Országos Széchényi Könyvtár

A Közös történelmünk szlovák építőkövei című könyvben Käfer István tizennégy tanulmánya és négy esszéje kapott helyet, a régi szlovák irodalom, kultúrtörténet és folklór témakörében. Az emlékötetet Mészáros Andor, a Szent Adalbert Közép- és Kelet-Európa Kutatásokért Alapítvány elnöke, az ELTE BTK Művelődéstörténeti tanszék habilitált egyetemi docense; Tibor Žilka, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Karának egyetemi tanára és Kovács Eszter tudományos kutató, az OSZK Régi Nyomtatványok Tára munkatársa mutatta be az Országos Széchényi Könyvtár Széchényi-könyvestek című programsorozatának nyitó eseményén.A három Käfer-tanítvánnyal Fazekas Gyöngyvér beszélgetett. Köszönjük Katolikus rádió.

Az eredetileg 1907-ben napvilágot látott Honszerző Árpád életrajzi regénnyé összeálló legendárium. Novellisztikus legendaföldolgozásai a ködbevesző őstörténet egyik meghatározó állomásától, a Dnyeszter menti táborhelytől a honfoglalásig, illetve Árpád 907-ben bekövetkezett haláláig követik nyomon vezér és népe sorsát. Bármennyire is érvényesül az epikus egységekből fölépülő műben a romantika fölnagyító, megszépítő, helyenként túldimenzionáló vagy szentimentálissá formáló tulajdonsága, az író nem hallgatja el a tragikus, szomorú történéseket, a megrendítő haláleseteket, a vesztes ütközeteket sem.

Benedek Elek végső soron Árpádban, a "legnagyobb magyarban" Attila örökösét rajzolta meg, aki ősei földjére tért vissza, vezette haza nemzetét, és alapította meg a hunoktól örökölt hazát.

Regék világa

A farkas khán leánya

A "kemény" Niketász

Apa és fia

A nemzetgyűlés

Átkelés a Dunán

Világszép Hajna

Hajnáért Hajnát!

A nagy leszámolás

Indul a magyar Attila földjére

Az alpári síkon

A fehér ló

Pusztaszer

Kilencszázhét

A Csevej 56. epizódjában dr. Szőts Zoltán Oszkárt, az Újkor.hu főszerkesztőjét láttuk vendégül, aki 2008 és 2015 között az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa volt. Mint történész PhD-fokozattal rendelkezik és rendszeresen publikál, de sokan tudománykommunikátorként, újságíróként, szerkesztőként, szervezőként és közgyűjteményi szakemberként is ismerik. A beszélgetés idején főállásban a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum munkatársa volt. De hogyan lett történész abból a gyerekből, akit nagyapja eredetileg matematikusnak szánt? Tóth Péter és Solymosi Ákos készítette a műsort.A beszélgetésben természetesen szóba került az OSZK-ban töltött hét év is: hogyan került a nemzeti könyvtárba, mit adott számára az itteni munka, és milyen kutatási lehetőségeket jelentett az OSZK egykori első világháborús gyűjteményével való foglalkozás. Beszélgettünk a kutatás és a szerkesztés kapcsolatáról, az első világháború magyar történetírásáról, valamint arról is, hogyan változott az idők során a történelmi emlékezet. Közben természetesen egészen más témák is előkerültek: szó volt a „lapos banánokról”, a pornóbirodalom emlékezetéről, és arról is, hogy milyen történelmi filmet készített volna Zoli, ha egyszer lehetősége nyílt volna rá – például egy életrajzi filmet egy civil életéből az első világháborús frontjára kerülő értelmiségiről, aki az összes bajtársát elvesztve kerül haza, és kell visszailleszkednie a családjába.Az Újkor.hu történetét is végigvettük az ötlettől a 2014-es induláson át a tízéves jubileumig. Szó esett az első világháború centenáriumáról, az oldal önálló szakmai műhellyé válásáról, valamint arról, hogyan alakult át az elmúlt években a történelmi ismeretterjesztés. Megbeszéltük azt is, hogyan illeszkedtek egymáshoz az oldal különböző rovatai – a Magyar történelemtől és Világtörténelmen, a Portrén és az Oktatáson át a Mozgóképig és a TheHistoryGeekig –, kikből állt az Újkor.hu szerzői közössége, és mit jelentett a gyakorlatban a szerkesztői szabadság. Szó esett az Újkor.hu mögött álló alapítványról is, amelyet az olvasók támogatásukkal segíthettek, hogy a lap még több és még jobb tartalmat készíthessen.Végül arról is beszélgettünk, mit jelentett történésznek lenni egy olyan korban, amikor a történelem nemcsak könyvekben és tanulmányokban jelent meg, hanem a YouTube-on, Instagramon, podcastokban és rövid videókban is. Hol húzódott a határ történettudomány és ismeretterjesztés között? Lehetett-e politikamentesen történelmet írni? És természetesen az is kiderült, hogy az Újkor.hu kiknek szólt, illetve lehetett-e a történelmet egyszerre komolyan és játékosan, akár „geekesen” is megmutatni.

Mi köze van egymáshoz Kulcsár Péternek, Ottlik Gézának és Mohácsnak? És hogyan kerül mindez egy könyvtár kutatótermébe, régi könyvek, különös olvasók és váratlan felfedezések közé?A Csevej 55. adásában Farkas Gábor Farkas könyvtáros mesél arról, hogyan talál rá a kutatóra a múlt, miért lehet egy több száz éves történet ma is személyes, és hogyan lesz egy könyvből vagy egy apró nyomból izgalmas nyomozás. Szóba kerül Kulcsár Péter és a mohácsi csata története, Ottlik Géza és az Iskola a határon, de az is, hogy mit tanulhatunk a múltból a jelenről – és miért lehetnek a legfurcsább kérdések a legfontosabbak.Vajon a kutató választja a témáját, vagy a téma talál rá? Mekkora szerepe van a véletlennek egy felfedezésben, és mi történik akkor, amikor egy apró hiba miatt valami nem stimmel a történetben? Lehet-e kapcsolatot teremteni több száz éve élt emberekkel egy könyvön, kéziraton vagy egyetlen mondaton keresztül? A 35 éves régi könyves tapasztalattal rendelkező, önjáró, Jethro Tull-rajongó könyvtárossal Tóth Péter beszélgetett. A Csevej hangmérnöke Solymosi Ákos volt.Farkas Gábor Farkas előadásai 2026-ban:Régi krónikáink varázslatos világa – sárkányok, üstökösök, merényletek szeptember 21. 12.00, Lovászpatona október 6. 10.00, Jászapáti október 13. 18.00, Perbál november 18. 17.30, Csákvár „Nekünk Mohács kell” – Mohács emlékezete és II. Lajos rejtélyes halála szeptember 29. 17.00, Pusztamonostor október 15. 14.00, Nagykanizsa november 10. 11.00, Sajókeresztúr november 12. 17.00, Kisbér

Kádár Erzsébet neve ma már ritkán kerül szóba, pedig a két világháború közötti magyar irodalom egyik rendkívüli alkotója volt. A Baumgarten-jutalmat kapó író, festő, kritikus életművét korai halála és a töredékesen fennmaradt hagyaték hosszú időre a feledés homályába vonta. De mitől lehet ma is érvényes az a hang, amelyet egykor a Nyugat olvasói ismertek és elismertek?A Csevej 54. epizódjában Tóth Péter vendége Baranyai Laura, az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának kutatója, aki doktori kutatásában Kádár Erzsébet kéziratos hagyatékát dolgozza fel. A beszélgetésből kirajzolódik egy rendkívüli életút: egy írónőé, aki festőként indult, a korszak legjelentősebb alkotóival dolgozott együtt, mégis háttérbe szorult az irodalmi emlékezetben.Az adásban szó esik a Harminc szőlőskosár című kötetben megjelent, Reggeltől estig című, jelentős szakmai figyelmet kiváltó novelláról, a női sorsok és társadalmi szerepek ábrázolásáról, Illés Endréhez fűződő kapcsolatáról, valamint arról is, hogyan segíthetik a kéziratok és a levéltári források egy elfeledett életmű felfedezését. Vajon miért írta Vas István, hogy Kádár Erzsébetet „sem folytatni, sem elfelejteni nem lehet”?

A Kossuth-kultusz nemcsak szobrokban és emléktáblákban él tovább, hanem könyvek lapjain is. Vajon mit mesél egy csaknem ötezer kötetes magánkönyvtár Magyarország egyik legismertebb államférfijáról? Milyen történetek rejtőznek a dedikációk, a személyes bejegyzések és az emigráció éveiben kapott könyvajándékok mögött?53. csevejünk vendége Elbe István, aki kiadványában a Kossuth-könyvtár legkülönlegesebb darabjait mutatja be. A könyv szerkesztőjével beszélgetünk dedikált kötetekről, díszalbumokról, az államférfi saját kézjegyéről és arról, hogyan rajzolódik ki egy egészen emberi Kossuth a könyvek történeteiből.Tartsanak velünk egy izgalmas könyvtári nyomozásra, ahol a kötetek nemcsak olvasmányok, hanem történelmi források is. A felvételben Solymosi Ákos működik közre, a beszélgetést Tóth Péter vezeti.Iratkozzanak fel csatornánkra, hogy ne maradjanak le a nemzeti könyvtár legújabb beszélgetéseiről!

Tényleg sok bort ittak a janicsárok? Lassabban folyik-e a Duna pontban éjfélkor és délben? Egy angol utazó szerint mindkét kérdésre igen a válasz – és ez csak az egyik meglepetés abból a csaknem négyszáz éves útleírásból, amely most először jelent meg magyar nyelven.Henry Blount Utazás a Közel-Keleten című műve 1636-ban született meg, amikor szerzője hónapokon át járta az Oszmán Birodalmat, útja során pedig a hódoltsági Magyarországot is érintette.A Csevej vendége Bakonyi Zsuzsanna történész, régi könyves kutató, a kötet fordítója és sajtó alá rendezője. Vele beszélgetünk arról, hogyan lett egy XVII. századi angol útleírás a kor egyik legnagyobb bestsellere, milyen volt a török uralom alatti Magyarország, mit látott egy kíváncsi angol arisztokrata Nándorfehérváron, és valóban olyan szabadon borozgattak-e a janicsárok, mint ahogy azt Blount állítja.Az adásban szó lesz az út fordításának kulisszatitkairól, az Apponyi-gyűjtemény különleges darabjairól és arról is, hogy miért tud ma is újat mondani egy négyszáz éves könyv. A beszélgetést különleges felolvasás színesíti: Egyed Balázs, a fordító fia Henry Blount művéből olvas fel részleteket.De ez még csak a kezdet. Kiderül az is, hogyan kell segíteni egy elakadt tevén, miként menekült meg Henry Blount attól, hogy rabszolgának adják el, esténként miért mert mindössze három pohár bort meginni, hogyan került kapcsolatba az oszmán igazságszolgáltatással, és persze milyen volt Konstantinápoly, Kairó és a hódoltsági Magyarország, a Duna és a Száva találkozása egy kívülálló angol szemével.A Csevej házigazdái Tóth Péter kulturális menedzser és Solymosi Ákos hangmérnök. Ha szereted a történelem rejtett történeteit és az olyan könyveket, amelyek teljesen átírják a múltunkról alkotott képet, iratkozz fel a csatornára, kapcsold be az értesítéseket, és segíts elérni a következő nagy mérföldkövet: a 10 000 feliratkozót!

Anton Pavlovics Csehov: Sirály – OSZK MEK Hangoskönyv

Színjáték négy felvonásban

fordító: Makai Imre

felolvasó Szoboszlai Éva

Én átkoztam, gyűlöltem magát, Nyina, eltéptem a leveleit, fényképeit, de minden pillanatban tudtam, hogy a lelkem örökre magához van láncolva. Nem bírom kivetni a szívemből, Nyina... Hirtelen félbeszakadt az ifjúságom, és úgy rémlik, mintha már kilencven évet éltem volna ezen a földön.

https://mek.oszk.hu/03100/03173

Mohácsot többnyire a magyar történelem legnagyobb tragédiájaként tartjuk számon. De vajon valóban csak a magyarok ügye volt? Miért harcoltak cseh és morva katonák II. Lajos seregében? Mit tudunk ma a cseh részvételről, és hogyan emlékeznek erre az eseményre Csehországban?Az OSZK Csevej következő adásának vendége Tuček Viktor történész-kutató, aki a Mohács 500 program keretében a cseh katonák szerepét és Mohács helyét vizsgálja a cseh történelmi emlékezetben.A beszélgetés során szóba kerül II. Lajos személye is, aki nemcsak Magyarország, hanem Csehország királya volt. Vajon miért halványult el ennek emlékezete a cseh köztudatban? Tényleg elkéstek a cseh segélycsapatok, vagy a történet ennél jóval összetettebb?Egy izgalmas beszélgetés Közép-Európa közös történelméről, új kutatásokról, történelmi mítoszokról és a mohácsi csata kevéssé ismert szereplőiről.🎓 Vendég: Tuček Viktor történész🎧 Hangmérnök: Solymosi Ákos🎙 Beszélgetőtárs: Tóth Péter kulturális menedzser#podcast

A jubileumi, 50. Csevej vendége Zsupán Edina klasszika-filológus, az Országos Széchényi Könyvtár kutatója, a HUN-REN – OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport vezetője, az MTA doktora.De ez most nem a corvinákról szól.Hanem a kutatói pálya kialakulásáról.

Egy Zalából induló életútról, Csesztregről, az Eötvös-kollégiumról, latinról és ógörögről, régészetről és újgörögről, tanításról, Bizáncról, transzcendenciáról és arról, milyen ma elhivatott kutatóként élni egy zajos világban.

🎧 Solymosi Ákos hangmérnök

🎙️ Kérdez: Tóth Péter

Ez a jubileumi, 50. Csevej.#OSZKÉLET

Mit lehet kiolvasni egy papírból, amit első ránézésre észre sem veszel? Az OSZK 49. beszélgetésében Szebelédi Zsolt történész, neolatinista, a nemzeti könyvtár kutatója mesél arról, hogyan segítenek a vízjelek a kéziratok és könyvek korának, eredetének és hitelességének meghatározásában. A műsort Tóth Péter vezeti, a munkát Solymosi Ákos segíti.A beszélgetésben szóba kerül, hogyan kerül a vízjel a papírba, milyen lépésekből áll egy vizsgálat, és hol helyezkedik el a vízjel a datálás és az azonosítás eszköztárában. Konkrét példákon keresztül megmutatjuk, hogyan derülhet ki egy dokumentumról, hogy nem az, aminek mondják, és hogy léteznek-e jellegzetesen magyar vízjelek vagy papírmalmok. Az is kiderül, miben különbözik az egyedi vízjelek vizsgálata a típusok elemzésétől, és miért fontos az egységes leírási rendszer.A „Vízjelvilág” egy Facebook-oldalon megjelenő szerelemprojekt, amely ezt a különleges területet igyekszik közelebb hozni a nagyközönséghez. Posztokat elemzünk, hogyan kapcsolódik mindez a magyar papírtörténethez, milyen példákat ismerünk a közelmúltból – akár a diósgyőri papírgyár vízjeleire –, és hogy a digitális korban miért marad továbbra is releváns ez a kutatás, illetve hol érdemes elkezdenie annak, akit mélyebben is érdekel.

