Della - 24.hu

Az éves mutatók helyett a jövőben a negyedéves adatokra helyezi majd a kormány a kommunikációs hangsúlyt, így például arra, hogy 2025 utolsó negyedévében beindulhat a magyar gazdaság – mondja a Dellában Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, aki szerint a 2,5 százalékos, egyszer már finomított kormányzati növekedési terv nem teljesülhet, a bizalmi indexek alapján még a második negyedév sem robbantja be a gazdaság motorját.

A Transparency International Magyarország jogi igazgatójának nincs kétsége, hogy a jegybank felső vezetése bizonyíthatóan felelős az 500 milliárd forintos vagyont érintő ügyekben, sőt, a kormány illetékes tagjainak is felelniük kellene. De miért zárta el a pénzcsapot a kormány tavaly a kecskeméti egyetem alapítványa elől?

Két egyetem is érintett az Állami Számvevőszék frissen elindított vizsgálataiban, amelyeket a jegybank és az alapítványa működésének ellenőrzése során szerzett tapasztalatokra, a feltárt kockázatokra alapoznak – árulta el a Dellában Windisch László, aki most először szólalt meg a jegybankbotrány márciusi kirobbanása óta.

Először szólalt meg a pedofilbotrány utóéletéről az előző köztársasági elnök tanácsadó testületének tagja, aki a Della adásában kiállt a Pride, egyúttal a szabad véleménynyilvánítás mellett.

A magas vámok sokáig nem tarthatóak fenn – mondta a Dellában Hetzmann Béla, a legnagyobb német autógyártóknak beszállító Csabacast Kft. egyik alapító-tulajdonosa, aki egyben a tőzsdén forgó, többségi állami tulajdonban lévő Rába Nyrt. vezérigazgatója.

Olyan tranzakciók sorozata történt, amelyek egyértelműen nem szolgálhatták az állam érdekeit – állítja a Dellában Simor András volt jegybankelnök a Magyar Nemzeti Bankról készült számvevőszéki jelentések alapján. A kérdés szerinte az, hogy ezekre az explicit bizonyítékokat megtalálják-e, egyáltalán: meg akarják-e találni. Vendégünk szerint nemcsak az alapítvánnyal, hanem a jegybank vezetésével szemben is meg lehet fogalmazni a hűtlen kezelés gyanúját.

Magyarország védtelen, ezért szükség lehet a sorkatonaság visszaállítására hibrid formában – állítja a Dellában Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, aki szerint hasonló a helyzet Európa más országaiban is. Tartós, stabil béke nem remélhető Donald Trumptól, akiről feltételezik, hogy ő lehet az Élet Vize. De mit jelent ez az ügynökök világában?

Az amerikai középosztály frusztrációja vezetett Donald Trump győzelméhez, annak sok évtizedes megélése, hogy nem részesednek kellő mértékben a gazdaság által megtermelt javakból. Az amerikai álom véget ért, és ezt Trump nagyon jól érzékelte. A magyar társadalom közepe önmagához képest előrébb tudott lépni a rendszerváltás óta, de ettől még igaz, hogy a 2026-os országgyűlési választást itthon is az anyagi helyzet vagy annak relatív megítélése fogja eldönteni – mondja Jaksity György befektető a Dellában.

A banki tanácskozó testületekben sem tudják megfejteni a trumpi gazdaságpolitika irányát: a Della mai vendége, Cselovszki Róbert, az Erste vezérigazgató-helyettese szerint „még nem sejlett föl, hogy az amerikai elnök mit is szeretne pontosan, mi a nagy masterplan.” A pénzügyi piacokért és vállalatokért felelős bankár szerint eleinte lehetett azt hinni, hogy az amerikai elnök munkáját szakértő tanácsadók segítik, de mára ez az illúzió elszállt, és csak a rövid távra szóló, ad-hoc kommunikációt kapjuk. Ez a politika „előreláthatatlan katyvaszként szűrődik felénk” – mondja a műsorban.

Miközben folyik a politikai lamentálás arról, hogy a főváros kezelésében létrejöhet-e egy új városnegyed Rákosrendezőn, vagy a beruházás meghaladja-e a városvezetés kapacitásait, a bankok megszimatolták az üzleti lehetőséget, és már jelezték érdeklődésüket a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) felé. Erről a területen elővásárlási joggal rendelkező cég vezérigazgatója, Mártha Imre beszélt a Dellában.

„Az a cél, hogy olyan keretek között ne lehessen megrendezni a Pride-ot. A gyermekek védelme az elsőrendű politikai és társadalmi cél kell, hogy legyen. A kettőt, ha össze lehet egyeztetni, akkor így kell összeegyeztetni, és ennek valószínűleg nem az Andrássy út a terepe. A kormány a gyermekvédelem szempontjait akarja érvényesíteni, és például egy zárt térben tartott Pride esetén én nem látok ilyen kockázatot.” Az idézet a Della vendégétől, Gulyás Gergelytől származik, aki szerint első olvasatban már a szerdai (azaz mai) kormányülésen tárgyalnak a változásokat tartalmazó jogszabályról. Véleményéből pedig az következik, hogy a Pride betiltása helyett annak zártkörűvé tételét fogja előírni a kormány.

Majdnem biztos vagyok abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank interveniált a forint védelmében – mondja a Della vendége, Surányi György volt jegybankelnök, aki felfedezni véli a jegybanki beavatkozás nyomát a 410-es árfolyam feletti szinteken, ahol az év elején járt a forint. S amivel nincs semmi baj, a devizatartalékok jelenlegi szintje erre fedezetet tudott nyújtani. Szerinte nem volt indokolt a forint gyengesége, amikor elment 415 fölé az árfolyam, de azt is mutatta ez, hogy „van egyfajta bizalmi hiány a magyar gazdaságpolitika iránt”. A forint árfolyama szerinte jelenleg a 395-400-as tartományban „lenne a helyén”.

Navracsics Tibor nem tud róla, hogy az arab befektető lépett volna vissza a rákosrendezői beruházástól. A közigazgatási és területfejlesztési miniszter erről a Dellában beszélt. Mivel jelen volt azon a kormányülésen, amelyen döntés született a főváros elővásárlási jogának elfogadásáról, első kézből kaptunk tájékoztatást annak hátteréről.

Vége a liberális világrendnek – fejtette meg az amerikai elnökválasztás legfontosabb üzenetét Róna Péter közgazdász a Dellában. Ő maga sem hitte volna, hogy az USA 47. elnökének egy „elítélt bűnözőt” választanak meg, mégis megtörtént, ami korszakhatárt jelent. A liberális világmagyarázat megbukott, amikor 2008-ban nem tudta előre jelezni a pénzügyi válságban testet öltő bajt. Az új éra a káoszról, a radikalizálódásról szól majd, amelyben a választók az erősnek gondolt politikusoknak szavaznak bizalmat, és a jelöltekkel szembeni normatív követelmények – mint például a feddhetetlenség – háttérbe szorulnak.

420 forintos év végi árfolyam, 4,5 százalékos infláció, 2 százalékos növekedés – a Della mai vendége szerint e pálya mentén alakul a magyar gazdaság 2025-ben. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője tehát nagyon másként látja az idei évet, mint a kormány, amely 3,2 százalékos inflációval és 3,4 százalékos GDP-vel tervezett.

