Kibeszélő

Izrealnek nem sok ideje maradt, ha be akarja váltani hétvégi fenyegetését, hogy mindenképpen megtorolja a szombat éjszakai iráni drón- és rakétatámadást az ország ellen. persze a döntés nem egyszerű, mert ha túl nagyot üt, akkor lángba borulhat a Közel-Kelet fele, esetleg megint veszít a Nyugat szimpátiájából, de gyengének semmiképpen nem mutatkozhat. A Kibeszélőben ezeket az esélyeket latolgattuk Tárik Meszárral, az Eurázsia Intézet és a Migrációkutató Intézet vezető kutatójával.

Vészjósló, vihar előtti csend érzékelhető a Közel-Keleten. Mindenki arra vár, hogy Teherán beváltja-e ígéretét és fegyveres konfliktusba keveredeik-e Izraellel, azután, hogy egyik legmagasabb rangú katonai parancsnokát - vélhetően - egy izraeli rakétacsapással likvidálták a szíriai főváros kellős közepén. Azt is komoly figyelem kíséri, hogy megindítja-e Izrael a végső támadást a gázai-övezet utolsó városa, Rafah ellen.

Főpolgármester-jelöltek, visszalépés, jelölti vita, a Magyar Péter jelenség, kinek jó és kinek nem, mennyire fontos az európai parlamenti választás. Ezekre kerestük a válaszokat Mráz Ágoston Sámuellel, a Nézőpont Intézet vezetőjével és Horn Gáborral, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökével.

A hétvégén tartott orosz elnökválasztás végeredménye, mármint, hogy ismét Vlagyimir Putyin lesz az államfő, nem okozott igazán meglepetést. Az már érdekesebb, hogy ilyen arányú – 87 százalékos – volt a győzelme. De mire lesz elegendő a 87 százalék az előtte álló ciklusban? Változik-e, változhat-e a rendszer a következő időszakban? Erre kerestük a választ a Kibeszélőben Takácsy Dorka Oroszország szakértővel.

Azt nagyjából tudjuk, hogy a mesterséges intelligencia (MI) 2023-ban mit produkált és hova jutott. A Kibeszélő legújabb adásában arra voltunk kíváncsiak, hogy idén mivel lep meg bennünket az MI, milyen trendekkel számolhatunk. Ehhez hívtuk beszélgetőtársnak Guld Ádám médiakutatót és kommunikációs szakembert.

A beszélgetés egyik apropóját az adta, hogy 10 éve működik a Nemzeti Emlékezet Bizottsága.

Szikinger Istvánnal onnan indítotuk a beszélgetést, hogy Fenyő János 1998. február 11-i megölését követően milyen nevek merültek fel, mint olyanok, akiknek érdekében állhatott leszámolni a médiavállalkozóval. Ebben a körben már akkor ott állt Gyárfás és Portik neve is.

Mráz Ágoston Sámuellel, a Nézőpont Intézet vezetőjével és Nagy Attila Tibor politikai elemzővel értékeltük a köztársasági elnök és a volt igazságügyi miniszter lemondása után kialakult helyzetet az Index Kibeszélő című műsorának rendkívüli adásában.

Az elmúlt napokban az ENSZ vezetői, de más volt államfők és egykor aktív katonai vezetők szájából is elhangzott annak a lehetősége, hogy a mostani forró konfliktusok révén esetleg belecsúszhatunk egy világégésbe. A Kibeszélőben Bordás Mária egyetemi tanárral vettünk végig három aktív konfliktusövezetet.

Az első két előválasztás, az iowai és a New Hampshire-i után, a soronkövetkező nevadai előtt, vettük végig, hogyan is áll az elnökjelöltségi versenyben Donald Trump. A lehetőségeket és a buktatókat Csizmazia Gáborral, az NKE tudományos munkatársával elemeztük a Kibeszélőben.

A Kibeszélőben annak jártunk utána, hogy az újabb közel-keleti krízis, amely a Vörös-tengeren bontakozott ki, mennyiben érinti a régió ugrásra kész fegyveres csoportjait és Irán harcias csapkodása tényleg lángba boríthatja-e a térséget, bedöntve akár a nemzetközi kereskedelmet is. Beszélgetőtársaim voltak, Tomolya János terrorizmus-szakértő és Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője.

