HetiVálasz

Miért nem változtatunk, ha egyszer tudjuk, hogy rossz az irány? A tudás önmagában tehát kevés ahhoz, hogy változtassunk viselkedésünkön? Litkai Gergely ezúttal Varga Attilával, az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézetének oktatójával beszélget. A Fenntarthatóság és Pszichológia Kutatócsoport vezetőjeként is tevékenykedő egyetemi docenssel többek között azt igyekszenek megfejteni, vajon igaz-e, hogy az egyéni cselekvések 40-70 százalékkal is csökkenthetik a károsanyag-kibocsátást. Lelőjük a poént: akár igaz is lehet, ám csak akkor, ha az egyéni törekvések rendszerszintű támogatást is kapnak. No de mik azok a rendszerek? Azokra hogyan lehet hatni egyénként? Egyáltalán mi kell a cselekvéshez, ha sokszor fel sem ismerjük a saját pszichológiai korlátainkat? Hogy utóbbi helyzet változzon, reményeink szerint ahhoz járul hozzá a Zöld Válasz friss adása.

Olvasóink, hallgatóink már megszokhatták, hogy Donald Trump egyik nap ezt mondja, másnap meg az ellenkezőjét, vámvilágháborút robbant ki, aztán visszakozik, félelmetes hullámvasút-utazásra kényszerítve a világ tőzsdéit és devizáit. Két lehetőség van: vagy egy mesterterv végrehajtását látjuk, vagy a színtiszta őrületet. Csurgó Dénes újságíró a Telexen megjelent cikkében előbbit igyekezett alátámasztani, Győrffy Dóra közgazdász, a Corvinus Egyetem professzora viszont inkább az irracionalitás eluralkodását látja a történések hátterében. A HetiVálasz friss adásában kettejük segítségével próbáljuk megérteni a talán megérthetetlent. Műsorvezető: Stumpf András.

Az idő = élet, emiatt biztatnak mindenkit, hogy vegyen részt szűrűprogramokon. Ám amikor rossz eredmény születik, sokan hetekig, hónapokig várnak a kezelés megkezdésére. Miért? A Válasz Extra negyedik adása ezt a kérdést járja körül az onkológia témakörében. Élő Anita vendégei Borbényi Erika onkológus, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház Onkológiai Gondozójának főorvosa és Rékassy Balázs orvos, egészségügyi közgazdász. Műsorunk a Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készült. 🔴 SZJA 1% kampányunk elindult: 🔴🔴 Podcastunk közösségi finanszírozásból működik. Támogatás:  

Miért magyar érdek Netanjahu budapesti látogatása? Mi értelme a magyar–szerb fegyverbarátságnak? Van-e közös mintázat a választástól a közelmúltban eltiltott – román, francia és török – politikusok sorsában? Lesz-e négy hét múlva – Trump 100 napos ígéretéhez híven – fegyverszünet Ukrajnában? Áprilisi világmagyarázó podcastunkban Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Megbukik-e a Matolcsy-klán most, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése nyomán a rendőrség is nyomozni kezdett hűtlen kezelés gyanújával a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványi hálózatánál keletkezett milliárdos, tízmilliárdos, százmilliárdos(?) vagyonvesztés miatt? Egyáltalán, pontosan mekkora kár érte az adófizetőket és az országot? Vissza lehet-e szerezni az eltékozolt vagyont és jegybanki hitelességet? Miért csak most lépett az ÁSZ, mivel húzta ki a gyufát végleg a Matolcsy-kör a friss MNB-elnök Varga Mihálynál? És ami talán a legfontosabb: miért rossz hír például Tiborcz Istvánék számára is mindaz, ami az ÁSZ jelentésében szerepel? Többek között a fenti kérdésekre kaphatnak választ podcastunk friss adásából, amelynek vendégei afféle „ügygazdák”: Bódis András a Válasz Online-on évek óta tárja fel a Matolcsy-kör üzelmeit, a telexes Brückner Gergely pedig számos új szemponttal gazdagította a szerteágazó történetet. Műsorvezető: Stumpf András.  

Háziorvos vendégeink szokatlan őszinteséggel beszéltek várólistán lévő, a várakozás alatt öngyilkosságot elkövető betegekről, a műtétig fájdalomcsillapítón élő, és ezzel veséjük és gyomruk egészségét kockáztató páciensekről, az adminisztrációs okokból tele rendelőkről. A Válasz Extra harmadik adásának vendége Porpáczy Krisztina, az orvosi kamara háziorvosi csoportjának vezetője és Szabó János hevesi háziorvos. 🔴 SZJA 1% kampányunk elindult:  🔴🔴 Podcastunk közösségi finanszírozásból működik. Támogatás:

„Minden politikustól elvárható, hogy óvakodjon ellenfelei és a másként gondolkodók dehumanizálásától. Amennyiben azonban a közéleti szereplő önmagát kereszténynek vallja, akkor őt ettől nemcsak a jó ízlés és a riasztó történelmi példák kell, hogy visszatartsák, hanem a Szentírás is” – írta a Szemléleken a március 15-i miniszterelnöki beszédről Fabiny Tamás. Az evangélikus püspököt ennek apropóján írása keletkezéséről és fogadtatásáról, a gyülekezési jog korlátozásáról és az Ukrajna elleni hergelésről is kérdezi HetiVálasz podcastunk 269. adásában Borbás Barna és Vörös Szabolcs. 🔴 SZJA 1% kampányunk elindult: 🔴🔴 Podcastunk közösségi finanszírozásból működik. Támogatás:

Jövedelmünk közel harmadát vonja el az állam társadalombiztosításra, ennek ellenére az egészségügyi kiadások mintegy további harmadát is mi fizetjük, zsebből, a magánszolgáltatóknak. Miért fizetünk kétszer? Ki a felelős ezért, a kormány, az orvos? A Válasz Extra második adásában ezt jártuk körbe Sinkó Eszter egészségügyi közgazdásszal és Svéd Tamás altatóorvossal, a Magyar Orvosi Kamara főtitkárával. Az adás az orvosi kamarával partnerségben készült. Műsorvezető: Élő Anita.  🔴 SZJA 1% kampányunk elindult: 🔴🔴 Podcastunk közösségi finanszírozásból működik. Támogatás:

Egész családokat, köztük nőket és gyerekeket öltek meg Szíria tengerparti régiójában a hadsereg által Bassár el-Aszad hívei leverésére indított felekezeti öldöklés részeként – közölte az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala múlt hét végén. A HetiVálasz friss adásában ennek hátterét és gyökereit beszéljük át Sayfo Omar közelkelet-szakértővel, aki február végén tért haza Szíriából. Még azt is elárulja, mi értelme lehet Donald Trump bizarr gázai tervének. Akik kérdeznek: Stumpf András és Zsuppán András. 🔴 SZJA 1% kampányunk elindult: 🔴🔴 Podcastunk közösségi finanszírozásból működik. Támogatás:

Szombaton a Parlamentnél tüntet a Magyar Orvosi Kamara az egészségügyre jutó források növeléséért. A Válasz Extra első adásában azt járjuk körül, miért hal meg évente mintegy húszezer ember az egészségügyi ellátás minősége miatt. A Magyar Orvosi Kamarával partnerségben készült podcastsorozat első adásának vendége Böszörményi-Nagy Géza urológus főorvos, kamarai alelnök és Tótth Árpád norvégiai kórházigazgató. Mi lesz a sorsa azoknak a betegeknek, akiknek nincs pénzük, és ellátásuk nem pénzt hoz a kórházaknak, hanem pénzt visz? És a peches orvosoknak, akik éppen egy ilyen ráfizetéses szakmában dolgoznak? Vigyázat, őszinte tartalom! Élő Anita, a Válasz Extra műsorvezetője egy ponton fel is veti: lehet, hogy jobb volna mindezt nem tudni.    

