Della - 24.hu

A Tisza Párt nyugati irányultsága gazdasági, pénzügyi szempontból sokkal nagyobb mozgásteret, lehetőséget jelent az országnak, azzal szemben, amit a másik oldaltól látunk – mondta a Dellában Zsiday Viktor. A sztárbefektető volt a 24.hu gazdasági podcastjának vendége.

Polgárháborúhoz közeli hangulat lehet az áprilisi választás után, amit a piacok keményen fognak büntetni. Ez nem a sokadik lehetséges szcenárió Pogátsa Zoltán közgazdász szerint, komolyan tart attól a Della vendége, hogy nem lesz békés a közeljövő.

Támadás alatt áll a FED, mi lehet Donald Trump célja? És mit számít, hogy milyen lábbal kel fel aznap az amerikai elnök? Ki vagy mi miatt dönthetnek úgy januárban a monetáris tanács tagjai, hogy elindulnak a kamatcsökkentés útján? Kérdések és válaszok a Dellában Virovácz Péter vezető elemzővel.

Venezuela példájában esélyt lát Magyarország számára Orbán Viktor, de a Della vendége szerint az új világrendben nekünk még nagyobb szükségünk lesz az Európai Unió védőernyőjére.

Az orosz válaszcsapások a terrorizmusban, a migrációs nyomás fokozásában, a kritikus infrastruktúra elleni támadásokban mutatkozhatnak meg, így reagálhatnak a szankciós politikára. Tarjányi Péter nemzetbiztonsági szakértő volt a Della idei utolsó vendége.

Isztambul börtönbe csukott polgármestere sorsára juthat Budapest vezetője? Honnan lesz pénz januárban az önkormányzat számláján? Mi a városvezetés B terve? Milyen fenyegetéseket kap a főpolgármester? Mi az ausztráliai terrorcselekmény tanulsága? Válaszok a Dellában.

A Della vendége szerint az Európai Uniónak adhat igazat a bíróság az orosz energiaszállítás leállítása ügyében. Közben offshore paradicsomot csinál Magyarországból a kormány a Török Áramlattal. De mi lesz a brutális mennyiségű gázzal, ami a magyar földben nyugszik? És kell-e aggódnunk az idei fűtési szezon miatt? Válaszok a műsorban.

Miért hívhatta Orbán Viktort Vlagyimir Putyin Moszkvába? Nem az energiabiztonság, nem a békemisszió miatt, hanem hogy legyen, aki frontol – mondta Szent-Iványi István külpolitikai szakértő a Della új adásában. Szerinte Putyinnak megbízható partner kell, akinél átmeneti időre parkoltatni lehet az orosz vagyontárgyakat.

Főleg a külföldi vendégeit veszítette el a Sziget Fesztivál az elmúlt években, de a távozó tulajdonos több évre szóló üzleti tervei nem feltétlenül indokolták volna a kiszállásukat. Gerendai Károllyal beszélgettünk a Dellában politikai cirkuszról, aranyrészvényről, ukránokról és a 2026-os Sziget árairól.

Nem fizeti vissza a kormány a fővárosnak azt a 28 milliárd forintot, amit a 2023-as évi szolidaritási hozzájárulásból vont el, s aminek a jogtalanságáról a közelmúltban bírósági döntés született az önkormányzat értelmezése szerint. „Egyetlen egy bírósági döntés nem született arról, hogy bármekkora összeget vissza kell fizetni” – jelentette ki a Dellában Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára.

Igazat ad a K&H bank vezető elemzőjének, Németh Dávidnak a magyar gazdaság állapotának leírásában a Della vendége, Bod Péter Ákos. A korábbi jegybankelnök szerint a történtek óvatosságra intik a gazdasági szereplőket, hogy még jobban vigyázzanak véleményük közlésével. Az adásban Bod Péter Ákos a K&H-ügy mellett más példákat is hozott arra, hogyan kényszeríti a politika rátelepedése alkalmazkodásra a legnagyobb vállalatokat, és ez milyen hatással van a gazdaságra. beszélt a pénteki Orbán-Trump-csúcsról, valamint egy esetleges Magyar Péter-Orbán Viktor

Mennyivel drágulhat a benzin, ha a szankciók hatására leáll az orosz kőolajszállítás? Beépül-e az árakba a Mol-nál történt baleset miatti kapacitáskiesés? Miként oldhat meg egy régóta húzódó vitát a görényezés? Bacsa György, a Mol-csoport stratégiai ügyvezető igazgatója volt a Della vendége.

Gödöllő is alkalmazná az önazonossági törvényt? Lehet a Grassalkovich-kastély az amerikai-orosz csúcstalálkozó helyszíne? El tudja érni a Fidesz a fővárosi közgyűlés feloszlatását? Gémesi György polgármester volt a Della vendége.

Új világrend alakul az Egyesült Államok és Kína dominanciájával, a többieknek hozzájuk kell alkalmazkodni. Az új világpiac nem a régi globalizált piac lesz: a szabadkereskedelemmel szemben a hierarchikus kereskedelmi viszonyok, annak csúcsán pedig az „imperial presidency”, vagyis a korlátjaitól jórészt megszabadított amerikai elnöki rendszer erősödik meg – fejti ki a Dellában gondolatait a világ átrendeződéséről Orbán Krisztián közgondolkodó.

Mi a baj a forró pénzekkel, miért nem időszerű az alapkamat csökkentése, miért ártana a vagyonadó, mi lesz a nemzeti bank veszteségével, illetve hol tart a jegybankbotrány – Kurali Zoltán, az MNB alelnöke járt a Dellában.

Hogyan készülnek a magyar csúcsgazdagok a jövő évi választásra? Mit gondolnak a vagyonadó tervezett bevezetéséről? Miben különbözik egy magyar dúsgazdag a nyugat-európai sorstársaitól. Mennyire szakította le a középosztályt a gazdasági elit magáról? Karagich István befektető válaszolt ezekre a kérdésekre a Dellában.