Nagyon félrement a német kormánykoalíció némileg kapkodva megtervezett bevételnövelési terve. Az amúgy is nehéz helyzetben lévő német gazdáknál betelt a pohár és az elvenni tervezett kedvezmények visszaadását követelték a kormánytól. Mivel mindez lassan ment, egyhetes forgalom-lassító demonstrációkba kezdtek szerte Németországban. A lehetséges fejleményeket elemeztük Bauer Bencével, az MCC Magyar-Német Intézet igazgatójával a Kibeszélőben.

A 2024-es első Kibeszélőben Ceglédi Zoltán politikai elemzővel vettük végig az elmúlt év legfontosabb belpolitikai történéseit és előrenéztünk az idei önkormányzati- és európai parlamenti választásokra is. Pártesélyeket latolgattunk és megnéztük, hogy változott-e a kormány megítélése az elmúlt esztendőben.

Uniós tisztviselők is elismerik, hogy nehéz két nap előtt állnak az uniós állam- és kormányfők az évzáró találkozó miatt. A kulcsprobléma Ukrajna lesz, mind a tervezett pénzügyi támogatás, mind pedig a csatlakozási tárgyalások megkezdése kapcsán, mert mindkét területen komoly aggályokat fogalmazott meg a magyar kormányfő. Íjgyártó István nagykövettel beszélgettünk, aki 2023 májusáig irányította a magyar nagykövetség munkáját Kijevben.

Bár októbertől a Hamász és Izrael háborúja tematizálta a külpolitikai híradásokat, azért az orosz-ukrán konfliktus sem szorult ki teljesen a témák közül. Az idei év legfontosabb változásait vettük végig Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatójával.

Most, hogy ráfordultunk a téliesebb időjárásra, Holoda Attila, energetikai szakértővel beszéltük át, milyen lehet az előttünk álló időszak lakossági gáz és áramszámlája. Lesznek-e, lehetnek-e olcsóbbak az energiahordozók a közeljövőben?

A háború előtti megosztottságról, a háborút követő sokkról és összefogásról beszélgettünk az izraeli belpolitika szakértőjével. Csepregi Zsolttal kitértünk arra is, vajon alakulhat-e úgy a helyzet, hogy abba végül Netanjahu kormányfő belebukik.

A meteorológus azzal kezdte a beszélgetést, hogy megosztotta a Kibeszélő nézőivel, hol és hogyan készülnek a világ legpontosabb, negyedéves előrejelzései.

Hamarosan megindulhat az átfogó támadás a Gázai övezet északi felében, ahol az izraeli egységek teljesen körbezárták Gázavárost. Az alakulatok már csak parancsra várnak és elindul a lassú, feltételezhetően sok emberáldozattal járó küzdelem, amely szinte házról házra folyik majd. Tomolya János terrorizmus szakértő sorolta fel, milyen eszközök állnak az izraeliek rendelkezésére.

Izrael és a Hamász háborújában gyakran előkerül, hogy mit mond a nemzetközi jog, egészen pontosan a hadijog . Tekinthető-e jogos önvédelemnek az izraeli hadsereg válaszlépése a Hamásszal szemben Gázában? Milyen mértékű lehet ez a válasz? Bíróság elé lehetne-e állítani a terrorakció kitervelőit? Minek kell tekinteni a túszokat ebben a konfliktusban és miként nyerhetik vissza szabadságukat? A Kibeszélő vendége Lattmann Tamás nemzetközi jogász volt.

A szokatlan időpontban - szerda kora este - tartott Kormányinfón jelentette be Csák János kulturális és innovációs miniszter, hogy 2024 januárjától új családtámogatási rendszert indít a kormány, a csok pluszt.

Nemrégiben publikálták tanulmányukat a Nature Communications-ben. Feltették a kérdést: mi lehet az öregedés mechanizmusa? Lehet-e késleltetni az öregkori betegségeket, vagy azok kialakulását?

Az egyre mélyülő és egyre súlyosabb válság a Gázai övezetben indokolta, hogy utána nézzünk, milyen mélyek a szembenállás gyökerei és honnan jöttek - a Hamász mellett - a térségben aktív radikális iszlám csoportok, amelyek közvetlenül, vagy áttételesen esetleg bekapcsolódhatnak a konfliktusba. A Kibeszélő vendége Bordás Mária egyetemi tanár volt a Nemzetközi Köszszolgálati Egyetemről.

