XX. Század Intézet

Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságrólcímű versét sokan az 1956-os forradalom himnuszának nevezik. Legújabb Szöveg podcastunkban a költemény és annak szerzője kapcsán a kommunista diktatúra kultúrpolitikájáról, túlélési stratégiákról és az alkotás lehetőségeiről beszélgetünk. Szóba kerül, hogy milyen szövegváltozatai vannak a versnek, mennyire általános érvényű, és miért ez az ékköve Illyés költészetének. Feltárul előttünk Illyés Gyula viszonya a fennálló kommunista diktatúrához, és megtudjuk azt is, hogy milyen szerepet játszott az irodalmi életben. 

 Soltész Márton irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója és Apor Attila történész, a XX. Század Intézet munkatársabeszélgetett. 

 Tényleg olyan rózsaszín Barbieland vagy létezik árnyoldala is? Adásunkban egy látszólag könnyed téma, egy fiktív személy, Barbie áll a középpontban, akiről Greta Gerwig legutóbbi mozifilmje kapcsán beszélgetünk. 

- Mennyiben kell Barbie-t a feminizmus kontextusában vizsgálnunk?
 - Mennyire volt radikális Barbie a saját korában? 
- Milyen nőképet sugallt régen és most? - Valóban olyan sokszínű Barbie vagy ez csak a látszat? 

Mit üzen a film? 
- Egyértelmű propaganda vagy erősebb üzenet a benne rejlő önirónia és szatíra? 

Ez itt a XX. század Intézet Podcast csatornájának Szöveg című sorozata. Adásainkban olyan szépirodalmi művekről beszélgetünk, amelyek alapjaiban határozták meg a XX. századról alkotott képünket.

„Franciaország, ha csúnyán akarok fogalmazni, nagyon gyorsan elvesztette a második világháborút.”
 
 Az Évek Annie Ernaux leghíresebb műve, melyben saját életén keresztül mutatja be Franciaország történelmét a megszállást követően Nikolas Sarkozy hatalomra kerülésééig. A politikatörténeti események mellett nagy hangsúlyt kapnak azok a társadalmi kérdések, melyeknek fontos szerepük volt az író életében.

Miközben telnek az évek, szembesülünk azzal, hogy a társadalmi narratíva milyen irányba változik. A nagyszülők kihalásával egyre kevesebbet beszéltek a háborúról a vasárnapi ebéd mellett, előtérbe kerültek a szülők által preferált javak megszerzéséről szóló diskurzusok, amire az író generációja 1968-ban nemet mondott. Átélhetjük, hogy miképpen szabadult fel a nő a társadalmi elnyomás alól, a szexuális forradalom kapcsán pedig a nemiség naturális megélését. Ezek mellett a francia társadalomban megjelenő politikai, etnikai feszültségek is bemutatásra kerülnek.

Olvasás közben feltárul előttünk az író baloldal iránti szimpátiája. Tisztelettel beszél De Gaulle-ról, és nehezen hitte el azt, mikor 1981-ben Mitterrand-ot az első baloldali köztársasági elnökként megválasztották. Műsorunkban Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértővel körbejárjuk azokat a főbb állomásokat, melyek meghatározták Franciaország huszadik századi történelmét, ezzel is hozzájárulva a mű megértéséhez.

Ez itt a XX. század Intézet Podcast csatornájának Szöveg című sorozata. Adásainkban olyan szépirodalmi művekről beszélgetünk, amelyek alapjaiban határozták meg a XX. századról alkotott képünket. Míg korábbi adásainkban főleg regényekkel foglalkoztunk, addig az elkövetkező néhány műsorban verseken keresztül mutatjuk be azok történelmi hátterét. Középiskolás hallgatóink figyelem, a sorozatunkban tárgyalt összes mű előkerül az órákon is. 

Ebben az adásban Ady Endre 1917-ben írt ,,Emlékezés egy nyár-éjszakára”  című versét vizsgáljuk meg, hogy megértsük az első világháború mélyebb hátterét, jelentőségét, és annak társadalmi reakcióit.

Tartsatok velünk!

Félmúlt: Oppenheimer és Teller
 
Miben merül ki a tudósok felelőssége egy tömegpusztító fegyver kifejlesztése kapcsán, milyen morális kérdéseket vet fel az atombomba megalkotása?
Mi alakította Teller Ede antikommunista meggyőződését és hogyan értékelhetjük Robert Oppenheimer kommunista szálaktól nem mentes múltját?
Milyen Oppenheimer és Teller megítélése ma?
 