Trump–Zelenszkij-találkozó, omladozó világrend, magyar viselkedés. Mi a logika abban, hogy Amerika eddig csak Ukrajnának támasztott feltételeket? Van-e realitása a Londonban találkozó „tettre készek koalíciója” ambícióinak? Van-e arra esély, hogy ehhez Magyarország is csatlakozik? Ezekről beszélget a HetiVálasz 267. adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Március 8-ra tüntetést szervez a Magyar Orvosi Kamara, velük együttműködésben pedig új, egészségügyi podcastsorozatot indítunk a Válasz Extra logó alatt annak feltárására, mennyiben felelős a kormányzat és mennyiben a gyógyító orvos a kialakult, gyakran áldatlan állapotokért. Álmos Péter, a kamara elnöke, valamint a sorozat műsorvezetőjeként nemsokára debütáló Élő Anita a HetiVálasz podcast eheti vendége. Hogyan tudnak fellépni az orvosok a pénzhiány miatt romló ellátás ellen? Miért kellett leállítani a magyar egészségügyet a covid idején és miért nem képes teljesen talpra állni azóta sem? Van-e haszna annak, hogy Magyar Péter kórházmustrát tartott a nyáron? Miért dühítette fel a kormányt az egészségügyi béremelés? Miért kell magánorvosnál fizetnünk, ha egyébként az állam a jövedelmünk jelentős részét elvonja az egészségügy fenntartására? Heteken keresztül járjunk majd körül ezeket a témákat a hamarosan induló egészségügyi Válasz Extrában, ízelítőnek azonban itt a friss HetiVálasz (amely persze szintén folytatódik, változatosnál változatosabb témákkal, minden csütörtökön). Ezen a héten a műsorvezető Stumpf András.  

Folytatódik a Zöld Válasz vízmegtartás-sorozata. Ezúttal az erdők szerepéről. Az erdőkéről, amelyek az EU-ban ma szörnyű állapotban vannak: a Natura 2000-res erdőknek csupán 14 százaléka van jó állapotban, s bár az ősi erdőket ma már szigorúan védik, ám ez csak 4 százaléka az összes erdőnek. Hogy mi a gond a biogazdálkodásnak nevezett erdei faanyagégetéssel? Miért veszélyes a nedves tűzifa? Mit kell tenni az erdeinkért, s hogy függ össze az állapotuk a vízmegtartással? Litkai Gergely vendégei ezúttal Aszalós Réka erdőökológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatója, valamint Csépányi Péter erdőmérnök, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese.

Hamarosan átlépi a hárommilliós nézettséget a Direkt36 A dinasztia – így született az Orbán család gazdasági birodalma című filmje, mely már most is a magyar nyelvű Youtube legsikeresebb közéleti tartalma. Hogyan változtak a korrupciós módszerek az elmúlt 30 évben? Miért éppen a Fidesz mércéi szerint ordító bűn a magántőkealapos, baráti hiteles világ? A film szerkesztőjével, Pethő Andrással és a benne közreműködő kollégánkkal, Bódis Andrással beszéljük át A dinasztia legfontosabb kérdéseit. Az adás elején kitérünk az Orbán Viktor által meghirdetett kitiltós kampányra is, mely miatt a Direkt36-ra is célkereszt kerülhet. Műsorvezető: Borbás Barna.

Tombol a Trump-tornádó, de vajon jó-e ez Magyarországnak? Forintosítható-e Orbán Viktor és az elnök barátsága? Milyen világ jönne, ha minden országot patrióta harcostársaink vezetnének? Mi értelme AfD-elnököt fogadni, ha úgysem kerül kormányra? Ezekről beszélget a HetiVálasz 264. adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Azt, hogy Vörös Szabolcs múlt héten hazatért az ukrán háború déli frontjáról, olvasóink már tudják, hiszen hétfőn exkluzív riportja jelent meg az általa tapasztaltakról a Válasz Online hasábjain. Kollégánk nem először utazott együtt Rácz András Oroszország-szakértővel, a Heti Válasz friss adásában ketten beszélnek hát élményeikről, az ukrán hadvezetés hibáiról, Trump észveszejtő húzásairól, amelyekből viszont akár még jól is kijöhetnek az ukránok. Vagy nem. Érintjük a magyar kormány guruló hrivnyákra épített vadonatúj narratíváját, valamint azt is, hogy Orbán Viktor kommunikációs csapdát állított Ukrajna ügyében – önmagának. Olyan ügyesen, hogy képtelen is kikecmeregni belőle. Műsorvezető: Stumpf András. A Vörös Szabolcs által szerkesztett új Válasz Offline-t .

Mára már szinte mindenki tudja, hogy a Tisza Pártot pénzzel is támogatja az ismert agrárvállalkozó, Raskó György. Vannak, akik inkább zöldbárónak, agrároligarchának tartják, sőt, a multik küldöttének, aki a kilencvenes évek elején a privatizáció állami megbízottjaként iparágak elkótyavetyéléséért felelős. Nem is csupán a NER-propaganda állít efféléket: Ángyán József is. A Heti Válasz friss adásában szembesítjük az összes őt ért váddal, ennél azonban jóval több is kiderül adásunkból. Meddig volt tanácsadója Lázár Jánosnak és min rúgták össze a port? Milyen a viszonya Csányi Sándorral? Mit rontott el az általa korábban támogatott Momentum? Hogyan, mitől lehetne olcsóbb az élelmiszer, ha Magyar Péter kormányozna? Raskó György válaszol. Kérdeznek: Magyari Péter és Stumpf András. Elindult adó 1% gyűjtési kampányunk, !

A Válasz Online-on cikksorozatban feldolgozott téma immár podcastadásban is! Vízmegtartással és vízgazdálkodással foglalkozó minisorozatában Litkai Gergely most a Green Policy Center második klímaadaptációs jelentéséről és az Egyensúly Intézet Hogyan legyen Magyarország vízben gazdag ország? című szakpolitikai javaslatcsomagjáról beszélget a dokumentumok készítőivel. A Zöld Válasz e havi vendégei tehát Vaszkó Csaba, az előbbi tanulmány vezető szerzője, valamint Csernus Dóra Ildikó, az Egyensúly Intézet klíma-, energia- és környezetpolitikai igazgatója. Vaszkó szerint kettészakadt az ország: nyugaton nem annyira súlyos a helyzet, a keleti országrész viszont elesett. Csernus Dóra Ildikó hozzáteszi: míg a magyarok vízgazdagnak érzik magukat, valójában ebből a szempontból szegény ország vagyunk: vizeink 94 százalék külföldről ered, s ha ezeket nem számoljuk, utolsó előttiek vagyunk az unióban a megújuló vizek tekintetében – csak Máltát előzzük meg. Világszinten csupán a 164. helyezésre vagyunk jók. 193-ból. Innen szép tehát nyerni. De egyáltalán lehet? Válaszok a friss Zöld Válaszban.

A biológiai evolúciónk teljesen máshol tart ahhoz képest, amilyen ütemben a kulturális evolúciónk zajlik: még a felnőttek sincsenek teljesen felkészülve a függőséget okozó digitális felületekre, nemhogy a bölcsődés és óvodás korú gyerekek – hangzik el podcastadásunkban. Nemrég cikk formában korunk egyik legijesztőbb jelenségét, a legkisebb gyerekek képernyőfüggőségét, és az abból következő fejlődési problémákat. A HetiVálaszban most folytatjuk a témát Kopcsó Krisztinával, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet tudományos munkatársával és Pogány Ákossal, az ELTE Etológia Tanszék adjunktusával, az Alfa Generáció Labor kutatójával. Vendégeink egyértelművé teszik: kétéves kor alatt a telefon és a tévé is tabu kellene, hogy legyen, és utána is nagyon óvatosan szabad adagolni ezeket a felületeket. Műsorvezető: Borbás Barna. A témáról szóló eredeti cikkünk . A Válasz Online adó 1%-kampánya elindult, !    