Az eddigi információk alapján az infláció idén közelebb lesz a jegybanki előrejelzési sáv (3,3–4,1 százalék) tetejéhez. Erről a Magyar Nemzeti Bank alelnöke beszélt a Dellában. Virág Barnabás úgy fogalmazott, hogy 4 százalékhoz közel lehet az éves adat – emlékeztetőül: a kormány 3,2 százalékkal tervez –, de kiemelte, hogy az idei év számos bizonytalanságot hordoz, amelyek nehezítik a tisztánlátást.

Bár a társadalmak öregedése a nyugdíjkorhatár emelését vetíti előre, újkeletű problémaként jelentkezik, hogy a technológia vezette új gazdaságok kevesebb munkalehetőséget kínálhatnak az idősebb korúaknak, mint a korábbi korszakok. A 60 év felettiek tehát olyan helyzetben találhatják magukat, hogy miközben tovább kellene maradniuk a munkaerőpiacon, aközben az álláslehetőségeik tovább szűkülnek.

A gazdaság nagyon rossz állapotban van, de az előrehozott választás politikai kérdés, nem gazdasági – mondja a Dellában Pogátsa Zoltán közgazdász, jelezve, hogy tankönyv szerint elsősorban a kormánykoalíció szétesése vezethet el az idő előtti voksoláshoz.

Telefonon egyeztetett Magyar Péterrel, a Tisza Párt elnökével a 2025-ös fővárosi költségvetés benyújtása előtt Karácsony Gergely. A főpolgármester erről a Della újévi első adásában beszélt. Arra a kérdésünkre nem kaptunk választ a vendégünktől, hogy a végső igent Magyar Péter mondta-e ki, mert – mint fogalmazott – ennek megválaszolására nincs felhatalmazása.

A fegyverüzletben lát főként potenciált a formálódó amerikai-magyar gazdasági csomag részeként László Csaba címzetes egyetemi tanár. A volt pénzügyminiszter szerint más területen nem látni a kétoldalú gazdasági kapcsolatok bővülésének jelentős esélyét. Donald Trump leendő amerikai elnök nem fog idevezényelni beruházásokat, és a magyar kormány sem tud kibújni az uniós vámközösség alól, hogy olcsóbb legyen a magyar export – érvelt a Della vendége, aki szerint néhány közös szelfi lehet leginkább a kézzelfogható eredménye Trump és Orbán Viktor elmélyülő barátságának.

Korunk politikai válsághelyzetei a Della vendégét a múlt század első nagy világégését megelőző eseményekre emlékeztetik. A szaporodó konfliktusok, a főszereplők motivációi hasonló mintázatot rajzolnak fel, mint az I. világháború előtti időszaké. Az autoriter államok helyet követelnek maguknak a nagyok asztalánál, az események fő irányítói (akkor a Német Birodalom, most Kína) mellett ismét felfedezhetők a történések sodrásában a saját érdekeiket érvényesíteni próbáló szövetségesek (akkor az Osztrák-Magyar Monarchia, most Oroszország), velük szemben pedig felsorakoztak a demokratikus alapon működő államok.

Formájában rövid, tartalmában annál jelentősebb javaslat került a parlament elé a paksi beruházás jogi feltételeinek módosításáról. A Della mai vendégével próbáltuk értelmezni a törvénymódosítót, és több érdekes részletet sikerült felfedeznünk. Aszódi Attila egyetemi tanár, energetikai szakértő szerint a kormány a beruházás magyar projektcégére ruházza át a szakmai megvalósítást, az ezzel járó feladatok egy részét, tehermentesítve a kormány tagjait, minisztereit a tárgyalásokkal járó elfoglaltságok alól.

Az Igazságügyi Minisztériumhoz fordult az Integritás Hatóság (IH): a kormánytól várnak állásfoglalást arról, hogy meddig mehetnek el az együttműködésben az Európai Ügyészséggel. Utóbbi ugyanis azzal kereste meg a hatóságot, hogy alakítsák ki a formális kereteket az adatok, iratanyagok átadásáról, az információk megosztásáról. Biró Ferenc Pál, az IH elnöke a Della adásában elmondta: a hatóságnak van ezzel kapcsolatban egy jogértelmezése – nem mellesleg pedig törvényi kötelezettsége arra, hogy a nyomozó szervekhez megtett feljelentéseit szimultán biztosítsa a csalás elleni uniós hivatalnak (OLAF) és az Európai Ügyészségnek is – de az igazságügyi tárcától várnak állásfoglalást.

Még a Transparency International Magyarországnál (TI) is utána kellett nézni a Magyar Pétert érintő lehallgatási botrány során, hogy ki az a Vertán György, mert az informatikában érdekelt vállalkozó neve idáig nem volt igazán közismert, holott a közbeszerzéseken jól szereplő üzletember szerepel a Tenderbajnok listán, amit a szervezet állít össze.

„Külföldön voltam egy bridzsversenyen a választás előtt két héttel, és az egyik partnerem, egy megrögzött fogadó mutogatta nekem, hogy Trump oddsa 1,47, Kamala Harrisé 2,13. Innentől kezdve nem gondoltam, hogy saját véleményemnek kellene lennie a választások eredményéről” – érzékeltette személyes élményei alapján a Della mai vendége, Lakatos Péter, az MGYOSZ elnöke, a Videoton társtulajdonosa és egyik vezetője, hogy az amerikai elnökválasztás előtt már kitapintható volt a hangulatból, hogy Donald Trump esélyei nagyobbak, mint demokrata ellenfeléé.

Kiszáradt a startup-finanszírozási piac, az uniós pénzek hiánya, az állami források elapadása mellett a befektetők hajlandósága is elfonnyadt az invesztícióra. Utóbbit egyértelműen az elmúlt évek kimagasló magyar inflációjával magyarázza a Della vendége, Balogh Petya startuper befektető, mentor. Ilyen állampapír hozamkörnyezet mellett, amit az infláció lekövetése eredményezett, csak nagyon kevesen akarják kockáztatni a pénzüket egy hosszabb távon megtérülő befektetéssel.

Az amerikai elnökválasztás eredménye mindenképpen hatással lesz a magyar politika mozgásterére. Donald Trump győzelmének egyik legmarkánsabb következménye a kereskedelmi háború folytatása, kiterjesztése lenne, ami az európai piacot sem hagyná érintetlenül – mondta a Della vendégeként Győrffy Dóra közgazdász, aki azonban demokrata győzelemre számít az elnökválasztáson.

Öt éven belül a vállalkozások top három problémája közé bekerül az időjárás – jósolja a Della vendége, Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója, gazdaságkutató igazgatója. A negyedévente készülő kkv-hangulati felmérésük egyik legérdekesebb tanulsága az volt, hogy az időjárás – illetve szélesebb értelemben a fenntarthatóság – kockázati tényezőként jelentősen felértékelődött a cégek körében a korábbi felmérésekhez képest.

A gazdaságról szóló diskurzus félrecsúszásáról, a növekedési csapdából való kitörésről, a magyar receptről beszélgettünk Orbán Krisztiánnal a Della legutóbbi felvételén, amelyet különleges körülmények között, több mint 200 néző társaságában rögzítettünk a 24.hu podcastfesztiválján az Akvárium Klubban.

