Petőfi Irodalmi Múzeum

A Petőfi Irodalmi Múzeum Belív című, havonta jelentkező új irodalmi podcastjében nem állunk meg a borítónál. A sorozat célja, hogy betekintést adjon a legérdekesebb friss kiadványok világába és a mögöttük rejlő szerzői szándékokba. A májusi adásban Kollár Árpádot kérdeztük Nád című verseskötetéről.

A kötet kapcsán megvizsgáljuk, hogyan lehet megszólalni a határkerítés mellől, hogy a periférialétből milyen költői attitűd következik, hogy a trieszti szlovénok élete és egy bácskai település valósága között miként húzhatunk párhuzamot, valamint az is kiderül, hogyan lehet megküzdeni Tolnai Ottó, Domonkos István vagy Kovács András Ferenc szellemével, milyen, ha az irodalmi apák valósággal „kitépik a nyelvünket”, végül arra is választ kapunk, hogy miért rossz kertész a költő.

Következő, rendhagyó adásunkban Pintér Józseffel és Visnyai Zoltánnal fogunk beszélgetni a hazai könyvtervezésről, a könyvek vizualitásáról és a tárgykultúráról.

Host: Modor Bálint és Szántó Tibor

Vágó, szerkesztő: Modor Bálint

Hangmérnök: Szabó Attila, Király Péter

Produkciós vezető: Mezei Kristóf

Grafika: Rimanóczy Andrea

Zene: Tanos Márton

A Petőfi Irodalmi Múzeum Belív című, havonta jelentkező új irodalmi podcastjében nemállunk meg a borítónál. A sorozat célja, hogy betekintést adjon a legérdekesebb friss kiadványok világába és a mögöttük rejlő szerzői szándékokba. Az áprilisi adásban Milbacher Róbertet kérdeztük Variációk a múltra című, két kisregényt összefogó kötetéről.

Ebben az adásban megvizsgáljuk, miként hatnak az áltörténetek a kultúránkra és identitásunkra, illetve milyen tétekkel bír, hogyan tud ma is aktuális lenni egy százötven éve játszódó kémregény. Körüljárjuk, mennyire sebezhető az önismeretünk egy képlékeny múlt árnyékában, és miért fontos a hiedelmek és az irracionalitás tisztelete ahelyett, hogy barbárságnak bélyegeznénk. Szó esik a Rákosi- és Kádár-korszak erőszakos modernizációjának kudarcáról, amit Kemény Zsigmond már jó előre megjósolt, végül pedig kiderül: hol van a tudományos értekezés határa, mikor jön el az a pont, amikor az irodalomtörténész nekiül szépprózát írni.

Következő adásunkban Kollár Árpáddal fogunk Nád című verseskötetéről.

Host: Modor Bálint és Szántó Tibor

Vágó, szerkesztő: Modor Bálint

Konzultáns: Owaimer Oliver

Hangmérnök: Szabó Attila, Király Péter

Produkciós vezető: Mezei Kristóf

Grafika: Rimanóczy Andrea

Zene: Tanos Márton

Új podcast sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásait egy novellaválogatással egészíti ki. Kéthetente szerdán jelentkezünk a folytatással!

A rövidebb-hosszabb írások fiatal színészek, Ferenczy-Nagy Boglárka, Lehel Vilmos, Regös Simon és Vízi Dávid hangján szólalnak meg.

A novella egy galamb, Tóbiás életét követi végiga születéstől a pusztulásig: a padláson kikelt fióka egy kamasz fiú rajongó szeretetében fejlődik, majd eladják, és egy szegény családhoz kerül, ahol egyszerre tapasztal gyengédséget és önző, erőszakos bánásmódot, mígnem egy tragikus véletlen véget vet az életének. A történet életrajzi elemeket istartalmaz, külön ereje, hogy Kassák – aki maga is szenvedélyes galambász volt, és városi otthonában háziállatként tartott legendássá vált galambját pont Tóbiásnak hívták – rendkívül pontos, szeretetteljes megfigyelésekkel ábrázoljaa madarak viselkedését, mozdulatait és „személyiségét”.

Felolvasó: Vízi Dávid

A Petőfi Irodalmi Múzeum Belív című, havonta jelentkező irodalmi podcastjában nemállunk meg a borítónál. A sorozat célja, hogy betekintést adjon a legérdekesebbfriss kiadványok világába és a mögöttük rejlő szerzői szándékokba. A márciusi adásban Halász Ritát kérdeztük a Betonba hímezve című regényéről.

A beszélgetésben a vallásos és a profán megközelítés határaitfeszegetjük: fókuszban a misztika, a szerelem és a művészet hármasa áll ésennek a hármasnak az összefonódása Halász Rita regényében. Körbejárjuk, hogymilyen alkotói és személyes tétje van annak, ha az ember katolikuskéntJézus-regényt ír. Megnézzük, hogyan jelenik meg Szűz Mária a szövegben, van-e aregénynek feminista olvasata, illetve arra is kitérünk, hogyan válnak a művészeti albumok családi fotóalbummá. Szót ejtünk arról is, hogyan születikmeg a kortárs misztikus, szent karaktere a régi női misztikusainak alakjaiból. Hogyanírható le az Istennel való egyesülés tapasztalata, lehetséges-e a szakrálistapasztalás egy erzsébetvárosi bérház falai között és végül fény derül arra is,hogy a címbe emelt  betonba hímzés milyen eljárást jelöl.

Következő adásunkban Milbacher Róberttel beszélgetünk az újonnanmegjelenő Variációk a múltra című kötetéről.

A beszélgetés során megidézett művek:

Beney Zsuzsa: Versek a labirintusból 

Giovanni Pozzi (szerk.), Claudio Leonardi (szerk.) Olasz misztikusírónők

Makoto Fujimura: Művészet + hit

Puskely Mária: Ezer év misztikájából

Roland Barthes: Beszédtöredékek a szerelemről

Stáblista:

Host: Mezei Kristóf és Modor Bálint

Vágó, szerkesztő: Modor Bálint

Hangmérnök: Szabó Attila

Produkciós vezető: Mezei Kristóf

Grafika: Rimanóczy Andrea

Zene: Tanos Márton

A Petőfi Irodalmi Múzeum Belív című, havonta jelentkező új irodalmi podcastjében nem állunk meg a borítónál. A sorozat célja, hogy betekintést adjon a legérdekesebb friss kiadványok világába és a mögöttük rejlő szerzői szándékokba. A februári adásban Kustos Júliát kérdeztük a Tehetetlen bálványok című kötetéről.

Eben az adásban kivételesen szakítunk a hagyományokkal, és a belső tartalom mellett a kötet vizuális világát is alaposan megvizsgáljuk.

A beszélgetésből kiderül, milyen viszonyt ápol Kustos Júlia híres elődjével, Petőfi Sándorral. Megtudhatjuk, hogy milyen szerepe van a cikluson kívüli versnek, hogyan szólal meg egy eminens és egy „rossz feminista”, és mi történik, ha egy alkotó a társadalmi elvárások helyett a saját belső hangját választja. Szó esik arról is, hogy hogyan válik a nyak az értelem és az érzelem közötti tranzitzónává és az is kiderül, hogy a maszkok mögött csak újabb maszkokat találunk-e.

Következő adásunkban Halász Ritával fogunk beszélgetni az ősszel megjelent Betonba hímezve című könyvéről.

Host: Mirtse Zsuzsa és Modor Bálint

Vágó, szerkesztő: Modor Bálint

Hangmérnök: Szabó Attila

Produkciós vezető: Mezei Kristóf

Grafika: Rimanóczy Andrea

Zene: Tanos Márton

Új podcast sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásait egy novellaválogatással egészíti ki.

A rövidebb-hosszabb írások fiatal színészek, Ferenczy-Nagy Boglárka, Lehel Vilmos, Regös Simon ésVízi Dávid hangján szólalnak meg. Kéthetente szerdán jelentkezünk a folytatással!

Az 1926-ban a Tisztaság könyvében megjelent prózavers füzér az emigráció (1923, Bécs) tapasztalatából indul ki. Szegénységben, bizonytalanságban telnek a napok, miközben a forradalom apálya már érezhető, a korábbi lelkesedés kiábrándultságba fordul. A mozgalmon belüli frakcióharcok és a prófétai pózok elutasítása belső válságot tükröz. A személyes kapaszkodót Kassáknak a feleségéhez, Jolánhoz fűződő érzelmek, a szerelem és a mindennapi együttélés jelenti, amely ellenpontozza a történelmi vereséget. A mű végül az önmagára találó, „konstruktőr” ember magatartását hirdeti: a világ és az egyén egymásba fonódik, és az újrakezdés lehetősége az ember belső erejében rejlik.

