százhold - Veiszer Alindával

Az 1956-os forradalom 70. évfordulója kapcsán Veiszer Alinda dr. Aliczki Katalinnal, az Októberi zongoraszó című kötet szerzőjével beszélget.

Az ifjúsági regény eredetileg terápiás céllal született: egy nagyapa emlékeiből, családi titkokból és apró történetekből bontakozik ki egy egész korszak, amelynek fontos helyszíne Debrecen, hiszen a forradalom első fegyveres összecsapása itt történt.

Hogyan lehet közelebb hozni '56-ot a mai gyerekekhez? Mit keresnek a regényben ludak? Mit jelentett a titok és a hallgatás akkor egy kisgyereknek? És miért fontos, hogy minél többet beszéljünk a múltról? Személyes emlékek, családi titkok és történelmi sorsfordulók egy ünnepi beszélgetésben.

A Pagony 25. születésnapján, a Dürer Kertben rögzített élő beszélgetés résztvevői Veiszer Alindával a gyerekirodalom határait feszegetik: tabukról, szülői félelmekről, nehéz témákról és arról beszélgetnek, hogyan segíthetnek a történetek a gyerekeknek megérteni a világot, és oldani a szorongásaikat.

Vajon mindenről lehet írni? Lehet-e halál egy gyerekkönyvben? Van olyan téma, amiről nem szabad írni a gyerekeknek? És vajon melyik szerző tudná megölni a saját szereplőjét?

Merészség és biztonság a gyerekirodalomban.

Szabó T. Anna, Lackfi János, Harcos Bálint és Varró Dániel arról mesél Veiszer Alindának, hogy milyen verseken nőttek fel, mikor dőlt el, hogy költészettel fognak foglalkozni, és miért jó egyáltalán verset olvasni, hallgatni vagy írni.

Szóba kerülnek az első versek, meghatározó költők és persze Weöres Sándor, akinek egy verse még egy afrikai faluban is különös utat járt be. Mesélnek arról is, hogy melyik korosztállyal nehéz verset hallgatni, segít-e a zene a költészetnek, és milyen témákat kerülnek, amikor gyerekeknek írnak.

Vajon történt-e nemzedékváltás a gyerekeknek szánt költészetben? Mit kezd a mesterséges intelligencia a verssel? A Pagony 25. születésnapján megrendezett fesztiválon felvett beszélgetésből az is kiderül, milyen témához nem nyúlna egy gyerekeknek alkotó költő, és hogy miért jó egyáltalán verset olvasni, hallgatni – vagy éppen írni.

Versekről lazán és szenvedélyesen.

Hogy kerül Dürer rinocérosza egy gyerekkönyvbe? Veiszer Alinda Révész Emese művészettörténésszel és Herbszt László illusztrátorral Dürer híres rinocéroszáról, fametszetről, a térképekről és arról beszélget, hogy hogyan született meg a Ganda és Babita utazása című különleges nyomdatechnikával megjelent könyvük és annak egyedülálló vizuális világa.

Mit árul el egy 500 éves fametszet a korról, és hogyan változik meg a világ, amikor új kultúrák és addig ismeretlen tájak kerülnek egymás mellé? Szó esik arról is, hogyan lehet képeskönyvet írni és képekben gondolkodni, és hogy miért fontos, hogy a gyerekek minél hamarabb közel kerüljenek a képzőművészethez.

Ez a családi kötet egyszerre kalandregény, képeskönyv és művészkönyv, amit érdemes együtt olvasni, nézni és megfejteni. A könyv és a beszélgetés különleges belépő a képzőművészet világába – az egész családnak.

(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Veiszer Alinda vendégei Halász Emese, azaz Indigo és Borsi Bálint - a Z generáció hangjaira figyelünk.

A Hallunk titeket című kötetben mai előadók dalszövegei olvashatók Krúbitól Beton.Hofiig, akiknek a dalait egy egész generáció hallgatja. De mit jelent fiatalnak lenni a 2020-as évek Magyarországán? Mi történik, ha a dalszövegeket nem csak hallgatjuk, hanem olvasni is kezdjük?

A dalokat Borsi Bálint költő, műfordító és tanár jegyzetei kísérik, és segítenek eligazodni az irodalmi és kulturális utalások, szlengek és rejtett kapcsolódások között. Hogyan ír Emese, honnan jönnek a történetei, és mi minden kerül egy dalba? Miért megkerülhetetlen a közélet és a politika a mai dalszövegekben, és hogyan kapcsolódnak klasszikusokhoz, elődökhöz?

A beszélgetésben Indigo Nárcisz című dalát és a közönség egyik kedvencét, a Sivatagot is közösen olvassuk, elemezzük, és az is kiderül, hogyan születtek ezek a szövegek.

Hallunk titeket!

Veiszer Alinda vendége Kertész Erzsi, a Panthera-univerzum megalkotója, akivel a népszerű sorozat kulisszái mögé nézünk.

Mi adta a regény alapötletét, és mi történik, amikor hat különböző személyiség kerül összezárva egy veszélyes helyzetbe?

Kiskamaszok, erős karakterek, inspirátorok és szabotőrök, két törzs, személyiségváltozások, társadalmi kérdések – és egy hegy...

Kertész Erzsi pszichológusként különös figyelemmel építi a szereplőit: mindegyikük önálló személyiség, saját belső világgal.

Hogyan változtak a szereplők az elmúlt tíz évben, mennyi veszély fér bele egy kamaszoknak szóló kalandregénybe, és hogyan lett Rozika néni egy egyszerű mellékszereplőből a sorozat egyik emblematikus figurája.

A hetedik kötet apropóján ezekről is hallhatsz!

(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Veiszer Alinda vendége Molnár Jacqueline illusztrátor, az Év Gyerekkönyve Díj idei Életműdíjasa, akinek jellegzetes képei generációk óta meghatározó részei a magyar gyerekkönyveknek, többek között Lackfi János és Lázár Ervin köteteit is életre keltik.

Erős színek, humor és rengeteg apró geg – Jacqueline képei első pillantásra felismerhetőek. De honnan jön ez a különleges látásmód? Mennyire formálta a barcelonai élet és a gyerekkori emlékek sora?

Beszélgetünk a Bújócska és a Robotok című saját köteteiről, a Covid és a mesterséges intelligencia hatásáról és arról, miért lehet éppen most reneszánsza az emberi alkotásnak.

A kiszolgáltatottság és a társadalmi problémák iránti érzékenység mellett Vasarely, az erős családi örökség és egy különleges, menekült gyerekek történeteit feldolgozó barcelonai műhely is helyet kap a beszélgetésben.

Jacqueline mesél arról is, hogyan hatott rá az animációs filmes múltja, miért nem lett végül rajzfilmes, szóba kerül a Plastic Monster projektje, hogy honnan jönnek az ötletei, és az is, hogy miért tudja a rajzolás minden feszültségét feloldani.

(Fotó: Hartyányi Norbert)

A 121 vers, ami összetöri/összeragasztja a szíved című kötetről beszélget Veiszer Alinda Péczely Dóra szerkesztővel és Krizbóval, az illusztrátorral.

Mi történik, ha egy verseskötet két oldalról olvasható? Mi köti össze a verseket, és hogyan és miért van egyszerre jelen bennük a szerelem, a veszteség, az önsértés, a családon belüli erőszak, a fájdalom és a továbblépés lehetősége? Miért fontos ezekről beszélni, és mit adhat az, ha valaki felismeri: nincs egyedül, és nem az ő hibája?

Miért fekete-piros a kötet? Hogyan lehet egyáltalán verset illusztrálni, és hogyan találkozik a költő, az illusztrátor és az olvasó saját olvasata? Miért éppen egy Varró Dani-vers Krizbo kedvence? Hol ér össze a két oldal, miért kell szó szerint megfordítani a könyvet, és miért szerepel benne kétszer ugyanaz a Kosztolányi-vers?

(Fotók: Dénes Nóra és Gordon Eszter / Pagony)

Veiszer Alinda vendége a Csimota Kiadó: Csányi Dóra főszerkesztővel és Szabó Sándor szerkesztővel a silent book műfajáról beszélgetnek.

Hogyan lehet képekkel történetet mesélni, és megmutatni traumákat, az autizmust, az élet és a halál kérdéseit vagy éppen a demenciát?

Máray Mariann, Iván Zsuzsanna és Szegedi Katalin különleges kötetei egészen más olvasási élményt adnak: lassításra, figyelemre és saját történetek alkotására hívnak. A képek nem egyszerűen történetet mesélnek, hanem beszélgetésre ösztönöznek, megszólalni tanítanak, és segítenek nehéz élethelyzetekben, amikor azt gondoljuk, nincsenek szavak.

De a csendes könyvek lehetnek játékosan formabontók is, és a hétköznapi, vicces történeteknek is helyük van bennük!

Hallhatsz Szinvai Dániel Álmomban az eső című csendes regényéről, és szóba kerül a Bibliai történetek sorozat is – mindkettő az Év Gyerekkönyve Díj nyertese.