Kásler Miklós elhíresült mondata – miszerint ő régen 50 fokban is operált – megütközést keltett pár hónapja, amikor a klímaberendezések hibája vagy hiánya sokszor elviselhetetlen hőséget eredményezett a budapesti kórházakban. Pedig Kincses Gyulának, a Magyar Orvosi Kamara egykori elnökének is vannak hasonló élményei, ő például 40 fokban műtött –, igaz, akkoriban klimatizált helyiség még sehol nem állt rendelkezésre. A Della vendége szerint ugyan látványos és hatásos volt Magyar Péter nyári, hőmérős akciózása, de nem ez a fő baj a magyar egészségügyben.

Tudok az iparűzési adózást érintő tervekről, de mindent nem mondhatok el – jelezte a Dellában a sokadik polgármesteri ciklusát kezdő Gémesi György, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökeként közel ül a tűzhöz, van belső információja arról, mit tervez a kormány a helyhatóságok legfontosabb adóbevételével.

Az elmúlt évek pénzügyi válsága nem rengette meg a képzőművészeti alkotások itthoni aukciós piacát, a 2008-as válság sokkal jobban visszafogta a keresletet – emlékszik vissza a nehéz évekre Törő István, a Virág Galéria társtulajdonosa a Della vendégeként. Megfejtése szerint a mostani krízis azért nem hagyott érdemi nyomot a festmények, műalkotások keresletén, mert a mai gazdagok – akik a meghatározó részét adják a forgalomnak – sokkal nagyobb vagyonnal rendelkeznek, mint 2008-ban.

Nem lett volna szabad az unió bírósága elé vinni a Spar által az árstop miatt indított pert, mert Luxemburgban tudhatóan elfogultan ítélkeznek, a magyar kormány rovására – fogalmazta meg a Dellában vaskos véleményét Rigó Csaba Balázs, aki a szegedi bíróságon megfordult üggyel kapcsolatos kritikáját – mint a műsorban hangsúlyozta – magánvéleményének tekinti.

A tavalyi recesszió után a magyar gazdaság az idén is csak totyorog, a mocsárba beleragadva halad zsombékról zsombékra – festi le líraian a hazai helyzetet a Dellában a korábbi jegybankelnök, Bod Péter Ákos. Az egyetemi tanár szerint Orbán Viktor túl sokat vár Nagy Mártontól, amikor 3–5 százalékos növekedést kér jövőre a csúcsminiszteri poszt várományosától.

Összességében brutálisan sikeres volt a párizsi olimpia megrendezése – értékelt a Dellának Fürjes Balázs, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság állandó tagja. Véleménye kilóg a sorból, ha a kormányoldalon született megnyilvánulásokkal vetjük össze – lásd: mi százszor jobb olimpiát tudnánk rendezni. Amit nem is engedett el teljesen a kormány, most 2036-ról szól a közbeszéd, a vendégünk ugyanakkor a borúlátók csapatába tartozik, amikor az olimpiarendezés újbóli esélye kerül szóba.

Nem járunk messze attól, hogy az orosz társadalom ingerküszöbét elérje az ukrán háborúban meghaltak, megrokkantak és huzamosabb ideig harcképtelenné váltak, vagyis az emberáldozat mértéke. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a Dellában kifejtette: egy akkora országban, ahol nagyjából 20 millió főre tehető a harcképes lakosság száma, egymillió katona elvesztése a csatatéren már kiválthatja azt a frusztrációt, ami a közhangulat megváltozásához vezet.

A republikánus elnökjelöltnek – a saját tökösségét igazolandó – sarkos mondásai voltak az Északi Áramlat lezárásáról, illetve Irán tönkretételéről az Elon Musknak adott interjúban, de a Della vendége, Pletser Tamás szerint ezek az állítások nem állják meg a helyüket.

Nem alakult jól az idei Sziget Fesztivál a forgalom szempontjából, a line-up sem volt a legerősebb, a látogatók száma is elmaradt a megszokottól, így összességében üzletileg sem ez lesz a legjobb éve a rendezvénynek. Erről Gerendai Károllyal, a Sziget Fesztivál alapítójával, korábbi tulajdonosával beszélgettünk a Dellában.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes volt a Della vendége, akit a közgyűlési többség megteremtéséért folyó, hírzárlattal kísért tárgyalásokról is kérdeztünk. Szerinte két esetben álltak volna már elő részletekkel a felek: ha Karácsony Gergely és Magyar Péter eredményre jutott volna, vagy ha ellehetetlenül a megállapodás.

Bár a kormány az „elhalasztott” beruházások közé sorolta a budai szuperkórház megépítését, a költségvetés állapota alapján Kunetz Zsombor egészségügyi elemző nem tartja reálisnak, hogy a következő években belevágna a kabinet az építkezésbe. Sőt, a Della vendége szerint végleg lehúzhatják ezt a projektet az állami beruházások listájáról. Ráadásul nem is tartja szükségesnek ezt a kiszemelt helyen, a közeli Szent Imre kórház megfelelő fejlesztése elegendő lenne.

Sokan gondolkodnak azon, hogy elhagyják a magyar igazságszolgáltatást, akkora az elégedetlenség a körükben. Méltánytalannak érzik az anyagi elismertségüket, mások a szakmai akadályok miatt állnak fel. A Della vendége, Gerő Tamás ügyvéd, adójogi és sportjogi szakjogász úgy tudja, a Simonka-ügy korábbi bírája utóbbi okból inkább külföldön keresett boldogulást, míg mások azon keseregnek, hogy már egy bolti állás is versenyképesebb jövedelmet kínál, mint amennyit az igazságszolgáltatás csúcsa alatt, a bírák segítőiként meg lehet keresni.

A Donald Trump elleni merénylet egy kortünet, az egzisztenciális lecsúszástól rettegők táplálta radikalizálódás vezetett el odáig, hogy már a végső eszköz használatától sem riadnak vissza egyesek. Az eset messze túlmutat a politikai rivalizáláson – a vasárnap történtek hatással lesznek az egyébként is felkorbácsolt hangulatú amerikai elnökválasztásra, és nem csak politikai értelemben: hektikus piaci mozgásokra számít novemberig a Della vendége, Oszkó Péter volt pénzügyminiszter.

A Della vendégével arról beszélgettünk, milyen lenyomata lehet a befektetők körében Orbán Viktor „békemissziójának”, annak, hogy néhány napon belül a nyugati világ két ádáz ellenfelénél, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnöknél vendégeskedett. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a kockázati felárak alakulása árulkodik majd arról, hogyan ítélik meg a befektetők a miniszterelnök hiperaktivitását a nemzetközi politikai térben. Tapasztalata szerint a profi piaci szereplők képben vannak Magyarországgal kapcsolatban, és a gazdasági mellett a politikai kockázatokat is árazzák.

A tisztán piaci folyamatok alapján nem várható az üzemanyagok jelentős drágulása az előttünk álló hetekben, de a geopolitikai kockázatokkal – mint például a közel-keleti konfliktus vagy az orosz-ukrán háború – nehezebb számolni, egy esetleges eszkaláció elindíthatja az üzemanyag alapjának számító olaj jegyzésárának emelkedését – mondja a Dellában a legnagyobb üzemanyag-forgalmazókat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára.