Felolvasó: Vízi Dávid

A Petőfi Irodalmi Múzeum Belív című, havonta jelentkező új irodalmi podcastjában nem állunk meg a borítónál. A sorozat célja, hogy betekintést adjon a legérdekesebb friss kiadványok világába és a mögöttük rejlő szerzői szándékokba. A Belív extra adásában Modor Bálint beszélget Hajós-Szabó Dórával, A vihar titka című képregény alkotójával és Gregor Lillával, a képregény szerkesztőjével.

A beszélgetésből kiderül, hogyan lesz ma valaki Magyarországon képregényalkotó, milyen művek inspirálják ebben. Azt is megtudhatjuk, hogyan bonyolítható tovább ez a komplex műfaj, mit ad hozzá, vagy épp mit vesz el egy majdnem kész munkából a szerkesztő, illetve milyen külső hatások szűrödnek be az alkotási folyamatba.

A következő adásban Kustos Júlia költővel beszélgetünk 2025 tavaszán megjelent Tehetetlen bálványok című verseskötetéről.

Vágó, szerkesztő, host: Modor Bálint

Hangmérnök: Szabó Attila

Produkciós vezető: Mezei Kristóf

Grafikus: Rimanóczy Andrea

Zene: Tanos Márton

A Petőfi Irodalmi Múzeum Belív című, havontajelentkező új irodalmi podcastjában nem állunk meg a borítónál. A sorozat célja, hogy betekintést adjon a legérdekesebb friss kiadványok világába és amögöttük rejlő szerzői szándékokba. 

Negyedik alkalommal Modor Bálint és Szántó Tiborkérdezi Wirth Imrét Falkland című verseskötetéről, Borgesről,labirintusról és a Minótaurosz szerepről, a falklandi-háború következményeiről, beletörődéskultúráról, Margaret Thatcherről, egyéni és történelmi időről, szigethatásról, húsz-harminc éve íródott szövegek helyének megtalálásáról, illetve megtudhatjuk azt is, hogy „mire jó” a versírás, és hogy szemlélhetjük-e bukolikus derűvel a saját életünket. A következő adásban Hajós-Szabó Dóra grafikusművésszel és képregényalkotóval, valamint Gregor Lilla szerkesztővel fogunk beszélgetni A vihar titka című képregény apropóján.

Host: Modor Bálint és Szántó Tibor

Vágó, szerkesztő: Szántó Tibor

Hangmérnök: Szabó Attila, Király Péter

Produkciós vezető: Mezei Kristóf

Grafikus: Rimanóczy Andrea

Zene: Tanos Márton

A Petőfi Irodalmi Múzeum Belív című, havonta jelentkező új irodalmi podcastjában nem állunk meg a borítónál. A sorozat célja, hogy betekintést adjon a legérdekesebb friss kiadványok világába és a mögöttük rejlő szerzői szándékokba.

Harmadik alkalommal Modor Bálint és Szántó Tibor kérdezi Kiss Tibor Noét az Olvadáscímű regényéről, sci-fi műfajához való viszonyáról, univerzumépítésről, vázlatírásról, szabadságról és rabságról és arról is, hogyan lehet egy antropológusi terepnaplót irodalomba csempészni. Együtt kibogozzuk, milyen szálakon kapcsolódik össze az utóbbi három regénye. Szó esik még krimiről, Világjárók sorozatról, a gyönyörű vadember mítoszáról, Derszu Uzaláról és arra is választ kapunk, hogy milyen titkos társaságba tömörülnek az írók manapság Magyarországon. A következő adásban Wirth Imrével fogunk beszélgetni.

Host: Modor Bálint és Szántó Tibor

Vágó, szerkesztő: Modor Bálint

Hangmérnök: Szabó Attila

Produkciós vezető: Mezei Kristóf

Zene: Tanos Márton

A Petőfi Irodalmi Múzeum Belív című, havontajelentkező új irodalmi podcastjében nem állunk meg a borítónál. A sorozatcélja, hogy betekintést adjon a legérdekesebb friss kiadványok világába és amögöttük rejlő szerzői szándékokba.

Második alkalommal Mirtse Zsuzsa és Modor Bálintkérdezi Bánki Évát az Apjalánya című regényéről, betegségéről, apjával valóviszonyáról, Tamási Áronnál tartott hancúrozásokról, az egykori monarchiaszecessziós kisvárosairól és a rendszerváltás veszteseiről, hosszantartószociálisan érzékeny árnyékáról.

A következő adásban Kiss Tibor Noéval fogunkbeszélgetni.

Host: Mirtse Zsuzsa és Modor Bálint

Vágó, szerkesztő: Modor Bálint

Hangmérnök: Szabó Attila

Produkciós vezető: Mezei Kristóf

Zene: Tanos Márton

A Petőfi Irodalmi Múzeum Belív című, havonta jelentkező új irodalmi podcastjében nem állunkmeg a borítónál. A sorozatcélja, hogy betekintést adjon a legérdekesebb friss kiadványok világába és a mögöttük rejlő szerzői szándékokba.

Első alkalommal Modor Bálint és Szántó Tibor kérdezi Soltész Bélát, az írót, a szociológust és afeketeöves utazót az Osztatlan közös című novelláskötetéről, ősmagyarokról, arejtélyes pesti pincékről, a szépírás és szociológusi tekintet viszonyáról.

A következő adásban Bánki Évával fogunk beszélgetni.

Vágó, szerkesztő, host:Modor Bálint és Szántó Tibor

Hangmérnök: Király Pál

Produkciós vezető: Mezei Kristóf

Zene: Tanos Márton

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„Akárha hirtelen jött lázbetegség rázta volna meg a várost, az első pillanatokban mindenki elvesztette a fejét, az emberek, ismerősök és idegenek csomóba verődtek az utcákon, az újságok fölnagyítva és véres lével körülöntve közölték a híreket, háborút követeltek a nemzet ellen, amelyikhez a merénylő tartozott, s a vezércikkektől bezabált emberek is háborút, büntető hadjáratot követeltek. Mint az olajjal öntözött tűz, úgy harapódzott tovább és tovább ez a hangulat.Plakátok jelentek meg a falakon, tüntető tömegek keveredtek ki az utcákra, harci riadókat és trágár gúnydalokat énekeltek. Az újságok kiadóhivatalai előtt nagy papírtáblákon kiírták a legfrissebb híreket. S mintha valahonnan valami titokzatos, láthatatlan kéz rendezte volna ezt a cirkuszi komédiát. Vérszaggal telítették meg a levegőt."

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„Miklós egyik belvárosi üzlet előtt várakozott a kocsival, álmosan hunyorgott a délutáni napban, az emberek elfolytak előtte, mint a tarka, szennyes hullámok, s a levegő porral és megolvadt kátrányszaggal volt tele. Egyszerre vad, riasztó kiáltások csaptak fel az unott, egyhangú morajlásból. (...) „POLITIKAI MERÉNYLET… A TRÓNÖRÖKÖS MEGHALT”Miklós nagyjában tisztában volt az általános politikai helyzettel. Amint a rendkívüli kiadás vastagbetűs híreit meglátta, mindjárt a háborús lehetőségekre gondolt. Érezte és tudta, hogy történelmi jelentőségű időket él át ezekben a pillanatokban. Izgatottan falta a betűket, s a fejében egymást kergették a különböző kombinációk."

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„Az asszony meg volt elégedve az élettel, minden olyan tiszta, derűs és szép volt körülötte. S úgy gondolta, zökkenők nélkül így lesz ez mindig. Az ura este hazajön hozzá s mellette marad másnap délig, csókolózni és játszani fognak ugyanúgy felelőtlenül és gondtalanul, mint tették azt gyerekkorukban. Azt hitte, az ő szabadsághete is örökké fog tartani, ezentúl csak az urának fog élni és hegedülni fog neki olyan szépen, mintha különös madarak énekelnének a drága ember feje fölött. És jöttek az idők s görcsös jeleiket fölírták az üres táblákra. Napról-napra több teher gyűlt föl a hátukra, a dolgok összezavarodtak körülöttük, voltak pillanatok, mikor elvakultan gyűlölték egymást s megint hiányoztak egymásnak, összetalálkoztak, s valósággal megfeledkeztek a világról. Játszottak velük az érzelmek és gyötrődtek a gondolataikkal, amik elégedetlenséggel és féltékenységgel voltak tele."