Veiszer Alinda vendége Grancsa Gergely, a Tilos az Á Könyvek szerkesztője, akivel a Hangulatjelentés, a Költővel nem járnék és a Nem mondtam nemet kapcsán beszélgetünk.

Hányféleképpen gondolkodhatunk Petőfiről? Milyen a húszévesen elkezdett önálló élet és mindezeken keresztül egy generáció közérzete?

Hogyan lesz egy novelláskötetből korlenyomat? Mit árulnak ezek a szövegek a közérzetünkről, a generációk közötti párbeszéd nehézségeiről vagy éppen a felnövés bizonytalanságáról?

Mi alapján választ szerkesztőként: kell-e feltétlenül „fontos témáról” szólnia egy szövegnek, vagy elég, ha jól van megírva?

Szóba kerül Balássy Fanni Bocs, hogy élek című, felnőtteknek is szóló kötete, a „jó gyerek” szerepe, a kényszeres szabadkozás, az igenek és nemek kérdése, valamint az, hogyan tágulhat egy apró személyes történet sokkal nagyobb történetté.

Négy könyv és egy szerkesztő arról, hogyan érezzük magunkat ebben a világban.

Veiszer Alinda vendége Mrena Julianna, a Mamikornis szerzője. Egy különlegesen illusztrált és vicces mesekönyvről beszélgetnek: kiderül, mi történik, amikor a tündérmese után elkezdődik a valódi anyaság, de szó lesz még határokról, csodákról és arról is, miért fontos, hogy a mesék a nehézségekről is merjenek beszélni. Miért a verses mese a legjobb eszköz ehhez?

A beszélgetés végén a kétnyelvűség és az olvasásra nevelés is szóba kerül: megtudhatod, miért fontos a szerzőnek, hogy történetei egyszerre legyenek költőiek, közérthetők, és segítsék is a gyerekeket az olvasás megszeretésében.

(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Veiszer Alinda vendége Bojti Anna író, játéktervező, aki a Pagony Játékkiadó vezetője is. Nála a könyv és a játék kéz a kézben jár!

Hogyan készül egy olyan könyv, amelyben az olvasó dönti el a történet alakulását? Milyen logika kell ahhoz, hogy egy kalandkönyv minden útja működjön?

Szó lesz A láthatatlan kincs című pénzügyi edukációs könyvéről, logikai rejtvényekről, a Csend apó kertje és az Éjszaka az állatkertben kulisszatitkairól, sőt az is kiderül, hogy hamarosan érkezik Az elveszett szülinapos című kötete is!

Hogyan lesz egy ötletből társasjáték, melyik volt Anna legelső játéka, és miért rajonganak a gyerekek azokért a történetekért, amelyekben ők maguk a főszereplők? A Vidámpark a város fölött különleges böngészője is szóba kerül, amelyet Anna lányának, Pásztor Emmának a rajzai keltenek életre, tele apró részletekkel és filmes utalásokkal.

Játssz, nyomozz és kalandozz velünk!

(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Veiszer Alinda vendége Gimesi Dóra és Rofusz Kinga, a Teknősidő című kötet alkotói, akik egy különleges képeskönyvről beszélgetnek. A könyv egy kislány és teknőse évtizedeken átívelő barátságán keresztül szól időről, veszteségekről, újrakezdésekről és azokról a kapcsolódásokról, amelyek egy életen át elkísérnek bennünket. Egy könyv, ahol a szöveg és a kép együtt lélegzik.

De mit fejeznek ki a színek, a kompozíciók vagy épp a vissza-visszatérő cipőkopogás? Milyen a világ egy teknős szemszögéből? Mit mesélnek el az illusztrációk, amit a szöveg már nem mond ki?

Kulisszatitkok a kötet születéséről, és arról, hogyan lehet a nehéz témákról is reményt adó történeteket alkotni; egy inspiráló beszélgetés a népszerű alkotópárossal a képek, a mese és az összetartozás erejéről, és arról, hogy milyen színű az idő.

(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Miért éppen a túrórudi lett a hazához kötődő jelkép? Mit élnek át a gyerekek, amikor új országba költöznek, vagy éppen hazatérnek?

Veiszer Alinda Raskó Gabival, a Hoztok nekünk túrórudit? és a Hoztok nekünk még több túrórudit? című könyvek szerzőjével beszélget.

A két kötet külföldön élő magyar gyerekek történetein keresztül, gyerekszemmel mesél a költözésről, az újrakezdésről, a honvágyról, a beilleszkedésről és a hazatérésről – őszintén, humorral és sok érzelemmel.

Raskó Gabi saját gyerekkori élményeiről is mesél, de szó lesz az identitásról, a kulturális különbségekről, a honvágy feldolgozásáról és a szülők szerepéről is.

Kiderül az is, milyen tanácsokat adna a hazatérő gyerekeket fogadó tanároknak, miért él ma Balin, milyen élmények formálták őt gyerekként és felnőttként, és hogyan lett egy személyes történetekből született könyvsorozat egyszerre segítség a külföldön élő magyar családoknak és inspiráló utazós könyv az itthoni gyerekeknek.

Veiszer Alinda Szentendrei Judittal beszélget a Közelebb, mint gondoltam című regényről, amely két párhuzamos naplón keresztül kapcsol össze egy anyát és a lányát ugyanabban a városban, Pécsett, ugyanabban az életkorban, két egészen más korszakban: 1989-ben és 2024-ben.

Balatoni nyár, első szerelem, két 15 éves lány és két korszak, amelyek egyszerre tűnnek távolinak és meglepően ismerősnek.

Szó lesz az első rendszerváltás kamaszként megélt élményeiről, a gyorsan változó világról, az illatos radírokról, az angolt tanuló orosztanárról, a vállalkozási lázról, a klímaváltozásról – és persze arról is, hogy mitől más egy mai kamasz, és miben ugyanolyan, mint harmincöt évvel ezelőtt.

Vajon a világ változott többet, vagy mi?

(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Milyen a kortárs lengyel gyerekirodalom? És miért érdemes odafigyelni rá?

Veiszer Alinda vendégei Körner Gábor, számos lengyel gyerekkönyv fordítója és Győri Hanna, szerkesztő, a Kreatív Európa program projektmenedzsere.

Öt különleges könyvön keresztül beszélgetünk arról, mitől olyan izgalmas a lengyel gyerekirodalom: miért nyúl könnyebben nehéz témákhoz, hogyan mesél a hatvanas évekről, alkoholizmusról vagy éppen vakságról, és miért ennyire erős a vizuális világuk? Szó lesz az Ancsa avagy a tüsszögő svájcisapka fordítási kihívásairól, az Apa üvege beszélgetést indító erejéről, a Kamill, aki a kezével látkülönleges világáról, és arról is, hogy hogyan lesznek érzésekből képeskönyvhősök Az öröm trambulinon ugrál és A türelem lekvárt főzlapjain.

Öt könyv, rengeteg humor, fordítói kulisszatitkok és egy olyan irodalom, amely nem fél fontos kérdéseket feltenni. Az adásban szereplő könyvek az Európai Unió támogatásával, a Kreatív Európa program keretében jelentek meg.

Az adás Európai Unió támogatásával, a Kreatív Európa program keretében jött létre.

(Fotó: Gordon Eszter / Pagony és Szondy Dalma)

Miért olyan fontos, hogy a gyerekek kapcsolatban legyenek az idősebb generációval, legyen az nagyszülő vagy a szomszéd öreg néni? És mi történik, ha ez a kapcsolat hiányzik?

Veiszer Alinda vendége Bojti Andrea gyermekpszichológus, akivel a Rózi és Musza,a Nagypapa őrangyala és Az Őszirózsa Villa meghódításacímű könyvek mentén járjuk körül a generációk közötti kapcsolatokat, a családi történetek erejét, valamint az öregedés, a betegség, a demencia és a veszteség kérdéseit.

Hogyan segíthetnek ezek történetek közelebb hozni egymáshoz a generációkat? Mit tehetünk, ha egy gyerek fél az idősektől? És milyen szerepe lehet egy könyvnek a legnehezebb családi helyzetekben?

Három kötet, egy érzékeny téma, és rengeteg kapaszkodó közös beszélgetésekhez.

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A százhold támogatója az Erste.

Az adás Európai Unió támogatásával, a Kreatív Európa program keretében jött létre.

(Fotó: Mészáros Annamária)

Miért szép egy sínpár? Mi az a holdfényjelző? Hogyan kerül Woody Allen a New York-i metróba? Hallottál már a metróbuszról?

Veiszer Alinda vendégei Kovács Tamás György urbanista, A villamos, A metróés a frissen megjelent A busz című kötetek szerzője, valamint Szinvai Dániel, az illusztrátor.

Beszélgetünk városról és közlekedésről, a könyvek pontos, lenyűgöző, festményszerű képi világáról, elrejtett érdekességekről, és arról, hogyan lehet egy gyerekkönyv egyszerre látványos, játékosan informatív és szakmailag hiteles. Mi köze a villamosreneszánsznak az élhetőbb városokhoz, és hogyan hat a jól működő közösségi közlekedés a mindennapi életünkre? És vajon merre indulhat tovább a sorozat? Vizuális csemegék, meglepő tények, közlekedési kultúra és három szuper kötet – nem csak járműmániásoknak!

