Jaj, a világ!

Nównøis (fka NAGYEDi) énekes–dalszerző és producer jelenleg Londonban él és alkot. Korábbi korszakában, NAGYEDi néven a magyar színtéren zenekari felállásokban is hosszú éveken át színpadon állt. Saját különböző projektjei mellett ismerhettük őt az ef. Zámbó Happy Dead Bandből.

zenéje „trip hop, de nem igazán” – sötét, popos, filmes elektronikával és rétegzett atmoszférákkal, ahol a hétköznapi zajok / field recordingok ugyanúgy történetet mesélnek, mint a sebezhető, mégis erős ének. Az Egyesült Királyságba költözés után hat évig építette a saját produceri világát, 2025-ben megnyitotta az új fejezetet a verses című EP-vel.

A vizuális oldalon is aktív: a „Like a River (The Third Mind Remix)” klipje bekerült a Berlin Music Video Awards 2025 Silver Screenings válogatásába. Élőben többek közt a Sommerwerft Festival Frankfurt programjában is szerepelt, miközben saját londoni közösségi / underground estjeit is építi Alternatíva néven.

A londoni időjárás... A Sunday szó londoni értelme... Jaj, a világ van arrafelé is... Életválság, kiszakadás otthonról, megszőkés egy isten háta mögötti angliai szállodából... "Jobb nem belegondolni, miben is vagy... A sors meghálálta a bátor döntésemet..." Alternatíva - esemény szervezés Londonban... nehéz autentikusnak maradni, ha ennyi mindennek kell foglalkoznia egy zenésznek. Sokkal nyitottabbak az emberek az újdonságokra Londonban és pozitívabban állnak hozzá mindenhez... A mobiltelefonos app, amely megváltoztatta a zenei irányt.

Hogyan lesz egy magyar zenészből londoni eseményszervező, és miért hálálja meg a sors, ha van merünk dobbantani? Vendégem története a kiszakadással indult, de a megérkezésről szól. Megfejtjük a londoni ’Sunday’ életérzést, és beszélünk arról a nyitottságról, ami kint minden újdonságot szárnyára kap. Kiderül, hogyan maradhat egy művész autentikus a mindennapi logisztika zajában, és miért a legijesztőbb döntés – a fejest ugrás az ismeretlenbe – a legjobb ellenszere a befásultságnak.

"Mindenben hirtelen meghallottam a zenét: az edény csörömpölésétől az ajtó nyikorgásán át a gyerekeim üvöltéséig...

Jó helyen vagyok. Ha bele vagy fásulva akár földrajzilag meghatározott helyzetbe, jobb kiugrani fejest bele a szakadékba."

Húsz év telt el azóta, hogy egy fiatal magyar énekesnő váratlanul a japán slágerlisták élére ugrott. Harcsa Veronika azóta bejárta a világot, és most, bár hivatalosan még főállású anya, újra teljes erővel dolgozik: ismét aktívan koncertezik, tanul és kísérletezik. Mindennapjai ma egyszerre szólnak a kenyérsütés művészetéről, az online pszichológiáról, a gyerekek játékos „halandzsa-nyelvének” énektechnikai felismeréseiről és arról, hogyan figyel kifelé a zeneterápiában egy olyan művész, aki a színpadon hagyományosan befelé összpontosít.Veronika szerint velünk született zenei affinitásunk egyre kevésbé része a mindennapoknak – éppen ezért fontos a közönséget újra bevonni a hangadás élményébe. Ezt szolgálják azok a projektek is, amelyek az utóbbi években komoly nemzetközi érdeklődést hoztak számára: a Debussy Now és Schubert Now programok nem a „klasszikus diszkóverziók” világa, hanem alternatív arcot mutatnak nagy zeneszerzők műveinek. „Bennünk él a vágy, hogy megkeressük ezeknek a daloknak más arcait is. Ehhez bátor közönség is kell” – mondja.A kísérletezésből bőven akad: a gregorián ének improvizációval vegyítve, a berlini havi koncertek helyi zenészekkel – afféle zenei hídépítés külföldi művészekkel. Eközben komoly szakmai visszhangot hozott számára több rangos nemzetközi showcase fesztivál is.Pályája immár két évtizedes: első lemeze 20 éve jelent meg, és rögtön Japánban lett siker. „Itthon úgy ismertek meg, hogy az MTI kiadta: van egy magyar énekes, aki listavezető lett Japánban” – idézi fel. A fejlődést ma is ugyanolyan komolyan veszi: mesterképzését a brüsszeli Királyi Konzervatóriumban végezte, és jelenleg is jár énekórára. „Úgy érzem magam, mint egy cukrászdában, ahol előttem van több tucat gyönyörű sütemény, és mindet meg akarom kóstolni. A zenébe azonban nem lehet csak úgy belekóstolni, el kell mélyülni benne” – mondja.Legújabb nagy vállalása december 1-jén lesz látható a MÜPÁ-ban: IA – InterAction, Harcsa Veronika művészi válasza a mesterséges intelligencia rohamos térnyerésére. Az előadás a technológia és az emberi jelenlét találkozási pontjait kutatja – erről is mesélt a beszélgetésben.https://mupa.hu/program/vilagzene-jazz-konnyuzene/harcsa-veronika-interaction-2025-12-01_20-00-fesztivalszinhazhttps://lnk.bio/emilbiljarski