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„A szőke lány ócska, kölcsönkért ernyővel a feje fölött, csúszós, tipegő léptekkel sietett hazafelé. A körúton túl egy parfümgyárban dolgozott, lent a pincében, dohos falak között, fullasztó, komisz illatfelhőkben, egy hosszú asztal végében, amin a kicsiny, kristályos üvegeket csomagolták. Egész nap állva kellett dolgoznia, kezei gyorsan mozogtak, s ettől a mechanikus, egyforma ütemre szabott mozgástól fájt a háta, s fájtak a megdagadt bokái a folytonos egy helyben való állástól. Így estére már kedvetlen és ingerlékeny lett, alig várta, hogy hazatérjen, egyen valami meleget, aztán átmehessen az egyletbe, ahol a vitatkozó emberek között kissé megint felfrissül. Amióta visszament a szüleihez, napról-napra így morzsolódott le körülötte az élet, az idegen szemek előtt minden zökkenők nélkül menetelt át egyik órából a másikba, e mögött a szürke felszín mögött azonban viharok gyötrődtek a bensejében."

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„– Van nekem egy becsületes komám, aki altiszt az egyetemi múzeumban, s azzal meg tudnám csinálni, hogy vegye meg a csontjaidat a múzeum részére. Az urak kaphatók az ilyen bolondságra, s ő nagyon bent van az uraknál.– Ki hinne az ilyesmiben?– Én hiszek, mert én már elszereztem egy zongoraverklis fejét a múzeumi uraknak. Pedig az semmi se volt. Azért tetszett meg nekik, mert egyetlen szál haj nem volt azon a tökön, pedig már ötvenéves is elmúlt a gazdája. Több mint száz koronát adtak érte s csak a halála után vágják le róla. A pénzből megcsináltatta a verklijét s még most is él, igaz, hogy egy kicsit megkergült azóta. Éjjel-nappal kesereg, hogy eladta a fejét, de hát ilyen mániája is csak egy bolondnak lehet."

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„Lassan helyreállt a csönd, s ekkor ő azt indítványozta, hogy a bizalmi testület egyöntetű határozattal mondja ki a sztrájk jogosságát és szükségszerűségét. Mintha tüzes csóvát dobtak volna az emberek közé, fölugráltak a helyükről és magasra tartott kezekkel szavaztak. De ki is merte volna itt most ennek az ellenkezőjét tenni? Vannak pillanatok, amik az élet teljességével áldottak. Vannak pillanatok, mikor az ember színültig van tűzzel, s csak jönnie kell valakinek, mintegy a szavak varázsvesszejével meg kell érintenie őt, és kicsapnak belőle a lángok, mint a meghasadt sziklából a forrás."

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„Egymás hegyén-hátán mozgott és hullámzott a fiatalság. A lányok, akik egész nap a gyárakban és műhelyekben dolgoztak, vagy heteken át az anyjuk árnyékában gubbasztottak, most kiléptek a hétköznapok kereteiből, fodros ruhákban, kifésült hajakkal, mint valami óriási bábuk forogtak a kifényesített padlón. S az oldalukon feketébe öltözött fiatalemberek ügyeskedtek, kérges tenyerükkel átfogták a lányok derekát, s így a ruhákon át lefojtott éhséggel vágyakoztak a meleg testek után. A zenészek a kis színpad mélyedésében játszottak, nyűtték a szerszámaikat, s alig maradt egy pillanat a részükre, hogy új erőt gyűjtsenek a további munkához."

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„Kint járt a gyárak között, de meg sem kísérelte, hogy valahova beszóljon munkáért. Néhány emberálldogált a kerítések előtt, kérdőleg intett feléjük a fejével, azok tehetetlenül fölhúzták a vállukat és így intettek neki vissza. Továbbment, lábaival a szennyes, kemény földön s gondolataival már megint az elképzeltvilágokban. Nem gondolta meg, hogy merre megy s ösztönösen az egylet felé haladt. Ilyenkor ott a nagyterem tele van munkanélküliekkel. A borotválatlan,lehasznált emberek nekibúsultan sakkoznak, malmoznak, durákot játszanak a piszkos kártyákkal, vagy az újságokba merülten ülnek a hosszú asztal előtt snéha fölemelik a fejüket, egymásra tekintenek, s megindulnak közöttük a vitatkozások a gazdagok és szegények sorsáról, világpolitikai eseményekről, Isten létezéséről s mindenről, ami bennük és kívülük jelen van ezen a világon."

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„Az emberek fölemelkedtek az asztalok mellől, átfogták a párjukat s szinte eszelős iramban táncoltak a porzó és ingadozó padlón. A lányok szédültek a forgásban, s úgy érezték, akárha egy ringatózó hajó fedélzetén topognának. Két gázlámpa csüngött le a plafonról, megvilágították a vörös, átizzadt arcokat, s a falakon játszottak a bukdácsoló árnyékokkal (...) A lány oda sem hallgatott. Szemlátomást nőtt benne a nyugtalanság ördöge, hangosan nevetgélt, s ez a nevetés időnként olyan volt, mint a sírás, feltűnően és kihívóan hangzott ki az általános zajongásból. Ivott s mikor a poharat letette maga elé, a karimáján meglátszott a lány ajkáról leolvadt festék nyoma.. "

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„Az anya, mielőtt a főzésbe kezdett volna, elővette a fia ruháit, hogy kikefélje, rendbehozza rajtuk az esetleges fogyatékosságokat. A gombokat külön-külön megfogta, megcsavarta kicsit a két ujjával, nem engedett-e meg a cérna, amivel a szövethez vannak erősítve. Kifordította a kabát és a nadrág zsebeit. Előbb mindenféle holmikat, zsebkendőt, összegyűrt papirost, egy régi levelet, két ceruzadarabkát, cigarettaszipkát, valami jegyzőkönyvfélét és egy fényképet rakott ki belőlük az asztalra. Minden darabot külön-külön megnézegetett, de ezt csak azért tette, hogy végre a fényképhez is eljusson s azt is közelebbről és részletesebben megnézze. Hiszen mindjárt itt kezdhette volna a vizsgálódást, de nem tartotta illőnek, hogy csak úgy elővegye a nagy fia zsebében talált fényképet s kíváncsian megnézegesse. Így ez egészen más. Valami fiatal nőszemélyt ábrázol a kép."

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„– Tudom, hogy jó munkaerő vagyok, s meg is szoktam kapni mindenütt a maximális bért. De én mozgalmi ember vagyok, ez a természetem s nem tudom megállni, hogy szót ne emeljek a munkástársaimért, avelem egyszakmájúakért csakúgy, mint az asszonyokért és a gyerekekért. Ön nagyon jól tudja, hogy gyönge asszonyok is dolgoznak a gyárban és tizenegy-tizenkét éves gyerekek is és ezek annyit sem keresnek, hogy elegendő kenyeret vehetnének maguknak. Vannak itt bent egész családok, az apa, a felesége, a lányai és a fiai. Hideg koszton élnek s ott kint laknak a kunyhókban, mint a koldusok. S ilyenekkel van tele minden gyár, s én úgy érzem, kötelességem szót emelnem értük, s nekünk, intelligensebb munkásoknak még áldozatot iskötelességünk hozni értük.
– Nekem pedig az a kötelességem, hogy kiadjam a könyvét. – Oda se nézett már a másik emberre, kétszer megnyomta az asztalon levő csengő gombját."

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„Később a rendőrök betelefonáltak a bankba, s a gondnok és a kilakoltatottak között megkezdődtek a tárgyalások. S ez már csak formalitás volt. A gondnok azzal az elhatározással jött ki, hogy mindenáron megegyezésre jut a kilakoltatottakkal, különben egészen elfajul ez az ügy, s egyre nagyobb és jóvátehetetlenebb kára származhatik belőle a banknak. A másik fél is a megegyezés szándékával kezdte el a tárgyalást, nagyjából már úgyis vesztett félnek érezték magukat ezek az emberek, s eleve tudták, hogy minden elfogadható feltételt el fognak fogadni. De mégis a forma kedvéért egy ideig még mind a két fél játszotta a megmakacskodott ellenfelet, aztán megegyeztek. A megbízottak kivitték a jó híreket a rétre, s az emberek a megnyugvás érzésével föllélegeztek. Akárha, valami kátyúból jutottak volna ki, akárha valami emberfölötti erőfeszítésen estek volna túl, testben és lélekben fáradtak voltak.– Gyerünk, gyerünk – kiabálták az emberek s már cepekedtek is az ócska holmikkal, kézikocsikat szereztek a boltosoktól, a nagyobb gyerekeket belefogták az istrángba s megindult a vándorlás, vissza, az elhagyott lakásokba."

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„A hold most megállt az égen és sárga szarvával lefelé mutat erre a házra. Egy láthatatlan madár ül az eresz szélén s nyitott csőrrel vidáman énekel. Ismerős ez a nóta, akinek füle van, az meghallhatja s aki szomjas, az hűsítő italt ihatik belőle s aki álmos, az táncba kezd tőle. Mikor a dal befejeződik, a madár eloltja a torka alatt égő kicsi lámpát, ami úgy világított eddig, mint egy igazgyöngy, és pillanatról pillanatra nőni kezd a madár árnyéka, lelép az ereszről az udvar közepére, eltagozódik, mint valami színpadi kulisszák, s a világot betakarja maga körül."

