Képmás podcast

Otthonszülés, kórházi szülés, apás szülés? Honnan tudjuk, mi segít eldönteni, kihez fordulhatunk? Egyáltalán, hol indul ideális esetben a felkészülés a babavárásra? Miért ilyen sok a tévhit, és hogyan lehet eldönteni, mi az, ami igazán jó a babának, a mamának és a papának?  Két kedvenc perinatális szaktanácsadónk, Entz Sarolta és Bakonyi Márta a podcast eheti vendégei.

Tóth-Fazekas Andrea vendége Dér Katalin klasszika-filológus, aki hosszú ideig latin nyelv, irodalom és kultúra tanár volt az ELTE-n. Számos könyve jelent meg az antik világról, és a Szentírás értelmezésével kapcsolatban, bár fiatalon még semmit nem tudott Istenről. Felnőttkori depressziója alatt váratlanul lépett be Isten az életébe egy húsvétvasárnap, amely gyógyulását és megtérését eredményezte.

A Túlélők új epizódjában Tapolyai Emőke klinikai- és pasztorálpszichológus Tóth-Fazekas Andrea vendége, aki több mint 20 éve foglalkozik vezetői mentorálással, egyéni és párterápiával. Téma a túlélés lélektana, továbbá az újévi fogadalmak haszna, az elmúlt év tanulságai és személyes túlélős élmények.

Hogyan fejlődhet egy tanár? Mi lenne a tanárképzés feladata? Milyen készségek, képességek jönnek jól ebben a szakmában, mit tehet magáért egy pedagógus, és hogyan tudjuk segíteni őt az útján? Személyes történet, neveléstudomány és egy csipetnyi oktatásmarketing: a mai adás vendége Misley Helga, egyetemi adjunktus.

Az Istenélmények sallang nélkül podcast vendége Schäffer Erzsébet, a mai magyar újságírás ikonikus alakja. Az adásban szó van az istenélmény mellett a figyelem fontosságáról, az írónő által megfigyelt történetekről, az alkotásról, motivációról, anyaságról.

Nem pontosan emlékszem, mikor találkoztunk először, de arra igen, hogy a Szent Imre Gimnázium épületének melyik részében álltunk, amikor eldöntöttük, hogy közösen fogunk énekelni. Jópár évig együtt szólt az én altom az ő szopránjával, aztán az egyetem és az első munkák során eltávolodtunk. Mígnem újra összehozott minket az élet, sőt együtt is dolgoztunk — acapella együttesének, a Jazzation-nek egy napra még a menedzseri feladatait is rám bízta. Drámapedagógus, magyartanár, énekes, zenekarvezető, Várallyay Katus a vendégem.

A mostani adásban egy kollektív témát hozok, amely sokunk mindennapi életére hatással van az elhallgatott, feldolgozatlan traumák miatt. Egy idei, 2020-as döntés értelmében a háborúkban megerőszakolt nők emlékezetére állítanak emlékművet Budapesten, 2023-ban. Csak a II. világháború alatt több százezer nő és család lett áldozata a tömeges nemi erőszak háborús bűnének, amely mára történelmi tény, nyíltan beszélhetünk erről. A nemi erőszak mindig is kapcsolódott a háborúkhoz, ennek tömeges formája azonban nem általános. Most Pető Andrea történész professzor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora a vendégem, aki e témát 20 éve kutatja. 2018-ban megírta az „Elmondani az elmondhatatlant” című könyvet, amelyben interjúkkal, kutatásokkal tárja elénk a témát, és arra jut, hogy a „II. világháború alatt elkövetett nemi erőszak története nélkül nem teljes az a kép, amit megtudhatunk Magyarországról.”

Mai vendégemet évek óta ismerem, de csak nagyjából 3 éve vagyunk beszélőviszonyban. Ez úgy lehetséges, hogy nagyon sokat jártunk össze meditálni – aminek a jellegéből fakadóan teljesen csendben ültünk egymás mellett, akár két hétig tartó lelkigyakorlatokon is a jezsuitáknál. Aztán az elmúlt években barátság lett kettőnk között. Horváth Dániel, tököli lelkészt köszöntöm a műsorban.

Az Istenélmények sallang nélkül podcast friss adásának vendége Bárdos Júlia művészettörténész, bútorfestő. Legtöbben Lackfi János költő feleségeként ismerik, akivel 30 éve él házasságban, hat gyermekük van. Most mégsem a nagycsaládos életről vagy a házasságáról lesz szó, hanem arról, hogy milyen a kapcsolata Istennel.

Amikor néhány évvel ezelőtt felfedezték a diákjaim a Facebook-oldalamat, az élménybiológiát – ahol tudománykommunikációval foglalkozom, ráadásul több tízezer követővel – eléggé csodálkoztak, hogy tanár létemre ilyen otthonosan mozgok a közösségi média felületein. Még jópár évig tartottam a tempót a felfutó közösségi felületekkel, pl. az Instagramon ennek a podcastnak is van saját oldala, viszont be kell valljam, a Tik-Tok nevű alkalmazás esetében épphogy a regisztrációig jutottam. Nem úgy, mint két vendégem, akik nem csupán regisztráltak, de mondhatjuk mára már Tik-Tok sztároknak számítanak – Csillag Hajnalka és Ispán Dávid, üdvözöllek benneteket a műsorban.

Vendégem  az erdélyi származású Bartha Gabó, aki Tokaj-Hegyalján permakultúrás  módszerrel műveli kertjét, annak terméseiből saját konyhát vezet.  Művészettel fűszerezett tevékenységét „Terrapolis Tarcal – kert és  asztal" néven találjuk meg a helyszínen és az interneten. Tizenkét fős  asztalánál olyan vendégek étkezhetnek, akik nyitottak a  növények–étkek–emberek újragondolt, természetes és ősi együttesére. A  teríték része a százéves abrosz és olyan ételkülönlegességek, mint  például a marokkói édes galambhúsos sütemény vagy a fermentálással  készült indiai savanyúság. Helyet kapnak asztalán olyan hagyományos  ételek, mint a szilvás gombóc vagy a hurut, amely egy erdélyi örmény  ételízesítő. Mindezeket persze csak akkor lehet fogyasztani, amikor épp  szezonjuk van.