Ma internetes zenei könyvtárakból lehet effekteket letölteni, de Zsolt a kezdetekben még hagyományos könyvtárból kölcsönözte ezeket kazettán, majd átmásolta magának. Egyórás beszélgetésünkben gyerekkoráról, a lakótelepi romantikáról és az alkotás intim tereiről mesélt – például arról, hogy az Anima új lemezét abban az általános iskolában komponálja, ahová gyerekként járt vissza nap mint nap.A Jerusalem My Love kapcsán szóba kerültek a határok, a hit, az identitás és a kulturális hazaszeretet is. „Az istenhit a gátlásnélküliség” – mondja, majd hozzáteszi: számára a kultúrához való kötődés nem politikai, hanem mélyen személyes és romantikus ügy. „A sokszínűségben lubickolok gyerekkorom óta.”Zsolt felidézte az Anima első komoly, már külföldön adott koncertjét, beszélt világzene-rajongásáról („a világ minden zenéjéért rajongok”), és arról is, miért lehet néha éppolyan értékes szarvasokat nézni a mezőn, mint dalokat írni.A beszélgetés kitért a családi kapcsolatok és az alkotás viszonyára, az FM4 osztrák rádió hatására a korai évekre, valamint arra is, hogyan talál utat az Anima zenéje a mai fiatalokhoz.November 22-én az A38 Hajón újrajátsszák a legendás Shalom albumot – egy este, amely ritka lehetőség visszatérni az Anima Sound System ikonikus korszakához.A podcast az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával készült.Itt éred el a podcast platformokon: https://pods.link/jajavilaghttps://lnk.bio/emilbiljarski

A "pagan dark folk" magyar sztárjai idén több európai országban léptek fel, kiruccantak New Yorkba koncertezni és egy dalszerző verseny fődíját átvenni. Ahhoz képest, hogy Horváth Anett és Nagy Ádám electro-folk duója 2022-ben alakult, ez szép eredmény. A napokban jelent meg az első lemezük, amely érett világot tár elénk. Koncertjeik vonzó vizualitása kétségkívül hozzájárult a gyors befutáshoz. Beszélgetésünk a sámánná válás leírásától a zeneipari ismeretekig terjedt.

Mi hasznosat lehet megtanulni egy zeneipari tanfolyamon?

Mit csináljunk, ha nem válaszol a koncertszervező?

A legtöbb kapibara, amit a színpadon láthatsz.

"Szeretjük a szélsőségeket, az extrém koncerteket.

Nem vagyunk hagyományőrzők, inkább a fantáziánkat használjuk.

Örülünk neki, hogy összegyűjtötték ezeket a népdalokat, de ezek kicsit kanonizálódtak. Valahogy felvette Kodály, és van az a folkrendőrség, akik szerint ezt a dalt innentől kezdve örökké, kőbe vésve kizárólag így lehet előadni. És ha bárki mást csinál vele, akkor ezzel meggyalázza a népnek a kincsét.

… Akkoriban az történt, hogy az egyik faluban énekeltek egy népdalt, valaki odament, meghallotta és hazavitte a saját falujába. Most is ez történik, csak nem a szomszéd faluból hoznak dalokat, hanem mondjuk Brazíliából.

Valami miatt szoktunk egy ilyen határt húzni, hogy a technológia előtti dolog az tiszta és igazi, és ami utána van, az egy ilyen katyvasz és nem valid.

Magyar Örökség díjjal és Prima Primissima díjjal elismert, idén pedig Kossuth-díjjal kitüntetett cimbalomművésszel, Balogh Kálmánnal beszélgettünk. Kálmán a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója, szerte a világon muzsikált már Lisszabontól New Yorkig, népzenészekkel, szimfonikus és jazz zenekarokkal, kortárs együttesekkel. Turnézott a brooklyni, illetve a miami Philharmonic Orchestrával, játszott a Carnegie Hallban a Philadelphia Orchestrával. Filmzenében is játszott, Francis Ford Coppola filmjében. Saját alapítású zenekara, a Gipsy Cimbalom Band 1993 óta sikerrel zenél a világban. Száznál is több lemez közreműködője.

"… volt egy bokszoló cimbalmos, félelmetes erővel ütötte a cimbalmot. Akkor szembesültem azzal, hogy a románok úgy használják a cimbalmot, mint rockdobosok.

… ha azt mondjuk, hogy a Sebő, Halmos, Muzsikás voltak az első generáció, akkor én utána közvetlenül a következő generáció voltam. 1975 környékén kezdtem ezekkel a zenékkel foglalkozni.

… hogy ébredtem rá arra, hogyan is kell díszíteni? A nagybátyám hozott egy Tony Jordache lemezt. Én azt ronggyá hallgattam, arra ugráltam és táncoltam otthon. Van rajta egy hóra, ami annyira megtetszett nekem, hogy lekottáztam. Lejátszottam, de nem úgy szólt. Nem értettem, mérges lettem, játszottam így meg úgy… és egyszer csak megszólalt az a huhogó hang, ahogy a Balkánon díszítenek. Ez a visszacsapó szekund.

… akkor még létezett a vasfüggöny, és keletről szinte csak a magyarok tudtak behatolni a vasfüggönyön túlra. Mi azt a nagy Nyugat-Németországot végigjártuk. Óriási dolog volt látni, hogyan működik a szabad világ.

… a világzenét egy olyan konyhának képzeljük el, ahol a meghatározott elemekből főzöl valami újat. Nem jó, ha csak összemosni tanulunk meg. Megkülönböztetni is tudni kell és el kell tudni dönteni, hogy én mit akarok csinálni.

… a népzene soha nem volt autentikus folklór. Képzeljünk el egy falu közösséget, és ott van egy zenekar. A zenekar játszik a falunak és a környékbelieknek, románoknak, magyaroknak, cigányoknak, zsidóknak. Beolvasztanak mindent, modernnek kell lenniük, mert hogyha a közönség azt kéri, akkor ők azt kell, hogy játsszák. A korral kell haladniuk amellett, hogy megőrizték a hagyományt.

… az a baj nálunk a világzenével, hogy nekünk nincs közösségünk. Egy faluhelyen a zenekar tudta, hogy kinek mit muzsikál, hogyan, miért, mennyiért. És azt is tudta, hogy ez az új dallam kell-e nekik, vagy nem. Mert megmondták. Mi, a világzenészek, akik elkezdtük ezt a folklórt átdolgozni a mi szájunk íze szerint, visszaigazoló közeg nélkül maradtunk. A mi közönségünk egy nagyon tág közösség, akikkel nem élünk együtt. Annak a közösségnek nincs saját ősi kultúrája, amit ő hozott a saját nagypapájától.

A műsorban hallhatjuk a Balogh Kálmán Gipsy Cimbalom Band felvételeit.

 A podcast az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával készült.