A válaszokat szakértőkkel kerestük a Kibeszélőben. Raskó György agrárközgazdásszal és Szigethy-Ambrus Nikolettával, az Oeconomus Gazdaságkutató elemzőjével ástunk a dolgok mélyére és igyekeztünk megfejteni, hogy most jól, vagy gyengén teljesít a magyar mezőgazdaság.

A több mint ezer halottat és kétezernél is több sebesültet, civil és katonai izraeli hadifoglyokat eredményező Izrael ellenei támadás okait, hátterét, megoldását és hatását próbáltuk elemezni Tomolya János terrorizmus szakértővel a Kibeszélő rendkívüli adásában.

A Kibeszélőben két szakértővel elemeztük a nyári végi és a kora őszi hazai politika alakulását, különös tekintettel a közelmúltban alakult kis pártokra, szerepükre és az ellenzékhez fűződő viszonyukra. Závecz Tiborral, a Závecz Research alapító-ügyvezetőjével és Mráz Ágoston Sámuellel, a Nézőpont Intézet igazgatójával próbáltuk megfejteni, hogy mi a baj az ellenzéki politizálással.

Most jelent meg Andor László társszerkesztésében az a nemzetközi tanulmánykötet, amely azt összegzi, hogy az élet minden területén milyen változásokat hozott Európa számára az ukrajnai háború. A több mint 20 szerző által írt tanulmányok legsommásabb megállapításait összegeztük a volt uniós biztossal.

Visszatérhet-e Robert Fico? Mire számíthatnak a szlovákiai magyar pártok a választásokon? Miért erősödött meg a szlovák szélsőjobb? Előkerült-e a magyar kártya a kampány során? Ezeket elemeztük végig a Kibeszélőben Stepper Péterrel, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával.

A Kibeszélő vendége Thürmer Gyula volt, az apropót pedig az szolgáltatta, hogy újabb könyve jelent meg a NATO-ról és benne a magyar tagság eredményeiről. Természetesen emellett érintettük még a terjeszkedő amerikai imperializmust, a gyarmattá züllesztett balkáni államokat és azt is, hogy miért volt elkerülhetetlen Oroszország háborúja Ukrajna ellen.

A beszélgetést azzal a nemrégiben történt megemlékezéssel kezdtük, amikor is Martin Luther King 60 évvel ezelőtti híres beszédére, a "Van egy álmomra" emlékeztek az Egyesült Államokban. Emberek ezrei idézték fel az egykori Washingtoni menetet, amelynek korabeli résztvevői a rasszizmus felszámolását, gazdasági és jogi egyenlőséget követeltek, hasonlóan a mostani megmozdulás transzparenseinek szövegei szerint.

Alighogy befejeződött a rangos világverseny, a szervezőkkel vontuk meg a mérlegét.

A politológus azt mondja, hogy az ellenzék leragad olyan kérdéseknél, hogy összefogás, vagy sem, meg, hogy ki legyen az összefogás vezetője. Ezek napi kérdések és nem ezzel kellene foglalkozni, hanem olyan stratégia kidolgozásával, amely végül ütőképesnek bizonyulhat.

A Kibeszélő vendége a Bajnai-kormány egykori pénzügyminisztere volt, aki mesélt a művészetekhez fűződő viszonyáról, a jövő évi költségvetésről, a rekordmagas inflációról és arról, hogy mivel foglalkozott, mióta otthagyta a politikát.

Egyre brutálisabb a mostani hőhullám és nem csak Magyarországon. Ritkaság, de az északi féltekén jelenleg három kontinensen pusztítanak természeti csapások, a hőség és forróságtól kezdve egészen az önzönvízszerű esőzésekig. Mihez kell lassanként hozzászoknunk? Ennek megválaszolását kértük Reisz András meteorológustól a Kibeszélőben.

A Kibeszélő vendége Pető Attila közlekedési szakember volt. A KRESZ-professzor elmondta véleményét az Árpád hídi halálos balesetről, a gyorsulási versenyekről, a jogsiszerzés buktatóiról és a legbugyutább, de még mindig érvényben lévő KRESZ-szabályokról.

