Sokolébresztő [Tilos Rádió podcast]

Vendégünk Orha Zoltán, témánk pedig a száztíz éve született és negyedszázada elhunyt Simonyi Károly fizikus, polihisztor, aki részt vett a Bay-féle holdradar kísérletben, megalkotta az első magyar részecskegyorsítót, majd máig használt ikonikus egyetemi tankönyveket írt, na és persze páratlan "főművét", A fizika kultúrtörténetét. S természetesen nem csak róla, hanem családjáról is szó esik, például az ifjabb Károlyról, vagyis a techmilliárdos (Sorosnál valamivel gazdagabb) Charles Simonyiról, aki kétszer is megjárta a világűrt.

Miközben minden idők legnagyobb rakétájának, a Starshipnek első orbitális startját várjuk, a legkisebb, de nem kevésbé fontos rakéták és űrmérnökök környékén is körülnézünk: hagyományainkhoz híven Székely Anna Krisztinát, a MANT főtitkárhelyettesét faggatjuk a magyar műholdszimulátor-építő és reptető idei diákversenyről, a CanSat Hungaryről. Továbbá elvarrjuk a félbehagyott Fritz Zwicky-szálat: egyik kedvenc asztrofizikusunk 1969-ben pelletekkel rakétahajtóművé alakított Napot "flesselt", ami a Föld-űrhajót néhányezer év alatt más csillagok közelébe szállíthatná. És az is kiderül, hogy mik azok a soft skillek.

Egy könyvajánló kapcsán beszélgetünk potenciálisan élethordozó exobolygókról, arról, hogy az ősleves mitől fog szonetteket írni és egy kevéssé ismert történeti érdekességről. Hogyan kerülhettek Fritz Zwicky, a legendás svájci-amerikai asztrofizikus jóvoltából másfél milliméteres alumínium pelletek Nap körüli pályára alig néhány nappal az űrkorszakot megnyitó első szovjet Szputnyik startja után?

Egy kicsit még elidőzünk a nap- és holdfogyatkozások témakörében, szót ejtve Kolumbusz trükkjéről és felgöngyölítve egy kisebb, magyar történelmi rejtélyt. Utána pedig beszámolunk a NASA aktuális űrtávcső-helyzetéről a sikeresen útnak indult Nancy Grace Roman Space Telescope-ról is, amelynek kapcsán Detre Örs Hunorral is beszélgetünk, aki ebbe a projektbe (is) bedolgozott

Társműsorvezető-avató adásunkban annak járunk utána, hogy miféle lény falja fel a Napot időről időre, de szó esik Petőfiről is, aki belenéz a Napba és ehhez még a szomszéd hegesztőszemüvegét sem kéri kölcsön, kiküldött tudósítónk pedig beszámol róla, hogy megéri-e több ezer kilométert utazni egy olyan buli kedvéért, ami csak pár percig tart.

Témánk ezúttal a geo- és klímamérnökség kérdésköre: hogyan lehetne mesterségesen szabályozni bolygónk éghajlatát, akár az űrtechnika lehetőségeinek felhasználásával?

Ebben az adásban a Szojuz-11 személyzetére, Dobrovolszkij, Volkov és Pacajev űrhajósokra emlékezünk, akik 55 évvel ezelőtt haltak meg a világ első űrállomásáról hazatérőben, miután végrehajtottak egy sikeres 23 napos küldetést - amin ott sem kellett volna lenniük.

Ismét Orha Zoltán a vendégünk, a téma pedig Marik Miklós, a iskolateremtő napfizikus, legendás egyetemi tanár és ismeretterjesztő, aki épp 90 éve született.

Témánk a 2027-re tervezett Artemis-3 küldetés, amelynek nemrég jelentették be a személyzetét. A repülés bizonyos értelemben a Holdra szállás "főpróbája" lesz, három gigantikus hordozórakétával, két holdkompszerűséggel és négy űrhajóssal. Elképesztően izgalmasnak, kockázatosnak és a program szempontjából sorsfordítónak ígérkezik.

Témánk a NASA és a Katalyst Space vállalat példátlan küldetése, amelynek keretében a Föld légköre felé tartó Swift gammacsillagászati űrtávcsövet terveznék megmenteni. Ehhez "csak" annyira volna szükség, hogy egy másik műhold megkeresse és összekapcsolódjon a teljesen passzívan sodródó teleszóppal, amelyre egyébként semmiféle dokkolórendszert nem terveztek. Ja, és persze nem feledkezünk meg a TILOS MARATONRÓL sem.

Fő témánk az idei CanSat Hungary csapatverseny, amelyet a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) bonyolít, s amelynek keretében ezúttal is középiskolások építenek önműködő üdítősdoboz-méretű műholdszimulátorokat, amelyeket aztán rakétával repítenek jó magasra, majd ejtőernyővel pottyannak vissza. Műsorunkba látogatott a verseny főszervezője, Székely Anna Krisztina, illetve két korábbi versenyző, Kis Botond, a tavalyi nyertes csapat vezetője, idén már mentor (mellékesen rakétaépítő) és Szegedi Bálint, volt döntős versenyző, veterán MANT-os, már egyetemista.

Vendégünk Orha Zoltán, az adást pedig Kármán Tódor életének és munkásságának szenteljük, aki éppen 145 éve született Budapesten. Kármán alapvető szerepet játszott a repüléstechnika és az űrhajózás létrejöttében valamint az áramlástanban, és mindig büszke volt magyar (azaz: "marsi") gyökereire.

Sok hallgatói kérdés gyülemlett fel az elmúlt évben, amelyek megválaszolására nem tudtunk sort keríteni, úgyhogy most ezeket törlesztettük. Volt itt minden a feketelyukak eseményhorizontjától a fénysebesség állandóságáig, az űrbeli vécézéstől a sportoláson át a súlytalanságbeli szexuális életig.

Szentpéteri Lászlóval megemlékezünk a múlt héten elhunyt Dr. Illés Erzsébetről, az első magyar űrkutató nőről, illetve Gagarin 65 évvel ezelőtti kiruccanásáról, a space shuttle-ről, a száz éve született Gus grissomról, s természetesen szót ejtünk az év űreseményéről, az Artemis-2 sikeresen lezárult Hold körüli útjáról is. Ezt követően pedig áttekintjük a jövőt, különös tekintettel a kínai és amerikai emberes űrrepülések jövőjére, az új űrversenyre.