Pesszimista a jövőkép a háború kimeneteléről. És mi dönt jövő áprilisban a választáson, hogy kit akarunk, vagy mit várunk tőle? Andor László volt uniós biztos a Della mai vendége.

A hitelfelvevők arra számítanak, hogy fél év múltán hozzájutnak a kiszemelt lakáshoz. A Della vendége, Balogh László ingatlanpiaci szakértő szerint sokkal többen hajlandók adósságba verni magukat, mint akár nyár elején.

Nem sokkal a jegybanki alapítványi világ indulása után már megkapta az első figyelmeztetéseket informális beszélgetésekben Matolcsy György – állítja a Dellában a miniszterelnök stratégiai tanácsadó testületének tagja, aki maga is jelen volt több ilyen alkalommal. Szőrös fekete pontok gyülekeztek a bizonyítványban – fogalmazott Kovács Árpád, aki abban az időben a Költségvetési Tanács elnökeként dolgozott együtt a volt jegybankelnökkel. Ennek részleteiről is beszélt műsorunkban.

Benne van a pakliban, hogy a mostani ellenzék kétharmaddal nyer a választáson, de messze van még a voksolás, és a Fidesz kezd visszajönni a pályára – mondja a Dellában Karácsony Gergely főpolgármester, akivel a kiégett török buszról, a Mesterterv-pályázat kiírásáról, valamint arról is beszélgettünk, mit hallott Magyar Pétertől, ami megnyugtatta.

Képtelenség négy–hatéves távlatban rendet tenni az egészségügyben, ahogy azt a közszolgáltatások esetében ígéri Orbán Viktor. A kórházi fertőzésekbe évente ezrek halnak bele. De mégis miért lenne jó a NER térfoglalása a magánellátók piacán? És kire szavaz jövő áprilisban? Kóka János volt a Della vendége.

Akkor nyerne biztosan a Fidesz, ha jövő áprilisig megduplázza a béreket, ám a gazdasági helyzet rossz, még a leminősítés sem elképzelhetetlen – fogalmazott a Della vendégeként Oszkó Péter, aki szerint Orbán Viktor nem ért szót a fiatalokkal, a lakásprogramja pedig csapdákat rejt.

Csányi Péter helyzetleírása tökéletes, örülök, hogy megszólalt a legnagyobb magyar bank vezetője – így reagált a Dellában Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója az OTP nemrég kinevezett vezérigazgatójának (Csányi Sándor fiának) a magyar gazdaságról szóló kritikus megjegyzéseire. A gazdaság kedvezőtlen megítélése nemcsak a bank, de a Bojár résztulajdonában lévő, szintén a tőzsdén forgó Graphisoft Park értékelésén is nyomot hagy – derül ki az interjúból.

Ez egy politikai termék – mondja az árrésstopról a Dellában a magyar kiskereskedők képviseletében Neubauer Katalin, az MNKSZ főtitkára, aki bízik benne, hogy az augusztusi tárgyalásaikon szakmai alapon meg tudja győzni a kormányt arról: nem indokolt fenntartani az intézkedést augusztus után. Közben megint kirobbant a dinnyeháború.

Nem ez volt a legrosszabb vihar, de nagy pusztítást végzett az ország bizonyos pontjain, ez a biztosítói kárbejelentések számán is látszik, ilyenkor a szokásosnak a 10–15-szörösére emelkedik a napi kárbejelentések száma, ez pedig két–háromezerrel több ügyet jelent – mondja Kurtisz Krisztián, az Uniqa Biztosító vezérigazgatója, a Della vendége.

Ha nyer is az ellenzék a jövő évi választáson, súlyos örökséget kap, mert a politikai intézményrendszer és a gazdaság állapota nehéz döntések elé állítja. Orbán Viktor pedig „a végletekig” a Fidesz első embere marad – állítja a Della vendége, Medgyessy Péter egykori miniszterelnök.

A Della vendége szerint az idén nem születik meg az új egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről az Egyesült Államok és a magyar kormány között, de arra is kis esélyt lát, hogy 2027 végéig meglesz erről a döntés Washingtonban. Módos Andrással, az EY üzletágvezetőjével arról is beszéltünk, ki az a pénzügyi vezető, akivel szemben nagyobb bizalmat táplál az üzleti élet: Nagy Márton vagy Varga Mihály?

Pénzzel is segíti a Tisza Párt működését Raskó György – derül ki a Della mai adásából. „Van ilyen tevékenységem, kétségtelen tény” – mondta vendégünk a műsorban. Az agrárvállalkozó a párt programjának megalkotásában is részt vesz, de csak kívülről támogatja a pártot, annak nem tagja, mint ahogy a Tisza Szigeteknek sem. Magyar Péterrel viszont folyamatos kapcsolatban van.

A jegybank alapítványának, a PADME-nek ki kell adnia a felügyelőbizottság ülések vagyonfelhasználással kapcsolatos iratait, erről elsőfokú bírósági döntés született – jelentette be a Dellában a felperes Transparency International Magyarország képviseletében Martin József Péter ügyvezető igazgató. Ez már a második közérdekű adatigénylő eljárásuk az összesen több mint 500 milliárd forint alapítványi vagyont érintő, súlyos vagyonvesztéssel fenyegető ügyben. A korrupcióellenes szervezet képviselője szerint a sikeresen kiperelt dokumentumok újabb részleteket tárhatnak fel az ügyben.