Egyre-másra jönnek a hírek a Vasas Szakszervezethez tartozó gyárakból, üzemekből a termelés visszafogásáról, a munkaidő rövidítéséről, a csökkenő foglalkoztatásról. A vendégmunkások iránti, a jelek szerint inkább központilag motivált, semmint valós piaci igényeket kielégítő kereslet is elapadt az utóbbi időben – osztja meg tapasztalatait a Della hallgatóival László Zoltán, a szakszervezet alelnöke.

Világos üzenetet küldtek a szavazók a hagyományos ellenzéki pártoknak, nagyon komoly ellenérzések vannak velük szemben a társadalomban, radikálisan újra kell gondolniuk a politikájukat, és még ez sem lesz elég: a választókkal kell elhitetniük, hogy érdemes bennük bízniuk – értékelte frissiben a vasárnapi választást Jávor Benedek volt EP-képviselő, Budapest brüsszeli irodájának vezetője a Dellában.

Fordulatnak látja a magyar iparpolitikában a mesterséges intelligencia alkalmazásának kormányzati programmá emelését Trautmann László, a Neumann János Egyetem docense. A Della vendége szerint jelentős, de ma még nem becsülhető mértékű változást hoz a technológiai váltás a munkaerőpiacon, illetve a társadalomban: szükségtelenné válnak például azok a fehérgalléros munkakörök, amelyeket a szakirodalom már ma is a bullshit jelzővel illet. A társadalmi változást pedig egy új középosztály létrejötte fogja jelenteni, amelynek egyik sajátossága a tudatos karrierépítés lesz.

A volt jegybankelnök szerint születhet olyan eredmény a júniusi választáson, ami megrendítheti a kormányt, a kérdés az, hogy az elégedetlenek találnak-e megfelelő alternatívát a pártok között. Simor András a Dellában kifejtette: most nem érez elég erőt arra a kabinetben, hogy ura legyen a helyzetnek.

Rendhagyó módon indult – és emiatt rendhagyó időpont is érkezik – a Della legújabb adása, vendégünkkel, Kovács Árpáddal, a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék korábbi elnökével ugyanis nem a gazdaság állapotáról kezdtünk beszélni, hanem az adás felvételét megelőző napon végrehajtott merényletről, aminek célpontja Robert Fico szlovák miniszterelnök volt. Választásunkat az magyarázta, hogy nyilatkozónk a miniszterelnök munkáját segítő, márciusban felállított Stratégiai Tanácsadó Testület tagja, ahol a biztonságpolitikai témák is napirendre kerülnek.

A súlyos aszály és a rekordmagas gázolajárak miatt elmarad a tavalyitól a termésátlag idén a szántóföldeken és a kertészeti haszonnövényeknél, az állattartás teljesítménye pedig az előző évi szinten fog stagnálni – mondta a Dellában Raskó György agrárvállalkozó, közgazdász, aki szerint már most kijelenthető, hogy az agrárium lefelé húzza a magyar gazdaság idei teljesítményét, szemben a 2023-as évvel, amikor lényegében ennek az ágazatnak volt köszönhető, hogy nem lett 2-3 százalékos a visszaesés mértéke.

Az uniós pénzek egy része végleg elzárva marad a magyar kormány előtt ebben az uniós költségvetési ciklusban – állítja a Della mai vendége, Martin József Péter, a Transparency International (TI) magyarországi ügyvezető igazgatója. A pénzek folyósításához szükséges uniós feltételeket ugyanis nem teljesítette maradéktalanul a kormány, azaz nem állt helyre a jogállam.

A lehető legrosszabbkor jön a nyár eleji európai parlamenti választás és az ezzel járó tisztújítás, mert egy nagyon turbulens nemzetközi helyzetben – egyre kilátástalanabb az orosz-ukrán háború, nő a globális bizonytalanság az amerikai elnökválasztás miatt – veszti el érdemi cselekvőképességét hónapokra a közösség, pedig most lenne csak igazán szükség a gyors reagálóképességre – állítja Lattmann Tamás nemzetközi jogász, akivel az uniós tagságunk harmadik évtizedébe lépve beszéltük át az EU-t aktuálisan feszítő politikai törekvéseket, illetve az elmúlt időszak unión belüli építő és romboló folyamatait a Dellában.

Az európai parlamenti választásnak is van köze ahhoz, hogy a kormány szakít a szokásával, és tavasz helyett csak az év végén nyújtja be a 2025-ös költségvetést az Országgyűlésnek – ismerte el a Dellában Lantos Csaba, akivel a benzinárakról is beszéltünk, amelyről épp podcastunk megjelenése napján dönt a kormány.

Az 50 ezer lakosnál nagyobb településeken lehet eredményes Magyar Péter pártja a júniusi önkormányzati választáson, e településméret fölött ugyanis többet számít a pártszimpátia, míg a kisebb városokban és a falvakban inkább a jelöltek közösségi bekötöttsége hoz szavazatokat – mondja a Dellában a legnagyobb helyhatósági tömörülés, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Schmidt Jenő.

A klasszikus repülős viccel írta le a komoly viharba került közállapotokat Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója a Dellában. Az igazgatóság elnöke állítja, nem érte meglepetésként, hogy a pénzügyi szorítás mellett az utóbbi időben belpolitikai nyomás alá is került az Orbán-kormány, ez tulajdonképpen következik a 2020-as években megtapasztalt gazdasági problémákból, amit az emberek a saját bőrükön éreznek. Különösen fájó lehetett, hogy annak a kevés megtakarításnak egy részét, amivel a legtöbb magyar ember rendelkezik például nem kamatozó eszközökben, készpénzben, reálértelemben felfalta az infláció.

A klímaváltozás az északi félteke felső régiójában teremti meg a mezőgazdasági kultúra továbbélésének feltételeit – vetíti előre a Dellában Ürge-Vorsatz Diána, a CEU professzora, az ENSZ klímaügyi tanácsának alelnöke, aki szerint Oroszország és Kanada kerül helyzeti előnybe, így nagyrészt e két országon fog múlni a világ élelmiszer-ellátása. A változás még nem elkerülhetetlen, de az esély egyre csökken.

Az ország bizonyos részein már a járóbeteg-szakellátásban is várólisták alakulnak ki a közegészségügyben, ez pedig a magánszolgáltatók felé tereli a forgalmat – mondja a Dellában Lancz Róbert, a magánegészségügyi szektor cégeit tömörítő Primus Egyesület elnöke, aki egyben a Kóka János tulajdonában lévő Doktor24 elnöke is.

Nyárra elérjük a 6,5 százalékos alapkamatot, onnan viszont több hónapos szünet állhat be a kamatvágásokban, ami eltarthat jövő márciusig, az új jegybanki vezető munkába állásáig. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője ezt arra alapozza, hogy a jegybankok élén is létezik a béna kacsa állapot, amikor a távozni készülők az utolsó időszakban már tartózkodnak az események érdemi befolyásolásától.