Fenyvesi Mártonhangmérnök, gitárművész 1986-ban született Pécsett, tanulmányait Budapesten, Amszterdamban, Párizsban és Koppenhágában végezte. Számos formációban fordult meg itthon (Balázs Elemér, Dresch Mihály, Geszti Péter) és külföldön (Nat Osborn, Tineke Postma) egyaránt, Junior-príma és Artisjus-díjas művész. Jelenleg mastering hangmérnökként tevékenykedik, Bécsben él. Portfóliójában a hazai pop, rock és jazz kiemelkedő alkotói mellett (Carson Coma, Pogány Induló, Krúbi, Punnany Massif, Dés László) olyan nemzetközi művészek szerepelnek mint a kétszeres Grammy-díjas dalszerző Gill Landry vagy a francia klasszikus és jazz-gitárművész Antoine Boyer.

Miért költözött Bécsbe? Igaz-e, hogy Bécs a legélhetőbb város?
Az Alaphang szakszervezeti kezdeményezés.
A zenei közösségnek is egyetlen vezetőre volt szüksége.
A magyar demokrácia látlelete ...
A centralizált vagy decentralizált rendszerek működnek jobban?
A konszenzus hiánya hozta az Alaphang végét. Zenész és zenész között is vannak érdekellentétek.
Hogyan kellett volna csinálni? - Piciben elkezdeni, szűk körben építkezni.
A kompozíció és az improvizáció.
Mi az, ami megmarad a Mesterséges Intelligencia térhódításával?

"… Improvizáló zenészként definiáltam magam. Gát van bennem, ha fixálni kell papíron a saját gondolataimat.
… Lezárult a főállású zenész korszak, most hangmérnök vagyok.
… Sokkal dinamikusabban kell alkalmazkodnom a változó körülményekhez.
… Nem lehet már lezárt keretek között élni.
… El kell gondolkodnunk nekünk, hangmérnököknek, hogy mit tudunk nyújtani a művészeknek, amit a piacon elérhető új technológiák nem tudnak.
… Elsődleges feladatom hangmérnökként megérteni a művészt...
… Ma a legfontosabb képesség az alkalmazkodás. A változó közállapotokhoz, a gazdasági, világpolitikai és a technológiai változásokhoz.
… Sokan, akik velem dolgoznak, azt érzik, hogy rendet rakok az alkotói káoszban."

A műsorban elhangzottak Marci kiadatlan gitárdarabjai, egy Dés László Free Sounds Quartet és egy András Dés Rangers felvétel.

13 éves kora óta bedolgozott nagybátyja zöldségesboltjában. Körülbelül akkor alakult az első zenekara is, a Krematórium. "Mindegy, csak hangos legyen" volt a stílusuk. Aztán jött a Regősök zajzenekar. VHK-tól vett basszusgitár volt az első komolyabb hangszere, amit fémcsővel ütögetett. Következett a Szárnyas Kelet Vadászok. A zenekarosdit egy időre a színészkedés váltotta fel: VHK Rituális Színház, később TÁP Színház.Eközben egy barátjával évekig gyűjtötte azon zenekarok felvételeit, amelyek figyelmet érdemeltek, de nem számíthattak rendes kiadásra. Ezzel a "minden magyar alternatív zenekar rajongója" hírnevet szerezte magának.Az acid partyk őrülete a 90-es évek elején új zenei irányokat és új lehetőségeket hozott.Tibi invitálták a Korai Örömbe, amelynek azóta is frontembere. Az évek során volt VHK énekes, játszott a Dublörz és a Stukker zenekarokban. Készült róla festmény és szobor is.Most új, különleges zenei projektet tervez és a kazettaarchívumát digitalizálja.Beszélgettünk az első külföldi turnékról, a 90-es évek Berlinjéről, a Gyöngyhajú lány énekléséről egy fegyveres őrrel Szófiában, arról, hogyan lett Tibi a VHK énekese és mit szólt erről a VHK énekese, a háborús koszovói koncertekről, a Késő Bánat fesztiválról.A végén meghallgattuk Tibi üzenetét az utókornak. Hallgassátok meg ti is!"…Néztem a színpadot és gondolkoztam, milyen lehet fönt lenni zenészként?… Azért vettek be a Korai Örömbe, mert volt pénzem."… Azt se tudtuk, hol vagyunk és mit csinálunk, csak élveztük. Rá három évre mi voltunk a nap koncertje a berlini programmagazinban. Na, akkor nem értünk oda, mert tönkrement a busz.… Gyerekkori álom volt - milyen lehet külföldön játszani?… Amikor az ismerősök mesélnek rólad olyan sztorikat, amiket nem hiszel el.… Dublörz - olyan zenekart akartam, ahol nincs sírás, csak a móka-kacagás.… Stukker - lett menedzserünk, de rá két hónapra meghalt. Volt egy szponzorunk is, de az is meghalt.… Az új zenekar koncepciója: lehetőleg egy számot se tudjon végigjátszani.… Azok, akikre úgy néztem fel, mint istenekre, barátaim lettek.”https://lnk.bio/emilbiljarski