Ha marad a költekezés, már csak devizaforrásból tud érdemben új finanszírozást bevonni a kormány, a belföldi szereplőktől – a lakosságtól és intézményi befektetőktől – erre csak mérsékelten van módja, ezért törvényszerű, hogy az adósságon belül tovább emelkedjen a deviza aránya, bőven 30 százalék fölé – reagált Zsiday Viktor befektetési alapkezelő a Della podcastban a keddi bejelentésre, amely szerint az idén terv feletti devizakibocsátásra készül az állam. A szakértő szerint a későbbiekben sem lesz más választása a kormánynak, így nem tudja majd tartani magát a 30 százalékos limithez. Nyilvánvalóan a választással áll összefüggésben az extra forrásbevonás: vendégünk szerint az év végén, a jövő év elején indulhat be az osztogatás.

Bőséges lesz a gázkínálat 2027 után, és a modellszámítások szerint még olcsóbb is lehet a termék, mint amennyit az oroszoknak fizetünk a 15 éves szerződés alapján. Az energiahordozók európai piacát a következő időszakban alapvetően határozzák meg az Egyesült Államok érdekei. Az USA most már talán azt sem bánná, ha Ukrajna az orosz energetikai infrastruktúrát támadná a légibázisok után. Pletser Tamás iparági elemzővel beszélgettünk a Dellában.

Nincsenek megrendelések, ezért egyre hangosabban zúgolódnak a másod- és harmadvonalbeli kormányközeli társaságokban – mondja a Dellában a jegybank egykori elnöke, aki szerint ezek a cégtulajdonosok simán igazodni fognak az új politikai rezsimhez, ha váltás lesz jövő tavasszal. A Transparency International Magyarország felügyelőbizottsági elnöke szerint az átláthatósági törvény miatt lesznek, akik megfontolják majd, hogy nyilatkozzanak-e a sajtónak, de a nyilvánosság sérelmén túl az ország hitelminősítése is problematikus lehet.

Ez a Vadnyugat – az űrkutatásért felelős miniszteri biztos szerint XIX. századi viszonyokat idéz a nagyhatalmak között zajló űrverseny, ahol a zászlójukat elsőként kitűzők akarnak kizárólagos jogot formálni a Hold vagy a Mars hasznosítására. Ferencz Orsolya szerint ebben a versenyben Elon Musk egészségtelenül nagy szerepet játszik.

Gerendai Károlyhoz fordult tanácsért a Tisza Párt első embere tavaly tavasszal. A gasztrovállalkozó – aki szerint reális esély van a változásra a jövő évi választáson – arról is beszélt a Dellában, hogy miben látja a Tisza hiányosságát.

Az éves mutatók helyett a jövőben a negyedéves adatokra helyezi majd a kormány a kommunikációs hangsúlyt, így például arra, hogy 2025 utolsó negyedévében beindulhat a magyar gazdaság – mondja a Dellában Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, aki szerint a 2,5 százalékos, egyszer már finomított kormányzati növekedési terv nem teljesülhet, a bizalmi indexek alapján még a második negyedév sem robbantja be a gazdaság motorját.

A Transparency International Magyarország jogi igazgatójának nincs kétsége, hogy a jegybank felső vezetése bizonyíthatóan felelős az 500 milliárd forintos vagyont érintő ügyekben, sőt, a kormány illetékes tagjainak is felelniük kellene. De miért zárta el a pénzcsapot a kormány tavaly a kecskeméti egyetem alapítványa elől?

Két egyetem is érintett az Állami Számvevőszék frissen elindított vizsgálataiban, amelyeket a jegybank és az alapítványa működésének ellenőrzése során szerzett tapasztalatokra, a feltárt kockázatokra alapoznak – árulta el a Dellában Windisch László, aki most először szólalt meg a jegybankbotrány márciusi kirobbanása óta.

Először szólalt meg a pedofilbotrány utóéletéről az előző köztársasági elnök tanácsadó testületének tagja, aki a Della adásában kiállt a Pride, egyúttal a szabad véleménynyilvánítás mellett.

A magas vámok sokáig nem tarthatóak fenn – mondta a Dellában Hetzmann Béla, a legnagyobb német autógyártóknak beszállító Csabacast Kft. egyik alapító-tulajdonosa, aki egyben a tőzsdén forgó, többségi állami tulajdonban lévő Rába Nyrt. vezérigazgatója.

Olyan tranzakciók sorozata történt, amelyek egyértelműen nem szolgálhatták az állam érdekeit – állítja a Dellában Simor András volt jegybankelnök a Magyar Nemzeti Bankról készült számvevőszéki jelentések alapján. A kérdés szerinte az, hogy ezekre az explicit bizonyítékokat megtalálják-e, egyáltalán: meg akarják-e találni. Vendégünk szerint nemcsak az alapítvánnyal, hanem a jegybank vezetésével szemben is meg lehet fogalmazni a hűtlen kezelés gyanúját.

Magyarország védtelen, ezért szükség lehet a sorkatonaság visszaállítására hibrid formában – állítja a Dellában Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, aki szerint hasonló a helyzet Európa más országaiban is. Tartós, stabil béke nem remélhető Donald Trumptól, akiről feltételezik, hogy ő lehet az Élet Vize. De mit jelent ez az ügynökök világában?

Az amerikai középosztály frusztrációja vezetett Donald Trump győzelméhez, annak sok évtizedes megélése, hogy nem részesednek kellő mértékben a gazdaság által megtermelt javakból. Az amerikai álom véget ért, és ezt Trump nagyon jól érzékelte. A magyar társadalom közepe önmagához képest előrébb tudott lépni a rendszerváltás óta, de ettől még igaz, hogy a 2026-os országgyűlési választást itthon is az anyagi helyzet vagy annak relatív megítélése fogja eldönteni – mondja Jaksity György befektető a Dellában.

A banki tanácskozó testületekben sem tudják megfejteni a trumpi gazdaságpolitika irányát: a Della mai vendége, Cselovszki Róbert, az Erste vezérigazgató-helyettese szerint „még nem sejlett föl, hogy az amerikai elnök mit is szeretne pontosan, mi a nagy masterplan.” A pénzügyi piacokért és vállalatokért felelős bankár szerint eleinte lehetett azt hinni, hogy az amerikai elnök munkáját szakértő tanácsadók segítik, de mára ez az illúzió elszállt, és csak a rövid távra szóló, ad-hoc kommunikációt kapjuk. Ez a politika „előreláthatatlan katyvaszként szűrődik felénk” – mondja a műsorban.