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„Az egyik reggel katonaság vette körül a nagy háztömböt. A tömb hét házból volt összeépítve, s négy utcára szóló hét kapuja volt. A katonaság sorfalat állt a négy utca bejárójánál s a kordonon belül a hatóság kirendelt emberei, rendőrök és bútorszállító fuvarosok dolgoztak. Valósággal forradalmi nap volt ez. A ház férfilakói reggel még azzal a tudattal mentek el hazulról, hogy minden rendben van, s az asszonyok most fejvesztetten szaladgálnak, sírnak és pörlekednek egymás között és a fuvarosokkal, akik megfeszített inakkal cepelik le az ócska holmikat az emeletekről. A gyerekek is ott sereglenek az asszonyok körül, s ők is visonganak, de azért nincsenek komolyan kétségbeesve. Tetszik nekik ez a feneketlen fölfordulás, időnként hozzányúlnak az idegen holmikhoz s ami érdekesebb dolog zsebre dugható, azt zsebre dugják. Ki hitte volna, hogy ez az egész idáig fog fejlődni? (...) A rendőrség a bank mellé állott s minden előzetes bejelentés nélkül megkezdte az egész háztömb kilakoltatását."

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„Az ember csöndben és vakon a szalmazsákig botorkált. Álmos és kedvetlen volt, legjobb szerette volna, ha a lány lefekszik s elfordul tőle anélkül, hogy szólna hozzá. A beáztatott szennyesruha nedves, rosszszagával volt tele a konyha. Akárha nyirkos pincébe lépett volna be. Vetkőződött, ruháját a szalmazsák lábához ledobálta a földre. Szemei lassan hozzászoktak a sötéthez, látta, hogy a lány bent fekszik már a helyén, félkönyékre támaszkodva várakozik rá, a szőke haja halványan világít. Lassan mozgott, tele volt tétova gyávasággal. Mindjárt oda fog bújni a lány mellé, hogyan és mit is mondjon neki…"

Részvételiségről szóló következő adásunkban azt a kérdést járjuk körül, hogy a művész tekintete, a művszekkel való együttműködések hogyan tudják átmozgatni a múzeumi gondolkodást. Meghívott vendégeink ezen kívül saját tapasztalataikon keresztül mesélnek a részvételi folyamatokban felmerülő dilemmákról, konfliktusokról és a közös célkitűzésekről.
Ebben az adásunkban beszélgetőtársaink Csatlós Judit, kulturális antropológus, a Kassák Múzeum muzeológusa és Frazon Zsófia, a Néprajzi Múzeum múzeológusa.
A kérdezők Szabó Eszter kurátor és Magyary Panni múzeumpedagógus.
Az adásban hivatkozott ...Nyitott Múzeum... című kötetet itt lehet elérni: https://nyitottmuzeum.neprajz.hu/
****
A Petőfi Irodalmi Múzeum Part podcastja a participáció vagy más néven a részvételiség gyakorlatait járja körül - a partvonalról. Arra keressük a választ, hogy az egyre inkább mélyülő válságok idején milyen eszközökkel élhet a művészet, tudományos kutatások és az ezeknek helyet adó múzeum, hogy releváns tudjon maradni a társadalom széles körei számára. Vajon a részvételiség, az emberek széles körű bevonása a döntéshozatalba a kultúra, tudomány és művészet intézményeiben lehet-e válasz ezekre a kihívásokra. Erről beszélgetünk meghívott vendégeinkkel.

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„Bementek a bérházak udvaraiba, körbeálltak, középütt a zászlóval, és lázító munkásdalokat kezdtek énekelni. Valamelyik lakásból aztán széket vagy asztalt hoztak elő, valaki fölállt erre az emelvényre és szónoklatot tartott a ház lakóihoz. Voltak helyek, ahol a házmester tiltakozni próbált ezek ellen a rögtönzött gyűlések ellen, de alig nyitotta ki a száját, az idegen tömeg rátámadt, rémülten menekült vissza a lakásába. Az emeletek folyosói pedig tele voltak a ház lakóival, férfiak és asszonyok nekidűltek a rácsnak, hallgatták a szónokot, helyeseltek neki és éljeneztek, ha valami nagyon nekik tetsző dolgot mondott. S a gyerekek is mind előjöttek a lakásokból, ők is kiáltoztak, zsebkendőket lobogtattak, s voltak, akik fazekakat s lábasokat hoztak elő, fakanalakkal ütötték az edények fenekét, hogy vad, fenyegető zene-bona fejlődött ki a szónoklatból."

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„A külváros szocialista csoportjai összeálltak valami népmulatságfélének a rendezésére, s Miklós most az ő meghívó céduláikkal járt házról házra. Ez volt az első föladat, amit az egyletben rábíztak, s a világért sem hagyná eltéríteni magát a vállalt munkától. Bekopogott az idegen ajtókon, átnyújtotta a cédulákat, s mindenütt még mondott is néhány invitáló szót. A legtöbb helyen barátságtalanul fogadták, voltak, ahol bántón gúnyolódtak vele. Megsérthetetlen volt ezen a napon, boldog és úgy érezte, talán puskával és karddal sem lehetne rajta sebet ejteni. Érezte a személye jelentőségét, s a tiszta ünneplőruhája jól hatott a napsütésben. Hangos és boldogítóan derűs volt körülötte minden. Már hónapok vagy talán évek óta nem vette észre, hogy ezen a vidéken is vannak idők, mikor látni lehet az ég kékjét, a fölvert por és a leereszkedő füst helyett könnyű, jó szagok úsznak a levegőben."

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

"Menj! Menj a szemeim elől! – ordított föl most az apa s a lány felé nyúlt, hogy a nyitott ajtón át a szobába kényszerítse. De még mielőtt elérhette volna a másikat, az mint egy fölizgatott nőstényállat támadólag szembeugrott vele. Ebben a pillanatban elszakadt láncok csörömpöltek le a magasból, falak aléltan hanyattvágódtak, mintha valahonnan füst tolult volna be a lakásba, minden egyszerre sötét lett, s az apa keze belevágott a lány arcába.

Sikoltás. Káromkodás. A két verekedő ember körmei megérezték a fölhasított hús melegségét.

Az anya ott harcolt közöttük s valami emberfeletti erőfeszítéssel szétválasztotta őket. A lányt betolta a szobába, s az ajtó csattanva bevágódott mögöttük."

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„– Történt-e valami jó dolog veled máma? – kérdezte tőle az anyja, aki már kész vacsorával várakozottrá a konyhában.

– Milyen csapzott a hajad, jó lenne, ha lenyíratnád. Tele van porral – s megborzolta a gyerek kemény, sűrű haját. Játékosan belecibált.

– Ülj csak le, te tökfejű, mindjárt adom a vacsorát.

A szobában zajongtak a suszterék. Imre bácsi is otthon volt már, négykézláb mászkált a padlón. Hátán akisgyerekkel nyargalászott s közben állati hangon kiáltozott. A fiatal anya két válla alatt támogatta a gyereket és szakadatlanul mondogatta:

– Gyí, lovacska, gyí te vén oroszlán. Pistuka utazik a Kanári-szigetre. Gyí, apja, gyí! Pistuka elutazik az óceánhoz."

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„Kíváncsi, ágaskodó embertömeg gyűrűzik a bódé körül.

– Csak egy perc, uraim és hölgyeim, csak egy röpke pillanat! – kiáltozza újból a fiatalember.

– Íme, itt van a hölgy, s önöknek módjukban lesz őt megcsodálni. A kiváló hölgy neve:Mottó Frózó, Mottó Elektró! – gépezet vagy szerkezet. Nem él és nem halott, csak meg kell nyomni és megmozdulnak a tagjai és külön a kezének ujjai, vagy amit Önök akarnak, mindenre képes lesz. De ez még mind semmi! Tudományosan tanulságos, olyan, amilyen még nem volt, s amit Önök sohasem fognak elfelejteni ebben az életben. Bent csodákat fog művelni és arra lesz hivatva, hogy kiváló élvezettel szolgáljon mindenkit."

A Petőfi Irodalmi Múzeum Part podcastja a participáció vagy más néven a részvételiség gyakorlatait járja körül - a partvonalról. Arra keressük a választ, hogy az egyre inkább mélyülő válságok idején milyen eszközökkel élhet a művészet, tudományos kutatások és az ezeknek helyet adó múzeum, hogy releváns tudjon maradni a társadalom széles körei számára. Vajon a részvételiség, az emberek széles körű bevonása a döntéshozatalba a kultúra, tudomány és művészet intézményeiben lehet-e válasz ezekre a kihívásokra. Erről beszélgetünk meghívott vendégeinkkel.

