartás 1:15:01 - 1:19:01 - Regeneratív védjegy 1:19:02 - 1:28:05 - TMG REAG konferencia - esőszimulátor, előadók, könyvajánló 1:28:06 - 1:31:13 - Befejezés, elköszönés

Csalódást okozott a szója 2024-ben? Még mindig a jövő növénye lehet? Mi okozta a várakozások ellenére a sokszor csalódást keltő terméseredményeket? Hogyan lehet sávműveléssel szóját termeszteni, és milyen gyomirtási megoldásokkal dolgozik egy borsodi termelő, aki már évek óta foglalkozik a fehérjenövénnyel? Akkor is megéri szóját termeszteni, ha drasztikusan lecsökken a támogatása? A HEKTÁR Magágy beszélgetéssorozat adása a tavaszi szójás podcastra épül, egyfajta évértkelőként és más technológiai szemlélet bemutatásaként. Gribek Dániel műsorvezetőnek ezúttal gazdálkodó vendége is van, illetve az időjárással, klímával is foglalkozik, ami nagy hatással lehet a szója jövőjére. Vendégek: Bene Zoltánt, Karintia Kft. cégvezetője, aki a legutóbbi szójás podcastunkban is vendég volt. Czina György agrármérnök, gazdálkodó a Czinagro Farmgazdaság vezetője, aki gyümölcstermesztéssel, szántóföldi növénytermesztéssel is foglalkozik, évente nagyjából 50 hektáron termeszt szóját - sávműveléssel is. Mindezt Bekecsen, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. Németh Lajos meteorológus, a Karintia Kft. klímatanácsadója, aki minden témánkat elhelyezi majd az időjárás és a klímaváltozás összefüggéseiben. TARTALOM: 0:00 - 6:00 - Bevezető, ajánló, bemutatás 6:01 - 11:33 - Szója évértékelés 11:34 - 15:42 - Hova vessünk szóját? 15:43 - 32:05 - Szójatermesztést befolyásoló időjárás 2024-ben 32:06 - 39:56 - Talajkímélő szójatermesztés, gyomirtás Czina Györgynél 39:57 - 48:06 - Szója fajtaválasztás, vetés, tenyészidő 48:07 - 1:00:34 - Szójatermesztés önköltsége és jövedelmezősége 1:00:35 - 1:05:01 - Szója tápanyag-utánpótlás 1:05:02 - 1:09:27 - Szója másodvetés 2024-ben 1:09:28 - 1:21:59 - Klímaváltozás és hatása a mezőgazdaságra 1:22:00 - 1:28:30 - Szója betakarítása, tárolása 1:28:31 - 1:36:41 - Záró gondolatok, üzenetek 1:36:42 - Műsorzárás, elköszönés

Táji vízvisszatartás, csatornahálózatok, vízlépcsők, fokgazdálkodás, árvíz, belvíz, öntözés. Csak néhány kulcsszó, ami szóba kerül a HEKTÁR Morotva vízgazdálkodási podcast második részében. Mi lehet a megoldás a magyar, különösen az alföldi mezőgazdaság túlélése érdekében? Vissza a múltba vagy előre a modernizációban? Szemléletváltásra biztosan szükség van, de milyen mértékűnek kell lennie? Hogyan látja ezeket a kérdéseket egy vízgazdálkodással foglalkozó építőmérnök, és egy tájhasználattal, ökológiával foglalkozó geográfus? Avagy Cifka Gábor és Balogh Péter?

Van jövője a pásztoroló állattartásnak Magyarországon? Tényleg létezik harmónia ember és táj között a gyakorlatban úgy, hogy a megélhetés is biztosítva legyen? Mik ennek a feltételei a hozzáállástól és szemlélettől a munkaerőig? Megőrizhető-e a pásztorok többgenerációs tudása, és azok adaptálhatók-e napjaink gazdálkodásába? Hogyan lehet erdei legeltetést végezni, és van-e szükség villanypásztorokra egy hagyományokra épülő gazdaságban?

Gribek Daniel műsorvezető a HEKTÁR Szakmázó podcastban egy különleges témát dolgoz fel: a pásztoroló legeltetést, a táj és az ember harmóniáját. De mindez nem egyfajta romantikus visszaemlékezés, hagyománytiszteletből életre hívott beszélgetés, ami tiszteleg egy letűnt kor szellemiségének. Éppen ellenkezőleg. A műsor azt hivatott bemutatni, hogy éppen a mai kor kihívásaira lehet nagyszerű válasz ez az állattartási mód - persze, ha az embert megtalálja hozzá a gazdálkodó.

A HEKTÁR Szakmázó vendégei ezúttal:

- Dr. Varga Anna etnobiológus, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz–Kulturális Antropológia Tanszék tudományos munkatársa, aki hosszú ideje tanulmányozza a magyar pásztorkultúrát, elméleti szinten talán senkinek nincsen olyan átfogó tudása a a pásztoroló legeltetésről, fás legelőkről, mint neki. Ráadásul már kézbe vehetjük új könyvét "A vadon legeltetése" címmel.

Márffy Bence bakonyi gazdálkodó, állattenyésztő, aki Budapesten született és nevelkedett, ám feleségével és négy gyermekével már a Bakonyt tartja otthonának. Joggal, hiszen a 90-es évek óta él Paloznakon, illetve Lovason. Először lovakkal, majd húsmarhával foglalkozik, pásztoroló legeltetést

- Konkoly József, sáskai juhász, aki nagyjából 45 éve legeltet a Balaton-felvidéken. A Bakony–Balaton Örökös Pásztor elismeréssel is büszkélkedhet, és többgenerációs pásztor családból származik.

TARTALOM: 0:00 - 4:00 - Bevezető, vlogajánló

4:01 - 10:08 - Klímaváltozás egy juhász szemével

10:09 -14:38 - Pásztoroló legeltetés, fás legelők - a fogalmak

14:39 - 37:29 - A pásztoroló állattartás és legeltetés előnyei és kihívásai

37:28 - 42:13 - Lehajtás és lófürdetés a Balatonban

42:14 - 47:48 - A pásztoroló állattartás és legeltetés előnyei

47:49 - 56:15 - Munkaerő, pásztorok utánpótlása

56:16 - 1:04:47 - Kiből lesz jó pásztor, juhász?

1:04:48 - 1:11:44 - Hogyan zajlik a pásztoroló legeltetés?

1:11:45 - 1:26:44 - Szántóföldi legeltetés

1:26:45 - 1:19:36 - Kell-e villanypásztor?

1:19:37 - 1:26:12 - Jogszabályi környezet, további ökológiai előnyök

1:26:13 - 1:28:14 - Vad gyümölcsök a legeltetésben

1:28:15 - 1:40:14 - Az állattenyésztés jövője

1:40:15 - 1:44:39 - A vadon legeltetése könyvajánló

1:44:40 - 1:49:35 - A pásztoroló állattartás jövője - Összefoglalás

1:49:36 - 1:52:44 - Elköszönés, műsorzárás

Hogyan alakult át a napraforgó termesztése az elmúlt időszakban, és milyen jövője van ennek a tavaszi vetésű kultúrának? Mire érdemes odafigyelni a napraforgó biológiája, élettana szempontjából, hogy sikeresebben gazdálkodhassunk az olajos növénnyel? Mik a gyakorlatok más országokban, és mi a tápanyag-utánpótlásának titka? Mennyi nitrogénre van szüksége, és miért fontos számára a bór? Mennyire bonyolult a növényvédelme, és lesz-e könnyebb a gyomirtás a napraforgóban?

A HEKTÁR Plusz podcast ezúttal a Syngenta támogatásával készült, Gribek Dániel műsorvezető Szeleczki Attila fejlesztőmérnökkel beszélget.

TARTALOM:

0:00 - 3:00 - Bevezető, vlogajánló 3:01 - 7:10 - Van jövője a napraforgónak? 7:11 - 11:22 - Kihívások a napraforgótermesztés előtt 11:23 - 17:08 - A napraforgó növényélettana 17:09 - 20:57 - A napraforgó gyomirtása, gyomkezelése 20:58 - 28:08 - A napraforgó vetése - tőtáv, sortáv, magnorma 28:09 - 36:02 - A napraforgó növényvédelme - pl. Macrophomina 36:03 - 38:34 - A napraforgó kártevői 38:35 - 47:49 - Tápanyagutánpótlás - Nitrogénellátás 47:50 - 1:01:02 - Mikorelemek - pl. bór 1:01:03 - 01:09:35 - Napraforgó tapasztalatok - szántás, lazítás, no-till, strip-till avagy sávművelés 1:09:36 - 1:14:13 - Másodvetésű napraforgó 1:14:14 - 1:20:23 - Nemzetközi kitekintés, külföldi példák és tapasztalatok 1:20:24 - 1:22:21 - Műsorzárás, elköszönés

Milyen módszerekkel lehet egy területre, sőt akár tájegységre vizet visszaengedni? Hogyan zajlott ez a Szigetközben természetközeli módszerekkel, és ez vajon megvalósítható lenne az Alföldön is? Mi a legnagyobb gátja annak, hogy több legyen az öntözhető terület Magyarországon, és mit szól ahhoz egy alföldi gazda, ha több tábláját is ellepné a víz? Van-e hasonlóság egy szigetközi és egy dél-alföldi gazdaság között az aszályveszély és az öntözés kapcsán? És mi a helyzet azokon a táblákon, ahol nincsen lehetőség víz kijuttatására? Működik-e a no-till és a csökkentett talajművelés ezeken a területeken? El kell vezetni a belvizet?

A HEKTÁR új podcastsorozatában, az öntözéssel és vízgazdálkodással foglalkozó Morotva műsor első adásában Gribek Dániel három vendégével beszélget.

Földesi László, a Vásárhelyi Róna Kft. ügyvezetője, akik 4000 hektáron gazdálkodnak komoly tejelő állománynak előállítva a takarmányt. Hódmezővásárhelyen idén is voltak nagyon aszályos időszakok, május végéig például tavaszi szárazság is volt, így az öntözés fontos kérdés, ahogy a területeik vízellátása is.