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A százhold támogatója az Erste.

(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Veiszer Alinda vendége Návai Péter tanár, akivel a történelemmesélés határait és lehetőségeit járják körül.

Szóba kerül a Jöttünk, láttunk, itt maradunk című többszörösen díjnyertes kötete, amely a Végtelen Töri sorozat első része. A vizuálisan is izgalmas könyv a honfoglalás korának viharos idejébe repít. Szó esik legendákról, Árpád-házról és arról is, hogy hogyan hat mindez a mai gondolkodásunkra, lehet-e máshogy tekinteni a történelemre, mint politikára.

Tanári tapasztalatain keresztül és az Abszolút Töri sorozat kapcsán arra is kitérnek, hogy hogyan lehet "visszautaztatni" a diákokat a múltba, milyen eszközök működnek ma náluk, és milyen lenne az ideális történelemtanítás - túl a lexikai tudáson.

Utazz velünk a múltba – és a történelembe!

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

Miért veszítjük el az olvasó gyerekeket a 6. osztály környékén? És hogyan lehetne visszatalálni hozzájuk?

Veiszer Alinda vendége Vinczellér Katalin, a Veres Pálné Gimnázium tanára, akivel az irodalomtanítás jelenéről és jövőjéről beszélgetünk.

Miért áll közelebb egy mai Villon-fordítás a diákokhoz, mint gondolnánk? Az a legfontosabb, hogy valaki elolvasta-e a kötelezőt, vagy inkább az, hogy megszeresse az olvasást?

Miért szorulna újragondolásra a NAT, a kerettanterv és az érettségi, és milyen szakmai víziók segíthetnének közelebb hozni az irodalmat a mai gyerekekhez?

Hogyan válhat ALegyek Ura, Az emlékek őre belépővé más művekhez és az irodalom egészéhez? Kik azok a kortárs szerzők, akik élő kapcsolatot teremthetnek a diákok és az irodalom között?

Egy izgalmas beszélgetés olvasásról, tanításról, kánonról és arról, hogyan lehetne az irodalom újra személyes ügy a gyerekek számára.

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A százhold támogatója az Erste.

Veiszer Alinda vendége Berg Judit - irány a 20 éves Rumini-univerzum! Kalandregény-írás, tengeri világépítés, humor, erkölcsi és filozófiai dilemmák is szóba kerülnek. De hogyan született meg anno egy fejből mesélt történetből az egyik legnépszerűbb sorozat, és ki olvassa el legelőször a kéziratot? Hogyan változtak az évek során a gyerekolvasók, miért fontos több kultúrát megismerni? Vajon miért Robin Hood Berg Judit örök ideálja - és mi baja a Harry Potter írójával?

Megtudhatod, lesz-e egyszer valóban Rumini kapitány, és hogy mennyi kaland van még Berg Judit fejében.

Kulisszatitkokról is hallhatsz: milyen témák formálják a következő nagy Rumini-regényt: ősi legendák, kolumbiai smaragdbánya, barátság, féltékenység is alakítja az eddigi legösszetettebb Rumini-történet, melynek felépítéséhez már Excel-táblázatra is szükség volt.

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Veiszer Alinda vendége Agócs Írisz, aki szerint mindenki tud rajzolni, ahogy ez a Rajzolj egy krumplit! köteteiből is kiderül. Nem tökéletes vonalak kellenek, hanem hogy elkapjuk a karaktert, legyen az egy vombat vagy egy pelikán.

Beszélgetünk a rajzolás öröméről, a "vonalból kimenni ér" felszabadító élményéről, arról, hogyan oldhatja a rajzolás a görcsöket még felnőttkorban is, és milyen folyamatos megfigyelésben él az illusztrátor.

Szó lesz arról is, milyen volt egy nemzetközi kiadónak dolgozni, hogyan született meg a világmegmentő Mici karaktere, és hogy miért fontos gyerekszemszögből beszélni a világról.

Hallhatsz a hamarosan érkező könyvéről, a Növényevő Gáborról is - ami nem megmondani akarja, hogyan kell élni, hanem inkább kíváncsivá tesz mások nézőpontjára.

Kiderül, miért van szükség az alkotáshoz csendre, hogyan kapcsolódik az álomkutatás és a módosult tudatállapot a világteremtő illusztrációikhoz, hogyan alakította egymást folyamatosan Berg Judit szövege és Írisz rajza a Maszat-sorozatban, milyen szövegek inspirálják igazán, és miért fontos néha kizárni a valóságot - akár csak addig, amíg egy gólya átsétál a kertben...

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Veiszer Alinda vendége Rozgonyi-Kulcsár Viktória, a Jurányi Ház alapítója, intézményvezetője. Mi az a tantermi színház, hogyan lehet a kiskamaszokat megszólítani a színpadon - ami akár egy osztályterem is lehet? Hogyan kerülhetnek a gyerekek nézőként saját dilemmáik és konfliktusaik közepébe?

Kulisszatitkok az Innen az egész világot látni című holland regényből készült előadásról, amely egy izgalmas történet és egy mély önismereti utazás egyszerre, valamint a Made by Indira – Divat mindenáron? színpadi adaptációjáról is, amely a fast fashion, az indiai gyerekmunka és a felelős döntések kérdéseit hozza egészen közel.

Egy családi színházról is szó lesz: Az Adél szerint című bábjáték sok humorral szól ovisokhoz-kisiskolásokhoz: hogyan látja egy kislány a saját világát gyerekszemüvegen keresztül? Hogyan nyúlnak a mai fiatal színházi alkotók a kortárs gyerekkönyvekhez - és milyen jövője lehet itthon a tantermi színháznak?

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

Az adás Európai Unió támogatásával, a Kreatív Európa program keretében jött létre.

Veiszer Alinda vendége Zágoni Balázs kolozsvári író, akinek regényeiben a város nem csak díszlet, hanem élő, lélegző szereplő.

Mit mesél az Abszolút Töri sorozatban megjelent Szamos-parti Hollywood 1914-ről, Budapestről és Erdélyről? Milyen volt a fiatal Kertész Mihály, az Oscar-díjas Michael Curtiz? Szó lesz némafilmről, történelmi identitásról és arról is, hogyan jelennek meg a múlt feszültségei egy mai ifjúsági regényben.

A csillag és a százados című budapesti holokauszt-történetében egy barátság a legnehezebb időkben mérettetik meg. Ki volt Ocskay László, "a magyar Schindler", hol vannak a szolidaritás határai, hogyan kapcsolódik össze egy marosvásárhelyi népdal és a zsidó hagyomány? Morális döntések, különböző utak – és hol kezdődik a valódi kockázatvállalás?

A Karácsonyi kitérő pedig egy szórakoztató és elgondolkodtató történet: egy hajléktalan sorsán keresztül a karácsony feszültségeit, valamint a hit és az érzékenység kérdését is felveti. Egy szerző és három olvasmányos könyv, amit érdemes megismerned!

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Veiszer Alinda vendége Bodor Panna író-dramaturg, akitől megtudhatod, mi van valójában a Széna Bogi-univerzum mögött!

Kiderül, hogy ezek a történetek önéletrajzi ihletésűek: egy szorongó gyerekkor emlékeiből és sok év terápiás munkájából születtek. Ez a sorozat nem "csak mese", hanem egy finoman felépített, biztonságos világ, ahol a hétköznapi helyzetekben ott vannak a valódi érzések: a szorongás, a megfelelési kényszer, a félelmek.

Beszélünk szülői mintákról, arról, hogy lehet-e másképp csinálni, mint ahogy otthonról hozzuk, és szóba kerül az is, hogy mennyi feszültség fér bele egy gyerekkönyvbe, és hogy az hogyan oldható fel egy nagyon mai és nagyon humoros mesében.

Egy őszinte, mély beszélgetés arról, hogy milyen gyereknek lenni, milyen szülőnek lenni, és miért lehet felszabadító, ha néha lefekszik a karácsonyfa...

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A százhold támogatója az Erste.

(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Veiszer Alinda két HUBBY-díjas szerzővel beszélget – és közben két különleges könyvet is megismerhetsz!

Molnár T. Eszter és Vészits Andrea Év Gyerekkönyve díjas kötetei egészen különböző korosztályokat szólítanak meg – mégis meglepően sok bennük a közös.

A kisebbeknek íródott Barker Karcsi színre lép, és ott is marad című képeskönyvről és a nagyobbakat célzó Ábris és az azúrkék patkánycímű meseregényről beszélgetünk - de vajon mi köti össze a szerethető, kicsit kétbalkezes elefántról és a szabadsághős kísérleti patkányról szóló két történetet?

Hallhatsz arról is, hogyan jelennek meg a történetekben az együttélés nehézségei, mit jelent a befogadás és a kirekesztés, hogyan beszélhetünk gyerekeknek konfliktusokról, félelmekről, reményről, és hogy lehet-e egy gyerekkönyvben egyedül hagyni az olvasót a kilátástalansággal.

Megtudhatod, mi tetszik a szerzőknek egymás könyvében, és honnan jön a varázslat ezekbe a történetekbe.

