Civil Tudomány

Mai műsorunkban a Tévelygő vikingek, avagy az égbolt-polarizációs viking-navigáció lépéseinek pszichofizikai vizsgálatáról hallhatnak két fiatal kutató Farkas Alexandra és Száz Dénes előadásában, mely a Magyar Biofizikai Társaság Fotobiológiai Szekciója 2014. december 15-i miniszimpóziumán hangzott el.A két fiatal kutató érdeklődésének középpontjában a vikingek navigációs technikája áll, hiszen a viking hódítások idején sem a mágneses iránytűt, sem a ma elterjedt időmérő eszközöket sem ismerték, mégis a feljegyzések és régészeti leletek azt igazolják, hogy hajóútjaik során pontosan tudták tartani a kitűzött irányt. Első gondolatunk nyilván az, hogy a nap és a csillagok fényének tükrében tájékozódtak, de ha figyelembe vesszük, hogy az általuk kereskedelmi útvonalként használt Grönlandot és Skandináviát összekötő tengeri út a 61 szélességi fokon fekszik, ahol igen zord a klíma, viharos, jobbára felhős, ködös viszonyok jellemzik, ez nem is lehetett olyan könnyű. Milyen fényjelenségek, hipotézisek, milyen régészeti leletek és kísérletek lehetnek segítségünkre egy-egy viking navigációs eszköz használatának és pontosságának bizonyítására, erről szól az előadásuk. 2015-ben a Magyar Biofizikai Társaság Fotobiológiai Szekciója, az élet és a fény tudományának képviselői is nagy figyelmet és további előadásokat, publikációkat szentel a fény nemzetközi éve programsorozatának.Az Európai Fizikai Társulat (EPS) kezdeményezése elnyerte az UNESCO és rajta keresztül az ENSZ támogatását arra, hogy a 2015. év, a Fény Nemzetközi Éve legyen. A világeseménnyé váló kezdeményezéshez Magyarország is örömmel csatlakozik. A fénnyel kapcsolatos hazai események, programjavaslatok kidolgozója, szervezője és koordinátora, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Lovász László akadémikus által felkért, tudósokból, kutatókból, művészekből és tanárokból álló 26 fős Programbizottság, amelynek elnöke Kroó Norbert akadémikus, elnöki tanácsadó. A tervezett programok és rangos események a hazai közvélemény figyelmét hivatottak felhívni a fénynek a tudományban, oktatásban, technológiákban, művészetekben, gyógyításban, élelmiszerek gyártásában, a biológiai sokszínűség kialakulásában, vagyis az élet minden területén betöltött, kiemelkedően fontos szerepére. Kísérjék Önök is figyelemmel 2015 a fény nemzetközi éve programjait a Magyar Tudományos Akadémia honlapján keresztül.

„Az igazán sikeres matematikusok a sikereket gyakran annak köszönhették, hogy teljesen megfeledkeztek arról, amit végső soron akartak, vagy, hogy egyáltalán akartak-e végső soron valamit, hogy visszautasították a profitáló dolgok kutatását és kizárólag az intellektuális elegancia kritériumának irányítására hagyatkoztak.” (Neumann János) A magyar tudományos életben is számtalanszor találkozhatunk pusztán az említett elegancia által vezérelt tudományos élettel, találmányokkal, elméletekkel. Ezúttal a matematika történetében jól ismert kiemelkedő, de az ezzel a területtel nem foglalkozók számára jobbára ismeretlen alkotókkal ismerkedünk meg Szabó Péter Gábor matematikatörténész, a Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport adjunktusának segítségével, akivel a magyarországi tudományművelők életéről beszélgettünk.

Gondolták volna, hogy a hagyományainkat, népművészetünket őrző, ápoló, bemutató nagy múltú szakmúzeum, a Néprajzi Múzeum gyűjteményébe fröccsöntött indián figurák, deszkáscipő vagy éppen szappantartó is bekerülhet? A Néprajzi Múzeum jelenkori kutatásairól és az úgynevezett társadalmi múzeumról beszélgetünk mai műsorunkban. A Néprajzi Múzeum a jelenkorra a kortárs kulturális és társadalmi jelenségek vizsgálatára és dokumentálására hozta létre 2003-ban a MaDokk programot. A program részeként 2013 januárjától, havonta a múzeum honlapján bemutatkozik a hónap műtárgya, mely jelenkori populáris kultúránk részei, mindennapi tárgyaink közül válogat, s keresi a mögöttes történeteket. Ez a projekt mutatkozik be MaDokk Tárgymutató címmel a Nyitva! fesztivál keretében. Frazon Zsófia etnográfussal beszélgetünk.