Miközben folyik a politikai lamentálás arról, hogy a főváros kezelésében létrejöhet-e egy új városnegyed Rákosrendezőn, vagy a beruházás meghaladja-e a városvezetés kapacitásait, a bankok megszimatolták az üzleti lehetőséget, és már jelezték érdeklődésüket a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) felé. Erről a területen elővásárlási joggal rendelkező cég vezérigazgatója, Mártha Imre beszélt a Dellában.

„Az a cél, hogy olyan keretek között ne lehessen megrendezni a Pride-ot. A gyermekek védelme az elsőrendű politikai és társadalmi cél kell, hogy legyen. A kettőt, ha össze lehet egyeztetni, akkor így kell összeegyeztetni, és ennek valószínűleg nem az Andrássy út a terepe. A kormány a gyermekvédelem szempontjait akarja érvényesíteni, és például egy zárt térben tartott Pride esetén én nem látok ilyen kockázatot.” Az idézet a Della vendégétől, Gulyás Gergelytől származik, aki szerint első olvasatban már a szerdai (azaz mai) kormányülésen tárgyalnak a változásokat tartalmazó jogszabályról. Véleményéből pedig az következik, hogy a Pride betiltása helyett annak zártkörűvé tételét fogja előírni a kormány.

Majdnem biztos vagyok abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank interveniált a forint védelmében – mondja a Della vendége, Surányi György volt jegybankelnök, aki felfedezni véli a jegybanki beavatkozás nyomát a 410-es árfolyam feletti szinteken, ahol az év elején járt a forint. S amivel nincs semmi baj, a devizatartalékok jelenlegi szintje erre fedezetet tudott nyújtani. Szerinte nem volt indokolt a forint gyengesége, amikor elment 415 fölé az árfolyam, de azt is mutatta ez, hogy „van egyfajta bizalmi hiány a magyar gazdaságpolitika iránt”. A forint árfolyama szerinte jelenleg a 395-400-as tartományban „lenne a helyén”.

Navracsics Tibor nem tud róla, hogy az arab befektető lépett volna vissza a rákosrendezői beruházástól. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter erről a Dellában beszélt. Mivel jelen volt azon a kormányülésen, amelyen döntés született a főváros elővásárlási jogának elfogadásáról, első kézből kaptunk tájékoztatást annak hátteréről.

Vége a liberális világrendnek – fejtette meg az amerikai elnökválasztás legfontosabb üzenetét Róna Péter közgazdász a Dellában. Ő maga sem hitte volna, hogy az USA 47. elnökének egy „elítélt bűnözőt” választanak meg, mégis megtörtént, ami korszakhatárt jelent. A liberális világmagyarázat megbukott, amikor 2008-ban nem tudta előre jelezni a pénzügyi válságban testet öltő bajt. Az új éra a káoszról, a radikalizálódásról szól majd, amelyben a választók az erősnek gondolt politikusoknak szavaznak bizalmat, és a jelöltekkel szembeni normatív követelmények – mint például a feddhetetlenség – háttérbe szorulnak.

420 forintos év végi árfolyam, 4,5 százalékos infláció, 2 százalékos növekedés – a Della mai vendége szerint e pálya mentén alakul a magyar gazdaság 2025-ben. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője tehát nagyon másként látja az idei évet, mint a kormány, amely 3,2 százalékos inflációval és 3,4 százalékos GDP-vel tervezett.

Az eddigi információk alapján az infláció idén közelebb lesz a jegybanki előrejelzési sáv (3,3–4,1 százalék) tetejéhez. Erről a Magyar Nemzeti Bank alelnöke beszélt a Dellában. Virág Barnabás úgy fogalmazott, hogy 4 százalékhoz közel lehet az éves adat – emlékeztetőül: a kormány 3,2 százalékkal tervez –, de kiemelte, hogy az idei év számos bizonytalanságot hordoz, amelyek nehezítik a tisztánlátást.

Bár a társadalmak öregedése a nyugdíjkorhatár emelését vetíti előre, újkeletű problémaként jelentkezik, hogy a technológia vezette új gazdaságok kevesebb munkalehetőséget kínálhatnak az idősebb korúaknak, mint a korábbi korszakok. A 60 év felettiek tehát olyan helyzetben találhatják magukat, hogy miközben tovább kellene maradniuk a munkaerőpiacon, aközben az álláslehetőségeik tovább szűkülnek.

A gazdaság nagyon rossz állapotban van, de az előrehozott választás politikai kérdés, nem gazdasági – mondja a Dellában Pogátsa Zoltán közgazdász, jelezve, hogy tankönyv szerint elsősorban a kormánykoalíció szétesése vezethet el az idő előtti voksoláshoz.

Telefonon egyeztetett Magyar Péterrel, a Tisza Párt elnökével a 2025-ös fővárosi költségvetés benyújtása előtt Karácsony Gergely. A főpolgármester erről a Della újévi első adásában beszélt. Arra a kérdésünkre nem kaptunk választ a vendégünktől, hogy a végső igent Magyar Péter mondta-e ki, mert – mint fogalmazott – ennek megválaszolására nincs felhatalmazása.

A fegyverüzletben lát főként potenciált a formálódó amerikai-magyar gazdasági csomag részeként László Csaba címzetes egyetemi tanár. A volt pénzügyminiszter szerint más területen nem látni a kétoldalú gazdasági kapcsolatok bővülésének jelentős esélyét. Donald Trump leendő amerikai elnök nem fog idevezényelni beruházásokat, és a magyar kormány sem tud kibújni az uniós vámközösség alól, hogy olcsóbb legyen a magyar export – érvelt a Della vendége, aki szerint néhány közös szelfi lehet leginkább a kézzelfogható eredménye Trump és Orbán Viktor elmélyülő barátságának.