Jó, ha egy hangszerre specializálódik a zenész?Eddig sose hallott hangszerek a Góbé tárában.Miben különbözik a magyar duda a makedón dudától?Miért űzik főfoglalkozásként a mai nagyvárosi fiatalok régi zenék előadását?Milyenek a külföldi népzenei fesztiválok?A kollaborációk mint lehetőség kijutásra külföldre.Hogyan nevezik az erdélyiek a pestieket?Hogyan fogadják ők a magyarországiakat, akik az erdélyi zenét játsszák nekik?Moldvába sokan járnak innen, hogy visszatanítsák nekik a saját népzenéjüket.A legérdekesebb külföldi helyek. A kirándulások!Miben más a külföldi közönség?Min múlik, merre turnézik a zenekar?"…A népzenék más lelki állapotot mozdítanak meg bennem.… Klasszikus zenét tanultunk, de vannak népzenész felmenőink.… Nem olyanok vagyunk, mint a szótlan székely bácsik. … Mindegy, milyen nyelven énekelsz, hogy nagy név vagy-e, a tömeg hömpölyög a fesztiválon és mindenre kíváncsi.… Túl specifikusan játsszuk itt a népzenét - úgy játsszuk a kalotaszegit, mint Pista bácsi, a szatmárit, mint Rozi néni. … Egy moldvai kirándulás alatt kiderült a szállásadó néniről, hogy szépen énekel. Szerettünk volna népdalokat gyűjteni tőle, de ő inkább sztorikat mesélt arról, ki nyúlt a szoknyája alá amikor fiatal volt.… Tele van Erdély saját zenekarokkal, minek a határon túlról hívni másokat, akik ezt a zenét játsszák?… A táncház sok mindent megkavart, a színpadi táncnak ez egy újítása, hogy a néptáncot színpadra tesszük. De Erdélyben még élő ez a szórakozási forma, és van templomba járó viseletük is. … Ha kellően komolytalanul megyünk a showcase fesztiválokra (koccintani), több eredményt lehet elérni. … Sok fesztivál úgy zajlik le, hogy több év alatt alig fordul meg ott magyar, pedig lennének arra érdemes zenekaraink. Június 20-i koncert a Kertemben, előtte jönnek új zenék!https://lnk.bio/emilbiljarski

Magyarország egyik elismertebb zenésze, bejárta a világot, jelenleg Bécsben él és alkot. Keresett zenész a nemzetközi színtéren, lemezeit az egész világon elismert BMC kiadó adja ki. Többször is elnyerte az „Év ütőhangszerese” címet Magyarország vezető jazzplatformjain, a jazz.hu-n és a jazzma.hu-n. A Jazz Játszótér gyerekprogram és a Konzervnyitó Akciócsoport alapítója és vezetője. Workshopokat vezet, az ütőhangszerek innovatív használatát tanítja. Zenét szerez színdarabok és filmek számára.

„Nem a számokon belül van az improvizáció, hanem a számokat kötjük össze. A kompozíciók végén indul egy zenefolyam, és belefutunk a következő számba…

A jazz szó mára elveszítette a jelentését…

Nincs olyan tárgy, amit ne tudnál ütőhangszerként használni…

Az igazán jó gyerekműsor az, amit a felnőttek is élvezni tudnak…

Engem az emberi találkozások szoktak nagyon megérinteni. Beszélgetés hangszerekkel vagy szavakkal. Egy ízletes vacsora is emlékezetes tud lenni..."

Fontos a zenész kollégák nemzetisége? A művész gyerek és a gyerek művész? A testdobolás és az eszköztelenség. Az ütőhangszerek a legrégebbi hangszerek. A dobok zavarba ejtő sokasága. Az erdő hangszerei.

Miért költözött el Magyarországról? A legvágyottabb helyek a világon.

Hallgasd meg a beszélgetésünket és néhány darabot a Dés András Quartet Unimportant Things című albumáról."

Fotó: Dobó László

Horváth Ambrus életét egy berlini zenei tábor változtatta meg. Ott szembesült azzal, hogy heti két napi munkából meg lehet élni, így marad idő zenélésre és új dolgok felfedezésére. Később a szerelem először Párizsba, aztán Madridba vitte. Ott szó szerint az utcára került, utcazenészként tanult meg trombitálni. Később jött a Million Dollar Mercedes Band, profi turnék, de Ambrus továbblépett. Felvette az El Chúngaro nevet és saját műsort rakott össze, amelyben a balkáni fiesta hangulaté a főszerep. Ebben hol egy szimpatikus magyar bűnöző, hol egy zenei fitness jegyző szerepében tündököl. Egy madridi belvárosi menő klubban táncoltatja meg rendszeresen a közönséget. De ez nem minden, alkotó közösséget is szervezett maga köré, amely Fiesta Balcanica márkanév alatt koncerteket, jam sessionöket, partykat szervez.

Azért, hogy teljes gőzzel tudjon a zenélésre koncentrálni, elmegy néha pár hónapra Svájcba vagy Ausztriába pincérkedni. Covid idején egy mátrai magyar faluban élt, ahol elindult az egyszemélyes, magyar dalos projektje is.

Elmondása szerint szívesen élne Madrid és Budapest között, de nem költözne haza.

Hallgasd meg az interjút, amelyben egy izgalmas életút bontakozik ki!

Jaj, a világ! podcast. Magyar zenészek érvényesülése a nemzetközi piacon – beszélgetések életutakról, stratégiákról a külföldön sikeres zenészekkel. A külföldi siker útja és ára. Biljarszki Emil hosszú zenei, rádiós, újságírói és zeneipari karrierje során megismert zenei pályákat, életutakat mutat be ebben a podcast sorozatban. Vörös András énekes, dalszerző, 1992-től a Fresh Fabrik, Superbutt, Ørdøg és a Diabolus In Musica zenekarok frontembere, a Budapest Rockandroll cég és a Cser Könyvkiadó vezetője. Húsz év angol nyelvű szövegírás/éneklés és nemzetközi sikerek után magyarra váltott és elkezdte szeretni Kelet-Európát. Ma a Bestiárium című könyv kiadójaként újra turnézik a világban, de nem turnébuszban. Viccelődik azzal, hogy a könyvkiadás ugyanannyira jövedelmező biznisz ma, mint a zenélés. A kezdetekben volt a Fresh Fabrik, melynek első külföldi útja a háború sújtotta Szerbiába vezetett. „Ha nem tudok énekelni, akkor rappelek. Ha nincs technikás szólógitárosunk, scratchelünk. Csak pár éve kezdtem énektanárhoz járni. Ha már ennyi ideig ezzel foglalkozom, meg kéne nézni, hogy is kellett volna ezt jól csinálni.” A scream éneklési technika - metál énekeseknek. Kádár Mercedesével a németországi foglalt házakban. Bilincsben Svájcban. Felnőttebb fejjel a Superbuttal a nagyvilágban. Budapest Rockandroll - zenei export és import alulról szerveződve. "Nem a külföldre járást untam meg, hanem az angolul éneklést. Elkezdtem szeretni a Kelet-Európát, ahol bárhova mész, egyszerre ismerős és ismeretlen. Egyre inkább a nem angolul éneklő zenekarok érvényesülnek külföldön. Gitározni angolul és magyarul ugyanúgy kell, de a szövegírásban angolul csak a felszínt tudod kapargatni. Én nem váltani szoktam, hanem felveszek egy új tevékenységet a régiek mellé. Több tervem van, mint időm, és ez addig jó, amíg így van." András legújabb foglalkozása - képviselő a pócsmegyeri képviselőtestületben. Zenekaraival már nem, de a Bestiárium című könyv kiadójaként újra turnézik a világban, csak nem turnébuszban. A videóban Fresh Fabrik, Superbutt, Ørdøg és a Diabolus In Musica zenekarok videóiból mutatunk részleteket. A podcast az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával készült.

