Della - 24.hu

A NER elitje nyugodt szívvel hagyhatta ott a parlamentet, mert nem érzi veszélyben magát. Maffiakormány volt Orbáné? És hol konspirálnak a titkosügynökök a kormányváltás után? Tarjányi Péter a Dellában.

Hová tűnt a neresített vagyon? – ez a kérdés a fideszeseket is nagyon érdekli. Lehet Orbán Viktorral folytatni a jobboldal útkeresését? És ez a fontos kérdés, vagy az, hogy ki éli túl a klímaválságot? Ferencz Orsolya volt a Della vendége.

Ha betartja ígéretét Magyar Péter, akkor összejöhet a 14 százalékos emelés – nettóban. Perlusz László VOSZ-főtitkár a Dellában úgy fogalmazott: az őszinte beszéd különbözteti meg a mostani kormányt az előzőtől.

Ha tényleg dupla árat kérnek az oroszok, akkor nem szabad megépíteni az új paksi blokkokat. De hogy fér ez össze a fixáras szerződéssel? És mit reagált a Duna vízállására intő szavakra Süli János 2018-ban? Válaszok a Dellában.

Kollaborált a NER-rel? Hogy emlékszik Ruff Bálintra, Bóka Jánosra? Mikor és mekkora tulajdonrészt vinne tőzsdére a Doktor24-ből? Ukrajna a lehetőségek új hazája? Kóka János a Dellában.

Az Állami Számvevőszék elnöke szerint nincs törvényi alapja az eltávolításának.

Az euró bevezetése új keresletet támaszt a magyarországi ingatlanok iránt. A klímaválság fontos szempont lesz a döntéseknél. Balogh László a Della vendége.

Mi a baja a napszámosokkal az agrárvállalkozóknak? Miért kell tisztítótűz a minisztériumokban? Mikor csökkenhet a zöldségek, gyümölcsök áfája? Raskó György a Della vendége.

Akár belső migráció is elindulhat Magyarország elsivatagosodott részeiről a vízhiány miatt – figyelmeztet dr. Kovács Károly vízipari vállalkozó a Dellában.

Összeomlik a magyar gazdaság? Orbán Viktor új víziójáról is elmondta a véleményét a Dellában Németh Dávid, a K&H szakértője.

Nem normális, amilyen mértékben gazdagodtak a legvagyonosabb magyarok. De ki fizeti meg a vagyonadót? Szabó Gábor vagyonkezelési szakember a Della vendége.

Átverték a polgármestereket? Karácsony Gergelyt kérdeztük a Tisza-kormány önkormányzatokat érintő ígéretei és döntései közötti szakadékról.

Akinek van pénze, már most be tudja állítani a hosszú, egészségben töltött élet paramétereit. Hamarosan kinyílhat a piac a kevésbé tehetősek előtt is.

Félévnyi emelés az alacsony nyugdíjaknál, 20 százalékos szja a másfél millió forintos jövedelmeknél – Surányi György így reformálná meg a költségvetést.

Már folynak a tárgyalások a 82 százalékos részesedésről a tőzsde és a jegybank között. A BÉT a kormánytól pedig a tranzakciós illeték eltörlését kéri.

„Ön hazudik, és egy kihallgatószobában lenne a helye” – a közhangulattal szembesítettük az Orbán-kormány egykori tagját a Dellában.

Óriási lehetőség előtt áll az ország – mondja a Della vendége, Radványi László, a PwC Magyarország vezérigazgatója. Megváltozott a hangulat, visszatért a befektetők optimizmusa.

Lekerült a teher az Erste Bank vezéréről április 12-én. Jelasity Radovan – aki egyben a Magyar Bankszövetség elnöke is – volt a Della vendége.

A választással nem ért véget a Fidesz vesszőfutása. A Tisza-kormány 100 napnál hosszabb bizalmat kaphat. Oszkó Péter a Dellában.

Mi az a három legsürgetőbb döntés, amit a következő kormánynak meg kell hoznia, hogy visszanyerje a bizalmat? Csaba László válaszolt a Dellában.

Nem lesz már vonzó hely a vagyonosok menekültszállása az iráni háború után. Szalay-Berzeviczy Attila a Della vendége.

Ha jogsértés történt, akkor lennie kell konzekvenciának, és lesz is – mondja Hegyi Zsolt, a MÁV-csoport vezére a Dellában. Hogy kire utalt ezzel? Az Orbán Viktor kampányrendezvényein kétes helyzetekben feltűnt közlekedési minisztériumi biztosra, Beregszászi Zsoltra.