Korunk politikai válsághelyzetei a Della vendégét a múlt század első nagy világégését megelőző eseményekre emlékeztetik. A szaporodó konfliktusok, a főszereplők motivációi hasonló mintázatot rajzolnak fel, mint az I. világháború előtti időszaké. Az autoriter államok helyet követelnek maguknak a nagyok asztalánál, az események fő irányítói (akkor a Német Birodalom, most Kína) mellett ismét felfedezhetők a történések sodrásában a saját érdekeiket érvényesíteni próbáló szövetségesek (akkor az Osztrák-Magyar Monarchia, most Oroszország), velük szemben pedig felsorakoztak a demokratikus alapon működő államok.

Formájában rövid, tartalmában annál jelentősebb javaslat került a parlament elé a paksi beruházás jogi feltételeinek módosításáról. A Della mai vendégével próbáltuk értelmezni a törvénymódosítót, és több érdekes részletet sikerült felfedeznünk. Aszódi Attila egyetemi tanár, energetikai szakértő szerint a kormány a beruházás magyar projektcégére ruházza át a szakmai megvalósítást, az ezzel járó feladatok egy részét, tehermentesítve a kormány tagjait, minisztereit a tárgyalásokkal járó elfoglaltságok alól.

Az Igazságügyi Minisztériumhoz fordult az Integritás Hatóság (IH): a kormánytól várnak állásfoglalást arról, hogy meddig mehetnek el az együttműködésben az Európai Ügyészséggel. Utóbbi ugyanis azzal kereste meg a hatóságot, hogy alakítsák ki a formális kereteket az adatok, iratanyagok átadásáról, az információk megosztásáról. Biró Ferenc Pál, az IH elnöke a Della adásában elmondta: a hatóságnak van ezzel kapcsolatban egy jogértelmezése – nem mellesleg pedig törvényi kötelezettsége arra, hogy a nyomozó szervekhez megtett feljelentéseit szimultán biztosítsa a csalás elleni uniós hivatalnak (OLAF) és az Európai Ügyészségnek is – de az igazságügyi tárcától várnak állásfoglalást.

Még a Transparency International Magyarországnál (TI) is utána kellett nézni a Magyar Pétert érintő lehallgatási botrány során, hogy ki az a Vertán György, mert az informatikában érdekelt vállalkozó neve idáig nem volt igazán közismert, holott a közbeszerzéseken jól szereplő üzletember szerepel a Tenderbajnok listán, amit a szervezet állít össze.

„Külföldön voltam egy bridzsversenyen a választás előtt két héttel, és az egyik partnerem, egy megrögzött fogadó mutogatta nekem, hogy Trump oddsa 1,47, Kamala Harrisé 2,13. Innentől kezdve nem gondoltam, hogy saját véleményemnek kellene lennie a választások eredményéről” – érzékeltette személyes élményei alapján a Della mai vendége, Lakatos Péter, az MGYOSZ elnöke, a Videoton társtulajdonosa és egyik vezetője, hogy az amerikai elnökválasztás előtt már kitapintható volt a hangulatból, hogy Donald Trump esélyei nagyobbak, mint demokrata ellenfeléé.

Kiszáradt a startup-finanszírozási piac, az uniós pénzek hiánya, az állami források elapadása mellett a befektetők hajlandósága is elfonnyadt az invesztícióra. Utóbbit egyértelműen az elmúlt évek kimagasló magyar inflációjával magyarázza a Della vendége, Balogh Petya startuper befektető, mentor. Ilyen állampapír hozamkörnyezet mellett, amit az infláció lekövetése eredményezett, csak nagyon kevesen akarják kockáztatni a pénzüket egy hosszabb távon megtérülő befektetéssel.

Az amerikai elnökválasztás eredménye mindenképpen hatással lesz a magyar politika mozgásterére. Donald Trump győzelmének egyik legmarkánsabb következménye a kereskedelmi háború folytatása, kiterjesztése lenne, ami az európai piacot sem hagyná érintetlenül – mondta a Della vendégeként Győrffy Dóra közgazdász, aki azonban demokrata győzelemre számít az elnökválasztáson.

Öt éven belül a vállalkozások top három problémája közé bekerül az időjárás – jósolja a Della vendége, Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója, gazdaságkutató igazgatója. A negyedévente készülő kkv-hangulati felmérésük egyik legérdekesebb tanulsága az volt, hogy az időjárás – illetve szélesebb értelemben a fenntarthatóság – kockázati tényezőként jelentősen felértékelődött a cégek körében a korábbi felmérésekhez képest.

A gazdaságról szóló diskurzus félrecsúszásáról, a növekedési csapdából való kitörésről, a magyar receptről beszélgettünk Orbán Krisztiánnal a Della legutóbbi felvételén, amelyet különleges körülmények között, több mint 200 néző társaságában rögzítettünk a 24.hu podcastfesztiválján az Akvárium Klubban.

Kásler Miklós elhíresült mondata – miszerint ő régen 50 fokban is operált – megütközést keltett pár hónapja, amikor a klímaberendezések hibája vagy hiánya sokszor elviselhetetlen hőséget eredményezett a budapesti kórházakban. Pedig Kincses Gyulának, a Magyar Orvosi Kamara egykori elnökének is vannak hasonló élményei, ő például 40 fokban műtött –, igaz, akkoriban klimatizált helyiség még sehol nem állt rendelkezésre. A Della vendége szerint ugyan látványos és hatásos volt Magyar Péter nyári, hőmérős akciózása, de nem ez a fő baj a magyar egészségügyben.