Magyarországon túlbecsülik a német politika szerepét a gazdaságban, a várakozásokkal szemben Berlin nem vállal fel közvetítő szerepet a magyar kormány és az itteni német cégek közötti vitákban. Amelyek kétségkívül léteznek, de elsősorban a belföldi piaccal kapcsolatban álló német tulajdonú vállalatok teszik szóvá sérelmeiket, míg a külső piacokra dolgozó feldolgozóipari cégek alapvetően elégedettebbek a magyarországi üzleti környezettel. Minderről Dirk Wölferrel, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) kommunikációs vezetőjével beszélgettünk a Dellában.

Az idei lehet az első év, amikor a külföldi filmek magyarországi gyártási költsége elérheti az egymilliárd dollárt. Erre már tavaly is megvolt az esély, de a hollywoodi forgatókönyvírók és színészek sztrájkja egy időre megbénította az iparágat, lefelezve a forgalmat – mondta el a Dellában Radnai Károly. Az Andersen Magyarország ügyvezető partnere szerint az idén újra pörög a biznisz, és már az a kérdés, meddig lesz elég a produkciók 30 százalékos állami támogatására félretett 70 milliárd forint: most úgy fest, hogy ez kevésnek bizonyulhat, ezért „sorállás alakulhat ki” a támogatásokért.

Azért nem vesznek fel hitelt a vállalkozások, mert nem látják biztosítottnak a jövőt. Ha nincs mire alapozni a beruházási, fejlesztési terveket, akkor alacsony kamat mellett sem fogják felvenni a hitelt – ezt a választ adja a Dellában Perlusz László, a VOSZ főtitkára arra a kérdésre, miért nem igényelték tömegesen a kormányzat beavatkozására, illetve sürgetésére leszorított banki kamatok mellett sem a hiteleket a piaci szereplők.

Az ORFK segítségét kérték a kereskedők tavaly novemberben a válság alatt elszaporodó áruházi lopások miatt. Az egyik javaslatuk az volt, hogy az eljárásban online módon is részt vehessenek a tanúként meghallgatott dolgozók, mert őket egy percig sem tudják nélkülözni manapság a boltokban. A Dellában azt is megtudtuk Neubauer Katalintól, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkárától, hogy az elmúlt hónapokban az Igazságügyi Minisztériummal is egyeztettek a kereskedelmi szektorra vonatkozó – Neubauer megfogalmazása szerint az „elnyomó uniós előírásokra” visszavezethető – jogszabályi kötelezettségek megrostálásáról. Az asztalon van például a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos szabályok áttekintése, illetve a kötelező agrárkamarai tagság újragondolása az élelmiszer-nagykereskedelmi vállalkozások esetében.

Meglepi az idetelepülni készülő távol-keleti cégeket, amikor a helyi szakszervezetekkel kell leülniük egyeztetni, mert a kormányzattól azt az ígéretet kapták, hogy nem lesz dolguk az érdekképviseleti szervekkel, Magyarországon gyengék a szakszervezetek – világít rá a Dellában Székely Tamás, milyen vonzó ajánlatokkal csábítja ide a külföldi befektetőket a kormány. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke problémásnak tartja, hogy egyes vállalatok ennek szellemében viszonyulnak a szakszervezetekhez, illetve általában a munkavállalókhoz, és vitatható módon válnak meg az alkalmazottaktól, akik könnyű szívvel belemennek a közös megegyezésbe, ha egy kevés pluszpénzt kapnak a

Szerintem is nagyobb lesz a 2023-as végleges hiány annál a 6 százaléknál is, amit legutóbb közölt a Pénzügyminisztérium – reagált a Dellában Zsiday Viktor befektetési alapkezelő arra az értesülésünkre, hogy a kormányzaton belül nem zárják ki a 7 százalékot megközelítő deficitet sem. Innen nézve még irreálisabb a 2024-re törvényben rögzített 2,9 százalékos hiánycél, ami nagyon lelassítaná a gazdaságot. A mostanában kommunikált 4,5 százalék már közelebb áll a valósághoz, de afelől kétségei vannak a szakembernek, hogy az infláció 4 százalékra leszorítható, ahogy arra a napokban tett utalást az NGM egyik vezetője.

Éles lőfegyver, félmilliárd forint készpénz – csak néhány azon tárgyi bizonyítékok közül, amelyeket a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti munkatársai az elmúlt években találtak a helyszíni ellenőrzéseik során az engedély nélküli pénzügyi tevékenységet végző vállalkozásoknál. Mivel a lebukottak reakciói kiszámíthatatlanok – hiszen tudják, hogy 5–10 év börtönbüntetést kockáztatnak – a jegybank embereit jogszabályi előírásoknak megfelelően rendszeresen elkísérik a Készenléti Rendőrség állományának tagjai – ezzel magyarázza a Dellában Barnóczki Péter, az MNB tőkepiaci és fogyasztóvédelmi jogérvényesítési igazgatója, hogy miért kell fegyveresek kíséretében végezniük a piacfelügyeleti munkájukat.

A kormány nem fog visszakozni Paks II megépítéséből, nincs ok, hogy felmondja a kereken tíz éve kötött szerződést az oroszokkal, ha voltak is kétségek kormányzati részről, azok mára okafogyottá váltak, az építkezés halad, a jelenlegi ütemterv mellett tartható a 2032-es indulás – jelenti ki a Dellában Aszódi Attila energetikai szakértő, egyetemi tanár.

A Magyar Nemzeti Bankkal folytatott jogvita részeként tavaly év végén befejezte működését a leggazdagabb ügyfeleket célzó, több száz milliárd forintosra becsült bizalmi vagyonkezelői szegmens piacvezető társasága, a Primus Trust Zrt. Nem haragszunk az MNB-re, de közigazgatási pert indítottunk – mondta a Dellában B. Szabó Gábor alapító, társtulajdonos, igazgató, aki a műsorban kifejtette, hogy miért vitatják a jegybanki eljárás jogi alapját.

Apokaliptikus képet festett az előttünk álló évről a Dellában Lentner Csaba. A közgazdász egyetemi tanár szerint az egyoldalú, az egyensúlyi követelményeket figyelmen kívül hagyó, kizárólag a gazdasági növekedésre alapozó Nagy Márton-féle gazdaságpolitika akár 10 százalékos inflációval, magas szinten beragadó költségvetési hiánnyal, elszálló államadóssággal fenyeget, így végül a növekedés sem éri majd el a kormányzat 3,6–4 százalékos terv szerinti ütemét, hanem megáll 2 százaléknál.

A vidéket célzó új, családos lakástámogatási programok hatására akár 10–20 százalékkal is emelkedhetnek az idén a kisebb településeken, falvakban megvételre kínált ingatlanok árai – mondja a Dellában Balogh László ingatlanpiaci szakértő. Az előző évi árakból kiindulva ez 380–400 ezer forintos átlagos négyzetméterárat jelentene 2024-ben ebben a szegmensben.

Kína nyerte meg a 2023-as évet, és Kína fogja megnyerni a 2024-et is – állítja évzáró beszélgetésünkben Pogátsa Zoltán közgazdász, a Soproni Egyetem docense. A Della vendége szerint a sikeres távol-keleti országok nagyrészt ugyanazt a modellt követik: autoriter, állami-fejlesztő rezsimek, amelyek hatékonyságát Orbán Viktor is elirigyelte, adaptálni azonban nem tudta. Helyette a latin-amerikai országokra jellemző struktúra felé mozdult el a kormányzás.