Mai műsorunk a médiáról szól. Egészen pontosan a média szerepéről különböző tudományos kutatások eredményeivel illetve kockázataival kapcsolatban. A Corvinus Egyetem Szociológiai és Társadalompolitikai Intézetének docense Dr. Vicsek Lilla által vezetett kutatás arra keresett válaszokat, hogyan befolyásolja az emberek gondolkodását, döntéseit a média az őssejtkutatásról és génmódosításról szóló cikkeivel, híreivel.

"Ha volt egy forró vágya szívemnek, valami, mit az isteni gondviseléstől kértem, az az volt, hogy fiam kitűnő ember, hogy a hazának hasznos és tisztelt polgárja legyen. Nincs ember nagyravágyás vagy szerényebb névvel nevezve hiúság nélkül és azon mértékben, melyben magunk fényes terveinkkel felhagyunk, követelőbbek leszünk gyermekeinkre nézve, s még igen kicsi gyermek voltál mikor benned már nagy embert akartam látni. Ezen vágy megmaradt s valószínüleg meg fog maradni életem végéig, de mily úton jutsz fel a magasságra hol látni szeretnélek, mily pályán s minő küzdelmek után nyered el koszorúdat, az nekem közömbös, sőt ha választanom kellene éppen a tudomány mezején szeretném látni diadalaidat. Nemcsak mert az talán az egyetlen küzdőtér, melyen tisztán mehetünk keresztül, de mert tevékenységünk sehol nem hat oly tág körben, mert fáradságunk sehol nem gyümölcsözőbb. Ha a politikát nem űzném, mint tudományt s országunk kormányát nem tekinteném egy nagy praktikumnak, melyben elveim helyességét gyakorlatilag megpróbálom, s naponta a legérdekesebb kísérleteket teszem és a legvéletlenebb tapasztalatokat gyűjtöm, elundorodtam volna már régen hivatalomtól, mely végre csak annyiban ér valamit, amennyiben a tudomány által felállított eszmék alkalmazására tért nyújt, vagy éppen ezen eszmék terjesztésére eszközül szolgál."(Részlet Eötvös József fiának, Lorándnak írt leveléből, 1869 febr 2.)Eötvös József életéről, munkásságáról és leveleinek tervezett legújabb kiadásáról beszélgetünk a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos munkatársával, Czieger Andrással.

"Szarvasvadászat után a törzs vadászai a zsákmányt egyenlően osztották el egymás között. Annak ellenére maradt fenn ez az osztozkodási szokás, hogy az élősködésre is lehetőség nyílt. Jónak és Rossznak egyforma zsákmány jutott, pedig Jó mindent elkövetett, hogy az elosztandó zsákmány mennyisége a lehető legnagyobb legyen. Ezzel szemben Rossz a vadászat közben málnázott és gombát szedett, s emiatt két szarvas is megszökött. Mégis Rossz járt a legjobban, bár egyéni hasznának mértéke eltörpül a közösségnek okozott kárhoz képest. A súlyos következmények a következő vadászaton jelentkezhetnek, mivel nem lesz mit szétosztani, ha akkor mindegyik vadász Rossz példáját követi. Az éhen maradt vadászok pedig gondolkodhatnak azon, hogy a jövőben talán a vadászattól távol maradó Magányos példáját kellene inkább követni, aki aznap sült ürgét evett, ami több a semminél. A legfontosabb kérdés azzal kapcsolatos, hogy az önző, egyéni érdekeiket követő vadászok tudják-e hasznosítani az összefogás előnyeit, ha ezzel egyúttal megteremtik az élősködés feltételeit is. Mit tegyenek?" Szabó György, fizikus egyik cikkéből idéztünk mai műsorunk felvezetéseként, melyből ki fog derülni, hogy lehet-e önzetlenség a haszonlesés, hogyan modellezhető egy társadalmi tragédia egy tányér levesben, mi köze a baktériumoknak és a galamboknak a játékelmélethez. Szabó György az MTA Természettudományi Kutatóközpontjának Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Komplex Rendszerek Osztályának vezetőjével, tudományos tanácsadóval beszélgetünk a játékelméletről, és az evolúciós játékelméletről.