Mi történik a könyvtárakkal a digitális korszakban, és van-e jövője a könyvtáros szakmának a mesterséges intelligencia árnyékában? Az Országos Széchényi Könyvtár Csevejének legújabb epizódjában Szeifer Csaba, a Háromká könyvtári magazin főszerkesztője és Szüts Etele, a Könyvtári Intézet vezetője, egyben a szerkesztőbizottság elnöke beszélgetnek ezekről a kérdésekről.A beszélgetést Tóth Péter, a nemzeti könyvtár tartalompakolója vezeti, a technikai háttérért pedig Solymosi Ákos hangmérnök felel. Az epizódból kiderül, hogyan született meg a Háromká a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros utódjaként, milyen témák és műfajok jelennek meg a magazinban, és milyen kihívásokkal szembesül ma egy szakmai szerkesztőség.Szó esik szakmai párbeszédről, együttműködésekről és a könyvtári világ átalakulásáról is. A digitalizáció és az AI hatása megkerülhetetlen: a beszélgetés arra is választ keres, hogyan tud a könyvtáros szakma alkalmazkodni, és milyen irányba fejlődhet a következő években – akár új platformok és formátumok felé nyitva.#podcast #csevej #könyvtár

Az Országos Széchényi Könyvtár podcastjának 47. epizódjában a kora újkori történetírás világába utazunk. Vendégünk Kasza Péter, a Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport vezetője, akivel nemcsak a magyar historiográfia kulcsfiguráiról beszélgetünk, hanem arról is, hogyan születnek és formálódnak történeti narratíváink a források mögött.A műsor házigazdája Tóth Péter, a nemzeti könyvtár kulturális megosztója, a beszélgetést pedig Solymosi Ákos hangmérnök rögzítette és vágta.Szó esik arról, miért viseli a kutatócsoport Kulcsár Péter nevét, és milyen örökséget hagyott a magyar irodalom- és történettudományban. Megismerjük a kutatócsoport tevékenységét, az OSZK és a Szegedi Tudományegyetem együttműködését, valamint azt is, hogyan kapcsolódnak be fiatal kutatók ebbe a munkába.A beszélgetésben konkrét kutatások is előkerülnek: Wolfgang Lazius udvari történetíró szerepe a Habsburg-kori történeti narratívák kialakulásában, az új Zermegh János-kiadás vagy Szerémi György különös történetei a Magyarország romlásáról című műből.A beszélgetés végén már a Mohács 500-ba is belecsapunk: milyen kutatások, konferenciák és együttműködések várhatók a jubileum kapcsán, és hogyan segíthetnek a régi krónikások szövegei abban, hogy újraértelmezzük a magyar történelem egyik legfontosabb korszakát.#Mohács #podcast #történelem

Shakespeare legnagyobb és világszerte legismertebb tragédiája a Hamlet: az elmúlt három évszázadban az emberiség legnagyobb elméi az elragadtatás hangján szólnak róla. Már a XVII. század végén a jeles angol költő és kritikus, Dryden, a Hamletre célozva állapítja meg, hogy más drámaírók csupán utánozzák a természetet, Shakespeare pedig "maga a természet". A XIX. században Hazlitt azt mondja, hogy "mi magunk vagyunk Hamlet". A nagy XIX. századi orosz kritikus, Belinszkij a Hamletet "a drámai kötlők királyának sugárzó koronájában" a legragyogóbb gyémántként becsüli. Elragadtatott magasztalóinak sorát folytathatnók Voltaire, Goethe, Hegel, Taine nevével, vagy a magyar irodalom nagy XIX. századi klasszikusaival.

MEK: https://mek.oszk.hu/06200/06233/index.phtml

A 16. század elején követek, kereskedők, papok, katonák és alkalmi informátorok sűrű hálózata szállította a híreket Budáról, Konstantinápolyból és a magyar végvidékről a lagúnák városába. Sokszor gyorsabban és pontosabban, mint ahogyan Magyarországon belül terjedtek.46. csevejünkben újra Mohács lesz a téma – de ezúttal elmegyünk egészen Velencéig. Azt vizsgáljuk, hogyan jutott el az 1526-os mohácsi csata híre a Velencei Köztársaságba, és miért nem a hivatalos diplomáciai csatornákon; mennyire volt pontos Velence képe a magyarországi eseményekről. Vendégeink Szovák Márton történész, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos kutatója, a Debreceni Egyetem „Magyarország a középkori Európában” kutatócsoportjának tagja, valamint Bárány Attila tanszékvezető egyetemi tanár, a kutatócsoport vezetője.Velük beszélgetünk a velencei–magyar kapcsolatok történetéről, a törökkérdésről, a hírszerzés működéséről és arról, miért vált Velence a kor egyik legfontosabb információs hatalmává. A beszélgetés vezetője és szerkesztője szintén egykori debreceni diák: Tóth Péter digitálistartalom- és kommunikációs referens. A csevej elkészítését Solymosi Ákos hangmérnök segítette. A nemzeti könyvtár stúdiójában felvett műsorban kiemeljük a Velence hangja című ismeretterjesztő Facebook-sorozatot is, amely 2025 márciusában indult a Debreceni Egyetem „Magyarország a középkori Európában” kutatócsoport oldalán. A Szovák Márton által szerkesztett sorozat Marin Sanudo monumentális naplóját, napkönyvét, a Diariit szólaltatja meg a közösségi média nyelvén: rövid, forrásközeli bejegyzéseken keresztül mutatja meg, hogyan működött a velencei információgyűjtés, miként keringtek a politikai és katonai hírek Európában, és hogyan jelent meg a mohácsi csata a kortárs velencei emberek szemében.Tartalom01:09 Sanudo, a velencei gazdag grafomán03:26 A Debreceni Egyetem „lement” a közösségi médiába08:20 A Velencei Köztársaság a korabeli hatalmi rendszer főszereplője13:25 Kereskedői érdek kontra politikai kapcsolattartás19:53 Aranyértéke van a hírnek, a rejtjeles módszerek26:35 A napkönyves Sanudo kiválasztása33:37 A források kivonatolt lemásolása38:16 Közösségi médiás visszaszámlálás a csatáig43:35 Féligazságok alkalmazása a hazugság legismertebb formája50:11 Sanudo szövege magyarul57:59 Európai léptékben is óriási anyag Szovák Márton adatbázisa#csevej #podcast #Mohács

A fehérgyarmati Kölcsey Ferenc Református Általános Iskolában került elhelyezésre 2026. január 30-án az Országos Széchényi Könyvtár országosan is ritka adománya, a Himnusz kéziratának nemesmásolata, amelyet Mészáros Tamás főigazgató-helyettes adott át.

Köszönjük az Európa Rádiónak.

Féner Tamás a magyar fotográfia egyik meghatározó alakja: Kossuth-, Balázs Béla- és Prima-díjas fotóművész, akinek pályája a sajtófotótól az absztrakt, konstruktív képekig ível. Munkáiban egyszerre van jelen a fegyelem és a játék, a dokumentálás igénye és a képi gondolkodás szabadsága.

A beszélgetésben Füri Katalin kurátor mesél arról, hogyan lehet egy nem lezárt, hanem aktív életművet kiállítássá formálni; mit jelent a fekete-fehér képektől a színes absztrakciókig vezető út; és hogyan illeszkedik Féner Tamás munkássága az Országos Széchényi Könyvtár jelenkori fotóművészeti gyűjteményébe.

A kérdéseket Tóth Péter, az OSZK digitális tartalom- és kommunikációs referense teszi fel, a beszélgetés hangzásáért Solymosi Ákos hangmérnök felel.Miről lesz szó? Többek közt arról, hogyan lesz egy kiállítás versszerű, és mit ad hozzá az, ha egy alkotó saját hangján is mesél a látogatónak – mindezt egy olyan térben, ahol a történeti fénykép és a kortárs kísérletezés találkozik.

A kiállításon Féner Tamás saját hangja és történetmesélése is jelen van, ami külön réteget ad a képek értelmezéséhez – ez a beszélgetés azonban már a kurátori nézőpont felől közelít: arról szól, hogyan lesz fotóból gondolat, képből rendszer, és hogyan működik mindez ma, egy nemzeti kulturális intézmény terében.

1526, Csele-patak, II. Lajos, Szapolyai, Szulejmán… Mindannyian ismerjük ezeket a neveket, amelyek történelmünk egyik legsűrűbben emlegetett eseményéhez, a mohácsi csatához kötődnek. De vajon öt évszázaddal később, amikor szinte minden Mohácsról szól, lehet-e még újat mondani róla? Az Országos Széchényi Könyvtár 44. csevejében Tóth Péter, a nemzeti könyvtár tartalompakolója Orsós Juliannával, a HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport kutatójával járja körül ezt a kérdést. A beszélgetés professzionális hangzását Solymosi Ákos hangmérnök biztosította. Elfeledett héber, német és latin forrásokat tárunk fel, és összevetjük a megszokott narratívákkal. Szóba kerül Joszéf ha-Kohén héber krónikája, Luther Márton „Mohácsozása” és II. Lajos kevésbé ismert német nyelvű oklevelei is, többek között az utolsó leveléről is beszélünk, amit a mohácsi csatából küldött. A Csevejben először lesznek hallhatóak Luther Mohácsról írt gondolatai. Sudár Annamária tolmácsolásában, a szöveget Orsós Julianna fordította le. Vajon unják-e a történészek Mohácsot? Mit árul el rólunk, hogy Buda kapcsán egyes források hősi ellenállásról, mások békés átadásról szólnak? És miért maradt ki Joszéf ha-Kohén krónikája ilyen sokáig a magyar történeti gondolkodásból? Tartsanak velünk egy izgalmas időutazásra, ahol a forráskritika segítségével új perspektívából vizsgáljuk a magyar és a világtörténelem egyik legmeghatározóbb pillanatát, és tovább árnyaljuk Mohácsot. Tartalom: 01:00 Az 500 éves évfordulóra évek óta készülnek a történészek02:38 A mohácsi csata Joszéf ha-Kohén héber krónikájában05:45 Oszmán történetírói források Buda kulcsainak átadásáról10:36 A Mohács-kép árnyalása14:13 Luther Márton Mohácsról23:40 Hivatalok és hivatások26:30 A mohácsi csata híre a korabeli német nyelvű nyomtatott sajtóban33:20 1800 irat II. Lajostól, megjelenik az okmánytár 37:30 A csata egy több, mint egy száz éves folyamat vége volt, II. Lajos utolsó levele39:10 Az évforduló eredményei sok ember aprólékos munkájából adódnak össze

Benedek Elek: Székely Tündérország Székely népmesék és mondák

Felolvasó: Barna Emese

URL: https://mek.oszk.hu/02900/02971

Hogy került Szent Demeter Magyarországra, és hogy lesz a pergamenből lámpaernyő?

A nemzeti könyvtár ünnepi csevejében Zsupán Edina, Lauf Judit és Kisdi Klára, a HUN-REN OSZK Fragmenta et codices kutatócsoport https://www.fragmenta.oszk.hu/ vezetője és két kutatója, valamint Solymosi Ákos hangmérnök és Tóth Péter, a tartalompakoló kalauzolnak minket a középkori kódextöredékek világába. 

Megismerhetjük a kódextöredékek megőrzésének és lefejtésének folyamatát, Mezey László örökségét, a Fragmenta et Codices Kutatócsoport működését, a digitális fragmentológia szerepét, a PAZL rövidítés feloldását https://copia.oszk.hu/kereso/?lang=hu#t=Fragmenta&all=PAZL és azt, hogyan kapcsolódik mindez a nemzetközi együttműködésekhez, így a svájci Fragmentarium https://fragmentarium.ms/ adatbázishoz. 

Az Országos Széchényi Könyvtár Copia tartalomszolgáltató felületén https://copia.oszk.hu/fragmenta/ bárki számára elérhető, három nyelvű digitális adatbázisba a kutatók folyamatosan töltik fel a feldolgozott darabokat.

https://oszk.hu/hirek/kozepkori-kincsek-valtak-hozzaferhetove-nemzeti-konyvtar-digitalistartalom-szolgaltato-feluleten_251017

Fedezd fel Eötvös József 1848-as hivatali levelezését, ahol az állampolgárok és egyházi vezetők kéréseit, javaslatait az oktatással kapcsolatok ügyeket, valamint a reformok végrehajtásának megkezdését is nyomon követhetjük!Bárány Zsófia, az OSZK Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport munkatársa közreműködésével megjelent az Eötvös József levelezését feldolgozó sorozat második kötete, a kiadványról Tóth Péter beszélgetett a szerzővel, Solymosi Ákos volt a hangmérnök.Járj utána, hogyan intézte Eötvös az egyetemi és a  keresztény egyházak jogállását szabályozó törvények végrehajtását, milyen levelek érkeztek a miniszterhez a nemzetiségi konflikusok kapcsán, valamint a zsidóellenes zavargások árnyékában, illetve miről levelezett Eötvös az új kormány tagjaival!A levelek betekintést nyújtanak a vallás- és közoktatásügy kihívásaiba, valamint a Batthyány-kormány működésének kulisszatitkaiba. Fedezd fel a kor embereinek reményeit, aggodalmait és a forradalom pezsdítő hangulatát!Tartalomjegyzék:01:35 Sokan dolgoztak együtt és sok ember segítette a munkát, jönnek a nevek 04:30 Eötvös Loránd édesapja08:13 Az első kötet személyesebb dokumentumai 10:16 A kétkötetes mű 2500 levele17:52 Korabeli hírlap is lehet forrás 20:36 Történelmi kontextusban a Batthyány-kormány25:26 A kedves ember felé megnyilvánuló  bizalom30:33 Eötvös személye a hivatali levelekben36:00 Kormányellenes mozgalmak ’48-ban39:20 Nemzetiségi konfliktusok48:52 Bevett vallások53:22 Búvárkodás a levelekben, lokális viták, helyi szokások, országos döntések

December 15-ig lehet jelentkezni a Könyvtári Kihívásra, amelynek idei kiírása több kategóriában hirdet versenyt, és idén újdonságként a határon túli magyar könyvtárak előtt is megnyílt. Podcastunk vendége Bajnok Tamara, a Könyvtári Intézet osztályvezetője, a kiírás felelőse, akivel a pályázat beadási dokumentumairól, feltételeiről, logikájáról és legfontosabb különbségeiről beszélgettünk, illetve arról is, hogy milyen intézményeknek érdemes belevágniuk. Spoiler: minden könyvtárnak érdemes! A kérdező Tóth Péter, a hangmérnök Solymosi Ákos volt. A program tétje nem kicsi: kategóriánként milliós nagyságrendű díjak várják a legjobban teljesítő könyvtárakat.