 
Akik beszélgetnek:

Schmidt Mária – történész, a XX. Század Intézet főigazgatója
Magyarics Tamás - történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa
 
Moderátor:
 
Baczoni Dorottya – történész, a XX. Század Intézet igazgatója

 J. F. Kennedy az amerikai közvéleménykutatások alapján a mai napig jelen van a tíz legnépszerűbb elnök között, személye változatlanul része a közbeszédnek. Vajon mennyiben játszott szerepet az elnök és stábja által végzett proaktív sajtómunka Kennedy bel- és külpolitikájának alakulásában és abban, hogy a mai napig érezzük az elnök hatását? A nyár utolsó Félmúltjában, a JFK körüli rajongás okairól, a személyét övező mítoszokról és főként politikai imázsának jelentőségről beszélgetünk. Akik beszélgetnek: Fekete Rajmund, Az amerikai álom (vége) John F. Kennedy kötet szerzője, történész, Kommunizmuskutató Intézet igazgatója és Böszörmény-Nagy Gergely Brain Bar jövőfesztivál alapítója MOME Budapest alapítványi elnöke. Moderátor: Baczoni Dorottya XX. Század Intézet igazgatója 

„Ostoba, hihetetlen, irreális hülyeség”-  A mű, amely Örkényt visszaemelte az irodalmi életbe, a Tóték című kisregény eredetileg filmforgatókönyvnek készült. Az író a hatvanas évek derekán Fábri Zoltán filmrendezővel együtt szerette volna a történetet vászonra vinni, a döntéshozók azonban, a fent idézett szavak övezte kritika mentén letiltották a forgatást. Az abszurditás műfaji magasságait is elérő művét Örkény ezután regénnyé dolgozta át, melyből nem sokkal később idehaza nagysikerű színdarab lett, amelyet Nyugaton is több helyen bemutattak. Tóték történetét, amelyben minden szereplő áldozat és amiben mindenki elbukik, végül Fábri Zoltán rendezésében, 1969-ben mégis megfilmesítették. Örkény István 1967-ben megjelent kisregénye az olvasót a második világháború abszurditásába kalauzolja el.

A Mátraszentannán élő Tót család egytelen fiú gyermeke, Gyula a keleti fronton szolgál. Levelében tudatja szüleivel, hogy parancsnoka, az őrnagy elfogadta a meghívást, hogy szabadságát Mátraszentannán töltse el. A falu postása, Gyuri atyus bár első pillantásra mellékszereplőnek tűnik, mégis az egyik legfontosabb alakja a műnek. Mivel kedveli Tótékat, a rossz hírt hozó leveleket egyszerűen nem kézbesíti, így nem tudják meg, hogy fiuk elesett a fronton. Az olvasó számára azonban abszurdnak tűnik, ahogy Tóték alávetik magukat az őrnagynak, és elviselik minden szeszélyét. 

Dr. Szigethy Gábor író, rendezővel beszélgettünk a mű keletkezéséről, a dráma és a kisregény közötti különbségről, az erőszakhoz való alkalmazkodás, illetve az ellenállás személyes határairól és arról, hogy Örkény szerette-e a Tótékat. Tarts velünk!

David Ben-Gurion neve talán kevesek számára cseng ismerősen. Ő volt az a személy, aki 1948 májusában kikiáltotta Izrael államot, majd az új ország első miniszterelnöke lett, így alapjaiban formálta annak arcélét. Ha meg akarjuk érteni az izraeli kormányalakítás nehézségeit, vagy az izraeli–palesztin konfliktus mozgatórugóit, akkor mindenképpen beszélnünk kell David Ben-Gurionról is. Halálának ötvenedik és Izrael állam megalapításának hetvenötödik évfordulóján róla beszélgetünk. -Hogyan változtak meg a regionális viszonyok a Közel-Keleten 1948 után? -Hogyan alakította át a nemzetközi politikai viszonyokat Izrael állam létrejötte? -Milyen szerepet töltött be David Ben-Gurion abban a cionista mozgalomban, amit Herzl Tivadar indított útjára? Vendégeink: Hegyi Gyula publicista, politikus, volt európai parlamenti képviselő Veszprémy László Bernát, történész, újságíró, az MCC Corvinák főszerkesztője Moderátor: Baczoni Dorottya, történész, a XX. Század Intézet igazgatója 

Legújabb, középiskolásoknak szóló Szöveg podcastunkban ismét az egyik legnépszerűbb magyar regény, az Abigél áll a középpontban. 

Korábbi adásunkban történelmi szemszögből jártuk körbe Szabó Magda legendás kötetét, ez alkalommal pedig a műben megjelenő református szellemiségről, a legfontosabb kálvinista értékekről és az egyház védelmező szerepéről mesél nekünk vendégünk, Balog Zoltán református püspök, a zsinat lelkészi elnöke.

 A regény elején, Gina, a főhős egy szigorú református internátusba kerül, ahol nehezen szokja meg az ott uralkodó szigort és a számos értelmetlennek tűnő szabályt. A regény végére viszont ráébred arra, hogy éppen ezeknek köszönheti, hogy megmenekül a második világháború szörnyűségeitől. Míg az erődszerű iskola falain kívül számtalan veszély vár Ginára, a falakon belül a rejtélyes Abigél óvja a diákokat és segít rajtuk a lehetetlennek tűnő helyzetekben is.

De hogyan jelenthet védelmet valami, ami ekkora mértékben korlátoz? 

Beszélgetésünkben szó esik a szereplők mindennapjaiban hangsúlyos rendről, fegyelemről és engedelmességről, egyén és közösség viszonyáról, test és lélek kapcsolatáról, valamint a református egyház zsidómentésben vállalt szerepéről.