Súlyos krízis fenyeget a világban, egyre szaporodnak a negatív jelek – állítja a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója a podcast műsorunkban.

A bizalmatlan kivárás jellemzi ennek az évnek az elejét, a vállalkozók nem mernek beruházni, mert nem látják, mit hoz a jövő. Ebben a választás hozhat változást, mert a biztos rossz is jobb, mint a félelem és a bizonytalanság.

Újabb kiperelt iratok bizonyítják, hogy a jegybanki alapítványoknál nem kezelték felelősségteljesen a rájuk bízott vagyont. Felelősökről 14 hónapja nem tudunk. Mire számíthat Matolcsy György? Ligeti Miklós a Della vendége.

Mit kockáztatna Orbán Viktor azzal, ha elhalasztanák az áprilisra kiírt választást? Hogyan tudná megfektetni a forintot Sulyok Tamás? Milyen eredményt várnak a londoni elemzők a voksolástól? Válaszok a Dellában.

A következő három-hat hónap vízválasztó lesz sok termelő számára: ha nem javulnak a piaci felvásárlási árak és nem segít a kormány, csődhullám jöhet.

Hogyan állítható helyre a megrendült közbizalom a gödi akkubotrány után? Miért akarja elzavarni 3 millió ember a Fidesz-kormányt? Lábbal tiporja a jogállamot Orbán Viktor? Fideszes polgármester volt a vendégünk a Dellában.

Emelkedhet-e az új paksi blokkok költsége? Ki fogja azt fizetni? Miért nem lehet akkuipari beruházás fideszes körzetben? És mit mondott Magyar Péterről Orbán Anita? Szijjártó Péter volt a Della vendége.

A Tisza Párt nyugati irányultsága gazdasági, pénzügyi szempontból sokkal nagyobb mozgásteret, lehetőséget jelent az országnak, azzal szemben, amit a másik oldaltól látunk – mondta a Dellában Zsiday Viktor. A sztárbefektető volt a 24.hu gazdasági podcastjának vendége.

Polgárháborúhoz közeli hangulat lehet az áprilisi választás után, amit a piacok keményen fognak büntetni. Ez nem a sokadik lehetséges szcenárió Pogátsa Zoltán közgazdász szerint, komolyan tart attól a Della vendége, hogy nem lesz békés a közeljövő.

Támadás alatt áll a FED, mi lehet Donald Trump célja? És mit számít, hogy milyen lábbal kel fel aznap az amerikai elnök? Ki vagy mi miatt dönthetnek úgy januárban a monetáris tanács tagjai, hogy elindulnak a kamatcsökkentés útján? Kérdések és válaszok a Dellában Virovácz Péter vezető elemzővel.

Venezuela példájában esélyt lát Magyarország számára Orbán Viktor, de a Della vendége szerint az új világrendben nekünk még nagyobb szükségünk lesz az Európai Unió védőernyőjére.

Az orosz válaszcsapások a terrorizmusban, a migrációs nyomás fokozásában, a kritikus infrastruktúra elleni támadásokban mutatkozhatnak meg, így reagálhatnak a szankciós politikára. Tarjányi Péter nemzetbiztonsági szakértő volt a Della idei utolsó vendége.

Isztambul börtönbe csukott polgármestere sorsára juthat Budapest vezetője? Honnan lesz pénz januárban az önkormányzat számláján? Mi a városvezetés B terve? Milyen fenyegetéseket kap a főpolgármester? Mi az ausztráliai terrorcselekmény tanulsága? Válaszok a Dellában.

A Della vendége szerint az Európai Uniónak adhat igazat a bíróság az orosz energiaszállítás leállítása ügyében. Közben offshore paradicsomot csinál Magyarországból a kormány a Török Áramlattal. De mi lesz a brutális mennyiségű gázzal, ami a magyar földben nyugszik? És kell-e aggódnunk az idei fűtési szezon miatt? Válaszok a műsorban.

Miért hívhatta Orbán Viktort Vlagyimir Putyin Moszkvába? Nem az energiabiztonság, nem a békemisszió miatt, hanem hogy legyen, aki frontol – mondta Szent-Iványi István külpolitikai szakértő a Della új adásában. Szerinte Putyinnak megbízható partner kell, akinél átmeneti időre parkoltatni lehet az orosz vagyontárgyakat.

Főleg a külföldi vendégeit veszítette el a Sziget Fesztivál az elmúlt években, de a távozó tulajdonos több évre szóló üzleti tervei nem feltétlenül indokolták volna a kiszállásukat. Gerendai Károllyal beszélgettünk a Dellában politikai cirkuszról, aranyrészvényről, ukránokról és a 2026-os Sziget árairól.