Amikor először lépkedtem a Deák Téri Evangélikus Gimnázium lépcsőin, még nem gondoltam, hogy a tanári kar tagjaként fogom elhagyni az épületet. Arra meg még kevésbé voltam felkészülve, hogy olyan igazgatóval lesz lehetőségem együttműködni, aki egész tanári pályámra meghatározó hatással lesz. Egyik legfontosabb mentorommal, Kézdy Edittel készült ez a beszélgetés.

Mi történik, ha fogyatékkal élő gyermek születik a családba? VendégemTulkán Katalin, aki férjével 8 és 4 éves gyermekük mellett a 15 hónapos Down-szindrómás Panni lányukat is neveli. Amikor kiderült, hogy babájuk Down-szindrómával születik, Kati tartott ettől a helyzettől. Most már szívesen beszél életükről, mert fontosnak tartja elmondani, hogy általában a félelem nagyobb, mint a valóság nehézségei, és a gyermek létezése, az iránta érzett szeretet minden nehézséget felülír.

Talán van, aki már kívülről fújja a műsor bevezető és záró szövegét is (ezeknek felkonf és lekonf a neve). Hála Istennek mindig van hallgató, aki komolyan veszi, és küld visszajelzést, vagy akár javaslatot is, hogy kit hívjak a műsorba. Így találtam mai beszélgetőpartneremre, akinek elképesztő lendülete és csodálatos személyisége folyamatosan lenyűgözi a környezetét, a diákokat és a szülőket egyaránt. Tanító, gyógypedagógus, játékszakértő, élmény- és kalandpedagógus, aki mindenből játékot gyárt – jelenleg intézményfejlesztő mesterképzésre jár. Az azonnali pozitív megerősítésben hisz, és imádja a munkáját. Nagy Éva a vendégem.

Vendégem dr. Veres Sándor Péter pszichológus, teológus, egyetemi tanár, aki munkájával a teológia és a pszichológia közötti egységet építi. Lelkigondozó-pszichológusi praxist vezet, továbbá házassággondozást és szervezetfejlesztést is vállal. Korábban a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Kutatóintézetében az emberi kapcsolatok spontán szerveződését vizsgálta, nemzetközi színtéren is, és a pszichológia kandidátusa lett. E munkája közben szembesült azzal, hogy a pszichológia szemlélete milyen egyoldalú, és a lélektani jelenségek mennyire más értelmezést kapnak, ha azokat a teremtő Isten szavait is figyelembe véve vizsgáljuk. A Károli Gáspár Református Egyetem Kommunikáció Tanszékén is dolgozott adjunktusként, jelenleg pedig a Baptista Teológián tanít praxisa mellett.

Vizsgaelőadása után telefonon hívták, hogy játsszon a Nemzeti Színházban, Törőcsik Marival egy darabban. Azóta ott már tizenegy előadásban láthattuk, filmszerepeiről és egyéb társulati munkáiról nem is beszélve, pedig csak két éve diplomás színművész. Született tehetség, vagy a szerencse fia? Nem kérdés. Már tíz éves kora előtt rájött arra, hogy miben jó. Zentán született, a családjától minden támogatást megkapott, hogy elérje céljait. A vajdasági Csókáról azért ment a szentesi gimnázium irodalmi-drámai tagozatára, hogy megkezdhesse a színészi pálya felé vezető utat. A Szent István Egyetem kaposvári Rippl-Rónai Művészeti Karán szerezte meg színészdiplomáját. Mészáros Martinnal beszélgettünk. 

Kiugrott biológiatanár, akivel egy díjátadón találkoztunk össze, és rögtön kiderítettük, hogy nem csak rengeteg közös ismerősünk, de még több hasonló gondolatunk van. Megjárta a forprofit szférát is, jelenleg civilként dolgozik, a Hősök Tere kezdeményezés tréningcsapatának vezetője. Fejes-Martinez Krisztina a vendégem.

Kamaszkorában kezdte borítékos sorsjeggyel, később a rulett lett a kedvence, majd krupiénak állt, hogy rájöjjön, hogy tudna többet nyerni, végül pedig jött minden: nyerőgép, Blackjack, póker. Az „all in”-t akkor dobta be, amikor összes anyagi forrását és családját is elvesztette – ekkor volt 30 éves. A mélypont elérése után kezdett csak el gyógyulni, tudatosan. Később szenvedélybeteg-segítő vált belőle, mára pedig visszatért eredeti szakmájához, műszaki területre. Ő Majer Balázs, aki túlélte a szerencsejáték-függőséget.

Páczai Tamás gyerekkorában, egy marosvásárhelyi panellakásban arról ábrándozott, hogy világutazó lesz. Álma teljesült: fotóriporterként sok ezer kilométert tett már meg, Londontól Közép-Ázsián át Oroszországig. Biciklivel és fotómasinájával Vámbéry Ármin keletkutató nyomába eredt 2012-ben, az orientalista halálának 100. évfordulóján. Jórészt Közép-Ázsiában dokumentálta a közel 30 000 kilométeres útvonal szépségeit. Munkái közül kiemelkedik még a „Dream about Motherland" („Álom a Szülőföldről") című sorozata, amelyben Erdély falvait és az ott élőket ábrázolja, akik egyben gyerekkora meghatározó emlékeit is megjelenítik. Páczai Tamás jelenleg fotóriporterként és a Képmás magazin képszerkesztőjeként dolgozik.