Ebben az adásunkban beszélgetőtársaink Lajos Veronika, kulturális antropológus, a Miskolci Egyetem oktatója és Fejős Zoltán, a Néprajzi Múzeum egykori igazgatója, akikkel a részvételi fordulatró és dilmmáiról beszélgetünk. 

A kérdezők Szabó Eszter kurátor és Magyary Panni múzeumpedagógus.
Az adásban elhangzott szakirodalmak: Appadurai, Arjun: The right to research. Globalisation, Societies and Education, 2006/4.
Carpentier, Nico: The concept of participation. If the yaccess and interact, do they really particpate? Communication Management Quarterly, 2011/21.
Fejős Zoltán: Új helyek, új metaforák. Debreceni Egyetemi Kiadó, 2017.
Greenwood, J. Davydd és Morten Lewin: Intoduction to Action Research. Social Research for Social Change. Sage/2007.
Lajos Veronika: Részvétel és együttműködés Fogalmak, dilemmák és értelmezések. Replika 2016/5. Online: https://www.replika.hu/system/files/archivum/replika_100-03_lajos_1.pdf
Pataki György: Bölcs „laikusok”. Társadalmi részvételi technikák a demokrácia szolgálatában. Civil Szemle 2007/4. Online: https://www.civilszemle.hu/wp-content/uploads/2020/02/12_13_Civil_Szemle_2007_3-4_web.pdf

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„– Vannak gyerekek – mondta a suszter –, akik már ilyen elégedetlenséggel jönnek a világra. Én is ilyenforma gyerek voltam és sokszor gondoltam már rá, hogy bizonyára rosszkor vagy rossz helyre születtünk. Deaztán azt mondom, mi is lenne ebből az egész világból, ha itt-ott ilyen elégedetlenek is nem csöppennének bele. Megrohadna itt minden, az emberek fölfalnák egymást, így legalább mi szót emelünk a gazságok ellen. Mi vagyunk a gyöngébbek és bizony nekünk kell a legnehezebb munkára vállalkoznunk. Vigyázz hát magadra, lehet, hogy nagy értékek vannak a te nagy elégedetlenségedben. Lehet, hogy eljön az az idő, mikor nekünk néhányunknak helyt kell állnunk azokért a nemtörődöm fráterekért is, akik most ezrével és tízezrével kínlódnak ezen a földön anélkül, hogy csak gondolnának is a saját kínjaikkal. "

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

"Bocsássanak meg, hogy ilyen későn betolakodok egy idegen lakásba, de nem nyughattam, amíg szét nem viszem ezeket a szörnyű híreket. Hallgassák csak meg, hogy mi történt avval a sánta harmonikással, aki itt lakott nálam évekig. – Előbbre jött, egy szétbomlott újság volt a kezében, ráteregette azasztalra. – Az egyik emberem hozta ezt az újságot, s az áll benne, hogy az öreget holtan fogták ki a folyóból. S még mi minden áll róla az újságban. Hogy kicsoda és micsoda volt ez az ember, s egy kis tarisznyában nagy csomó bankót találtak az inge alatt. "

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

Valahol közel a folyóhoz lehetett a tűz, riasztó ordítással bőgtek és üvöltöttek a gyárkürtök. Ezek a hangokmég jobban összezavarták a tömegeket, erre-arra futkostak, aztán az egyik utcasarokról eléjük lobogtak a vörös tűzoszlopok, s most mindenki beletalált az út egyenesébe. Egy nemrégen épült háromemeletes ház égett. Alul raktárhelyiségek voltak a házban és egy szövöde készárukkal és bálákba rakott pamutokkal. Itt született meg a vörös kakas, fölfalta az egymásra zsúfolt holmikat, kiverte az ablakokat, meglátogatta a raktárakat, ahol olaj, papír és faáru volt, aztán fölborzolta magát, mint egy roppant ragadozó, kiterítette a szárnyait és most egyszerre el akarta nyelni az egész vidéket. Tűz! Tűz! Tűz!.

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„Valamelyik fiú egyszer hosszú falábakkal jelent meg az utcán, a többieknek is megtetszett ez az ötlet, ők is összetákoltak maguknak ilyen hosszabbító léceket, s mint valami gémek járkáltak ide-oda az utcákban. S egyszer véletlenül benéztek egy földszintes ház ablakán s aztán rendszeresen, sokáig folytatták ezt a leselkedő játékot. Az emberek ittak, ettek, verekedtek s mezítelenre vetkőztek a falak között, nyugodtak voltak elrejtettségükben, s a gyerekek beleselkedtek rájuk, a magas falábaikról. Miklós tudta, hogy ez csúnya, embertelen dolog, de ingerelték az újságok, amik a szemei elé tárultak s hiába is védekezett volna ellene, az egészséges vére, az ébredő és kielégületlen vágyai voltak azok, amik belevitték és fogva tartották ezekben az ingoványokban. "

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„Az éjszaka csöndes és sötét, s az ember szereti hinni, hogy ebben a csöndben a sötétségben megállnak az órák kerekei, ő elfeledkezik arról, ami volt, és nem gondol arra, ami lesz, s a dolgok meghalnak körülötte bezárt formáikban. Az elfáradás lemondása ez vagy új utakra készülődés erőgyűjtése? Aki elfáradt, az nem töpreng, s aki munkában van, az nem kételkedik, a világnak törvényei vannak, amiket be kell teljesítenie, s amíg az árnyékban alszanak, addig a fényben kipattannak a csírák, szárnyra kelnek a hernyók bábui, összetalálkoznak a szerelmesek, a szél játszik a porral, az elefánt kiválik a csordából és elmegy a kicsinyével, hogy megitassa a forrásból. A csillagok elbújnak, s a nap ragyog, mint a szakácsnő kezén a vörösréz tálca, amin pirított kenyér és fölhasadt gyümölcsök szagosodnak.A bokrok kirázzák magukból az éneklő madarakat, a házak falai között anyák feküsznek lázvörös orcákkal, sikoltanak a fájdalomtól és repesnek az örömtől, hogy egy ember indul el tőlük ezen az órán, egy egész kicsi ember, vakon és süketen, s lehet, hogy egyszer ő lesz a süketek és vakok meggyógyítója, vagy talán egyszer gyújtogató lesz belőle, vagy éppen kertész, aki a virágok megnemesítésével fog foglalkozni.Ki tudja, merrefelé kellene fordulnunk, hogy háttal legyünk a rossznak, s úgy merítsük be tenyereinket a forrásba, hogy halat emeljünk ki belőle, ha éhesek vagyunk, s tiszta legyen a víz, ha inni akarunk belőle."

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„Károly vesződött és küszködött az élettel, akárha elszögletesedett kerekeken talicskázta volna a napjait, belefáradt a gyakori semmittevésbe, a nincstelenségbe és reménytelenségbe, úgy érezte, egy pusztába vert karóhoz van kötözve s akármerre indul el, ugyanoda érkezik vissza. Talált rosszul fizetett, rövid ideig tartó munkákat, ilyenkor majdnem éhen dolgozott, a pénzét összekuporgatta a teljes munkanélküliség idejére, ami mindannyiszor úgy látszott, élete végéig fog tartani. Nyáron még csak kibírható volt ebben a bizonytalanságban, mindig akadt valaki, aki segített rajta, a piacon egész olcsón hozzájutott a megsebzett gyümölcsökhöz s éjszaka kipihenhette magát a csupasz földön, a szabad ég alatt. De jött a tél, beleharapott a külváros szegény és agyondolgozott embereibe, azok megijedtek, eltakarták a szívüket és becsukták az ajtóikat. Károly hetenként változtatta a kvártélyát, ahol három-négy napig aludt, ott ugyanannyival adós maradt, s a hét végén már nem is ment vissza a szalmazsákjára. Más emberek között, más sarokban kuporgott össze, lelógatta a fejét és hallgatott, alig bírta magát, egészen meggyávult."

Az álom vége című podcastsorozatunkat a Petőfi Irodalmi Múzeum új, Az álom vége? – KlímaváltozásAz ember tragédiájában és ma című kiállítása hívta életre.

Sci-fi

2. rész

„Az űr. Földünk egy szelete a távolban látszik, mindig kisebbedve, mígnem csillagul tűnik csak fel, a többiek közé vegyülten.”

A Madách-kiállításhoz kapcsolódó podcast-sorozatunk harmadik epizódjában a science fiction jelenség vizsgálatára teszünk kísérletet Galántai Zoltáníró, tudománytörténész, az ELTE docense és Veres Miklós, a PIM muzeológusa, sci-fi történész segítségével.