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Veiszer Alinda vendége Varró Dani, akivel versekről, verses regényekről és a gyerekirodalom közös "kódjairól" beszélgetnek. Szóba kerül a Túl a Maszat-hegyen, sőt az is kiderül, hogyan bukkannak fel benne a kuflik. A beszélgetésben kitérnek arra is, milyen versekkel van tele egy költő feje, miért különleges az Anyegin-strófa, és hogy mi számít unalmasnak – vagy épp körbebeszélésnek. És persze azt is megtudod, milyen három gyerek mellett írni, hogyan inspirálják a mindennapok, és milyen egy átlagos reggel a költő családjában.

A beszélgetés végén még mélyebbre megyünk: miről nem írna sosem? Szóba kerülnek még a szabadversek, a csúnya szavak, a terápiás célzattal írt Szívdesszert című kötet átkozódó verse, a szleng használata, és az is, miért akart kamaszkorában Kassák Lajos lenni. Beszélnek a versformák tudatos használatáról, A szomjas troll kapcsán az inspirációról, és arról is, hogy minden gyerekének írt egy-egy saját mesét – hogy kinek mit, az is kiderül. És persze hamarosan itt egy új verseskötet is!

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A százhold támogatója az Erste.

(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Ha én felnőtt volnék, Már óvodás vagyok!, Már megint! - generációk nőttek fel a 100 évvel ezelőtt született Janikovszky Éva utánozhatatlan humorán.

Veiszer Alinda vendége Janikovszky János, a Móra Könyvkiadó vezetője, aki személyes történetein keresztül mesél anyukájáról: hogyan szavalt neki verseket gyerekkorában, milyen volt a humora, és hogyan forgatta ki zseniálisan a közhelyeket. Könyvei ma is ugyanúgy működnek mindenkinél: egyszerre viccesek, őszinték, mert Janikovszky Éva valójában nem meséket írt - hanem a körülötte zajló életet.

Szó lesz az ikonikus címek titkáról, arról, hogyan válik egy életmű klasszikussá, és hogy milyen gyerekkori élmények köszönnek vissza ezekben a máig érvényes, derűs szövegekben.

Szóba kerül az írónő máig érintetlen régi lakása tele emlékekkel, megismerheted a Janikovszky Éva 100 Emlékév programjait, és az is kiderül, miben és mennyire hasonlít egymásra anya és fia.

És bár a Janikovszky életmű lezárt, folyamatosan érkeznek az újdonságok - ezekről is hallhatsz ebben a beszélgetésben. Mosolyogni tessék!

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

Veiszer Alinda vendége Rofusz Kinga, az Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölt illusztrátor, akinek finoman rétegzett, mély és halk humorral átszőtt illusztrációi sokáig velünk maradnak.

Beszélgetünk színekről, hangulatról, költészetről, és arról, hogy hogyan születik egy írott történetből vizuális világ, és hogyan lehet képekben megmutatni azt is, ami nincs leírva.

Megnézzük közelebbről Schein Gábor Irijám és Jonibe című kötetének különleges képi világát, az Amikor mesélni kezdtek a fák nosztalgikus illusztrációit, és szóba kerül az Otthon című silentbook is. Kiderül az is, miben más a bábtervezés vagy a filmkészítés, mint egy könyv illusztrálása.

Beszélgetnek családi háttérről, neveltetésről, inspiráló könyvekről, különböző vizuális világok teremtéséről, új projektekről, és arról is, mit jelent ma alkotóként független utakat járni.

Merülj el Rofusz Kinga varázslatos világában!

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Melyek az év legjobb gyerekkönyvei, és vajon mitől lesz egy könyv igazán kiemelkedő?

A HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum idén is kiosztja az Év Gyerekkönyve Díjat, amely a legfontosabb független szakmai elismerések egyike a hazai gyerekirodalomban.

A kiadók a 2025-ben magyarul megjelent könyveket jelölhették, és most a kulisszák mögé lesünk, Veiszer Alinda vendége ugyanis a szakmai zsűri két tagja: Paulovkin Boglárka illusztrátor és Fenyő D. György, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola tanára.

Beszélgetünk arról, hogy hogyan zajlik a kiválasztási folyamat, mire figyel egy illusztrátor, amikor egy könyvet néz, hogyan, mikor működik jól együtt szöveg és képi világ, és milyen irányok, témák jelennek meg ma a gyerekirodalomban.

Szó lesz a shortlist néhány könyvéről és a zsűritagok személyes kedvenceiről is - ha kíváncsi vagy, milyen könyvek formálják ma a gyerekirodalmat, akkor hallgass minket!

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Veiszer Alinda vendége Vojtek Lili, az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola doktorandusza, akivel a lányregények világában merülünk el – Cilikétől a Szent Johanna Gimiig. Milyenek voltak a korai, kifejezetten lányoknak szánt könyvek? Milyen hagyományokat hordoz magában ez a műfaj a századelő óta? Lányregény-e az Abigél – és ha nem, akkor pontosan micsoda?

Milyenek a lány szereplők, és ki ír ma kortárs lányregényt? Beszélgetünk arról is, hogy bele lehet-e ragadni a lányregényekbe, és arról, miért lenne jó, ha a fiúk is olvasnák ezeket. Kiderül: a lányregény olyan műfaj, ami meglepően sok mindenre jó!

Ha valaha faltad a pöttyös és csíkos könyveket, ha ma is nosztalgiával gondolsz vissza egy-egy kamaszkori kedvencre, tarts velünk!

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

Veiszer Alinda vendége Papp Gábor Zsigmond filmrendező, műfordító, akinek nevét a kisgyerekes családok leginkább Julia Donaldson könyveinek magyar hangjaként ismerik. Az ő fordításában szólal meg sok-sok történet az eddig több mint kétszáz kötetet számláló Donaldson-életműből. Hogyan indul valaki tízévesen fordítói pályára? Beszélgetünk a magyar fülnek ismerősen csengő felező tizenkettes ütemhangsúlyos verselésről, hogy hogyan lehet visszaadni vagy újraalkotni az angol szójátékokat magyarul, és hogy milyen szlenget érdemes használni. Szóba kerül az is, hogyan találkozott először Graffalóval, és hogy Angliában miért ez az első számú kedvenc, míg itthon A majom mamája vezeti a listákat. Vajon neki melyik a személyes kedvence, és miért? Mesélünk két új, hamarosan érkező kötetről - az egyik igazi meglepetés lesz! Kiderül, mi volt eddig a legnagyobb fordítói kihívása, és hogy hogyan kapcsolódik össze a mozaikkészítés a műfordítással. Irány Julia Dunaldson univerzuma!

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

Veiszer Alinda vendége a Csirimojó Kiadó és Könyvesbolt művészeti igazgatója, Peťovská Flóra.

A Csirimojóban a könyv nem csak olvasnivaló, hanem vizuális élmény: a kortárs cseh és szlovák alkotók erős képi világú, igényes köteteit humor, mélység és bátorság jellemzi – minden korosztálynak. De miben más a mai cseh gyerekkönyves piac? Bátrabb, nyitottabb, erősen grafikus és művészetközpontú!

Megismerheted a Nobel-díjas Olga Tokarczuk Elveszett lélek című különleges, megrendítő történetét az önmagunkhoz való visszatalálásról, lélegzetelállítók az illusztrációi! Szó lesz az emberi kapcsolatokról és érzelmekről szóló könyvekről, Petr Sís szubjektív-objektív történetéről a kommunista Csehszlovákiáról – és arról is, hogy hogyan tud egy klasszikus képregény hitelesen beszélni a pánikrohamról. Hogyan jelenik meg a természet mint tematika? És vajon melyik kötetben találkozik egyszerre Pinokkió, Háry János és Bot Benő?

Ha érdekelnek a vizuálisan erős, gondolatébresztő, vagány könyvek, itt a helyed!

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

(Fotó: Chripkó Lili / WMN)

Veiszer Alinda vendége Darvasi László író, akivel a Trapiti trilógiáról beszélgetünk. Hallhatsz egy olyan különleges Trapiti-kötetről is, a melyben már több ezer rajongó gyerek neve szerepel, és azt is megtudod, hogy milyen volt az első kötet fogadtatása. Hogyan épült fel Kavicsvár világa, mi jelentett kihívást a szerzőnek ebben a sokszereplős, sok szálon futó, többrétegű családi mesében? Miért kellett két évtizeded várni a harmadik résszel, és hogyan szivárog be a valóság, akár a propaganda is ebbe a kötetbe? Kiderül, hogy a meséket át lehet írni, a gonosz farkasnak is vannak szempontjai, és a lényeg: a sok képzeletbeli történés mellett érdemes komolyan is szólni a gyerekekhez. Hallhatsz még a harmadik kötet finom, filozofikus áthallásáról, az idő múlásáról, és az is kiderül, hogy a regénynek több lehetséges befejezése is volt...

Ha még nem ismered Kavicsvár lakóit, kezdd ezzel a beszélgetéssel! Ha pedig ismered, itt az idő újra elővenni a köteteket.

Kellemes trapitizést!