Ebben az adásban Tóth Péter, a tartalompakoló és kérdező Nagy Zoltánnal, a nemzeti ünnepen Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett könyvtárossal beszélget, akinek édesapja még József Attilával koptatta a gimnáziumi padot. „Nyilas Misi városából” indult mindent is gyűjtő pazar élete, jó szemű fotósból lett a nemzeti könyvtár egyik legelhivatottabb munkatársa, aki több mint negyven évig dolgozott az OSZK-ban. Zoltán a határon túli sajtó megmentéséért és megőrzéséért tett munkálataira a legbüszkébb, volt, hogy Trabanttal csempészett haza folyóiratokat, és még számos történetet mesél a jó humorú, jóképű sokszoros nagyapa, akit Solymosi Ákos hangmérnök segítségével szólaltattunk meg.

Nagy Zoltán könyvtáros, fotótörténész életútjának kalandjai #CSEVEJ42

86 éves korában elhunyt Pallai Péter újságíró, jazzszakértő, a BBC Magyar Adásának egykori munkatársa.

Számtalan remek műsorát őrzi a rádió hangarchívuma. Pallai kiemelten sok riportban, kommentárban, interjúban és összeállításban foglalkozott az 1956-os forradalom és szabadságharc történetével, emlékezetével. Nem véletlenül, hiszen 18 évesen budapesti joghallgatóként részt vett az eseményekben, így a forradalom bukása után kénytelen volt elhagyni Magyarországot.

1986-ban a szabadságharc 30. évfordulójára sorozatot készített Mozaikok a forradalom történetéből címmel, amelyben október 22-e és november 4-e között tizennégy részben – minden egyes napnak egy-egy külön dokumentumműsort szentelve – emlékezett meg az 1956-os magyarországi és Kárpát-medencei történésekről.

Az Országos Széchényi Könyvtárban elérhetők a fennmaradt archív hanganyagok, most az 1986. november 4-ei részt hallgathatják meg.A BBC Magyar Adásának archívumából, szerkesztő: Pallai Péter, 1986. november 4. 

2025. október 9-én a Vértelen vértanúk kötet bemutatójával kezdődött az Országos Széchényi Könyvtár új programsorozata.A hagyományokra építkező, heti-kétheti gyakorisággal megrendezendő esteken a látogatók a szerzőkkel, a szerkesztőkkel és a könyvesszakma jeles képviselőivel találkozhatnak, akik új kötetek és kiadások kapcsán beszélgetnek kutatókkal, könyvtárosokkal és meghívott vendégekkel.A több kiadóval együttműködésben induló sorozat első rendezvényén a Vértelen vértanúk című kötet került bemutatásra. A kerekasztal-beszélgetésen Bedő Zoltán, Galbács Pál és Préda Barna​ vett részt, a beszélgetést Elbe István vezette, aki a rendezvény házigazdája is volt.A kötet a kárpátországi szobrok, emlékművek és emlékhelyek történetét és sorsát dolgozza fel esszék formájában.A könyv bevezető tanulmányából Elbe István így fogalmazott: „…számos emlékművünket már jóval a területek elcsatolását hivatalossá tévő trianoni diktátum előtt szétverték vagy ledöntötték. Még a leghumánusabb eljárás az volt, ha körbedeszkázták. Bár sok esetben ez is csak ideig-óráig védte meg a műalkotást. Felvetődik az a kérdés is: prevencióból miért csak a segesvári Petőfi-szobrot menekítették el? Külön kutatást igényelne kideríteni azt, hogy Trianon után a magyar diplomácia mennyire igyekezett a veszélybe került emlékműveket megmenteni, Az aradi Szabadság-szobor esetében vannak erről ismereteink, de például a zombori Schweidel- és Rákóczi-szobor mentési kísérleteiről csak sajtóinformációkkal rendelkezünk, mint ahogy a zólyomi Rákóczi-emlékműről is csak egy újságcikk áll rendelkezésünkre.”A szerkesztő, Galbács Pál utószavában a kötet gondolatiságát így fogalmazta meg: „A tartós társadalmi béke számos előfeltétele közül íme kettő. Legyünk megértők, be- és elfogadók, barátságosak, együttérzők, elnézően türelmesek és türelmesen elnézők másokkal szemben. Egyszóval toleránsak. Mások legyenek megértők, be- és elfogadók, barátságosak, együttérzők, elnézően türelmesek és türelmesen elnézők velünk szemben. Egyszóval toleránsak. Hogyha ez a nyilvánvalóan észszerű páros aránytalanul működik, akkor az egyik fél épített tárgyi és szellemi öröksége előbb-utóbb óhatatlanul lebontatik.”OSZK Történeti Fénykép- és Interjútár

A századforduló sajtójáról, stílusáról és közönségéről beszélgettünk Dede Franciskával, a Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport munkatársával, a sajtó-, irodalom- és kultúrtörténet kutatójával. Szóba kerül a korszak két meghatározó szépirodalmi hetilapja, A Hét és az Uj Idők világa, a Nyugathoz fűződő viszonyuk, a levelezési rovatok, az olvasói viták, valamint korabeli pályázatok is – köztük a Tartsd jól a bestiát! című kötetben feldolgozott különleges eset, ahol irodalom, humor és gasztronómia találkozott. És igen, előkerül egy angol citromsajt-recept is!A Csevej műsorban Tóth Péter, a tartalompakoló kérdezte vendégünket, a podcast elkészültét pedig Solymosi Ákos hangmérnök segítette.Hallgasd meg, ha érdekel, hogyan alakította a századforduló sajtója a közízlést, miként váltak az olvasók közösséggé – és hogy mi köze mindennek egy százéves recepthez.

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg 

fordító: Rónay György

- Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz - mondta a róka. - Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság.

https://mek.oszk.hu/03100/03166/

Benedek Elek: Többsincs királyfi és más mesék

MVGYOSZ hangoskönyv

felolvasó Barna Emese

https://mek.oszk.hu/02900/02972/

Ez a válogatás Benedek Eleknek, a nagy mesemondónak 36 meséjét tartalmazza. Többségükben rövid, fordulatos és vidám mesék ezek, amelyek híven tükrözik a nép egészséges erkölcsi felfogását, talpraesettségét, meleg kedélyét. Mindezt a maga megvesztegetően kedves, eleven és tréfás elbeszélő modorában közvetíti az író olvasóinak.

Az aranygyapjas kosok
A talléros kalap
A hétszépségű királykisasszony
Hammas Gyurka
A halász fia
A fekete havas
A tizenkét varjú
Jankalovics
A kerek kő
Többsincs királyfi
Az elrabolt királykisasszony
Jégország királya
Kondás Jankó
Az ember a legerősebb
Vas Laci
A só
Melyik ér többet?
A sündisznó
A deszkavári királyfi
A hazug legény
A tejkút
A világvándora herceg
Furulyás Palkó
A szárnyas királyfi
Az aranytulipán
A pelikánmadár
Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack
A háromvadas királyfi
Az aranyfogú királyfiak
Szerencsének szerencséje
Az aranymozsár
Gyöngyvirág Palkó
A csúnya királyfi és a szép királykisasszony
Teddneki János
A Béka-királykisasszony
Jakab és a zab
A csudaerejű sár
A király nyulai
Tamás kocsis
A vörös tehén
A szalma király
Mi van a ládikóban?
A varjúkirály
Bolond Jankó
A bujdosó macska
Szép Palkó
A szegény ember szőlője
Gyöngyike
A szerencsekrajcár
Csali mese

Ismertető

Mi történik, ha valaki három évtizeden át kutatja a magyar színház múltját az Országos Széchényi Könyvtár falai között? 🤔Megszületik egy olyan életút, ahol Az ember tragédiájától Clément Marot dietetikus tanácsain át egészen Arany János „akadémiai reality show”-jáig minden belefér. 🎭📚👉 Kis Domokos Dániel, azaz Doma mesél gyerekkori előadásélményeiről, kutatói fordulópontjairól, a kulisszák mögötti történetekről és arról, mit jelent ma színháztörténeti kutatónak lenni a nemzeti könyvtárban.🔗 Hallgasd a legújabb epizódot, és fedezd fel, hogyan találkozik múlt és jelen a Törzsgárda jegyében! Kis Domokos Dánielt Tóth Péter kérdezte. Solymosi Ákos segítette a podcast elkészültét.

Robinson Crusoe

Hangoskönyv

az egyetlen teljes magyar korszerű fordítás

fordító, felolvasó: Lengyel Tamás 

MEK

Ábel a rengetegben

MVGYOSZ hangoskönyv a nemzeti könyvtártól

A ház teteje, a föld és tövig a fák: mind olyanok voltak, mintha vízbe mártották volna őket. Délutánra már az eső szitálása is megindult. Ezzel új világ szakadt a Hargitára; s úgyszintén az én pásztorkodásomra is, melyet azonban nemcsak köddel, esővel és hideggel búsított meg, hanem felékesített kedves kalandokkal is.

https://mek.oszk.hu/02900/02965/index.phtml

Móricz Zsigmond: Árvácska

MVGYOSZ hangoskönyvek

felolvasó: Bodor Tibor

(Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének hangoskönyvtára

https://mek.oszk.hu/03100/03168

A mesterséges intelligencia (MI) napjaink egyik legnagyobb hatású technológiai újítása, amelynek a mindennapi életben és a könyvtári tevékenységben való használatát is több aspektusból érdemes megvizsgálnunk. A kerekasztal-beszélgetésre meghívott szakértőink a könyvtári alkalmazásokról, már meglévő nemzetközi és hazai gyakorlatokról beszélgettek.

Résztvevők: Dr. Egervári Dóra intézetigazgató, tanszékvezető (Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Humán Fejlesztési és Művelődéstudományi Intézet) Marton József főigazgató (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár), elnök (Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma) Tamásné Kovács Adrienn igazgató (MNMKK OSZK Digitális Bölcsészeti Központ)Dr. Winkler Beáta főigazgató (Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum, Állatorvostudományi Egyetem), tanársegéd (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézet)A Könyvtártudományi Szakkönyvtár 2025. február 18-án rendezte meg a Könyvtárosok dolgozószobája elnevezésű könyvtárszakmai eseménysorozat ötödik rendezvényét a könyvtárak jövője a mesterséges intelligencia és automatizáció világában címmel.

A Könyvtártudományi Szakkönyvtár 2025. április 29-én rendezte meg a Könyvtárosok dolgozószobája elnevezésű könyvtárszakmai eseménysorozat kilencedik rendezvényét. A mesterséges intelligencia (MI) napjaink egyik legnagyobb hatású technológiai újítása, amelynek a mindennapi életben és a könyvtári tevékenységben való használatát is több aspektusból érdemes megvizsgálnunk.A harmadik MI-témájú kerekasztal-beszélgetésre meghívott szakértőink a mesterséges intelligencia tudományos kutatásokra gyakorolt hatásáról fognak beszélgetni. A résztvevők kitérnek a tudományos könyvtárak kutatástámogatási szerepére is, és ennek tükrében újra megvizsgáljuk a szaktájékoztatásban való alkalmazási lehetőségeket, valamint a könyvtárak szerepét a felhasználók megfelelő edukációjában is. Résztvevők: Czeglédi Éva senior ügyfélkapcsolati menedzser, Délkelet-Európa (ProQuest, part of Clarivate) Kalydy Dóra általános főigazgató-helyettes (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ) Petró Leonárd főigazgató-helyettes (Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár) 00:00 Bevezető, köszöntő 02:57 Milyen új szolgáltatásokat és lehetőségeket kínál a mesterséges intelligencia (AI) a tudományos könyvtárak számára, ez milyen elvárásokkal és korlátokkal jár?22:02 Annak érdekében, hogy az AI megbízható corpusokon tudjon dolgozni, adattisztítási munkálatokra van szükség. Mennyire folynak bele a tudományos könyvtárak ebbe a munkába? 27:36 Az AI-nak köszönhetően újból reneszánszát élheti az irodalomkutatás és témafigyelés. Mekkora munkaerőt képes kiváltani és mennyi időt spórol a kutatónak egy olyan AI-alkalmazás, mint például a Clarivate Researcher Assistant?37:10 Mennyire fontos szempont az EISZ részéről, hogy olyan adatbázisokat válogasson össze, amelyek kiegészülnek AI-szolgáltatásokkal? Hány ilyen adatbázis van most?53:10 Milyen módon kezelhetik az egyetemek a hallgatók AI felhasználását? Milyen elméleti és gyakorlati módszertana van az AI-használat szabályozásának?59:21 Milyen szerepe van a könyvtáraknak a felhasználók – legyenek fiatal vagy idősebb kutatók vagy egyetemi hallgatók – megfelelő AI-edukációjában?1:07:15 Hogyan képzelik el a tudományos könyvtárakat tíz, ötven, száz év múlva az AI tükrében?

https://mek.oszk.hu/09500/09586/

A hangfelvétel a Móra Kiadó 1978-as kiadása alapján készült.
Készült az ISZT támogatásával.

A kötet novellái ugyan még nem kritikai realista, hanem romantikus művek, de a Jókai-hatás nyomán tovább élő úri-nemesi romantikával szemben egy újfajta, népi ihletésű romantika jelentkezett bennük: Bret Harte "kaliforniai beszélyei", Daudet provence-i történetei s mindenekelőtt Mikszáth fiatalkori barátjának, Tóth Endrének népszínművei adtak ehhez ösztönzést. A szépet, a nagyot, a felemelőt nem a közéletben, az úri társadalomban, hanem a népi világban kereste s találta meg, a Felvidék tájait, embereit, az ott megélt hétköznapi tragédiákat élesztették fel csöndes, megadó líraiságú, olykor már-már érzelgősségbe hajló elbeszélések.

A mesterséges intelligencia (MI) napjaink egyik legnagyobb hatású technológiai újítása, amelynek a mindennapi életben és a könyvtári tevékenységben való használatát is több aspektusból érdemes megvizsgálnunk. A kerekasztal-beszélgetésre meghívott szakértőink a könyvtári alkalmazásokról, már meglévő nemzetközi és hazai gyakorlatokról beszélgettek. Résztvevők: Dr. Egervári Dóra intézetigazgató, tanszékvezető (Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Humán Fejlesztési és Művelődéstudományi Intézet) Marton József főigazgató (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár), elnök (Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma) Tamásné Kovács Adrienn igazgató (MNMKK OSZK Digitális Bölcsészeti Központ)Dr. Winkler Beáta főigazgató (Hutÿra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum, Állatorvostudományi Egyetem), tanársegéd (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézet)

A Könyvtártudományi Szakkönyvtár 2025. február 18-án rendezte meg a Könyvtárosok dolgozószobája elnevezésű könyvtárszakmai eseménysorozat ötödik rendezvényét a könyvtárak jövője a mesterséges intelligencia és automatizáció világában címmel.