Témánk a Luna-9 szovjet holdszonda, amely hatvan éve elsőként szállt le simán a Holdra. Az űreszköz pontos helye a Holdon néhány héttel ezelőttig ismeretlen volt, s éppen az évfordulón találta meg a Viharok óceánjában egy nemzetközi kutatócsoport. A szerkezet fényesen igazolta, hogy a holdporra le lehet szállni, anélkül, hogy elsüllyednénk benne, utat nyitva a későbbi emberes leszállások felé.

Adásunkban - az adás elején jelentkező technikai problémák leküzdése után - Szentmártoni Bélára, a kilencvenöt éve született legendás amatőrcsillagászra, az 55 éves Albireo Amatörcsillagász Klub alapítójára emlékezünk munkásságának avatott ismerőjével, visszatérő vendégünkkel, Orha Zoltánnal.Tracklista: 01. The Rolling Stones - Little Red Rooster (kezdődött: 00:00:26) 02. Deodato - Also sprach Zarathustra (kezdődött: 00:04:26)

A műsorban az elmúlt hetek rendkívüli fejleményeit tekintjük át az amerikai emberes űrprogramot illetően. Jared Isaacman, a NASA vezetője több fontos bejelentést is tett:  az Artemis Hold-program radikálisan újratervezett jövőjéről, a Nemzetközi Űrállomás kiszolgálására tervezett Boeing Statliner űrhajóról, illetve annak az eddigi ismereteinknél is rázósabb tavalyi repüléséről.

Pál Andrással megbeszéljük, hogy miért nehéz kicsi műholdakról "értelmesen" fényképezni a Földet, úgy hogy az ember kevés fölösleges adatot töltsön le az űrből. Továbbá a space shuttle program utolsó repülésének tizenötödik évfordulója apropóján beszélgetünk az amerikai űrrepülőgép-rendszerről, amely az első többször felhasználható emberszállító űreszközként harminc éven át meghatározó szerepet játszott az űrkutatásban. Az alapvető koncepcionális hibákkal tervezett, de mégis rendszerszerű üzemre szánt shuttle-flotta történetét számtalan hatalmas siker és két szörnyű tragédia is kísérte, amelyekről szintén szót ejtünk.

Adásunk középpontjában a Hold áll. Egyrészt megemlékezünk a történelmi, nyolcvan évvel ezelőtti Bay Zoltán-féle holdradar-kísérletről, amely az űrkutatás kezdetét jelentette. S természetesen az Artemis-2 küszöbön álló emberes holdrepülésével kapcsolatos fejleményeket is áttekintjük.

A Crew-11 személyzet egészségügyi okokból történt "evakuációja" apropóján felemlegetjük az űrkorszak történetének korábbi hasonló eseteit. Szó esik arról, hogy miért kellett a Szaljut-5 és a Szaljut-7 űrállomásról is idő előtt hazahozni egy-egy személyzetet egészségügyi okok miatt és arról is, hogy mi állhat a jelenlegi repülés megkurtításának hátterében.

Idei első adásunk témája a fél évszázaddal ezelőtt már zajló Viking-program, amelynek keretében a NASA elsőként küldött rendesen működő űrszondákat a Mars felszínére. A két leszállóegység három kísérletben éveken keresztül kereste (és egyesek szerint meg is találta) a marsi élet noymait a bolygó felszínén.

Évzáró adásunkban a kedvenc Apollo-űrhajósunkkal, a 90. életévét nemrég betöltött Rusty Schweickarttal felvett, négy évvel ezelőtti beszélgetésünket hallhatjátok sokféle érdekes témáról az Apollo-programtól az űrhajósok nemzetközi egyesületének megalapításán át a kisbolygó-eltérítésig. Utána pedig röviden áttekintjük az idei év fontosabb űreseményeit egy teljesen szubjektív válogatásban.

Szentpéteri Lászlóval számbavesszük az idei év fontosabb nemzetközi űrpolitikai fejleményeit, különös tekintettel az Európai Űrügynökség éles stratégiaváltására és a kínai-amerikai Hold-versenyre. Szót ejtünk a kínai űrállomással kapcsolatos közelmúltbeli izgalmakról, arról, hogy India mikor juttat önerőből embert az űrbe, hogy ki lesz az első német a Holdon és hogy mire jó az Artemis-egyezmény.

Ezúttal a kilencvenes évekbe utazunk vissza, amikor a Szovjetunió összeomlása utáni években elindulhatott a Nemzetközi Űrállomás "nulladik fázisának" tekinthető orosz-amerikai űrhajózási együttműködés, a példátlanul sikeres Shuttle-Mir program, amelynek keretében a NASA űrhajósai vendégeskedtek a világ első igazi modulűrállomásán.

Témánk egy közelmúltbeli cikk, amelynek szerzői nem kevesebbet állítanak, mint hogy a híres amerikai Palomar-hegyi csillagvizsgálóban a múlt század ötvenes éveiben készült fotólemezeken műholdszerűen mozgó fénypontok láthatók... évekkel az első Szputnyik felbocsájtása előtt! Mennyire komoly ez? Ezt járjuk körbe állandó szakértőnkkel, Pál Andrással, és persze ejtünk néhány keresetlen szót a 3I/ATLAS üstökössel kapcsolatos fejleményekről is.

Témánk a Hubble tension néven emlegetett kisebb-nagyobb krízis a kozmológiában: a különböző típusú csillagászati megfigyelések adatait a világot leírő elfogadott modellbe beírva eltérő értékeket kapunk az Univerzum korára, tágulásának ütemére. Hogy is van ez? Mérési hibák soráról van szó, vagy esetleg új fizikára van szükség? Körbejárjuk a kérdést

Témánk a Vénusz űrszondás kutatása. Mit tanultunk "pokoli ikertestvérünkről" az első űreszközök odaérkezése, vagyis a hatvanas évek óta? Lehet-e élet a felhők között és mire jutottak a közelmúlt és jelen európai és japán űrszondái a korábban sok vizet tartalmazó bolygó keletkezéstörténetével kapcsolatban?