Sokan még mindig a sci-fi világához sorolják a robotsebészetet, holott már nálunk is egy re gyorsabban terjed. A Kebszélő nedége volt dr. Tenke Péter professzor, akinek jelenleg egyedül van olyan képesítése, amellyel orvos kollégáit taníthatja és vizsgáztatja a robotasszisztált műtétek végrehajtásához. A Kibeszélőben vettük végig a professzorral, hogy mit is tud a robotsebészet és mi a jövője.

Gyakran hallunk manapság is arról, hogy a világ különböző pontjain puccsot, katonai hatalomátvételt hajtottak végre. Néha sikeresen, gyakran sikertelenül. Néha vértelenül, gyakrabban azonban sok áldozattal. A Kibeszélő adásában Katona Csaba történésszel vettük végig a történelem emlékezetes, gyakran sorsfordító puccsait.

A kormány nemrégiben döntött arról, hogy júliustól bevezetik a szochót bizonyos befektetések esetében. Nagy Attila, a HOLD Alapkezelő vezető online vagyonkezelője segített végigvenni, milyen befektetéseknél érdemes figyelni.

Havadtőy Sámuel, vagy ahogyan a nemzetközi művészvilág ismeri, Sam Havadtoy, életútja egyáltalán nem mondható szokványosnak. Magyar szülők gyermekeként, de Londonban született, majd apja, Rákosi Mátyás csábításának engedve, hazahozta a családot 1956-ban. Nem volt jó döntés! Életéről, a nemzetközi zenei- és művészvilághoz fűződő kapcsolatairól egy új kiállítása kapcsán mesélt a Kibeszélőben.

A Kibeszélőhöz ez alkalommal a témát egy frissen megjelent tanulmánykötet szolgáltatta. Az Ütközőpályákban olvasható írások azt feszegetik, hogy mikor és mely területeken éri utol Kína az Egyesült Államokat és lehetséges-e, hogy idővel átveszi tőle szuperhatalmi státuszát. Mindeközben pedig elemzik azt is, hogy Magyarországnak milyen mozgástér kínálkozik ebben a vetélkedésben. A kötet két szerkesztőjével, Mártonffy Balázzsal, az NKE Amerika Kutatóintézet vezetőjével és Magyarics Tamással az ELTE egyetemi tanárával beszélgettünk.

Már a beszélgetést is azzal kellett kezdeni Bányász Péterrel, az NKE Kiberbiztonsági Tanszékének adjunktusával, hogy pontosítsuk, mi is pontosan az, hogy információs-, illetve kiberbiztonság.

Kényes és kemény kérdésekre is válaszolt az Index podacastjának vendégeként Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház régi-új főigazgatója. Tudta-e végig, hogy ő fog nyerni, szakmai vagy politikai döntés született-e a véghajrában, érhették-e impulzusok a döntést hozó minisztert a miniszterelnök felől, támogatja-e, hogy nyilvánosságra kerüljön a szakmai bizottság javaslata, lesz-e közös munka a többi pályázóval, nyilvánosságra hozza-e a pályázatát – többek között ezekre a kérdésekre kerestük a vitától sem mentes beszélgetésben a választ.

Most májusban éppen 35 éve, hogy tartott az akkori állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), egy rendkívüli pártértekezletet, amelyen meglepő módon leváltották az addigi vezető garnitúrát, köztük a 32 éve hatalmon lévő Kádár Jánost. Az ország gazdaságilag már kétségbeejtő helyzetben volt, a dolgok nem mehettek úgy, mint korábban, a változás szelei elérték Magyarországot. A végjátékhoz vezető okokról beszélgettünk Balogh Gáborral, a Terror Háza Múzeum vezető történészével.

Onnan indítottuk a beszélgetést Lőrincz Andrással, az ELTE Informatikai Kar Mesterséges Intelligencia Tanszékének főmunkatársával és Török Bernáttal, az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet igazgatójával, hogy gondolkodik-e a gép.

Hosszú évekig volt nevelőtiszt börtönben, majd pszichológia szakon végzett és kriminálpszichológus lett. 1993-ban hivatalosan is ő lett az ország első túsztárgyalója, karrierje során pedig talán a legismertebb.