Mai vendégemet már gimnazista kora óta ismerem, azóta követem a tanárrá válását. Célja, álma, tervei vannak, tudja, hogy honnan és hova tart és azt is, hogy milyen tanár szeretne lenni – de ezt majd megkérdezem tőle. Nem mellesleg több száz hallgatótársát inspirálja, ugyanis a Tanárszakosok a távoktatásért és a Tanár leszek hallgatói műhely egyik alapítója. Mohay Domonkost köszöntöm a műsorban.

Vendégem Juhász Péter Tibor, a hazai marketingkommunikációs szakma koronázott királya. Munkáját több itthoni és nemzetközi díjjal jutalmazták, ezek közül kiemelkedik a cannes-i Arany Oroszlán-díj, amelyet a kommunikációs szakma Oscarjaként tartanak számon, ezzel a díjjal többször is elismerték tevékenységét. Pályáját olyan cégeknél építette, mint a Procter and Gamble, a Magyar Telekom és a Borsodi Sörgyár, jelenleg pedig a Vodafone Hungary márkaigazgatója. A multicégek nem feltétlenül a keresztény értékrendjükről híresek, hogyan tudja mégis beépíteni munkájába a hitét? Mit jelent számára kereszténysége a mindennapokban? Erről beszélgetünk.

Ez itt a Képmás és a Vodafone közös podcast-adása a családi időmenedzsmentről.

Az adás szakértő vendége Kozma-Vízkeleti Dániel kiképző család-pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus, aki válaszol az én kérdéseimre és a hallgatók családi időgazdálkodással kapcsolatos problémáira is. Négy különböző élethelyzetben lévő család életébe nyerünk bepillantást az adás folyamán megszólaló kérdezők segítségével. Megnézzük azt is, hogy a Képmás Instagram- és Facebook-oldalán milyen kérdések foglalkoztatják legjobban a hallgatókat a mindennapi időbeosztással kapcsolatban. Vendégem lesz még az adásban Juhász Péter Tibor, a Vodafone Hungary márkaigazgatója, aki beavat minket abba, hogyan tudja egy telekommunikációs cég kiszolgálni a családok igényeit a szolgáltatásaival úgy, hogy közösségi időt is teremtsen számukra. Izgalmas, sűrű adás lesz, tarts velünk!

Vendégem Olaj Anett, az abortusz.hu oldal szerkesztője. Nyíltan vállalja, hogy hiba volt abortálnia fiatalkori egyéjszakás kalandjából származó gyermekét. Erre azonban csak évekkel később döbbent rá, amikor tervezett gyermekével volt várandós. Ma azon dolgozik, hogy felhívja a figyelmet az abortusz csapdáira és a posztabortusz-szindrómára, amely mindenkit utolérhet és mélyen károsíthat. Anett ma ötödik gyermekével várandós, és beszélgetésünkkor mindenórás.

Amikor először hallottam mai vendégem tevékenységéről, és ezt még neki sem meséltem, egyáltalán nem volt szimpatikus. Felfedeztem ugyanis benne ugyanazokat a jellemvonásokat, mint amik bennem is vannak, és amiket nem mindig szeretek magamban. Mivel hamarosan személyesen is találkoztunk, és az elmúlt években lehetőségem volt megismerni, és mondhatom, mára már nem csak kollégák, hanem barátok vagyunk. Történelemtanár, író, az élményalapú oktatás népszerűsítője, Vendégem Balatoni József, vagy ahogy mindenki ismeri: Jocó bá.

Vendégem, Kovács Ivett, a Magyar Retinoblasztómások Egyesületének elnöke, aki e ritka szembetegség miatt ötévesen vesztette el látását. Eredetileg angoltanár, jelenleg a Magyar Tudományos Akadémiánál fordítóként dolgozik, csoportvezető a Láthatatlan Kiállításon, emellett többgyermekes édesanya. Vajon egy látássérült könnyebben érzékeli a láthatatlan Istent? És miért vallja, hogy a 21. századi keresztényeknek szükségük van a misztikumra? Ezekről kérdezem és hétköznapi küzdelmeiről a hit és az élet útján.

Emlékszem, amikor általános iskolában először sokkolt az a tanári kérés, hogy „ezt a három leckét tanuljátok meg, jövő héten témazáró”. Mármint mi az, hogy megtanulni? Hogyan kell azt csinálni? Olvassam el? Vagy valami mást is kellene tenni? — Mai vendégem szakterülete a tanulásmódszertan maga, ami nem mellesleg az elmúlt hónapok online oktatásszervezése miatt különösen is fontossá vált. Petkes Csabát köszöntjük a műsorban.

Vendégem Kő Boldizsár képzőművész, akinek munkáit kicsik és nagyok is ismerhetik, hiszen szobrokból alkotott játszótereket készít. Ezek a színes, népmesei ihletésű játszóterek olyanok, mintha térbeli mesekönyvek lennének. Most azonban nem munkája szépségeiről kérdezem, hanem beszélgetésünk vezérfonalát az a mondat adja, amelyet a "Belső tárlat" című könyvéből idézek: „A magyar értelmiséginek két útja van, az egyik az alkoholizmus, a másik sajnos járhatatlan.”

Vendégem egy olyan ember, akit gyerekkorának minden körülménye arra rendelt, hogy lecsúszott felnőttként éljen. Gyerekkorát nevelőotthonban töltötte szülei alkoholizmusa miatt, miután majdnem belehalt egy otthon kapott sérülésbe. Később sikeres bűnözőként élt. Isten azonban élete egy pontján megragadta őt, és azóta megváltoztak a mindennapjai. Ezekről a változásokról fogunk beszélgetni Huszár Bélával.

Mai vendégem egy olyan ember, aki férfi, férj, diakónus, tréner, coach, facilitátor, a főegyházmegye Hitoktatási Felügyelőségének szakmai vezetője is volt, de számomra elsősorban az a valaki, aki segített nekem megtenni az első lépéseket Isten felé. Gimnázium alatt ugyanis az ő hittanjára járva kezdtem azt érezni, hogy valóban lehet, hogy van valami közöm Istenhez. Kató Csabát köszöntjük a műsorban. 