A beszélgetést vezeti: Rozbroy Viktormuzeológus

A sorozat szerkesztői: Hepp Ildikó, Rozbroy Viktor, Szántó Tibor

#scifi, SF, science fiction, tudományos fantasztikus irodalom, fantasy, ismeretterjesző irodalom, tudománynépszerűsítő irodalom, tudomány, tudománytörténet, magasirodalom, könyvajánló

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„Az ökrök és bivalyok elhullanak a mészárosok taglói alatt, s az ember rendületlenül viszi tovább a sorsát égi és földi háborúkban, elvetemedett gyilkosok és csábító szerelmesek között, át a véletlenek örvényein és megszokja a vereségeket, mint ahogyan a győzelmeket is csak megszokja. (...) Hullámok keringenek valamennyiünk körül és néha fölkapnak bennünket és elvisznek bennünket az idegen tájakra, ránk vetődik a halál árnyéka és megérezzük az elpusztulás szeleit, s aztán fölszakad belőlünk az első sóhaj, szemeinkből kihullik a tehetetlenség rémülete, fölülünk, mint a lábadozó és fölállunk s a két gyönge lábunkon megint elindulunk arrafelé, amerre a tekintetünket sem akartuk elküldeni soha."

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„Úgy tárulkozott ki előttük az áruház, mint valami panoráma, mint egy nagy, csodálatosan földíszített kert, aminek talán sem eleje, sem vége nincsen. Egymás kezét fogva bolyongtak a vásárlók között, az asszony megérintette a tárgyakat, s a piszkos körmű kezeivel a gyerek is beletúrt a halomba dobált selyem- és atlaszmaradékokba. Szerette ezeknek a kelméknek a puhaságát, s voltak, amik valósággal megcsiklandozták, s ha hozzáért a bársonyhoz, hideg szaladt végig a hátgerincén. Vörös szőnyegek feküdtek a lépcsőkön és valóban úgy vitték föl őt az emeletekre a tiszta hátukon, mint egy királyfit. Incselkedtek vele a fából, papírból és bádogból készített játékok, sárga, vörös és zöld ceruzaregimentek feküdtek a szemei előtt, egy medve állt a terem közepén, gépezet volt a belsejében, percenként nagyokat bőgött és meghajtotta a fejét az arra haladó emberek előtt."

Az álom vége című podcastsorozatunkat a Petőfi Irodalmi Múzeum új, Az álom vége? – KlímaváltozásAz ember tragédiájában és ma című kiállítása hívta életre.

Sci-fi

1. rész

„Az űr. Földünk egy szelete a távolban látszik, mindig kisebbedve, mígnem csillagul tűnik csak fel, a többiek közé vegyülten.”

A Madách-kiállításhoz kapcsolódó podcast-sorozatunk második epizódjában a science fiction jelenség vizsgálatára teszünk kísérletet Galántai Zoltáníró, tudománytörténész, az ELTE docense és Veres Miklós, a PIM muzeológusa, sci-fi történész segítségével.

A beszélgetést vezeti: Rozbroy Viktormuzeológus

A sorozat szerkesztői: Hepp Ildikó, Rozbroy Viktor, Szántó Tibor

#sci-fi #sciencefiction #SF #tudományosfantasztikusirodalom #társadaloméstudomány

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„A tíz óra huszonöt perces járathoz osztották be. Hegyes, egyenlőtlen írással volt írva a neve a fekete táblára, mellette a mozdony száma és az indulás ideje. Tízen-tizenöten voltak a teremben, viharedzett, nagydarab emberek, akik ide-oda járkáltak, álldogáltak, mások a falak köré épített padokon üldögéltek s valamennyien morgolódva nyugtalankodtak. Voltak, akik most jöttek meg az útról, várakozniok kellett, míg rájuk kerül a sor, hogy jelentést tehessenek, voltak, akik a beosztásukat várták, s a főmozdonyvezető csak nem akart közöttük megjelenni."

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„Miki alig vette észre, hogy mi történik körülötte, egy ideig nézte a dolgozó elevátort, a bukdácsoló madarakat, aztán magábamerülten feje a föld felé hajolt s egy száraz faággal értelmetlen ábrákatkarcolt bele a homokba. (...) Újakat kezdett, figyelte a lánykát és most annak az alakját próbálgatta belekarcolni a homokba. Tojás alakú fejet kanyarított, egy függőleges és egy vízszintes vonalat húzott bele olyan arányokban, ahogyan a lányka orrát és száját látta a fején, két ponttal a szemeit is megrajzolta, aztán csak egy fület csinált neki, de az nagy volt, olyan nagy, hogy túlnőtt a fej vonalain. Hangosan elnevette magát. – Akarod látni a fényképedet? – kérdezte a lánykától s ráhajolt a rajzra, hogy eltakarja és ezzel is kíváncsibbá tegye a másikat.

–Ha akarod, megmutatom. Olyan szép vagy, mintha tükörben látnád magad."

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„NAGY POHÁR  8 krajcár, KIS POHÁR  6 krajcár

Károly már órák óta ült egy barátjával a kávémérés kerekasztalkája mellett. Sárgára ázott nikotinos cigarettavég fityegett az alsó ajkára ragasztva, s ha kinyitotta a száját, hogy szóljon valamit, a cigaretta megmaradt a helyén, csak éppen hogy billegett és remegett a levegőben."

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„Akik a munka szentségét dicsérik, s akik a munka megépítendő templomáról álmodoznak, azok nem laknak ezen a vidéken. Az öntudatlan erő és a föl nem ébredt akarat vergődik itt mintegy láncrakötötten. Ember a vasban, ember a pénzeskasszák alatt, ember a termelésben."

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„Kint már egész fényfolyók áradhattak, de itt bent csak lassan, fokról fokra világosodott. Körülnézett aszobában. Még három szalmazsák hevert a padlón alvó, szuszogó emberekkel rakottan. Közel hozzá két fiatal gyerek aludt a szalmazsákon, szinte szerelmes összeborulásban, tovább egy öreg napszámos, aki egy belvárosi péküzemben dolgozik és csak éjfél után jár haza a kvártélyra. A negyedik zsákon egy ligeti hintáslegény fekszik, a takaró leesett róla, s ahogyan állig felhúzott térdeivel alszik a csíkos trikójában, valamitorzszülött zebrának látszik a félhomályban. Micsoda csőcselék – gondolta az öreg harmonikás, és inge aljával a maradék álmot is kitörülte a szemeiből. A zsák szélén ült, otromba bakancsaival kínlódott."

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„Úgy érezte, hogy a hajója nem vízszintesen, hanem fölfelé úszik, mert úgy képzelte el, hogy a tenger, az valahol a magasban van. Olyan fehér és úgy ragyog, mint a dobozgyár bádogteteje. A hosszú úton egészidegen emberekkel s egészen különös, ezüstszőrű és tarkatollú madarakkal találkozott. A csóka is ott volt, akit a suszter pinceműhelyében szokott látni, csakhogy most négy lábon táncolt, mint a berúgott kocsisok, s a csőre olyan volt, mint egy nagy sárgarépa. Mikor megunta a táncot, akkor fölszállt egy muskátlira és emberi hangon énekelt."

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„Talán hiteleznek neki addig, amíg ilyen elnyomorítottan is valami keresethez tud jutni. De hát hol és hogyan is lépjen bele ebbe a reménytelen új életbe? A nyaka tövében szúrták meg, s egészen hasznavehetetlenné bénult a bal karja. Hogyan is történhetett ez? Az orvosoktól megkérdezte, de azok azt mondták, hogy az már nem tartozik rá. Jól bántak vele, de azért állandóan az volt az érzése, hogy ő csak egy tárgy ott, egy húsból és csontokból összeállított valami, amin idegen emberek munkálkodnak. Közel volt a halálhoz, s vajon nem jobb lett volna-e, ha az orvosok, ahelyett, hogy segítettek rajta, meglökték volna, hogy ő belezuhanjon a semmibe."

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre!
Új podcast sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel.  Kassák Angyalföld című regénye könyvalakban 1929-ben jelent meg a Pantheon kiadó Új magyar regény című sorozatában, amely sorozat ekkor újdonságnak számító, fotómontázst és konstruktivista vizuális elemeket ötvöző borítóit szintén Kassák tervezte.