„Egy újabb nap az egyformák közül.” (Rényi Ádám: Osztálytalálkozó és más mesék inkább felnőtteknek)

KINCSESPOLC című ajánlónkban az Országos Idegennyelvű Könyvtár állományában található könyvekből válogatunk, és minden alkalommal más dokumentumról beszélgetünk.

Sorozatunk harmadik részében Rényi Ádám felnőttmeséit ajánlja Juhász István, az Olvasószolgálati és Tájékoztatási Főosztály olvasószolgálati könyvtárosa, akivel Madarász Tímea, a nemzeti könyvtár kommunikációs referense beszélgetett. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészültét. 

📚 Rényi Ádám írói stílusa – Örkény István biztosan büszke lenne rá

📖 Egyedi felnőttmesék

🗄️ A szerző is válaszolt

📝 Rényi Ádám mint érettségi tétel

KINCSESPOLC című sorozatunk harmadik részében Rényi Ádám felnőttmeséit ajánlja Juhász István, az Olvasószolgálati és Tájékoztatási Főosztály olvasószolgálati könyvtárosa, akivel Madarász Tímea, a nemzeti könyvtár kommunikációs referense beszélgetett. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészültét.

A Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült dr. Vizkelety Andrásné Ecsedy Judit bibliográfus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a nemzeti könyvtár nyugalmazott tudományos kutatója. V. Ecsedy Judit a magyar nyomdászat- és könyvtörténet kiemelkedő kutatója, aki több évtizedes munkássága során számos jelentős eredményt ért el,  ezekről és még sok minden másról beszélgetett a nyomdászat történészével Tóth Péter, a nemzeti könyvtár tartalompakolója. A csevej felvételét Solymosi Ákos hangmérnök segítette.

Tartalom: 

01:48 Az elismerésnek mindenki örül

02:38 Szilsárkány az olvasmányos kezdet 

04:21 Középiskola a hatvanas években, ahol nem kellett oroszt tanulni 

09:30 „A Széchényi-könyvtár mellett döntenem” 

12:50 A zárolt kiadványok gyarapítása a hetvenes években 

14:20 Gida bácsi betűtípus-kutató csoportja 

17:30 Egyedi nyomdák, egyedi technológiák

20:30 Az első magyarországi nyomda

25:40 Betűk, sajtók, festék, kötés és illusztráció

28:50 Nyomdászok, azaz nyomdatulajdonosok

31:07 A puhuló ólombetűk rejtélye

39:40 Koholt és hamis nyomdászatok

40:46 A nyomdászattörténet honlapja: Typhografia.oszk.hu

43:27 Hol vannak a fiatal kutatók?

45:11 A rossz festék is átverheti a mesterséges intelligenciát

47:10 A bécsi magyar nyomdászfiúk

A Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült dr. Vizkelety Andrásné Ecsedy Judit bibliográfus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a nemzeti könyvtár nyugalmazott tudományos kutatója. V. Ecsedy Judit a magyar nyomdászat- és könyvtörténet kiemelkedő kutatója, aki több évtizedes munkássága során számos jelentős eredményt ért el , ezekről és még sok minden másról beszélgetett a nyomdászat történészével Tóth Péter, a nemzeti könyvtár tartalompakolója. A csevej felvételét Solymosi Ákos hangmérnök segítette. 

Felolvasó: Sudár Annamária.

A hangfelvétel az 1974-es Móra kiadás alaján készült.

https://mek.oszk.hu/08700/08789/

Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének hangoskönyvtára

https://mek.oszk.hu/02900/02953/

Metál a könyvtár, Kelemen Péter 25 éve a könyvraktárban – CSEVEJ 36

Csevej ajánló – Kelemen Péter 26 éve a nemzeti könyvtárban

35. csevejünkben Érdi Tamás Liszt Ferenc-díjas zongoraművésszel, É. Szabó Mártával, a legendás Cimbora műsor alapítójával, Érdi-Harmos Réka fotográfussal, Sághi Ilona kulturális menedzserrel beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár tartalompakolója az 1100 éve Európában, 20 éve az unióban kulturális programsorozatról. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a felvétel elkészítését.Az MNMKK OSZK 19 vármegyében összesen 20 interaktív irodalmi programmal járult hozzá a féléves országos rendezvénysorozat sikeréhez, amely a kultúrstratégiai intézmények közreműködésével, Magyarország 2024. évi európai uniós elnöksége időszakában valósult meg. A nemzeti könyvtár programjain mintegy 1900 fő vett részt. A kétféle előadás és a legkisebbeknek szóló foglalkozás tematikája a magyar kulturális örökség középpontba helyezésével, az európai kulturális kapcsolatok bemutatásával szólított meg széles közönséget. A programokat az MNMKK OSZK munkatársai a Cimbora Alapítvány szakmai partnerségével dolgozták ki, amelynek értékrendje és célkitűzései egybecsengenek a nemzeti könyvtár szándékaival. Tartalom:É. Szabó Márta és Sághi Ilona01:23 A Cimborán keresztül újraálmodtunk valamit05:10 Művészek mint a könyvtár kulturális nagykövetei08:20 Cseh Tamás cimboránk lenne 2025-ben?11:25 A könyvtárosok mégsem csak olvasgatnak, kopott kardigánban14:15 Játék a könyvtárban, a Cimbora is a könyvtárban született17:07 É. Szabó Márta: a fiam egy hibás inkubátor miatt elvesztette a látását19:50 Benedek Elek útján: a gyerekek a legfontosabbak22:24 A digitális kütyük az új televízió: mindent kapcsolj ki, kivéve a Cimborát!27.16 Muszáj a gyerekekre figyelni, mert ha nem értéket kapnak, akkor baj lesz29:40 A programsorozat tapasztalatai34:54 A Cimbora hogyan mutatná be a rendezvénysorozatot?38:47 Részlet az Allegro Barbaróból (Érdi Tamás, Zenekadémia, 2017)Érdi Tamás és Érdi-Harmos Réka40:50 Mikor lett a zene Érdi Tamásé?42:24 Nem tudtak elvonszolni a zongorától45:30 Ha kitűnik a zenében, akkor ez a gyerek nem fogja érezni, hogy neki mi hiányzik49:30 Az Érdi-féle interaktív koncertek52:07 Kotta nélkül hogyan lehet zenét tanulni?55:40 Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni1:00:30 Versenyzongorától az életvitelig 1:04:30 Megpróbáljuk az érzékenységet leírni1:07:00 Nincs időm zeneszerzésre1:10:41 Ki a főnök a négykezes darabban?Érdi Tamás honlapja:https://www.erditamas.hu/hu/Facebook-oldala:https://www.facebook.com/erditamaszongoramuveszCimbora Alapítvány:https://www.cimbora.eu/Klassz a parton fesztivál:https://www.klasszaparton.hu/hu/A nemzeti könyvtár szerepe az 1100 éve Európában, 20 éve az unióban című programsorozatban:https://oszk.hu/hirek/nemzeti-konyvtar-szerepe-az-1100-eve-europaban-20-eve-az-unioban-cimu-programsorozatban

Vasárnap, február 16-án meghallgatható a teljes beszélgetés.

35. csevejünkben Érdi Tamás Liszt Ferenc-díjas zongoraművésszel, É. Szabó Mártával, a legendás Cimbora műsor alapítójával, Érdi-Harmos Réka fotográfussal, Sághi Ilona kulturális menedzserrel beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár tartalompakolója az 1100 éve Európában, 20 éve az unióban kulturális programsorozatról. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a felvétel elkészítését.

2025. január 22-én, a magyar kultúra napja alkalmából az MNMKK OSZK Kézirattárában őrzött Petőfi-hagyaték egy rendkívül értékes részlete került fel a Copia gyűjteménybe.

Lipthay Endrét, a Kézirattár tudományos kutatóját Fülöp Tamás kérdezte a Magyar Katolikus Rádióban. 

A Petőfi-hagyatékot, amely magában foglalja Petőfi Sándor verseinek jelentős részét, műfordításait, levelezését, rajzait és hivatalos iratait, a költő öccse, Petőfi István (1825–1880) gondozta, majd adományozta 1880-ban az Országos Széchényi Könyvtárnak.

A nemzeti könyvtár Copia weboldalára való digitalizálásnak köszönhetően e dokumentumok a nagyközönség számára is elérhetők, megkönnyítve a kutatói munkát, és hozzájárulva a XIX. századi magyar irodalom és kultúra alaposabb megértéséhez. 

https://copia.oszk.hu/

KINCSESPOLC című ajánlónkban az Országos Idegennyelvű Könyvtár állományában található könyvekből válogatunk, és minden alkalommal más dokumentumról beszélgetünk.

Sorozatunk második részében Alan Bennett A királynő olvas című kisregényét ajánlja Juhász István, az Olvasószolgálati és Tájékoztatási Főosztály olvasószolgálati könyvtárosa, akivel Madarász Tímea, a nemzeti könyvtár kommunikációs referense beszélgetett. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészültét. 

📚 Könyvajánló

📖 „Az egészről a kutyák tehettek”

🗄️ Vajon milyen könyvek szerepelnek a királynő olvasmánylistáján? #CSEVEJ

Elindítjuk KINCSESPOLC című sorozatunkat. Ebben az ajánlóban az Országos Idegennyelvű Könyvtár állományában található könyvekből válogatunk, és minden alkalommal más dokumentumot ismerünk majd meg. Sorozatunk első részében Mosonyi Aliz – Háy Ágnes Szekrénymesék című gyermekkönyvét ajánlja Juhász István, az Olvasószolgálati és Tájékoztatási Főosztály olvasószolgálati könyvtárosa, akivel Madarász Tímea, a nemzeti könyvtár kommunikációs referense beszélgetett. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészültét. 📚 Könyvajánló 📖 Gyermekkönyv nem csak gyermekeknek 🗄️ Volt egyszer egy Mari nevű szekrény #CSEVEJ

Hogyan kerül egy fiatal a nyolcvanas években a csepeli nyomdászgép mellől a nemzeti könyvtár raktárába, ahol elkészíti az első mikrofilm-adatbázist? Természetesen lesz szó unokákról, az értelmiségről és 35 éves könyvtáros hivatásról. Paizs Jánossal, az Olvasószolgálati és Tájékoztatási Főosztály könyvtárőrével csevegett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészültét. Tartalom: 01:10 Kalocsai és vásárhelyi gépész kezdetek 03:07 A legendás Petőfi nyomdában kezdődött az alkotás 05:29 Nyomdászati egyszeregy 09:48 Gépmesterség Csepelen 13:40 A rendszerváltás hozta Jánost a nemzeti könyvtárba 16:20 Felvételi elbeszélgetés 1989-ben 23:56 A mikrofilm-adatbázis projekt 31:40 A tájékoztató könyvtáros 34:47 Hol van még a nyugdíj? 36:00 A könyvtáros hivatásról #CSEVEJ

Az Infostart / InfoRádió felvétele

Fontos cél még nyitottabbá tenni a nemzeti könyvtárat, hogy az ott található adatbázis mindenki számára elérhető legyen – mondta az InfoRádióban a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója. Rózsa Dávid úgy látja: bár nagyon sok minden átkerült a digitális térbe és az OSZK-nak feladata is ennek folyamatos nyomon követése, feldolgozása – a klasszikus könyvtári kölcsönzés egyáltalán nem veszített népszerűségéből.

Igazságról, hazugságról, életről és halálról. Határon túli magyarként nagyon fontos, hogy több lábon álljon az ember, és ha még marad a rengeteg munka mellett egy kis szabadidő, lehet írni verseket akár a halálról is. Zágorec-Csuka Judit szerint a vers: csábítás, beteljesülés, dráma, önámítás, szépség és vonzalom. A Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ igazgatójával, Zágorec-Csuka Judittal, Jókai-díjas szlovéniai, muravidéki magyar költővel, íróval, műfordítóval, könyvtárossal beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését. Tartalomjegyzék Judit gondolataival: 01:30 Könyvtáros diplomával újságíróként 03:56 Több lábon állni nem mindig sikerélmény 05:15 Mindig magyarul beszéltünk, a középiskolában kellett megtanulni a szlovén nyelvet 09:30 Serkent a többnyelvű környezet 12:10 Multikultis közegben élni 15:06 Mariborba is mehettem volna doktorálni, de Budapestet választottam 18:30 Közös magyar projekt a Kultsár-kultusz 24:02 Tovább bővítjük a digitális adatbázisunkat az OSZK segítségével 27:10 170 ezer könyvből 40 ezer magyar nyelvű könyv a lendvai könyvtárban 32:30 Évente 160 különböző programot szervezünk 34:18 Találkozásom Makovecz Imrével 36:35 Nem lehet az embert motiválni 41:20 Kreatív foglalkozás, igazi elmélyedés az írás 44:38 Ma is ugyanazokkal küzdünk, mint 30 évvel ezelőtt 46:50 Sokféle hazugság van a világban, nem kivétel a kisebbségi sors 52:10 Tanulmányt írni teljesen más, mint szépirodalmat írni 53:10 A Boráros téri csoda 56:20 A szív akkumulátora Linkek: A szív akkumulátora: https://mek.oszk.hu/18800/18828/ Lendván az OSZK részvételével ünnepelték a 450 éve nyomtatott első magyar nyelvű könyvet http://www.oszk.hu/hirek/lendvan-az-oszk-reszvetelevel-unneplik-450-eve-nyomtatott-elso-magyar-nyelvu-konyvet Lendvai Könyvtár és Kulturális Központ https://www.kkl.si/hu/

Az Ady–Léda-levelezésről Baranyai Laurát és Feke Esztert, a Kézirattár tudományos kutatóit kérdezte Fülöp Tamás a Magyar Katolikus Rádió Akvarell című műsorában. 

Az MNMKK OSZK Kézirattára 213 levelet őriz Ady Endre és Léda levelezéséből, amelyek a ma ismert, egymásnak szóló üzeneteik túlnyomó részét adják.