Vendégem a Jószolgálat-díjas Raffael István, aki roma férfiként egyedül neveli ikergyermekeit, mert felesége a szülés után 12 órával elhunyt. Túlélte a gyászt, felvállalta az egyedülálló apaságot. Miközben megéli a társadalmi előítéleteket mint roma szülő, családsegítő szociális munkája mellett arra is energiát fordít, hogy gyermekvédelemmel kapcsolatos tanácsokat adjon önkéntesen. Sőt, azon is dolgozik, hogy egyre több romát foglalkoztassanak a munkáltatók. Nemrégiben életvezetési tanácsadóként is elkezdett tevékenykedni – biztosan sikeresen, hiszen a legfontosabb vizsgatantárgyából hitelesen doktorált: gyerekei, Blanka és Noé már ötévesek és jól vannak!

Kovács Szilvia egy országos online kurzus-készítő verseny egyik kiemelt díjazottja, ahol zsűriként volt szerencsém értékelni az ő képzését is, mely a digitális osztálytermek világába invitálja a tanárkollégákat. Végzettsége szerint gyógypedagógus, aki hisz abban, hogy a kreativitás a jó tanár egyik legfőbb ismérve, és ezt a képességét folyamatosan használja is.

Mai vendégem Molnár Renáta, személyi edző, lelkigyakorlat-vezető, táplálkozási tanácsadó, élménypedagógus, akinek istenélménye biciklis balesetéhez kötődik, amelynek során a teljes arca roncsolódott. Felépülése óta az általa kidolgozott, Cor-Way elnevezésű, testet és lelket egyszerre építő programmal segít másoknak, hogy a saját útjukat járhassák Istennel.

Mai vendégem titulusai alapján látszólag kilóg eddigi vendégeim sorából: külpolitikai, biztonságpolitikai szakértő, újságíró, kommentátor, a digitális etika kutatója, akinek a cikkei egyébként nekem személyesen felnyitották a szememet a kiberbiztonság, vagy inkább bizonytalanság kapcsán. Mindezek mellett tanár is, például a Pázmányon, illetve hosszú évekig volt a Jezsuita Szakkollégium rektora, jelenleg a Társadalmi Reflexió Intézet alapító-vezetője. Vele kapcsolatban hallottam először az élménykülpolitika és a digitálhigiéné kifejezést. Feledy Botondot köszöntjük a műsorban.

Ebben az adásban vendégem egy olyan lány, aki prostituáltként élt. Nem volt könnyű olyan embert találni, aki kimenekült ebből a helyzetből, tud és akar is nyilatkozni életének erről a szakaszáról. Beszélgetőpartnerem, a 28 évesBoglárka, azért teszi ezt, mert küldetéstudata van: nem hagyja, hogy múltja legyőzze, eltökélte, hogy azon fog dolgozni, hogy minél többeket megmentsen ettől az életformától. Biztonsága és új életlehetősége miatt ebben a beszélgetésben a nevét, korát és hangját megváltoztatjuk. Ez a legelső alkalom, hogy nyilatkozatot ad egy olyan lány, aki a Névtelen Utak Alapítvány segítségével felépült, így egy kicsit mindenki izgul a beszélgetés miatt... Én is.

Eheti vendégem díjainak, elismeréseinek, médiamegjelenéseinek száma elképesztően magas, ő mégsem ebben méri a sikert, és valóban ezeknek az értéke teljesen eltörpül amellett a munka mellett, amit végez. A mélyszegénységben élőkkel foglalkozik, és tíz év alatt alapozódott meg és folyamatosan fejlődik az a módszertan, ami ma az Igazgyöngy Alapítványé.  A  gyermekközpontúság, hátránykompenzálás és a szociális kompetenciák fejlesztését ötvözik. Az iskola mellett először kríziskezelést, majd családgondozást, és szociális munkát is , folyamatosan végeznek. Az Alapítvány vezetője, L. Ritók Nóra.

Mialatt kómában volt, Istennel találkozott, aki különleges látomásokat mutatott neki, és beszélgetett vele. Onnan üzenettel tért vissza. Vendégem Hegyesi Gábor üzletember, aki vallásos családban nőtt fel, fiatalon tért meg, régóta Istennel jár. Túl volt egy vastagbéldaganat-műtéten is, amikor két évvel később, 2018-ban, egy megrázó és egyben csodálatos élmény érte – amelyet én is alig hittem el, amikor hallottam, pedig Gábort szavahihető, racionális embernek ismerem, egy vallási közösségbe járok vele.

E heti vendégem olyan segítő szakember, akinek az a kiindulópontja, hogy annál jobban vannak az emberek és annál kevésbé lelki betegek, minél jobbak, erőszaktól mentesek és egyenlőségre épülnek a kapcsolataik. A pornó jelenségét, kulturális hatásait kutatja, szerinte a szex tabusítása, magánügyként keretezése vagy mocskosként való említése nagyon káros, mert így a szexiparra marad a gyerekek szexuális felvilágosítása. Vendégem Halász Sári.

Beszélgetőtársam tíz évet élt hajléktalanként, de igazi túlélő! Diplomáját ezalatt szerezte meg, két éve pedig már albérletben él, nemrég még nyaralni is tudott saját keresetéből. Vendégem: Nagy Zsuzsi. Átbeszéljük a hajléktalanokkal kapcsolatos sztereotípiákat és mindazt a sok egyedi történést és döntést, amik őt a hajléktalanságig vitték. Végül pedig kiderül, hogyan sikerült szakítania ezzel az életformával.