A múlt heti politikai után ezúttal gazdasági évadnyitót tartunk a HetiVálaszban. Mekkora a baj a magyar gazdasággal? Mit kéne változtatni, és lehet-e? Lehetőség vagy kockázat Nagy Márton mindenhatósága? Milyen jegybankelnök lesz Varga Mihályból? Hogy árthat Magyarországnak Donald Trump? Akik válaszolnak: Madár István, a Portfolio vezető elemzője és Zsiday Viktor, a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzsere. A műsorvezető Vörös Szabolcs. Podcastunk közösségi finanszírozásból működik,  

Mi a jelentősége Rogán Antal amerikai szankcionálásának? Megmenti-e majd Trump? Hogyan értékeljük a leendő amerikai elnök Grönlanddal, Kanadával és Panamával kapcsolatos mondatait? Mi lesz a magyar–lengyel kapcsolattal és Ausztriával? Miért drágul a gáz, ha közben nincs belőle hiány? Ezekről beszélget a HetiVálasz 259. adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Noha az utóbbi hetekben végigturnézta a magyar médiát Csáki Judit vele készült, decemberben megjelent beszélgetőkönyve apropóján, Cserhalmi György cseppet sem élvezi a haza bölcse szerepét. Évindító podcastadásunkba ennek ellenére szerencsére azért még elfogadta a meghívást. Itt az első HetiVálasz az újévben.

Az előző epizódban meteorológusokkal beszélgetett, ezúttal pedig a WWF környezetpolitikai szakértője Litkai Gergely vendége a Zöld Válaszban. Dedák Dalma segítségével most rendszerszinten tekintik át a vízkörforgás problémáját és ellentmondásait. Például, hogy helyben az éghajlatváltozás ellen párologtatással lehet a legjobban küzdeni, csakhogy nincs elég vizünk ahhoz, hogy párologtassunk. Azaz éppen most, a téli félévben kellene betárazni a nyári párologtatásra. De miért is van egyáltalán gond, ha egyszer csapadékunk 70-80 százaléka az óceánokból jön? Válaszok az év utolsó Zöld Válaszában.

Hogy bukhatott meg másfél hét alatt egy 54 éve uralkodó rendszer Szíriában? Milyen tanulságai vannak a francia és a német kormány bukásának? Mi történt a román elnökválasztáson? Mit gondoljunk a magyar miniszterelnök újabb békemissziójáról? Ezekről beszélget a HetiVálasz 257. adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs. 📖 Az új Válasz Offline  🔴 Podcastunk közösségi finanszírozásból működik.

Maradtak még magyarok Kárpátalján? Mennyit érdemes várni egy fronton felvett anyag cikké formázásához, hogy abban ne legyen indulat? A budapesti kormány politikája miatt másképp néznek a magyarokra Ukrajnában? Milyen hatása van a keletről érkező menekülteknek az ungvári divatra? Többek között ezekről beszélgettünk Kovály Katalin kárpátaljai geográfussal és Vörös Szabolccsal, az új Válasz Offline megjelenése alkalmából. 📖 Az új Válasz Offline  🔴 Podcastunk közösségi finanszírozásból működik.

Nemrég magyarul is megjelent a februárban elhunyt orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij Hazafi című önéletrajzi könyve. A korai emlékekből és a börtönnaplóból álló kötet mögött a szerzőnek nemcsak a politikai érzéke, hanem írói vénája is megcsillan – még a legutolsó időkben is. HetiVálasz podcastunkban Sz. Bíró Zoltán történészt, Oroszország-szakértőt Navalnij emlékezete mellett a későszovjet időszakról, a birodalom bukásáról és a keményedő Putyin-rezsimről is kérdezi Ablonczy Bálint és Vörös Szabolcs. 📖 Az új Válasz Offline  🔴 Podcastunk közösségi finanszírozásból működik.

Milyen világ jöhet Donald Trump második elnöki ciklusában? Hogyan értelmezzük a szélsőjobb előretörését Romániában? Tényleg az ukrajnai háború „legveszélyesebb szakasza” jön-e? Mire jó, hogy a magyar kormányfő egy újabb nemzetközi szervezet – a Nemzetközi Büntetőbíróság – orra alá tör borsot? A HetiVálasz 254. adásában ezekről beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Magyar főszerepléssel zajlik a világ legnagyobb archeogenetikai kutatási projektje, melyben több száz avar kori sír alapján immár komplett családfák és társadalmi hálózatok válnak láthatóvá. Miért érdekes ez? Miért bukott el az avarok birodalma? Van-e hun-avar-magyar rokonság? Ezeket a kérdéseket beszéljük át Rácz Zsófiával, az ELTE BTK Népvándorláskori és Középkori Régészeti Tanszék egyetemi docensével és Szente Gergellyel, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tár főosztályvezetőjével. Műsorvezető: Borbás Barna.

A Válasz Online több forrásból is arról értesült, hogy a szeptemberben elindult, minden tanár számára kötelező NAT-továbbképzésben Orbán Balázs és Takaró Mihály egy-egy cikke is tananyagként szerepel. Egy jogszabály-tervezet pedig végképp megszüntetné a lehetőséget, hogy a tanárok az állami egyentankönyveken kívül mást is használjanak. Az átpolitizált képzésről, a magyartanárok egyre szűkülő mozgásteréről és a legnagyobb szerzők közé kötelezően beemelt Herczeg Ferenc taníthatóságáról Fenyő D. Györgyöt, a Magyartanárok Egyesületének alelnökét kérdeztük. Műsorvezető: Sashegyi Zsófia, Zsuppán András.

1901 óta az idei volt a legmelegebb nyár, az aszály szinte már természetesnek számít, de megdöbbentő árhullámok is ránk törnek – a Zöld Válasz podcast ezért minisorozatot indít a hazánkban tapasztalható szélsőséges időjárásról. Litkai Gergely a sorozat első adásában Lakatos Mónikával, a HungaroMet éghajlati szakértőjével, valamint Bozó László légkörfizikussal, akadémikussal az okokról, a várható trendekről és a meteorológiai módszertanokról beszélget. Közben kiderül az is, hol érdemes telket vennünk Magyarországon, ha a század közepén is élhető viszonyok között tervezzük tölteni a napjainkat.

Trump tényleg átengedheti Ukrajnát Putyinnak? Mi lesz, ha a stábjában a háborús héják kerekednek felül? Mire készüljön Európa, és mi várható a kínai kapcsolatokban? A HetiVálasz podcast történetének első élő adásában Pintér Károly, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-Amerikai Intézetének vezetője és Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa közreműködésével keressük a válaszokat. Műsorvezető: Borbás Barna.

Október 23-i Orbán-beszéd, grúziai választás és a magyar külpolitika, amerikai elnökválasztás. Ezekről szól a HetiVálasz 250. adása. Miért lehet kifizetődő a hazaárulózás? Mire jó Budapest kavarása a Kaukázusban? Trump vagy Harris? A stúdióban Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

A Tisza Pártnak állítása szerint nem dolgozik, tanácsot sem ad Radnai László, akit a kormánysajtóban a nemzetközi háttérhatalom Magyar Péter mögött álló titokzatos háttérembereként festettek fel Toroczkai László Mi Hazánk-elnök szíves közlései nyomán. A nyugdíjas reklámszakember a hírbehozása óta egyszer sem szólalt meg nyilvánosan – most, a HetiVálasz friss adásában beszél először a Tiszáról (amelynek alelnöki tisztét fia, Radnai Márk tölti be), valamint korábbi politikai megbízásairól SZDSZ-től Fideszen át a Jobbikig. Akik kérdezik: Ablonczy Bálint és Stumpf András. 