E levelek digitális másolatát tettük mindenki által hozzáférhetővé.

https://bit.ly/adyleda

A nemzeti könyvtár égisze alatt működő, az egyházi és világi ünnepeket, évfordulókat, emléknapokat, kiemelt magyar és nemzetközi napokat bemutató tartalomszolgáltatás informatikai és arculati szempontból is megújult. Az MNMKK OSZK 30. csevejében Sudár Annamáriát, a nemzeti könyvtár irodalmi szerkesztőjét és Mann Jolán irodalomtörténészt, a Főigazgatói Kabinet kulturális csoportjának tudományos munkatársait Ujhelyy Attila, a könyvtár kommunikációs munkatársa kérdezte az egyedi online tartalomszolgáltatás részleteiről.

Tartalom

00:57 Mitől különleges a szolgáltatás?

03:30 Hatalmas tudáshalmaz a kíváncsiaknak

07:25 Mint egy kalendárium!

10:36 Ki válogatja össze a tartalmat?

15:15 „A műveltség élmény, állandó élmény, mint a napsütés” (Márai)

17:15 Kapcsolódások

20:30 Meddig bővíthető a szolgáltatás?

23:00 Kiket tekintünk felhasználóknak?

24:10 Miért vannak a névnapok?

28:30 Kortárs ünnepek

31:30 Részt vevő kollégák

https://jelesnapok.oszk.hu

Maróth Miklós klasszika-filológus, orientalista, egyetemi tanár Filozófiai és vallási etika az iszlám világában címmel 2017. szeptember 13-án tartotta meg az Orientalisták az OSZK-ban című sorozat első előadását.

A Történeti Interjúk Tára felvétele

Bárány Zsófia, a Lipták Dorottya Sajtótörténeti Kutatócsoport munkatársa, tudományos kutató Lonovics József 1840–41. évi római diplomáciai útjáról írt könyvet, amelynek fő témája a pápa és a katolikus főpap tárgyalása volt a vegyes házasság intézményéről. Bárány Zsófiát Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója kérdezte. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését. Kérjük, hogy iratkozzanak fel csatornánkra, adásaink megtalálhatók a YouTube-on és a nagyobb podcastfelületeken.

Tartalom

01:02 Lonovics József római kiküldetésének témája az ELTE-n

02:40 Központban a keresztények közötti vegyes házasság

05:50 A hazai és külhoni latin, német és olasz nyelvű forrásokban Lonovics

07:20 Elhidegült kapcsolat: a magyar katolikus egyház és az Apostoli Szentszék közötti kapcsolatok szüneteltetése

10:30 Egy karrier kezdete: megfigyelések egy fiatalemberről

12:06 A Lonovics-pályakép egyes állomásai a melki száműzetésig

17:00 Állam és egyház ellentéte a házasság szabályozása kapcsán

21:00 A hit átadásának kérdései, női lelkiismeret, pápai aggályok

23:22 Az örökség és identitás fontosságáról, a kulturális viszonyokról

25:40 A római diplomáciai út

29:40 „Amit a törvény nem tilt, azt tenni szabad”

35:20 A 19. századi felekezeti viszonyok

42:44 A diplomáciai út sikere: egyeztetések a szabad kommunikáció, a szabad oktatás, magyarok a Collegium Germanicum et Hungaricumban stb.

46:00 Egyház és nyilvánosság, egyházi sajtó és nyilvánosság

51:00 Köszönetnyilvánítások

#CSEVEJ #podcast

Voltaire: Candide, vagy Az optimizmus

Fordító: Gyergyai Albert.
Felolvasó: Bodor Tibor.

https://mek.oszk.hu/03900/03981

Irodalomterápia, könyvtárosság, még egy kis irodalomterápia. Juhász Istvánnal, az Olvasószolgálati és Tájékoztatási Főosztály olvasószolgálati könyvtárosával Madarász Tímea, a nemzeti könyvtár kommunikációs referense beszélgetett. Ha Istvánt keresik, másik épületben találják, hiszen helyileg az Országos Idegennyelvű Könyvtárban végzi munkáját, ahol még irodalomterápiás csoportüléseket is szokott tartani. 🙂

Tartalom:

01:19 „Időközben rájöttem, hogy én ezt annyira nem szeretem”

03:23 Az olvasószolgálati könyvtáros kulisszatitkai

07:05 „Egyre jobban éreztem azt, hogy én segíteni szeretnék az embereknek”

08:58 Irodalomterápia vagy biblioterápia? Az itt a kérdés

12:48 Bartos Éva már az 1970-es évektől dolgozott ezzel a módszerrel

13:37 Hogyan történik a szövegválasztás?

16:20 Rényi Ádám még meg nem jelent műve az irodalomterápiás foglalkozáson

18:40 „Nem irodalomórán vagyunk, nem kell kielemezni a szerzői életművet”

24:05 Emlékezetes pillanatok a csoportfoglalkozásokról

27:12 Hány zenélő szökőkút is van a Margitszigeten?

30:44 Irodalomterápiás tervek az OIK-ban

Linkek:

Az olvasás hatása az egészségre: szemletanulmány (Juhász István a magyar nyelvű bibliográfiai gyűjtésben működött közre):

https://ki.oszk.hu/sites/default/files/hirfajlok/olvasas_es_egeszseg_szemletanulmany.pdf

Juhász István az Országos Idegennyelvű Könyvtárban zajló biblioterápiás munkájáról az OIK blogján:

https://blog.oik.oszk.hu/category/biblioterapia/

Juhász István adatlapja a Magyar Irodalomterápiás Társaság honlapján:

https://www.irodalomterapia.hu/tagjaink/juhasz-istvan.php

A Katolikus Rádió Olvasójegy című műsorában Fazekas Gyöngyvér készített interjút Rózsa Dáviddal, az MNMKK Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával.

2024. auguztsu 21. 

A nemzeti ünnepen Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Hangodi Ágnes, a Könyvtári Intézet képzésekért felelős igazgatóhelyettese. Az orosz nyelv és az orosz könyvkultúra kapcsolatáról, a könyvtári szakma csúcsszervében, a Könyvtári Intézetben végzett munkáról beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója Hangodi Ágnessel. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését. Tartalom: 02:00 „Voltam csúcsvezető is, de középvezető maradok, mert így komfortos” 03:45 A balassagyarmati városi könyvtárban indult minden 06:00 Az ELTE-s orosz szakhoz illett a könyvtár szak 08:59 „Az oroszt csináltam, a könyvtárt élveztem” 10:20 Péter cár mint egyetemi szakdolgozati téma, az orosz nyelv és a könyvtár kompromisszuma 13:17 Könyvkupacból könyvtárat alkotni az ELTE-n 15:04 Tanársegédségből adjunktus, 12 év alapozás a könyvtárképzésben 16:20 Az első díjban is benne volt Péter cár, a titokzatos magyar kapcsolat 20.02 Kovács Máté Alapítvány: a szerelemprojekt 23:12 Álláskeresés 2000-ben: Könyvtári Intézet 27:30 Hamvas Béla és Szabó Ervin könyvtári kölcsönzései 32:25 Vissza a tanításhoz és a képzésszervezéshez a Könyvtári Intézetben 36:16 Legfontosabb felnőttképzési kompetencia a precízség 38:24 A képzések legjobb része sem titkos 42:00 Kiváló könyvtáros oktatók az egész országból 44:45 Díjak, díjak és díjak, egyszer csak jött egy telefon 49:40 Péter cárról még egy bőr: az amatőr fogász és könyvkiadó Linkek: Könyvtári Intézet: https://ki.oszk.hu/ Kovács Máté Alapítvány: http://www.kovacsmatealapitvany.hu Egy megbízott igazgató emlékei: https://epa.oszk.hu/00100/00143/00361/pdf/ I. Péter könyvtára https://www.ponticulus.hu/rovatok/hidverok/peter-great.html A Vedomosti és a Mercurius Veridicus https://epa.oszk.hu/00900/00904/shell/bckgr/cikk/hun/hangodi1996.htm A „habent sua fata libelli" tétel igazságának vizsgálata egy könyvtártudományi gyűjteményrészben https://epa.oszk.hu/00100/00143/00039/pdf/ Díjak, kitüntetések: 1989 OTDK Pro Scientia aranyérem; 2002 Könyvtári Figyelő-nívódíj 2008 MKE-emlékérem 2010 Szinnyei József-díj 2024 Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetés

2012-ben vendégünk volt Csorba László történész, egyetemi docens, a Magyar Nemzeti Múzeum akkori főigazgatója. Az érdeklődők Kossuth és Széchenyi vitája – 170 évvel később címmel hallhattak előadást. Fogadóórák az OSZK-ban – Vendég-szaktájékoztatók az olvasótermekben címmel 2011-ben programsorozat indult az Országos Széchényi Könyvtár Tájékoztató Osztályán, melynek keretében heti rendszerességgel jeles egyetemi oktatókat, szakembereket kértünk fel egy-két órás irodalomtudományi, történettudományi, nyelvészeti, társadalomtudományi, néprajzi és művészettörténeti szaktájékoztatásra.

Tartalom:

01:20 Mit kutathat egy kutató? Hogyan lettek csoporttagok a középkorászok?
05:19 Kutatótársak közösen, vagy önállóan?
06:21 Az írásbeliség fehér foltjai
07:31 Kódextöredékek jelentkezését várjuk
09:40 Látványos töredékektől a széthullott kötéstábláig
11:50 Középkorász-fogalommagyarázat
13:40 Újkori számadáskönyv kötésében talált töredékek
18:20 Konferenciás kérdések
22:12 Doktori védésről is beszéljünk, egy kiszivárgott jelentés megsemmisítendő könyvekről
24:50 A kolduló rendek rivalizálása
30:43 A történetírás története a kora újkorban
37:38 A mesterséges intelligenciát sem hagyhattuk ki

Az 1994 óta minden évben a University of Leeds szervezésében megrendezett International Medieval Congress idén is több mint kétezer középkorászt szólított meg a világ minden tájáról 2024 júliusában. A fennállásának ötvenedik évét ünneplő kutatócsoport, amelynek 2002 óta könyvtárunk ad otthont, a harmincadik, jubileumi kongresszuson első ízben képviseltette magát.

Hende Fanni, a kutatócsoport tudományos főmunkatársa, Bolyai-ösztöndíjas kutató előadásában egy olyan töredékcsoportot mutatott be, amely a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában, a Magyar Kamara Archívumában őrzött két, kora újkori számadáskönyv kötéstáblájából került elő.

Orsós Julianna, kutatócsoportunk tudományos munkatársa előadásában a Domonkos-rend késő középkori válságáról, a rendtartomány felbomlásáról és Teutonia tartományba történő beolvadásáról beszélt.

Tomkó Zoltán, kutatócsoportunk szerződéses munkatársa, a Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskolája Neolatin irodalom alprogramjának doktorandusza, az SZTE Kulturális Örökség és Digitális Társadalom Kutatócsoport, illetve az OSZK–SZTE Kulcsár Péter Historiográfiai Kutatócsoport tagja egy diplomácia- és kommunikációtörténeti szekcióban mutatta be kutatási eredményeit.

A Fragmenta et Codices Kutatócsoport középkori kódexek és kódextöredékek vizsgálatával foglalkozik, hozzájárulva ezzel középkori írásbeliségünk és könyvkultúránk, valamint általában a magyar irodalom- és művelődéstörténet jobb megismeréséhez. Miért lehetnek fontosak a töredékesen fennmaradt kódexek is? Vannak-e híres kódextöredékek? Mennyiben sajátos a Corvina könyvtár? Az OSZK 25. csevejében a HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport tudományos kutatóit, Lauf Juditot és Zsupán Edinát Ujhelyy Attila, a nemzeti könyvtár kommunikációs munkatársa kérdezte a középkori kéziratos könyvek vizsgálatáról.

Tartalom:

01:23 A kutatócsoport története

01:58 Papirusz, pergamen, papír

03:50 Híres magyar kódexek

04:40 Az OSZK-ban őrzött kódexek

08:30 Feltáratlan kódextöredékek

12:04 A kódextöredékek tartalma

16:15 Az OSZK legfontosabb kódextöredékei

19:16 Elveszett kódexek – meglévő töredékek

21:26 Stíluskülönbségek a középkori írásban

28:58 Mikor készült?

30:47 Ismertebb szkriptorok (másolók)

34:11 Kódexek tudományos feldolgozása, katalogizálása

38:20 Fizikai vizsgálat

39:40 Hogyan kell tárolni a kódexeket?

42: 17 Kálmáncsehi Domonkos kódexeiről

44:21 Hunyadi Mátyás budavári könyvtára

50:00 Bibliotheca Corvina Virtualis

Az OSZK 24. csevejében Török Máté előadóművész, fotográfus, grafikus volt vendégünk, akivel arról beszélgettünk, hogyan fér össze három különböző művészeti terület egy életútban. Török Mátét nehéz lenne röviden bemutatni, hiszen egy reneszánsz emberhez hasonlóan sokoldalúan tehetséges.

Arról beszélgettünk, hogyan fér össze ennyi minden egy életútban. Aki kérdez, Ujhelyy Attila, az OSZK kommunikációs munkatársa, a felvételt Solymosi Ákos hangmérnök segítette.

Tartalom:
01:30 „Minden belefér az időmbe” 

03:40 Zenész gyermekkor 😊 

04:50 Grafika, OSZK, borító 

06:50 Kedvenc projektek 

08:20 Az idő arcai kiállítás: világos terek, logotípia, verziók 

12:15 A Jeles napok tartalomszolgáltatás aktualizálása 

15:10 Misztrál együttes: „A gondviselés a verséneklés felé vitt” 

19:30 „Maradtunk azon az úton, amit kitűztünk.” Siker és Kossuth-díj 

21:22 Versénekmondó program 

24:04 Pálos-projekt 

26:10 Közeljövő: Petőfi-összeállítás

2024. május 16-án az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) alapítói terében tartott sajtótájékoztató alkalmával mutatták be a Bibliotheca Corvina Virtualis oldalon legújabban közzétett corvinákat. 

Az OSZK mint a magyar írott kulturális örökség őrzője, kiemelt figyelmet fordít Hunyadi Mátyás király (1458–1490) szellemi örökségére, a Corvina könyvtár kódexeire és ősnyomtatványaira; fontos feladatának tekinti a nagy hírű reneszánsz uralkodói gyűjtemény emlékezetének ápolását. Több mint húsz évvel ezelőtt indult meg a fennmaradt és a világ könyvtáraiban szétszórva őrzött kódexek szisztematikus, részletes újrafeldolgozása, amely folyamat azóta már rendkívül sok új eredményt hozott. 2022 tavaszán a projekt új lendületet kapott, amikor az OSZK a teljesség igényével fordult a külföldi őrzőgyűjteményekhez, és azóta folyamatosan gyarapítja a hiányzó corvinák digitális másolatait.  