Néha történik olyan, hogy két ember egy téma kapcsán talál egymásra. Így történt ez velünk is, ugyanis egy nap kaptam egy e-mailt az ADHD Magyarország Alapítvány elnökétől, melyben elképesztő lelkesedéssel írta le, hogy milyen inspiráló az, ahogy a gyerekekről beszéltem a minap egy televíziós interjúban. Cserébe én is megnéztem az ő tevékenységét, és kiderült, hogy egy nagyon különleges emberrel hozott össze a sors, aki nem csak szimplán egy alapítvány vezetője, hanem életfeladatának, hivatásának tartja, hogy a hiperaktív, figyelemzavaros gyerekeknek, felnőtteknek és családjaiknak segítsen. Vendégem Cseri D. Bernadett.

Vendégem Greguss Sándor író, költő, filmkészítő. Hatvanas évei elején csontvelőrákot állapítottak meg nála, azt mondták neki az orvosok: két hete maradt. Ismerősei gyógyító lelkigyakorlatra hívták, hát elment. Ott megtért addigi vallásos életéből, amiről azt hitte, hogy az is elegendő az örök boldogsághoz, majd ennek hatására kettő perc alatt gyógyult meg, teljesen. Azóta vallja: semmire sem mentség, hogy meghalunk, spekuláció nélkül kell élni. Jelenleg az AFRÉKA Nemzetközi Humanitárius Alapítványban dolgozik, amelyet afrikai beteg emberek gyógyítására, segítésére hoztak létre feleségével, dr. Fodor Rékával, közismert nevén Afrékával, akinek ő a munkatársa és támasza.

Mai beszélgetőpartnerem ismét egy olyan ember, aki az iskola falain kívül is úgymond „terjeszti az igét”. Előadásokban, interjúkban, cikkekben mesél a hívatásáról, vagyis inkább arról, hogy hogyan lehet másként tanítani. Pedagógus, innovátor, a QQcska blog szerzője. Több pedagógiai kiállítás, konferencia résztvevője, előadója, a digitális pedagógia úttörője, Bognár Amália a vendégem. 

Beszélgetőtársam Bagyó Sándor. Ő a VMSZ, vagyis a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnöke. Több mint 20 éve foglalkozik vízimentéssel, de számos más mentési területen is tevékenykedik, és a Nemzetközi Életmentő Szövetség oktató-trénere is. Négy gyermek édesapja. Hogy miért lett vízimentő, nem is kérdés: az anyatejjel szívta magába annak a napnak minden izgalmát, amely szülei tragédiájának indult, végül mégis túlélők lettek: édesapja egy süllyedő hajóból egyesével mentette ki az utasokat.

Mai adásunkat az FGSZ Földgázszállító Zrt., a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának partnere támogatta.

Nényei Pállal először egy kóruspróbán találkoztam tíz évvel ezelőtt, ahol együtt készültünk egy amatőr közösségi opera előadására. Akkor még nem tudtam, hogy néhány év múlva kollegák is leszünk, sőt, azt sem, hogy könyveivel, cikkeivel és írásaival nem csak rám, de rengeteg kollegára lesz inspiráló hatással a következő években. Talán az Irodalom visszavág c. könyvsorozata a legismertebb, de cikkei, interjúi is bejárták már a hazai médiát. Író, drámaíró, középiskolai magyartanár, aki amúgy remekül énekel is.

Mai beszélgetőpartnerem Dalotti Tibor. Legtöbben a Botafogo Táncegyüttes alapítójaként és koreográfusaként ismerik. Kevesebben tudják, hogy a társastánc-tanárképző elvégzése előtt biológus mérnöki diplomát is szerzett, így lehetősége volt rákkutató biológusként dolgozni az Onkológiai Intézetben. A jégtáncból avanzsált latin táncos mérnök még ötgyermekes családapa is! Biztosan lenne mit mesélnie szakmai útjáról, ma azonban elsősorban istenélményeiről lesz szó, mert az is van neki bőven: három halálközeli baleseten át vezetett az útja oda, hogy feltegye élete nagy kérdéseit. Ezekről beszélgetünk.

Amikor Tóth Mónikával először találkoztam, libabőrös lettem az örömtől. Egy gamifikációról, azaz játékosításról tartott kis összejövetelen adott elő hat évvel ezelőtt, és emlékszem a pillanatra, amikor átjárt az érzés, hogy én ezzel az emberrel jóban akarok lenni, úgy akarom csinálni ahogy ő, én is ilyen tanár akarok lenni. Azóta – élőben, vagy online – találkozunk néha, stílusa, humora és elképesztő szerénysége folyamatosan inspirál.

Mai vendégem Temesvári Orsolya, akit sokan Phoenix Girlként is ismernek. Orsit két évvel ezelőtt elgázolta egy autós a zebrán, ennek következtében eltört a gerince, nyaktól lefelé lebénult, és kerekesszékben éli életét. Ma is segítségre szorul abban is, hogy ezt a beszélgetést felvehessük, mert csak egyik kézfejét tudja mozgatni. Orsi a baleset előtt aktív életet élt, rendszeresen önkéntes adománygyűjtő futó volt a Suhanj! Alapítványnál, ahol sérült emberekkel sportolt együtt – így számára sosem volt teljesen idegen a kerekesszék, de biztosan nem gondolt arra, hogy egyszer majd bele is kell ülnie.

Nagy öröm számomra, hogy Orsi az eddigi Túlélők-adások hallgatója, és úgy döntött, hogy megkeres engem. Az a célja, hogy a kerekesszékes életet övező tabukat ledöntse, ezért olyan dolgokról beszél, ami egy egészséges embernek eszébe sem jut. Ebből a hozzáállásából gyűjtök én bátorságot, hogy az elsőre talán butaságnak tűnő kérdéseimet feltegyem a beszélgetés során.

Major Levente egyszerre iskolaigazgató és borász. Különleges borait Michelin csillagos éttermekbe szállítja, szerinte „a borász csak rontani tud, az a dolga, hogy amit a szőlő adni tud, átmentse a borba.” Ezt a hozzáállást képviseli az abasári iskola igazgatójaként is: szabad, kreatív intézményt álmodott és valósított meg, ahol a diák úgy jó, ahogy van.