Kertész József, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, vagyis az EDUVIZIG Gróf Széchényi Ferenc-díjas, Pro Aqua díjas, ezüst érdemkeresztes nyugdíjas szakértő, akinek nevéhez többek között a Szigetközben a vizes élőhelyek rehabilitációja is kötődik, néhány napja pedig még a Lajtán végzett árvízi védekezést.

Lajos Mihály, szigetközi őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője, aki a HEKTÁR visszatérő vendége. Bár észak-nyugat-dunántúlon gazdálkodik, a területei aszályra hajlamosak a talajtani viszonyaik miatt. Több táblája öntözhető, de no-till, min-till technológiával is foglakozik, bárt ezt a hallgatók többsége tudja, hiszen Misi a HEKTÁR Nagyágyúk állandó szereplője.

0:00 - 07:13 - Bevezető, podcastajánló, bemutatás

7:14 - 23:37 - Árvízi védekezés és vízmegtartás árvíz idején

23:38 - 1:25:16 - Öntözési nehézségek Hódmezővásárhelyen és a Szigetközben

1:25:17 - 1:44:48 - Vizet vissza a tájba? Valós megoldás lehet ez?

1:44:49 - 2:05:55 - Talajművelés, öntözetlen területek technológiája, no-till, min-till

2:05:56 - Zárszó, elköszönés

A biológiai megoldások és készítmények piaca dinamikusan növekszik, aminek egyik oka, hogy változik a mezőgazdaságot érintő jogszabályi környezet, illetve a társadalom elvárása is. De milyen biológiai készítmények hatékonyak? Hogyan lehet eligazodni a rengeteg különböző termék és lehetőség között? Tényleg hatékonyak ezek a szerek és technológiák? Gribek Dániel műsorvezető a Syngenta által támogatott HEKTÁR Plusz podcastban Dr. Nagy Viktor biológiai termékmenedzserrel beszélget a biológiai növényvédőszerekről, a biostimulátorokról és lombtrágyákról, a nitrogén rögzítésére, a tápanyagok elérhetőségének és felvételének javítására használható tápanyag-hasznosulást segítő készítményekről és a biológiai csávázószerekről. Miért fontos ismerni a növények élettanát a biológiai megoldások hazsnálatánál? Nem veszélyes más kontinensek baktériumait alkalmazni adott célok eléréséhez? Hogyan választhatjuk ki a valóban hatékonyan, működő megoldásokat? Mi győzte meg a korábban kétkedő termékmenedzsert? Milyen szerepe van a napraforgó termesztésében a bórnak? TARTALOM: TARTALOM:

0:00 - 3:10 - Bevezető, vlogajánló

3:11 - 24:26 - Miért kellenek, és mit tesznek növényekkel a biológiai készítmények?

24:27 - 33:48 - Stresszhatások

33:49 - 43:00 - Biostimulátorok és kijuttatásuk

43:01 - 48:25 - Tápanyag-hasznosítást segítő készítmények

48:26 - 51:55 - Nem jelent veszélyt mondjuk egy dél-amerikai baktérium?

51:56 - 56:35 - Biológiai csávázószerek

56:36 - 1:05:35 - Mikor és hogyan éri meg biológiai készítményeket alkalmazni?

1:05:36 - 1:15:43 - Hogyan győződjünk meg a készítmények hatékonyságáról?

1:15:44 - 1:27:37 - Biológiai készítmények a napraforgóban

1:27:38 - 1:32:50 - A biológiai készítményeké a jövő?

1:32:51 - 1:34:44 - Befejezés, elköszönés

Októberben ismét összeült a HEKTÁR Nagyágyúk podcast csapata: Gribek Dániel műsorvezető, Berend Ferenc no-till gazdálkodó, Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cegcsoport vezetője, és Lajos Mihály őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője. A téma ezúttal az AKG, az agrárpályázatok és az aflatoxin helyzet volt. Miért nem biztos abban Csepregi Attila, hogy belép az AKG programba? Mit tart felelősnek az aflatoxin fertőzés magas kockázatában? Csökkentheti azt a szántás és a hibridválasztás? Milyen kérdései vannak a no-till AKG kapcsán hazánk legtapasztaltabb no-till gazdálkodójának, Berend Ferinek? Valóban előveszi az ekét egy béreltföldjén? És tényleg elindul egy agrárpályázaton? Mióta kísérleteznek az aflatoxinnal Lajos Misiék, és miért tartja problémásnak, hogy a precíziós pályázatban nem vagy csak részben támogatható a traktorvásárlás? Milyen fenntartásai vannak a no-till AKG-val kapcsolatban? Megérkezett tehát a legfrissebb HEKTÁR Nagyágyúk! TARTALOM: 0:00 - 2:58 - Bevezető, vlogajánló 2:59 - 1:05:00 - AKG, no-till AKG 1:05:01 - 1:34:29 - Milyen pályázatokban vesznek részt a Nagyágyúk? 1:34:30 - 2:28:23 - Aflatoxin a kukoricában

Mit kell tudni a választható no-till és strip-till, vagyis sávművelés vállalásról a 2025-ben induló AKG program talajmegújító gazdálkodás gyakorlatában? Milyen nagyságrendű összegekkel számolhatnak az ÖKO támogatásban gondolkodó biogazdálkodók? Hogyan lehet értékelni a 2024-es aszályos nyarat és tavaszt a napokban levonuló árvíz utáni időszakban? És mikorra várható például a precíziós pályázat az öntözési támogatás, a fiatal gazda támogatás vagy az erdészeti géptámogatás?

A HEKTÁR mezőgazdasági podcast Magágy beszélgetéssorozatának aktuális adásában Gribek Dániel műsorvezető Dr. Feldman Zsolttal, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkárával beszélget.

A téma ezúttal érintőlegesen a hazai vízgazdálkodás helyzete és jövője, részletesebben pedig az ÖKO és az AKG támogatások részletei, valamint a különböző pályázatok megjelenése - a precíziós pályázat, az öntözési pályázat, a fiatal gazda pályázat, a nem termelő beruházások finanszírozása.

A vízgazdálkodásos blokkban szó esik az aszályról, a Homokhátság problémájáról, az árvíz közbeni vízmegtartásról, a Tisza és mellékfolyóinak vízhozamáról, de a Csongrádi-vízlépcsőről is.Az ÖKO és az AKG támogatás kapcsán sok szó esik az 5 éves programok céljairól, újdonságairól. Különösen az AKG talajmegújító gyakorlatáról, ami egy merőben más szemlélet, mint amit korábban megszokhattunk. De hogyan illeszkedik ez az AÖP forgatásnélküli gyakorlatához, és mennyi pénzt lehet keresni a no-till és a strip-till, vagyis sávművelés gyakorlatával? Lesz-e glifozáttilalom ezekben a programokban?A beszélgetés utolsó részében kiderül, hogy lehet-e majd traktort vásárolni a precíziós pályázatban, és az is, hogy azt mikor írják ki. De szó esik a kisgazdaságok és a nagyok közötti különbségről is.

TARTALOM:

0:00 - 3:25 - Bevezetés, vlogajánló

3:26 - 30:24 - Vízgazdálkodás, aszály, árvíz, vízügyi kérdések, vízlépcső

30:25 - 36:39 - ÖKO támogatás

36:40 - 1:09:00 - AKG, talajmegújító gazdálkodás vállalás

1:09:01 - 1:17:25 - Már kiírt agrárpályázatok

1:17:26 - 1:22:52 - Nem termelő beruházások pályázat

1:22:53 - 1:30:38 - Precíziós, digitális átállást segítő pályázat

1:30:38 - 1:32:16 - Néhány gondolat a kertészeti és erdészeti géptámogatásról

1:32:17 - 1:34:54 - Elköszönés, podcastzárás

Milyen kihívásokkal néz szembe egy 1000 hektáros és egy 170 hektáros gazdaság? Hogyan lehet jobban gazdálkodni a Nyugat-Magyarországon is egyre kevesebb nedvességgel? Mi a jövője a magyar állattenyésztésnek akár kicsiben, egy extenzívebb marhatartás, akár nagyban egy sertéstelep vagy egy tejelő állomány esetében? Miért fontos az előre menekülés, és erre milyen lehetősége van a Bischof családi gazdaságnak és a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.-nek? A HEKTÁR Magágy podcast legfrissebb adásában a kicsik és a nagyok kihívásaival, problémáival és jövőjével foglalkozunk. Bischof András egy 170 hektáros családi gazdaságban dolgozik rokonaival, míg Bóna Szabolcs az 1000 hektáron növénytermesztést végző, sertéstenyésztéssel és tejelő marhákkal foglalkozó Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatója.

A műsorban számos téma felvetődik. Egyrészt a no-till felé vezető út, a talajkímélő gazdálkodás lehetősége egy nagy és egy kis gazdaságban. Bóna Szabolcsék már az ekét az eladták, Bischof András viszont még szánt, és anyagi oldalról nem látja, mikor tud átállni direktvetésre vagy minimum művelésre. Amíg Rábapordányban tudnak a direktvetés, a sávművelés és a sekély művelés között válogatni az időjárásnak köszönhetően, addig az Őrségben 170 hektáron sokkal nehezebb a helyzet a mérethatékonyság miatt.

A HEKTÁR podcastban ezúttal is foglalkozunk az állattenyésztéssel, így annak megítélésével is. Gribek Dániel és vendégei foglalkoznak az állatjóléttel, az állategészségüggyel, de az szakember-hiánnyal is.

Bischof András, őrségi családi gazdálkodó, növényorvos, Felsőjánosfáról aki nagyjából 170 hektáron gazdálkodik, és néhány tucat húsmarhát tart, amelyek húsát helyben próbálja értékesíteni minél rövidebb ellátási lánc igénybe vételével. Számos kísérletet állított és állít be a legkülönbözőbb kultúrák fajtáival, de a növényvédelemben sem bízza a döntéseit a véletlenre. Bár figyeli, és próbálkozásai is vannak a regeneratív gazdálkodással kapcsolatban, még számos területén szánt is.