Nem fizeti vissza a kormány a fővárosnak azt a 28 milliárd forintot, amit a 2023-as évi szolidaritási hozzájárulásból vont el, s aminek a jogtalanságáról a közelmúltban bírósági döntés született az önkormányzat értelmezése szerint. „Egyetlen egy bírósági döntés nem született arról, hogy bármekkora összeget vissza kell fizetni” – jelentette ki a Dellában Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára.

Igazat ad a K&H bank vezető elemzőjének, Németh Dávidnak a magyar gazdaság állapotának leírásában a Della vendége, Bod Péter Ákos. A korábbi jegybankelnök szerint a történtek óvatosságra intik a gazdasági szereplőket, hogy még jobban vigyázzanak véleményük közlésével. Az adásban Bod Péter Ákos a K&H-ügy mellett más példákat is hozott arra, hogyan kényszeríti a politika rátelepedése alkalmazkodásra a legnagyobb vállalatokat, és ez milyen hatással van a gazdaságra. beszélt a pénteki Orbán-Trump-csúcsról, valamint egy esetleges Magyar Péter-Orbán Viktor

Mennyivel drágulhat a benzin, ha a szankciók hatására leáll az orosz kőolajszállítás? Beépül-e az árakba a Mol-nál történt baleset miatti kapacitáskiesés? Miként oldhat meg egy régóta húzódó vitát a görényezés? Bacsa György, a Mol-csoport stratégiai ügyvezető igazgatója volt a Della vendége.

Gödöllő is alkalmazná az önazonossági törvényt? Lehet a Grassalkovich-kastély az amerikai-orosz csúcstalálkozó helyszíne? El tudja érni a Fidesz a fővárosi közgyűlés feloszlatását? Gémesi György polgármester volt a Della vendége.

Új világrend alakul az Egyesült Államok és Kína dominanciájával, a többieknek hozzájuk kell alkalmazkodni. Az új világpiac nem a régi globalizált piac lesz: a szabadkereskedelemmel szemben a hierarchikus kereskedelmi viszonyok, annak csúcsán pedig az „imperial presidency”, vagyis a korlátjaitól jórészt megszabadított amerikai elnöki rendszer erősödik meg – fejti ki a Dellában gondolatait a világ átrendeződéséről Orbán Krisztián közgondolkodó.

Mi a baj a forró pénzekkel, miért nem időszerű az alapkamat csökkentése, miért ártana a vagyonadó, mi lesz a nemzeti bank veszteségével, illetve hol tart a jegybankbotrány – Kurali Zoltán, az MNB alelnöke járt a Dellában.

Hogyan készülnek a magyar csúcsgazdagok a jövő évi választásra? Mit gondolnak a vagyonadó tervezett bevezetéséről? Miben különbözik egy magyar dúsgazdag a nyugat-európai sorstársaitól. Mennyire szakította le a középosztályt a gazdasági elit magáról? Karagich István befektető válaszolt ezekre a kérdésekre a Dellában.

Pesszimista a jövőkép a háború kimeneteléről. És mi dönt jövő áprilisban a választáson, hogy kit akarunk, vagy mit várunk tőle? Andor László volt uniós biztos a Della mai vendége.

A hitelfelvevők arra számítanak, hogy fél év múltán hozzájutnak a kiszemelt lakáshoz. A Della vendége, Balogh László ingatlanpiaci szakértő szerint sokkal többen hajlandók adósságba verni magukat, mint akár nyár elején.

Nem sokkal a jegybanki alapítványi világ indulása után már megkapta az első figyelmeztetéseket informális beszélgetésekben Matolcsy György – állítja a Dellában a miniszterelnök stratégiai tanácsadó testületének tagja, aki maga is jelen volt több ilyen alkalommal. Szőrös fekete pontok gyülekeztek a bizonyítványban – fogalmazott Kovács Árpád, aki abban az időben a Költségvetési Tanács elnökeként dolgozott együtt a volt jegybankelnökkel. Ennek részleteiről is beszélt műsorunkban.

Benne van a pakliban, hogy a mostani ellenzék kétharmaddal nyer a választáson, de messze van még a voksolás, és a Fidesz kezd visszajönni a pályára – mondja a Dellában Karácsony Gergely főpolgármester, akivel a kiégett török buszról, a Mesterterv-pályázat kiírásáról, valamint arról is beszélgettünk, mit hallott Magyar Pétertől, ami megnyugtatta.