Kassák a könyv megjelenésekor harmadik éve élt Magyarországon hosszabb, bécsi emigrációs időszakát követően, és bár az avantgárd művészetet nem hagyta maga mögött, saját magának új írói–közéleti szerepet és így új megszólalásmódot keresett. Az 1927-ben megszűnt Dokumentum című lapja után, amelyet maguk a közreműködők is “művészeti laboratóriumnak” neveztek, a Munka című újság körül kifejezetten egy közösséget kívánt létrehozni. Prózaíróként is ebben az időszakban robbant be Egy ember élete című önéletrajzi regényével, amelyet a korabeli sajtó nevelődésregényként ünnepelt, a Munka-körösök számára pedig csaknem kötelező olvasmánnyá vált. A sikeren felbuzdulva Osvát Ernő, a Nyugat legendás szerkesztője arra biztatta Kassákot, hogy az Angyalföld című készülő szövegét az Egy ember életéhez hasonlóan először folytatásokban a Nyugatban jelentesse meg. Az így létrejött mű, bár fikciós természetű, de önéletrajzi elemekkel bőven átszőtt szöveg, szintén fejlődésregénynek tekinthető. Ebből a szempontból kiemelhető a főszereplő Miklós figurája, aki szakegyleti vitákat és otthoni magányos olvasást is magában foglaló szisztematikus önművelésnek köszönhetően válik hangadó figurává a szakszervezeti közegben. Olvasmányai – Balzac, Tolsztoj, Marx, Bebel – éppen azok, amelyeket az egykori angyalföldi gyári munkás Kassák saját eszmélésében is fontos olvasmányélmények voltak, és amely könyvek például a szociáldemokrata Népszava könyvkereskedésében is kaphatók voltak. A regény hosszú utóéletéhez tartozik annak második, 1958-as kiadása, valamint 1962-es filmadaptációja, az Angyalok földje. (Dobó Gábor)
A regény tolmácsolója Erlich Gábor (1986) az MKE Intermédia szakán végzett, a Szabad Művészek és az Összefogás a Kortárs Művészetért csoportok alapító tagja. 2021-től a Feinart kutatói hálózat munkatársa.

#kassakpodcast#Angyalföld #ittazehetifolytatás #kassakmuzeum #onlinemuzeum #petofiirodalmimuzeum #azirodalomösszeköt #kassaklajos #hallgassirodalmat #kassakmindenkie #kasiforever #angyalföld #podcast #hangoskönyv

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

 „Mikor eljött hazulról, eltökélte, hogy beül valamelyik kocsmába, leissza magát s aztán csinál valamit, valami olyasmit, ami egyszerre rendet teremt ebben az egész megzavart világban, összeszorította az öklét, hogy a körmei belevágtak a kérges tenyerébe. (...) Nem rosszaságból szokott rá az italra, hanem szükségből.Szüksége van az embernek valamire, ami elkábítja, elfelejteti vele a valóságot, amiben él.  Megvan az ő bűneinek a nagy mentsége, s ezt sem a följebbvalói, sem a felesége nem akarják megérteni. – Ha annyi eszem volna magamhoz, mint amennyi egy igáslónak van, már rég föl köllött volna lázadnom, már rég meg kellett volna fojtani valamennyiöket..."

Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

"Egyetlen kis pont ez a föld, gondolta, s az ember úgy bolyong rajta, ahogyan Columbus bolyonghatottegykor a végtelen tengeren. De legalább, ha nálam volna a fekete sátorkaró, leverném ezen a helyen s a fehér mezőkön szelíd háziállatokat nevelnék a nyugtalankodó bolháimból. Ha füttyentenék, előjönnéneka bokrokból s egy szép napon, mint a római seregek, nekimennének ennek a vacak világnak. A gazdagokat megnyúznám, a szegényeket pedig megetetném kiművelt arannyal. Azt mondanám: tisztelt uraim és hölgyeim, önök türelmesen koplaltak évezredekig és tetves odúkban laktak emberemlékezet óta, s íme elérkezett az idő, mikor a gyerek szüli meg az anyját s a ház kiröpül az ablakon, a szegényeknek pedig megparancsoltatik, hogy reggelire aranyórákat, délre aranysarkantyúkat, estére pedig arany karos gyertyatartókat kell enniök."Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre!Új podcast sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel.A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel.  A könyv fejezeteit heti folytatásokban, szerdánként tesszük közzé.

Beszélgetés a globális ökológiai válság irodalomra és a kortárs művészetre gyakorolt hatásáról

Az álom vége című podcastsorozatunkat a Petőfi Irodalmi Múzeum új, Az álom vége? – KlímaváltozásAz ember tragédiájában és ma című kiállítása hívta életre. A sorozat első beszélgetésében az antropocén irodalmat járjuk körbe. Arra keressük a választ, hogy ennek, a még formálódó művészetnek, vannak-e megragadható és jól körüljárható jellegzetességei, kifejezésformái, ha igen, vajon milyen irodalmi előzményekből táplálkoznak. A beszélgetésünkben kitérünk arra is, hogy a globális ökológiai válság szükségképpen átpozicionálja-e a múzeumok szerepét, illetve, amikor az ember és a természet kapcsolatáról, ellentmondásos viszonyáról beszélünk, vajon állít-e számunkra bármilyen csapdahelyzetet az ökológiai gondolkodásmód.

Meghívott vendégeink:

Tóth Kinga költő, performer, intermediális alkotó

Bordás Máté költő, műfordító, az ELTE doktorandusza, kutatási területe a poszthumán művészet és a líraelmélet kapcsolata

A beszélgetéstSzántó Tibor, a PIM munkatársa vezeti.

A Madách Imre születésének 200. évfordulója alkalmából készült Az álom vége? – KlímaváltozásAz ember tragédiájában és macímű kiállításunk a biografikus megközelítés vagy Az ember tragédiájának teljes feldolgozása helyett a 14. szín letargikus disztópiáját emeli középpontba, a mű határain túllépő értelmezési keretekben. Tárlatunk arra tesz kísérletet, hogy bemutassa, egy-egy Madách által megfogalmazott problémára milyen válaszok adhatók a kortárs tudományos diskurzusokban.

Az álom vége című podcastsorozatunkban társadalmi problémákról, megatrendekről, az emberiségre váró kihívásokról, klímaváltozásról, környezetszennyezésről, civilizációs összeomlásról, a globális ökológiai válság irodalomra, művészetre gyakorolt hatásásairól beszélgetünk írókkal, költőkkel, irodalomtörténészekkel, muzeológusokkal és a különböző tudományterületek álláspontjait képviselő szakemberekkel. 

Grafika: Bogdándy Gábor

Kreatív munkatárs: Rozbroy Viktor

 Tartsanak velünk és Kassákkal – ezúttal Angyalföldre! Új hangoskönyv sorozatunk Kassák Lajos önéletrajzi ihletésű írásainak sorában az Angyalföld című regényét dolgozza fel. A kötetet Ehrlich Gábor intermédia művész olvassa fel. 

„A gyilkos fiatalember már messzire előrefutott tőlük, hallotta az üldözők ordítását, s ezek a szavak, mint megannyi ostor, még eszeveszettebben hajszolták. Az egész ember rohanó két láb volt csak, a rémület és az élniakarás őrülete dolgozott bennük. De az üldözők is elevenek és vérszomjasak voltak már, mint a hajtóvadászok kopói, és egyre közelebb jutottak a menekülőhöz. Sárga, túltömött villamos kanyarodott kiaz egyik keresztutcából, s a menekülő fiatalember most, mintha szárnyrakelt volna, úgy látszott, hirtelen fölemelkedik a földről, hozzátapad a rohanó villamos hátuljához s az utolérhetetlenül magával ragadja a csillogó, végtelenbe futó síneken. Az üldözők tömege kielégítetlen dühvel, lihegve és káromkodvamegtorpant."

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

ITT A VÉGE! AZ UTÓSZÓ...

„A Szénaboglya kéziratát 1976-tól 1982-ig a Petőfi Irodalmi Múzeumban zárt anyagként őrizték.(...) Közben a körülmények megváltoztak. Az idő múlásával az 1950-es évek elejének, közepének különféle ügyeiben érdekelt személyek érzékenysége csökkent (többen közülük el is távoztak az élők sorából),s nőtt a bonyolult, nehéz korszak iránti érdeklődés. Ennek láttán maga Kassák Lajosné kezdeményezte a napló legalább megközelítően teljes publikálását."  

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kik vállalkoznak az önszerveződésre és milyen társadalmi cél szolgálatában? Hogyan tudjuk az egyesületeket megérteni nemzetközi viszonylatban, és van-e ezeknek bármilyen magyar karaktere a reformkori Pest-Budán? Mennyire tudta a polgári önszerveződés a társadalom különböző rétegeit megmozgatni, és ezek a szervezetek mennyire tudták a társadalmi előrelépést, illetve a nemzetépítést szolgálni? S végül, de nem utolsó sorban – mindebben milyen szerepet játszik az irodalom?

Házigazda: Fónagy Zoltán történész

Beszélgetőtársak: Fábri Anna irodalomtörténész és Tóth Árpád társadalomtörténész

Közreműködik: Darvas Kristóf zongoraművész és Hajduk Károly színművész

Kik vállalkoznak az önszerveződésre és milyen társadalmi cél szolgálatában? Hogyan tudjuk az egyesületeket megérteni nemzetközi viszonylatban, és van-e ezeknek bármilyen magyar karaktere a reformkori Pest-Budán? Mennyire tudta a polgári önszerveződés a társadalom különböző rétegeit megmozgatni, és ezek a szervezetek mennyire tudták a társadalmi előrelépést, illetve a nemzetépítést szolgálni? S végül, de nem utolsó sorban – mindebben milyen szerepet játszik az irodalom?