Bóna Szabolcs neve valószínűleg nem ismeretlen, számos podcastban hallhattátok már, én nagyjából egy éve találkoztam vele először, amikor a Planet Expo-n műsorvezetőként egy olyan beszélgetésen vehettem részt, amiben ő is fő szerepet játszott. Mintegy 1000 hektáron zajlik náluk növénytermesztés, főként takarmányelőállítás a sertés és tejelő marha állományuknak. Modern állattartó telepeiken rendkívül magas fokú a higiénia és az állatjólét. A szántással már régen felhagytak, az ekéjüket eladták, takarónövényeznek, min-till technológiát alkalmaznak, és bár a no-till irányába tartanak, nem biztos, hogy a takarmány-betakarítás káros hatásai miatt oda eljutnak. Részesei egy karbonprogramnak, és egy napelem farm is diverzifikálja a tevékenységüket.

TARTALOM:

0:00 - 9:00 - Bevezető, vlogajánló, bemutatkozás, talaj

9:01 - 17:27 - Helyzetkép, aszály, termésvárakozások

17:28 - 38:13 - Szántással vagy szántás nélkül? Miért tart Bischof András a direktvetőgép vásárlásától?

38:14 - 46:55 - Karbonkredit, karbonprogram tapasztalatok

46:56 - - 1:00:05: - Agrártámogatások és a talajvédelem kapcsolata

1:00:06 - 1:34:29 - Állatjólét, húsevés és vegánság, agrármarketing

1:34:30 - 1:43:22 - Állategészségügy, antibiotikum-felhasználás

1:43:23 - 1:58:17 - Munkaerőhiány az Őrségben és a Rába mentén

1:58:18 - 2:20:52 - Terménydiverzifikáció, bevételszerzés és a magyar mezőgazdaság jövője

2:20:53 - 2:24:22 - Elköszönés, befejezés, podcastzárás

A HEKTÁR Nagyágyúk podcast ötödik adásában ismét összeült Berend Ferenc not-ill gazdálkodó, Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport vezetője és Lajos Mihály őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője.

De miről is beszélget állandó vendégeivel Gribek Dániel műsorvezető? Többek között az idei batakarítási tapasztalatokról, a hőség okozta aggodalmakról kukoricában, a tarló kezeléséről. De foglalkoznak a repce lisztharmat fertőzésével, a búzák fuzáriumos betegségével is direktvetett táblákon, illetve felvetődik a bio és a konvencionális termelés jelentősége, előbbi kritikája is.

Sőt, az is, hogy vajon mire elég a hektáronkénti 50-100 ezer forintnyi nyereség egy-egy kultúrában....

Mi a helyzet a nyikorgó mezőgazdasági géppiacon? Érdemes ilyenkor bármiféle gépberuházásban gondolkodni? Hogyan térülhetnek ezek a döntések? A jelenleg nehéz gazdasági helyzetben van-e értelme például logisztikai eszközöket, adott esetben átrakókocsit vásárolni, hogy érezhetően csökkenjenek a költségek? És egyáltalán tudnak-e annyira mérséklődni ezek költségek, hogy visszahozzák egy pótkocsik árát? Főleg ilyen kamatkörnyezet mellett?

Gribek Dániel műsorvezető ezúttal is egy rendkívül aktuális témát hozott a HEKTÁR Plusz podcastban, ami ezúttal a Fliegl támogatásával készül: Mezőgazdasági logisztikai beruházások - avagy addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér. A HEKTÁR Plusz podcastban ezúttal Ackermann Tamás, a Fliegl Abda Kft. cégvezetője és Béres Attila, a Gépközvetítő Kft. ügyvezetője, közgazdász.

Miért nem nő a szója vetésterülete nagy mértékben és stabilan? Megfelelő-e ehhez egyáltalán a magyarországi klíma? Mennyire lehet jövedelmező a növény akár a hagyományos kultúrákkal szemben? Lehet-e ultrasekély műveléssel termeszteni, és mit mondanak azok a termelők, akik a szója mellett döntöttek? Hogyan oldható meg a gyomirtás, mire kell figyelni a vetésnél, mennyi tápanyagra van szükség, és miért a feketeöveseknek ajánlott a másodvetés? Gabona vagy kapás sortáv ajánlott? A HEKTÁR Szakmázó podcast újabb adásában a szója termesztéstechnológiát vizsgáljuk meg A-tól Z-ig, méghozzá a fajtaválasztástól a magágykészítésen, vetésen, gyomirtáson, tápanyag-utánpótláson át a betakarításig, és a termény eladásáig. De miért árvagyerek a szója, ami senkinek sem kell? Gribek Dániel agrárújságíró vendégei: - Bene Zoltán, cégvezető, Karintia Kft. - Kőrösi Tibor, fejlesztési vezető, Karintia Kft., - Dr. Borsiczky István, ügyvezető, Tomelilla Kft. Telefonon becsatolatkozik: Bóna Szabolcs, igazgató, Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt., Rábapordány Széplaki Tamás, ügyvezető, Ethofer Kft., Pereszteg Legfrissebb HEKTÁR Szakmázó podcastunkban kevés dolog nem hangzik el a szójáról, hiszen két termelő is elmondja, hogy miként és miért foglalkozik a szójával. Szakértő vendégeinkkel vesszük át a szója termesztéstechnológia teljes sorát. Szó esik majd a mechanikai gyomirtásról, ami az egyik legfontosabb eleme a szója termesztésének, azon belül a mechnikai gyomirtási megoldásokról. De a magágykészítés fontosságáról, a no-till művelésben rejlő lehetőségekről szintén. Lesz némi kitekintés a nyugati országok irányába is, és az is kiderül, hogy mikor milyen sortáv ajánlott akár egy kezdő szójás számára is. A legfontosabb kérdés pedig talán az, hogy mennyire jövedelmező a szója. TARTALOM: 0:00 - 4:16 - Bevezető, podcastajánló, vendégek bemutatása 4:17 - 11:25 - Miért nem nő a szója vetésterülete, ha annyira jó növény? 11:26 - 16:17 - Szójatermesztés az Alföldön és aszályban 16:18 - 23:38 - Gazdavélemény I. - Bóna Szabolcs, Rábapordány 23:39 - 29:05 - Gazdavélemény II. - Széplaki Tamás, Pereszteg 29:06 - 36:28 - Szója fajtaválasztás 36:29 - 47:08 - Magágykészítés, talajelőkészítés, alapművelés és no-till 47:09 - 48:57 - Vontatott kelés, visszafogott vetőmag 48:58 - 1:21:01 - A szója vetése - sortáv, tőszám, vetési mélység, vetőgép, másodvetés 1:21:02 - 1:36:27 - A szója tápanyag-utánpótlása - nitrogéntől molibdénig 1:36:28 - 1:41:46 - Gyomirtás, növényvédelem 1:41:46 - 1:43:35 - Vadkár és a szója 1:43:36 - 1:46:50 - A szója betakarítása 1:46:51 - 1:55:58 - A szója jövedelmezősége és piaca 1:55:59 - 2:03:15 - Összefoglalás, főbb üzenetek 2:03:16 - 2:05:40 - Elköszönés, podcastzárás

Mit várnak a 2024-es szezontól a HEKTÁR Nagyágyúi? Mi a helyzet a határban, és mi lesz a tavaszi vetésekkel? Hogyan oldják meg a vadkár-vitákat, ha van ilyenük egyáltalán? És milyen apokaliptikus jövő vár ránk, ha már nem lesz talaj? Milyen tapasztalatok vannak a nitrogén-utánpótlással kapcsolatban?

A HEKTÁR NAGYÁGYÚK podcast legfrissebb adásában talán a szokásosnál is komolyabb témák kerülnek a felszínre, köztük egy rémisztő jövőkép, ami nem biztos, hogy elkerülhető. Emellett a vadkár kérdését is rendkívül őszintén járjuk körbe, és komoly tapasztalatok hangoznak el a nitrogéndózisok kapcsán.

Gribek Dániel műsorvezető ezúttal is állandó vendégeivel beszélget:

Berend Ferenc somogy vármegyei regeneratív no-till gazdálkodó

Csepregi Attila, növényvédelmi szakmérnök és precíziós mérnök, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője

Lajos Mihály őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője

Ha még nem tettétek meg, iratkozzatok fel a Hektár felületeire Youtube-on, Spotify-on, Google és Apple podcaston, valamint Deezeren. De kövessetek Facebookon, Instán, TikTokon, és iratkozzatok fel hírleveleünkre a www.hektarpodcast.hu oldalon.

Hogyan érdemes nekikezdeni a no-till technológiának a Homokhátságban vagy éppen a kötött földjeiről híres Békésben? Van-e egyáltalán lehetőség, és milyen kiegészítő technológiákkal érdemes még foglalkozni? Milyen takarónövény fajok váltak be, és hogyan kell tápanyagot pótolni?

Gribek Dani a HEKTÁR mezőgazdasági podcast Magágy beszélgetéssorozatában arra keresi a választ, hogy működhetnek-e a talajvédelmi agrotechnológiák homokon és  kötött talajon, tehát a két véglet esetében. Ezért két olyan termelőt hívott el a stúdióba, akik az Alföldön ezen a két, kifejezetten nehéz terepen próbálnak minél eredményesebben gazdálkodni úgy, hogy közben a talajaikkal is törődnek.

Szinte betonnal kell megküzdenie Gyomaendrőd térségében Kis Edének, aki 70-es kötöttségű földeken próbál direktvetést és sávművelést kombinálni mintegy 260 hektáron.

Kisebb területen ugyan, de 40 hektáron indult el a regeneratív úton Szabó Zoltán, aki Kiskunmajsa vidékén homokban próbál talajt javítani, direktben vetni, takarónövényezni. De vajon nem szélmalom harc ez?

A legfrissebb HEKTÁR podcastból kiderül!