Lewis Carroll: Alice csodaorszégban

fordító: Kosztolányi Dezső

felolvasó: Bereznay Éva

MVGYOSZ hangoskönyvek

"Lábánál megzizzent a fű, s a fehér Nyuszi surrant el, a közeli tóban a riadt Egér a hullámokat kavarva úszkált, s hallotta, hogy csörög a csésze-kanál Április Bolondjának meg a társainak soha véget nem érő lakomáján, hogy rikácsol a Királynő, aki szerencsétlen vendégei fejét leütteti..."

Kiválthatja a katarzist egy kiállítás? Tényleg vége van az időnek, ha „lemegy” a nap? Évezredek óta az időről gondolkodunk, ami sosem áll, a múltból jelen lesz, és a jövőből megint csak múlt. Jó hír: A budai Várban egy fantasztikus kiállításon meg tudják állítani az időt a látogatók! Az OSZK 23. csevejében Varga Bernadett-tel, a Régi Nyomtatványok Tára vezetőjével és két munkatársával, Túri Klaudiával és Szovák Mártonnal beszélgetett Az idők arcai kiállításról Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését. 00:00 A Jeles napok tartalomszolgáltatásból indult a közös munka 02:28 Khronosz és Kairosz a kiállítás két vezetője 04:30 Demokratikus osztályértekezleten alakult a koncepció 05:35 A fából készült, fémnek tetsző időbáb 08:35 A műtárgykölcsönzés kulisszatitkai 10:40 Vidám és világos kiállítás, tehát sárga 13:43 17. századi holland éggömbön a változó égbolt 17:44 A sárga ovális iroda, vagyis a középső kiállítótér 20:04 Okosóra helyett gomblyukban hordható óra ketyeg a tárlóban 22:00 A feladatorientált időfelfogás 24:20 A nap körében a pompásan díszített Pannonhalmi Hóráskönyv 26:36 Remete Szent Antal fametszetei, ó, Jézusom, hol vagy? 28:11 A tárcsás asztronómiai csodakönyv 31:11 Hol van kinyitva a nürnbergi Biblia? 35:00 Liszt Ferenc elfoglalt volt 1876 februárjában, a naptára a tárlóban 38:00 Magántulajdon a katarzisos teremben 41:20 Időkút és a pontszerű idő

Az említett kiállított művek:
Perc szolga Budapest Bábszínház: https://babkatalogus.budapestbabszinhaz.hu/7-allami-babszinhaz-1949-1992/480-perc-szolga

Latin nyelvű éggömb, Amsterdam, 1630. OSZK Zirci Műemlékkönyvtár: http://terkeptar.elte.hu/vgm/2/?lang=hu&show=globe&id=6

Biblia, Nürnberg, 1483. febr. 17.: https://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2769802 Digitalizált másolat (München): https://www.digitale-sammlungen.de/en/view/bsb00025544?page=18,19

Regiomontanus naptáblája, 16–17. század MMKM Műszaki Tanulmánytár, https://epa.oszk.hu/00300/00342/00313/pdf/EPA00342_fizikai_szemle_2017_01_17-20.pdf

Székely István, Chronica ez vilagnac yeles dolgairol..., Kraków, 1559.  https://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2830488 Digitalizált másolat (OSZK): https://link.oszk.hu/uri/uri.php?URI=http://nbn.urn.hu/N2L?urn:nbn:hu-151284

Liszt Ferenc zsebnaptára OSZK SZZT, ZH 3.5

Johann Lichtenberger, Prognosticatio, Ulm, 1488. https://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2767465

Digitalizált másolat (Wolfenbüttel): http://diglib.hab.de/inkunabeln/1-quod-3/start.htm, A műről:  https://www.oszk.hu/sites/default/files/virtualis_kiallitasok/cimeliak/hun/kincsek/cimeliak/osnyom/osnyom_39_hu.html

Horae Beatae Mariae Virginis (Pannonhalmi Hóráskönyv), 1500 körül. Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár, 118 I 43 https://konyvtar.osb.hu/hu/hirek/rejtett-kincseink-pannonhalmi-horaskonyv

Gomblyukba való óra, Svájc, 1910–1915. MMKM Műszaki Tanulmánytár

Dante Alighieri, La Commedia, Venezia, 1491. OSZK RNyT, Inc. 1241 https://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2740336 Digitalizált másolat (Róma): http://digitale.bnc.roma.sbn.it/tecadigitale/libroantico/VEAE131887/VEAE131887/1

Lüszipposz Kairosz-reliefjének másolata Magántulajdon https://hu.wikipedia.org/wiki/Kairosz#/media/F%C3%A1jl:Kairos-Relief_von_Lysippos,_Kopie_in_Trogir.jpg

Kairoszt, a lehetőséget nyújtó időistent sok formában láthattuk felvillanni, ez a csonka kő a legkorábbi klasszikus ábrázolása. Keressük vonásait a mindennapi életben – és az ünnepiben is –, ha meglátjuk üstökét, ne habozzunk megragadni!

Miért fontos a kiadókat jellemző jelvények gyűjtése és bemutatása? Milyen szándékkal készültek ezek? Melyik korszakban, milyen technikát alkalmaztak az elkészítésükhöz? Hogyan változtak a jelvények az évszázadok során? Kiadói és nyomdászjelvények Magyarországon 1921–1940 címmel jelent meg a témát feldolgozó könyvsorozat negyedik része.

Az OSZK 22. csevejében a könyvsorozat szerzőjét, Simon Melindát, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának egyetemi adjunktusát, nyomdászattörténészét, kultúrtörténészét Ujhelyy Attila, a nemzeti könyvtár kommunikációs munkatársa kérdezte.

Tartalom:

01.21 Könyvenként bővülő tartalom

01.50 Író és a téma találkozása

02.44 Hogyan zajlott a jelvények gyűjtése?

05.40 Miben hasonlítanak a lisztkereskedők és a kiadók?

07.30 Ősnyomdászat

08.50 Típusok és osztályok

09.54 Idővel változó technika

13.00 Miért fontos a nyomdászjelvények megőrzése a jövő számára?

15.30 Mi a hasonlóság vagy különbség az ex librisekhez, a cégérekhez, a pecsétekhez, logókhoz képest?

18.50 Az európai adatbázis kutatása

21.00 Stíluskövetés, fejlődés, ikonográfia

23.45 Jelképek, elemek divatja

25.15 Csere, módosítás, újratervezés

27.10 A legutóbbi kötet tartalma

30.30 Jövőbeli tervek

32.30 Speciális terület

A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából több mint ezer XIX. századi fotográfia, köztük az Egressy család dagerrotípiái váltak hozzáférhetővé a nemzeti könyvtár Fotótér elnevezésű tartalomszolgáltatásában.

Az OSZK 21. csevejében a XIX. század közepének fotókincseiről kérdezte Sárközy Rékát, az OSZK Történeti Fénykép- és Interjútár vezetőjét Ujhelyy Attila, a nemzeti könyvtár kommunikációs munkatársa. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését.

Tartalom:

02.20 Nemzetközi érdeklődés – izgalmas tartalomszolgáltatás

04.00 A magyar portréfotózás kezdetei: a dagerrotípiák

05.14 Miért van minden fellelt dagerrotípia nagy becsben?

06.00 Az Egressy család dagerrotípiái

07.35 Egressy Gábor, a neves színész mint amatőrfotós?

09.53 A Petőfi-dagerrotípia

11.22 Milyen céllal készülhettek Egressy különös képei?

16.15 A korabeli képek készítésének körülményei

17.30 Sópapírfelvételek az OSZK-ban

19.55 Felajánlás, hagyaték és guberálás

22.47 Aktuális kiállítás: A magyar portréfényképezés kezdetei az 1840–50-es években

26.00 Az OSZK Fotótér további érdekességei

Fotótér: https://fototer.oszk.hu/

XIX. századi fotográfia: https://fototer.oszk.hu/kereso/#kulcsszo=portr%C3%A9f%C3%A9nyk%C3%A9pez%C3%A9s

Egressy család dagerrotípiái: https://fototer.oszk.hu/torteneti-fenykepek/egressy-gabor-ulo-kepmasa/ és https://fototer.oszk.hu/torteneti-fenykepek/egressy-akos-es-arpad-kepmasa/

A magyar portréfényképezés kezdetei az 1840–50-es években: https://oszk.hu/kiallitasok/magyar-portrefenykepezes-kezdetei-az-1840-50-es-evekben

A 2017 novemberi rendezvényünk a fordítás témakörét járta körül: a fordító és a nyelv kapcsolatáról valamint a fordítás révén játékra alkalmat adó nyelvről hallhatott a közönség.Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, aki az Arany János-emlékévhez kapcsolódva Arany Shakespeare fordításairól, elsősorban az 1864-es Szentivánéji álom átültetéséről beszélt. Nádasdy úgy vizsgálta Arany fordítói eljárását tartalmi és formai szempontból, hogy maga is újrafordította a darabot.

Zajlik a kozterkep.hu scrapingje, gereblyézése, amelyben majdnem félmillió fotót és adatot mentettek az OSZK webarchiválási robotjai, ezek szolgáltatásáról is beszélgetünk, és a webarchiválás legújabb tapasztalatairól is szól a csevej egy nemzetközi konferencia kapcsán. Az OSZK 20. csevejében Kalcsó Gyulával, a Digitális Bölcsészeti Központ Digitális Filológiai és Webarchiválási Osztály munkatársával beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését. Tartalom: 01:08 Webarchiválás gereblyézéssel – scraping 04:04 Célzott tartalmi elemek mentése, webarchiválás light 06:00 Közel félmillió gereblyézett kép scriptekkel 08:20 A webes szerzői jog 11:20 Hol vannak a bezárt weboldalak adatai? 13:40 Az OSZK-robotok legálisan gereblyéznek 15:30 Etikus felhasználói lopás az interneten 17:10 Digitális köteles példányok 18:30 A mentett dokumentumok kutathatósága, a weboldal nyers szövegének adatvizualitása 21:08 A nyelvek szerepe a webarchiválásban 24:08 Kutatófelületet fejleszt az OSZK 26:29 A közösségi oldalak mentése a legújabb kihívás OSZK-webarchívum: https://webarchivum.oszk.hu/ Scraping: https://matebalazs.hu/scraping.html Webscraping: https://en.wikipedia.org/wiki/Web_scraping Videón a gereblyézés: https://www.youtube.com/watch?v=dlj_QL-ENJM

A 20. századi horvát irodalom egyik legjelentősebb alkotója valójában magyar költő-író szeretett volna lenni? A magyarul tudó horvát klasszikus, Miroslav Krleža, a magyar irodalom bennfentes kívülállója műveinek jó része a horvát és a magyar közös történelem fordulópontjairól szól, ezért tekinthetjük tiszteletbeli magyar költőnek, írónak is. Az OSZK 19. csevejében Mann Jolán irodalomtörténésszel, Krleža-kutatóval, a Főigazgatói Kabinet kulturális csoportjának munkatársával beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését. Tartalom: 00:44 Hogyan ejtsük ki Krleža nevét? 03:47 Lázadásból kezdtem el kutatni Krležát 08:00 Nehéz magyar szerzőnek megfeleltetni a horvát írót 09:20 Krleža magyarországi pályafutása 12:26 A kicsapott hadiapródból lett kettős kém 16:42 Kosztolányi és Ady konfliktusa 18:36 A bennfentes kívülálló 20:29 Hungarica, Germanica és Krleža 23:10 Krleža, az analóg wikipédista 27:11 Márai Sándor-párhuzamok az életműben 30:20 Közösségi emlékezet, hogyan emlékszünk ugyanarra másként? 36:30 Alternatív életmű, a zárolt hagyaték feldolgozása 41:19 Csuka Zoltán fordításában olvasható a nonszensz groteszk vers A magyarul tudó horvát klasszikus: https://mek.oszk.hu/kiallitas/krleza/ Mann Jolán az ELTE oldalán: https://www.btk.elte.hu/munkatarsak/1732/mann-jolan

Tanár úr kérem [Hangoskönyv] / Karinthy Frigyes

felolvasó: Bakonyi Orsolya

URL: https://mek.oszk.hu/19100/19144

2024. január 31-én átadtuk a zirci Ciszterci Műemlékkönyvtár eredeti állapotban helyreállított kis galériáját és bejelentettük, hogy Borsa Gedeon könyvtáros, irodalomtörténész 1500 kötetes hagyatéka a nemzeti könyvtár tulajdonába kerül, valamint megemlékeztünk arról is, hogy hetven esztendeje látja el az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a műemlék könyvtár felügyeletét. 00:30 Rózsa Dávid főigazgató köszöntője 04:11 Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára 09:55 Szászvárosi Sándor gambaművész és Kovács Katalin csembalóművész műsora 14:58 Németh Gábor, a műemlékkönyvtár igazgatója 18:27 Borsa Gedeon archív felvételen 25:20 Németh Gábor, a műemlékkönyvtár igazgatója 33:02 Szászvárosi Sándor gambaművész és Kovács Katalin csembalóművész műsora 54:04 Huszár Lőrinc zirci plébános szentelése 55:50 A Borsa-könyvtár átadása Az OSZK folyamatos fejlesztésekkel szolgálja meg a Ciszterci rend bizalmát, így első ütemben, 2021-ben a fenntartó minisztérium anyagi hozzájárulásával nagyszabású felújítást hajtott végre a könyvtár belső tereiben, majd 2023-ban a nagyterem galériája is megújult. A zirci könyvtár sorsának alakításában nagy szerepet játszott Borsa Gedeon (1923–2022) Széchenyi-díjas irodalomtörténész, könyvtáros és bibliográfus. A magyar könyvtörténeti kutatások kiemelkedő alakjának személyes könyvtárát a műemlékkönyvtárnak adományozták örökösei. Mindezen tiszteletére 2024. január 31-én a Ciszterci Műemlékkönyvtár Barokk termében nagyszabású ünnepséget tartottunk. Az esemény megnyitásaként Rózsa Dávid főigazgató beszédében elmondta: „Az Országos Széchényi Könyvtár munkatársai mindig büszkeséggel és örömmel tekintettek a zirci Ciszterci Műemlékkönyvtárra. A hely történetét a meg- és fenntartó gyakorlatokon túl azok az ünnepek is írják, amelyek hozzájárulnak az emlékezéshez.” Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára személyes hangvételű beszédében kiemelte, hogy a két intézmény együttműködése inspiráló a közgyűjteményi szakemberek számára. Németh Gábor, a műemlékkönyvtár igazgatója történeti áttekintést adott a megjelentek számára. A beszédeket, valamint a Borsa-könyvtár és a kisgaléria átadását követően Huszár Lőrinc zirci plébános áldotta meg a helyszínt. A rendezvény hangulatához Szászvárosi Sándor gambaművész és Kovács Katalin csembalóművész barokk zeneszerzők műveiből összeállított műsorával járult hozzá.