Vendégem Gersei Csenge, aki nyíltan vállalja, hogy evészavarból, anorexiából gyógyult meg Isten segítségével, ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy az embernek magának is akarnia kell a változást. Jelenleg pszichológushallgató, és keresztény bloggerként tevékenykedik. Insta-posztjait olvasgatva legjobban az tetszett meg benne, hogy őszintén és szókimondóan ír érzéseiről is. Kedvencem egy tavaly júliusi bejegyzése: „Talán fel kéne hagynunk a gondolattal, hogy ha eleget utáljuk magunkat, majd szépen lassan átutáljuk magunkat a szeretetbe, elfogadásba.”

Ez itt az „Istenélmények sallang nélkül” podcast. Nem egy vallási műsor a szó egyházias értelmében, hanem hús-vér emberekkel beszélgetek arról, amit saját bőrükön tapasztaltak. Lehet, hogy nem is hittek Isten létezésében, amikor csodát éltek át. Előfordulhat ilyen? Egyáltalán mi az, hogy istenélmény? Elmondják ők!

Joós Andrea mai vendége egy olyan szakma képviselője, melyről jó esetben az emberek többsége még csak nem is hallott. Ő kórházpedagógusként megálmodott és felépített egy szervezetet, ami a kórházból kikerülő, tartós betegségéből gyógyuló gyerekek felzárkóztatását és közösségbe való visszailleszkedését támogatja. A KórházSuli Alapítvány az Edisonplatform egyik fődíjasa, melynek alapítója és lelke, az AranyAnyu díjas Almássy Mónika.

A mai beszélgetéshez olyan Túlélőt kerestem, akinek története happy enddel végződött. Bár nekem azok az élettörténetek adnak erőt igazán, ahol példát kapunk arról, hogyan lehet folyamatos krízisben talpon maradni, de tudom, hogy vannak olyan hallgatók, akiket a pozitív végkifejletű sorsok erősítenek meg. Ma egy ilyet hallhatunk.

Illés Anitával beszélgetek, aki 12 éve olyan autóbalesetet szenvedett, amelynek következtében halálközeli élménye volt: kívülről látta önmagát. Harminc műtétet végeztek rajta az egy évig tartó kórházi felépülése során, miközben kérdéses volt, vissza tud-e majd térni korábbi életéhez. Többek között arról kérdezem, hogy történt a baleset, mire emlékszik ebből, miben változtatta meg az életét, és ez a változás mennyire volt tartós.

Mai vendégem a Miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium magyartanára. Gördeszkázik, tanít, mosolyog, jelen van — a diákok között nagyon népszerű, bár munkájának ez se nem célja, sem a fokmérője. Szerinte az irodalomtanítás a szakácsmesterséghez hasonlítható, ahol a diákokkal együtt lehet főzni, alkotni, és aztán élvezni a közös munka eredményét. Varga Péterrel beszélgettünk.

Mai vendégem 5 éve szabadult. Boros Lajos 30 évet töltött különböző börtönökben, bár lelkében régóta szárnyal, ma evangélistaként tartják számon. Sokunkhoz hasonlóan átlagos neveltetést kapott, bár az ő családjában is voltak feldolgozásra váró traumák: akár szülei válása, vagy testvére öngyilkossága, mégsem ezeket az eseményeket okolja sorsa kisiklása miatt. Saját bevallása szerint kiemelkedően önfejű és akaratos kamasz volt, aki mielőbb a saját útját akarta járni, ami egészen a börtönig vezette.

Én Tóth-Fazekas Andrea vagyok és ez itt az Istenélmények sallang nélkül podcast. Ez nem egy vallási műsor a szó egyházias értelmében, hanem hús-vér emberekkel beszélgetek arról, amit saját bőrükön tapasztaltak. Lehet, hogy nem is hittek Isten létezésében, amikor csodát éltek át. Előfordulhat az ilyen? Egyáltalán mi az, hogy istenélmény? Elmondják ők!

Mai vendégem a Petrik Lajos Szakgimnázium angoltanára, és a Modern Iskola főszerkesztője. Aktív részese a Digitális Témahét és a Kódolás Hete programoknak, eTwinning nagykövet. Szerinte a projektpedagógia remek lehetőség arra, hogy a tantárgyak ötvözésével a diákok 21. századi készségeit fejlesszük. Tóth Évát köszöntjük a műsorban.

Ma Kristáné Soós Melindával beszélgetek, aki két éve vesztette el 15 éves fiát, Gergőt.

A tragédia váratlanul érte őket: 2018. augusztus 11. ugyanolyan kellemesnek ígérkezett, mint a többi fürdőzéssel töltött nap a Balatonon. Melinda és családja jól ismerte a tavat. Gergő és testvére, Noémi ketten voltak a vízibiciklin, amikor egy ugrás után Gergő nem tért vissza többé. A család úgy gondolja, ha lett volna mentőfelszerelés az eszközön, testvére megmenthette volna Gergőt. Mégsem hibáztatnak senkit. Számomra azért is igazi túlélő Melinda és családja, mert nem sokkal a tragédia után elkezdtek tenni azért, hogy kötelező legyen a mentőfelszerelés a vízibicikliken, hogy mással ne történhessen hasonló eset.

Mai vendégem egyszerre matematika tanár, szakmai tanácsadó, blogger és vállalkozó, valamint négy gyermek édesapja. Ő a HiperSuli program szakmai vezetője, az Oktatási Hivatal által ajánlott tanácsadók egyike. Koren Balázzsal beszélgettünk a karanténoktatás és a digitális oktatás közötti különbségekről, a szerepekről és a lehetőségekről.