Arról is szót ejtünk, hogy Abigél jelenléte vajon a bálványimádás vagy a védelmező isteni gondviselés megnyilvánulásának számít inkább.

Ha tudni akarod, hogy mit jelent a Matula jelszava, vagy érdekel milyen volt Balog Zoltán első személyes találkozása az általa csodált Szabó Magdával, hallgasd végig adásunkat!

Kövessetek minket további felületeinken is!
Weboldal: http://www.xxszazadintezet.hu
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Instagram: https://www.instagram.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

Az állítólagos indok: tömegpusztító fegyverek, kapcsolat az Al-Kaidával.
Az állítólagos cél: terrorizmus elleni harc, államépítés.

Két évtized távlatában már lehetőségünk van arra, hogy értékeljük a 2003-ban kirobbant iraki háború eseményeit, valamint hogy megvitassuk 𝗚𝗲𝗼𝗿𝗴𝗲 𝗪. 𝗕𝘂𝘀𝗵 egykori republikánus amerikai elnök és 𝗧𝗼𝗻𝘆 𝗕𝗹𝗮𝗶𝗿 volt munkáspárti brit miniszterelnök háborúban vállalt szerepét.

Vendégeink:
Fekete Rajmund, történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa

Magyarics Tamás, történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa

Moderátor: Baczoni Dorottya, történész, a XX. Század Intézet
igazgatója.

Ne csak olvasd, hallgasd is meg, mitől érdekesek a Neked szánt kötelező olvasmányok!

Legújabb, középiskolásoknak szóló Szöveg podcastunkban egy kultikus magyar regény, az Iskola a határon áll a középpontban. Ottlik Géza 1959-ben megjelent kötetével a legtöbben már középiskolában találkoztunk, de akárhányszor újraolvassuk Bébé, Medve Gábor és Szeredy Dani 1923-ban kezdődő katonaiskolai történetét, mindig újabb részleteket fedezhetünk fel benne. Vendégünk, Dr. Horváth Kornélia irodalomtörténész, az Ottlik-életmű kutatója volt, aki sok egyéb mellett beszélt a regény különböző értelmezési szintjeiről és arról, hogy milyen sok helyen tetten érhető benne az elnyomó rendszerek kritikája.

Az 1959-ben kiadott mű egy fejlődéstörténeti regény a zsarnokságról, önérvényesítésről és belső szabadságról, de ha figyelmesen olvassuk, kiviláglik, hogy a szöveget teljes egészében átszövi a történelem. Nem csak a cselekmény kereteit adó 1923-as, 1944-es és 1957-es évre kell figyelnünk, mert a belső monológokon, elszórt tárgyi és nyelvi emlékeken keresztül sok évszázad magyar múltja is megelevenedik.

A beszélgetésben szó volt a regény megannyi történelmi utalásáról, az emlékezés tökéletlenségéről, és arról, hogy a Kádár-rendszer diktatórikus keretei között Ottlik, a szereplők szavain és az általuk átélt eseményeken keresztül mennyire finom rendszerkritikát fogalmazott meg. Végül megtudhatjuk azt is, hogyan érnek össze a műben Dosztojevszkij gondolatai és Kertész Imre Sorstalansága.

Félmúlt – Ő nyerte meg a hidegháborút címmel.

Akik beszélgetnek:
Békés Márton, történész-politológus, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója és Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója.

Amiről szó lesz:
A 70-es évek enyhülési politikája az USA térvesztését eredményezte, így az USA tekintélyének visszaszerzése központi kérdéssé vált.
Ronald Reagan megerősítette az amerikaiak önbizalmát, visszaadta harci kedvüket és egyértelművé tette, hogy célja a Szovjetunió megdöntése: „mi győzünk, ők vesztenek.”

A napokban volt 40 éve, hogy az egyik legismertebb amerikai elnök meghirdette a csillagháborús tervét, ami fordulópontot hozott a hidegháború menetében.

Miben hozott újat a színészből lett politikus elnökségének időszaka 1981-től 1989-ig, mitől lett Reagan egy igazi ikon? Milyen máig kiható változások történtek elnöksége alatt a külpolitika, a politikai kommunikáció vagy a kulturális kérdések terén?

Teng Hsziao-ping, 1978-tól 1989-ig vezette Kínát és haláláig minden lényeges kérdésben döntő szava volt. Mao Ce-tung halála után forradalmi változást indított el, amelynek világtörténelmi jelentősége a bolsevik puccshoz mérhető. Ha meg akarjuk érteni a mai Kínát, ki kell térnünk Teng Hsziao-ping korszakára és politikájára is. De vajon mekkora részben járult hozzá Teng politikája a mai Kínához? Akik erről beszélgetnek: Dr. Horváth Levente, a Neumann János Eurázsia Központ igazgatója és Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója Az adásban exluzív vendégént megszólal: David P. Goldman közgazdász, elemző, az Asia Times újságírója.

Legújabb középiskolásoknak szóló Szöveg podcastunkban a fiatalok és felnőttek közös kedvencéről, az Abigélről lesz szó.