Fő témánk a marsi élet lehetséges nyomairól nemrég megjelent tudományos közlemény és annak háttere. Mit bizonyít, amit a Perceverance talált, miért kell a mintákat hazahozni és miért épp most jelentették be újra a tavaly már egyszer megfuttatott felfedezést? Emellett vendégeink közreműködésével más űrös témák is terítékre kerültek: egy horvát kisműhold kalandos felélesztése és az idén (is) legmenőbb diák-űrprojektek. Tracklista: 01. György Vukán - Linda Theme, Pt. 2 (kezdődött: 01:01:09) 02. Culture - Prophesy Reveal (kezdődött: 01:01:49) 03. The Mighty Two - Fulfillment (kezdődött: 01:02:49)

Vendégünk Frey Sándor, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, akivel arról beszélgetünk, hogy hogyan halad a JUICE-küldetés a Jupiter jeges holdjaihoz, és hogy az útközben egy programhiba miatt "elveszett" űrszondával hogyan sikerült helyreállítani a rádiókapcsolatot mindössze néhány nappal egy kritikus manőver, a Vénusz megközelítése előtt.

Közkívánatra egy elmaradt adósságot pótlunk: megemlékezünk az idén 45 éves első magyar űrrepülésről, Farkas Bertalan látogatásáról a Szaljut-6 fedélzetén néhány kevésbé ismert érdekes részlet felidézésével. Felemlegetjük a politikai és technikai kontextust, az Interkozmosz együttműködés hátterét, azt is, hogy hogyan dőlt el a résztvevő országok űrrepülési sorrendje, és hogy miképp segítette a magyar küldetés tudományos programját egy elromlott hajtómű.

Jim Lovellre emlékelzünk, a múlt héten 97 éves korában elhunyt legendás űrhajósra, aki már gyerekkorában rakétát épített a haverjaival, űrhajózási témában írta a szakdolgozatát a katonai repülőakadémián, kishíján bekerült a legelső amerikai űrhajóscsoportba, majd simán bejutott a másodikba. Az ember, aki először tölötött két hetet az űrben, elsőként látta közvetlen közelről a Holdat, és persze az Apollo-13 parancsnokaként is vitézkedett. Emlékét megőrizzük!

Témánk egy formabontó javaslat, ami a tudomány mestertrolljától, Avi Loebtől származik. A 3I/Atlast, vagyis a harmadik bizonyíthatóan csillagözi eredetű üstököst talán meg lehetne közelíteni jövőre, a Juno Jupiter-szonda pályájának módosításával. Miért érdekes ez az üstökös, vagy az-e egyáltalán, mennyire kell komolyan venni azokat az ötleteket, hogy esetleg nem is természetes eredetű, és megérné-e a megközelítése miatt feláldozni egy remekül működi Jupiter-szondát? Kiderül az adásból.

Az Axiom Mission-4, vagyis a HUNOR-program küldetésének sikeres végrehajtása és Kapu Tibor visszatérése apropóján "exkluzív öninterjút" hallgathattok. Dr Mzperix (vagyis Vincze Miklós) elmeséli a gázbolygók légkörzését modellező Differential Rotation on a Sphere űrkísérlet történetét, nehézségeit és sikeres végrehajtását, amely elképesztő cspatmunkát igényelt Földön-égen egyaránt.

Pál Andrással beszélgetünk mindenféle űrös témáról, ezúttal kötetlenül. Emlegettük az ISS-ről lefényképezett vörös lidércet, és az ugyanott zajló, ugyanilyenekre vadászó magyar megfigyelőprogramot,  megemlékeztünk kedvenc műholdunkról, a GRBAlpháról (2021-2025), elmerengtünk a NASA űrtávcsöveinek jelenéről és jövőjéről, az ISS különleges pályájáról, és arról, hogy egy rövid ideig egyszerre húsz ember tartózkodott 100 km fölött, köztük egy magyar és egy Irakot megjárt mesterlövész.

Témánk ezúttal az űrhajózásban olyannyira megszokott halasztások kérdésköre: a rakéták nem mindig indulnak el időben, de ez nem is meglepő egy ennyire komplex rendszernél. Ennek apropóján megemlékezünk az STS-35 küldetés 35 évvel ezelőtti útjáról, ami úgy vonult be a történelembe, mint a legtöbbet halasztott személyzetes űrutazás.

Folytattuk Pál Andrással az űrszemét tematikát: ahogy egyre több műholdat állítunk Föld körüli pályára, bekövetkezhet-e olyan ütközéslavina, aminek hatására tönkremegy egy csomó műhold, és elzáródik számunkra a világűrbe vezető út? Ilyen és hasonló kérdéseket tárgyaltunk meg, és persze röviden megemlékeztünk Farkas Bertalan 45 évvel ezelőtti startjáról is.

A több mint fél évszázad után a Föld légkörébe visszatérő és a hétvégén az Indiai-óceánba zuhant pórul járt Vénusz-szonda kapcsán Pál Andrással beszélgettünk a szovjet Venyera-programról, a Vénusz bolygó furcsaságairól, na és arról, hogy miért és hogyan "esnek le" a műholdak.. Elmélkedünk arról, hogy milyen tényezők határozzák meg, hogy mennyi idő alatt pottyan le egy grapefruit-szputnyik, űrállomás, lézervisszaverő üveggolyó, vagy épp eltévedt Vénusz-szonda a Föld körüli pályáról.

Témánk ezúttal a K2-18b exobolygó, és azok a friss eredmények, amelyek szerint potenciálisan életre utaló molekulákat mutattak ki a James Webb Űrtávcsővel annak légkörében. Valóban ott van-e a dimetil-szulfid, s ha igen, abból követhezik-e egyértelműen az élő szervezetek jelenléte? Végül Rakétafüst kollégát, kilencéves asztrobiológia-szakértőnket is megszólaltattuk arról, hogy szerinte milyen életformák létezhetnek az Univerzumban.

Témánk az amerikai űrhajózás jövője: Trump csillagos-sávos lobogót akar a Marson látni, de közben Jared Isaacman, a NASA következő igazgatója a Holdat sem hanyagolná. Az űrügynökség költségvetése viszont jelentősen csökkenni fog, s ennek a tudomány láthatja kárát. Teljesen elkészült űrteleszkóp maradhat a Földön és a Marson évek alatt összeválogatott kőzetgyűjtemény hazahozása is tovább csúszhat, miközben persze a kínaiak sem tétlenkednek. Mit lehet kiolvasni a tealevelekből?