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

Veiszer Alinda Szabó T. Anna költő, műfordítóval beszélget versekről, a gyerekversekről, költészetről. Egyáltalán mitől lesz gyerekvers egy vers? Hogyan lehet verseken keresztül nyelveket tanulni? Mekkora hatással volt rá Kányádi költészete, és hogyan és mikor indult el a ő költészet útján? A beszélgetésben szó lesz még ritmusról és csendről, és persze hallhatunk sok-sok verset is – köztük azt is, amit mindenki tud, és mindenkihez szól –, miközben az is kiderül, melyik Szabó T. Anna legfontosabb könyve. A felnőtteknek írt versek felé elkanyarodva azt is megtudhatod, hogyan alkot, hogyan született legelső verse, és hogyan lesz a szórakoztató dudorászásból vers.

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Veiszer Alinda mai vendége Hermann Zoltán irodalomtörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem posztgraduális gyerekirodalom-képzésének egyik tanára, aki olyan szakembereket képez, akik a gyerekirodalom világában szeretnének dolgozni. A beszélgetésből kiderül többek között, hogy miért nincs még megírt, egységes magyar gyerekirodalmi történetünk.

Vajon milyen történelmi korszakai vannak, és miért volt erős a német hatás, mikor működött "jobban" a gyerekirodalom rendszere, és hogyan hatottak rá az idők során egyházi és állami ideológiák? Az időutazás a 19. század elején startol, közben előkerül Faylné Hentaller Mariska A Sződy lányok című könyve és a Gyurka és a detektívek is - és az is kiderül, miért érdekesek még ma is.

Egy mély, izgalmas, mégis közérthető beszélgetés, ha érdekel, honnan jön, és merre tart a hazai gyerekirodalom.

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

Veiszer Alinda vendége Tarr Ferenc, a Magyar Zene Háza ismeretterjesztő osztályának vezetője és koncertpedagógus, akinek szívügye, hogy a zenei tudás szórakoztató élménnyé váljon – kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Miért különleges művészeti ág ma a zene? A beszélgetés apropója a Harmónia, a zenék birodalma című kötet, amely Melódia királykisasszony kalandjain keresztül vezeti be az olvasókat Folkia, Impró, Poppia és Klasszika tartományaiba – Baranyai (b) András fantasztikus rajzaival. Megismerheted még a szerző gazdag életútját és kedvenc zenéit is!

Szóba kerül A lány, aki kutató akart lenni című kötete is, amely Karikó Katalin rendkívüli, kihívásokkal teli, mégis mesébe illő életútját mutatja be. De hogyan lehet egy tudományos pályát és egy Nobel-díjas kutató történetét közel vinni a gyerekekhez? És vajon milyen módon kapcsolódik a Nobel-díjas kutatóbiológus életéhez a zene – és melyik sláger kísérte végig az útján?

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

Veiszer Alinda vendége Szabó Borbála, aki gyerekeknek és felnőtteknek is ír – humorral, fájdalommal, kíméletlen pontossággal. Szót ejtünk az indulásról, az Átváltozott gyerekekről, a mai gyerekirodalom nyitottságáról és a megrázó, mégis felszabadító erejű Nincsenapám, seanyám születéséről. Kiderül, miért mentőöv számára a humor, és mi köti Kosztolányi Dezsőhöz.

Másfél évesen már kívülről tudta a János vitézt – innen vezetett az út a formabontó, társadalomkritikus (és nagyon vicces!) János vitéz-kódcímű regényéig. Szóba kerül a Kalandok a Lócsoportban-sorozata is, ahol az ovis hétköznapok varázslattá válnak.

Egy őszinte beszélgetés irodalomról, túlélésről, humorról és szabadságról – hallgasd meg, mi Szabó Borbála titka!

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Veiszer Alinda vendége Fenyő D. György tanár, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, akinek két kötetéről lesz szó és arról, hogy hogyan lehet irodalmat előállítani, hogyan lehet verseket írni vagy hogyan érdemes őket olvasni.

Útikalauz a vershez című kötete kapcsán arról beszélgetünk, hogy hogyan lehet inspiráló szövegeken keresztül megérteni a költészet működését: az egyszavas versektől indulva Weöres Sándor, Tandori Dezső, Váradi Szabolcs vagy Kányádi Sándor egy-egy művén át te is megismerheted, miből áll össze egy vers – és hogyan válhat személyes élménnyé az olvasása.

AKöltőiskola abba enged bepillantást, hogy hogyan lesz egy élményből vagy ötletből vers: fejezetről fejezetre azt mutatja meg, miként épülnek egymásra a jelentésrétegek, hogyan válik a személyes tapasztalat átélhetővé. A kulturális utalásokban gazdag, inspiráló kötet felnőtteknek is remek olvasmány - ismerd meg a beszélgetésből!

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

Veiszer Alinda vendége Csörgei Andrea, a Fazekas Gyakorló Iskola és Gimnázium könyvtárosa és drámapedagógusa, akivel arról beszélgetünk, hogy mitől lesz valaki olvasó.

Hogyan lehet a mesehallgató gyerekből aktív olvasót varázsolni, miért kulcsfontosságú az együtt olvasás élménye, és mit tehetünk szülőként akár a téli szünetben azért, hogy az olvasás természetes maradjon? Szó lesz konkrét technikákról és praktikákról, valamint arról is, hogy milyen szerepük van a történeteknek az érzelmi nevelésben.

Hogyan lehet finoman visszahozni az olvasás örömét, mennyire van jelen a kortárs irodalom az iskolában, és miért működik ma is az élőszavas mesélés és a papírszínház? Ha már olvas a gyerek: hogyan lehet továbbvezetni őt a minőségi, valódi szépirodalom felé, kiket érdemes olvasni, mikor és hogyan készíthetjük fel már a kisebbeket is erre az útra?

A beszélgetés végén megismerheted azt az egyetemi képzést is, ahol a gyerek- és ifjúsági irodalom áll a középpontban.

A lényeg: mindegy, hogy mit – de olvassunk!

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

Hogyan jelenhet meg a kortárs gyerek- és ifjúsági irodalom a színházban? Erről hallhattok beszélgetést Veiszer Alinda műsorában, a vendég Polgár Csaba színész-rendező, művészeti vezető és Neudold Júlia műhelyvezető - mindketten az Örkény Színház alkotói.

Szó esik arról, hogy milyen előadásokat néznek ma a 18 év alattiak, hogy miért talál be náluk néha a felnőtteknek szóló színház, és hogy miért ritkább, hogy kifejezetten nekik készüljenek darabok.

Megismerhetitek az ÖrkényKÖZ Műhely egyedülálló, 2012 óta működő ifjúsági programját, ahol a fiatal nézők nem csak nézik, hanem alakítják is a színházat: részt vesznek az alkotói folyamatokban, a programokban, sőt az arculat kialakításában is.

Mesélünk a készülő Momo-bemutatóról, amelynek rendezője Polgár Csaba, és a Klara és a Nap című részvételi előadásról is, amelyben gyerekek és szülők egyenrangú félként hoznak döntéseket húsba vágó kérdésekről.

Egy inspiráló beszélgetés alkotókkal, akik szerint a gyerek- és ifjúsági irodalom a színházban ma megkerülhetetlen - és akik bíznak a fiatal nézők fantáziájában is.

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

(Fotó: Horváth Judit / Örkény István Színház)

Veiszer Alinda vendége Wéber Anikó, aki több mint tíz éve ír, és pedagógusi élményeiből merítve alkotta meg történeteit, amelyekben a kirekesztettség, az iskolai bántalmazás, a szorongás és a gyereklét legfinomabb rezdülései kapnak hangot.

Szó lesz arról, hogy hogyan lett az érzékeny, visszahúzódó kislányból az ország egyik legnépszerűbb ifjúsági szerzője; milyen iskolai helyzetekből születtek később a történetei; és miért jelentett számára terápiát Az osztály vesztese megírása.

Kalandozunk az időutazós-nyomozós Örökhétfőn találkozunk kulisszái mögé, beszélünk történelmi regényéről, Az ellenállók vezéréről, hogy miért vonzza a 19. század, és mennyi kutatómunkát igényel egy ilyen világ felépítése.

Elmeséli azt is, megfordult-e a fejében, hogy felnőtteknek írjon, ám ő jobban szeret gyerekfejjel gondolkodni, ahol több csoda és varázslat fér el a történetekben.

Kiderül, hogy hamarosan érkezik a Cseresznyeliget negyedik része is, amelynek főszereplője, Kitti a szerző egyik személyes kedvence!

Ha szereted az érzékeny, szövevényes, iskolai és nyomozós történeteket, vagy a Pöttyös könyvek világát idéző hangulatot, tarts velünk - mindenki megtalálja a saját Wéber Anikó-könyvét!