Miért rombolók az Orbán Balázs-féle megszólalások? Miért éppen annyi forradalmárt végeztetett ki Kádár, amennyit? Mekkora esély volt arra, hogy a szovjetek kivonulnak és szabadabb országgá válunk? Az 1956-os forradalom kitörésének évfordulója előtti utolsó HetiVálaszban Rainer M. János történész válaszol Ablonczy Bálint és Stumpf András kérdéseire.

A Válasz Online podcastjának e heti vendégei a Csík Zenekar legismertebb arcai, az apropó pedig keserédes: az alapító a HetiVálasz friss adásában jelenti be, hogy kilép az együttesből. Vendégek: Csík János, Majorosi Marianna és Szabó Attila. Műsorvezető: Stumpf András.

A Zöld Válasz új adásában a fenntarthatóság, a túlfogyasztás és a reklámszakma kapcsolatával foglalkozik. Litkai Gergely vendége Havasi Zoltán reklámszakember, a Wavemaker stratégiai igazgatója. Sikeres reklámipari munkásként miért kezdett el foglalkozni az iparág felelősségével? Be kell-e tiltani a reklámokat? Igaz-e a mondás, hogy a Föld „egyre élhetetlenebb bolygó, egyre jobb világot ábrázoló hirdetésekkel”?

Orbán Balázs sokat taglalt és Orbán Viktor érthetetlenül keveset taglalt mondatairól, valamint Magyar Péter helyzetéről is beszél műsorunkban Lányi András író, filozófus. Értékeljük az őszi belpolitikai szezonkezdetet. Műsorvezetők: Stumpf András, Ablonczy Bálint.

A többek között az amerikai, lengyel, francia és portugál egyházakban már elvégzett, átfogó egyházi gyermekvédelmi átvilágítást sürget Magyarországon is a HetiVálasznak nyilatkozó Dobszay Benedek ferences szerzetes, a magyar rendtartomány korábbi elöljárója, az Emberi Méltóság Stratégia szakmai vezetője és Puskás Balázs jogász, a Gyermekjogokért Egyesület alelnöke. Műsorunk vendégei szerint a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében kiderült ügyek a tisztulás jelei, de csak lokálisan, nem országosan. Műsorvezető: Borbás Barna.

Mostanáig alultárgyalt Orbán-beszéd, árvíz és Európai Unió meg az amerikai választás. Ezekről szól a HetiVálasz 244. adása, immár a második, amely videós formátumban is megjelenik. A stúdióban havonta összeülő világpolitikai megfejtő hármasunk: Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

A Bese Gergő kormányzati kampányarccá vált katolikus pap kettős életét bemutató cikk szerzője, Bódis András válaszol az írásával kapcsolatos kommentekre, kérdésekre a Válasz Online podcastjában, a HetiVálaszban. Beszélgetőtársak: Borbás Barna, Magyari Péter.

Lényegében nincs közlekedéspolitika Magyarországon – mondja podcastunkban Bucsky Péter. A szakújságírót a MÁV nyári válságjelei és a Lázár–Vitézy-csörte nyomán hívtuk el adásunkba. Miért van ennyi késés, technikai baj és egyáltalán, miért rohad olyan látványosan a magyar vasút? Mi ennek a történelmi háttere? A G7 munkatársa – aki doktori dolgozatát az európai vasúti szállításból írta – szerint ma legfeljebb tűzoltás zajlik, de 10 év alatt jól működő rendszert lehetne csinálni a magyar vasútból, és még a világ pénze sem kell hozzá. Műsorvezető: Borbás Barna és Zsuppán András.

Negyedéves alapon 0,2 százalékos gazdasági visszaesés, az előző év azonos időszakához képest 16,8 százalékos zuhanás a beruházások volumenében, pangó fogyasztás – tele volt a magyar gazdaság helyzetéről szóló negatív hírekkel a sajtó nyáron. Mi ezeknek az oka? Madár István, a Portfolio vezető elemzője szerint most üt vissza, hogy két évvel ezelőtt, a választási évben „csapágyasra voltak járatva” a beruházások, tele sok rossz projekttel, ahol produktív dolgok helyett betonba és térkőbe mentek a források. Az adásban szó lesz a MÁV és az egészségügy helyzetéről, valamint az USA és Kína kilátásairól is.

„A magyar és a szlovák kultúra kötődései tulajdonképpen szétszálazhatatlanok. Kultúráink, nyelveink, történelmünk, gasztronómiánk, de még a génjeink is szorosan kötődnek egymáshoz, és aki nem ismeri a másik történeteit, a sajátját sem ismerheti meg egészen.” Idézet egy májusban megjelent magazinból: a Napunk című szlovákiai magyar nyelvű újság Miért kevertek a kultúráink? című kiadványa tévhiteket igyekszik eloszlatni azzal kapcsolatban, hogyan hatottak egymásra a magyarok és a szlovákok. A magazin érdekessége, hogy a magyarországi Történelemtanárok Egyletével való együttműködésben jött létre, és a tanév végén 580 szlovák, 75 szlovákiai magyar és 51 magyarországi iskolába juttatták el. De miért egy újság feladata, hogy rendet tegyen a két nép kapcsolatát terhelő mítoszokban, félreértésekben? Erről lesz szó HetiVálasz podcastunkban, amelynek vendége Szalay Zoltán, a Napunk vezető szerkesztője és Bárány Balázs, a Történelemtanárok Egyletének tagja. A műsorvezető Vörös Szabolcs.

Bár egyre több helyen elviselhetetlen a hőség, és az emberiség túlélése a tét, mégis egy rakás eufemizmussal utalunk a helyzetre: a leggyakoribb ilyen a „klímaváltozás”. A Zöld Válasz legfrissebb adásában az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának (PPK) docense, a Nyelv és Agy Kutatócsoportot vezető Forgács Bálint arról beszélget Litkai Gergellyel, hogyan alakulnak ki ezek a fogalmak és mit okoznak aztán a valóságban. Miért nem az igazi még a „klímakatasztrófa” kifejezés sem, s mit lenne érdemes használni helyette?

Megdöbbentően közeli rokonságot találtak uráli és Kárpát-medencei sírleletek között – számol be a keleti magyarokkal kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményekről Türk Attila régész. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszékének vezetője több expedíciót vezetett az Urál keleti oldalára. Azt mondja, felmérni is nehéz, milyen károkat okoz a háború az oroszokkal és ukránokkal ápolt tudományos kapcsolatoknak és a konkrét lelőhelyeknek. „Volt olyan ukrán kolléga, aki az utolsó közös cikkünket a lövészárokból korrektúrázta” – meséli. Hányan lehettek ők és mi történt a keleti magyarokkal? Lehetséges, hogy az ősmagyarság csupán kisebb része indult nyugatnak? Műsorvezető: Borbás Barna.

Demokráciafelfogás az Európai Parlamentben, Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde a világrendszerváltással – meg Amerika. Ezekről szól a HetiVálasz 238. adása. Podcastunkban a megszokott szerkesztőségi hármas: Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Háromszáz évvel ezelőtt is volt klímaváltozás, és arra Magyarország jó választ adott, míg az akkor bennünket megszálló törökök rosszat, és ennek máig érezzük a hatását – fejti ki podcastunkban Rácz Lajos környezettörténész. A jövőben nemcsak 2,5, hanem akár 4,5 hetes nyári hőhullámokra is számíthatunk – mondja Gál Tamás klímakutató. Nagy, páros beszélgetés a most megjelent Klíma és társadalom Európában – Az utolsó ezer év című kötet apropóján a fordítóval és a szaklektorral. // Harminc év kutatását összegzi Christian Pfister környezettörténész és Heinz Wanner meteorológus Klíma és társadalom Európában – Az utolsó ezer év című, most az Osirisnél magyarul megjelent könyve. Az európai klímatörténeti kutatás legfontosabb összefoglaló munkájáról a fordítót, Rácz Lajos klíma- és környezettörténészt, a szegedi Juhász Gyula Pedagógusképző Kar egyetemi tanárát és a lektort, Gál Tamás klímakutatót, a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének vezetőjét kérdezzük. A műsor lényegében második része, de önálló podcastként is hallgatható.