Már a műsor kezdete óta minden felületen hangoztatjuk, hogy vendégeink között nemcsak tanárok, hanem segítő szakemberek is lesznek. Ma végre elérkezett a nap, hogy ez megvalósuljon, beszélgetőpartnerem ugyanis iskolapszichológus. Feladata, hogy segítse a diákokat, pedagógusokat és szülőket az iskolai élettel felmerülő nehézségek kapcsán. Nagyon fontos számára a személyes kapcsolat kialakítása, hogy minden problémát egyediként tudjon szemlélni. Ennek alapján a tanárok, a diákok és szülők is találkozhatnak vele egyéni beszélgetés formájában. Abermann Júliát köszöntjük a műsorban.

Ebben a podcastban olyan emberekkel beszélgetek, akikkel rossz dolog történt, mégis valami többletet tudnak adni tragédiájuk által. Tóth-Fazekas Andrea vagyok, és én is, mint sokan, hajlamos vagyok elfelejteni, hogy az élet nem mindig felfelé ívelő változás. Gyakran bosszankodunk, megkeseredünk emiatt. Ezért is fontos olyanokkal találkozni, akiknek egy tragédia a lehetőséget is jelenti. Ők az igazi Túlélők: egy negatív fordulat pozitív szereplői.

Mai vendégem számára a karanténhelyzet nem ismeretlen, ugyanis három éve leukémiát, azaz vérrákot diagnosztizáltak nála. Minden erejével küzdött: blogot indított, hogy ezzel is segítsen magán és másokon, missziójának tartotta, hogy fényképein keresztül bemutassa betegtársai életét és ledöntse a kezelésektől megváltozott testről a tabukat. Szenvedélye a fotózás, az Art&Leukemia című önarcképével 2018-ban megnyerte a Huawei és a National Geographic közös mobilfotó-pályázatát.

Amikor felhívtam, hogy egyeztessük a mai adás felvételével kapcsolatos részleteket – merthogy ez most az önkéntes karanténból történik, online –, mindjárt leszögezte, hogy nem fogja töviről-hegyire elmesélni az egész történetet, sőt, a blogolást is felfüggesztette, mert betegsége kiújult, és már nem szeretne a múltról beszélni, csak a jelenről és a jövőről. Úgyhogy kérdezem is: Murcsik-Pávó Réka, hogy vagy most?

Nemrég egy elképesztően inspiráló cikket olvastam egy igazgatóról, akinek az iskolája szinte zökkenőmentesen állt át a digitális oktatásra. Ez persze nem elsősorban a gyors reagálásnak volt köszönhető, hanem annak, hogy a Hermann Ottó Általános iskola és Tudásközpont már hosszú évek óta folyamatosan az innovációt tartja a fókuszban, és fokozatosan kezdték el bevezetni azt a működésmódot, ami nélkül most ők is csak a levegőt kapkodnák. Mi a titok, milyen a jó vezető, mit tehetnek az iskolák — ezekről és még sok másról kérdezem az igazgatót,Tószegi Attilát.

Emlékszem, hogy tanári képzésem utolsó évében remegő térdekkel és hideg kézzel léptem be az ELTE Trefort iskolájába, ahova gyakorlótanításra voltam beosztva. Fogalmam nem volt, hogy ki és mi vár ott rám, bőven hallottam rémtörténeteket szigorú és rémes vezetőtanárokról. Ehhez képest, egy mosolygós nő várt a tanáriban, aki óriási szeretettel fogadott, és akiről hamar kiderült, hogy nem csak elképesztően szuper vezetőtanár, hanem több biológiai és szakmódszertani mű szerzője is. Azóta persze az itthon kapható legrangosabb oktatási díjakkal mind kitüntették. Első találkozásunkkor körülbelül 20 perc beszélgetés után kijelentette: Andrea, neked ez simán fog menni, szóval arra gondoltam, nem csak egy korosztályhoz osztalak be, hanem mész a hatodikba, nyolcadikba és a tizedikbe is, jó? — Hát, köpni nyelni nem tudtam, de tényleg sok tapasztalatot szereztem, és az ő segítségével minden simán ment. Szóval most rajtam a sor, hogy elbeszélgessek Szászné Heszlényi Judittal!

Mai vendégem egy elképesztően inspiráló ember, amikor először találkoztam vele, tudtam, hogy ebből hosszútávú együttműködés lesz. Lett is, ugyanis tizenegy éve vagyok kórusának, a Csíkszerdának a tagja, ami mára már nem egy, hanem négy kórus, legalább 300 aktív taggal. Ebből egyértelmű, hogy vendégem ének-zenetanár, szolfézs és zeneelmélet-tanár, karnagy, zeneszerző – mindehhez elképesztő sok lelkesedése, karizmája és még doktori fokozata is van. Tóth Árpáddal beszélgettem. 

Mai vendégem olyasvalaki, aki úttörő a digitális pedagógiai tudásmegosztás terepén. Folyamatosan kísérletezik, új módszereket tesztel magán és a diákjain, és tapasztalatait a nagyközönséggel is megosztja. A tanarblog.hu egyik alapítója, és kollégájával, Prievara Tiborral többéves tapasztalataikat a 21. századi iskola című könyvükben osztják meg. Nádori Gergellyel beszélgettünk.

Mai vendégem hozzám hasonlóan az Y-generáció tagja. Azaz abba a korosztályba tartozik, akit a Kacsamesék megszakítása súlyosan traumatizált Antall József halálakor. Jelenleg matematikatanár, angoltanár, és emellett PHD-ra is van ideje: amikor nem interjúkra járkál, akkor a doktoriját írja. Egyik szakterülete a játékosítás, avagy gamification, amelynek kapcsán én magam is találkoztam vele. Elképesztően inspiráló a lendülete, hozzáállása és a szakma iránti alázata. Barbarics Mártával beszélgettünk.

Először egy konferencián találkoztam vele, ahol egymás után adtunk elő. Lehengerlő stílusa és elképesztő tudása óriási hatással volt rám. Ő az IKT módszerek szakavatott zsenije. Több pedagógiai sikerkönyv szerzője, előadóként és trénerként több ezer tanár képzésében van szerepe, miközben teljes állású magyartanár, sőt leendő apuka. Mai vendégünk: Fegyverneki Gergő.