Milyen a tengerparton sétálni az északi sarkon túl viharjelzés után?

Milyenek a jurta lakótelepek Mongóliában és hogy szólnak a jazz örökzöldek mongóliai népi hangszereken?

Hogyan sikerül egy magyar zenekarnak olyan egzotikus országokba eljutni, mint Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Azerbajdzsán?

Hogyan lehet megállapodni egy világsztárral egy óra alatt és rávenni, hogy ugorjon be hozzánk zenélni miközben turistaúton van Budapesten?

Milyen emberek a világsztárok?

A Djabe Magyarország elsőszámú jazz/world fusion zenekara. 25 éves fennállása alatt számos hazai, valamint nemzetközi díjat és elismerést szerzett. 2002-től kezdődően 44 országban vendégszerepelt Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában. A Djabe az egyik legkeresettebb magyar jazz zenekar a nemzetközi fesztiválokon. 2007 óta a Genesis egykori gitárosával Steve Hackett-tel is rendszeresen koncertezik. A Djabe afrikai ashanti nyelven szabadságot jelent. Az alapító, zenekarvezető és komponista Égerházi Attila gitáros ezt a szabadságot elsősorban a zenei stílusok és hangszerelések szabad keverésében értelmezi. Vele beszélgettünk a zenekar turnéja előtt, amelynek a kiemelt vendége Chielli Minucci – a világhírű Special EFX zenekar alapítója.  További információk a turnéról: https://djabe.hu/djabe-special-guest-chieli-minucci-tour-of-waterfalls-2024-majus-23-28/

A podcast címét a Napra zenekar azonos című dalából kölcsönöztük, a szignálban fel van használva egy részlet a dalból.

A podcast az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával készült.

Hány jelentése van a producer szónak a mai zenében?

Mit árul el Azahriah külföldi terjeszkedési terveiről azok szervezője?

Mi a HOTS (Magyar Zenei Export Iroda) tevékenységi köre?

Mik a showcase fesztiválok és hogyan lehet profitálni belőlük?

Nem olcsóbb a szervezőknek kiutazni a zenekarokhoz, mint zenekarokat vinni a szervezőkhöz?

HOTS shortlist - jogos hozzáállás, ha néhány kiválasztott zenekart ajánl ki egy export iroda?

Sok érdekes témát boncolgattunk Kedves Péterrel, a Belau és Palo Canto zenészével és a HOTS vezetőjével.

Majdnem 30 országban turnézott a Belau Amerikától Oroszországig. Rolling Stone, Billboard és más világhírű magazinokban írtak róluk, a BBC és KEXP rádiók játszották. Belau többek között Londonban lépett fel egy templomban, komoly zenészekkel kiegészülve.

Péter alkalmazott zeneszerzéssel is foglalkozik és média szolgáltatásokat is nyújt - főleg külföldi zenekarok Európa szintű promócióját intézi. PR, marketing, kommunikáció, zenei export előadások, kurzusok - a zenélés mellett ezek is beleférnek Péter életébe.

"A kezdetektől fogva volt olyan víziónk, hogy a merengősebb, lassabb, angol nyelvű zenével nem fogunk itt stadionokat megtölteni, ezért elkezdtünk külföld felé orientálódni. Nem volt sem kiadónk, sem menedzserünk, Krisztián tervezte a grafikai megjelenést, én szerveztem - DIY zenekar voltunk.

Engem mindig érdekelt, hogyan működik más országokban a zeneipar...

Az utóbbi években egyre kevésbé számít, honnan jössz..."

A beszélgetést ITT nézheted meg videón.

Gálfalvi Rebecca, művésznevén „Arulei”, brit-magyar hegedűművész és zeneszerző. Filmzenét is ír, a „Legjobb zene” címet elnyerte az Around the Globe Filmfesztiválon Kiya Mukherjee „Anxious Love” című filmjéért. Budapest és London között ingázik. Hét évesen kezdett hegedülni, amikor egyik magyarországi látogatáson talált egy hegedűt a lakásban. Tizennégy évesen "lelki problémák miatt" zongorára váltott. Abba menekült a klasszikus, fegyelmet igénylő hegedűtől. "Hegedűsként nem voltam egyedül azzal a hittel, hogy azt csak klasszikus módon lehet használni. Később, amikor már tudtam, mit akarok, hálás voltam, hogy ezt a hangszert választottam." School of Oriental and African Studies egyetemet végezte. "Szeretem a keleti zenéket, skálamániás vagyok." "Filmzeneszerző akartam mindig lenni, de éreztem egyfajta ellenállást. Mások úgy beszéltek a karrierjükről, hogy csak úgy megtörtént, én meg nagyon toltam valamit, de nem jött össze. Akkor múlt el, amikor csináltam az első lemezemet. Akkor egyszer csak elkapott a flow, felszabadult valami és rájöttem, hogy bármit csinálhatok. Nincs korlát, nincs szabály, csak ezt az érzést követni fogom. "...London egy nehéz hely, egyre nehezebb ott művészként élni. ...Napközben zenéltem, este pincérkedtem. ...A Brexit megváltoztatta hozzáállásomat Angliához. ...Itt mindenki ismer mindenkit, Londonban egy csepp vagy az óceánban. Amikor odaköltöztem, imádtam az anonimitást, de aztán elegem lett belőle. ...Már nincs nemzeti identitásom, lebegek a két ország között." https://lnk.bio/emilbiljarski

Lakatos Mónika és a Hold gyermekei a 1996-os Ki Mit Tud vetélkedőn.