Két héttel elébe menve a kerek, 55. évfordulónak, témánk az Apollo-13 legendás küldetése. Mi történt, hogyan történt 1970-ben, miért hiúsult meg az emberiség harmadik Holdra szállása? Milyen malőrök és figyelmetlenségek láncolata vezetett az űrhajó felrobbanásához és milyen tanulságokat lehetett levonni az űrhajózás történetének talán legizgalmasabb hetéből?

Vendégünk Székely Anna Krisztina, a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) főtitkárhelyettese, témánk pedig a középiskolások számára meghirdetett CanSat "madjnem-műhold" építőverseny jelenlegi állása, és várható eseményei. Továbbá más, a tizenéveseket célzó "űrös" projektek is szóba kerülnek az űrpályázattól az űrtáborig, s miközben a nagy kérdést boncolgatjuk, hogy miért megy még mindig túl kevés lány természettudományos pályára, megemlítjük Illés Erzsébet, az első magyar űrkutató nő munkásságát és példáját, illetve a róla szóló könyvünk terveit.

A Firefly Aerospace magáncég Blue Ghost űrszondája sikeresen leszállt a Holdra, a Válságok tengere nevezetű bazaltsíkságra. Ennek apropóján állandó szakértőnkkel, Pál Andrással (illetve a fórumozó és betelefonáló közönséggel)  azon merengtünk el, hogy miért is indult mostanában ilyen sok űreszköz a Hold fellé, mikor jár ott újra ember, és miért "vesztegetjük az időnket" égi kísérőnkön, ha egyszer a Mars a távlati cél?

Közkívánatra a fekete lyukak kerültek terítékre. Mik azok, léteznek-e a valóságban, vagy csak az elméleti fizikusok képzeletében, s hogyan jöntnének egyáltalán létre? Miért "áll meg az idő" az eseményhorizonton, és átjuthatunk-e a túloldalra anélkül, hogy spagettizálódnánk? Van-e meztelen szingularitás? Ilyen kérdéseknek eredtünk nyomába.

Ezúttal a múltba tekintettünk, hatvan évvel ezelőttre. 1965 sorsfordító éve volt az űrhajózásnak: lényegében ebben az évben tanult meg az Emberiség igazán űrhajózni. Ma már felfoghatatlan, mennyi elsőség fért bele abba a tizenkét hónapba az első űrsétáktól az első űrrandevúkig, a Mars felszínének első közeli lefényképezéséig, a műholdas távközlés forradalmáig és "majdnem sikeres" automata Holdra szállásokig és Vénusz-landolásokig. Hogyan történhetett meg mindez szinte egyszerre, s mi ebből a tanulság 2025-re nézve?   Tracklista: 01. Patrick Lynen - Einführung zum luziden Träumen & Wichtige Fakten zum luziden Träumen.1 - Luzides Träumen: Träume, was du träumen willst (kezdődött: 00:01:38) 02. Sematic4 - Stasis (kezdődött: 01:01:00)

A téma ezúttal a földi eredetű értelmes élet nagyon hosszú távú lehetséges sorsa volt. Elborult elmélkedés a többgenerációs telepes-űrhajókról, hibernálásról, replikálódó Neumann-szondákról és hasonló távoli, de a természeti törvényekkel összeegyeztethető lehetőségekről, amelyekre egyszer talán majd hagyatkozhatunk, "ha meghal a Nap". A Sokolébresztő első adása a vadonatúj stúdióból, fűszerezve néhány apróbb technikai gikszerrel.Tracklista: 01. The Rolling Stones - Little Red Rooster (kezdődött: 00:55:10)

A NASA Kennedy Űrközpontjában dolgozó Bartha Bencével beszélgettünk arról, hogy milyen sérüléseket találtak az Artemis-1 tesztrepülés után az Orion űrhajó hőpajzsán és hogy miért csúszik emiatt 2026-ra az amerikai űrhajósok visszatérése a Hold térségébe. Pál Andrással pedig végignéztük, hogy mi várható a 2025-ös év során az űrben, ami azért holdutazás nélkül is elég izgalmas lesz. Ha embereket nem is, de guruló és szökdécselő eszközöket szép számmal láthatunk majd a Holdon, új nagyrakéták röppennek majd fel, és remélhetőleg az első űrbéli rakéta-tankolásnak is tanúi lehetünk idén.

A Sokolébresztő. 200. (karácsonyi) adásunk vendége Orha Zoltán volt, fő témája pedig a betlehemi csillag: lehet-e csillagászati magyarázatot találni a bibliai égi jelenségre a bolygómozgások vagy akár a korabeli egyéb feljegyzések alapján, s mi köze mindehhez Ponori Thewrewk Aurélnak (1921-2014), a legendás magyar csillagász-polihisztornak és ismeretterjesztőnek? Hogyan lehetett a negyvenes években doktorizni a Biblia csillagászati vonatkozásaiból, miként állította meg Józsué a Napot az égen, és mit kereshetett a Krisztus születésének megtörténtéről tudosító égi jelenség "Kr.isztus előtt" 7-ben?

Szinte jubileumi, 199. adásunkban - hallgatói kérésre - kedvenc űrös-kozmikus-tudományos, "sci", "fi", és "sci-fi" könyveinket szakértettük meg állandó, de régen hallott szakértőnkkel, Werner Norberttel. Bár az adásidő nem kegyelmezett, a NASA várható közeljövőjének megszakértése után azért szóba került Carl Sagan feledhetetlen Kapcsolatától Cixin Liu Háromtest trilógiáján át Fred Hoyle, Isaac Asimov és Arthur C. Clarke egy-két könyvéig sok kedvenc. Nem mulasztottuk el megemlíteni Stephen Baxtert és Andy Weirt. S persze méltattuk a "non fiction" kategóriában például Avi Loeb Földnkívülijét, Oriana Fallaci legendás Apollós riportregényét (Ha meghal a Nap), Gene Kranz Houston, baj van című alapművét, illetve Tom Wolfe-tól Az igazakat. De mindezzel még csak a felszínt kapargattuk, így például A gyermekkor vége, A galaxis útikalauz vagy épp Az idő rövid története szóba se került, pedig igény az lett volna rá.