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Veiszer Alinda vendége Csobod Luca, aki nem csak a Pagony Kiadó szerkesztőjeként, hanem egy ötéves kisfiú anyukájaként is első kézből ajánl téli könyveket Mikulásra és karácsonyra. Klasszikusokat, kedvelt sorozatokat és különlegesen illusztrált, művészi képeskönyveket ismerhetsz meg. Szó lesz arról, hogy milyen meseregényekkel hangolódhatunk közösen az ünnepekre, hogy melyik gyönyörű adventi verseskötetek hozzák meg igazán a karácsonyi hangulatot, és hogy milyen ismeretterjesztő könyvek kerüljenek a fa alá – akár neked, akár a gyerekeknek, legyen szó a Föld keletkezéséről, közlekedésről vagy építészetről! Hangolódj velünk az ünnepekre – könyvekkel, amelyekkel jó együtt lenni!

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

Az irodalom visszavág sorozat legújabb spin-off kötete kapcsán Veiszer Alinda vendége Nényei Pál, aki a tőle megszokott szabadsággal és humánummal beszél József Attila - A libasülttől a csillagos égig című új könyvéről – és persze József Attiláról, a maga "meztelen valóságában".

Szó esik arról, hogy hogyan tolta el a pszichológiai olvasat a korábbi politikai, kommunista proletár hangsúlyokat, hogy miért lett 1963-ban József Attila születésnapja a költészet napja, és arról is, hogy milyen korszakváltás küszöbén állunk: vajon egy új, vallásosabb, polifón, rétegzett József Attila értelmezés felé tartunk?

Kiderül, létezik-e "rossz József Attila vers", hogy milyen a megítélése a Szabad ötletek jegyzékének, az Óda pedig nem csupán a világirodalom egyik legszebb szerelmes verse, hanem a megtestesülés legőszintébb költészete. megtudjuk, milyen bibliai utalások rejtőznek legismertebb sorai mögött, és hogy milyen elképesztően tág, összefüggő értelmezési hálóban vizsgálható József Attila költészete, amelyet tényleg mindenkinek ismernie kellene.

Hallgasd meg a beszélgetést arról a költőről, aki mindig, minden korszakban önazonos marad!

(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

Miért "silent", ha egyszer megszólal? Veiszer Alinda vendége Révész Emese művészettörténész, aki kutatásai mellett gyerekkönyves szerző is. Silent book, csendeskönyv, képeskönyv - sok néven említjük, de mit is jelent valójában? Ezek a könyvek a képek nyelvén beszélnek - nyelveken túl beszélnek. De akkor miért ragaszkodunk még mindig ennyire a szavakhoz?

Révész Emese szerint a kép egyenrangú a szöveggel, sőt: a képek szabadabb értelmezést engednek, mint a verbalitás. Miért számít mégis "haszontalannak" a vizualitás, akár az oktatásban is, és hogyan segítheti a jó illusztráció a gyerekek (és a felnőttek!) vizuális műveltségét?

Kiderül, mit tud a kép a szöveghez képest, milyen nyomokat hagynak bennünk gyerekkorunk képeskönyvei. Megismerheted az első hazai silent book sorozatot, amely klasszikus Grimm-meséket gondolt újra, de szó lesz a Budapesti Illusztrációs Fesztiválról is, ahol a mai magyar illusztráció legjava látható! Hallgass minket, és nézd más szemmel a képeket!

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

(Fotó: Gordon Eszter / Pagony)

Veiszer Alinda vendége Miklya Luzsányi Mónika, akivel a 2. világháború utáni időszakba utazunk vissza a Gaudiopolis, az öröm városa című könyve apropóján. Az Abszolút Törisorozatban megjelent regény különleges, valódi helyszínt idéz fel: aSztehlo Gábor által alapított Gaudiopolis-t, az első (és utolsó) gyermekállamot, ahol valódi demokrácia működött. Ez az önfenntartó, kulturálisan is gazdag kis közösség reményt adott a háború és a holokauszt miatt árván maradt gyerekeknek. A szerző mesél kutatásairól, az ott élőkkel készített interjúkról, családi és sorstörténeteiről. Kiderül, hogy milyen ember volt valójában Sztehlo Gábor, és hogy hogyan építettek a gyerekek igazi demokráciát önszervezéssel és hihetetlen életkedvvel. Tudtad, hogy többek között Horváth Ádám és Orbán Ottó is ott voltak? És hogy milyen lehetett az élesztőből készült "májkrém"? Vajon miért nem ismerjük jobban ezt a történetet, és miért olyan fontos ma is? Hallgasd meg a beszélgetést erről a kemény témájú, mégis életigenlő és humorral megírt könyvről!

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

Veiszer Alinda vendége Révész Renáta pszichológus, gyásztanácsadó és meseterapeuta. Arról beszélgetünk, hogy hogyan segíthetnek a mesék és történetek abban, hogy a gyerekekkel a halálról és a gyászról is tudjunk beszélni – őszintén, mégis biztonságosan. Hogyan oldhatják a szorongást a gyerekkönyvek? Mit tanít Jutta Bauer Nagypapa őrangyala című könyve, vagy az Ölelj meg! sorozat? Hogyan segíthet a Halloween abban, hogy játékosan közelítsünk az elmúlás témájához? Szóba kerülnek régi mítoszok, kulturális halálmagyarázatok, és az is, hogy mikor jön el az ideje a konkrét beszélgetéseknek. Előkerül a Harry Potter is, amely megmutatja, hogyan lehet a veszteségből erőt, a fájdalomból együttérzést tanulni.

Egy fontos beszélgetés a tabuk oldásáról, az érzések elfogadásáról, a sírás jogáról – és arról, hogy hogyan segíthet egy jól megválasztott történet abban, hogy ne féljünk az elmúlástól.

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

Az adás Európai Unió támogatásával, a Kreatív Európa program keretében jött létre.

Veiszer Alinda vendége Harcos Bálint – költő, író, a Szofi-mesék és sok más „renitens” történet népszerű szerzője, és aki a gyerekirodalomban találta meg azt a szabadságot, amit a felnőtt világ nem engedett meg neki.

Szó lesz teremtő anarchiáról, rosszaságról, bájról, és arról, miért nem hisz a szerző abban, hogy a gyerekirodalomnak „üzenete” kell legyen.

Hallhatsz az alkotás lélektanáról, a traumák helyreállítási vágyáról, és megismerheted a Szinbád c. könyvét is - kiderül, miért fontos számára a keleti világ mítoszainak újrateremtése, és mit jelent Szindbád lázadása? 

Megismerhetjük az író jellegzetes hangfestő, rímes, önfelszabadító nyelvét, megtudhatjuk, miért nem ír ifjúsági irodalmat, és hogy miért szeretik a gyerekek az antihumort – például a A halandzsarablók cseh nyelvű rajongói is.

Egy őszinte beszélgetés a szófogadatlanság szépségéről, a gyerekirodalom szabadságáról és az irodalom gyógyító erejéről. 

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

Veiszer Alinda vendége Ellinger Edina, a Budapest Bábszínház igazgatója. A báb nem korosztály, hanem műfaj – ma már legalább annyira a felnőttekhez is szól, mint a gyerekekhez, de hogyan változott az elmúlt évtizedekben? Mennyire hat a kortárs gyerekirodalom a színpadra, hogyan lesz egy irodalmi műből bábelőadás (vagy épp fordítva), mit jelent ma a csecsemőszínház, és mi Dániel András Kufli-világának vagy a Babaróka előadásnak a titka a színpadon? A Hello, Héraklész! kapcsán megtudhatod, hogyan lesz könyv egy darabból, és hogy mitől működik egy jó adaptáció. Szó lesz a kihívásokról is: korhatár, szleng, furcsa anomáliák – és arról, hogyan születhet újjá egy ikonikus darab: A Semmi tizenhárom év után Semmi 2.0-ként tér vissza, új szereplőkkel, új zenével, új lendülettel. A nemrég bemutatott A sárkányfutó átka pedig egészen új terepre, a sakk világába visz téged is, ha elmész a Budapest Bábszínházba!

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

Veiszer Alinda vendége Kiss Judit Ágnes, aki a felnőtt- és gyerekirodalomban egyaránt otthonosan mozog – és mindkét területen ugyanazzal az elkötelezettséggel ír: hitelesen, igényesen és empatikusan. Legyen szó bántalmazásról, beilleszkedésről, önzetlenségről vagy klímaváltozásról, szerinte bármilyen korú gyereknek bármiről lehet beszélni, és egy gyerekkönyvben mindig helye van a happy endnek. Szóba kerül a varázslatos Tujaszörny és Nyírfakoboldról, a saját élményekből táplálkozó Babaróka iskolájáról, ami mesébe ágyazva nem más, mint a mai oktatás irendszer kritikája; megtudhatod, hogy a népszerű Babaróka-történetekben a szülők vitái sosem tabuk; és az is kiderül, hogy hogyan lett egy valós történetből – Lívia, a varjú sorsán keresztül – a hovatartozásról és beilleszkedésről szóló különleges mese. Végül a Kórház az osztályteremben kapcsán 1956-ba utazunk vissza: szó lesz arról, hogyan kerültek a történetbe a Corvin köz kevésbé ismert alakjai, milyen személyes szálak szövik át a könyvet, és hogyan fogadta a felnőtt- és gyerekirodalmi kritika a hamarosan aktuális művet. És persze az is kiderül, min dolgozik most a szerző. (Kiss Judit Ágnes fotó: Gordon Eszter)

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

Veiszer Alinda Moldova Júliával, az Orchard Global irodalmi ügynökség vezetőjével beszélget, aki gyerekkora óta könyvek között él, és sokat fordít is. Hogyan jutnak el a magyar gyerekkönyvek külföldre – vagy épp miért nem? Hogyan gondolkodik a világ a magyar gyerekirodalomról? Miért lett világsiker A Pál utcai fiúk, de miért nem lett az a Kuflik vagy a Rumini? És miért szeretik a világ másik felén Marék Veronikát? Milyen trendek mozgatják a gyerekirodalmi piacot, és milyen "szabályok" írják elő, mit keresnek a szülők és a kiadók? És persze: hogyan dolgozik egy gyerek- és ifjúsági irodalmi ügynökség Bolognától Frankfurtig?