Másfél héttel az egyik jelölt ellen elkövetett merényletkísérlet után már nem ez a vezető hír. Hanem az, hogy a regnáló elnök visszalépett a választási küzdelmektől, feladva a leckét az amerikai jobboldalnak, amelynek novemberi győzelmét Joe Biden mentális és fizikai állapota miatt már-már biztosra vették. Tényleg Kamala Harris és Donald Trump között dől el az elnökség? Milyen elnökként vonul be a történelembe Joe Biden? Mire készüljenek a republikánusok? A történelmi napokra tekintettel ismét Amerikáról szól HetiVálasz podcastunk, amelynek vendége Pintér Károly, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol-Amerikai Intézetének vezetője. A kérdezők: Laky Zoltán és Vörös Szabolcs.

Drámai fordulat borzolta fel a kedélyeket az amerikai elnökválasztást megelőző kampányban: Donald Trump ellen merényletet követtek el. Fordít-e ez a korábbi esélyeken? Mit jelent a kereszténység a politikában Amerikában és mit itthon? Remélhetünk-e bármi jót egy esetleges Trump-győzelem esetén? Hozna-e az transzatlanti békekoalíciót és vajon működne-e a NATO? A Heti Válasz legújabb adásában a Trump-kritikus konzervatív amerikaiak lapja, a Bulwark Magyarország-szakértő szerzőjét, a magyarul kiválóan beszélő egyetemi professzor David H. Baer-t Ablonczy Bálinttal és Laky Zoltánnal faggatta a műsorvezető, Sashegyi Zsófia.

Világraszóló diplomáciai offenzívában a magyar miniszterelnök, akinek EP-frakciójához már tizenkét országból csatlakoztak pártok. Közben a feje tetejére állt a francia belpolitika, és még NATO-csúcs is volt. Ezekről szól a HetiVálasz szerkesztőségi adása; a mikrofonoknál Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Hérodotosztól Harariig címmel jelent meg Romcsics Ignác történész új könyve, amelyben az elmúlt kétezer év meghatározó történetíróinak munkásságát bemutatva keresi a választ arra, miként tekintünk múltunkra. Kossuth vagy Széchenyi az igazi hazafi? Áruló volt-e Görgey? Valóban elérkeztünk a Nyugat alkonyához? Tényleg jobb lenne görgőkre állítani köztéri szobrainkat, hogy egy rendszerváltásnál csak elvontatni, s ne ledönteni kelljen őket? Ezekről is beszélget az akadémikussal Ablonczy Bálint és Borbás Barna.

Rosszak a meglévő természetvédelmi jogszabályok, vagy csupán be kellene tartani őket? Hogyan lehet a négy évre tervező politikusokat rávenni hosszútávú szempontok figyelembevételére? Ezekre a kérdésekre keresi a választ Litkai Gergely a Zöld Válasz friss adásában. A humoristaként elhíresült, ám szintén jogász műsorvezető Sulyok Katalin biológus-jogásszal, az ELTE adjunktusával, valamint Kun Zoltánnal, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének tájépítész mérnök elnökével fúr a mai joganyag és a gyakorlat mélyére. Miközben ma már nem is az unokáink életfeltételeiről van szó, hanem a sajátunkról, a pillanatnyi gazdasági érdekek még mindig eluralnak mindent. Fertő-tó jogtalan beépítése, magyar klímatörvény, közérdekű adatok nyilvánossága… Sok sebből vérzik a rendszer, miközben látszólag, papíron minden rendben van. Itt a friss Zöld Válasz!

Hétfőn újabb szankciókkal sújtotta az EU Oroszországot, már a gázexporthoz is hozzányúltunk. Mit okoz ez Oroszországban, és hogyan bonyolítja tovább az európai gázpiacot? A magyar kormány eközben azeri gázmezőben vett részesedést. Mi értelme ennek? Ezekről is kérdezi HetiVálasz podcastunkban Deák Andrást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársát Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Hogyan hatott a háború az egyes emberre? Hogy viselkedik a társadalom, amint közeledik hozzá a háború? Milyen tanulságai vannak ennek ma? Ezekről is szól Ablonczy Balázs történész nemrég megjelent, Az utolsó nyár – Magyarország, 1944 című könyve. A kezdőpont 1944. június 1-je, a budapesti könyvünnep, a vége pedig a háromszéki Sósmező szovjet elfoglalása 1944. augusztus 27-én. Mi mindenről mesél el ez a tizenkét hét? HetiVálasz podcastunkban a szerzőt Stumpf András és Vörös Szabolcs kérdezi.

Magyarország és Európa választott. Ki és hogyan? Mi következik ebből? Áttört-e a jobboldal? Mi lesz Macronnal és a Fidesszel? Ezekről szól a HetiVálasz 230. adása; a mikrofonoknál Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.  

A politika hatékonyságot és lehívott szavazatokat néz, nem százalékokat vagy azt, hogy egy kampányüzenet – mint például a mostani „Orbán vagy atomháború” – mennyire blőd. Ha a Fidesz képes elérni a 2019-es abszolút számait, akkor tényleg az ellenzéki oldal rendeződik át – mondja podcastunkban Zárug Péter Farkas politológus. Mi volt a furcsasága az elmúlt hónapoknak? Milyen eredmény lenne elgondolkodtató a kormánypártoknak? Sikerül-e Magyar Péternek összegyurcsányoznia Orbán Viktort? A Miskolci Egyetem docensét a választások előtt utolsó HetiVálaszban kampányértékelőre kértük. A műsorvezető Stumpf András és Vörös Szabolcs.

Világpolitikai adást készített júniusra Litkai Gergely. A Zöld Válasz házigazdája a friss podcastban Feledy Botond külpolitikai szakértővel elemzi a Nyugat–Kína-konfliktust a klímacélok és az energiafüggetlenség szempontjából. Kiderül többek között, hogy a Kína Kommunista Párt a birodalmi építkezés közepette fejlődő országnak álcázza magát, ha ez a téma előkerül. Közben a napelem, szélturbina, atomerőmű, chipek – ezek mind a kereskedelmi háború tárgyai, ám ha ezekkel akarjuk csökkenteni a kibocsátásunkat, ma csak Kínától vehetjük meg őket. Ha viszont tőle vesszük, nem lesz saját iparunk és kiszolgáltatottak leszünk a világhatalmi státuszra ácsingózó Kínának. Ez a nyugati politika nagy dilemmája. De miért van különösen rossz helyzetben az EU? Itt a friss Zöld Válasz!

Stratégiai szintű Magyarország sebezhetősége, és a kormányban nincs senki, aki értené a kibertámadások jelentőségét – hangzik el podcastadásunkban, melyet annak nyomán készítettünk, hogy egy kiszivárgott jelentés szerint orosz titkosszolgálatok széles körű támadást hajtottak végre a magyar külügy informatikai hálózata ellen 2021-ben. A HetiVálasz vendége Frész Ferenc kiberbiztonsági szakértő – 2015-ig a Nemzeti Biztonsági Felügyelet kibervédelmi központjának vezetője – és Rácz András Oroszország-szakértő. Műsorvezető: Borbás Barna és Vörös Szabolcs.

Mi történt május 15-én Nyitrabányán? Miért akarták megölni Robert Fico szlovák kormányfőt és valóban magányos őrült volt-e a tettes? Mik a merénylet politikai következményei? Csáky Pál egykori szlovákiai miniszterelnök-helyettes, a Magyar Koalíció Pártjának korábbi elnöke válaszol. Műsorvezetők: Borbás Barna, Magyari Péter.