Űrtörténeti jellegű adásunkban a nukleáris rakétahajtóművek története kerül terítékre. Már a negyvenes évek végén felmerült, hogy az űrutazás céljaira a maghasadáson alapuló hajtóművek lényegesen hatékonyabbak lehetnének, mint a "szokásos" kémiai reakciókon alapuló rakéták. Az ötvenes évektől a hetvenesekig meg is épült több földi tesztpéldány a NASA és az Atomenergia Bizottság közös NERVA-programjában, s csodálatos tervek születtek holdbázisokról és a hetvenes-nyolcvanas évekbeli emberes marsutazásról. Bár a földi tesztek végül teljes sikernek bizonyultak, a NERVA mégsem jutott el a világűrbe, s azóta sem járt ott nukleáris hajtómű.

Lajka kutya űrrepülésének hatvanhetedik évfordulója apropóján áttekintjük, hogy mi mindent köszönhet az űrkutatás az állatokkal a fedélzeten végrehajtott kísérleti űrküldetéseknek. Kiderül, hogy milyen állatok érték el először az űrt, mit kerestek teknősök a Hold térségében és laknak-e ott földi eredetű bacik vagy medveállatkák. Sőt, arra is fény derül, hogy milyen állatok élték túl a Columbia űrrepülőgép 2003-as felrobbanását, és hogy ennek mi köze lehet a marsi élethez?

Ebben az adásban vágatlanul meghallgathatjátok az idei HungaroConon megrendezett kerekasztalunkat a téridőről és a Star Trek fizikájáról, benne Kasza Magdolnával és Horváth Ádám Tamással. Hogyan lehet "megvárható idő alatt" akár több tízezer fényévet utazni? Ki lehet-e cselezni azt a törvényt, hogy nem haladhatunk a fénynél gyorsabban?  Ezek megtárgyalása előtt esik néhány szó a SpaceX Starshipjének történelmi tesztrepüléséről is, amely hatalmas lépést jelentett minden idők legnagyobb űrrakétájának teljes újrafelhasználhatósága felé.

A szokatlanul fényesnek és látványosnak ígérkező, épp felénk járó C/2023 A3 Tsuchinshan-ATLAS "szabadszemes" üstökös apropóján Orha Zoltánnal beszélgettünk erről az égi vándorról, illetve a Naprendszer parányi piszkos hógolyóiról általában. Hogyan és hol lehet megfigyelni a jelenséget, s egyáltalán:  milyen egy üstökös szerkezete, honnan jönnek, s a csillagászok és űrkutatók hogyan jöttek rá minderre? S természetesen az üstökösök kultúrtörténeti vonatkozásai sem maradhattak ki.

Témánk egyrészt a Föld új, ideiglenes "második holdja" a 2024PT5 jelű aszteroida, amit néhány hónapon át látunk vendégül. Hogyan került ide, és miért megy el a Föld közvetlen vonzáskörzetéből két hónapon belül? Utána pedig pedig Detre Örs Hunorral, azúttal mint a CanSatLab laborhálózat ötletgazdájával beszélgetünk, folytatva a két héttel ezelőtt megkezdett CanSat-tematikát - ezúttal az űreszköz-építő diákokat segítő önkéntes laborok szemszögéből.

Fő témánk a hamarosan induló 2025-ös CanSat verseny, amelyet a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) szervez, s amelynek keretében idén is kiderül majd, hogy középiskolás gyerekek megfelelő mentorálással saját fejlesztésű űreszközöket tudnak építeni. Erről beszélt Székely Anna Krisztina, a MANT főtitkár-helyettese, és állandó szakértő barátunk Pál Andris is, aki ezúttal mint CanSat-mentor szerepelt a műsorban. Emellett természetesen szó esett az elmúlt napok legfontosabb űreseményeiről is, különös tekintettel az első magánűrsétára és az első űr-Föld hegedűkoncertre.

A téma ezúttal a félbemaradt, de korát messze megelőző Dyna Soar-program, az amerikai légierő egyszemélyes katonai űrrepülőgépe, amelyet még az ötvenes években kezdtek kifejleszteni. A csupaszárny űrsikló a tervek szerint képes lett volna ellenséges műholdakat ártalmatlanítani, barátiakat szervízelni, sőt, talán még földi célpontokat bombázni is. Igaz, végül sohasem repült, de a projekt tanulságaira máig építenek a szárnyas űreszközök tervezői. Tracklista: 01. The Rolling Stones - Little Red Rooster (kezdődött: 00:00:20)

Orha Zoltán társaságában felidéztük tudományos és médiatörténeti aspektusból is a negyedszázaddal ezelőtt, vagyis 1999. augusztus 11-én bekövetkezett feledhetetlen magyarországi teljes napfogyatkozást. Emellett szót ejtünk néhány történelmi fogyatkozásról is a bibliai időktől a Honfoglaláson és Mátyás király korán át egészen Petőfi szemfájásáig. Végül megvizsgáljuk, hogy mikor és hova érdemes utazni Európában, ha ilyesmit akarunk látni a következő években.

Szót ejtünk potenciális marsi életnyomok szenzációs felfedezéséről, amit a Perseverence marsjáró tett a minap a vörös bolygón. Utána pedig Dr. Mátyás Bencével beszélgetünk, aki a Genesis űripari startup vezetője. Bencéék egy kísérleti teherűrhajó fedélzetén egy saját fejlesztésű inkubártorban apró biológiai mintákat küldenek majd fel egy olyan spéci Föld körüli pályára, ahová ember (sőt, emberi DNS) eddig még nem merészkedett.Tracklista: 01. Dixon - Little Red Rooster (kezdődött: 00:56:30)

Témánk a múlt héten startolt GRBBeta asztrofizikai kisműhold, amelynek kifejlesztésében állandó szakértőink, Pál András és Werner Norbert vezető szerepet vállaltak. A Sokolébresztő hivatalos Második Kedvenc Műholdját ráadásul az ESA vadonatúj Ariane-6 rakétája állította pályára első repülésén. Minderről alaposan kikérdeztük Pál Andrást az adásban.

Témánk ezúttal a sokéves késéssel végre első emberes útjára indult új amerikai űrhajó, a Boeing Starliner, és annak viszontagságosra sikeredő, igencsak meghosszabbított kétszemélyes küldetése. Miért szivárog a hélium, és veszélyben vannak-e az űrhajósok? Hogyan alakulhatott ki egy akkora pechszéria, mint ami a tapasztalt Boeing konszern Apollo-alakú űrhajóját övezi, miközben a konkurencia sikert sikerre halmoz?