Képtelenség négy–hatéves távlatban rendet tenni az egészségügyben, ahogy azt a közszolgáltatások esetében ígéri Orbán Viktor. A kórházi fertőzésekbe évente ezrek halnak bele. De mégis miért lenne jó a NER térfoglalása a magánellátók piacán? És kire szavaz jövő áprilisban? Kóka János volt a Della vendége.

Akkor nyerne biztosan a Fidesz, ha jövő áprilisig megduplázza a béreket, ám a gazdasági helyzet rossz, még a leminősítés sem elképzelhetetlen – fogalmazott a Della vendégeként Oszkó Péter, aki szerint Orbán Viktor nem ért szót a fiatalokkal, a lakásprogramja pedig csapdákat rejt.

Csányi Péter helyzetleírása tökéletes, örülök, hogy megszólalt a legnagyobb magyar bank vezetője – így reagált a Dellában Bojár Gábor, a Graphisoft alapítója az OTP nemrég kinevezett vezérigazgatójának (Csányi Sándor fiának) a magyar gazdaságról szóló kritikus megjegyzéseire. A gazdaság kedvezőtlen megítélése nemcsak a bank, de a Bojár résztulajdonában lévő, szintén a tőzsdén forgó Graphisoft Park értékelésén is nyomot hagy – derül ki az interjúból.

Ez egy politikai termék – mondja az árrésstopról a Dellában a magyar kiskereskedők képviseletében Neubauer Katalin, az MNKSZ főtitkára, aki bízik benne, hogy az augusztusi tárgyalásaikon szakmai alapon meg tudja győzni a kormányt arról: nem indokolt fenntartani az intézkedést augusztus után. Közben megint kirobbant a dinnyeháború.

Nem ez volt a legrosszabb vihar, de nagy pusztítást végzett az ország bizonyos pontjain, ez a biztosítói kárbejelentések számán is látszik, ilyenkor a szokásosnak a 10–15-szörösére emelkedik a napi kárbejelentések száma, ez pedig két–háromezerrel több ügyet jelent – mondja Kurtisz Krisztián, az Uniqa Biztosító vezérigazgatója, a Della vendége.

Ha nyer is az ellenzék a jövő évi választáson, súlyos örökséget kap, mert a politikai intézményrendszer és a gazdaság állapota nehéz döntések elé állítja. Orbán Viktor pedig „a végletekig” a Fidesz első embere marad – állítja a Della vendége, Medgyessy Péter egykori miniszterelnök.

A Della vendége szerint az idén nem születik meg az új egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről az Egyesült Államok és a magyar kormány között, de arra is kis esélyt lát, hogy 2027 végéig meglesz erről a döntés Washingtonban. Módos Andrással, az EY üzletágvezetőjével arról is beszéltünk, ki az a pénzügyi vezető, akivel szemben nagyobb bizalmat táplál az üzleti élet: Nagy Márton vagy Varga Mihály?

Pénzzel is segíti a Tisza Párt működését Raskó György – derül ki a Della mai adásából. „Van ilyen tevékenységem, kétségtelen tény” – mondta vendégünk a műsorban. Az agrárvállalkozó a párt programjának megalkotásában is részt vesz, de csak kívülről támogatja a pártot, annak nem tagja, mint ahogy a Tisza Szigeteknek sem. Magyar Péterrel viszont folyamatos kapcsolatban van.

A jegybank alapítványának, a PADME-nek ki kell adnia a felügyelőbizottság ülések vagyonfelhasználással kapcsolatos iratait, erről elsőfokú bírósági döntés született – jelentette be a Dellában a felperes Transparency International Magyarország képviseletében Martin József Péter ügyvezető igazgató. Ez már a második közérdekű adatigénylő eljárásuk az összesen több mint 500 milliárd forint alapítványi vagyont érintő, súlyos vagyonvesztéssel fenyegető ügyben. A korrupcióellenes szervezet képviselője szerint a sikeresen kiperelt dokumentumok újabb részleteket tárhatnak fel az ügyben.

Ha marad a költekezés, már csak devizaforrásból tud érdemben új finanszírozást bevonni a kormány, a belföldi szereplőktől – a lakosságtól és intézményi befektetőktől – erre csak mérsékelten van módja, ezért törvényszerű, hogy az adósságon belül tovább emelkedjen a deviza aránya, bőven 30 százalék fölé – reagált Zsiday Viktor befektetési alapkezelő a Della podcastban a keddi bejelentésre, amely szerint az idén terv feletti devizakibocsátásra készül az állam. A szakértő szerint a későbbiekben sem lesz más választása a kormánynak, így nem tudja majd tartani magát a 30 százalékos limithez. Nyilvánvalóan a választással áll összefüggésben az extra forrásbevonás: vendégünk szerint az év végén, a jövő év elején indulhat be az osztogatás.