Rendet vágunk az őstörténeti vitákban! A héten bemutatott új bookazine-unk a magyar lappiacon talán még soha nem tapasztalt alapossággal járja körbe, hogy kik vagyunk és honnan jövünk. Arról, hogy miért az őstörténet lett a témája ennek a közel 200 oldalas kiadványnak, és hogy a téma gazdagon tárgyalt aktuálpolitikai vetületein túl mitől lett mégis időtlen, vagy reményeink szerint legalábbis időtálló ez a bookazine, a legilletékesebbek, a két szerkesztő, Ablonczy Bálint és Borbás Barna mesélt.

A Medián friss méréseiből világosan látszik, hogy ez az EP-választás selejtező lesz, és teljes ellenzéki átrendeződést hoz – mondja podcastunkban Hann Endre, a közvélemény-kutató intézet igazgatója. A szakember szerint nem tartható tovább az az állítás, hogy Magyar Péter pártja nem szív el Fidesz-szavazókat: a Tisza Párt mai potenciális választóinak 13 százaléka a kormánypártoktól jön a Medián szerint. Hann Endre ugyanakkor óvatosságra int a Fidesz „mélypontjával” kapcsolatban: ennyi botrány és ilyen rossz gazdasági helyzet közepette az általuk mért 45 százalék soknak mondható.

Szerdán volt a magyar EU-tagság huszadik évfordulója. HetiVálasz podcastunkban mérleget vonunk: honnan hová jutottunk 2004. május 1-je óta? Kinek a felelőssége, hogy nem hasznosultak eléggé az uniós pénzek? Mennyire komoly a szuverenisták és a föderalisták harca? El lehet-e foglalni Brüsszelt június 9-én? A mikrofonoknál Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Szombaton a washingtoni képviselőház, szerdára virradóra pedig a szenátus is elfogadta az Kijevnek szánt, 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot. Ezzel újraindulhat a fegyverszállítás Ukrajnába. De pontosan milyen fegyverek? Nincs-e túl késő ehhez? Fordulhat-e a háború menete, és mennyi realitása van a világháborús veszélynek, aminek felemlegetése a magyarországi választási kampányban lassan olyan, mint a levegővétel? Erről szól a HetiVálasz 223. adása; vendégünk Jójárt Krisztián a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének munkatársa, akit – mert épp a Svéd Nemzetvédelmi Egyetemen kutatja az orosz–ukrán háború orosz katonai tapasztalatait – Stockholmból kapcsolunk. A műsorvezető Vörös Szabolcs.

„Tök oké” Kovács Gergelynek, hogy június 9-én a kutyapárt kontójára induljon képviselőjelöltként Visi Piroska, aki mögötte, ám a Momentum és a DK által is támogatott Farkas Csaba előtt futott be a hétvégén zárult hegyvidéki polgármester-jelölti előválasztáson. Podcastunk, a HetiVálasz eheti vendégei a Magyar Kétfarkú Kutya Párt előválasztási győztes elnöke és a hegyvidéki civil ezüstérmes.

Érdektelen vagy egymással együtt élni képtelen tulajok, bizalomhiányos közös képviselők, nehézkes döntéshozatal, lepukkant épületek – az esetek többségében ez a tünetegyüttes jellemzi ma a társasházi létet. A közös képviselők 67 százaléka már profi, a saját ügyek igazgatása helyett a társasház így afféle saját Brüsszellé válik – szervezetté, amelynek érdekhordozói vagyunk, mégis folyamatos harcban állunk vele. Holott a társasház lehetne a városi együttélés optimális módja. Itt jön képbe az úgynevezett co-housing. Hogy pontosan miről is van szó, azt Litkai Gergely Madaras-Horogh Petra építésszel, a CoHousing Budapest Egyesület társelnökével, valamint a Bécsből jelentkező, szintén építész Meszes Mártonnal beszéli át a Zöld Válasz legújabb adásában.

Babiš, Matovič, Golob, Zelenszkij. Kelet-Közép-Európa bővelkedik a semmiből jött és hamar a csúcsra ért politikusokban. Kevesen értek el ugyanakkor tartós sikereket. Régiós mintázat vagy hazai tünet Magyar Péter feltűnése? Miért nézik el neki NER-es múltját? Hasonlít-e Macronra, ahogy azt magáról állítja? Kell-e konkrétumokat mondani, ha meg akarja győzni a választókat? A HetiVálasz szerkesztőségi adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Már politikus, vagy még csak jogász? Tényleg tárgyalt-e állásokról „döbrögikkel”, mielőtt közéleti pályára lépett? Miért távozott a miniszteri posztról Varga Judit? Lett-e hatása az interjúnak, amelyet Hajdú Péternek adott? Hogy gondolkodnak a Fideszben Orbán Viktor oroszbarát fordulatáról? Hogyan akar elindulni a választásokon? Mi lesz a szombati nagygyűlésén? HetiVálasz podcastunkban Magyar Pétert Magyari Péter, Stumpf András és Vörös Szabolcs kérdezi.

A nyilvánosságra hozott hangfelvétel után terelés azzal foglalkozni, ki volt a gonosz egy házasságban. A Varga Judit–Magyar Péter-drámában lehet egyszerre szolidárisnak lenni az érzelmileg bántalmazott feleséggel, és igazságot követelni egy közbotrányban – hangzik el podcastunkban. Szerkesztőségi adás Magyari Péterrel, Stumpf Andrással és Borbás Barnával.

Orbán- és Pressman-beszéd, 25 év NATO-tagság, uniós kilátások, Macron és Ukrajna. Ezekről szól a HetiVálasz podcast e havi szerkesztőségi adása. A stúdióban: Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Aki minden fontosat szeretne tudni a minket körülvevő veszélyes vegyianyagokról, elég, ha meghallgatja a Zöld Válasz legújabb adását. Ebben Litkai Gergely először a külső, nagy szennyezők (így az akkugyártók) témáját járja körül a Greenpeace-es Simon Gergellyel, majd a Tudatos Vásárlók Egyesületének szakértőjével, Dénes Júliával beszéli át, milyen veszélyek leselkednek ránk saját háztartásunkban. Az adás utolsó harmadában egy ikerpár, Nagy Antal és Nagy Gábor beszélnek: az ő cégük ökomegoldást kínál a fenti gondokra. S a gondok lehetnek nagyok: kiderül például, hogy a bolti öblítők konkrétan mérgek, amelyek folyamatosan érintkeznek a testünkkel. Zöld Válasz a veszélyes anyagokról – és anyagokra.

Az ELTE dolgozói megelégelték, hogy többet keres egy gyakornok, mint egy adjunktus, ezért február 19-én nyílt levelet írtak a fenntartónak, amelyben azonnali béremelést követeltek. Kezdeményezésükhöz azóta a Budapesti Műszaki Egyetem és a Zeneakadémia dolgozói is csatlakoztak. Hogy áll az aláírásgyűjtés, mit remélnek tőle, és mihez kezdenek, ha nem bizonyul elég erős nyomásgyakorlásnak? Erről beszél műsorunkban az ELTE Társadalomtudományi Karának docense, Gregor Anikó.

Február végéig hatvan fenntartóváltási kérelem érkezett a Belügyminisztériumhoz, amiből arra lehet következtetni, hogy a közoktatási intézményeknél is a felsőoktatási modellváltáshoz hasonló folyamat indulhat el. A Tamási Áron Általános Iskola, Gimnázium és Német Nemzetiségi Gimnázium diákjai és szüleik a múlt hét végén szembesültek azzal, hogy a Gábor Dénes Egyetem rapid eljárásban fenntartása alá készül venni és fizetős magánintézménnyé alakítaná az iskolát. A szülők tiltakoznak, az önkormányzat mellettük áll, de a végső döntést a tankerület által felterjesztett ajánlatra a miniszter hozza meg, hacsak az egyetem május vége előtt vissza nem lép. A Tamásiba járó diákok szüleinek álláspontját mai adásunkban Pócs Péter képzőművész ismerteti, akinek szintén az iskolába jár a gyereke.