Szabó Magda 1970-ben megjelent legendás regényének lapjain a szigorú Matula református nevelőintézet mindenki által ismert lakói: Vitay Gina, Torma Piroska, Zsuzsanna testvér, Kőnig és a többiek mindennapjai mellett a második világháború kegyetlen időszaka elevenedik meg. 

A regény mentén Dr. Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével beszélgetünk az országban szerveződő ellenállásról, a zsidóság helyzetéről, Magyarország mozgásteréről és a német megszállásról is. Tarts velünk! #Szövegpodcast

Kövessetek minket további felületeinken is!
Weboldal: http://www.xxszazadintezet.hu
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Instagram: https://www.instagram.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

Kertész Imre Nobel-díjas írónk Sorstalanság című regénye mára igazi klasszikussá vált. De vajon ismerjük-e és értjük-e eléggé a regényt?

 Szöveg podcastunk legújabb adásából fény derül a mű keletkezési körülményeire, megtudjuk, hogy Kertész melyik műve volt számára a legkedvesebb, milyen motívum köti össze az életművét, és miben rejlik a Sorstalanság különlegessége?

Szóba kerül még megalkuvás, magyarság és szabadság kérdése is.

Aki beszélget: Intézetünk munkatársa, Lakházi Ákos és Soltész Márton irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet tudományos munkatársa.
Tarts velünk!

Kövessetek minket további felületeinken is!
Weboldal: http://www.xxszazadintezet.hu
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Instagram: https://www.instagram.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

Hogyan lehet tovább élni egyéni és kollektív szinten azzal a traumával amit a holokauszt jelentett, miközben az egyik diktatúrát pillanatokon belül egy másik váltotta fel? A Félmúlt: Akik maradtak - Diktatúrából diktatúrába című rendezvényén ezúttal egy klinikai szakpszichológus, Hal Melinda, a Mathias Corvinus Collegium vezető kutatója lesz segítségünkre, hogy többek között ennek a fontos kérdésnek is utánajárjunk. Aki moderál: Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója. 

George Orwell fő műve az 1984 volt, mely tűpontos leírást ad a totalitárius
diktatúrák működéséről. Megújult, immár középiskolásoknak szóló
podcastunkban a könyvben leírtakat hasonlítottuk össze a 20. századi
totalitárius diktatúrákkal.

A második adásban Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum történésze és a
műsorvezető, Apor Attila, a XX. Század Intézet történésze beszélgetnek.

Kövessetek minket további felületeinken is!
Weboldal: http://www.xxszazadintezet.hu
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Instagram: https://www.instagram.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

Érzékeny receptorok, egyéni hang, sajátos látásmód és meg nem alkuvás. Kamerapárbaj címmel megjelent Vitézy László filmrendező, forgatókönyvíró, producer életpályáját bemutató könyv.

Laudál: Káel Csaba, magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos

Moderátor: Baczoni Dorottya, történész, a XX. Század Intézet igazgatója.

Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

Franciaország legnagyobb horderejű, az antiszemitizmus és a zsidóság vonatkozásában kulcsfontosságú, a közvéleményt évekig foglalkoztató peréről, a Dreyfus-ügyről beszélgettünk.

Témaindítónk a Roman Polanski rendezésében napvilágot látott Tiszt és kém – A Dreyfus ügy (2019) című film.

• „Az Ügy” – miért emlegetik így a mai napig Franciaországban?
• Hogyan lett Franciaország a szabadság, egyenlőség, testvériség hazájából az antiszemitizmus egyik „tűzfészke” a századfordulóra?
• Miben hozott újat a per a sajtó és az értelmiség vonatkozásában?
• Milyen volt a per fogadtatása Magyarországon és érdemes-e párhuzamba állítani a nálunk lezajlott tiszaeszlári vérvádperrel?

FEJEZETEK

Bevezető
00:00

Tárgyalás
03:50

Beszélgetőpartnerek:
Soós Eszter Petronella
politológus, Franciaország-szakértő, a Milton Friedman Egyetem adjunktusa
Bolgár Dániel
történész, az ELTE Bölcsészettudományi Karának adjunktusa
Moderátor:
Baczoni Dorottya
történész, a XX. Század Intézet igazgatója

Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

Középiskolások figyelem! 
Jól ismert könyves sorozatunkat új, középiskolai kötelező, illetve ajánlott irodalmakról szóló részekkel gazdagítjuk. 

A következő epizódokban olyan regényekről fogunk történészi szemszögből beszélgetni, amelyek a huszadik századi történelemmel kapcsolatos gondolkodásunkat formálják.

Célunk, hogy a számotokra előírt olvasmányok történeti kontextusát megvilágítsuk, segítve ezzel a szépirodalmi szövegek feldolgozását és a megértés folyamatát egyaránt.

Az első adásban Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényéről beszélget Veszprémy László Bernát történész újságíró és a műsorvezető, Dudás Bertalan, a XX. Század Intézet történésze.