Induló zenekarként 17 állomásos nyugat-európai turnén.

"Szándékosan arra tereltem, hogy maradjunk meg a gyökereknél, de legyen nyitottabb is, amit csinálunk és ne csak cigányok játsszanak a zenekarban. Szándékos volt az is, hogy ne cigány legyen a hegedűs. Mi elsősorban embert kerestünk és utána a zenészt."

A Womex Életmű Díj és a Kossuth-Díj.

Amikor a koncertszervező garanciát kér, hogy a fellépéseden nem lesz balhé.

A Cigány Dal Napja - jövőre már Indiában is.

A 20. születésnap ünneplése 14 más zenekarral együtt.

A 2004-ben alapított Romengo négy kontinens, több mint 30 országában koncertezett, a magyarországi oláh-cigány zenei kultúrát képviselve a legrangosabb világzenei fesztiválokon és koncerttermekben. Dél-Korea, Malaysia, Dél Amerika, India, Mexikó, Üzbegisztán vagy éppen a Berlini Filharmónia vagy a Frankfurti Opera közönsége élvezhette a Romengo zenéjét. Mindhárom nagylemezük a világzenei ranglisták első albumai között szerepelt. Hivatásukat, a cigány és nemcigány honfitársaik együttműködésének erejét a zenén keresztül mutatják meg, az első lemezük címébe sűrítették bele; Kétháné, ami cigányul azt jelenti: együtt.

December 6-án az A38-on ünneplik a 20. születésnapjukat, Facebook esemény ITT .

Mindenhol játszottak Európában, de Dél-Amerikában és Japánban is jártak. Lemezeiket az egyik legnagyobb progresszív kiadó, a Musea terjeszti 15 országban. A zenéjük tiszteletet ébreszt olyanokban is, akik egyáltalán nem vevők a progresszív stílusokra. Rock, metál és jazz ötvözése elképesztő virtuózitással. Sikersztori önerőből. Aztán jön a covid és a TikTok.

"...Már 2010-ben többet játszottunk külföldön, mint itthon.
...Abban a pillanatban, hogy angol kiadód van, már máshogy bánnak veled.
...Amikor az internet miatt csökkentek a lemez eladások mindenki nagyobb hangsúlyt tett a merchandise-ra. Néha a gázsinál is nagyobb összegek jöttek össze ebből.
...Egy kiadó a bevétel 75%-át viszi el.
...Csereüdültetés egy japán zenekarral. A háromórás dedikálás.
...A németek visszafogottak, de a végén ódákat zengenek. Az olaszok szétverik a koncerttermet.
...A hosszú turnén mindenkinek pakolni kell, ha sztár, ha nem."

Markó Ádámmal beszélgettünk. Az idén 20 éves zenekar különleges koncertet ad november 15-én az A38-as hajón, ahol minden eddig tag lesz látható. Ott a helyünk!

Deák Ambrus a Chi Recordings kiadó és az imPro Budapesti Zenei és Technológiai Iskola alapítója. Londonban tanult zenei technológiát, díjakat nyert, jelenleg a Los Angeles-i Filmiskola zenei szakának a programvezetője.
Milyen az élet Los Angelesben? - "Az volt a nagy dilemmám, hogy fogok itt megélni a magyar kaja nélkül... A délkaliforniai kultúrából hiányzik az intellektuális diszkurzus. Magyarországon kicsordul a kulturális gazdagság."
Mi a zenei producer a hollywoodi Film School értelmezésében?
Az önkifejezési perfekcionizmus.  Az eszköz és az alkotó kapcsolata. A fókusz elmozgatása a laptopról a hangszerekre segített visszatalálni a zenéhez. A kütyük fontos tulajdonsága a limitáció. A limitáltság sokat tud dobni a kreativitáson. A fényesség állítása. "Mindig volt bennem késztetés, hogy más kultúrákat úgy ismerjem meg, hogy integrálódok".  
"A fotózás átvette az irányítást az életemben. Arról szólt évekig az életem, hogy keltem fel és mentem ki az utcára fotózni. A zene bevisz a sötét stúdióba, a fotózás kivisz az utcára, minden nap úgy jövök haza, hogy megismerkedtem új emberekkel.
Ha az ember arra koncentrál, hogy hány lájkot kapott, előbb vagy utóbb kiég."
 
A beszélgetés egy izgalmas életutat mutat be, de a szakmai hallgatóknak is sok érdekes információt ad. Ambrus weboldala: https://www.ambmusic.net/ , fotográfiai oldala: https://www.thenosyhungarian.com/ .
https://lnk.bio/emilbiljarski

Rupaszov Tamás a külföldön legsikeresebb magyar punk zenekar, a Trottel alapítója. Francia kiadó, három hónapos külföldi turnék - ilyenekkel nem sok magyar zenész dicsekedhet. Hozzá fűződik az első underground lemezkiadó is, amely fénymásolt borítójú kazetta másolással indult a 80-as években, később olyan meghatározó zenekarok első lemezeit adta ki, mint Anima Sound System, Korai Öröm és Liquid Limbs (az első magyar techno zenekar). Az első külföldi útja disszidálás volt, 17 évesen. A Trottel első útja pedig lemezfelvétel volt Franciaországban. Ez az út viszont rendőrségén, pszichiátrián és nélkülözésen keresztül is vezetett. Példája, önzetlen segítsége nélkül sok előadó talán nem ért volna el ennyi sikert a saját útján. Azt vallja, hogy mindenki számára van hely a kulturális térben, a rátermettségén múlik, tud-e érvényesülni. Sok (utólag) vicces(nek hangzó) élettörténet mellett arról is beszélgettünk, miben változott a zenei élettér az utóbbi 30 évben. Miért lett kevesebb fellépési lehetőség, hova lett a közönség, mi az önmenedzselő képesség szerepe, mit tett a zenével az internetszabályozás hiánya. Tamás ma sem áll le - mindig megújuló projektjeivel zenél, könyveket és vinylt ad ki. Egy nem változott benne - a kilométer hiány. A beszélgetést a Trottel különböző formációinak a videóival színesítettük. Köszönet a Stage Pass podcast stábjának a helyszínért és a felvételért! Fotó: Lékó Tamás A podcast az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával készült. ⁠https://lnk.bio/emilbiljarski