Mi van a svédekkel kötött deal mögött? Mennyi esély van a NATO–Oroszország háborúra? Mi az a „medvesárkány” és miért félelmetes? Ki tankol most az oroszoknál? Vendégünk Siklósi Péter biztonságpolitikai szakértő, korábbi védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkár.

Idén több mint 72 ezer tanulót és családját tartja stresszben a középiskolai felvételi. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológussal, a Magyarországi Diszlexia Központ és az SNI tehetségeket segítő tanács megalapítójával arra keressük a választ, miért vált ki ilyen szélsőséges indulatokat a felvételi rendszer. Műsorvezető: Sashegyi Zsófia.

Mit üzen az országnak Balog Zoltán le nem mondása? Miért neki hitt Novák Katalin, nem a bírósági ítéleteknek? Mekkora kockázat Magyar Péter? Mi értelme időről időre Tiborcz István üzleti ügyeiről írni, ha látszólag nincs következménye? HetiVálasz podcastunk szerkesztőségi adásunkban ezekről is beszél Bódis András, Stumpf András és Vörös Szabolcs.

Újra jelentkezik szerkesztőségi hármasunk, hogy megbeszélje az elmúlt hetek legfontosabb világpolitikai – benne Magyarországot érintő – fejleményeit. Mivégre volt Orbán Viktor vétófenyegetése az ukrán támogatás ügyében? Elért-e vele valamit? Mi dolga az európai tüntető gazdákkal? Hogyan kell értelmezni a magyar kormánynak a svéd NATO-csatlakozással kapcsolatos viselkedését? Mi a helyzet Ukrajnában? HetiVálasz podcastunkban ezekről is beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Január elsejétől működnek a visszaváltó automaták, nyáron már a Mol lesz felelős a hulladékgazdálkodás nagy részéért. Fontos változások vannak tehát a területen, ideje hát beszélni a hulladékról. Pontosabban a szemétről. Litkai Gergely vendégei a ZöldVálaszban ezúttal: Merza Péter, a Humusz Szövetség (régebbi nevén: Hulladék Munkaszövetség) alelnöke, valamint Ferenczi Attila Maxim, a szelekítv hulladékgyűjtés piacán szolgáltatásokat nyújtó Recobin Kft. alapítója.

Komplett diagnózissal és cselekvési tervvel állt elő kutatók egy csoportja arról, hogyan lehetne elkerülni, hogy a 2022-eshez hasonló aszályok tegyék tönkre az Alföldet, annak is kiemelten a Tiszántúli részét. Az „Egy lépés a sebezhetőségtől a rezilienciáig: az Alföld táji víztároló képességének helyreállítása” című, frissen megjelent tudományos cikk társszerzőjét, Timár Gábor geofizikust kérdezzük. Milyen volt az Alföld 2-300 évvel ezelőtt? Hogyan befolyásolta az ember a folyószabályozással, és mi kellene ahhoz, hogy újra legyenek kiadós nyári zivatarok? Műsorvezető: Borbás Barna, Zsuppán András.

A külpolitikai elit sok esetben szűklátókörű és indokolhatatlanul optimista volt, de a történelmi Magyarországot egy hibátlan kurzus sem tudta volna megmenteni – mondja podcastunkban Romsics Gergely. A Hun-Ren Bölcsészettudományi Kutatóközpont munkatársa óriási történészi vállalkozás végére ért: Összeomlás és útkeresés című új könyvében az I. világháború végétől Trianonig mutatja be és értékeli a magyar külpolitikai gondolkodást. Podcastunkból kiderül: az oroszok fellé húzás abszolút idegen a magyar hagyományoktól, és mindig válságjelenségként jön elő. Milyen előzményei vannak a mai magyar külpolitikának? Milyen hibákat követünk el újra és újra? Ezekre a kérdésekre is választ keresünk. Műsorvezetők: Ablonczy Bálint, Borbás Barna.

Lassan 700 napja tart az orosz–ukrán háború teljesléptékű szakasza, ám áttörést nagyon rég nem ért el egyik fél sem. Az 1000 kilométeres frontszakaszon focipályányi méretű területekért mennek a rohamok, borzasztó veszteségek mellett. Pontosan hogyan képzeljük az állóháborút? Melyik félnek mire lenne szüksége, és miből fogyhat ki? Tényleg átvették-e az oroszok a kezdeményezést? HetiVálasz podcastunkban ezekre is válaszol Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, illetve Takács Márk százados, az NKE tanársegédje.

Alig vesztett a népszerűségéből a kormány a tavalyi recessziós, magas inflációs évben, ezért érezheti felhatalmazva magát, hogy borítsa a költségvetést és elengedje a hiányt – mondja podcastunkban Madár István közgazdász. A Portfolio elemzője szerint „az egyes költségvetési sorokba írt kiadási és bevételi tételek véletlenszerűen találkoznak a valósággal”, és egyetlen cél a növekedés beindítása. Ez akkor lehet sikeres, ha semmilyen váratlan esemény vagy sokk nem következik 2024-ben. Makrogazdasági előrejelző podcast. Műsorvezető: Borbás Barna, Laky Zoltán.

„Harminc éve foglalkozom gazdasággal, globális makroökonómiával, és amikor elkezdtem állatokat tenyészteni, rájöttem, hogy a gazdaság és a természetközeli mezőgazdaság törvényei szinte ugyanazok” – mondja a Zöld Válasz című podcastsorozatunkban Szabó László. Aki nemcsak tőzsdeguru, a HOLD Alapkezelő társalapítója, hanem bivalytenyésztő Zalából, a regeneratív gazdálkodás szószólója. Szabó László a Pogátsa Zoltánnal készült adás után kereste meg Litkai Gergelyt, hogy megfogalmazná a kapitalizmusellenes zöld gondolat kritikáját. 

Milyen évünk lesz 2024-ben? A közelünkben folyik két háború, miközben a fél világ választ. Ezek közül hármat – az oroszországi, az európai és az amerikai választást – vizsgálva igyekszünk felvázolni a világpolitika idei kontúrjait. Olykor magyar szempontból. A HetiVálasz 207. adásában Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Mit tegyen az, aki advent végén jön rá, hogy nem tudott felkészülni karácsonyra? Háború a szomszédban, háború a Közel-Keleten – miért lehetett mégis hálát adni idén? Mi a tanulsága az egyházaktól való elfordulást megmérő népszámlálásnak? Miért ír levelet egy főpap az eutanázia legalizálásáért küzdő Karsai Dánielnek? 2023 utolsó HetiVálaszában ezekről kérdezi Fabiny Tamást, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-​püspökét Ablonczy Bálint és Vörös Szabolcs.

Sztálin-híd, Marx tér, Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek, Május 1. Ruhagyár, Népköztársaság útja, Úttörő Áruház, Felszabadulás és Moszkva tér. A jövőben egyre kevesebben fognak emlékezni arra, miket jelölték ezek az elnevezések, ahogy arra sem emlékszünk majd, miért akarta lebontatni Rákosi Mátyás a Batthyány téri templomot, vagy hogy miért csináltak légvédelmi bunkert a kettes metró Kossuth téri állomásán. Hogy ne merüljenek feledésbe a szocializmus abszurd intézkedései, Szívós Erika mindenre kiterjedő tanulmányban gyűjtötte össze őket. Ezzel zárul majd a Budapest Főváros Levéltára által kiadandó monográfia, amely a város születésének 150. évfordulója alkalmából készül és amely a tervek szerint jövő novemberben jelenik majd meg. A levéltárral együttműködésben indított Budapest-történeti podcastsorozatunk utolsó fejezete következik.

