Elszámolás - központosítás, lojalitás és a függetlenség ára

Nagyszínpadok sztárjai bűntetőpadokon - a magyar könnyűzene nehezített pályakörei a NER 16 évébenVendégünk lesz többek között:Jónás Vera énekes-dalszerző, 4 éve már Berlin-Budapest kétlakisággal Oláh Tzumo Árpád jazz zongorista, zeneszerzőWeyer Balázs - a Music Hungary Szövetség elnöke, a Hangvető Programigazgatója, a Budapest Ritmo világzenei fesztivál egyik kitalálója.Szerkesztő-műsorvezető: Warholik Zoltán

Elszámolás - színházi mérleg II. rész Az előző részben bemutattuk, hogyan alakította át a NER a színházi szférát a személycseréken és az intézményi hálózat kiépítésén keresztül, most pedig azt vizsgáljuk, miként formálta át a finanszírozást, a független társulatok helyzetét és a kulturális támogatások rendszerét. Vidnyánszky Attila pályája jól példázza ezt az átalakulást: a NER éveiben olyan intézményi befolyásra tet tszert, amely korábban példátlan volt a magyar színházi életben. Műsorunk második része azt mutatja be, hogyan épült fel ez a rendszer, milyen következményekkel jártak a finanszírozási döntések, és mi történt azokkal, akik kiszorultak a támogatásokból és a lehetőségekből.  Megszólalt: Barda Beáta a Trafó Kortárs Művészetek Háza egykori igazgatója, Wettstein Tibor színházfinanszírozási szakember és Upor László műfordító, dramaturg. Szerkesztő-műsorvezető: Sugár Ágnes és Szabó Edit

Elszámolás – Mi történt a felsőoktatásban? 2. rész Az egyetemi autonómia a középkor óta általánosan elfogadott és biztosított alapérték, Magyarországon azonban 2020-tól elindult az egyetemek úgynevezett „modellváltása”, és az intézmények szélsebesen veszítették el függetlenségüket. Műsorunkban Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa, Bolvári-Takács Gábor, a Tokaj-Hegyalja Egyetem volt megbízott rektora és Kirs Eszter jogász, a Corvinus Egyetem oktatója segítségével vizsgáltuk meg, hogy mi volt a szerepe a folyamatban a felsőoktatás átalakítását kormánybiztosként levezénylő Stumpf Istvánnak, és hogyan vált egyre meghatározóbbá az intézményekben a „csend kultúrája”, a „ne szólj szám, nem fáj fejem” szemlélet, az öncenzúra és az opportunizmus. Várja Önöket a szerkesztő-műsorvezető: Szabó Edit

Az építészeti kultúra leépítése II. rész. A NER egyszerre épített és rombolt. Mindkét tevékenységet a haszonszerzés szándéka jellemezte. Amit épített, többnyire silány minőségű lett, amit rombolt, értékes műemlék volt. Erről beszélgettünk Zsuppán András szakíróval, Rajki Diána építőipari elemzővel, Viasz Kádi András vállalkozóval, Bátonyi Péter műemlékvédelmi szakemberrel és Dévényi Tamás Ybl-díjas építésszel.   A szerkesztő-műsorvezető: Rózsa Péter

Vágásra ítélve - másfél évtized filmes krónikája Filmreform2026 néven idén tavasszal szakmai egyeztetések indultak a magyarfilm jövőjéről. A kezdeményezés célja a filmfinanszírozási rendszer megújításaés a Nemzeti Filmintézet működésének átalakítása. A Filmreform szinte akezdetektől a teljes filmszakmát megmozgató fórum. Résztvevői olyanjavaslatokat fogalmaznak meg, amelyek hosszú időre meghatározhatják amagyar film jövőjét. Mindezek előtt ebben az adásban visszanézt ünk arra, hogy mi történt afilmszakmával a NER évei alatt, a Filmalap, Andy Vajna, majd a Filmintézet,Káel Csaba uralta korszakában. A műsorban megszólalt két rendező: Kocsis Ágnes a Magyar JátékfilmrendezőkEgyesületének elnöke és Fekete Ibolya egyetemi oktató, mindketten a magyarszerzői film nemzetközileg is elismert alkotói, valamint Zabezsinszkij Évacasting direktor, forgatókönyvíró, dramaturg, forgatókönyv-fejlesztő. A szerkesztő-műsorvezető: Sugár Ágnes

Vibrátó - hullámzó hangok és magasfeszültség a klasszikus zene világában   Miközben filmes és színházi berkekben már elindultak az eszmecserék a NER-es kivéreztetések és traumák után, a klasszikus zene területén alkotók meglehetősen hallgatagok. Pedig itt is vannak bőven mély sebesülések. Tavaly tavasszal kis híján elvérzett az egyik legjelesebb kamarazenekarunk, az Anima Musicae. Alapítójuk, művészeti vezetőjük, G. Horváth László beszélt a "feltámadástörténetükről". Az van, ami látszik! A hazai operaéletben is az van, amit Ókovács Szilveszter láttatni enged (az eddigi közmédiára is ráhatással). Pesti igazgatása alatt hogyan sorvadt el a valaha aranykort megélt vidéki operajátszás? Tipikus, hogy vidéki operaénekesek, zenekari és kórustagok fő bevételi forrásként árufeltöltőként, zöldségesként és műkörmösként keresik kenyerüket. Dinyés Dániel zeneszerző, karmester, a Szegedi Nemzeti Színház korábbi zeneigazgatója beszélt korábbi szélmalomharcairól.