Bőséges lesz a gázkínálat 2027 után, és a modellszámítások szerint még olcsóbb is lehet a termék, mint amennyit az oroszoknak fizetünk a 15 éves szerződés alapján. Az energiahordozók európai piacát a következő időszakban alapvetően határozzák meg az Egyesült Államok érdekei. Az USA most már talán azt sem bánná, ha Ukrajna az orosz energetikai infrastruktúrát támadná a légibázisok után. Pletser Tamás iparági elemzővel beszélgettünk a Dellában.

Nincsenek megrendelések, ezért egyre hangosabban zúgolódnak a másod- és harmadvonalbeli kormányközeli társaságokban – mondja a Dellában a jegybank egykori elnöke, aki szerint ezek a cégtulajdonosok simán igazodni fognak az új politikai rezsimhez, ha váltás lesz jövő tavasszal. A Transparency International Magyarország felügyelőbizottsági elnöke szerint az átláthatósági törvény miatt lesznek, akik megfontolják majd, hogy nyilatkozzanak-e a sajtónak, de a nyilvánosság sérelmén túl az ország hitelminősítése is problematikus lehet.

Ez a Vadnyugat – az űrkutatásért felelős miniszteri biztos szerint XIX. századi viszonyokat idéz a nagyhatalmak között zajló űrverseny, ahol a zászlójukat elsőként kitűzők akarnak kizárólagos jogot formálni a Hold vagy a Mars hasznosítására. Ferencz Orsolya szerint ebben a versenyben Elon Musk egészségtelenül nagy szerepet játszik.

Gerendai Károlyhoz fordult tanácsért a Tisza Párt első embere tavaly tavasszal. A gasztrovállalkozó – aki szerint reális esély van a változásra a jövő évi választáson – arról is beszélt a Dellában, hogy miben látja a Tisza hiányosságát.

Az éves mutatók helyett a jövőben a negyedéves adatokra helyezi majd a kormány a kommunikációs hangsúlyt, így például arra, hogy 2025 utolsó negyedévében beindulhat a magyar gazdaság – mondja a Dellában Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, aki szerint a 2,5 százalékos, egyszer már finomított kormányzati növekedési terv nem teljesülhet, a bizalmi indexek alapján még a második negyedév sem robbantja be a gazdaság motorját.

A Transparency International Magyarország jogi igazgatójának nincs kétsége, hogy a jegybank felső vezetése bizonyíthatóan felelős az 500 milliárd forintos vagyont érintő ügyekben, sőt, a kormány illetékes tagjainak is felelniük kellene. De miért zárta el a pénzcsapot a kormány tavaly a kecskeméti egyetem alapítványa elől?

Két egyetem is érintett az Állami Számvevőszék frissen elindított vizsgálataiban, amelyeket a jegybank és az alapítványa működésének ellenőrzése során szerzett tapasztalatokra, a feltárt kockázatokra alapoznak – árulta el a Dellában Windisch László, aki most először szólalt meg a jegybankbotrány márciusi kirobbanása óta.

Először szólalt meg a pedofilbotrány utóéletéről az előző köztársasági elnök tanácsadó testületének tagja, aki a Della adásában kiállt a Pride, egyúttal a szabad véleménynyilvánítás mellett.

A magas vámok sokáig nem tarthatóak fenn – mondta a Dellában Hetzmann Béla, a legnagyobb német autógyártóknak beszállító Csabacast Kft. egyik alapító-tulajdonosa, aki egyben a tőzsdén forgó, többségi állami tulajdonban lévő Rába Nyrt. vezérigazgatója.

Olyan tranzakciók sorozata történt, amelyek egyértelműen nem szolgálhatták az állam érdekeit – állítja a Dellában Simor András volt jegybankelnök a Magyar Nemzeti Bankról készült számvevőszéki jelentések alapján. A kérdés szerinte az, hogy ezekre az explicit bizonyítékokat megtalálják-e, egyáltalán: meg akarják-e találni. Vendégünk szerint nemcsak az alapítvánnyal, hanem a jegybank vezetésével szemben is meg lehet fogalmazni a hűtlen kezelés gyanúját.

Magyarország védtelen, ezért szükség lehet a sorkatonaság visszaállítására hibrid formában – állítja a Dellában Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, aki szerint hasonló a helyzet Európa más országaiban is. Tartós, stabil béke nem remélhető Donald Trumptól, akiről feltételezik, hogy ő lehet az Élet Vize. De mit jelent ez az ügynökök világában?