Házigazda: Fónagy Zoltán történész

Beszélgetőtársak: Fábri Anna irodalomtörténész és Tóth Árpád társadalomtörténész

Közreműködik: Darvas Kristóf zongoraművész és Hajduk Károly színművész

Kik vállalkoznak az önszerveződésre és milyen társadalmi cél szolgálatában?
Hogyan tudjuk az egyesületeket megérteni nemzetközi viszonylatban, és van-e ezeknek bármilyen magyar karaktere a reformkori Pest-Budán?
Mennyire tudta a polgári önszerveződés a társadalom különböző rétegeit megmozgatni, és ezek a szervezetek mennyire tudták a társadalmi előrelépést, illetve a nemzetépítést szolgálni?
S végül, de nem utolsó sorban – mindebben milyen szerepet játszik az irodalom?

Házigazda: Fónagy Zoltán történész

Beszélgetőtársak: Fábri Anna irodalomtörténész és Tóth Árpád társadalomtörténész

Közreműködik: Darvas Kristóf zongoraművész és Hajduk Károly színművész

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Az 1850-es években kialakult vita kifejezetten a női szerzők irodalmi és társadalmi helyzetéről szólt. Normatív kijelentések fogalmazódnak meg mind arról, hogy milyen tulajdonságai vannak a nemeknek, hogy ez mennyire teszi képessé vagy képtelenné őket az irodalmi alkotásra, valamint mik azok a műfajok, amelyek a női nemhez illőek. Mind a női szerzők kritikusai, mind támogatói, azt az elvárást fogalmazták meg, hogy a nők a női szubjektumról adjanak hiteles képet. Hogyan értelmezhető ebben a kontextusban a Szendrey Júlia jelenség, aki úgy tűnik, tudatosan épített fel egy férfias szerzői imázst. A témáról László Ferenc újságíró kérdezte Gyimesi Emese irodalomtörténészt és Szécsi Noémi írót. Korabeli szövegek felolvasásában Mészáros Blanka színművésznő volt a közreműködőnk.

Az 1850-es években kialakult vita kifejezetten a női szerzők irodalmi és társadalmi helyzetéről szólt. Normatív kijelentések fogalmazódnak meg mind arról, hogy milyen tulajdonságai vannak a nemeknek, hogy ez mennyire teszi képessé vagy képtelenné őket az irodalmi alkotásra, valamint mik azok a műfajok, amelyek a női nemhez illőek. Mind a női szerzők kritikusai, mind támogatói, azt az elvárást fogalmazták meg, hogy a nők a női szubjektumról adjanak hiteles képet. Hogyan értelmezhető ebben a kontextusban a Szendrey Júlia jelenség, aki úgy tűnik, tudatosan épített fel egy férfias szerzői imázst. A témáról László Ferenc újságíró kérdezte Gyimesi Emese irodalomtörténészt és Szécsi Noémi írót. Korabeli szövegek felolvasásában Mészáros Blanka színművésznő volt a közreműködőnk.

Az 1850-es években kialakult vita kifejezetten a női szerzők irodalmi és társadalmi helyzetéről szólt. Normatív kijelentések fogalmazódnak meg mind arról, hogy milyen tulajdonságai vannak a nemeknek, hogy ez mennyire teszi képessé vagy képtelenné őket az irodalmi alkotásra, valamint mik azok a műfajok, amelyek a női nemhez illőek. Mind a női szerzők kritikusai, mind támogatói, azt az elvárást fogalmazták meg, hogy a nők a női szubjektumról adjanak hiteles képet. Hogyan értelmezhető ebben a kontextusban a Szendrey Júlia jelenség, aki úgy tűnik, tudatosan épített fel egy férfias szerzői imázst. A témáról László Ferenc újságíró kérdezte Gyimesi Emese irodalomtörténészt és Szécsi Noémi írót. Korabeli szövegek felolvasásában Mészáros Blanka színművésznő volt a közreműködőnk.

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.

Várostörténeti programsorozatunk májusi eseményének a fókuszában a kor nemzetiségi politikája és a nemzetiségek helyzete állt.

Hogyan születik meg a nemzeti öntudat a kisebbségek körében, s milyen lehetőségek adottak a kollektív identitás megélésére? A soknyelvű és heterogén társadalomban milyen képek alakulnak ki a nemzetiségekről, s ki milyen választások elé állva határozza meg hovatartozását? Hogyan jelennek meg ezek a kérdések és feszültségek a kultúra és a politikai élet központjában, Pest-Budán?

Házigazda: Fónagy Zoltán történész

Beszélgetőtársak: Fried István irodalomtörténész és Konrád Miklós történész

Közreműködik: Darvas Kristóf zongoraművész és Bezerédi Zoltán színművész

Várostörténeti programsorozatunk májusi eseményének a fókuszában a kor nemzetiségi politikája és a nemzetiségek helyzete állt.

Hogyan születik meg a nemzeti öntudat a kisebbségek körében, s milyen lehetőségek adottak a kollektív identitás megélésére? A soknyelvű és heterogén társadalomban milyen képek alakulnak ki a nemzetiségekről, s ki milyen választások elé állva határozza meg hovatartozását? Hogyan jelennek meg ezek a kérdések és feszültségek a kultúra és a politikai élet központjában, Pest-Budán?

Házigazda: Fónagy Zoltán történész

Beszélgetőtársak: Fried István irodalomtörténész és Konrád Miklós történész

Közreműködik: Darvas Kristóf zongoraművész és Bezerédi Zoltán színművész

Várostörténeti programsorozatunk májusi eseményének a fókuszában a kor nemzetiségi politikája és a nemzetiségek helyzete állt.

Hogyan születik meg a nemzeti öntudat a kisebbségek körében, s milyen lehetőségek adottak a kollektív identitás megélésére? A soknyelvű és heterogén társadalomban milyen képek alakulnak ki a nemzetiségekről, s ki milyen választások elé állva határozza meg hovatartozását? Hogyan jelennek meg ezek a kérdések és feszültségek a kultúra és a politikai élet központjában, Pest-Budán?

Házigazda: Fónagy Zoltán történész

Beszélgetőtársak: Fried István irodalomtörténész és Konrád Miklós történész

Közreműködik: Darvas Kristóf zongoraművész és Bezerédi Zoltán színművész

Várostörténeti programsorozatunk májusi eseményének a fókuszában a kor nemzetiségi politikája és a nemzetiségek helyzete állt.

Hogyan születik meg a nemzeti öntudat a kisebbségek körében, s milyen lehetőségek adottak a kollektív identitás megélésére? A soknyelvű és heterogén társadalomban milyen képek alakulnak ki a nemzetiségekről, s ki milyen választások elé állva határozza meg hovatartozását? Hogyan jelennek meg ezek a kérdések és feszültségek a kultúra és a politikai élet központjában, Pest-Budán?

Házigazda: Fónagy Zoltán történész

Beszélgetőtársak: Fried István irodalomtörténész és Konrád Miklós történész

Közreműködik: Darvas Kristóf zongoraművész és Bezerédi Zoltán színművész

Kassák Lajos önéletrajzi írásainak sorában az ötvenes évek közepén írt napló, a Szénaboglya kerül sorra a Kassák Múzeum és a PIM közös hangoskönyv sorozatában.

A kötetet Valcz Péter színész-rendező olvassa fel.

A költőként és íróként elnémult Kassák első komoly írásműve ebben az időszakban naplója volt, amelyet 1955-56 között Szénaboglya címmel vezetett. A cím arra utal, hogy Kassák a napi élményeit, reflexióit külön feljegyzések formájában írta meg, majd később ezeket rendezte össze kvázi napló formává. Kassák szövege a korabeli kulturális és politikai élet egyik páratlan dokumentuma. Egyes részei még Kassák életében megjelentek különböző folyóiratokban, később, 1982-ben Kassákné Kárpáti Klára vette elő a Kassák által autorizált kéziratot, hogy kötet formájában való publikálásra előkészítse. Mivel Kassák kiadója, a Magvető nem vállalta a kiadást, az Alföld hozta le folytatásokban 1985 júniusától, hatalmas sikerrel. Önálló kötet formájában először 1988-ban a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg a napló Botka Ferenc és Csaplár Ferenc szerkesztésében. A napló – mint ahogy e műfajnál megszokott – nem teljes. Maga Kassák is kiszerkesztett belőle részeket, de ami ennél is érdekesebb feladatnak tűnhet a jövőben, az a napló hiányzó részeinek a felkutatása.