Az Elszámolás mostani adásában az irodalom, az olvasási kultúra, a könyvkiadás, a könyvterjesztés, a könyvpiac, a kortárs magyar írók  lehetőségei és az irodalmi élet intézményrendszere elmúlt 16 évben történt lerombolásáról beszélgettünk Erdős Virág, költővel, Nyáry Krisztián, kommunikációs szakemberrel,  íróval, irodalomtörténésszel és Halmos Ádámmal, a Libri Kiadó korábbi ügyvezetőjével.  A szerkesztő-műsorvezető: Váradi Júlia

ELSZÁMOLÁS - központosítás, lojalitás és a függetlenség ára a kultúrában  Színházi mérleg I. rész A szerkesztő-műsorvezető: Sugár Ágnes és Szabó Edit Hogyan alakította át a NER másfél évtizede a magyar színházi életet? Milyen szerepe volt ebben a kulturális finanszírozásnak, az intézmények átszervezésének és a vezetőcseréknek? Az Elszámolás új epizódja azt vizsgálta, hogyan változtak meg a színházi szakma erőviszonyai, és milyen következményekkel járt mindez a szakmai autonómiára és a független műhelyek működésére. A műsorban megszólalt Kristóf Luca szociológus, aki a színházi elitcserét kutatja. Jászay Tamás színházi kritikus és Keszég László színész-rendező, a Magyar Színházi Társaság korábbi elnöke. Az Elszámolás – A színházi mérleg első része a magyar kulturális élet egyik meghatározó átalakulásának hátterét és következményeit járja körül.

Autonómiarablás felsőfokon – a művészeti egyetemek alapítványosítása Az egyetemi autonómia a középkor óta általánosan elfogadott és biztosított alapelv, a hazai felsőoktatási intézmények azonban az elmúlt 16 évben fokról fokra veszítették el függetlenségüket. Hogy az intézkedések mennyire voltak jogszerűek és az egyetemek hogyan élték meg az elmúlt időszakot, azt most a művészeti felsőoktatás szemszögéből világítjuk meg. Vendégeink: Gyenge Zsolt, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense, Bolvári-Takács Gábor, aki az adott időszakban a Táncművészeti Egyetem rektora és a Művészeti Egyetemek Rektori székének elnöke volt, Németh Gábor, aki hosszú időn át tanított a Színház-és Filmművészeti Egyetem, a modellváltás idején pedig emellett rektori tanácsadóként működött, valamint Baranyi Bertold, az ELTE Közigazgatási Jogi Tanszékének oktatója, aki a modellváltás során a még el nem foglalt SZFE ügyvédjeként tevékenykedett. Szerkesztő-műsorvezető: Szabó Edit

Eltaposott spicc cipő - a hazai táncművészet 16 éve A függetlenség ára, avagy voltak-e kiutak a NER fojtogatásából? Sikeres táncművész, aki inkább kőfaragóként folytatta. Magyar-e még a Magyar Nemzeti Balett? Miért tiltatott ki a Táncművészeti Egyetem vizsgaelőadása az Operaházból?  Vendégeink:  Keveházi Gábor balettművész, az Operaház egykori balettigazgatója Duda Éva koreográfus, táncművész, a Duda Éva Társulat vezetője Szabó Réka táncművész, koreográfus, a 3 éve megszüntetett (hibernált?) Tünet Együttes alapítója Szerkesztő-műsorvezető: Warholik Zoltán

Új sorozatunk az Elszámolás - központosítás, lojalitás és a függetlenség ára, azt mutatja be, hogyan formálta át a hatalom a magyar kulturális életet az elmúlt tizenhat év során.  Ezúttal Váradi Júlia szerkesztésében és vezetésével a képzőművészet - múzeumok, galériák és alkotók - sorsát jártuk körül.  Az elmúlt 16 évben a hatalom a képzőművészet állapotát siralmassá tette, a művészeket megalázta, a múzeumok nagy részét úgyszólván halálra ítélte, a művészeti oktatást a nullához közeli állapotba tette, és a korábban sokkal magasabb szinten elismert magyar művészeti szcénát alapvetően átpolitizálta. Ezekről a fájdalmas sebekről beszélt a műsorban Hamvay Péter és Nagy Gergely kulturális újságíró, Mélyi József művészettörténész, a Képzőművészeti Egyetem tanszékvezetője és Kicsiny Balázs szobrászművész, az egyetem doktori tanácsának elnöke.

A Klubrádió új sorozata részleteiben tárja fel az elmúlt 16 év kultúrpolitikáját, azt, hogy miként épült ki a politikai lojalitásra épülő rendszer a művészeti élet számos területén. Hétről hétre bemutatjuk a filmgyártás, a színház, a könyvkiadás, a felsőoktatás, a képzőművészet, a zene, a tánc és az építészet világában tapasztalt központosítást, forráselosztási és esztétikai torzulásokat, vitatott döntéseket és döntéshozókat. És mindezek következményeit. A sorozat célja, hogy éles, de tényszerű képet adjon a kulturális tér átalakulásáról és gondolkodásra ösztönözzön mindannyiunkat a felelősség és a jövő kérdéseiről. Első rész: az építészeti kultúra leépítése - szerkesztő-műsorvezető Rózsa Péter