A nemrégiben megjelent, 750 oldalas Pálos olvasókönyv mindenkinek szól, akit érdekel a magyar múlt, az ország története, művelődéstörténete. Az egyetlen magyar alapítású és máig létező férfiszerzetesrendhez kapcsolódó antológia pálos szerzők műveiből és pálosokról szóló alkotásokból válogat. A nyelvemlékrészletek és a rendi krónika, a nagy pálos szónokok prédikációrészletei, valamint Virág Benedek, Ányos Pál és Verseghy Ferenc művei és a hozzájuk kapcsolódó szövegek mellett Martinuzzi Fráter György robusztus alakja is feltűnik a kötetben. A küzdelmes 20. századot mutatják be a pálos atyák emlékirataiból válogatott szemelvények. A pálosokról számos szerző beszél Bessenyei Györgytől Tandori Dezsőig, Arany Jánostól Weöres Sándorig. Igazi magyar szépirodalom a kiadvány!

A kötetet március 6-án 15 órakor mutatjuk be a nemzeti könyvtárban.Az OSZK 18. csevejében Sudár Annamáriával, a Pálos olvasókönyv szerzőjével, szerkesztőjével, a Főigazgatói Kabinet kulturális csoportja tagjával beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészítését.

A Magyar Pálos Rend és az OSZK évtizedes együttműködésének újabb eredményeként megjelent a Pálos olvasókönyv. A több mint 750 oldalas irodalmi antológia az egyetlen magyar alapítású és ma is létező férfiszerzetesrend történetét, kiemelkedő alakjait mutatja be irodalmi szemelvények és teljes művek segítségével.

Tartalom:

01:32 Egy pódiumműsorral kezdődött minden 03:47 Kis magyar pálos rendtörténet 06:11 A kihullott pálos emlékezet 07:44 Miért olvassunk olvasókönyvet? 09:50 Jelentős pálos szerzők 12:53 Visszatekintve egyértelmű a könyv szerkezete 15:52 Magyarul és latinul is írtak a pálosok, Lackfi János a könyv számára fordított egy szöveget 17:05 Verseghy Ferenc, Csokonai Vitéz Mihály és József Attila – egy verssor kapcsán 22:37 Weöres Sándor és néhány pálos szövegrészlet 25:00 Fráter György-fejezet 29:04 Az egyes fejezetek nehézségeiről 30:47 A szónoklatok kapcsán, az élőszót hozzá kell képzelni a szöveghez 36:56 Kortárs szerzőkből 39:26 Könyvbemutatós kulisszatitkok 42:30 Szabó József (1960–2024) A pécsi kiállítás honlapja: https://paloskiallitas.oszk.hu/ A kötet megrendelhető: https://oszk.hu/kiadvany/palos-olvasokonyv Hír a kötet megjelenéséről: https://oszk.hu/hirek/megjelent-palos-olvasokonyv

Komolyan játsszuk le! Az ívekkel határolt csempéktől az interaktív művészeten át a fogyasztói társadalom kritikájáig. Az OSZK 17. csevejében Gondos Gáborral, a Digitális Megőrzési Osztály munkatársával beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webestartalom-pakolója. A felvétel elkészítését Solymosi Ákos hangmérnök segítette. Tartalom: 00:46 A sors sodort a nemzeti könyvtárba, az olvasószolgálatra 03:30 Hatalmas fadarabokból szép minták, ilyen is lehet egy hobbi 04:36 Addig érdekel egy kirakóminta, amíg megtervezem 06:46 A geometria törvényszerűségei 07:50 A végeredmény nemcsak egy játék, hanem interaktív művészet 09:20 Mátyás kódexminiatúráiból is lehet kirakót készíteni 11:24 A tervezési vagy előállítási hiba is a játék része 14:26 A kirakózás a matematika oktatását is segítheti 16:30 A zöldkönyvtár a fenntartható könyvtár 19:50 Ára van a pusztító ipari fejlődésnek, fejlesztésnek 21:15 A divat irányítja a normákat, vegyél, fizess, fogyassz 22:40 Az emberi boldogság nem egyenlő a fogyasztással 24:10 A zöldgondolat változásainak bemutatása a könyvtár kiemelt szerepe 28:10 Öko már itt minden, ökopszichológia, ökoszociológia, ökokönyvtár 31:40 Boldogság-közgazdaságtan és a fenntarthatatlan hedonizmus Gondosdesign: http://www.gondosdesign.hu/ Fb: https://www.facebook.com/gondosdesign Instagram: https://www.instagram.com/gondos.puzzle/ https://experienceworkshop.org/hu/ Tim Kasser videója: https://youtu.be/T8pyL6X7Z6w?si=rLDquN2YWVhQMUui Tim Kasser könyve: https://moly.hu/konyvek/tim-kasser-az-anyagiassag-sulyos-ara https://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2613801 Lelkes Orsolya könyvének FB-oldala: https://www.facebook.com/Fenntarthato.hedonizmus Az Ökopszichológiai Intézet szakmai anyagai, köztük Molnos Zselyke hosszabb-rövidebb írásaival: https://ecopsychology.hu/pszichologusoknak/#szakmai Ökoolvasókör a Facebookon: https://www.facebook.com/groups/1054964452364911 Ökoidézetek blog a Tumblren: https://www.tumblr.com/blog/okologiaigondololatok

Drótos László, a hazai internet úttörője.

Egy csomó dolog, ami megjelenik az interneten, hamar eltűnik, ezek megőrzése, megmentése nagyon szép feladat – vallja Drótos László webkönyvtáros. Laci az előző negyven évben ott állt több online fejlesztés bölcsője mellett, és ringatja őket a mai napig. Jelenleg a webarchiválást tanítja önállóságra.

Az OSZK 16. csevejében Drótos László webkönyvtárossal, a Magyar Elektronikus Könyvtár egyik alapítójával, a Digitális Filológiai és Webarchiválási Osztály munkatársával beszélgetett Tóth Péter, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolója. A felvétel elkészítését Solymosi Ákos hangmérnök segítette.

Tartalom:

02:09 A speciális matematikaosztálytól a lyukkártyás számítógépekig 

03:30 A szabályos geológuspálya kitörési pontja: a számítógép

05:10 Telefonvonalon keresztül amerikai adatbázisban kerestek már a nyolcvanas években

06:20 Adatbázis-egyszeregy

08:50 Új világegyetem született az internettel

10:46 Könyvtári online híradó Miskolcról, az első magyar könyvtári „blog” 

13:09 Csináld, Laci, az online katalógust

16:10 Rágcsálós szerveren indult a Magyar Elektronikus Könyvtár

18:27 A hétköznapi emberek lettek a digitális könyvtárak célközönsége

20:00 Alulról szerveződő mozgalmi online könyvtár a MEK

27:19 A digitalizáló központ bepörgette a MEK-et

28:40 Lejárt szerzői jogos művek automatizmusa

29:30 Miért kell lementeni a netet?

32:00 Robotok mentik a több milliárd byte-nyi adatot

34:49 Megtanítjuk a robotokat az emberi viselkedésre

38:19 Rossz hír a végére, veszélyben az Internet Archive

MEK: https://mek.oszk.hu/hu/

EPA: https://epa.oszk.hu/

DKA: https://dka.oszk.hu/

MIA: https://webarchivum.oszk.hu/

Az OSZK 15. csevejében Bogláriné Soponyai Andrea, a Periodikafeldolgozó Osztály gyűjteményszervező könyvtárosa beszélgetett Tóth Péterrel, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolójával. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészültét. Az OSZK alapítási ünnepéhez kapcsolódóan 2023. november 23-án ünnepélyes keretek között adták át a törzsgárda-elismeréseket, ahol Andrea 35 éves munkáját ismerték el. A törzsgárda azt jelenti, hogy megszakítás nélkül itt dolgozik a munkatárs, tehát Andrea 1988 óta a nemzeti könyvtár munkatársa. Tartalom: 01:25 Balkéz-fejlődési rendellenességgel a könyvtárban 02:32 dr. Elekes Péter nagyot nézett, amikor az utcáról besétáltunk az OSZK-ba 04:40 A nemzeti könyvtárban tanultam meg a szakmát 06:47 Egészséges szemléletet kaptam mindenhol 08:34 A fogyatékosság, a másság másfelől nézve 11:00 A csoportos periodikumokkal bizonyítottam 14:00 A reklamálás egy fontos könyvtári gyűjteményszervezési folyamat 15:00 A kirakatban szerettem bele az ékszerekbe 16:40 A vásárolt mintáktól az egyedi ékszerig 18:10 Ízlést is lehet közvetíteni 21:30 Ha behúz a fűzés, belassul az idő 23:34 Szükségem van az ékszereknél segítségre, és a családom mindenben támogat 25:40 A harmincadik ötéves tervvel a nyugdíj felé LINK: Andrea ékszeres oldala: https://www.facebook.com/Bandreagyongyei

MEK HANGOSKÖNYV

Felolvasó: Kerekes Andrea Vajdasági Vakok és Gyengénlátók Szövetsége, 2002 A felvételt a Vakok és Gyengénlátók Vajdasági Szövetsége készítette 2002-ben

URL: https://mek.oszk.hu/02300/02389

Mentés másként; többször, több helyre és még többször. Hogyan tudjuk hosszú távra megőrizni a családi fotókat, és mit csinál a digitális dokumentumokkal a nemzeti könyvtár? Az otthon hibásan, dohos pincében tárolt cd-ktől a digitális hagyatékon át a szuperbiztonságos könyvtári szerverparkig. Az OSZK 14. csevejében Rényi Mátyás Attila, a Digitális Megőrzési Osztály vezetője és Schirilla Tamás, az Informatikai Üzemeltetési és Szolgáltatási Főosztály vezetője beszélgetett Tóth Péterrel, a nemzeti könyvtár webes tartalompakolójával. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészültét. Tartalom: 01:23 Telefonok, weboldalak, szerverek, számítógépek, hálózatok – informatikai főosztály 02:40 A digitális megőrzés a rendszerszintű gondolkodással kezdődik 04:30 Végtelen tárolási kapacitásra van szükség 07:00 Az állandó körülmény, ahogy a könyvek tárolásánál, a digitális dokumentumoknál is alap 08:20 Egri csillagok a hordozón 10:00 Dekódolnunk kell a jeleket, különben nem értjük az információt 11:30 A phaisztoszi korong tartalmát a mai napig nem tudják megfejteni 13:00 Szabványok segítik a feldolgozást 17:30 Emulátorok, régi hardverek, DOS-os rendszerek – megőrzési kulisszák 20:00 Modernebb tárolóegységre is másoljuk át a tartalmakat 21:20 Otthoni megőrzési tippek, legfontosabb a több helyre mentés 26:10 A pendrive-ot felejtsük el 28:30 A mesterséges intelligencia hatékonyan segíti a felhasználói elvárások kielégítését 30:30 A megőrzés után jöhet a szolgáltatás A phaisztoszi korongot minden évben megfejtik aztán mégse 😄 2014: https://turizmusonline.hu/cikkek/kulfold/feltortek_a_megfejthetetlen_kodot.html 2015: https://www.origo.hu/tudomany/20151217-phaisztoszi-korong-tortenelem-regeszet-rejtely-titkosiras-istenno-himnusz-ima-kreta-minoszi.html 2018: https://greekcitytimes.com/2018/02/09/phaistos-disc-mystery-finally-unravelled/ 2019: https://szemlelek.blog.hu/2019/08/21/magyar_tudos_allitja_megfejtette_az_evezredes_irast_ami_eddig_senkinek_sem_sikerult

1983-ban raktárosként kezdte munkáját Zichy Mihály a nemzeti könyvtárban, levelezőn lett történész, majd le is doktorált, és immár 41. éve segíti a Kézirattárban kutatók munkáját. Az OSZK 13. podcastjában, vagyis mától csevejében a legendás Zichy család leszármazottjával, Zichy Mihállyal, a Kézirattár kutatójával beszélgetett Tóth Péter kulturális menedzser, a könyvtár webestartalom-pakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a csevej elkészültét.   Az OSZK alapítási ünnepéhez kapcsolódóan 2023. november 23-án ünnepélyes keretek között adták át a törzsgárda-elismeréseket, ez alkalommal Zichy Mihály 40 éves munkáját méltatták.    A Zichy családból nem csak politikusok, jelentős közéleti személyiségek kerültek ki. Feltűnően sok a művész, világutazó, tudós, megannyi érdekes karakter. Egy távolabbi rokon, a grafikus Mihály a 19. században az orosz cári család udvari festője volt, idehaza elsősorban Az ember tragédiája illusztrációiról híresült el a képzőművész.   A hatgyermekes Zichy Mihály dédapja, Zichy János alapította meg az országos iskolaszanatórium-hálózatot, de volt Zichy a Nemzeti Múzeum vezetője, sőt az ország kultuszminisztere is.   Tartalom:    01:40 Az otthon lassan tudatosuló identitás és az óvodai vélemény arról, hogyan ehet egy grófgyerek cseresznyét 04:05 Egyházi iskolából műszaki pályára 07:20 1983, a nemzeti könyvtár raktárosa 10:16 Miksa császár ősnyomtatványából kiderült, hogy mi a helyzet a nemzetállamokkal 14:03 Karsai Orsolya kezembe nyomott egy beszámolót a hétéves háborúról 18:20 Zichy József apjáról, Ferencről mintázhatta Jókai a kőszívű embert 22:48 Az átlőtt Komáromy-napló 27:50 Kéthly Anna rendcsinálása, akkor van rend, ha mindenkinek hajlék van a feje fölött 31:08 Thallóczy fölényes tudása és a társadalom szent naivitása: nem tudták, hogy az első világháború, azaz az armageddon közelít 38:00 Káoszból rendet csinálni, ez a hagyatékfeldolgozás kulcsa, de a Zichy-hagyaték még hátravan 40:46 Az értékrendet tovább kell adni, azt nem lehet elvenni 41:40 Fotóelemzés Vörösmarty fröccsével 46:38 AA soron következő kutatás többségében még nem publikált első világháborús beszámolókról szól

Az említett művek:    Az átlőtt Komáromy-napló. A kötet Komáromy Lajos első világháborús emlékeit, tapasztalatait tárja az olvasó elé. A kiadvány gondozását dr. Baumgartner Bernadette és dr. Zichy Mihály történészek vállalták (https://anziksz.com/naplojegyzetek-az-elso-vilaghaborus-harcterrol-es-az-orosz-fogsagbol/van-kepunk-hozza/2022/12/23/) Kéthly Anna szociáldemokrata politikus emigrációs levelezése (https://www.oszk.hu/kiadvany/szamuzve-de-le-nem-gyozve) Segítség nehéz időkben. Levélválogatás Thallóczy Lajos hagyatékából. Nem véletlenül dedikált neki Gárdonyi Géza a következő szavakkal: „Thallóczy Lajosnak, az egyetlen goromba embernek, aki akkor kedves, ha goromba.” (https://www.oszk.hu/kiadvany/segitseg-nehez-idokben)   Fotók forrása: https://vazsonyko.blog.hu/2022/02/28/a_zichy_csalad_hazalatogat 1. Fotó: Illusztris vadászat a Kab-hegyen a 30-as években. A kép bal oldalán Széchenyi Zsigmond író, legendás vadász, mellette Bánffy Miklós, Sopron városának egyik megmentője, volt külügyminiszter, írófejedelem áll. Mellette középen Zichy István, a Magyar Nemzeti Múzeum későbbi igazgatója áll, mögötte kalapban pedig Zichy Pál látható. A vadászház előtti kerítésen „a nap hőse”, Hunyady Ferenc ül – ő lőtte ugyanis a szarvast. Mellette Zbinyovszky erdőfelügyelő és Tubert erdész állnak.  2. Fotó: A Zichy család tihanyi túrája a 30-as évekből. A fotón bal oldalon Zichy Pál áll, mellette Pali bácsi, a család rokona, előttük pedig Zichy Péter és öccse, Zichy György.  3. Fotó: Zichy Pál (Paxi) látható édesapjával a kastély udvarán. 