1907, 1929-33, 2008. Az elmúlt több mint száz esztendő legnagyobb pénzügyi válságainak évszámai, amelyek mind-mind az Egyesült Államokban pattantak ki, majd terítették le a világgazdaság nagy részét. Van most is készülőben egy globális pénzügyi válság? Mit tanulhatunk a korábbi válságokból? Erre kerestük a választ a Kibeszélőben Pásztor Szabolccsal, az Oeconomus Gazdaságkutató vezető kutatójával.

Mérlegre tettük, hogy mikor indulhat az ukrán ellentámadás. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő elmagyarázta, hogy miért lett kétesélyes a háború kimenetele és kiknek kellene igazán tárgyalóasztalhoz ülniük, hogy megállapodjanak a háború lezárása érdekében.

A hatalmon lévő kommunistákkal folytatott tárgyalások, az újonnan kidolgozott választási rendszer, az első szabad választási kampány is szóba került az 1990-ben győztes Magyar Demokrata Fórumot (MDF), illetve annak ellenzékét adó Fideszt képviselő két politikus között a Kibeszélőben.

Erősen tematizálta az uniós beszédközeget Emmanuel Macron francia elnök kijelentése, amelyet Kínából visszatérve mondott. Szerinte az unió feladata a saját stratégiai autonómiájának a megteremtése. Macron úgy fogalmazott, hogy vazallusok leszünk, ahelyett, hogy harmadik pólussá válnánk. A minden szinten megújulásra váró unió problémáiról beszélgettünk Andor László egyetemi tanárral, volt uniós biztossal a Kibeszélőben.

A rendszerváltást követő, látványosan jó transzatlanti kapcsolatok az utóbbi tíz évben kihűltek. A magyar kormány és a demokrata párti elnökök viszonya finoman szólva sem felhőtlen. Kivételt a Trump elnökség négy éve jelentette. Mi és hol ment félre a magyar-amerikai kapcsolatokban? A kérdésre a választ Magyarics Tamás egyetemi tanárral kerestük a Kibeszélőben.

A tavaly őszi pártkongresszus óta szemmel láthatóan is nagyon felpörgött a kínai külpolitika. Egymás sarkát tapossák az európai vezetők Pekingben, Hszi Csin-ping külföldi utazásai, politikai állásfoglalás, béketerv Ukrajna kapcsán, kínai közreműködéssel elsimított szaúdi-iráni viszály. Ezekről és a formálódó új kínai világrendről beszélgettünk a Kibeszélőben Kusai Sándorral, aki hosszabb időn át volt hazánk pekingi nagykövete.

Hogyan élték meg az emberek, leginkább a jobbágyok, hogy 800 év után hirtelen végetér a jobbágy-földesúr viszony, nem kell már ingyen robotolni? Mihez kezdtek a szabadsággal? Szabadságharc, vagy polgárháború volt ami 1848-49-ben történt? Miért volt döntő Magyarország esetében az 1848-at megelőző kétéves európai gazdasági válság?

Nagyot fordult a világ mióta tavaly február 24-én hajnalban az orosz csapatok átlépték az ukrán határt. Egy sor előzetes feltételezés megdőlt, amit a kezdetekkor jeleztek az elemzők. Most összegeztük a háború első évét Tálas Péterrel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetőjével és Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatójával.

Vendégünk Dalnoki Bence és Hamvas Zoltán – kis kitérővel Lyonból.

Az ünnep érzelmi hátteréről, a gyerekkori traumákról, saját megéléseiről, a „nem vagyok elég jó” érzés kialakulásának okairól és első karácsonyáról is beszélt Máté Gábor kanadai–magyar író, orvos, pszichoterapeuta az Index Kibeszélő című műsorának ünnepi adásában. Arról, hogy miért tör rá sokakra a depresszió ebben az időszakban, azt mondta: karácsony körül nagyon nehéz nem észre venni, hogy egyedül vagy és magányos vagy.

Több egészségügyi szakember úgy dolgozik, hogy a főállása mellett másodállásban más kórházakban is besegít. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke az Index Kibeszélő című műsorában arról is beszélt, ha az egészségügyi törvény módosítása által megszűnik ennek a lehetősége, egyes területeken nem lesz, aki ellássa a betegeket. A MOK azt szeretné, ha rendeleti úton finomítható lenne a már elfogadott törvénymódosítás.