Az amerikai középosztály frusztrációja vezetett Donald Trump győzelméhez, annak sok évtizedes megélése, hogy nem részesednek kellő mértékben a gazdaság által megtermelt javakból. Az amerikai álom véget ért, és ezt Trump nagyon jól érzékelte. A magyar társadalom közepe önmagához képest előrébb tudott lépni a rendszerváltás óta, de ettől még igaz, hogy a 2026-os országgyűlési választást itthon is az anyagi helyzet vagy annak relatív megítélése fogja eldönteni – mondja Jaksity György befektető a Dellában.

A banki tanácskozó testületekben sem tudják megfejteni a trumpi gazdaságpolitika irányát: a Della mai vendége, Cselovszki Róbert, az Erste vezérigazgató-helyettese szerint „még nem sejlett föl, hogy az amerikai elnök mit is szeretne pontosan, mi a nagy masterplan.” A pénzügyi piacokért és vállalatokért felelős bankár szerint eleinte lehetett azt hinni, hogy az amerikai elnök munkáját szakértő tanácsadók segítik, de mára ez az illúzió elszállt, és csak a rövid távra szóló, ad-hoc kommunikációt kapjuk. Ez a politika „előreláthatatlan katyvaszként szűrődik felénk” – mondja a műsorban.

Miközben folyik a politikai lamentálás arról, hogy a főváros kezelésében létrejöhet-e egy új városnegyed Rákosrendezőn, vagy a beruházás meghaladja-e a városvezetés kapacitásait, a bankok megszimatolták az üzleti lehetőséget, és már jelezték érdeklődésüket a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) felé. Erről a területen elővásárlási joggal rendelkező cég vezérigazgatója, Mártha Imre beszélt a Dellában.

„Az a cél, hogy olyan keretek között ne lehessen megrendezni a Pride-ot. A gyermekek védelme az elsőrendű politikai és társadalmi cél kell, hogy legyen. A kettőt, ha össze lehet egyeztetni, akkor így kell összeegyeztetni, és ennek valószínűleg nem az Andrássy út a terepe. A kormány a gyermekvédelem szempontjait akarja érvényesíteni, és például egy zárt térben tartott Pride esetén én nem látok ilyen kockázatot.” Az idézet a Della vendégétől, Gulyás Gergelytől származik, aki szerint első olvasatban már a szerdai (azaz mai) kormányülésen tárgyalnak a változásokat tartalmazó jogszabályról. Véleményéből pedig az következik, hogy a Pride betiltása helyett annak zártkörűvé tételét fogja előírni a kormány.

Majdnem biztos vagyok abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank interveniált a forint védelmében – mondja a Della vendége, Surányi György volt jegybankelnök, aki felfedezni véli a jegybanki beavatkozás nyomát a 410-es árfolyam feletti szinteken, ahol az év elején járt a forint. S amivel nincs semmi baj, a devizatartalékok jelenlegi szintje erre fedezetet tudott nyújtani. Szerinte nem volt indokolt a forint gyengesége, amikor elment 415 fölé az árfolyam, de azt is mutatta ez, hogy „van egyfajta bizalmi hiány a magyar gazdaságpolitika iránt”. A forint árfolyama szerinte jelenleg a 395-400-as tartományban „lenne a helyén”.

Navracsics Tibor nem tud róla, hogy az arab befektető lépett volna vissza a rákosrendezői beruházástól. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter erről a Dellában beszélt. Mivel jelen volt azon a kormányülésen, amelyen döntés született a főváros elővásárlási jogának elfogadásáról, első kézből kaptunk tájékoztatást annak hátteréről.

Vége a liberális világrendnek – fejtette meg az amerikai elnökválasztás legfontosabb üzenetét Róna Péter közgazdász a Dellában. Ő maga sem hitte volna, hogy az USA 47. elnökének egy „elítélt bűnözőt” választanak meg, mégis megtörtént, ami korszakhatárt jelent. A liberális világmagyarázat megbukott, amikor 2008-ban nem tudta előre jelezni a pénzügyi válságban testet öltő bajt. Az új éra a káoszról, a radikalizálódásról szól majd, amelyben a választók az erősnek gondolt politikusoknak szavaznak bizalmat, és a jelöltekkel szembeni normatív követelmények – mint például a feddhetetlenség – háttérbe szorulnak.