A Sokolébresztő vendége Dr. Bodó Zsófia Münchenből, aki a munkájáról, az európai globális műholdas helymeghatározó-rendszerről, a Galileóról mesél nagyon érdekeseket. Hogyan lehet műholdak segítségével centiméteres pontossággal megállapítani a helyzetünket, s mivel telnek a Galileón dolgozó fejlesztők és irányítók napjai? Kiderül legújabb adásunkból!

Visszatérő vendégünkkel, Szentpéteri Lászlóval szokásunkhoz híven Ázsiára tekintünk, ezúttal a Hold kapcsán. Mit művel a Csang'e-6 űrszonda a Hold túlsó oldalán? Hogyan halad a kínaiak Nemzetközi Holdbázis-projektje? S vajon mikor lesznek indiai, japán és kínai űrhajósok a Holdon? Ez is kiderül az adásból.

Témánk a kilencven évesen űrugrást végrehajtó Edward Dwight, akit már a hatvanas években majdnem kiválogattak a világ első fekete űrhajósának, mégis csak most jutott föl. Sok érdekes témakört érintünk: az afro-amerikai űrhajósok és űrkutatók történetét a déli államokban működő lNASA-központokban, az idősek űrrepülését illetve az űrturizmust.           Tracklista: 01. The Qualitons - Aua (kezdődött: 00:00:13) 02. Patrick Lynen - Einführung zum luziden Träumen & Wichtige Fakten zum luziden Träumen.1 - Luzides Träumen: Träume, was du träumen willst (kezdődött: 00:00:33)

Témánk az elmúlt napok-hetek élénkülő naptevékenysége, geomágneses viharai, illetve a mostanában hazánkból is észlelhető sarki fényjelenségek. Vendégünk a téma szakértője Barta Veronika, a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Minden kiderül: hogyan jön létre a sarki fény, mitől függ, hogy milyen színűnek látjuk, és kell-e tartanunk a GPS bekrepálásától vagy épp az önvezető traktorok lázadásától geomágneses vihar idején?

Ezúttal az a kérdés kerül terítékre, hogy mikor jut végre ember a Marsra, vagy legalább mikor hoz haza egy-két kődarabot a vörös bolygóról egy űrszonda? Van-e reális esélyünk arra, hogy megtaláljuk a marsi élet esetleges nyomait a következő egy-két évtizedben? S melyik országnak (vagy melyik cégnek) a lobogója lesz először kitűzve a kősivatagban Naprendszerünk negyedik bolygóján?

Ezúttal állandó szakértőnk, Pál András tette tiszteletét az adásban, s beszámolt a kedvenc műholdunkkal, a GRBAlphával kapcsolatos legfrissebb fejleményekről (például hogy immár Sokolébresztő-reklámot is sugároz). Továbbá a világ legkisebb asztrofizikai műholdjának startra készülődő utódjáról, a GRBBetáról is megtudhatunk ezt-azt, sőt, még a CanSat-verseny döntőjéről is.

Témánk ezúttal az alig két hete elhunyt legendás űrhajós, a világ leggyorsabb embere, a Holdra szállás főpróbálója, az első és utolsó szovjet-amerikai űrrandevú egyik parancsnoka, a feledhetetlen Thomas P. Stafford.

Témánk ezúttal a hatvanas évek szovjet és amerikai holdszondái, amelyek először hajtottak végre sima leszállásokat egy másik égitesten. Hogyan sikerülhetett mindez a korabeli technológiával, ha láthatóan manapság sem kis problémát okoz a világ űrmérnökeinek az automatikus landolás a Holdon?

Vendégünk Orha Zoltán, témánk pedig igencsak "időszerű": maga az Idő. Hogyan alakult ki a tudomány időfogalma, s milyen praktikus problémákkal szembesültek ennek során a tudósok a szökőévek bevezetésétől a relativitáselmélet paradoxonjaiig? S végül: mi ad irányt az időnek? Ilyen kérdésekre keressük a választ.

Vendégünk Bérczi Szaniszló, aki harminc évvel ezelőtt hozott haza a NASA-tól az Apollo-programban gyűjtött kölcsön-holdkőzetmintákat. Érkezésükkel megkezdődött a magyar holdkőzet-kutatás, s megalakult a Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Űrkutató Csoport, amely azóta sok felfedezést tett, még potenciális életnyomokat is találtak marsi kőzetekben.

Témánk egy 1985-ös űrrepülés, amelynek során az egyik űrhajós megfenyegette a földi irányítást: ha nem hagyják, hogy megjavítsa bedölglött kísérletét, ő vissza sem jön. Ezt csak egyféleképpen tudta volna garantálni, a levegő kiengedésével, ami persze a teljes személyzet azonnali halálát is jelentette volna. Megvizsgáltuk a rendkívüli történet hátterét, előzményeit és következményeit, illetve üzenetét napjaink "részmunkaidős" űrhajós-programjai számára.

Ezúttal egy nem mindennapi, középiskolásoknak való diákverseny, a CanSat Hungary a témánk, amelyben tizenéves lányok és fiúk szerezhetnek közvetlen tapasztalatot "majdnem-űreszközök" tervezésében és építésében, amelyek aztán kisméretű rakétákon valóban felröppennek.  Mikrofonvégre kaptuk Arnócz Istvánt, a Magyar Asztronautikai Társaság főtitkárát, "Webb-fejlesztő" barátunkat Detre Örs Hunort, aki szintén részt vesz a diákok mentorálásában, sőt a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség (IAF) frissen megválasztott alelnökét, Michal Brichtát is, akit Szlovákia űrkutatásáról is beszámoltattunk.

2024-es első adásunk vendége Szentpéteri László, az Űrvilág alapító-főszerkesztője, témánk pedig a kelet-ázsiai űrfejlemények, elsősorban a mostanában sikert sikerre halmozó indiai űrprogramokra fókuszálva. A világ legnagyobb népességű országa a közelmúltban űrszondát küldött a Hold felszínére, a Nap vizsgálatára, sikerrel halad az önálló személyzetes űrhajók kifejlesztése felé is, s a közeljövő várható indiai űreseményei sem kevésbé izgalmasak.