Nem Ursula von der Leyen számít Orbán Viktor legfőbb bírálójának, a bizottság tagjai közt több olyan is akad – például Vera Jourová, Didier Reynders vagy Johannes Hahn –, akik keményebben léptek fel a magyar miniszterelnökkel szemben, de az itthoni plakátokra azért került mégis a bizottsági elnök arca, mert vele lehet a legkönnyebben azonosítani az Orbánék szemében „elátkozott” európai uniós intézményrendszert, azaz Brüsszelt. Andor László volt uniós biztos szerint ez akár kontraproduktív is lehet, mert ha Von der Leyen újra jelöltetné magát a bizottsági elnöki posztra – és erre több jel utal –, akkor az orbáni politikával szembenálló erők erőteljesebben kiállhatnak a regnáló bizottsági elnök mandátumának meghosszabbítása mellett.

Az angolszász terminus szerinti gazdasági cárrá vált Nagy Márton az Orbán-kormányban, a pénzügyekre vonatkozó erős és széles körű felhatalmazással, döntési potenciállal, ám ez nem jelenti azt, hogy a kormány maga alakította politikai mozgásterén túl nyújtózkodhat a gazdaságfejlesztési miniszter – állapította meg a Della vendége, Csaba László közgazdász, egyetemi tanár. Nagy a költségvetési realitás keretein belül irányíthat a korábbinál dinamikusabb, de kevésbé átlátható döntéseken alapuló gazdaságpolitikát, a kassza kulcsa immár nála van, de a végső döntéseket továbbra is Orbán Viktor miniszterelnök fogja meghozni.

Eddig 186 bejelentést kapott az Integritás Hatóság, ezek alapján jelenleg 21 vizsgálat van folyamatban, összesen 120 milliárd forint értékű uniós támogatást érintően – mondta a Dellában Biró Ferenc, a szervezet elnöke. Ezek között vannak „szenzitívebb” ügyek is, de például az Elios-botrányt – amely Tiborcz Istvánhoz köthető – hiába keresnénk köztük, mert bár erre vonatkozóan is kaptak bejelentést, de a vizsgálat elindítását sem tartották szükségesnek. Az egyik legnagyobb problémának mégis azt tartja az elnök, hogy végül a köz pénzéből, tehát az állami költségvetésből fizetnek ki olyan beruházásokat, amelyeket eredetileg uniós finanszírozásból terveztek megvalósítani, csak a piros lámpa kigyulladt Brüsszelben.

Miközben a kormány azon iparkodik, hogy minél jobban felpörgesse a hitelezést a terveiben szereplő 4 százalékos gazdasági növekedés reményében, és ezért ősz elején az extraprofitadó emelését is kilátásba helyezte, a bankok szerint látszik egy másik forrása is a beruházások, fejlesztések finanszírozásának. A vállalkozások ugyanis tetemes mennyiségű pénzt tartanak a bankoknál, betétekben lekötve, melyek után a magas jegybanki kamatnak köszönhetően eddig szép pénzeket kaptak, ám a kamatcsökkentések időszakában egyre fogy a pénzfialtatás ilyen módjának előnye. Ebből a rengeteg pénzből is lehetne finanszírozni a gazdaságból jelenleg hiányzó beruházásokat – állítja a Dellában Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója, a Magyar Bankszövetség elnöke, aki bevallotta, hogy az elmúlt időszakban ő is hasonlóan járt el az édesapjától örökölt kocsmából származó tízmillió forinttal, mint sok más cég: betétben kamatoztatta.

Talán az unokáink is megszületnek addigra, amikortól világítani tudunk az új paksi blokkok által termelt árammal – mondja a Dellában Mártha Imre energetikai szakértő, a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. (BKM) vezérigazgatója. A végső engedélyek továbbra is hiányoznak – nyilatkozónk továbbra is szkeptikus, hogy a kérelem teljes mértékben kiállja az EU normáinak próbáját –, ráadásul a jövő nem az ilyen giga-atomerőművi beruházásoké, hanem a moduláris kisreaktoroké, amelyek szerepe az energiaellátásban felértékelődik, mire Paks 2 üzemelni kezdene a következő évtized első felében. „A kormány dinoszauruszt épít, miközben könnyen lehet, hogy mire az elkészül, már egy teljesen más állatra lenne szükség a magyar rendszerben” – mondja Mártha.

Az építőipar jövőre sem fog kikecmeregni a válságból, a csok plusz bevezetése ellenére is kevesebb lakás épülhet, mint az idén, az állami megrendelésekkel továbbra sem lehet számolni, az ipari ingatlanoknál – ahol egyáltalán van értelme beszélni élénk keresletről – pedig a hazai vállalkozások nem nagyon rúgnak labdába. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke az utóbbival kapcsolatban kifakadt a Dellában: szerinte a külföldi – jellemzően távol-keleti és török – beruházók az építési munkálatokat többnyire házon belül oldják meg (kivételnek számít például a Market Zrt. megbízása a debreceni CATL-gyárnál), szinte az utolsó szögig külföldről, a hazájukból szállítanak ide mindent: a kivitelezéshez szükséges gépeket, munkásokat, de még az építkezésekhez szükséges tömegtermékeket is nem egy esetben Magyarországon kívül szerzik be. Párhuzamos építőipari zónák alakulnak ki az országban – mondja az elnök, aki a kormányzat felelősségét is felveti: szerinte vegyes vállalatok megbízására kellene rávenni a befektetőket.

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke volt a Della vendége, aki elmondta, hogy a – pénteken megjelenő – októberi inflációs adatot kicsivel 10 százalék fölé várja a jegybank, decemberre pedig 7 százalékhoz közeli lehet a mutató. Novemberre így 8,5 százalék környéke tűnik reálisnak. Virág Barnabás szerint a következő évek a reálkamatról fognak szólni, amit a kockázati prémium alakulása mellett az alapkamat szintje határoz meg. Ebből kiindulva jövőre 7–8, a rákövetkező évben 5–6 százalékig süllyedhet az alapkamat a piaci várakozás szerint, vagyis jóval felette marad a három évvel ezelőtti, 0–1 százalékos szintnek.

Az októbertől induló új gázévre az árak a tavalyi felére-harmadára zuhannak, a januárban induló áramévre pedig még ennél is olcsóbban tudnak új ajánlatot kapni a vállalkozások – mondja a Dellában piaci tapasztalatai alapján Holoda Attila energetikai szakértő, volt helyettes államtitkár.

Szlovákia nem fogja átvenni Lengyelország szerepét Orbán Viktor szövetségesei közt az unióval folyó politikai és pénzügyi vitákban – jósolja László Csaba volt pénzügyminiszter. Ő már megtapasztalta, milyen könnyen fel tud bomlani a konszenzus a négyeken belül, ha valamelyik tagállam az egyedi érdekei szerint cselekszik.