Lukács Miklós a világ legnagyobb jazz zenészekkel játszik, fellépett már London és New York legnevesebb koncerttermeiben. Virtuóz cimbalomjátékát sok kontinensen ismerik már, de most sikerült meglepni mindenkit - egy Beatles, Sting és más populáris dalokat tartalmazó feldolgozás lemezt adott ki. E lemez ürügyén beszélgettünk egy jót. A New York varázsáról, az egyedi hang megtalálásáról, a virtuozitásról és az egyszerűsödésről, az első külföldi fellépésről. Megtudtuk, hogyan lehetett egy TV szerepléssel országos sztárrá válni a 80-as években, beszélgettünk emlékezetes külföldi fellépésekről, együttműködésekről, helyszínekről. És a végén elhangzott a mondat, amely erőt adott Miklósnak 20 éve arra, hogy ráálljon a saját, egyedi útjára.

Az új album itt meghallgatható, letölthető: https://album.link/i/1744812151

Köszönet a Stage Pass podcast stábjának a helyszínért és a felvételért! https://www.youtube.com/@StagePassPodcast

A podcast az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával készült.

Valamikor a 2000-es évek elején a Besh o droM feltörekvő zenekarként lépett fel a fő világzenei showcase fesztiválon – WOMEX-en. Ott három színpadon mennek felváltva a koncertek, minden zenekar 40 percet kap és a szervezők nagyon ügyelnek a pontosságra – ha valaki nem tartja be a játékidőt, az egész program borul és a jelenlevő koncertszervezők nem tudnak mindenkit megnézni. Hát a Besh o droM nem tartotta be, belefeledkeztek a játékba és nem reagáltak a mérges jelzésekre. Akkor a stage manager kiment a színpadra koncert közben és jelekkel utasította őket, hogy hagyják abba. Mit reagált a zenekar erre a nagyon ciki szituációra? Körbevették, mint valami balkáni cigány esküvőn a vőlegényt és tovább nyomták neki a nótát. A közönség megőrült… Idén 25 éves a Besh o Drom. Barcza Gergővel és Pettik Ádámmal beszélgettünk a nemrég megjelent új lemez kapcsán. Az előbbi Jeruzsálemben él, így nem kerülhettük el a kérdést – milyen most ott koncertekből és kulturális eseményekből élő zenészként lenni. Megnéztük a stúdióját, ahol keverte a legújabb album legtöbb dalát, megismerkedtünk az EWI névre hallgató csoda hangszerével. „Izraelben minden társadalmi osztálynak igénye van arra, hogy élő zenére bulizzon amikor megházasodik a gyerek és amikor valami nagy dolog történik. Úgy kell elképzelni az országot, mintha egy Sziget lenne. Itt nincsenek kedves szomszédok. Kulturálisan Ciprus és Görögország áll közel, és az Egyesült Államok – az messze van, de kapcsolatok szempontjából nagyon közel. …Kritizáltak minket, hogy miért nem vagyunk elég autentikusok és miért nem inkább rendes magyar zenét játszunk. …Szerencsénk volt. Pont akkor indítottuk a zenekart, amikor a balkáni zene és a Kusturica filmek divatosak lettek. Nagyon gyorsan megkedvelték a zenekart Magyarországon, rá egy évre már külföldi turnékat csináltunk. Borzasztó jó helyeken borzasztó körülmények között játszottunk. Fiatalok voltunk, rockendroll volt. Később a mi felnövésünk, elkényelmesedésünk, a balkáni zene iránti kereslet csökkenése és az, hogy most már Győrben is annyit fizetnek, mint Marseille-ben ahhoz vezettek, hogy kevesebb lett a külföldi turné.” Pettik Ádám: „2012-ben emigráltunk. Elvittük a gyerekeket innen. Szeretek Bristolban lakni. Jobban szeretnék itthon élni, ha lehetne, de jó döntés volt odamenni, sajnos elmenni is. …25 év elmúltával jobban tudjuk, hogyan kell odapörkölni, amikor oda kell.” A saját fejlesztésű peckdrum története: „Éreztem, hogy egy kanna vagy derbuka kevés, a dobfelszerelés viszont agyonütné a dolgot. Az volt a cél, hogy ütős felszerelést csináljak, amin dobolni is lehet. A Besh o droM koncertek jó ideje kanukával zajlanak (kanna és derbuka keveréke).” Megtekintettük ezeket a csoda hibrideket, és beszélgettünk arról is, hogyan került az eszperantó nyelven énekelt dal a lemezre, a 22/8 páratlan ritmusú Szandanszko dalról és sok minden másról. Hallgasd meg az új albumot: https://songwhip.com/beshodrom/hova-lesz-a-seta https://lnk.bio/emilbiljarski

Orbay Lilla a fiatal jazz-generáció egyik legkiemelkedőbb egyénisége, aki muzikalitását nem csak, mint énekesnő, de mint komponista és zenekarvezető is kamatoztatja. Öt-hat évesen kezdett el zongorázni, hét évesen már saját számokat írt. Két éve kezdett külföldön játszani, de már járt több európai országban és Mexikóban is. „A zongora tanárnő felhívta a figyelmemet arra, hogy vannak „lillizmusok” egyes darabokban, ami azt jelenti, hogy nem feltétlenül tartottam be a klasszikus zenében előírtakat. Hét éves koromban már előadtam a zongora tanáromnak „A törpék vándorlása” című saját szerzeményemet. Az első, ami eszembe jut a zenéről, az a komfort érzet, amit ad. Az elején nem volt nagyon fogalmam a jazzről, igazából misztikusnak találtam. Rájöttem, hogy a zene lényege az, hogy őszinték vagyunk, és ha hibázunk, akkor is őszinték vagyunk. Ha kimegyek a színpadra és hibázom is, akkor is megtörtént velem a zene és ki tudtam teljesedni benne. Egyfajta megerősítés az, hogy eljutok külföldre, ahol gyönyörű helyeket és embereket látok és előadhatom a saját számaimat. Nagyon szeretem. Azt gondolom, hogy van egy alapvető kíváncsiság az emberekben, ha a hazájukba külföldi zenész érkezik." https://lnk.bio/emilbiljarski

A Devil’s Trade talán a legtöbbet turnézó magyar zenész manapság. Évi két 24-28 állomásos turné, nyáron sok fesztivál, és ezek 90%-a külföldön zajlik. És bár nagy ugrásnak tűnik a népzene után a metállal folytatni, mégsem az. Az első dal, amit hallottam Makó Dávidtól a MENT showcase fesztiválon, egy magyar népdal, amit akusztikus gitár kísér. Muzsikás pedig az egyik példaképe. Tehát a siker nyitja újra az egyediség.