Történelmi műsor: először vettünk fel HetiVálasz podcastot közönség előtt, a lapunk ötéves fennállására szervezett Válasz Feszten, a budai Tranzit Art Caféban. Ez alkalomból ismét állandósult szerkesztőségi triónk beszélgetett az elmúlt egy hónap fontos eseményeiről. Mit jelez Hollandiában Geert Wilders győzelme? „Úgy táncolunk, ahogy ők fütyülnek” az EU-s pénzekért? Lesz-e baj a Von der Leyen–Soros-plakátokból? Ezekre – és a közönség kérdéseire – válaszol Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs. (A Válasz Feszt egészen vasárnapig tart, a programot .)

A legtöbb médium felületein leginkább az apokaliptikus víziók jelennek meg, ha a bolygó jövőjéről van szó, a megoldási javaslatok pedig senki által nem olvasott szakfolyóiratok hasábjain árválkodnak. Litkai Gergely a Zöld Válasz friss adásában ezen kíván változatni, s egy viszonylag friss tanulmánykötetet beszél végig Gébert Judit ökölólgiai közgazdásszal, filozófussal.

A Hamász nyilvánvalóan nem győzheti le Izraelt, viszont Benjámín Netanjáhú is teljesíthetetlen célt tűzött ki a terrorszervezet elpusztításával – mondja podcastunkban N. Rózsa Erzsébet. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet tudományos tanácsadója szerint a palesztinpárti tüntetések nemcsak Európában, de az arab országokban is belbiztonsági kihívást jelentenek: Jordánia és Egyiptom is a rendezésben, a mielőbbi fegyvernyugvásban lenne érdekelt.

Ha szereted a focit, azért, ha életedben egy meccset se láttál, akkor azért – itt a HetiVálasz nagy futballmegfejtő műsora a magyar Eb-kijutás alkalmából. Miért ez „a legfontosabb a világ lényegtelen dolgai közül”? Aki a jelenkor fociját értelmezi: Ablonczy Bálint. A hőskort megidézi: Borbás Barna. A műsorvezető, aki csak érteni akarja ezt az egészet: Stumpf András.

L. Simon László kirúgása, Vidnyánszky Attila majdnem-lemondása, elkordonozott fénykép a Néprajziban, Magyar Vitézség Csarnoka. Azaz a magyar kultúrpolitika elmúlt két hete. Hogyan értelmezzük a fejleményeket? Erről beszélget HetiVálasz podcastunkban Stumpf András, Zsuppán András és Vörös Szabolcs.

200. adásához érkezett HetiVálasz podcastunk. A kerek alkalmon ismét állandósult szerkesztőségi trióban igyekszünk magyarázatot adni az elmúlt hetek néhány fontos nemzetközi, ám hazánkat is érintő ügyére: EU-pénzek, lengyel választás, a miniszterelnök pekingi és kazahsztáni útja meg az ukrajnai fejlemények. Ezekről beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Évi 1 milliárd telefont gyártanak, az IT a globális kibocsátás 2-3%-ért felel. Percenként több millió gigabyte adatot állítunk elő, ennek irdatlan része másolat vagy digitális szemét. Fenntartható ez? Vagy elsüllyedünk az elektronikai és a digitális szemétben? Litkai Gergely vendége Papp László programozó matematikus, a Gartner magyarországi képviselője.

A Budapest Főváros Levéltárával közös együttműködésünk jegyében a főváros történetének újabb korszakába nyerünk bepillantást az adásban, amelyben a város születésének 150. évfordulója alkalmából készülő monográfia világháborúkról szóló fejezetének szerzője, Bódy Zsombor történész-szociológus a vendégünk. Tudta, hogy Budapesten a 20-as, 30-as években tömegek jártak biciklivel? És azt, hogy a Blaha Lujza téren volt az első közlekedési lámpa, amelyet automatika híján egy rendőr kapcsolgatott? A háborúk rettenetes történései mellett a hétköznapi élet érdekes részleteire is fény derül a beszélgetésben.

Van olyan, hogy egy konfliktusnak egyszerűen nincsen megoldása. A Közel-Keleten most ez a helyzet – mondja podcastunkban Seres László. A külpolitikai újságíró, publicista szerint erkölcstelen összemosni az október 7-i Hamász-terrortámadásban és az izraeli válaszcsapásokban meghalt civileket, a nyugati egyetemi- és médiafősodor pedig öngyilkos álláspontot képvisel, amikor Izraelt hibáztatja a történetekért. Műsorvezető: Ablonczy Bálint, Borbás Barna.

Mivel érdemelte ki a „kis hatósugarú világváros” jelzőt a dualizmus idején frissen bejegyzett Budapest, amely néhány évtized alatt megnégyszerezte lakosainak számát? Hogyan orvosolták a lakásínséget és milyen koncepció mentén épült ki meseszerű gyorsasággal az a városkép, ami miatt a város oly kedvelt úticélja a turistáknak ma is? A Budapest Főváros Levéltárával kötött együttműködésnek megfelelően mai adásunkban a város születésének 150. évfordulója alkalmából megjelenő monográfia soron következő fejezetébe engedünk betekintést. Kalauzunk Klement Judit, az ELTE BTK Történeti Intézetének docense, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi intézetének tudományos munkatársa lesz. Műsorvezető: Sashegyi Zsófia.

Újra jelentkezik szerkesztőségi podcast-triónk. Legutóbbi ilyen adásunk óta elakadni látszik az ukrán ellentámadás, villámháborút vívott Hegyi-Karabahért Azerbajdzsán és Örményország, választott Szlovákia, választani fog Lengyelország, és példátlan terrortámadásba torkollott az izraeli–palesztin viszály. A HetiVálaszban utóbbi három témáról – okokról, következményekről, magyar szempontokról – beszélget Ablonczy Bálint, Magyari Péter és Vörös Szabolcs.

Hőhullámos napokon többen halnak meg, márpedig a klímaváltozás hatására egyre több a hőhullámos nap. És ez csupán egyetlen veszély a rengetegből, amely ránk leselkedik, ha nem teljesítjük legalább azt, amit célként kitűztünk magunk elé. De teljesítjük? Erről beszélget Litkai Gergely Huszár Andrással, a Green Policy Center vezetőjével és az ország első klímaalkalmazkodási jelentésének szerkesztőjével. 

A hagyományos népegyház lemorzsolódásának vagyunk tanúi Magyarországon – kommentálja podcastunkban a múlt héten publikált népszámlálási adatokat Rosta Gergely. A vallásszociológus szerint nincs összefüggés a kereszténydemokráciát zászlóra tűző kormánypártok választási sikere és a lakosság fokozódó szekularizációja között, mert a politikai kereszténység és az egyházak által képviselt kereszténység teljesen mást jelenthet. Műsorunkból kiderül, hogy míg Európa felekezetei gyengülnek, aközben főleg a szubszaharai Afrika és Ázsia népességrobbanása miatt globálisan mégis nő a vallásos emberek száma, és a tendencia 2050-ig szinte biztosan kitart. Más kérdés, hogy a növekmény miatt a muszlimok beérhetik a keresztényeket.

Szeptember 19-én terrorellenes hadműveletbe kezdett Azerbajdzsán a nemzetközi jogilag a határain belül fekvő, de vitatott hovatartozású örmény többségű terület Hegyi-Karabah ellen. A hadműveletből győztes villámháború lett, a karabahi örmények tízezrével menekülnek Örményország felé. Mi volt az azeri siker titka? Hol volt eközben az elvileg békefenntartóként jelenlévő Oroszország, és mi lesz most Karabahhal? Műsorunk két vendége Kovács Bálint történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Örmény Tanszékének vezetője, illetve Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság munkatársa és a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.