Rejtélyes, hogy miért maradnak el a tervezettől ekkora mértékben a költségvetés adóbevételei, a fogyasztás visszaesésén túl felvetődik, hogy a lassuló beruházási dinamika, a gyengülő likviditási helyzet miatt a vállalkozásoknak sürgőssé vált az áfa mihamarabbi visszaigénylése, amit jobb időkben nagyvonalúbban kezelnek a cégek – mondja a Della friss adásában Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, a Költségvetési Tanács tagja.

Nem szeretném elütni a kérdést azzal, hogy éles a verseny, de azt gondolom, hogy éles és hullámzó – mondja a Della friss adásában Surányi György volt jegybankelnök, aki szerint nem könnyű megállapítani, hogy a fiskális és monetáris politika irányítói – a jegybankelnök, a pénzügyminiszter és a gazdaságfejlesztési miniszter – közül kinek a tevékenysége a legkártékonyabb a magyar gazdaságra nézve. Az elmúlt napokban kiújult purparlé szerinte nem szól másról, mint arról, hogy kinek mekkora a felelőssége az elmúlt egy év magas inflációjáért.

A piaci folyamatok jelenleg nem indokolják, hogy a kormány ismét hatósági árat vezessen be az üzemanyagoknál – érvel a Della vendége, Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója. Pedig a kormány készül valamire, Orbán Viktor évadnyitó parlamenti beszédében a kormányzati közbeavatkozás lehetőségét pendítette meg, ha a kereskedők nem tudnak úrrá lenni az árakon. Bacsa arra hívta fel a figyelmet, hogy épp csökkenő pályán van a benzinár, és amennyiben kedvezően alakulnak a világpiaci árak – amelyekre pontosabb rálátásuk van –, és a forint árfolyama stabil marad – amire viszont semmilyen hatással nincsenek –, akkor a benzin ára inkább távolodni fog a 700 forinttól az előttünk álló időszakban, semmint közeledne hozzá (igaz, a dízelnél más a helyzet).

Gyorsreagálás Ursula von der Leyen szerdai bejelentésére, amivel az Európai Bizottság elnöke tulajdonképpen nyílttá tette az uniós kereskedelmi háborút Kínával szemben. Bod Péter Ákos közgazdász, volt ipari miniszter értékelte a Della rendkívüli adásában a kínai járműipari cégeknek nyújtott állami támogatás elleni lehetséges uniós intézkedések következményeit, amelyek az unión belüli helyzetünkre is hatással lennének, végleg a perifériára szorítva Magyarországot. „Az a félelmem, hogy beleszorulunk egy olyan pozícióba, aminek nincs nagy kifutása” – foglalta össze véleményét. Szerinte immár nem kérdés, hogy Orbánéknak korrigálniuk kell a kínai iparra alapozott, eleve elhibázott iparpolitikájukat. Bod Péter Ákos lát egy halvány reménysugarat erre – a kormány egy másik területen, a paksi atomerőmű esetében épp a napokban mutatott hajlandóságot az irányváltásra.

Olyan szinten koncentrálódik a vagyon világszerte a leggazdagabbak kezében, hogy az néhány évtizedes távon már a társadalmi békét veszélyezteti – mondja a Dellában Karagich István, a Blochamps Capital igazgatója. A vagyonmozgások kutatásával foglalkozó tanácsadó cég vezetője szerint egyre közelebb járunk ahhoz az időszakhoz, amikor ténylegesen kettészakad a társadalom, és a szűk vagyonos réteg kialakítja a saját, elkülönült életkörnyezetét, bevonul az „üvegbúra” alá.

A boltba járók észrevételeire reagálva hamarosan új funkcióval bővül az Árfigyelő oldal, a lokáció beállításával a tartózkodási hely körzetében található áruházakra lehet majd szűkíteni a keresést – árulta el Rigó Csaba Balázs a Dellában. A Gazdasági Versenyhivatal elnöke szerint már tavasszal tudni lehetett, hogy kivezetik az ársapkákat, holott azokról végül csak nyáron született kormányzati döntés.

Túljutottunk az élelmiszerárak drasztikus emelkedésén, néhány terméknél – tejeknél, pékárunál – árcsökkenésre is számíthatunk az ősz folyamán, más esetben – így például a sertéshúsoknál – azonban nem látni ilyen kedvező folyamatokat – mondja a Dellában Hollósi Dávid, az MBH Bank agrár- és élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója. Az élelmiszer-infláció lefutását az energiaárak hektikus alakulása is befolyásolhatja az előttünk álló időszakban – figyelmeztet arra, hogy azért látni kockázatokat a várakozásokban.

Egyre több magánegészségügyi szolgáltató gondolkodik el a szolgáltatási palettája szűkítésén a nagy értékű beavatkozásoknál, mert százezres nagyságrendben keletkezik veszteségük például az ortopédiai műtéteken, ami fenntarthatatlan – mondja a Dellában Kóka János üzletember, a Doktor24 tulajdonosa, a kétezres évek baloldali-liberális kormányának gazdasági minisztere.

A tavalyi költségvetési pénzszórás felesleges volt, anélkül is megnyerte volna a parlamenti választást a Fidesz, a jövő évi uniós és önkormányzati szavazáshoz szükséges politikai támogatást pedig az életszínvonal várható emelkedésével tudja biztosítani a kormányzó párt Oszkó Péter szerint. „Bár igazából arra sincs szüksége, a válság sem tudta megrengetni a szavazóbázisát, az ellenzék ebből sem tudott profitálni, kormányzóképességet nem tudott felmutatni” – mondja a Della különkiadásában a volt pénzügyminiszter, akivel arra vállalkoztunk, hogy megfejtjük a magyar gazdaság összteljesítményét bemutató legújabb – és széles körben megütközést keltő – statisztikai jelentést.

Molnár Lajos miniszteri korszakában megtanulta a politika, hogy az egészségügy egy darázsfészek, amibe nem jó belenyúlni, mert választást lehet bukni rajta. Ami most zajlik az ágazatban, az is csak maszatolás – mondja a Dellában Kunetz Zsombor egészségügyi elemző, aki jó példának tartja a németországi reformot, amely mögé végül politikai, társadalmi konszenzust sikerült szerezni. A szakértő szerint a hazai állami ellátással elégedetlenek, ezért magánkórházakhoz fordulók bár egyre többen vannak, de nem tudnak akkora kockázatközösséget alkotni, ami lehetővé tenné a fizetős ellátások kiegészítését az igazán bonyolult, kockázatos műtétekkel, ez tehát korlátja annak, hogy még nagyobb súlya legyen a fizetős rendszernek itthon. A NER azért itt is megvetette a lábát, és az elemző szerint az állami ellátásokhoz való hozzáférés megnehezítésével tulajdonképpen zajlik a betegek átirányítása a magánszférába.

Augusztus végén indulnak a tárgyalások a minimálbér évközi emeléséről: az idén 18 százalékos éves inflációval számoló, VOSZ által képviselt munkaadók azt szorgalmazzák, hogy a bérekben inkább 2024-től ismerjék el általánosan az idei fizetésekből hiányzó részt – adott esetben egy 10 százalék közeli emeléssel, 5–6 százalékos infláció mellett –, addig is a kormány biztosítson célzott támogatást a leginkább rászoruló vállalkozásoknak. A jelenlegi gazdasági környezetben abban nem lehet bízni, hogy átfogó adócsökkentéssel – például a szociális hozzájárulási adónál – kapjanak állami segítséget a kkv-k – vázolta a helyzetet a Dellában Perlusz László, a bértárgyalásokon az asztalnál helyet kapó Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.