Tudok az iparűzési adózást érintő tervekről, de mindent nem mondhatok el – jelezte a Dellában a sokadik polgármesteri ciklusát kezdő Gémesi György, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökeként közel ül a tűzhöz, van belső információja arról, mit tervez a kormány a helyhatóságok legfontosabb adóbevételével.

Az elmúlt évek pénzügyi válsága nem rengette meg a képzőművészeti alkotások itthoni aukciós piacát, a 2008-as válság sokkal jobban visszafogta a keresletet – emlékszik vissza a nehéz évekre Törő István, a Virág Galéria társtulajdonosa a Della vendégeként. Megfejtése szerint a mostani krízis azért nem hagyott érdemi nyomot a festmények, műalkotások keresletén, mert a mai gazdagok – akik a meghatározó részét adják a forgalomnak – sokkal nagyobb vagyonnal rendelkeznek, mint 2008-ban.

Nem lett volna szabad az unió bírósága elé vinni a Spar által az árstop miatt indított pert, mert Luxemburgban tudhatóan elfogultan ítélkeznek, a magyar kormány rovására – fogalmazta meg a Dellában vaskos véleményét Rigó Csaba Balázs, aki a szegedi bíróságon megfordult üggyel kapcsolatos kritikáját – mint a műsorban hangsúlyozta – magánvéleményének tekinti.

A tavalyi recesszió után a magyar gazdaság az idén is csak totyorog, a mocsárba beleragadva halad zsombékról zsombékra – festi le líraian a hazai helyzetet a Dellában a korábbi jegybankelnök, Bod Péter Ákos. Az egyetemi tanár szerint Orbán Viktor túl sokat vár Nagy Mártontól, amikor 3–5 százalékos növekedést kér jövőre a csúcsminiszteri poszt várományosától.

Összességében brutálisan sikeres volt a párizsi olimpia megrendezése – értékelt a Dellának Fürjes Balázs, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság állandó tagja. Véleménye kilóg a sorból, ha a kormányoldalon született megnyilvánulásokkal vetjük össze – lásd: mi százszor jobb olimpiát tudnánk rendezni. Amit nem is engedett el teljesen a kormány, most 2036-ról szól a közbeszéd, a vendégünk ugyanakkor a borúlátók csapatába tartozik, amikor az olimpiarendezés újbóli esélye kerül szóba.

Nem járunk messze attól, hogy az orosz társadalom ingerküszöbét elérje az ukrán háborúban meghaltak, megrokkantak és huzamosabb ideig harcképtelenné váltak, vagyis az emberáldozat mértéke. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Dellában kifejtette: egy akkora országban, ahol nagyjából 20 millió főre tehető a harcképes lakosság száma, egymillió katona elvesztése a csatatéren már kiválthatja azt a frusztrációt, ami a közhangulat megváltozásához vezet.

A republikánus elnökjelöltnek – a saját tökösségét igazolandó – sarkos mondásai voltak az Északi Áramlat lezárásáról, illetve Irán tönkretételéről az Elon Musknak adott interjúban, de a Della vendége, Pletser Tamás szerint ezek az állítások nem állják meg a helyüket.

Nem alakult jól az idei Sziget Fesztivál a forgalom szempontjából, a line-up sem volt a legerősebb, a látogatók száma is elmaradt a megszokottól, így összességében üzletileg sem ez lesz a legjobb éve a rendezvénynek. Erről Gerendai Károllyal, a Sziget Fesztivál alapítójával, korábbi tulajdonosával beszélgettünk a Dellában.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes volt a Della vendége, akit a közgyűlési többség megteremtéséért folyó, hírzárlattal kísért tárgyalásokról is kérdeztünk. Szerinte két esetben álltak volna már elő részletekkel a felek: ha Karácsony Gergely és Magyar Péter eredményre jutott volna, vagy ha ellehetetlenül a megállapodás.

Bár a kormány az „elhalasztott” beruházások közé sorolta a budai szuperkórház megépítését, a költségvetés állapota alapján Kunetz Zsombor egészségügyi elemző nem tartja reálisnak, hogy a következő években belevágna a kabinet az építkezésbe. Sőt, a Della vendége szerint végleg lehúzhatják ezt a projektet az állami beruházások listájáról. Ráadásul nem is tartja szükségesnek ezt a kiszemelt helyen, a közeli Szent Imre kórház megfelelő fejlesztése elegendő lenne.

Sokan gondolkodnak azon, hogy elhagyják a magyar igazságszolgáltatást, akkora az elégedetlenség a körükben. Méltánytalannak érzik az anyagi elismertségüket, mások a szakmai akadályok miatt állnak fel. A Della vendége, Gerő Tamás ügyvéd, adójogi és sportjogi szakjogász úgy tudja, a Simonka-ügy korábbi bírája utóbbi okból inkább külföldön keresett boldogulást, míg mások azon keseregnek, hogy már egy bolti állás is versenyképesebb jövedelmet kínál, mint amennyit az igazságszolgáltatás csúcsa alatt, a bírák segítőiként meg lehet keresni.

A Donald Trump elleni merénylet egy kortünet, az egzisztenciális lecsúszástól rettegők táplálta radikalizálódás vezetett el odáig, hogy már a végső eszköz használatától sem riadnak vissza egyesek. Az eset messze túlmutat a politikai rivalizáláson – a vasárnap történtek hatással lesznek az egyébként is felkorbácsolt hangulatú amerikai elnökválasztásra, és nem csak politikai értelemben: hektikus piaci mozgásokra számít novemberig a Della vendége, Oszkó Péter volt pénzügyminiszter.

A Della vendégével arról beszélgettünk, milyen lenyomata lehet a befektetők körében Orbán Viktor „békemissziójának”, annak, hogy néhány napon belül a nyugati világ két ádáz ellenfelénél, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnöknél vendégeskedett. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a kockázati felárak alakulása árulkodik majd arról, hogyan ítélik meg a befektetők a miniszterelnök hiperaktivitását a nemzetközi politikai térben. Tapasztalata szerint a profi piaci szereplők képben vannak Magyarországgal kapcsolatban, és a gazdasági mellett a politikai kockázatokat is árazzák.