Mit hozott a 2023-as esztendő növényvédelmi szempontból? Miért volt változatos a kukoricamoly- és gyapottok-bagolylepke-fertőzés az országban, és mi volt jellemző a kukorica, illetve a kalászosok gyomirtására? Milyen újdonságokkal és jól bevált megoldásokkal segíti a termelőket a FMC? Mit ajánlanak a forgatásnélküli talajműveléssel AÖP-ző termelőknek? Az FMC-től nemrég meghívást kaptunk az évindító szakmai beszélgetésükre, ahol Gribek Dániel agrárújságíró bepillantást nyert az évértékelőkbe, szakmai társalgásokba és jövőbetekintésekbe. A meghívás Farkas Ádámtól, az FMC-Agro Hungary Kft. Marketing & Portfolio Managerétől érkezett, a helyszínen ő fogadta a HEKTÁR stábját, akik széleskörű növényvédelmi tapasztalattal távoztak.

A HEKTÁR Nagyágyúk harmadik adásában, ami egyben az első évad utolsó része, számos érdekes témával foglalkozik Berend Ferenc no-till gazdálkodó, Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport vezetője és Lajos Mihály őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője. Komoly vita alakult ki a termelők között a mezei pocok és a güzüegér gradációja kapcsán. Csepregi Attila szerint a rágcsálók ellen a legjobb megoldás a szántás, ezzel azonban sem Lajos Mihály, sem Berend Ferenc nem értett egyet. A témát természetesen nem zártuk le, egészen biztosan visszatérünk még a véleménykülönbséghez, és biztosan előkerül még az eke, a tárcsa, a grúber és a direktvetés koncepciója. A műsor során egyébként Berend Ferenc több pontban is rávilágított a no-till technológiát kísérő prekoncepciókra, amelyeket a gyakorlatban cáfolni tudott. A nyomvonalak, a szakaszos legeltetés és számon más téme felvetődött Csepregi Attila érdeklődésére. Lajos Mihály komoly kritikát fogalmazott meg a precíziós gazdálkodás irányába, utalva arra, hogy sok esetben nem áll megfelelő adat a technológiák mögött. Csepregi Attila nagyrészt egyet is értett a szakemberrel, hozzátéve, hogy a "precíziós gazdálkodás nagy svédasztaláról" mindenkinek meg kell találnia a számára megtérülő megoldásokat. A megszokott virtuális határszemle ezúttal elmaradt, de február közepén pótolják a Nagyágyúk!

Valóban bűn szántani? És ha igen, akkor mit lehet és mit kell csinálni helyette? Egyáltalán mi az a talaj, és mennyire ismeri gazdálkodásának alapját egy termelő? Sőt, kell-e egyáltalán ismernie, és ha igen, akkor milyen mélyrehatóan? Gribek Dani és a HEKTÁR mezőgazdasági podcast MAGÁGY beszélgetéssorozatának vendége ezúttal a hazai agrárvilág legismertebb talajtanosa, akinek szavait a talajszelvényben állva csak úgy isszák a gazdálkodók, Dr. Dobos Endre a Magyar Talajtani Társaság elnöke, a Miskolci Egyetem Földrajz-Geoinformatika Intézetének egyetemi tanára. Sok apropója van a szakmai beszélgetésnek, ami során szó esik majd többek között az Év Talajáról, a talajtani képzések gyakorlati oldaláról, és Talajok Világnapjáról, amit december 5-én tartanak. Mi az a humusz, és miben más mint a talaj szervesanyag-tartalma? Miért fontos, hogy minél több táplálékot kapjanak a talajok? Mi a véleménye egy talajtanosnak a no-till és a szántás technológiájáról? Mit kap az a gazdálkodó, aki csatlakozik a Magyra Talajtani Társasághoz, amit egyre több agrárvállalat támogat? Miért fontos az Extrém Talajtani Tábor vagy egyéb társadalmi kezdeményezések? Többek között ezekre is választ adunk! TARTALOM: 0:00 - 2:14 - Bevezető, köszöntő 2:15 - 8:52 - Talajtani szempontból be kellene tiltani a szántást 8:53 - 14:10 - Mi is az a talaj? 14:11 - 29:16 - Szervesanyag és humusz - Mi a különbség? Mennyi ideig tart felépíteni humusztartalmat? 29:17 - 33:21 - Talajművelés és klímaváltozás 33:22 - 39:45 - A magyarországi talajok és azok állapota - Heterogén talajok 39:46 - 42:01 - Van Dr. Dobos Endre kedvenc talajtípusa, talajszelvénye? 42:02 - 53:28 - Milyen mélyen kell a talajukat ismernie a gazdáknak? Hogyan ismerhetik meg? Miért fontos a talajszelvény? 53:29 - 1:06:23 - Precíziós talajtérképezési szakmérnöki képzés 1:06:24 - 1:18:54 - A Talaj Világnapja és a magyar talajtan elmúlt évei 1:18:55 - 1:22:37 - Az Év Talaja 1:22:38 - 1:28:30 - Extrém Talajtani Tábor a jövő talajtanosaiért 1:28:31 - 1:41:09 - A Magyar Talajtani társaság gazdálkodó szempontból 1:41:10 - 1:48:03 - A no-till technológia talajtanos szemmel 1:48:04 - 1:53:48 - Dobos Endre tippjei gazdálkodóknak 1:53:49 - 1:56:18 - Elköszönés, műsorzárás

Tényleg államilag kellene betiltani a szántást? De mi lenne utána? És hol tart a talajmegújító, vízmegőrző agrotechnológiák kutatása és oktatása a Magyar Agrár- é Élettudományi Egyetemen? Hogyan lehet szemléletet váltani a hazai mezőgazdaságban, amikor a fiatal szakemberek 2023-ban is szántóversenyen vesznek részt, a szakmai újságok, honlapok pedig változtatás nélkül hoznak le olyan PR-cikkeket, amiben azt olvashatjuk, hogy forgatni márpedig kell? Gribek Dániel műsorvezető vendége a HEKTÁR mezőgazdaságai podcast Magágy beszélgetéssorozatában ezúttal Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.

Egyre többször halljuk, hogy kisgazdaságok jövője veszélybe került, a néhány 10, néhány 100 hektáros termelők a létükért küzdenek. De hogyan lehet fennmaradni ebben a nehéz gazdasági, világpiaci és globalizálódó világban? Ha a bölcsek kövét nem is adjuk át, de a HEKTÁR Magágy podcast legfrissebb adásában többek között erre keressük a választ vengédeimmel. A HEKTÁR legújabb mezőgazdasági podcastjában Gribek Dániel műsorvezető egy biós és egy regeneratív szemléletű vendéggel beszélget a gazdapék fogalomról, annak gyakorlatáról, a hagyományos mellett az alternatív kalászosokról, mint például a kamut vagy az alakor, de talajvédelemről, társnövény-termesztésről, napraforgó-fektetésről, és a regeneratív állattartásról is. Vendégek: Nobilis Ágoston a Csoroszlya Farmtól, aki 2015 óta foglalkozik biotermesztéssel a mintegy 300 hektáros szári gazdaságukban, a Vértes lábánál. Célul tűzték ki, hogy a természettel összhangban olyan minőségben termeljenek, hogy annak a talajban élő mikrobáktól kezdve, a növényeken át a fogyasztókig mindenki a nyertese lehessen. Szántóföldi növénytermesztés mellett gyümölcstermesztéssel is foglalkoznak, sőt, ugye a termények feldolgozásával is. Szabó Attila a Kukutyin Műhelytől, akinek a 2015-ös év hasonló változást hozott az életében is, hiszen ő és testvére, Csaba ekkor indult el hivatalos a biogazdálkodás útján. A Kukutyin Műhely néven ismertté vált gazdaság szintén rendelkezik saját malommal, és az évek során egyre komolyabban elindultak a regeneratív, talajmegújító mezőgazdaság irányába. Szabó Attila a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke. Ferencszálláson, a Maros hordalékkúpján 3 hektáron vették át a családi gazdaságot, ma már kb. 50 területen gazdálkodnak.

Új résszel jelentkezik a HEKTÁR Nagyágyúk podcast, amiben negyedévente Berend Ferenc Somogy vármegyei regeneratív gazdálkodó, Csepregi Attila agrármérnök, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport elnöke, valamint Lajos Mihály őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője mondja el véleményét az agrárium aktualitásairól, problémáiról, nehézségeiről. A második adásban szó esik többek között a vártnál szerényebb árpa és búza eredményekről, de a vetőmagok rossz minőségéről, valamint a kisgazdaságok jövőjéről, a precíziós gazdálkodás létjogosultságáról, talajvédelemről és terményárakról. TARTALOM: 0:00 - 3:50 - Bevezető, köszöntés, témafelvezetés 3:50 - 18:24 - Kalászosok betakarítása - Virtuális határszemle 18:25 - 41:08 - Miért lett gyenge a kalászosok mennyisége és minősége? 41:09 - 56:54 - Mi várható a napraforgóban és a kukoricában? 56:55 - 1:14:37 - Probléma van a vetőmag-minőséggel? 1:14:38 - 1:19:06 - A precíziós gazdálkodás életszerűségéről I. 1:19:06 - 1:22:01 - AÖP és területalapú támogatások tapasztalatai 1:22:01 - 1:32:46 - Talajvédelem és pólusváltás 1:32:47 - 1:40:25 - Költségcsökkentés a megoldás? - I. rész 1:40:26 - 1:47:16 - A precíziós gazdálkodás életszerűségéről II. 1:47:17 - 1:56:49 - Költségcsökkentés a megoldás? - II. rész 1:56:50 - 2:05:32 - Van jövője a kisgazdaságoknak? 2:05:33 - 2:16:58 - Kövécs Róbert kérdése: Csepregi Attila őszi búza technológiája 2:16:58 - 2:19:36 - Amit jövőre máshogyan csinálna Berend Ferenc, Csepregi Attila és Lajos Mihály... 2:19:37 - 2:21:23 - Elköszönés, a műsor zárása

Hogyan meszezzünk költséghatékonyan, a termelés eredményességét javítva? Miért érdemes alkalmazni a módszert szántásban, strip-till és no-till esetében, és milyen módon kell elvégezni? Hogyan csökkenthető az aszálykár meszezéssel? Magyarországon több mint 2 millió hektáron találhatunk savanyú talajokat. Miért baj ez? Mit okoz a savanyú talaj? Milyen hatással van a tápanyagok felvételére, a mikroorganizmusok életére vagy éppen a nitrogénkötő baktériumok tevékenységére?