A beszélgetés rövid összefoglalóját a XX. Század Intézet honlapján olvashatjátok.
Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

Mi vezetett az évtizedekig tartó északír konfliktus kirobbanásához és mi történt azóta? Véres vasárnap, éhségsztrájk, IRA és internálások: mit is takar "A bajok" időszaka Észak-Írországban? Az 1998-ban megkötött nagypénteki megállapodás mennyiben oldotta fel a konfliktust? Mit befolyásol a Brexit Észak-Írország szempontjából, hoz-e változást II. Erzsébet királynő halála, és vajon várható-e a közeljövőben népszavazás Észak-Írország függetlenedéséről? Többek között ezekről is beszélget a nemrég bemutatott nagysikerű, Kenneth Branagh által rendezett Belfast című film kapcsán: Egedy Gergely - történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára, Gálik Zoltán - nemzetközi kapcsolatok szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. A beszélgetést moderálja: Baczoni Dorottya - történész, a XX. Század Intézet igazgatója.

Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

Intézetünk podcast-sorozatának legújabb adásában Izrael állam megálmodója, a politikai cionizmus alapítója, Herzl Tivadar volt a középpontban. Alapítványunk gondozásában idén megjelent naplója régóta fennálló hiányt pótolt Magyarországon. A stúdióban intézetünk igazgatója, a napló szerkesztője, Baczoni Dorottya beszélgetett Veszprémy László Bernát történésszel, újságíróval, a kötet recenzensével. 

 Herzl naplója először az 1920-as években jelent meg németül, magyar nyelven csak szemelvények láttak napvilágot egészen 2022-ig. Veszprémy László Bernát szerint nem véletlen, hogy éppen a mai Magyarországon jelenhetett meg teljes terjedelmében a napló, amikor a nyugati akadémiai életben sokan a „gonosz nacionalizmusok” zsidó válfajaként tekintenek a cionizmusra.

 Igaz, hogy halála után csaknem fél évszázaddal születhetett meg Izrael állam, Herzl szerepe mégis egyedülálló. Veszprémy elmondta, hogy a korai  „proto-cionisták” után Herzl gyakorlati, politikai programot is adott a cionizmusnak. Hozzátette, hogy érdekes módon éppen egyes antiszemita szerzők is a zsidók palesztinai államalapítása mellett foglaltak állást, így Magyarországon például Istóczy Győző, az Antiszemita Párt alapítója, akinek ehhez kapcsolódó beszéde a cionista történetírásban kifejezetten pozitív helyet foglalt el. 

 Herzl felismerte, hogy a túlzott liberalizmus és asszimiláció hátráltatja a zsidóság ügyét, mert még a leginkább asszimilált zsidót is eléri az antiszemitizmus. Erről naplójában drasztikus őszinteséggel beszél, és arra jut, hogy vissza kell térni a nemzeti tradíciókhoz és – bár ő maga nem volt vallásos ember – a zsidó vallási tradíciókhoz is. Veszprémy szerint Herzl a korai cionisták közül azért is emelkedhetett ki, mert nagystílű újságíróként remekül használta a média eszközeit, jól tudta kamatoztatni kapcsolati hálóját. Személyesen eljutott a német császárhoz és az oszmán szultánhoz is. Bár kezdetben a cionizmus még nem volt nagy erejű, Herzl képes volt egy világmozgalom vezetőjeként láttatni magát. Baczoni Dorottya hozzátette, hogy Herzl legfontosabb könyvét, A zsidó államot németül írta meg és nagy tömegekhez juthatott el, ellenben a proto-cionisták belterjesebb, kevésbé közérthető műveivel. Az eszme közérthetővé tétele Herzl nagy erénye volt, habár ennek oltárán valamelyest fel kellett áldoznia a mélyebb átgondoltságot.

 Baczoni és Veszprémy a helyére tették Herzl magyarságának kérdését is. Igaz, hogy Budapesten született magyar zsidó családban és élete végéig magas szinten használta a magyar nyelvet, ám ő maga inkább németnek vallotta magát – zsidó identitása után. A magyarok, osztrákok, németek, sőt a franciák között is vannak, akik szeretnék „magukénak” tudni Herzlt, de a képlet ennél bonyolultabb és Herzl élete során is változtak identitásának hangsúlyai. 

 A napló rávilágít a cionizmus atyjának személyes motivációira is. Veszprémy szerint bizonyos mértékben sikertelenséget érzett az életében, ezt összekötötte a zsidóság helyzetével és többek között ez is mozgathatta a cionizmus és a társadalmi érdekérvényesítés felé. A bejegyzésekből kiolvashatók olyan jellemvonásai is, amiket Herzl kevésbé fedett fel a külvilág felé: sokszor önmarcangoló, depresszióra hajlamos embert ismerhetünk meg a rendkívül magabiztos közszereplő mögött. Már csak a napló óriási terjedelme is azt támasztja alá, hogy a cionizmus kutatói, de az érdeklődők számára is jelentős, hiánypótló forrás jelent meg végre magyar nyelven.

Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

Kerekasztal-beszélgetés a kötetről:
Gerő András, a kötet szakmai lektora,
a Habsburg Történeti Intézet igazgatója

Frank Füredi szociológus,
a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa

Baczoni Dorottya, a kötet szerkesztője,
a XX. Század Intézet igazgatója

Moderátor:
Betlen János

Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

FÉLMÚLT – Volt egyszer egy Brit Birodalom | Gandhi és az indiai függetlenségi mozgalom

Beszélgetőpartnerek: Aklan Anna Katalin indológus, az ELTE Indológia Tanszékének megbízott előadója

Byrappa Ramachandra történész, az ELTE BTK egyetemi adjunktusa

Moderátor: Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója

Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

Hogyan engedélyezhették ezt a filmet akkoriban? 
Mi a jelentősége a mából visszatekintve ennek a filmnek és Makk Károly életművének?

Ezekre a kérdésekre is választ kapsz a FÉLMÚLT legutóbbi beszélgetésén. A témában jártas szakértők: Káel Csaba filmrendező, a magyar nemzeti mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztosa és Lukácsy György szerkesztő, filmkritikus voltak, a beszélgetést Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.

Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

Erről is beszélgettünk a FÉLMÚLT legutóbbi adásán Megadja Gábor eszmetörténésszel, a Kontra főszerkesztőjével és Paár Ádám történész–politológussal, a Méltányosság Politikaelemző Intézet elemzőjével.

Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

FÉLMÚLT filmes sorozatunk tizedik állomásán „A tanú” című magyar film adja beszélgetésünk kiindulópontját. Az egyik legtöbbet idézett, legikonikusabb magyar filmet felidézve Fábry Sándor dramaturg, humorista, és Schmidt Mária, a XX. Század Intézet főigazgatója beszélgetnek a Kádár-rendszer kultúrpolitikájáról, valamint a humor és a diktatúra viszonyáról. Moderál  Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója. 

Ezekre a kérdésekre is keressük a választ beszélgetőpartnereinkkel  az „Az élet nem habostorta - Humor és cenzúra a Kádár-rendszerben ” beszélgetésünk alkalmával.

Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

A XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozatának idei első rendezvényén a hatvanas évek Amerikájáról, az akkoriban kibontakozó hippimozgalomról, a fiatalság lázadásáról, illetve az amerikai események Vasfüggöny mögötti hatásáról beszélgettek meghívott vendégeink. A Félmúlt eddigi, történelmi filmsorozat alapú tematikáját idén olyan ikonikus filmek elemzésével folytatjuk, amelyek az adott történelmi időszak korszellemét tükrözik.

Beszélgetőpartnerek:
Schmidt Mária
Történész, a XX. Század Intézet főigazgatója

Szabó László
Kommunikációs szakember, volt ifjúsági helyettes államtitkár

Moderátor:
Baczoni Dorottya
Történész, a XX. Század Intézet igazgatója

A beszélgetés összefoglaló cikkét, ITT olvashatja:
https://bit.ly/3rxdvey

Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

„A Vaslady dicsérő szavai máig ott ragyognak a szociáldemokrácia sírjának fejfáján” 

🎧 Folytatódik a SZÖVEG!

Milyen változások mentén alakult ki és vált Európa meghatározó politikai gondolatává a szociáldemokrácia? Hogyan távolodott el eredeti célkitűzéseitől és milyen történelmi okok vezettek a mozgalom neoliberális fordulatához, amelynek kihívásaival ma kell megküzdenie? A szociáldemokrácia hanyatlásának történetéről folytat vitát a „Mi lett veled szociáldemokrácia?” c. könyv apropóján a szerző, Galló Béla, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa és Loppert Csaba, a Kéthly Anna Kulturális Egyesület elnöke.

📙 Galló Béla – Mi lett veled szociáldemokrácia? című kiadvány MOST -20% bevezető áron  megvásárolható webshopunkban.

Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

Mi lesz veled Németország? – Német identitás egykor és ma FÉLMÚLT című sorozatunk ez évi utolsó adásában a XX. században jócskán megtépázott német identitást járjuk majd körül. Rávilágítunk a két világháború közötti és a mai német identitás legfőbb dilemmáira, valamint megvitatjuk, hogy mi várható a napokban újonnan megalakult német kormánytól és az új kancellártól. Kiindulópont az 1920-as években játszódó Babilon Berlin, az elmúlt évek legsikeresebb, nemzetközileg is elismert német sorozata lesz. Beszélgetőpartnerek: Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója. Moderátor: Baczoni Dorottya a XX. Század Intézet igazgatója.

Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

A világűr meghódítása a második világháború végétől kezdve része a nemzetközi politikának. A Szovjetunió és az USA űrversenye a hidegháború befejeztével lezárult. Ma újabb szereplőkkel, de tovább folyik a vetélkedés: a NATO nemrég a világűrt is műveleti területté nyilvánította. Az űrverseny kezdetéről, fordulópontjairól és jövőjéről Ferencz Orsolya, Fekete Rajmund és Baczoni Dorottya beszélgetett.

Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

Egy munkásmozgalom, melynek méretén kívül csak példátlan összetartása volt nagyobb. A ’80-as évek elején a lengyel Szolidaritás a szociális ellátáson át a könyvnyomtatástól kezdve, a szabadegyetemek szervezésén keresztül egészen a segélygyűjtésig mindent megszervezett. A lengyel Szolidaritás Mozgalmat minden lehetséges eszközzel támogatta korának saját értelmiségi rétege is, melynek eredményeként nem csak az államhatóság tudta lehallgatni állampolgárait, hanem az állampolgárok is saját lehallgatóikat. 

🎧 SZÖVEG Podcastunk legújabb adásához Karol Sauerland, Együtt egyedül - A Szolidaritás naplója című kötet szolgált alapul. Szakértőink:  Kovács István Széchenyi-díjas történész, polonista és Mitrovits Miklós történész, polonista, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének munkatársa. A beszélgetést Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója moderálta.

📙 Karol Sauerland Együtt egyedül - A Szolidaritás naplója című kiadvány 20% kedvezménnyel megvásárolható webshopunkban:
https://webshop.terrorhaza.hu/hu/termek/egyutt-egyedul-a-szolidaritas-naploja/

Kövessenek minket további felületeinken is!
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

Napjainkban az Egyesült Államok és Kína versengésének egyik legfontosabb színtere a csendes-óceáni térség.
- Miért kiemelt geostratégiai jelentőségű a terület?
- Hogyan reagálnak az ausztrálok a befolyásszerzési kísérletekre?
- Milyen történelmi gyökerei vannak a ma érzékelhető folyamatoknak?
- A Titkok a város mögött című sorozatból kiindulva ezeknek a kérdéseknek is utánajárunk.

Ezekre a kérdésekre is kerestük a választ beszélgetőpartnereinkkel a Félmúlt hatodik állomásán az „Mégse olyan csendes az az óceán ” beszélgetésünk alkalmával.

Kövessenek minket további felületeinken is!
Weboldal és hírek:
https://www.xxszazadintezet.hu/#hirek
Facebook és eseményeink:
https://www.facebook.com/xxszazadintezet/events
Ha az arcokat is szeretné látni:
https://www.youtube.com/watch?v=shL2q-goWoE

Működőképes volt bárhol, a történelem bármely szakaszában a szocializmus vagy az egész kezdettől fogva csupán egy utópia volt? Erről is beszélgettünk Joshua Muravchikkal, az amerikai neokonzervatív gondolkodóval, a SZÖVEGlegutóbbi adásában.

Kövessenek minket további felületeinken is!
Facebook és eseményeink:
https://www.facebook.com/xxszazadintezet/events

Youtube csatornánk:
https://www.youtube.com/channel/UC-wCLnEHZHruizftgUNJXaQ/videos

A beszélgetésről magyar nyelven is olvashat:
https://www.xxszazadintezet.hu/cikk/mi%C3%A9rt-volt-mindig-is-m%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sk%C3%A9ptelen-szocializmus

„Egy rendszernek, amelynek emberarcot kell adni, annak előtte mégis milyen arca volt”

Ezekre a kérdésekre is kerestük a választ beszélgetőpartnereinkkel a Félmúlt ötödik állomásán az „Emberarcú?” beszélgetésünk alkalmával.

Kövessenek minket további felületeinken is!
Weboldal és hírek:
https://www.xxszazadintezet.hu/#hirek
Facebook és eseményeink:
https://www.facebook.com/xxszazadintezet/events
Ha az arcokat is szeretné látni:
https://youtu.be/ptvf6uWGq88

A SZÖVEGnem áll meg!  - Két különvélemény, több közös pont, bal- és jobboldali kulturális stratégiákról.

Sznobizmus-e kritizálni az augusztus 20-i ünnepségeket? 
Lehetséges egy olyan nemzeti konszenzus kialakítása, melyben mindegyik politikai oldalnak egyaránt szerepe van, vajon áthidalhatók-e a meglévő közéleti töréspontok e kérdésben?

A SZÖVEG című podcast vitaműsorunk harmadik adásában aKulturális hadviselés – A kulturális hatalom elmélete és gyakorlata című könyvéről vitázik a szerző, Békés Mártontörténész-politológus és Kiss Viktorpolitológus, ideológiakutató. A beszélgetést vezeti Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója. 

A vitát Te indítod, KLIKKELJ!

Kövessenek minket további tartalmakért:
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

Folytatódik a Szöveg!

Forradalom történt 1989­­-1990-ben? Miért ábrándultunk ki a Nyugatból az elmúlt harminc évben? Miért nem mindegy, ha azt mondjuk, hogy a berlini fal ledőlt vagy ledöntöttük? Podcast adásunkból választ kapsz ezekre a kérdésekre. 

Havonta jelentkező műsorainkban az Intézetünket fenntartó Közalapítvány által kiadott egy-egy kötetről beszélgetünk vendégeinkkel. Ez alkalommal Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszort, a XX. Század Intézet főigazgatóját kérdeztük az Országból hazát – 30 éve szabadoncímű, 2020 végén megjelent könyvéről, a rendszerváltoztatásról és az azóta eltelt harminc évről. 

Elindult a XX. Század Intézet Szöveg című podcast vitaműsora! 