A tisztán piaci folyamatok alapján nem várható az üzemanyagok jelentős drágulása az előttünk álló hetekben, de a geopolitikai kockázatokkal – mint például a közel-keleti konfliktus vagy az orosz-ukrán háború – nehezebb számolni, egy esetleges eszkaláció elindíthatja az üzemanyag alapjának számító olaj jegyzésárának emelkedését – mondja a Dellában a legnagyobb üzemanyag-forgalmazókat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára.

Egyre-másra jönnek a hírek a Vasas Szakszervezethez tartozó gyárakból, üzemekből a termelés visszafogásáról, a munkaidő rövidítéséről, a csökkenő foglalkoztatásról. A vendégmunkások iránti, a jelek szerint inkább központilag motivált, semmint valós piaci igényeket kielégítő kereslet is elapadt az utóbbi időben – osztja meg tapasztalatait a Della hallgatóival László Zoltán, a szakszervezet alelnöke.

Világos üzenetet küldtek a szavazók a hagyományos ellenzéki pártoknak, nagyon komoly ellenérzések vannak velük szemben a társadalomban, radikálisan újra kell gondolniuk a politikájukat, és még ez sem lesz elég: a választókkal kell elhitetniük, hogy érdemes bennük bízniuk – értékelte frissiben a vasárnapi választást Jávor Benedek volt EP-képviselő, Budapest brüsszeli irodájának vezetője a Dellában.

Fordulatnak látja a magyar iparpolitikában a mesterséges intelligencia alkalmazásának kormányzati programmá emelését Trautmann László, a Neumann János Egyetem docense. A Della vendége szerint jelentős, de ma még nem becsülhető mértékű változást hoz a technológiai váltás a munkaerőpiacon, illetve a társadalomban: szükségtelenné válnak például azok a fehérgalléros munkakörök, amelyeket a szakirodalom már ma is a bullshit jelzővel illet. A társadalmi változást pedig egy új középosztály létrejötte fogja jelenteni, amelynek egyik sajátossága a tudatos karrierépítés lesz.

A volt jegybankelnök szerint születhet olyan eredmény a júniusi választáson, ami megrendítheti a kormányt, a kérdés az, hogy az elégedetlenek találnak-e megfelelő alternatívát a pártok között. Simor András a Dellában kifejtette: most nem érez elég erőt arra a kabinetben, hogy ura legyen a helyzetnek.

Rendhagyó módon indult – és emiatt rendhagyó időpont is érkezik – a Della legújabb adása, vendégünkkel, Kovács Árpáddal, a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék korábbi elnökével ugyanis nem a gazdaság állapotáról kezdtünk beszélni, hanem az adás felvételét megelőző napon végrehajtott merényletről, aminek célpontja Robert Fico szlovák miniszterelnök volt. Választásunkat az magyarázta, hogy nyilatkozónk a miniszterelnök munkáját segítő, márciusban felállított Stratégiai Tanácsadó Testület tagja, ahol a biztonságpolitikai témák is napirendre kerülnek.

A súlyos aszály és a rekordmagas gázolajárak miatt elmarad a tavalyitól a termésátlag idén a szántóföldeken és a kertészeti haszonnövényeknél, az állattartás teljesítménye pedig az előző évi szinten fog stagnálni – mondta a Dellában Raskó György agrárvállalkozó, közgazdász, aki szerint már most kijelenthető, hogy az agrárium lefelé húzza a magyar gazdaság idei teljesítményét, szemben a 2023-as évvel, amikor lényegében ennek az ágazatnak volt köszönhető, hogy nem lett 2-3 százalékos a visszaesés mértéke.

Az uniós pénzek egy része végleg elzárva marad a magyar kormány előtt ebben az uniós költségvetési ciklusban – állítja a Della mai vendége, Martin József Péter, a Transparency International (TI) magyarországi ügyvezető igazgatója. A pénzek folyósításához szükséges uniós feltételeket ugyanis nem teljesítette maradéktalanul a kormány, azaz nem állt helyre a jogállam.

A lehető legrosszabbkor jön a nyár eleji európai parlamenti választás és az ezzel járó tisztújítás, mert egy nagyon turbulens nemzetközi helyzetben – egyre kilátástalanabb az orosz-ukrán háború, nő a globális bizonytalanság az amerikai elnökválasztás miatt – veszti el érdemi cselekvőképességét hónapokra a közösség, pedig most lenne csak igazán szükség a gyors reagálóképességre – állítja Lattmann Tamás nemzetközi jogász, akivel az uniós tagságunk harmadik évtizedébe lépve beszéltük át az EU-t aktuálisan feszítő politikai törekvéseket, illetve az elmúlt időszak unión belüli építő és romboló folyamatait a Dellában.

Az európai parlamenti választásnak is van köze ahhoz, hogy a kormány szakít a szokásával, és tavasz helyett csak az év végén nyújtja be a 2025-ös költségvetést az Országgyűlésnek – ismerte el a Dellában Lantos Csaba, akivel a benzinárakról is beszéltünk, amelyről épp podcastunk megjelenése napján dönt a kormány.

Az 50 ezer lakosnál nagyobb településeken lehet eredményes Magyar Péter pártja a júniusi önkormányzati választáson, e településméret fölött ugyanis többet számít a pártszimpátia, míg a kisebb városokban és a falvakban inkább a jelöltek közösségi bekötöttsége hoz szavazatokat – mondja a Dellában a legnagyobb helyhatósági tömörülés, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Schmidt Jenő.