A HEKTÁR Plusz podcast ezúttal a Calmit Magyarország támogatásával készül.

A HEKTÁR PLUSZ műsorsorozat alapvetően a partnereink felkérésére készül, ugyanakkor nagyon odafigyelünk, hogy szakmai szempontból értékes beszélgetéseket vegyünk fel, amelyek tényleg segítenek nektek a gazdálkodásban.

Gribek Dániel vendége ezúttal: Johannes Kamptner termékfejlesztő szaktanácsadó, Calmit Agrar

Berecz Sándor mezőgazdasági divízióvezető, Calmit Agrar

Velünk gazdákodnak, hozzájárulnak a talajaink egészséges működéséhez. Észrevehetetlenül növelik a hozamunkat, a termésbiztonságunkat, mégis szinte tudomást sem veszünk róluk. Ahogy a beporzók munkája szinte létkérdés a talaj felett, rájuk hasonló felelősség hárul a talaj mélyén.

A HEKTÁR podcast Magágy beszélgetéssorozatának ezen adása a gilisztákkal, azok életmódjával, és a mezőgazdaságban betöltött szerepükkel foglalkozik.

Milyen fajok vannak hazánkban, és hogyan élnek? Mit csinálnak télen vagy a nyári aszályban? Hogyan szaporodnak, és mit tehetünk azért, hogy minél többen éljenek a talajainkban? Miért kellene a gazdálkodóknak többet foglalkozniuk ezekkel az állatokkal? És milyen agrotechnológiával érhető el az állományuk növekedése?

Gribek Dániel műsorvezető vendégei ezúttal:

- Dr. Simon Barbara, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense, méghozzá a Talajtani Tanszékről, akinek egyik kutatási területe a földigiliszták és a mezőgazdaság kapcsolata.

- Bakocs Marcell növényvédelmi szakmérnök, agronómus, az Ásóval a határban blog szerzője, aki kívülállóként, a Műszaki Egyetemről csöppent bele a mezőgazdaságba. Az angliai, Groundswelli regeneratív kiállításon látottak ragadták magával, és azóta ezen az úton próbál előrébb jutni.

- Dr. Tóth Ferenc, az ÖMKi kutatója, kertészeti csoportvezetője. Kiemelten foglalkozott, illetve foglalkozik többek között a pókok, fonálférgek és atkák mezőgazdasági szerepével, a mezővédő erdősávok és a szerves talajtakarás növényvédelmi vonatkozásaival is.

Tartalom:

0:00 - 8:28 - Beveztő, vendégek bemutatása, témafelvezetés

8:29 - 12:37 - Milyen gilisztafajok élnek Magyarországon?

12:38 - 16:46 - Giliszták egyedszáma a talajban

16:47 - 18:07 - Mi történik a gilisztákkal télen vagy nagy aszályban?

18:08 - 22:36 - Mikor a legaktívabbak a giliszták?

22:37 - 24:40 - Giliszták mint talajkártevők?

24:41 - 28:35 - Milyen sebességgel terjedhetnek a giliszták?

28:36 - 34:18 - A növényvédő szerek hatása a gilisztákra

34:19 - 39:39 - A bio vagy a regeneratív gazdálkodás jobb a gilisztáknak?

39:40 - 46:10 - Szántás hatása a gilisztákra

46:11 - 50:50 - A szerves trágya és a giliszták

50:51 - 53:30 - Forgatásnélküli és sekélyművelés hatása a gilisztákra

53:31 - 1:00:23 - Hogyan kíméli a gazdálkodás során a gilisztákat Bakocs Marcell?

1:00:24 - 1:02:23 - Lazítózás hatása a gilisztákra

1:02:24 - 1:05:06 - Eketalp- és tárcsatalp-rétegek giliszta-szemmel

1:05:07 - 1:06:52 - Gazda-megfigyelés: traktornyomban aktívabbak a giliszták?

1:06:53 - 1:12:43 - A giliszták hatása a növények egészségére

1:12:44 - 1:17:48 - Összefoglaló - Miért kell vigyázni a gilisztákra, és hogyan?

1:17:49 - 1:18:54 - Zárszó, a vendégek üzenete

1:18:55 - 1:21:09 - Az adás lezárása

Miben kellene változtatni, hogy nagyobb legyen a magyar agrárium jövedelem-biztonsága? Mire figyelmeztet az ukrán gabona története, és van-e szándék, pénz és szaktudás a talajjavításra? Gribek Dániel műsorvezetőtöbbek között ezekről a kérdésekről beszélget a HEKTÁR Plusz első, VulcanAgro támogatásával készült adásában Vázsonyi Lászlóval, a cég fejlesztőmérnökével, akit nem sokkal egy gyulatanyai szántóföldi rendezvény után faggatott.

Virtuális határszemle, a 2023-es szezon kihívásainak megvitatása és a szárszilárdítók kérdése. A talajvédelem fontossága. Mit kellene változtatni, hogyan lehetünk fenntarthatóbbak? Mi a baj a napraforgó termesztésével? Kalásztépő vágóasztalok előnye a talajvédelem szemszögéből. Miért volt nagy csalódás az AÖP, és ki mit választott? Itt a HEKTÁR legújabb podcastsorozata, a NAGYÁGYÚK Gribek Dániel állandó vendégeivel:

- Berend Ferenc
regeneratív gazdálkodó, aki őszintén beszél nehézségeiről, a no-till technológia előnyeiről és kihívásairól. A Somogy vármegyei gazdálkodó mintegy 400 hektáron alkalmaz talajkímélő technológiákat, és teljesen más szemlélettel rendelkezik, mint legtöbb gazdatársa.
- Csepregi Attila
ügyvezető, a Lajoskomáromi Cégcsoport irányítója, akinek mintegy 8000 hektárra van rálátása Fejér vármegyében. Bár a forgatásnélküli talajművelésben hisz, időnként az ekét is felcsatolja, és bár nem tartja hosszútávon fenntarthatónak, indokolt esetben szánt.
- Lajos Mihály
őstermelő, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetője, aki Püskin már elindult a min-till és a no-till útján, de sok tekintetben még keresi a megfelelő utat, aminek érdekében számos kísérlet beállításában van komoly szerepe országszerte. Kendőzetlenül és kíméletlenül küzd a marketingvezérelt agrárium ellen.

🎧 Youtube bit.ly/3qvd3zz 🎧 Spotify bit.ly/3P5WBzI 🎧 Apple podcast bit.ly/3NfOXSa 🎧 Google podcast bit.ly/43LUuFk 🎧 Deezer bit.ly/3qvxhcx 🎧 hektarpodcast.hu bit.ly/3WPoYUU

Három hónap múlva folytatjuk!

Valódi megoldást jelenthetnek az elektromos, akkumulátoros traktorok? Mi a helyzet a szarvasmarhák metánkibocsátásával? Mit kellene tennie a gazdálkodóknak, hogy fenntarthatóbbá váljon a mezőgazdaság? Jön a GreenDeal, de vajon lesz eredménye? És mi a helyzet a mikroműanyagokkal a talajban? Ürge-Vorsatz Diána fizikussal, a CEU klímakutatójával beszélgetek.

Hallottál már a szakaszos legeltetésről? Ha nem, akkor a jövőben vélhetően fogsz - gyepen és szántóföldön egyaránt. De gyakorlatban mit is jelent mindez, és miért fontos az állattartás a talajok védelmében, és miért is éri meg a pénztárcának?

A vendégek személye önmagában is biztosíték arra, hogy az egyik kulcsmomentum a szántóföldi legeltetés, szántóföldi szakaszos legeltetés lesz. De vajon erre lehetőséget ad-e a jogszabály és a támogatási rendszer? Mennyi állatot érdemes tartani egy adott területen, és meddig legeltessünk egy szakaszt? Milyen előnyei vannak a módszernek gyepen és szántón? Mi a helyzet a takarónövényekkel?

A HEKTÁR Magágy podcastsorozatának aktuális adásában Gribek Dániel műsorvezető vendége Lengyel Zoltán, a legeltetés nagymestere, aki programozóból lett gazdálkodó, és 2013 óta irányítja, építgeti a Hortobágyon, Polgár határában regeneratív alapokon működő Táncoskertet. Mellette helyet kapott a stúdióban Tiszaszentimréről Bekecs Mátyás, akinek neve egyre többször kerül elő a témában - nem véletlenül, hiszen nagy lendülettel vágott bele a regeneratív gazdálkodásba, ami szerinte állattartásra alapozva lehet sikeres. Végül, de nem utolsó sorban Berend Ferenc somogyi no-till gazdálkodó, a Highlights of Hungary mentordíjasa. Rajtuk kívül a műsor felében becsatlakozik Diriczi Zsombor, a Démétér Biosystems Kft. ügyvezetője, aki a takarónövények legeltetéséről osztja meg tapasztalatait.

TARTALOM:

0:00 - 9:40 - Bevezető, köszöntő, vendégek bemutatása

4:28 - 9:45 - Mi is az a szakaszos legeltetés

9:46 - 14:15 -  Miért és hogyan kezdte a szakaszos legeltetést Berend Ferenc?

14:16 - 19:51 - A vetésforgóba illesztett legeltetés és a talajmegújítás (Kökény Attila)

19:52  - 24:15 - Hogyan kezdte a szakaszos legeltetést Bekecs Mátyás?

24:16 - 27:43 - Tanácsok a szakaszos legeltetés elindításához

27:44 - 39:33 - A legeltetés a bürokrácia - Mozsi Major

39:34 - 49:10 - Lehet-e szántóföldön legeltetni, és az AÖP-be bevonható-e a szántóföldi szakaszos legeltetés? (Madarázs István)

49:11 - 52:19 - Jogszabályokról továbbra is...