Az első adásban Frank Füredi Célkeresztben a határokcímű, 2021 tavaszán megjelent könyve áll a középpontban. 

Ha érdekel, hogy a konkrét fizikai határokon túl milyen más határvonalak befolyásolják életünk különböző területeit, miért van elengedhetetlen szükség a határokra, miközben egyre többen akarják lebontani azokat, és hogy a határok valóban többet jelentenek-e nekünk, magyaroknak, mint a többi népnek, akkor hallgasd meg adásunkat!  

Akik a határok mibenlétéről és jelentőségéről vitáznak: Frank Füredi szociológusprofesszor, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa és Pogonyi Szabolcs filozófus, a CEU tanszékvezetője. 

Moderátor: Baczoni Dorottya történész.  

A Szöveg havonta jelentkező podcast vitaműsor, amelyben a XX. Század Intézetet fenntartó Közalapítvány által kiadott kötetekről vitáznak meghívott vendégeink.

Folytatódott a XX. Század Intézet FÉLMÚLT című beszélgetéssorozata

Milyen identitásképző szerepe van a brit királyi családnak? Hogyan váltak annak tagjai világszerte ismert popkulturális ikonokká, és mi magyarázza irántuk a Nagy-Britannián kívül is megfigyelhető felfokozott érdeklődést? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a XX. Század Intézet FÉLMÚLT című beszélgetéssorozatának legújabb részében, amelynek a 2016-ban bemutatott A Korona, II. Erzsébet uralkodását bemutató történelmi filmsorozat adta a kiindulópontját.

A beszélgetésen Gerő András történész, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója és Baranyi Tamás Péter történész, a Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettese vettek részt. A rendezvényt Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet munkatársa moderálta.

Az élő közvetítés visszanézhető:
https://fb.watch/6j-hnACrLl/

🎧 Folytatódik a XX. Század Intézet FÉLMÚLT című beszélgetéssorozata.
2021. május 28-án harmadik adásához érkezett a XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozata. Egy történelmi témát feldolgozó, közelmúltban bemutatott filmsorozat, a 2019-es Eszmélet című cseh minisorozat adja a beszélgetés kiindulópontját. A résztvevők azt elemzik, hogy milyen szerepet játszottak a titkosszolgálatok a rendszerváltoztatás idején, milyen módon és milyen mértékben tudták befolyásolni az események menetét, és kitérnek arra is, hogy több mint 30 év elteltével mindennek milyen hatása van a rendszerváltoztatás megítélésére.

🗣 A beszélgetésen Borvendég Zsuzsanna történész, a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársa, Kónyáné dr. Kutrucz Katalin jogász, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának egykori főigazgató-helyettese és Szerencsés Károly történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára vesz részt.
A beszélgetést Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet történésze moderálja.

Kövessenek minket további tartalmakért:
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/cikk
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

ATOMHATÁS

35 évvel a csernobili katasztrófa után

Folytatódik a XX. Század Intézet FÉLMÚLTcímű beszélgetéssorozata.

2021. április 26-án második adásához érkezett a XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozata. Egy történelmi témát feldolgozó, közelmúltban bemutatott filmsorozat adta a beszélgetés kiindulópontját: a csernobili atomerőmű katasztrófájának 35. évfordulója alkalmából a beszélgetéssorozat második része a 2019-es Csernobil című nagysikerű minisorozat köré szerveződött. A résztvevők azt elemezték, hogy mi volt Csernobil szerepe az atomenergiához fűződő viszonyunk megváltozásában és az 1986-os katasztrófa mennyiben jelentett fordulópontot a zöldmozgalmak történetében.

A beszélgetésen Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, Aszódi Attila energetikai mérnök, egyetemi tanár és Mikecz Dániel politológus, a Republikon Intézet vezető kutatója vett részt. A beszélgetést Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet történésze moderálta.

Kövessenek minket további tartalmakért:
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/xxszazadintezet

Félmúlt címmel a XX. Század Intézet új, havonta jelentkező beszélgetéssorozata. Az első néhány adásban egy-egy történelmi témát feldolgozó, közelmúltban bemutatott filmsorozat adja majd a beszélgetések kiindulópontját. A nők évszázada címet viselő első adás a Mrs. America című, 2020-ban bemutatott sorozat köré szerveződött, a beszélgetőpartnerek a nőmozgalmak történetével és aktualitásaival foglalkoztak.

A beszélgetésen Schmidt Mária történész, egyetemi tanár, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet főigazgatója, Bogyay Katalin diplomata, hazánk korábbi ENSZ és UNESCO nagykövete,Bollobás Enikő irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, a rendszerváltoztatáskorabeli magyar feminista mozgalom egyik meghatározó alakja ésBaczoni Dorottya történész (XX. Század Intézet) vett részt.

A képek az MTVA tulajdonát képezik.

Kövessenek minket további tartalmakért:
Cikkek: http://www.xxszazadintezet.hu/
Facebook: https://www.facebook.com/xxszazadintezet
Youtube: https://www.youtube.com/channel/UC-wCLnEHZHruizftgUNJXaQ