A klasszikus liberális politikai gazdaságtannak vége, de legalábbis szünetelni fog egy darabig – állítja a Della új részében Róna Péter közgazdász. Szerinte az Európai Uniónak követnie kell az Egyesült Államokat, és a korábbinál bezárkózóbb, protekcionista iparpolitikát kell folytatnia, amihez szükség lesz a teljes egységre a közösségen belül. Tehát mégis igaza lenne Orbán Viktornak, amikor a világ bezárkózását, tömbökre szakadását vízionálja? Az Oxford Egyetemen kurzusokat tartó szakember szerint a kormányfőnek vannak jó észrevételei, de nincsenek jó válaszai. Különben nem az EU-ból való kilépésen dolgozna – ami Róna Péter szerint de facto már folyamatban van –, hanem az érdekeinket szem előtt tartva az új uniós iparpolitikai stratégia kezdeményezői közé állna.

Akár már novemberre egyszámjegyű lehet az infláció, decemberre pedig 7 százalékra szelídülhet Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint. A Della adásában beszéltünk arról is, van-e alapja az állítólagos aggodalomnak, mely szerint az állam nem fogja visszafizetni az állampapírokba fektetett pénzünket. Az elemző elmondta, miért rángatózik a forint árfolyama, miért nem gyengül érdemben a kamatcsökkentések ellenére, és miért nem érdemes siettetni az euró bevezetését. Az is szóba került, hogy melyik piaci tényező lehet a legnagyobb hatással az árak alakulására 2024-ben, és ez alapján teljesülhet-e a kormány 6 százalékos inflációs terve.

A rezsitámogatási rendszer módosítására jelenleg nincs gazdasági kényszer, a világpiaci árak várható alakulása a jövő év elején viszont lehetővé teheti a tarifák csökkentését, néhány hónappal az önkormányzati és európai parlamenti választás előtt. Az oroszok idén pozíciót váltottak: úgy tűnik, a bevételeik biztosítása érdekében fontossá vált számukra a megbízható üzleti partneri státusz visszanyerése. A Mol megtorpant a regionális iparági vezető helyért folytatott harcban, az üzleti környezet sem gazdaságilag, sem politikailag nem támogatja az ambiciózus kormányzati cél elérését. Az üzemanyag ára hatossal fog kezdődni az őszi hónapokban, a januári adóemelés erre tesz majd rá még egy lapáttal. A következő tíz évben még több energiára lesz szüksége a magyar gazdaságnak, amit a mostaninál drágábban tud csak beszerezni – de akkor miért éri meg a nagy energiaigényű ágazatoknak, hogy Magyarországon telepedjenek le? És mi lehet az oka annak, hogy a júniusi gázszámlák megugrottak a fogyasztók egy részénél? Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázelemzője volt a Della vendége.

Mindig próbálnak eladni valamit, amit nem lehet eladni – az egykori labdarúgó, Popovics Sándor gúnyolódott így a magyar labdarúgók szerződtetésén fáradozó játékosügynökökön, akiknek ma már jóval könnyebb dolguk van, amint azt Szoboszlai Dominik példája is mutatja. Az egyik nagy, hollandiai központú irodának dolgozó Georgi Attila szerint Európa kezd felfigyelni a magyar labdarúgókra, de a hazai akadémiák még adósak a tehetségek kinevelésével. Jóval több piacképes fiatal játékosra lenne szükség a külföldi piac meghódításához – összegezhető a játékosügynök véleménye, akivel a futballipar hátteréről beszéltünk a Dellában.

Valami más, nemesebb céljának is kell lennie a hatalomnak, mint annak megtartása – fejti ki a Dellában Medgyessy Péter volt miniszterelnök, aki ezt a nemesebb célt hiányolja az Orbán-korszakból. Szerinte nincsenek érdemi koncepciók a klímaváltozásra való felkészülésre, az energiarendszer megújítására, a művelt társadalom elősegítésére, a cigányság kiszakítására a feudális viszonyokból, az egyenlőtlen hozzáférési esélyek felszámolására az egészségügyben. „Napi ügyekben tud jó döntéseket hozni Orbán, mindig megpróbálja túllökni a holtpontról az országot, de nagy bűne, hogy nem gondolkodik távlatokban, pedig iszonyú hosszú időt kapott” – vonta meg az elmúlt tizenhárom év tanulságát az egykori szocialista kormányfő, aki annyival intézte el Orbánék önjellemzését, mely szerint az előző évtized volt az elmúlt száz év legsikeresebb időszaka Magyarországon, hogy „ez egy komoly beszélgetés, szerkesztő úr”.

Ha csak a pénzügyi statisztikából indulunk ki, nem tűnik drámainak a helyzet, van megtakarított pénze a magyaroknak, de valójában a társadalom egy jelentős része ebből semmit nem lát. Kállay András befektetési szakember, a Grémium az Utódlásért Egyesület elnöke szerint mindössze 100–200 ezer volt képes fenntartani a válság előtti életszínvonalát, a többiek vagyoni helyzete érdemben romlott a magas infláció miatt. A társadalom egészében a nettó pozíció – vagyis a vagyon szembeállítva az eladósodottsággal – látszólag nem gyengült, ám a valóság az, hogy a „felső tízezerbe” tartozók mérsékelt hiteligénye torzítja a képet, a társadalom alsóbb rétegeiben egyre többen kénytelen személyi kölcsönökkel, folyószámlahitelekkel kipótolni a jövedelmüket. Kállay András szerint mára eljutottunk oda, hogy tízből hét családnak a hó végére csak az – időközben szintén értékét vesztő – ingatlana marad, mint felmutatható vagyon, ők tehát nem tudnak kijönni a havi jövedelmükből.

Nem csak a Belügyminisztérium döntött úgy mostanában, hogy a biztosítókat kihagyja az állomány – például a tűzoltóság – biztosításából: a cégeknél is terjed a gyakorlat, hogy a költségcsökkentés reményében önerőből próbálják megoldani például az autóflottájuk kárának ellentételezését a casco megkötése helyett. Sajnos egyre többször látunk ilyet – mondja a Della adásában Erdős Mihály, aki a rendkívüli kormányzati adóemelésekkel állítja összefüggésbe a díjak emelkedését. A Generali elnök-vezérigazgatója, egyben a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke elárulta, tavaly decemberben a karácsonyi istentiszteletre készülve szerzett tudomást a szektort érintő újabb adóemelésről, egy ismerőse üzenetéből, aki a sajtóban látta a hírt.

Újabb nagy kihívás előtt áll a kormány: a válság következményeként olyan mértékben értéktelenődtek el a megtakarítások, amit idő hiányában nem lehet már piaci alapon pótolni például azoknál, akik belátható időn belül nyugdíjba vonulnának, vagy beruházásban gondolkodtak. Rajtuk csak az állam segíthet, ha képes rá – vázol a Dellában egy nem túl szívderítő jövőképet Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója, az igazgatóság elnöke, aki szerint több millió embert érinthet ez a probléma, őket pedig nem lehet az út szélén hagyni.