52:20 - 57:05 - Szárnyasok szakaszos legeltetése (Remény Farm)

57:06 - 1:06:10 - Lovak szakaszos legeltetése a Dedes projektben (Szunyogh András)

1:06:11 - 1:18:41 - A szakaszok kialakítása, a legeltetés hossza

1:18:42 - 1:23:05 - Milyen a jó villanypásztor? (Cont-Eco Kft., Vargyas Csaba)

1:23:06 - 1:31:25 - Takarónövény-keverék és zöldítő növényfajok szakaszos legeltetéshez

1:31:26 - 1:36:08 - Takarónövények legeltetésének tapasztalatai Vas vármegyében (Kovács Dániel)

1:36:09 - 1:40:26 - A takarónövények vetésének ideje

1:40:27 - 1:45:09 - Mennyire lehet takarónövényes legeltetésre alapozni állattartást

1:45:10 - 1:49:12 - Munkaszervezés - szántó és állat

1:49:13 - 1:54:39 - Takarónövényes szakaszos legeltetés tapasztalatok Amerikából (Dale Strickler)

1:54:40 - 1:57:30 - Sertés- és egyéb állatfajok szakaszos legeltetése

1:57:31 - 2:02:41 - Karbonkreditek, karbonbevételek, szénmegkötés és szakaszos legeltetés

2:02:42 - 2:04:37 - Néhány környezetvédelmi felvetés

2:04:38 - Zárszó, összefoglaló, üzenet a gazdatársaknak

A zöldeknek kevés, a gazdáknak túl sok. Talán így lehetne a legegyszerűbben felvázolni az agrártámogatásokhoz kötődő környezetvédelmi, fenntarthatósági elemeket, szabályokat, lehetőségeket. De mi is az a zöld felépítmény? Hosszútávon mi lehet a GreenDeal célja, és hogyan tudja egy Közös Agrárpolitika a korábbinál jobban összehangolni a természetvédelmet és a jövedelmező, mezőgazdasági termelést?

Miért tiltja az AÖP forgatás nélküli talajművelése a glifozátot? Strip-tillel, vagyis sávműveléssel szerezhetünk 2 pontot? Miért kaukktojás a karbamid-hazsnálat fenntarthatóbbá tétele? Lehet visszaélés tömeges számlavásárlással? Hogyan javíthatja a jövedelmezőséget extrém módon egy mezővédő erdősáv? Mi a magyar zöld felépítmény legnagyobb erőssége? Mi is az a zöld tanácsadó hálózat, és mekkora a jelentősége? A HEKTÁR Magágy podcastsorozatának aktuális adásában Gribek Dániel műsorvezető vendége Madarász István, az Agrárminisztérium Támogatáspolitikai Főosztályának Agrárstratégiai Koordinációs Osztályájának osztályvezetője, akivel talajvédelemről, természetvédelemről, forgatás nélküli művelésről, nem termelő beruházásokról, zöld agrártámogatásokról, a zöld tanácsadó hálózattal és számos más kérdéssel foglalkozunk.

Az elmúlt napok eseményei után szeretnél valamit változtatni a technológiádon? Nem akarod, hogy a termőfölded egy nap alatt kilométerekkel távolabb érjen földet, és ezzel jelentősen csökkenjen a termésbiztonságod? A HEKTÁR Magágy podcastsorozatának aktuális adásában a téma mi más lehetne, ha nem a március eleji porviharok, 11-i tömegbaleset, és ezzel összefüggésben a talajművelés - pontosabban annak elhagyása. A no-tillel, sávos műveléssel már sokszor foglalkoztunk a HEKTÁR-ban, számos olyan szakember, gazdálkodó volt már Gribek Dániel műsorvezető vendége, aki regeneratív szemlélettel kezeli mezőgazdasági területeit. Ezúttal a kör ismét bővül.

A március eleji böjti szelek, szélviharok és azok következményei után a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke, Szabó Attila kereste fel szerkesztőségünket, hogy lennének tagjaik, akik szívesen elmondanák véleményüket a történtekről, és gyakorlati tapasztalataikat is megosztanák a szélerózió megelőzése kapcsán.

Vendégem ezúttal Víg Vitália talajökológus, akinek hitvallása a talajok gyógyítása. Nem mellékesen a TMG oktatási programjának szakmai felelőse.

De elmondja tapasztalatait Felvidékről, Dunaszerdahely közeléből, Csótfáról Keszegh Csaba, aki 50 hektáron no-till technológia alkalmazása mellett gazdálkodik. Vendégünk még Tamási Péter dunántúli gazda, akinek 2004 óta nem viszi a szél talajait. Vas megyében, Uraiújfaluban min-tillezik és direktvetést is alkalmaz 350 hektáron.

De miért, és hogyan változtattak szemléletet? Illetve milyen buktatók kísérték a folyamatot? Ezekkel mindig foglalkozunk, ha alkalmunk nyílik no-till gazdákkal beszélgetni, úgyhogy ez most sem lesz másképpen.

Tudod már, hogy milyen pályázatok várhatók a közeljövőben? És azt, hogy mit kell tudni a fiatal gazda támogatásról? A HEKTÁR Magágy podcastsorozatának újabb adásában, ezúttal nem technológiákról, fenntartható megoldásokról lesz szó, hanem azok megalapozásáról. A Közös Agrárpolitika támogatásairól, jelenleg és jövőbeli mezőgazdasági pályázatokról. Milyen feltételeket kell teljesíteni az alaptámogatásért cserébe? Miben lesz új a rendszer? Hány pontra lesz szükség AÖP-ben, vagyis az agro-ökológiai programban? A Magágyban ezúttal ezekre is választ adunk.

Gribek Dániel műsorvezető vendége ezúttal Berze Tünde, a GORDIUS Solutions Tender Kft. pályázatírója, aki a jelenlegi információk segítségével próbálja végigkalauzolni a termelőket a Közös Agrárpolitika labirintusában.

Műsortartalom:
0:00 – 4:13 – Köszöntő, bevezető, felvezető, vendégbemutatás
4:14 – 10:50 – Megmaradt források és pályázatok az előző KAP ciklusból
10:51 – 17:02 – Összegek és dátumok – Mekkora összegű az agrártámogatások forrása 2027-ig, és mikortól várhatjuk az agrárpályázatokat
17:03 – 19:44 – Az alaptámogatás részletei – Összegek, feltételek
19:45 – 20:42 – Fiatal gazda támogatás részletei
20:43 – 21:14 – Röviden az AÖP-ről vagyis az agro-ökológiai programról I.
21:13 – 23:33 – Termeléshez kötött támogatások
23:34 – 33:02 – Az alaptámogatás feltételei
33:03 – 35:38 – Még mindig csak röviden az AÖP-ről vagyis az agro-ökológiai programról II.
35:39 – 39:05 – Várható agrárpályázatok a Vidékfejlesztési programban
39:06 – 43:28 – Várható agrárpályázatok: zöld beavatkozások
43:29 – 47:03 – Megújuló vidék beavatkozási program
47:04 – 49:13 – Tanácsok az agrárpályázatra készülő gazdálkodók számára
49:14 – 50:51 – Búcsúzás, adásajánló, műsorzárás

Amiről a magyar szántóföldek esetében egyre gyakrabban beszélünk, az az ültetvényeken még fehér holló: a talajmegújító gazdálkodás, a regeneratív szőlőtermesztés. Milyen megoldások vannak a szőlő-sorközök takarására? Milyen takarónövény-keverékekkel érdemes elindulni ezen az úton, és hogyan érdemes elvetni és terminálni ezeket?  Mik a bevált és kevésbé bevált megoldások homokon? Hogyan született kísérleti no-till szőlőültetvény Soltvadkerten, és milyen egy házilag készített henger, amivel le lehet taposni a rozst?

A HEKTÁR Magágy beszélgetéssorozatának vendége ezúttal Schneider Péter és Sárosdi Péter Soltvadkert, akik nemcsak szőlőben, de bodzában is alkalmazzák a regeneratív mezőgazdaság megoldásait: a menetszám-csökkenést és a sorköztakarást. A szőlőtermesztők beszélnek arról, hogy milyen hibákat követtek el az elmúlt években, de arról is, hogy okoz-e plusz növényvédelmi kihívást a takarónövények alkalmazása.

Tartotok a no-tilltől, de valamin változtatni szeretnétek? A talajművelés teljes elhagyásához még nincsen bátorságotok, de elindulnátok a talajmegújító gazdálkodás útján? Akkor most adunk egy tippet!

Központi témánk ezúttal a sávos művelés, más néven a strip-till. Milyen előnyei vannak a hagyományos vagy akár a no-till műveléssel szemben? Mik a legnagyobb kihívások? Milyen gépek állnak rendelkezésre, hogy hatékonyan működjön a rendszer? Mire érdemes odafigyelni az átálláskor? Hogyan kapcsolható össze a takarónövényes technológia és a sávművelés? Mikor ideális egy sávművelő hazsnálata, és milyen tippeket ad a gyomirtás kapcsán egy 10 éve strip-tillező termelő? Mi a helyzet a tápanyag-utánpótlással? Sok kérdést megválaszolunk, olyanokat is, amiket hallgatóink tettek fel a HEKTÁR mezőgazdasági podcast, valamint a Gribek Dániel agrárújságíró Facebook oldalon.

Stúdióvendég:
📌 Nagy Dániel - gazdálkodó, Tard, Borsod-Abaúj Zemplén vármegye
📌 Bellai Tamás- gépkereskedelmet támogató mérnök, KITE Zrt.