Az egykori Stereochrist/HAW-frontember Makó szólókarrierében egyesítette a metálszíntéren eltöltött idejének tapasztalatait, az énekes-dalszerző hagyományt és a folkot. A magyar népdalkincs és az Appalache-hegység környéki blues ihletett ötvözetére (valamint a folyamatos nemzetközi turnékra) pedig az egyik legnagyobb európai metálkiadó is felfigyelt, így a The Devil’s Trade utolsó két lemeze a Season of Mistnél jelent meg.

Recorder

A ljubljanai MENT fesztivál és konferencia kiváló alkalmat adott, hogy találkozzunk és beszélgessünk Dáviddal, aki kétszer is fellépett – egy szóló akusztikus koncertet adott a magyar delegáció fogadásán és egy rendeset a nehéz zenei helyszínen.

Néhány részlet a beszélgetésből:

Magyarországon a valódi értelemben vett turnézás nem létezik.

Nagy Európa atlasszal a kesztyűtartóban kellett eljutni a foglaltházakba.

Egy híres angol-svéd zenekar előtt léptem fel. Ők megnézték a koncertemet, utána odajöttek és mondták: „Pakolj, jössz velünk tovább a turnéra”.

A turné harmadik napján felkeltem a nightliner buszon és küldtem munkahelyemnek emailt arról, hogy kilépek.

A doom, stoner, sludge metal szcénában szocializálódtam, ugyanakkor a Radiohead volt a kedvenc zenekarom.  A szóló zenélés volt, amiben igazán ki tudtam teljesedni. Nem úgy játszom, ahogy a metálosok.

A késztetés, amivel a hozzám hasonló zenészek működnek – ha nem csinálnánk, ha nem állnánk ki a színpadra, nem írnánk zenénk, akkor nem tudnánk funkcionálni. Ezzel a mentális állapottal a hátam mögött egy 3 hetes turné a világ legjobb dolga. Persze rengeteg nehézséggel jár, de azok eltörpülnek ahhoz képest, amilyen pozitív hatásai vannak.  

Az igazi turnézás olyan, mint ha három héten keresztül minden este a kedvenc játékoddal kellene játszanod a számítógépen.

Meg vagyok lőve, ha receptet kell mondanom a befutásra. Ha megnézzük, mennyit változott a zeneipar az elmúlt néhány évben, be kell vallanom, hogy nem értek ahhoz, ami most folyik.

A nemzetközi piac is nagyot változott, főleg az utazási költségek. A kapható gázsik az egyharmadát érik el annak, amit egy éve lehetett elkérni.

Nagyon sok minden történt egyszerre, amiből egy is elég lett volna. Kevesebbet keresel, abból kevesebb jut hozzád a KATA megszűnése miatt és minden megdrágult…

2004-ben amikor elindultunk turnézni, nem volt pénzünk. Amit elénk raktak a foglaltházban, annyi volt az étel. Amit nem ettünk meg, azt vittük magunkkal.

Nem lehet folyamatos turnézás mellett családot fenntartani. A 90-es években öngyilkos feleségek, meg minden volt körülöttünk.

Az volt az álmom, hogy eljussak a holland Roadburn fesztiválra, közönségként persze. Sikerült eljutnom oda fellépőként, ötször játszottam ott.

Ha engem valaki megkérdezné, meddig marad meg így az élőzenei ipar, azt mondom, hogy 4-5 év. Ha ez így megy tovább, akkor csak a legnagyobb zenekarok fognak tudni kizárólag stadionos koncerteket adni, a zenélés meg visszakerül az eredeti formájába – az emberek a hozzájuk legközelebb állóknak zenélnek.”

A koncert előtt beszélgettünk Dáviddal a legendás Metelkova kulturális központban. A videóban láthatsz részleteket az előző napi akusztikus koncertjéről és a zenekari fellépésről, valamint egy klipjét.

Az interjú ITT megnézhető videó formátumban.

A podcast az NKA Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Program támogatásával készült.

Nem véletlen, hogy a podcastunk első vendége a Muzsikás. Ha azt az előadót keressük, aki legtöbbet koncertezett külföldön, legtöbb nemzetközi díjat és elismerést kapott, egyértelműen ők lesznek azok. Fontos hozzátenni, hogy annyi eladott lemezzel a hátuk mögött, amennyiről a mai magyar popsztárok nem is álmodhatnak, ők ma is szerény, a zene mellett elkötelezett művészek, akik inkább az őket megihlető mesterekről beszélnek, mint a saját sikereikről. 

Ötven éves a népzenei revival és a táncház mozgalom. De a jó hír az, hogy ez idő alatt nemcsak Magyarország ismerte meg a régi zenéjét, szellemét – az egész világ gazdagodott meg általa. Ez néhány úttörőnek köszönhető, köztük az első talán a Muzsikás.  Hamar Dániel (alapító, nagybőgős) szerint a magyaroknak szerencséje volt, mert volt Bartók és Kodály, aki átemelte a népzenét a kortársak által érthető formákba, ezzel ismerőssé téve a magyar melódiákat az egész világon.

A műsorban egy eddig kiadatlan dalt is hallunk a zenekar jubileumi Sziget koncertjéről, amelyen közösen énekelnek egy magyar népdalt az amerikai Wovenhand zenekarral.