2023. december 12-én Farkas Gábor Farkas 41. előadását tartotta az első magyarországi nyomtatványról. A krónikaturné magyarországi szakaszán 7650 kilométert, Partiumban és Erdélyben 1592 kilométert, összesen 9242 kilométert autóztunk. Megjelentettük a Budai krónika fakszimile másolatát, amelyet országos körút keretében mutattunk be a hazai, a partiumi és az erdélyi magyar közösségnek. A kötet megvásáriolható: https://chronica.oszk.hu/

Elhunyt Ferdinandy György, József Attila- és Prima Primissima díjas író 🖤
Történeti Fénykép- és Interjútárunk őriz egy 1981-es interjút, amelyet Ferdinandy György egyik londoni útja alkalmából adott a BBC Magyar Adásának.
Szeretettel emlékezünk. 

Felolvasó: Tornai Erika Vajdasági Vakok és Gyengénlátók Szövetsége, 2002 A felvételt a Vakok és Gyengénlátók Vajdasági Szövetsége készítette 2002-ben, Újvidéken a Ciceró Kiadónál (Budapest) megjelent kötet alapján.

MEKBEN: https://mek.oszk.hu/22200/22217/index.phtml#

Karácsonyi emlékek [Hangoskönyv] / szerkesztő, felolvasó Ambrus Attila József

MEK: https://mek.oszk.hu/17600/17673/index.phtml#

01-Karacsonyi_emlekek.mp3 - Örömhír (Lukács evangéliuma) (03:01 min) 02-Karacsonyi_emlekek.mp3 - Gárdonyi Géza: Karácsonyi ének (03:14 min) 03-Karacsonyi_emlekek.mp3 - Harsányi Zsolt: Betlehem (06:51 min) 04-Karacsonyi_emlekek.mp3 - Tömörkény István: A szent hét a homokon (16:13 min) 05-Karacsonyi_emlekek.mp3 - Kosztolányi Dezső: Arany diók (09:41 min) 06-Karacsonyi_emlekek.mp3 - Mikszáth Kálmán: Karácsonyi legendák (11:41 min) 07-Karacsonyi_emlekek.mp3 - Móra Ferenc: Karácsonyi misztérium 1928-ban (12:11 min) 08-Karacsonyi_emlekek.mp3 - Krúdy Gyula: Az ügynök karácsonya (10:41 min) 09-Karacsonyi_emlekek.mp3 - Móricz Zsigmond: Boldog Karácsonyt! (08:15 min) 10-Karacsonyi_emlekek.mp3 - Babits Mihály: Karácsonyi Madonna (15:30 min) 11-Karacsonyi_emlekek.mp3 - Gárdonyi Géza: Karácsony a názáreti házban (05:32 min) 12-Karacsonyi_emlekek.mp3 - Christoforo Colombo: Útinapló (részletek) (14:20 min) 13-Karacsonyi_emlekek.mp3 - Hans Christian Andersen: A fenyőfa (23:06 min)

A MEK-ben található a hangoskönyv: https://mek.oszk.hu/12300/12377/

Az OSZK és a Szent István Társulat (SZIT) közös szervezésében nyílt meg 2023. november 13-án a „…ki most tétlenségben marad, nincs jövője” című időszaki kiállítás.

A katolikus közművelődést szolgáló egyházi társulat Magyarország legrégebbi folyamatosan működő könyvkiadója. Ebbéli tevékenységét XI. Piusz pápa az Apostoli Szentszék könyvkiadója kitüntető cím adományozásával is elismerte 1923-ban. A megjelenteket Rózsa Dávid főigazgató köszöntötte. Beszédében elmondta, hogy a SZIT „egyszerre egyházi és világi, identitását illetően nemzeti és katolikus, funkciójában kiadó és nyomda, 175 éve unikális szervezet, amely mindig a közművelődés ügyét szolgálta katolikus szellemben”. A kiállítást Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása, esztergom–budapesti érsek és a SZIT fővédője nyitotta meg. Előadásában hangsúlyozta, hogy „a nyomtatott könyv küldetéssel bír, szükség van rá, ezért a Szent István Társulat tevékenysége ma is aktuális”. A társulat hosszú és fordulatos, 175 éves történetét bemutató tárlatot Sarbak Gábor, a HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport vezetője és a Szent István Társulat elnöke mutatta be. Kurátorok: Bárány Zsófia, Dede Franciska és Klestenitz Tibor.

A „Madách-színház” igénye. Madách Imre nem is szánta színpadra legendás művét? Az 1883-as ősbemutatótól az 1926-os dupla budapesti bemutatón keresztül a vetített remegő hátterű szegedi előadásig – Az ember tragédiája bemutatóinak újításai. Az OSZK tizenkettedik podcastjében Kis Domokos Dániellel, a Színháztörténeti és Zeneműtár kutatójával beszélgetett Tóth Péter kulturális menedzser, a könyvtár webestartalom-pakolója. Solymosi Ákos hangmérnök segítette a munkánkat. Tartalom: 01:00 Bartók-bemutatókkal kezdődött minden 02:40 Madách születésének 200. évfordulója és Az ember tragédiája bemutatójának 140. évfordulója 04:09 Sokat kellett kihúzni a műből, mégis sikeres lett az 1883-as premier 06:20 Negyven évig nem nyúltak a Paulay-darabhoz 08:11 Le lehet és kell is egyszerűsíteni a díszletet 09:28 A tömegjelenetek megformálásának vitái 10:38 Harminc lemezre rögzítették a bemutatót 14:36 Az 1926-os dupla bemutató nagy közönsége 17:09 Negyvenkétezer néző a nyári szegedi előadásokon 19:20 A forgó nézőtér terve 22:30 Díszletekről rádiósstílusban 25:20 A látvány elveheti az értelmet a Madách-műről? 26:40 Sokáig dolgozik az előadás az emberben 27:40 A párizsi álom értelmezése a prágai színben 28:40 Madách aranyköpései Linkek: Kiállításunk december végéig látható: https://oszk.hu/madach200 Az ember tragédiája https://mek.oszk.hu/00800/00849/html/ Paulay Ede https://mek.oszk.hu/08700/08756/html/szocikk/w/30/30220.htm Hevesi Sándor https://kultura.hu/150-eve-szuletett-hevesi-sandor-a-nemzeti-szinhaz-legendas-igazgatoja/ Oláh Gusztáv https://mek.oszk.hu/04100/04135/html/Miko.htm Németh Antal https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz16/143.html Bánffy Miklós https://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz24/479.html

Hogyan mondjunk jól verseket? Az időmértékes verseléstől a recitálásig Áprily Lajos Ének a Küküllőhöz című versén keresztül. Az OSZK tizenegyedik podcastjában Deák-Sárosi László két könyvéről a szerzővel Tóth Péter kulturális menedzser, a könyvtár webestartalom-pakolója beszélgetett. Tartalom: 01:20 A nyelv és a kód nem csak az intonációból szól 02:28 Újító és összegző munka A háromszólamú vers – Új magyar verstan című könyv 03:20 A vers eredetmítoszai 05:40 A klasszikus időmértékes verselés zenei alátámasztása 06:40 Versmondás, szavalás, skandálás, recitálás, éneklés 11:30 Mire képes a hangerő a versmondásban? 13:24 A szavaló érzelmei nélkül nincs versmondás 15:06 Tíz színész és hat színészhallgató recitálta Deák-Sárosi László válogatott kedvenc verseit 16:20 A néma olvasás miatt elveszik a ritmus 18:33 A recitálást meg lehet tanulni 19:33 A megzenésített versek szerepe a versmondásban, Kasó Tibor dalnok 24:30 Áprily Lajos Ének a Küküllőhöz című versét Szemerédi Bernadett adja elő 28:13 A pozsonyi csata, 907 – eposz A háromszólamú vers verstani monográfiához hangzó Példatár tartozik, 66 klasszikus magyar vers tapasztalt, jeles színészek és tehetséges színészhallgatók recitálásában, amelyek versvideóként elérhetők a lejátszási listánkon: https://bit.ly/3SZOLAMUVERS A könyv bemutatója: https://www.oszk.hu/rendezvenyek/haromszolamu-vers-uj-magyar-verstan A háromszólamú vers – Új magyar verstan itt vásárolható meg: https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/irodalomtortenet/a-haromszolamu-vers Földi János: https://mek.oszk.hu/02200/02228/html/03/130.html Négyesi László: https://mek.oszk.hu/01900/01905/html/index1894.html Pálóczi Horváth Ádám: https://mek.oszk.hu/02000/02060/html/paloczi.htm Kasó Tibor: https://soundcloud.com/kas-tibor A pozsonyi csata, 907 – eposz itt vásárolható meg: https://www.libri.hu/konyv/deak-sarosi_laszlo.a-pozsonyi-csata-907-eposz.html

2023. október 19-én mutatták be könyvtárunkban Mikó Árpád legújabb kötetét Régi magyar bibliofilek nyomában I–II. Tanulmányok a magyarországi reneszánsz könyvkultúra és miniatúrafestészet köréből, 15–17. század címmel. A téma és a kötetek szépsége az érdeklődők számán is megmutatkozott, hetven fő regisztrált a bemutatóra. A vendégeket és a szerzőt Rózsa Dávid főigazgató köszöntötte. Beszédében hangsúlyozta, hogy Mikó Árpád „szövegei a kritikus gondolkozás és a sokirányú megismerés óhajtásának lenyomatai.” A szerző a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének igazgatója, az OSZK állandó olvasója és látogatója. A szerzővel Zsupán Edina, Farbaky Péter és Földesi Ferenc beszélgetett.

Itt a Szabad Európa Rádiója, a szabad Magyarország hangja!

Adásba került: 1956.10.23 16:10

Hossz: 0:13:57

Cím: Üzenetek

Szerkesztő: Hunyadi Katalin

További hanganyagok itt.

„Finita Bude anno Domini MCCCCLXXIII in vigilia penthecostes: per Andream Hess” – befejeződött Budán az Úr 1473. esztendejében pünkösd előestéjén Hess András által.
A Budai Krónika (továbbiakban Chronica) fenti, utolsó mondatával kezdődik a magyar nyomdászat története. A hetven levelet (ebből 133 nyomtatott lapot) tartalmazó latinn nyelvű kisfólió könyv tíz példányban maradt fenn a világon.

Szabó Sipos Barnabás színművész előadásában meghallgathatjuk a Chronica Hungarorum történetét a biblikus kezdetektől a hun történeten át Mátyás király 1467-es moldvai hadjáratáig. A fejezetek között hallható zenei áttűnések, illetve a legvégén elhangzó hősi ének Hetényi Milán és Illés Gábor munkája. Reményeink szerint a hangoskönyv segít eljuttatni oda is a történeti szöveget, ahová a nyomtatott betű nem érhet el, így a vakok és gyengén látók is élvezhetik Pannónia krónikáját, amely „minden magyar ember számára kedves és szívderítő”.

https://chronica.oszk.hu/hangoskonyv/

Farkas Gábor Farkas előadása a Budai krónikáról, a Magyar Kultúra magazin bemutatóján, 2023. június 5-én.

550 éve, 1473. június 5-én fejezte be Hess András budai nyomdája az első magyar könyv, a Budai krónika munkálatait. Ennek emlékére a Magyar Kultúra májusi száma Könyv címmel jelent meg a magyar könyv múltját és jelenét járva körül. A Magyar Kultúra magazin májusi számában számos interjú jelent meg a könyv témát körüljárva, amelyek közül a szervezők egy-egy fontosabb kérdést emeltek ki a mai eseményre. Szó esett a Budai krónika friss hasonmás kiadásáról, olvasás-népszerűsítésről több szempontból, valamint a könyvről mint fizikai tárgyról.

Benedek Elek: Válogatott mesék

Erős János A deszkavári királyfi Babszem Jankó A kicsi bojtár Bolond Istók Mirkó királyfi A vasorrú bába Világszép Ilonka Az aranyhajú ikrek Béka királykisasszony A két borsökröcske Üssed üssed botocskám Rózsa királyfi Az aranyszőrű bárány A szegényember és a halál

A MEK-ben található a hangoskönyv: https://mek.oszk.hu/15200/15200/index.phtml

William Shakespeare: Romeo és Júlia [Hangoskönyv]  

Fordította: Kosztolányi Dezső

Felolvasta Homonai István

https://mek.oszk.hu/07000/07036

Fordító Szabó Ede ; felolvasó Joó László (Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének hangoskönyvtára ; 873.) Elérhetősége a Magyar Elektronius Könyvtárban: https://mek.oszk.hu/03000/03081

Az 54. Könyvtáros Vándorgyűlésen elhangozzt előadás.

A nemzeti könyvtár feladatai, együttműködései és innovációi a kulturális örökségünk megőrzése érdekében.

Mészáros Tamás, főosztályvezető, Országos Széchényi Könyvtár Gyűjteménymegőrzési Főosztály

Horváth Diána, osztályvezető, Országos Széchényi Könyvtár, Állományvédelmi és Restauráló Osztály

Rényi Mátyás Attila, osztályvezető, Országos Széchényi Könyvtár, Digitális Megőrzési Osztály

Vannak legendás egyfejű sárkányok – és van a leglegendásabb egyfejű sárkány. Vannak mesék, amelyeket nem lehet elégszer meghallgatni – és vannak színészek, akiket nem lehet elégszer meghallgatni. Stúdiónkban 2022 végén rögzítettük diafilmtárunk Süsüjének hangos-énekes felvételét Bodrogi Gyulával. Nézzék a Youtube-on, és hallgassák itt azzal a szeretettel, amellyel elkészítettük karácsonyi meglepetésünket Önöknek.