Rövidinterjúk:
🔸 ️Berend Ferenc - gazdálkodó, Pusztakovácsi, Somogy vármegye
🔸 ️Bényi Ferenc - gazdálkodó, Dusnok, Bács-Kiskun vármegye
🔸️ Pintácsi László - termékfelelős, Kverneland Group Hungária Kft.
️🔸️ Kiss Ede - gazdálkodó, Gyomaendrőd, Békés vármegye
🔸 ️Friss Richárd - gazdálkodó, Zics, Somogy vármegye
🔸️ Zsupos Zsolt - agronómus, Jenőházi Agrár Kft., Balmazújváros, Hajdú-Bihar vármegye
🔸 ️Szádeczki István - régióvezető, Precision Planting Magyarország
🔸 ️Dojcsák János - üzletágvezető, Agroker Holding Zrt.
🔸️ Szász Zoltán - magyarországi termékmenedzser, HORSCH
🔸 ️Vázsonyi László - fejlesztőmérnök, VulcanAgro Kft.
🔸 ️Dr. Szabó Emese - fejlesztési osztályvezető, KITE Zrt.
🔸️ Czvikli Balázs - családi gazdálkodó, Csákvár, Fejér vármegye
🔸 ️Kardos Ferenc - gazdálkodó, Hajdúböszörmény, Hajdú-Bihar vármegye

Hogyan érdemes belekezdeni a talajművelést teljesen elhagyó technológiába? Milyen forrásokat kell ehhez mozgósítani, és milyen vetőgépet ajánl egy krími gazdálkodó és blogger kötött, agyagos talajokra? Lehet-e szervestrágyát használni no-till rendszerben, és mi a helyzet a takarónövényekkel? Ezekről is beszélgetek majd ukrán vendégemmel, ahogy néhány mondat erejéig a háború hatásairól is szó esik majd. A HEKTÁR Magágyban vendégem a No-Tiller, Mykhaylo Draganchuk, aki 1400 hektáron 2006 óta foglalkozik no-till technológiával.  Őszi búzát, őszi árpát, olajlent, napraforgót, kukoricát, koriandert és csicseriborsót termeszt a Fekete-tenger és az Azovi-tenger között évi 300 milliméter csapadék mellett, széleróziónak kitett területein.

Ti beszélgettetek már robottal? Nagy eséllyel igen, még ha nem is feltétlenül tudtátok. De szakmáztatok-e például chatbottal? Felvetettetek-e Mesterséges Intelligenciának olyan kérdéseket, amikre nemcsak rövid, általános válaszokat vártatok - ráadásul magyarul?  Nos, én ezúttal ezt tettem. Szakmai interjút készítettem egy robottal, és most meg is hallgathatjátok, hogy mit válaszolt az OpenAI ChatBotja a fenntartható mezőgazdasággal, talajvédelemmel, biodiverzitással kapcsolatos kérdéseimre. A robottal készített interjúnkat pedig egy kicsit megalapozom vendégemmel, a SZTAKI Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratúriumának projektkoordinátorával, Érdi Krausz Gáborral, akivel még a chatbot előtt beszélgetek arról, hogy mi is az az MI, kell-e tőle tartani, hol járnak most a hazai fejlesztések, és milyen lehetőségeket rejt a kutatási terület a mezőgazdaság számára. 

0:00 - 3:35 - Bevezető
3:36 - 5:57 - Mi az a Mesterséges Intelligencia?
5:58 - 9:00 - A Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium bemutatása
9:01 - 10:06 - Mi is az a ChatBot?
10:07 - 13:47 - Honnan tudja az MI, mit kell válaszolnia?
13:48 - 28:54 - Interjú a robottal a mezőgazdaság fenntarthatóságáról
28:55 - 31:50 - Az MI paraméterezései
31:51 - 38:09 - Mesterséges Intelligencia a mezőgazdaságban
38:10 - 40:52 - Nem felejtünk el döntéseket hozni?
40:53 - 47:15 - Meddig lesz szükség gazdálkodókra?
48:16 - 49:34 - Búcsúzó

Rövid interjú Knut Schmidtke-vel a svájci Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet kutatási, bővítési és innovációs igazgatójával, aki nemcsak bios, de konvencionális szempontból is értékelte a regeneratív gazdálkodást. A beszélgetésben szó esik a köztesnövények gyomszabályozásban betöltött szerepéről, drónnal történő vetéséről, a talajvédelem fontosságáról, a takarónövényekről, és a lucerna jelentőségéről is. 

Ezúttal valóban egy különkiadásról van szó, hiszen az interjúm eredetileg nem podcastba készült, hanem videónak és cikknek. Emiatt aztán a műfajhoz képest rövidebb a beszélgetés, és kevésbé kifejtős. Ebben a 10 percben számos téma és kérdés nyitva maradt, amire egy hagyományos podcast adásban még biztosan rákérdeztem volna.  A szakember egyébként még novemberben az ÖMKi meghívására érkezett Magyarországra, ahol gyakorlati és elméleti tanfolyamot tartott a magyar termelőknek. Szári előadása végén volt lehetőségem az alábbi beszélgetésre.

Mik azok a köztesnövények, és miért alkalmazzák őket az Egyesült Királyságban? Milyen direktvetőgépeket használnak Angliában? Miben más, és miben hasonló egy angol és egy magyar gazdaság? Miért tartják fontosnak a vízmegőrzést egy csapadékban gazdag vidéken?

Többek között ezekről a témákról beszélgettem a Zajácz Istvánnal, a Danuba Kft. ügyvezetőjével és Kammermann Gellérttel, a cég szaktanácsadójával.

A Danuba hivatalos Facebook oldalán teljesen véletlenül akadtam rá arra a posztra, ahol egy angliai szakmai útról osztottak meg néhány fotót, és gyorsan fel is vettem a kapcsolatot a céggel. Most pedig hallgatható, mit láttak, mit tapasztaltak a szigetországban.

Milyen talaj kell a szemesciroknak? Mi a helyzet a gyomirtásával? Kell-e tápanyag az Afrikából származó növénynek? Lehet-e no-till körülmények között is termeszteni? Lesz piaca a jövőben? Fogyaszthatja-e a szemescirkot tejelő szarvasmarha? És mi a helyzet a medvékkel, valamint a terménylopásokkal Erdélyben? Mire kell figyelni, ha a cirokból gluténmentes élelmiszert akarunk készíteni? Többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ szakértő vendégeimmel.

Stúdióvendégek:
Dr. Palágyi Andrea, ciroknemesítési csoportvezető, Gabonakutató Nonprofit Kft.
Balogh László, termékmenedzser, Lidea Seeds Hungary
Feczák Gábor, ügyvezető, AGROSZEMEK Kft.

KISINTERJÚK:
Petőházi Tamás, elnök, Gabonatermesztők Országos Szövetsége
Harcsa Marietta, szaktanácsadó, növényorvos, Növénydoktor Kft.
Borsos Imre, gazdálkodó, Borsos Testvérek Farm Kft., Szentes
Tóth Zoltán, gazdálkodó, Tóga-Sárd Kft., Somogysárd
Lajos Mihály, őstermelő, ügyvezető, Agrofil-SZMI Kft.
Papp István, gazdálkodó, Csurgó
Kugyelka Mihály, területi képviselő, KWS Magyarország Kft.
Diriczi Zsombor, ügyvezető, Démétér Biosystems Kft.
Vázsonyi László, fejlesztőmérnök, VulcanAgro Kft.
Kiss Péter Ákos, területi szakmérnök, FMC Agro Kft.
Dr. Orosz Szilvia, okleveles agrármérnök, mérnöktanár, Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft.

Témakörök:

0:00 - 4:42 Bevezető, bemutatkozás
4:43 - 7:48 - A cirok bemutatása, múltja Magyarországon
7:49 - 10:17 - Fehér vagy vörös szemes cirok
10:18 - 14:51 - A cirok piaca és értékesítése I.
14:52 - 18:02 - Országos cirok körkép (Petőházi Tamás, GOSZ)
18:03 - 20:28 - Cirok a szaktanácsadó szemével (Harcsa Marietta, Növénydoktor Kft.)
20:29 - 24:38 - A cirok piaca és értékesítése II.
24:39 - 27:27 - Rövid gazdavélemények: Borsos Imre (Szentes), Tóth Zoltán (Somogysárd)
27:28 - 28:57 - "A termelők tanuljanak meg cirkot termelni"
28:58 - 31:45 - Ciroktechnológia felvezető: Lajos Mihály archív (Agrofil-SZMI Kft.)
31:46 - 36:03 - Termelői tapasztalatok és kísérletek - Papp István
36:04 - 37:16 - Vadkár
37:17 - 38:31 - Erdélyi medvetapasztalatok és lopásvédelem
38:32 - 41:33 - Nemesítési irányok és cirokhibridek - Gabonakutató Kft.
41:34 - 43:53 - Nemesítési irányok és cirokhibridek - LIDEA
43:54 - 49:22 - KWS Magyarország: ciroktechnológiai összefoglaló (Kugyelka Mihály)
49:23 - 50:54 - A cirok talajigénye
50:55 - 55:01 - A cirok vetésideje
55:02 - 1:05:10 - A cirokvertés: sortáv, tőszám, vetésmélység
1:05:11 - 1:06:44 - Cirok és a precíziós gazdálkodás
1:06:45 - 1:08:45 - No-till és direktvetés a cirok esetében
1:08:46 - 1:11:54 - Cirok a takarónövény-keverékekben
1:11:55 - 1:14:10 - Tápanyag tanácsadás a VulcanAgro-tól (Vázsonyi László)
1:14:11 - 1:18:59 - A cirok tápanyag-utánpótlása
1:19:00 - 1:20:58 - Silócirok megdőlése
1:20:59 - 1:26:06 - Szemescirok növényvédelmi technológia - FMC Agro (Kiss Péter Ákos)
1:26:07 - 1:35:25 - Cirok gyomirtás - gyakorlati tapasztalatok
1:35:26 - 1:40:28 - Cirok betakarítása, szárítása, tárolása
1:40:29 - 1:43:27 - A cirok élelmiszeripari felhasználása - Gluténmentes élelmiszer
1:43:26 - 1:49:36 - A szemescirok felhasználása az állati takarmányozásban (Dr. Orosz Szilvia)
1:49:37 - 1:54:27 - A silócirok felhasználása az állati takarmányozásban (+BMR cirok)
1:54:28 - Zárógondolatok, elköszönés

Rendkívül aktuális, érdekes és minden bizonnyal a kedélyeket némiképp felkavaró témával érkezik a HEKTÁR Magágy podcastsorozat első adása. A középpontban a karbonkreditek, a karbonprogramok, méghozzá a talajmegújító gazdálkodással összefüggésben.

Mi is az a karbonkredit, és miért idegenkednek tőle a magyar gazdálkodók? Hogyan segítheti ez a fenntartható gazdálkodást és a talajaink megújítását? Mekkora összeggel növelheti a mezőgazdaság jövedelmezőségét egy hektárra levetítve? Hogyan lehet csatlakozni a karbonprogramokhoz?