Eklektikus ünnepi adásunkban, melyet hallgatói kérdések ihlettek, szót ejtünk a húsz éve kudarcot vallott legutóbbi életkereső Mars-szondáról, az Európai Űrügynökség történetéről és felcsendül az első hangszeres zene is, amit ember játszott a világűrben: a Jingle Bells egy német szájharmonikán előadva, Wally Schirra ihletett 1965-ös tolmácsolásában.S azt is megtudhatjuk, hogy van-e a Holdon Mikulás.

Témáink ezúttal a SETI-nek, vagyis a földönkívüli intelligencia keresésének története és trendjei. Erről Almár Iván csillagász-űrkutatóval beszélgetünk, aki szinte a kezdetektől "testközelből" átélte, sőt alakította a SETI fejlődését.

Ismét egy, a közelmúltban elhunyt legendás űrhajósra emlékezünk, ezúttal Thomas Ken Mattinglyre, aki majdnem a viszontagságos Apollo-13 küldetésen repült, de az űrorvosok az utolsó napokban kitették őt a személyzetből, így aztán végül a sikeres Apollo-16-on látogathatta meg a Hold térségét. Utána pedig a space shuttle program hőskorának igazi alapemberévé vált.

Adásunkban a múlt héten elhunyt legendás Apollo-űrhajós, Frank Borman életéről és munkásságáról emlékezünk meg. Az emberről, aki ötéves kora óta szinte semmi mást nem akart csak repülni, de akinek mégis mindig a kötelesség volt az első. Az űrhajósról, aki elsőként bizonyította be, hogy lehetséges két hétig élni az űrben, aki először pillanthatta meg társaival a Hold túlsó oldalát, és aki végül meggyőzte a Kongresszust arról, hogy adjanak az űrprogramnak még egy esélyt.

Témánk ezúttal a biomimetika, vagyis az a tervezési módszer, amelyben növényektől és állatoktól lesnek el műszaki megoldásokat a mérnökök és a kutatók. Szó esik többek között gekkótalpakat utánzó ragszalagról az űrálloműson, juharmag-szárnyprofilokról marsi drónokon, illetve bolygófelszíneken araszoló gépkígyókról is.

Ezúttal olyan hazai szakembereket szólaltattunk meg, akik fontos részt vállaltak az ESA feledhetetlen Rosetta-programjában, minden idők egyik legbonyolultabb űrszondás küldetésében, amely 2014-ben elsőként hajtott végre pályára állást egy üstökösmag körül, és leszállást annak felszínére. Horváth István és Pálos Zoltán eredeti projekt-résztvevők elmesélték a Csurjumov-Geraszimenko üstökös megközelítésének sikereit és nehézségeit, különös tekintettel a mosógép nagyságú leszállóegység magyar fejlesztésű fedélzeti számítógépének titkaira és nélkülözhetetlen szerepére.

Az adásban elhangzik szinkronizált interjúnk Avi Loeb professzorral a Harvard Egyetemről, aki nyáron expedíciót vezetett a Csendes-óceánra, hogy begyűjtse az első bizonyítottan Naprendszeren kívüli eredetű meteorhullás apró repeszdarabjait. Mi több, a tengeraljzaton talált kozmikus gömböcskékről még azt sem tartja kizártnak, hogy mesterséges eredetűek.

Ezúttal az elmúlt közel egy évben felgyülemlett, emailben érkezett hallgatói kérdések megválaszolásának veselkedünk neki, rendkívül érdekes felvetésekkel a a gravitációs hullámoktól át a az idő irányának problémáján át a távoli jövő földlakóinak küldött üzenetekig.

Témánk ezúttal a meteorológiai klímakutató műholdak törénete és munkássága, illetve a velük szoros kapcsolatban álló Nap-megfigyelő űreszközök, melyek együtt szolgáltatnak felbecsülhetetlen (életmentő) adatokat a Nap-Föld kapcsolatok megértéséhez.

Témánk a napok aktuákis "mini-űrversenye" az orosz Luna-25 és az indiai Csandraján-3 szondák között, melyek azért indultak útnak, hogy elsőként érjék el a Hold vízjeget rejtegető déli sarkvidékét. A Luna-25 sajnos már kiesett a versenyből, de milyen is volt ennek az űreszköznek a viszontagságos története és mi vezetett a becsapódásához? Kiderül az adásból!

Ezúttal Szentpéteri Lászlóval vesézzük majd ki az 1992-ben jóváhagyott 921-es Projektet, amellyel Kína vált a harmadik olyan országgá, mely önerőből embert juttatott a világűrbe. Mi történt azóta és hogyan fest a jelenlegi ázsiai kozmikus jövőkép? Hogyan halad India tervezett emberes űrprogramja és mi a helyzet a többi versenyzővel arrafelé? Kiderül az adásból!

Boross Katalin doktornő és Szentpéteri László társaságában folytattuk a májusban, a 158. adásban megkezdett űrorvostan-téma kitárgyalását. Milyen egészségügyi nehézségek és veszélyek várnak a jelen és a jövő hosszú távú űrrepüléseire vállalkozó személyzetekre, illetve hogyan fogjuk így "teleszülni a Naprendszert"? Mi a helyzet a vérrögökkel, a szív- és érrendszeri rendellenességekkel, vagy a zuhanyzással a világűrben? És vajon lesznek olyan testileg-lelkileg egészséges emberek, akik elindulnának egy egyirányú Mars-utazásra?

Honnan tudjuk, hogy az Univerzum véges idővel ezelőtt, nagyjából 13,8 milliárd évvel ezelőtt egy forró "tűzgömbszerűségben" született? A válasz talán meglepőbb, mint gondolnánk, s az is kiderül, hogy űreszközök nélkül nem tudhatnánk ilyen bizonyossággal még azt sem, hogy egyáltalán megtörtént-e az Ősrobbanás.

Témánk ezúttal Konkoly Thege Miklós (1842-1916) csillagász, meteorológus, mérnök, zeneszerző, vagyis az egyik utolsó igazi polihisztor kalandos élete, munkássága és napjainkig kiható öröksége, amelynek felderítésében Orha Zoltán és Rakétafüst kolléga voltak segítségünkre.