250 millió liter kereskedelmi üzemanyagot kell tartalékolni a következő hónapokban ahhoz, hogy az ország kétheti tartalékkal rendelkezzen, és ne fordulhasson elő újra az elmúlt hetekhez hasonló üzemanyaghiány – mondta Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára a Kibeszélő eheti adásában.

A hét aktuális, magyar vonatkozású külpolitikai témái kerültek terítékre a Kibeszélő Extrában, amelynek ezúttal Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt a vendége.

A Kibeszélő Extra vendége Stier Gábor újságíró volt, aki nemrégiben Oroszországban részt vett a Valdaj Klub éves rendezvényén. A moszkvater.com alapító-főszerkesztője az egyhetes esemény zárórendezvényén, ahol a résztvevők kérdezhették Vlagyimir Putyint, lehetőséget kapott, hogy feltegye a maga kérdéseit is az orosz elnöknek.

A Kibeszélő másik vendége Novák Előd volt, aki szerint Jakab Péter már politikai hulla.

A Kibeszélő Home Office-ban átbeszéltük a nap legfontosabb híreit.

A Kibeszélő Home Office-ban átbeszéltük a nap legfontosabb híreit.

Élő adásunkban átbeszéltük a nap legfontosabb híreit.

A Kibeszélő Home Office-ban átbeszéltük a nap legfontosabb híreit.

A Kibeszélő Home Office-ban átbeszéltük a nap legfontosabb híreit.

A Kibeszélő Home Office-ban átbeszéljük a nap legfontosabb híreit.

Megint a maszkokról szólnak a hírek. Élő adásunkban átbeszéltük a nap legfontosabb híreit.

A Kibeszélő Home Office-ban átbeszéltük a nap legfontosabb híreit.

A Kibeszélő idei első adásában arról lesz szó, hogyan reagálhat Irán arra, hogy Trump likvidálta az egyik legfontosabb tábornokát, és hogy mit okoz ez a konfliktus a globális és amerikai politikában.

Ez volt az év, amikor tényleg a figyelem középpontjába került a klímaváltozás kérdése, részben a Greta Thunberg fémjelezte klímamozgalomnak köszönhetően. De miben más ez a mozgalom, mint a korábbi zöld mozgalmak, és meddig tarthat a sztrájkoló gyerekek lelkesedése? Erről szól a Kibeszélő legújabb adása.

Az anorexiás betegek gyakran nem esznek többet napi 200-300 kalóriánál, sokan bele is halnak a kóros testképzavarba. Egy érintett Index-újságíróval és egy gyerekpszichiáterrel beszélgettünk arról, mit éreznek az anorexiások és mit lehet tenni ellene.

Hogyan érte el történelmi győzelmét Boris Johnson pártja a brit választásokon? Milyen brexit következik a szavazás után, és mikor léphetnek ki a britek tényleg az EU-ból? És vajon szétesik addigra az Egyesült Királyság? Erről beszélgetünk a Kibeszélő legújabb adásában.

Az ellenzék és a kormányzat is arról beszél, nyertek az önkormányzati választáson. Kinek van igaza? A Kibeszélő politikai podcastban értékeljük október 13-a jelentőségét.

A brexitpatthelyzet után előrehozott választáson fordulhat meg minden a briteknél. Vajon van-e esélye a Munkáspártnak Johnson és a konzervatívok ellen? Kibeszélő podcast.

A Kibeszélő legújabb adásában arról beszélünk, milyen hatása van Észak-Kelet-Szíria török megszállásának a Közel-Keletre, a világpolitikára és a kurdok pár éves államkezdeményére.

Pornóoldalakon premier plánban mutogatott politikusszex: erről szól a 2019-es önkormányzati választás finise, úgyhogy erről beszélgettünk a Kibeszélő podcast legújabb adásában.

Felvonuló celebvilág, kamujelöltek, apróbb zavaró tényezők", váratlanul feltűnő, függetlennek mondott jelöltek. Az egyre forrósodó kampányról beszélgettünk a Kibeszélő podcastban.

Vasárnap gyakorlatilag tét nélküli helyhatósági választásokat tartanak Oroszországban, a hatalom mégsem engedett rajhoz állni ellenzékieket. Mitől különlegesek az új típusú tüntetésekkel, és mi lesz ezután Putyin-rezsimével? Kibeszélő.