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

Miért van ma szinte minden osztályban egyre több "különleges" gyerek? Hogyan segíthet a művészet abban, hogy ne legyen ciki furának lenni? Veiszer Alinda vendége Várnai Zsuzsa képzőművészet-terapeuta, a Farkasréti Általános Iskola Művészettel nevelés programjának vezetője. Ebben a programban a legkülönbözőbb művészeti ágak bevonásával minden gyerek felfedezheti, ki is ő valójában – itt nincs rossz válasz. Szót ejtünk Gimesi Dóra Emma csöndje és Bendl Vera Mihályi Csongor és az időgyurma című köteteiről, a "csendes könyvek" erejéről, és arról, hogy hogyan segít egy rajz vagy egy mese abban, hogy egy gyerek kiléphessen a skatulyából.

Hallgasd meg, mert a neurodiverzitás rólunk is szól – nem csak a gyerekekről!

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

Az adás Európai Unió támogatásával, a Kreatív Európa program keretében jött létre.

Veiszer Alinda vendége Czakó Réka, a Neveljünk olvasókat! Facebook-csoport alapítója. Ez az a közösség, ahol szülők, pedagógusok, könyvtárosok és szakemberek segítik egymást könyvlistákkal, tippekkel és tapasztalatokkal – hogy a gyerekek mindig a legjobb történetekhez találjanak. Szó esik arról, hogyan indult Réka közösségépítése, mik a leggyakoribb szülői kérdések, miért keresnek könyveket a mai szülők: problémamegoldásra, vagy "csak" mesére, és hogyan tud Réka a rengeteg újdonság között is mindenkihez  szólni.Vajon miért fontos a közös olvasás, és hogyan tudja egy szülő félretenni a saját elvárásait, amikor gyerekének választ könyvet? Van-e elmozdulás az olvasásban a digitális tér megjelenésével – és mit kezdhetünk ezzel szülőként; milyen különbségek vannak a német és a magyar gyerekkönyvpiac között, és meddig működik az, hogy a szülő a saját gyerekkori kedvencét adja tovább, ill. mikor kell inkább új történetekhez nyúlni? Minden kiderül a beszélgetésből!

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

Miért szeretjük ennyire a krimit? Miért nem lehet letenni egy jó nyomozós történetet – és mitől működik gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt? Veiszer Alinda vendégei Mészöly Ágnes író és Katona Alexa, a Debreceni Egyetem doktorandusza, az ifjúsági krimi kutatója. Szó lesz a műfaj titkairól Tom Sawyertől az Emil és a detektívekig, Csukás Istvántól Nógrádi Gáborig, arról, mi való a gyerekeknek, és hogyan ír másképp egy szerző, ha fiataloknak vagy felnőtteknek szán krimit. Ráadásul kiderül, hányféle lehet egy ifjúsági krimi. Misztikus, fantasy, történelmi-időutazós és persze mindegyikben közös a nyomozás izgalma. Szó esik arról is, hogyan változnak és fejlődnek folyamatosan a karakterek, miközben újabb és újabb titkokkal találják szemben magukat. Exkluzívként Mészöly Ági készülő Abszolút Töri regényébe is bepillantunk, amely 1983-ban, a zánkai úttörőtábor és a szamizdatok világában játszódik. Természetesen ebben is van egy krimiszál – és egy gyerek főszereplő, aki az írónő felnőtteknek írt regényéből lehet ismerős... Hogy miért lesz még egyedülálló a jövő év elején megjelenő könyv? Ezt is megtudjuk!

Veiszer Alinda vendégei Bihari Réka kulturális aktivista és Parti Orsolya, a Pilisvörösvári Könyvtár gyerekkönyvtárosa.

Vajon miért lehet újra reneszánszuk a könyvtáraknak? Szórakoztató- vagy inkább művelődési központ ma egy könyvtár, és egyáltalán: mitől működik jól ez az intézmény, és mikor találnak rá igazán a gyerek olvasók?

Aztán mesélünk a csömöri felolvasásról, amely 7 nap és 7 éjszaka alatt összesen 168 órán át tartott - és így került be a hazai csúcsok közé!

Az adás második felében a szeptember 8-i olvasás világnapja eseményről hallhatsz, leginkább arról, hogy hogyan lehet ezerféleképpen kapcsolódni egy könyvhöz. Canjavec Judit pedig - aki a radiocafé kulturális műsorainak szakmai vezetője és az olvasás világnapi rendezvény szervezője - elmondja, hogy milyen izgalmas programok várnak az Akváriumban - téged is!

Ha érdekel, miért érdemes olvasni, és nem csak ezen a napon, hanem minden nap, hallgasd meg az adást, és nyiss ki egy könyvet, ha túl sok a valóság!

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

Miért jön ki a falból a pénz? Te is kaptál már hasonló kérdést? Ebben az adásban Veiszer Alinda Czernák Eszter Cserebere az erdőben című könyve kapcsán beszélget Murányi Lindával, az Erste PR-vezetőjével, valamint Füstös Mónival, a Pozitív Fegyelmezés oktatójával a pénzügyi tudatosságról.

Mikortól érdemes elkezdeni a gyerekek pénzügyi edukációját? Kiderül, hogyan tehetjük a pénzügyi egészséget a családi élet természetes részévé, megnézzük, milyen eszközöket adhatunk gyerekeink kezébe – a szerepjátéktól kezdve a társasjátékokon át egészen a mesekönyvig.

Az Erste szakértője és a pszichológus arról is mesél, miért fontos, hogy ne legyen tabu a pénz, és hogy hogyan segíthetjük a gyerekeket abban, hogy bizalommal, tudatossággal és felelősséggel viszonyuljanak hozzá. Szó esik arról, hogy hogyan ismerhetjük fel a csalásokat, miért fontos a kockázatvállalás, milyen szerepe van a zsebpénznek - hiszen a pénzügyi tudatosság egy olyan útravaló, amit minden gyereknek (és felnőttnek) érdemes magával vinnie.

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! A Százhold támogatója az Erste.

Mi fér bele az ifjúsági irodalomba? Veiszer Alinda Kalapos Éva Veronikával beszélget, aki író, újságíró, műfordító, és aki szerint kell egy kis fájdalom az íráshoz – és épp ezért tud ennyire pontosan beszélni bántalmazásról, válásról, félreértésekről és a szavak erejéről. Megismerjük a disztópikus Nem hagylak itt  című regény kulisszatitkait, kiderül, hogy a művészet és a kultúra belső világokat nyit meg, és hogy kell-e, hogy közéleti legyen egy young adult regény? Kalapos Éva Veronika könyvei kapcsán felmerül a kérdés: miért (lenne) fontos, hogy a felnőttek is olvassanak ifjúsági könyveket, pl. a Massza érzékeny, mégis megrázó történetét a bullyingról;  de megtudod azt is, hogyan került Petri György vagy Nagy László verse egy tizenéveseknek szóló regényébe. Elkanyarodunk a felnőtt irodalom felé is: Ezek voltak az apák című könyve apropóján beszélgetnek apaképről, generációk közötti különbségekről, a "jó szülő" és a gyerek valódi igényeinek örök dilemmájáról, sőt az is kiderül, milyen felirat volt Veronika ágya felett anno egy piros cetlin... Az F mint... szociothriller kapcsán a társadalom láthatatlan rétegeiről, a tudatosságról, a bántó mondatok felismeréséről és arról is szó esik, hogy jogunk van megőrizni saját belső világunkat. Kalapos Éva Veronika szerint nincs különbség gyerek- és felnőtt irodalom között – mindenkinek, tehát neked is ugyanolyan komolyan ír. Tudd meg, mi mindent adhat egy jó young adult könyv a felnőtteknek is, és hogyan találkozhat a kamaszok világa a felnőttek legmélyebb kérdéseivel!

Higgy magadban, és mesélj gyerkőcödnek akár a pénzről is! a százhold támogatója az Erste.