Vandégeink Szalai Sándor professzor és Horváth István, akik a KFKI-ban kollégáikkal a nyolcvanas években kulcsfontosságú műszereket fejlesztettek a Halley-üstököst megközelítő VEGA-1 és -2, és a Mars holdjához indított Fobosz-szondákra. Ez a csapat alkotta meg a világ első valódi "űrrobotját" is, amely nélkül lehetetlen lett volna a mogyoró alakú üstökösmag lefényképezése. Mi történt a Fobosz-űrszondákkal, és mi lett a Marsz '94 programhoz tervezett "magyar agyú" autonóm marsrover sorsa? Kiderül az adásból!

Bartha Bencével, a Kennedy Űrközpont mérnökével beszélgettünk izgalmas életéről és munkásságáról. Bence 2008 óta részt vett a space shuttle-től egészen az Orionig, a Dragonig és a Starliner-ig minden olyan űrhajótípus minőségbiztosításában, ami azóta embert szállított a Föld körüli pályára az Egyesült Államokból!

Témánk az űrorvostan: milyen orvosi és pszichológiai problémákkal szembesülnek az űrhajósok az űrben? Mire számíthatnak a Hold-, pláne a Mars-utazó személyzetek? Ezen kérdéseket és másokat Dr. Boross Katalinnal (aki neurológus rezidens, leendő űrorvos), és visszatérő űrszakértőnkkel, az Űrvilág portál alapító főszerkesztőjével Szentpéteri Lászlóval boncolgattuk az űrorvostan forradalmát is elhozó Skylab-űrállomás startjának 50. évfordulója, illetve Tyereskova korszakalkotó útjának közelgő 60 esztendős jubileuma apropóján.

Vendégünk Nagy Szabolcs, Szabi, akit leginkább a Spacejunkie csatorna egyik "frontembereként" ismerhettek, de nemzetközi elismertségre Space Station Guys-ként tett szert: részletgazdag ISS-fotókat készít a kertből! Mik a buktatói egy hatalmas sebességgel átsuhanó űrszerkezet földi fényképezésének? Erről, Szabiék szenzációs amerikai űrtúrájáról, az ismeretterjesztés fontosságáról, a Starshipről és sok másról is szót ejtettünk.

Témánk a Jupiter jégholdjai felé sikeresen elstartolt európai JUICE (JUpiter ICy moons Explorer) űrszonda döbbenetesen izgalmas küldetése és persze az ebben való magyar részvétel. Ehhez az információkat pedig nem más szolgáltatta, mint Frey Sándor, aki a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársaként kapcsolódott a programhoz, sőt még Horváth Istvánt is felhívtuk, aki a Wigner Kutatóközpontban vett részt a szonda egyes elektronikai rendszereinek fejlesztésében.

Vendégünk Detre Örs Hunor, akit már ismerhetnek hallgatóink mint "Webb-fejlesztőt" Heidelbergből. Most azonban nem magáról az űrteleszkópról beszélgetünk, hanem arról, hogy hogyan kell elképzelni az űrkutatói illetve űrmérnöki fejlesztő- és kutatómunkát a hétköznapokban? Hogyan, milyen hosszadalmas és komplex tervezési tesztelési és gyártási folyamatok során lesz az őrült ötletekből valódi, működő űreszköz?

Témánk a híres-hirhedt Fermi-paradoxon és lehetséges feloldásai. Hol van mindenki? - Kérdezte Enrico Fermi, a legendás fizikus a los alamosi kutatóintézet kantinban, arra utalva, hogy ha Tejútrendszerünk százmilliárd csillaga közül a miénk egyáltalán nem valami különleges, akkor miért nem látjuk-halljuk a szuperfejlett földönkívüli civilizációk ilyen-olyan nyomait a szerte világűrben. Vagy észleljük ezeket, csak nem értjük? Esetleg mi vagyunk az elsők, vagy a legutolsók? Avagy egy kozmikus "állatkertben" vagyunk védett faj, amit senki nem akar háborgatni?

Vendégünkkel Orha Zoltánnal, aki csillagász, újságíró, és a tévés tudományos ismeretterjesztés jelentős alakja, legkedvesebb témájáról beszélgettünk, ami nem más, mint Kulin Györgynek (1905-1989), mindenki Gyurka bácsijának elképesztően sokoldalú munkássága: a magyarországi amatőrcsillagászat megteremtésétől a távcsőtükrök csiszolásán és kisbolygók felfedezésén át a sci-fi regényírásig és azon túl.

Idén először tette tiszteletét az adásban Werner Norbert, aki elmesélte, hogy mit látott-hallott a Columbia űrrepülőgép tragédiájának huszadik évfordulójára szervezett izraeli űrkonferencián. Azt is megbeszéltük, hogy milyen újdonságokat tanultunk a legnagyobb és legkisebb csillagászati űreszközök segítségével a legősibb galaxisokról, az eddig megfigyelt leghatalmasabb gammafelvillanásról és úgy általában a világegyetemről.

Kilövés! Aki rendszeresen hallgatja a Sokolébresztőt, az tudja: vesszőparipánk, hogy a rakétákat nem kilövik, hanem indítják. De lehet-e az űrbe juttatni terheket óriási ágyúkkal, ahogy ezt Verne is javasolta annak idején? Az aztán valóban kilövés lenne. Szóba kerül a korszakalkotó francia ős-sci-fi, a nácik V-3 ágyúja és a kanadai-amerikai HARP projekt, melynek keretében csakugyan elérték lövedékekkel a világűrt. Sőt, még egy atomrobbantás repeszdarabjaként kirepült "csatornafedelet" is meggyanúsítunk azzal, hogy talán elhagyta a Naprendszert még a Szputnyik-1 startja előtt.

Röviden megemlékeztünk Ivanics-Rieger Klaudiáról, barátunkról, a Bakonyi Csillagászati Egyesület egyik alapítójáról. Utána pedig a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) műhold küldetése került terítékre, amelynek fejlesztésében állandó szakértőnk Pál András is részt vett, és már lassan öt éve keresi az exobolygókat. Ráadásul nemrég talált egy TOI 700 e nevezetű, helye alapján potenciálisan lakható, és méretét tekintve szinte a Földdel teljesen megegyező bolygót.

Magánűrséta, szondazápor a Holdra, európai küldetés a Jupiter holdjaihoz, japán csilliárdos és haverjai a Hold körül. Témánk az év első adásában mi más is lehetne, mint hogy mi minden várható az űrtevékenységben 2023-ban. Izgalmas évnek ígérkezik ez is!