Miként nem lesz felfújt lufi vagy "greenwashing" egy ilyen kezdeményezés? Mely növénykultúrák kötik meg a legtöbb szenet? Veszélyt jelent-e mindez az élelmiszertermelésre? Többek között ezeket a témákat jártuk körbe Diriczi Zsomborral, a Démétér Biosystems Kft. ügyvezetőjével. A riportalany megválasztása nem véletlen, hiszen a talajreformosok egy osztrák karbonkredites vállalat magyarországi partnerei, miközben aktívan foglalkoznak a talajmegújító gazdálkodási módszerek terjesztésével is.

A HEKTÁR podcast negyedik adásában ezúttal az öntözésről, a vízmegtartásról, az aszályról és a vízgazdálkodásról beszélgetünk 2 órán keresztül - méghozzá 2 stúdióvendégünkkel, és 12 interjúalanyunkkal. 

Milyen lehetőségeket nyújt az öntözés hazánkban? Lesz-e elég öntözhető víz, vagy arra is készülhetünk, hogy ez jelentős korlátozás alá fog esni? Mi az a precíziós öntözés, és hogyan segíti az a gazdálkodókat? Mik az első tapasztalatok az öntözési közöségekben? Fokgazdálkodás vagy csongrádi vízlépcső? Miért kell jobban vigyáznunk az erdeinkre, és milyen szerepük van a fás területeknek mezőgazdasági szempontból? Szó lesz természetesen az öntözés nehézségeiről, de foglalkozunk a víz szempontjából a talajjal is.

Gribek Dániel műsorvezető szakmai beszélgetőtársai
- Oláh Zoltán, gazdálkodó, Tiszacsege
- Cifka Gábor, építész, építőmérnök, senior projektmenedzser, Plantor Kft.

Aki még velünk van a HEKTÁR első adásában felvételen keresztül:
- Becsákné Tornay Enikő, osztályvezető, szakértő, Agrárgazdasági Kutatóintézet
- Nagy István, agrárminiszter, Agrárminisztérium (előadásrészlet a KITE Zrt. öntözési szakmai napjáról)
- Urbán Zsolt, ügyvezető, Urbán és Urbán Mezőgazdasági Kft.
- Schober Gyula, öntözés üzletágvezető, Agrotec Magyarország
- Szendi Jenő, öntözési üzletági igazgató, KITE Zrt.
- Vázsonyi László, fejlesztőmérnök, VulcanAgro Kft.
- Kovács Károly, tudományos segédmunkatárs, Miskolci Egyetem, MFK, Földrajz - Geoinformatika Intézet
- Szigeti Tamás, agrármérnök-közgazdász
- Kovács Imre, ügyvezető igazgató, Kenderes 2006 Kft.
- Dr. Bolla Bence, tudományos főmunkatárs, Erdészeti Tudományos Intézet
- Dr. Keserű Zsolt, tudományos főmunkatárs, Erdészeti Tudományos Intézet
- Pintér János, termékmenedzser, Agroszerviz, KWS Magyarország Kft.

A HEKTÁR podcast adásában ezúttal a no-till technológiáról beszélgetünk több mint 2 órán keresztül - méghozzá 3 stúdióvendégünkkel, és 13 interjúalanyunkkal. Tényleg elhagyható a talajművelés a hazai talajainkon is? Vagy csak egy szűk kör hóbortja az egész, és Magyarországon esély sincsen a rendszer működtetésére? Mik a no-till technológia legkomolyabb kihívásai? Mi a helyzet a takarónövényekkel, a gyomosodással, a szerkivonásokkal, a tápanyag-utánpótlással és egyáltalán milyen egy jó direktvetőgép? Adásunkban virtuálisan ellátogatunk Somogyba, a Szigetközbe, a Tisza mellé, Barcs térségébe, de  Nógrád megyei Kozárdra és a keleti országrészbe, Szatmárba is. Beszélgetünk a hazai talajok állapotáról, az agrárképzés hiányosságairól, de azt is eláruljuk, hogy milyen vetőgépeket ajánl a Väderstad, a Horsch és a Multiva. Mindezek mellett a VulcanAgro ezúttal is tápanyag-gazdálkodási szakmai tanácsot nyújt olvasóinknak.

Gribek Dániel műsorvezető szakmai beszélgetőtársai
- Berend Ferenc, gazdálkodó, Pusztakovácsi, Somogy megye
- Diriczi Zsombor, ügyvezető, Démétér Biosystems Kft.
- Lajos Mihály, ügyvezető, Agrofil-SZMI Kft.

Aki még velünk van a HEKTÁR első adásában felvételen keresztül:
- Dr. Dobos Endre, egyetemi docens, tanszékvezető, Miskolci Egyetem
- Jim Leverich, professor emeritus, Mezőgazdasági és Természeti Erőforrások Tanszék Wisconsini Egyetem
- Sojnóczki István, technológia-fejlesztési igazgató, KITE Zrt.
- Varjú Ádám, gazdálkodó, Darány, Somogy megye
- Reto Stocker, gazdálkodó, Tiszaföldvár, Jász-Nagykun-Szolnok megye
- Kovács Gábor, területi képviselő, Vaderstad Kft.
- Szász Zoltán, nyugat-magyarországi szaktanácsadó, HORSCH
- Hajas Péter Pál, gazdálkodó, vadgazdálkodó, Kozárd, Nógrád megye
- Labant-Hoffmann Éva, növényvédelmi herbológus, Növénypathyka Kft., Kaposvár
- Vázsonyi László, fejlesztőmérnök, VulcanAgro Kft.
- Nyilas László, gazdálkodó, Szatmárcseke, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
- Dr. Berényi Üveges Judit, projektvezető kutató, Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet
- Klopp Béla, növényvédelmi szakmérnök

0:00 - 2:14 - Bevezető, témafelvetés, vendégbemutatás 2:15 - 2:55 - A hazai talajok állapota 2:56 - 5:12 - A no-till fogalmának tisztázása 5:13 - 8:55 - Dr. Dobos Endre véleménye a no-till technológiáról 8:56 - 12:38 - Hogyan vágjunk bele a no-tillbe? 12:39 - 16:17 - A kezdetek Püskiben 16:18 - 18:11 - No-till a szemnek, az agrároktatás hiányossága 18:12 - 21:11 - Amerikai tapasztalatok no-tillben (Jim Leverich) 21:12 - 22:49 - Szántásközpontú agrároktatás, megszokás 22:50 - 24:03 - A lazítás létjogosultsága no-tillben 23:04 - 26:38 - Talajvédelmi szemléletadás 26:39 - 28:32 - Talajnyomás, mélyművelés grúberrel, adaptálás fontossága 28:33 - 30:09 - Magágykérdés 30:10 - 34:05 - No-till és min-till kísérletek tapasztalatai Püskin 34:06 - 37:46 - KITE no-till kísérletek (Sójnóczki István) 37:47 - 40:16 - Takarónövények haszna a no-till technológiában 40:17 - 45:49 - Vita a takarónövényekről I. 45:50 - 46:28 - "A talajműveléssel megnyúzzuk a talajt" 46:29 - 49:06 - Vita a takarónövényekről II. 49:07 - 50:11 - Takarónövényes tapasztalatok Darányból (Varju Ádám) 50:12 - 53:55 - Hatékony és hasznos takarónövény fajok 53:56 - 56:24 - Takarónövények vetése és ápolása 56:25 - 58:32 - No-till tapasztalatok Svájcból és Tiszaföldvárról (Reto Stocker) 58:33 - 1:01:04 - Vetési tapasztalatok no-tillben 1:01:05 - 1:05:09 - Väderstad vetőgépek direktvetésre (Kovács Gábor) 1:05:10 - 1:07:45 - Gazdatapasztalatok Horsch vetőgépekkel 1:07:46 - 1:10:59 - Horsch vetőgépek direktvetésre (Szász Zoltán) 1:11:00 - 1:17:38 - Multiva direktvetési tapasztalatok

Koronavírus-járvány után, ukrán-orosz háború közepette rengeteg a változás a mezőgazdasági géppiacon. Lesz alkatrész a keleti Belarus-MTZ traktorokba? És a nyugati gépekbe? Mi a helyzet a használt géppiacon, és jönnek-e az új traktorok? Milyen kihívások állnak a magyar gépgyártók előtt? Mindez pedig hogyan csapódik le a mezőgazdasági termelőknél? A HEKTÁR podcast legfrissebb adásában ezekre a kérdésekre próbálunk válaszolni, de szó lesz a jövőbeli támogatási rendszerről, a robottraktorokról, a digitalizációról, a teljesítménynövekedésről, és a nyári agrárgépes eseményekről is.

A HEKTÁR első adása a tápanyag-utánpótlásról, a műtrága árrobbanásról, az alternatív megoldásokról szól. Néhány címszó: szélerózió, műtrágya-árrobbanás, zöldtrágya-növény, ökogazdálkodás, cirok, szója, lombtrágya.

A szója vagy a cirok, esetleg a napraforgó a jó alternatíva, ha drága a nitrogén-műtrágya? A biogazdálkodás vagy zöldtrágya-növények? Csodaszer a lombtrágya vagy hosszútávú lehetőség? Folyékony vagy szilárd műtrágyát használjunk? MI a helyzet a nitrogénoldatokkal?

Gribek Dániel műsorvezető szakmai beszélgetőtársai
- Lajos Mihály, ügyvezető, Agrofil-SZMI Kft.
- Vázsonyi László, fejlesztőmérnök, VulcanAgro Kft.

Aki még velünk van a HEKTÁR első adásában telefonon keresztül:
- Harcsa Marietta növényorvos, szaktanácsadó
- Szabari Szabolcs, a Yara Hungária Kft. szaktanácsadója
- Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője
- Szépkuthy Katalin, az ÖMKi - Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet vezető szaktanácsadója
- és néhány mondat erejéig Fosztó-Timotity Gábor békés megei gazdálkodó.

Szaktanácsadás rovatunkban a lemosó permetezésről és a tuják új károsítóiról lesz szó, de megismerhetik a "Gazdákkal a vércsékkel" kezdeményezést is.