420 forintos év végi árfolyam, 4,5 százalékos infláció, 2 százalékos növekedés – a Della mai vendége szerint e pálya mentén alakul a magyar gazdaság 2025-ben. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője tehát nagyon másként látja az idei évet, mint a kormány, amely 3,2 százalékos inflációval és 3,4 százalékos GDP-vel tervezett.

Az eddigi információk alapján az infláció idén közelebb lesz a jegybanki előrejelzési sáv (3,3–4,1 százalék) tetejéhez. Erről a Magyar Nemzeti Bank alelnöke beszélt a Dellában. Virág Barnabás úgy fogalmazott, hogy 4 százalékhoz közel lehet az éves adat – emlékeztetőül: a kormány 3,2 százalékkal tervez –, de kiemelte, hogy az idei év számos bizonytalanságot hordoz, amelyek nehezítik a tisztánlátást.

Bár a társadalmak öregedése a nyugdíjkorhatár emelését vetíti előre, újkeletű problémaként jelentkezik, hogy a technológia vezette új gazdaságok kevesebb munkalehetőséget kínálhatnak az idősebb korúaknak, mint a korábbi korszakok. A 60 év felettiek tehát olyan helyzetben találhatják magukat, hogy miközben tovább kellene maradniuk a munkaerőpiacon, aközben az álláslehetőségeik tovább szűkülnek.

A gazdaság nagyon rossz állapotban van, de az előrehozott választás politikai kérdés, nem gazdasági – mondja a Dellában Pogátsa Zoltán közgazdász, jelezve, hogy tankönyv szerint elsősorban a kormánykoalíció szétesése vezethet el az idő előtti voksoláshoz.

Telefonon egyeztetett Magyar Péterrel, a Tisza Párt elnökével a 2025-ös fővárosi költségvetés benyújtása előtt Karácsony Gergely. A főpolgármester erről a Della újévi első adásában beszélt. Arra a kérdésünkre nem kaptunk választ a vendégünktől, hogy a végső igent Magyar Péter mondta-e ki, mert – mint fogalmazott – ennek megválaszolására nincs felhatalmazása.

A fegyverüzletben lát főként potenciált a formálódó amerikai-magyar gazdasági csomag részeként László Csaba címzetes egyetemi tanár. A volt pénzügyminiszter szerint más területen nem látni a kétoldalú gazdasági kapcsolatok bővülésének jelentős esélyét. Donald Trump leendő amerikai elnök nem fog idevezényelni beruházásokat, és a magyar kormány sem tud kibújni az uniós vámközösség alól, hogy olcsóbb legyen a magyar export – érvelt a Della vendége, aki szerint néhány közös szelfi lehet leginkább a kézzelfogható eredménye Trump és Orbán Viktor elmélyülő barátságának.

Korunk politikai válsághelyzetei a Della vendégét a múlt század első nagy világégését megelőző eseményekre emlékeztetik. A szaporodó konfliktusok, a főszereplők motivációi hasonló mintázatot rajzolnak fel, mint az I. világháború előtti időszaké. Az autoriter államok helyet követelnek maguknak a nagyok asztalánál, az események fő irányítói (akkor a Német Birodalom, most Kína) mellett ismét felfedezhetők a történések sodrásában a saját érdekeiket érvényesíteni próbáló szövetségesek (akkor az Osztrák-Magyar Monarchia, most Oroszország), velük szemben pedig felsorakoztak a demokratikus alapon működő államok.

Formájában rövid, tartalmában annál jelentősebb javaslat került a parlament elé a paksi beruházás jogi feltételeinek módosításáról. A Della mai vendégével próbáltuk értelmezni a törvénymódosítót, és több érdekes részletet sikerült felfedeznünk. Aszódi Attila egyetemi tanár, energetikai szakértő szerint a kormány a beruházás magyar projektcégére ruházza át a szakmai megvalósítást, az ezzel járó feladatok egy részét, tehermentesítve a kormány tagjait, minisztereit a tárgyalásokkal járó elfoglaltságok alól.

Az Igazságügyi Minisztériumhoz fordult az Integritás Hatóság (IH): a kormánytól várnak állásfoglalást arról, hogy meddig mehetnek el az együttműködésben az Európai Ügyészséggel. Utóbbi ugyanis azzal kereste meg a hatóságot, hogy alakítsák ki a formális kereteket az adatok, iratanyagok átadásáról, az információk megosztásáról. Biró Ferenc Pál, az IH elnöke a Della adásában elmondta: a hatóságnak van ezzel kapcsolatban egy jogértelmezése – nem mellesleg pedig törvényi kötelezettsége arra, hogy a nyomozó szervekhez megtett feljelentéseit szimultán biztosítsa a csalás elleni uniós hivatalnak (OLAF) és az Európai Ügyészségnek is – de az igazságügyi tárcától várnak állásfoglalást.