Két hét alatt két családirtás történt Magyarországon, Solt Ágnes kriminológussal beszélgettünk arról, mi visz rá valakit, hogy megölje a gyerekét és mit tehet az, aki szeretné megelőzni a családirtásokat.

Miért kérte a brit miniszterelnök a parlament felfüggesztését a brexit határideje előtt és mennyire bánná, ha nem sikerülne megállapodni az EU vezetőivel? Sorsdöntőnek ígérkező napok előtt beszéljük át a helyzetet a Kibeszélő legújabb adásában.

A Kibeszélő adásában szakértő vendégeinkkel arról beszélgetünk, hogy miért szálka Hongkong a kínai kormány szemében, és hogyan érhetnek véget a hónapok óta tartó tüntetések.

Napokkal a kampány hivatalos indulása előtt a Kibeszélő adásában átbeszéljük, mennyire jöhet be az összefogás az ellenzéknek, mire építheti kampányát a Fidesz és hol lehet fordulatokra számítani októberben.

A Kibeszélő legújabb adásában a kormány legutóbbi oktatási változtatásairól beszélgetünk, hogy rájöjjünk, van-e félnivalója az alternatív iskoláknak és miért bontja le a kormány az OKJ rendszert.

A Tarlós–Karácsony-meccs attól függ, mennyire lesz Fidesz-ellenes hangulat Budapesten, és mennyire kampányol majd a DK a "többiekkel" közös ellenzéki jelölt mellett. Előválasztás utáni kibeszélő.

Az európai színtéren Orbánnak kellemetlen a felfüggesztés, de itthon akár az előnyére is válhat. A Fidesz ugyanis szabad kezet kapott a Néppárttól a kampányra. Az ellenzéknek nincs mondanivalója az EP-választásokon. Török Gábor az Index podcastjában.

A múlt héten az EU két alternatív kilépési dátumot is ajánlott az Egyesült Királyságnak, amit Theresa May elfogadott. Azonban a kilépés eredeti hetére is maradtak még bőven szavazások a brit alsóházban. A Kibeszélő új adásában azt próbáltuk megfejteni, mi történik a brexittel.

Brutális verés nélkül is akár halálba szekálhatják egymást a gyerekek, de az utóbbi egy évben több olyan eset történt, ahol rendőrségi ügy lett a bullyingból. Podcastunkban Csekeő Borbálával a Kék-vonal Gyerekkrízis Alapítvány szakmai vezetőjével beszélgettünk.

Milyen rendszert épített ki Hugo Chávez, és hogyan vetítette előre a mostani válságot? Miért tart ki a hadsereg Maduro mellett? Milyen fordulatra számít a tüntetések élére állt ellenzék? Ezekről is beszéltünk a politikai podcastunk, a Kibeszélő új adásában.

Hogy nézne ki, ha kizárnák a Fideszt a Néppártból? Milyen következményekkel járna ez az európai és a magyar belpolitikára? Mit akar ettől vitától a kormányfő? Politika podcast.

1956 eseményeiről és a megtorlásokról is beszélgettünk a Kibeszélőben.

A politikus az Európai Parlament mellett beszélt az MSZP-ről és az Esély Mozgalomról is.

A tüntetéseket szervező diákmozgalom elnöke szerint Pankotai Lili sok dühös és tehetetlen diák hangját hallatta.

Hogy kapcsolódnak össze a különböző vallások és a gazdaság? Összeegyeztethető-e a vallás és a gazdaság? Erre kerestünk választ a Kibeszélő Extrában.

A virológus szerint a járványok léteznek, és nem csak sci-fi-filmek témái.

A családok úgy vészelhetik át a recessziót, ha átvizsgálják saját fogyasztásukat.

Vukovich Gabriellát, a Központi Statisztikai Hivatal elnökét kérdeztük az Index Kibeszélő című műsorában.

Milyen csapásokra kell a közeljövőben még felkészülnünk? Miért rohan mostani világunk az energiaszakadék felé? Erről beszélt az összeomlás-kutató.

Az energiaválság azt is hozhatja, hogy tavasszal korlátozni kell a lakossági fogyasztást. Pletser Tamás olaj- és gázipari elemző a Kibeszélőben.