Mai vendégem titulusait tekintve intézményvezető, egyetemi docens, közoktatási szakértő – és persze doktori fokozata is van – de talán mindennél fontosabb, hogy mára már több százezer tanár és diák életére van hatással. Húsz évvel ezelőtt kidolgozott egy módszert, amit jelenleg már több mint száz iskolában alkalmaznak. Ez a szám folyamatosan növekszik, mert a médiában csak „hejőkeresztúri csodaként” emlegetett program jelenleg egy több milliárdos EU-s fejlesztés egyik legfontosabb eleme. K. Nagy Emese számomra az egyik leginspirálóbb szereplője a hazai oktatásnak.

Ez itt a Tanárnő, kérem! Ez a podcast olyan emberekről szól, akik a jövőért dolgoznak. Innovátorokról, akik nem valamilyen jól menő vállalkozás formájában, hanem az oktatás és a pszichológia területén tesznek azért, hogy közös jövőnk olyanná váljon, amilyennek legszebb álmainkban látjuk. Az én nevem Joós Andrea és ebben a műsorban inspiráló, bátor és eredményes vízionáriusokkal beszélgettek. Tanárokkal, pszichológusokkal, segítő szakemberekkel, akik egyre jobbá és jobbá teszik a világot – majdnem észrevétlenül. De most övék a mikrofon.

„Élménybiológia-tanárként” vált ismertté, aki – miközben azt hangoztatta, hogy tanítani márpedig menő – sorra osztotta meg az érdeklődőkkel forradalmi pedagógiai újításait, vállalva, hogy nem mindegyik volt elsőre tökéletes. Pár éve szokatlan egészségügyi projektbe is kezdett – népi motívumokkal díszített, színezhető emberi szerveket kezdett rajzolni, hamarosan pedig ő lesz a Képmás podcast Tanárnő kérem! című új sorozatának házigazdája. Ismerjék meg közelebbről Joós Andreát!

Intellektuális kíváncsiságának még 7 gyerek mellett sem tudott megálljt parancsolni: kutatási területe a fenntartható energiagazdálkodás és környezetvédelem. Az ENSZ-ben végzett munkáját már évekkel ezelőtt Nobel-békedíjjal ismerték el. Hogy látja a mai klímahelyzetet és mi az, amit ma még megtehetünk, hogy megőrizzük bolygónkat olyannak, ahogy mi is megismertük? A Képmás-podcast vendége: Ürge-Vorsatz Diána klímakutató.

„A sebeinken keresztül tudunk a legjobban kommunikálni egymással, ezzel segítünk magunkon is és másokon is a legtöbbet” – Bátor és jól csengő mondat egy interjúban, de hogy is lehet mindezt megélni nagy eseményeken és apró hétköznapokon, a színpadon, a párkapcsolatban, a családban? Bolyki Balázzsal beszélgetünk.

Szerzetes volt, standupos lett. Zenei antikvárius és műsorvezető – de nemcsak az a stúdióban beszélgetős fajta, hanem az, aki kiáll akár több száz ember elé is, lezser eleganciával, piros cipőben. Vagy ledumálja egy nemzetközi közvetítés háromnegyed órás kényszerszünetét. Lehet egy ember egyszerre ennyire magánykereső és rivaldafénybe vágyó? Bősze Ádámmal beszélgettünk.

A tévés műsorvezetés szinte minden műfajában láthattuk, a híradózás és a magazinozás mellett vezetett gálaműsort, nemzetközi dalversenyt, még szépségversenyt is. Magánélete és munkája a médiában nem mindig választható külön. A privát élet tapasztalatai különösen egy családról szóló műsorban szükséges kellékei a hiteles műsorvezetésnek. Azonban a magánélet iránti túlzott érdeklődés nem kis terhet tesz a médiaszereplőre. Mit ad és mit kér a szakma? Erről is beszélgettünk Novodomszky Évával.

Kétszeres olimpiai, világ- és Európa-bajnok magyar kardvívó. Friss házas, aki bár nem igazán tudja megérteni a hosszútávfutás filozófiáját, a felesége kedvéért félmaratonokat is fut. Megtudhatjuk tőle, hogy miért nem könnyű sportolókkal mélyinterjút készíteni és az élet értelméről beszélgetni. Vendégünk: Szilágyi Áron.

Aki látta már színpadon, tanúja lehetett, ahogy ez a törékeny, pici nő ritmussá, zenévé, dallá válik. Ha népdalt énekel, ártatlan lány és mindentudó javasasszony, ha gyerekdalt, angyali csilingelés és anyai suttogás bujkál a hangjában, ha a jazzel évődik, minden játékos lüktetés körülötte. Szalóki Ági nemcsak a zenének, a számára fontos ügyeknek is gondolkodás nélkül átadja magát. Sok előadóművésszel ellentétben közösségi oldalán is vállalja véleményét. Ezért persze minden oldalról megkapja az ellenkező előjelű címkéket. Ennek a szelíd elszántságnak és odaadásnak a forrását kerestük, miközben beszélgettünk.

Egy építőmérnökből lett orvos, aki a boncteremben kezdi a reggeleit, hogy a szövődményes eseteket újra és újra lejátssza. Idegsebész, aki néhány éve rendszeresen Nigériában tölti a szabadságát, azért, hogy többek között agydaganatokat operáljon. A nevét nem csak szokatlan műtéti újítása tette ismertté, hanem az is, hogy kollégáival elvállalta a fejüknél összenőtt sziámi ikrek szétválasztását. Ez a világszenzáció sem születik meg, ha ő nem mond igent. Milyen fontos választások formálták Dr. Csókay Andrást? Mi segített a döntéseiben és hányszor kellett új életet kezdenie?