A klasszikus repülős viccel írta le a komoly viharba került közállapotokat Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója a Dellában. Az igazgatóság elnöke állítja, nem érte meglepetésként, hogy a pénzügyi szorítás mellett az utóbbi időben belpolitikai nyomás alá is került az Orbán-kormány, ez tulajdonképpen következik a 2020-as években megtapasztalt gazdasági problémákból, amit az emberek a saját bőrükön éreznek. Különösen fájó lehetett, hogy annak a kevés megtakarításnak egy részét, amivel a legtöbb magyar ember rendelkezik például nem kamatozó eszközökben, készpénzben, reálértelemben felfalta az infláció.

A klímaváltozás az északi félteke felső régiójában teremti meg a mezőgazdasági kultúra továbbélésének feltételeit – vetíti előre a Dellában Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora, az ENSZ klímaügyi tanácsának alelnöke, aki szerint Oroszország és Kanada kerül helyzeti előnybe, így nagyrészt e két országon fog múlni a világ élelmiszer-ellátása. A változás még nem elkerülhetetlen, de az esély egyre csökken.

Az ország bizonyos részein már a járóbeteg-szakellátásban is várólisták alakulnak ki a közegészségügyben, ez pedig a magánszolgáltatók felé tereli a forgalmat – mondja a Dellában Lancz Róbert, a magánegészségügyi szektor cégeit tömörítő Primus Egyesület elnöke, aki egyben a Kóka János tulajdonában lévő Doktor24 elnöke is.

Nyárra elérjük a 6,5 százalékos alapkamatot, onnan viszont több hónapos szünet állhat be a kamatvágásokban, ami eltarthat jövő márciusig, az új jegybanki vezető munkába állásáig. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője ezt arra alapozza, hogy a jegybankok élén is létezik a béna kacsa állapot, amikor a távozni készülők az utolsó időszakban már tartózkodnak az események érdemi befolyásolásától.

Magyarországon túlbecsülik a német politika szerepét a gazdaságban, a várakozásokkal szemben Berlin nem vállal fel közvetítő szerepet a magyar kormány és az itteni német cégek közötti vitákban. Amelyek kétségkívül léteznek, de elsősorban a belföldi piaccal kapcsolatban álló német tulajdonú vállalatok teszik szóvá sérelmeiket, míg a külső piacokra dolgozó feldolgozóipari cégek alapvetően elégedettebbek a magyarországi üzleti környezettel. Minderről Dirk Wölferrel, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kommunikációs vezetőjével beszélgettünk a Dellában.

Az idei lehet az első év, amikor a külföldi filmek magyarországi gyártási költsége elérheti az egymilliárd dollárt. Erre már tavaly is megvolt az esély, de a hollywoodi forgatókönyvírók és színészek sztrájkja egy időre megbénította az iparágat, lefelezve a forgalmat – mondta el a Dellában Radnai Károly. Az Andersen Magyarország ügyvezető partnere szerint az idén újra pörög a biznisz, és már az a kérdés, meddig lesz elég a produkciók 30 százalékos állami támogatására félretett 70 milliárd forint: most úgy fest, hogy ez kevésnek bizonyulhat, ezért „sorállás alakulhat ki” a támogatásokért.

Azért nem vesznek fel hitelt a vállalkozások, mert nem látják biztosítottnak a jövőt. Ha nincs mire alapozni a beruházási, fejlesztési terveket, akkor alacsony kamat mellett sem fogják felvenni a hitelt – ezt a választ adja a Dellában Perlusz László, a VOSZ főtitkára arra a kérdésre, miért nem igényelték tömegesen a kormányzat beavatkozására, illetve sürgetésére leszorított banki kamatok mellett sem a hiteleket a piaci szereplők.

Az ORFK segítségét kérték a kereskedők tavaly novemberben a válság alatt elszaporodó áruházi lopások miatt. Az egyik javaslatuk az volt, hogy az eljárásban online módon is részt vehessenek a tanúként meghallgatott dolgozók, mert őket egy percig sem tudják nélkülözni manapság a boltokban. A Dellában azt is megtudtuk Neubauer Katalintól, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkárától, hogy az elmúlt hónapokban az Igazságügyi Minisztériummal is egyeztettek a kereskedelmi szektorra vonatkozó – Neubauer megfogalmazása szerint az „elnyomó uniós előírásokra” visszavezethető – jogszabályi kötelezettségek megrostálásáról. Az asztalon van például a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos szabályok áttekintése, illetve a kötelező agrárkamarai tagság újragondolása az élelmiszer-nagykereskedelmi vállalkozások esetében.

Meglepi az idetelepülni készülő távol-keleti cégeket, amikor a helyi szakszervezetekkel kell leülniük egyeztetni, mert a kormányzattól azt az ígéretet kapták, hogy nem lesz dolguk az érdekképviseleti szervekkel, Magyarországon gyengék a szakszervezetek – világít rá a Dellában Székely Tamás, milyen vonzó ajánlatokkal csábítja ide a külföldi befektetőket a kormány. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke problémásnak tartja, hogy egyes vállalatok ennek szellemében viszonyulnak a szakszervezetekhez, illetve általában a munkavállalókhoz, és vitatható módon válnak meg az alkalmazottaktól, akik könnyű szívvel belemennek a közös megegyezésbe, ha egy kevés pluszpénzt kapnak a

Szerintem is nagyobb lesz a 2023-as végleges hiány annál a 6 százaléknál is, amit legutóbb közölt a Pénzügyminisztérium – reagált a Dellában Zsiday Viktor befektetési alapkezelő arra az értesülésünkre, hogy a kormányzaton belül nem zárják ki a 7 százalékot megközelítő deficitet sem. Innen nézve még irreálisabb a 2024-re törvényben rögzített 2,9 százalékos hiánycél, ami nagyon lelassítaná a gazdaságot. A mostanában kommunikált 4,5 százalék már közelebb áll a valósághoz, de afelől kétségei vannak a szakembernek, hogy az infláció 4 százalékra leszorítható, ahogy arra a napokban tett utalást az NGM egyik vezetője.