Veiszer Alinda vendége ezúttal Marék Veronika. Generációk nőttek és nőnek fel történetein – egyszerűségükben is mély, örökérvényű meséin. A 87 éves író-illusztrátor mesél pályakezdéséről, a mesék letisztultságának fontosságáról, és életének soha nem hallott történeteiről: családi titkokról, törvénytelenül született édesanyjáról, a világháborús pincében átélt emlékekről, egy kiskamaszkori rémálomról, és a végtelen szeretetről, amely pajzsként védte őt a világ ellen. Szóba kerül a Laci és az oroszlán különös útja – hogyan lett egy egész ország ajándéka, és hogy miért fogadják a könyvet Japánban egészen másképp, mint itthon. Hallhatsz a vizuális kultúra fontosságáról, a szerző szülői elismeréséről egy orvosdinasztiában, és arról, hogyan valósította meg édesapja titkos álmát azzal, hogy író lett – mindannyiunk legnagyobb örömére. Nosztalgikus időutazás, őszinte vallomás, amelyből megtudhatod azt is, hogy mi az, amit Marék Veronika a leginkább megbánt az életében, és mi az, amivé még mindig szívesen válna...

Veiszer Alinda Király Hunorral beszélget, aki "könyves patikusként" segít eligazodni a gyerekirodalom színes világában. Legyen szó kétségbeesett szülőről, olvasni nem akaró kamaszról vagy egy nehéz kérdésről, amire nincs egyszerű válasz, Hunor biztosan tud ajánlani valamit – könyvet is, nézőpontot is. Kiderül, hogy mit olvasnak az expat gyerekek, mitől "fiús" vagy "lányos" egy történet, hogy léteznek-e unisex könyvek, és hogy miért nehéz 14+ fiúknak való irodalmat találni. A zseniálisBeépített robot című könyv kapcsán szó esik arról is, milyen könyvekkel tudnak azonosulni a spektrumzavarral élő gyerekek, hogyan találják meg önmagukat a történetekben, és miért fontos, hogy olyanokról olvassanak, mint ők maguk. Nem csak könyvekről, a játékokról is szó esik: miért és mivel játszanak a fiúk, a lányok – és miért nem baj, ha ez a határ elmosódik? Egy podcast azoknak, akik nem elégszenek meg a polcok felirataival, és akik hisznek abban, hogy a megfelelő könyv vagy játék kulcs lehet a gyerekekhez.

Hogyan vegyük rá a gyereket az olvasásra? Örök és folyton aktuális kérdés. Veiszer Alinda Szalay-Fegyver Erika tanítóval beszélget, aki arról mesél, hogy hogyan és mit olvasnak a tanítványai, és miért működnek azok a könyvek, amiket ő ad a kezükbe. Kiderül, mit szeretnek és mit utálnak a gyerekek, miért nem mindegy, mikor kerül elő egy klasszikus, és hogyan lesz valakiből valódi, értő olvasó. Tapasztalatok, tippek, trükkök a háromgyerekes tanítótól ahhoz, hogy hogyan szerettessük meg a gyerekekkel az olvasást – akár közösen, akár önállóan, otthon vagy a suliban.

Viccesedünk - de komolyan! A téma: humor a gyerekirodalomban. Miért nevetünk egy könyvön? Mitől működik a poén egy hatévesnek? Hol a határ a nyelvi humor, az irónia és a groteszk között? Veiszer Alinda vendége Lovász Andrea, mese- és gyerekkönyvkutató, a Móra Kiadó főszerkesztője. Harisnyás Pippi, Csukás István, Janikovszky Éva, Békés Pál, Darvasi László Trapitije, Varró Dani versei - mind-mind szóba kerülnek. És neked melyik volt a legviccesebb gyerekkönyved? Hallgass minket, és kapsz pár tippet!

Majális, Lila ruhás nő, Léghajó, Ciprusok, Taormina... Képek, amelyekről mindannyiunknak eszébe jut valami – vagy valaki. De mit mondanak ezek a festmények a gyerekeknek? Veiszer Alinda vendégei Király Zsuzsanna és Molnár Brigitta, a Magyar Nemzeti Galéria múzeumpedagógusai, akik részt vettek a Fedezd fel Szinyei Merse Pál művészetét! és a Fedezd fel Csontváry Kosztka Tivadar művészetét! című képes ismeretterjesztő könyvek készítésében. Hogyan lehet a képzőművészetet könyveken keresztül közelebb hozni a gyerekekhez? Mi köti le leginkább a figyelmüket egy-egy festmény előtt állva? Hogyan lehet egy-egy képből elindulva bevezetni őket a művészettörténetbe? Hallgasd meg a beszélgetést, aztán irány a légkondis múzeum!

Veiszer Alinda vendége Gimesi Dóra, a nagy időutazó, akit a családi emlékek, régi történetek, szülők és nagyszülők inspirálnak. Hogyan lehet egy letűnt korszakot újra élővé tenni a gyerekek számára? Miért pont a Shakespeare-korabeli Anglia a szíve csücske? És miért olyan fontos, hogy tudjunk mesélni, és hogy meghallgassuk az idősek történeteit is? A beszélgetésben az is kiderül, miért szereti a furcsán kívülálló, érzékeny gyerekeket, és hogyan alkot sokrétű, árnyalt karaktereket. Mert az életben az a nagyszerű, hogy bonyolult - és ez az, ami újra meg újra inspirálni tudja. Kis hableány vagy Hamupipőke - hogyan látja ezeket a figurákat Gimesi Dóra? Mit gondol a klasszikus női szerepekről, és hogyan lehet a 19. századi történeteket mai szemmel, a mai közönségnek mesélni? Szó esik népmesei motívumokról, amiket Dóra bátran átültet a jelenbe, és arról is, hogyan válik valaki egyszerre íróvá és színpadi szerzővé a bábszínház világában.

Dániel Andrást, akit a Kuflikról ismer a fél ország, most egy kicsit más oldaláról is bemutatkozik nektek ebben az adásban. Kiderül, ki a legfiatalabb Kufli, hogyan született Ferenc, a felhő, és mi volt a legextrémebb rajz, amit Dániel Andrástól valaha is kértek. Szóba kerül a Nyúlformájú kutya című kötet, szó esik szorongásról, identitáskeresésről és arról, hogy hogyan fér meg a humor mindezek mellett. Felbukkannak további firkák is, amikből néha könyv is születik, mint például a Mindenki mászkál, amit egyszerűen csak jó nézegetni. Ebben a hőségben jól esik majd körbenézni Odabent a frigóban - erről a könyvről is beszélget a szerzővel a műsor házigazdája, Veiszer Alinda. A műsort teljes hosszában csakis a podcast verzióban hallhatjátok, amelyben azt is megtudhatjuk, miért hívják a szerzőt Dániel Andrásnak, milyen dilemmák mentén telt eddig az élete, milyen könyvek hatottak rá gyerekkorában, sőt az is kiderül, hogy van valami a levegőben a nyúl körül... (Dániel András fotó: Gordon Eszter)

Veiszer Alinda vendége ez alkalommal Tímár Borbála digitális gyermekvédelmi szakértő, médiaoktató, akivel a gyerekek online jelenlétéről és arról is beszélgetnek, hogy az egyszerű tiltások miért nem működnek. Szó esik arról is, miért fontos már újszülött kortól a szülői tudatosság, hogyan készítsük fel a kamaszokat az álhírek felismerésére, és mit jelent a digitális médiaműveltség.

Hogyan lehet véletlenül írni egy könyvet? ez is kiderül Lakos Nóra többszörösen díjnyertes magyar családi és ifjúsági filmjéből. A mozi Annet Huizing könyve alapján készült, melyet Rádai Andrea fordított a holland eredetiből. Velük beszélget Veiszer Alinda a százhold ma esti adásában arról, hogy mi a különbség a regény és a film között, hogyan lehet vizuálisan kifejezni az írást, az érzelmeket, a gyászt, de az is kiderül, milyen a klasszikus holland humor és az apakép. Ha még nem ismered, nézd meg a filmet, olvasd el a könyvet!

Elstartolt a Könyvhét! mai adásunkban díjazott könyvekről és friss újdonságokról beszélgetünk. A műsor első felében Veiszer Alinda vendége Péczely Dóra szerkesztő, irodalomterapeuta, aki a HUBBY, azaz a Magyar Gyerekkönyv Fórum által adományozott Év Gyerekkönyve Díj szakmai zsűrijének is tagja, így jobban ismeri az elmúlt év gyerekkönyvtermését, mint bárki más. Segít eligazodni a díjazott olvasnivalók között, mesél külföldi trendekről, és az is kiderül, miért különleges a csendes könyv... A második részben a kiadók szerkesztői ajánlanak friss megjelenéseket - keressétek őket a Könyvhéten is! (Péczely Dóra fotó: Bach Máté)

Egyszer volt, hol nem volt... A Százhold második adásában a MESÉRŐL beszélgetünk - Veiszer Alinda vendége Kovács Eszter, a Pagony alapító főszerkesztője, aki elárulja, mi a különbség gyerekirodalom és mese között, milyen trendek vannak a gyerekkönyvekben külföldön és itthon, változott-e a gyerekirodalom az évek során, kellenek-e a képek vagy sem, és azt is megtudhatjuk, hogy milyen a jó családi mese.

Ha van gyereked, ismered Berg Juditot. Ha nincs, akkor itt az ideje, hogy megismerd! Rumini, Maszat, Lengemesék - és a történetek mögött egy író, akinek fontos a gyerekirodalom jövője; Veiszer Alinda vendége a százhold első adásában Berg Judit.