Még a Transparency International Magyarországnál (TI) is utána kellett nézni a Magyar Pétert érintő lehallgatási botrány során, hogy ki az a Vertán György, mert az informatikában érdekelt vállalkozó neve idáig nem volt igazán közismert, holott a közbeszerzéseken jól szereplő üzletember szerepel a Tenderbajnok listán, amit a szervezet állít össze.

„Külföldön voltam egy bridzsversenyen a választás előtt két héttel, és az egyik partnerem, egy megrögzött fogadó mutogatta nekem, hogy Trump oddsa 1,47, Kamala Harrisé 2,13. Innentől kezdve nem gondoltam, hogy saját véleményemnek kellene lennie a választások eredményéről” – érzékeltette személyes élményei alapján a Della mai vendége, Lakatos Péter, az MGYOSZ elnöke, a Videoton társtulajdonosa és egyik vezetője, hogy az amerikai elnökválasztás előtt már kitapintható volt a hangulatból, hogy Donald Trump esélyei nagyobbak, mint demokrata ellenfeléé.

Kiszáradt a startup-finanszírozási piac, az uniós pénzek hiánya, az állami források elapadása mellett a befektetők hajlandósága is elfonnyadt az invesztícióra. Utóbbit egyértelműen az elmúlt évek kimagasló magyar inflációjával magyarázza a Della vendége, Balogh Petya startuper befektető, mentor. Ilyen állampapír hozamkörnyezet mellett, amit az infláció lekövetése eredményezett, csak nagyon kevesen akarják kockáztatni a pénzüket egy hosszabb távon megtérülő befektetéssel.

Az amerikai elnökválasztás eredménye mindenképpen hatással lesz a magyar politika mozgásterére. Donald Trump győzelmének egyik legmarkánsabb következménye a kereskedelmi háború folytatása, kiterjesztése lenne, ami az európai piacot sem hagyná érintetlenül – mondta a Della vendégeként Győrffy Dóra közgazdász, aki azonban demokrata győzelemre számít az elnökválasztáson.

Öt éven belül a vállalkozások top három problémája közé bekerül az időjárás – jósolja a Della vendége, Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója, gazdaságkutató igazgatója. A negyedévente készülő kkv-hangulati felmérésük egyik legérdekesebb tanulsága az volt, hogy az időjárás – illetve szélesebb értelemben a fenntarthatóság – kockázati tényezőként jelentősen felértékelődött a cégek körében a korábbi felmérésekhez képest.

A gazdaságról szóló diskurzus félrecsúszásáról, a növekedési csapdából való kitörésről, a magyar receptről beszélgettünk Orbán Krisztiánnal a Della legutóbbi felvételén, amelyet különleges körülmények között, több mint 200 néző társaságában rögzítettünk a 24.hu podcastfesztiválján az Akvárium Klubban.

Kásler Miklós elhíresült mondata – miszerint ő régen 50 fokban is operált – megütközést keltett pár hónapja, amikor a klímaberendezések hibája vagy hiánya sokszor elviselhetetlen hőséget eredményezett a budapesti kórházakban. Pedig Kincses Gyulának, a Magyar Orvosi Kamara egykori elnökének is vannak hasonló élményei, ő például 40 fokban műtött –, igaz, akkoriban klimatizált helyiség még sehol nem állt rendelkezésre. A Della vendége szerint ugyan látványos és hatásos volt Magyar Péter nyári, hőmérős akciózása, de nem ez a fő baj a magyar egészségügyben.

Tudok az iparűzési adózást érintő tervekről, de mindent nem mondhatok el – jelezte a Dellában a sokadik polgármesteri ciklusát kezdő Gémesi György, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökeként közel ül a tűzhöz, van belső információja arról, mit tervez a kormány a helyhatóságok legfontosabb adóbevételével.

Az elmúlt évek pénzügyi válsága nem rengette meg a képzőművészeti alkotások itthoni aukciós piacát, a 2008-as válság sokkal jobban visszafogta a keresletet – emlékszik vissza a nehéz évekre Törő István, a Virág Galéria társtulajdonosa a Della vendégeként. Megfejtése szerint a mostani krízis azért nem hagyott érdemi nyomot a festmények, műalkotások keresletén, mert a mai gazdagok – akik a meghatározó részét adják a forgalomnak – sokkal nagyobb vagyonnal rendelkeznek, mint 2008-ban.