Holló Szabó Ferenc, az ELTE TTK Matematikai Intézet Matematikatanítási és Módszertani Központjának adjunktusa, a múzeum vezetője, 1992 óta megszállottan gyűjti a matematika történetére és oktatására vonatkozó írásos emlékeket, dokumentumokat, hagyatékokat és szemléltetőeszközöket. Ebből jöhetett létre a Bakos Tibor Matematikai Gyűjtemény (Bakos Tibor sok éven keresztül volt a KÖMAL főszerkesztője), és az Első Magyar Matematika Múzeum az ELTE Természetrajzi Múzeumának külön egységeként. Műsorunkban Holló Szabó Ferenc mutatja be  a múzeum munkájában közreműködő munkatársait, Bérczi Szaniszlót, ELTE TTK Általános Fizika Tanszékének egyetemi docensét, Rendek Petrát, a múzeumi foglalkozások állandó közreműködőjét, Rendek Péter informatikus-mérnököt, Varga Tamás Péter szabadalmi ügyvivő, iparjogvédelmi szakértőt, Kabai Sándor mérnök számítógépes grafikusművészt, akik többek között a Holdkőzet és Szimmetriaklubról, a kisgyermekeknek szóló matematikai kifestő füzet-sorozatról, a matematikai jelenségek vizualizálásáról, geometriáról és művészetekről, újrahasznosított anyagokból építhető 3d nyomtatókról és a Hunveyor űrszondáról mesélnek.

Kovács László professzor a Berzsenyi Dániel Főiskola tudományos rektor helyettese, neves tudománytörténész. 1990 óta foglalkozik fizikatörténeti kutatásokkal elsősorban a 20. századi magyar fizika történetével. E témában habilitált 2000-ben a Debreceni Egyetemen. Az általa vezetett kutatócsoport kiadványsorozatot, valamint számos írást jelentetett meg és sok hazai és külföldi előadás tartott. Tudománytörténeti publikációiban többek között foglalkozott Bay Zoltán, Eötvös Loránd, Hevessy György és Wigner Jenő munkásságával, életével. A történeti kutatásai mellett igen jelentős szerepet vállalt az ismeretterjesztés területén is és hosszú éveket áldozott a magyar fizikusok emlékhelyeinek összegyűjtésével, felkutatásával, dokumentálásával.Műsorunkban tudománynépszerűsítő és oktatótevékenységéről beszélgetünk, ahol diák és későbbi tanári éveinek emlékei és szereplői idéződnek fel, tehetséges diákjai és kedves gimnáziumi tanárnője, az idén júliusban 106. életévét betöltő Kugler Sándorné fizikatanárnő is.

A giesseni  Mathematikum a világ legelső interaktív matematika múzeuma, ahol 150 szemléltető eszköz tárja szélesre számunkra a tudomány kapuit és a matematikai jelenségeket kézzelfogható formában ismerhetjük meg. Ebből a múzeumból érkezett a Budapesti Goethe Intézet szervezésében 20 demonstrációs eszköz, matematikai játék, a Népligetben lévő Planetáriumba, ahol összesen közel 3 és félezer iskolás ismerkedhetett a jelenségekkel a kiállítás nyitvatartásának három hetében. A Szemléletes Matematika című kiállításról a nyüzsgő gyerekraj közepén Kövesi Judit beszél, aki maga is jelentős részt vállalt a szervezésben, majd Dr. Nagy Mártát, az intézet kulturális osztályvezetőjét kérdeztük a Budapesti Goethe Intézet küldetéséről, közéleti, oktatási szerepéről. A Planetárium egyéb műsorairól, közművelődési tevékenységéről, programjairól pedig a csillagász előadó munkatárs, Nyerges Gyula mesél.

2014 március 22.-én ért véget egy nagy ívű munka, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár 14 kötetének szerkesztése és kiadása, melynek hátterében negyven évnyi munka áll és egy önfeláldozó munkaközösség, amely 2002-ben elismerésként megkapta a Kisebbségekért Díjat, a Magyar Köztársaság kitüntetéseként. A különleges könyvsorozat befejező kötetének ünnepélyes bemutatójára Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum Egylet székházában került sor.  Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár a 16. - 19 századi erdélyi magyar nyelv szókincsének a gyűjteménye. Az anyagot, mintegy másfél millió adatot Szabó T. Attila gyűjtötte össze a legkülönbözőbb történelmi forrásokból. Ennek a hatalmas adatgyűjteménynek a feldolgozása, szerkesztése, gondozása ért véget a 14. kötettel és erről a hatalmas munkáról beszélt az ünnepélyes könyvbemutatón az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke, Sipos Gábor, levéltáros, Szilágyi N. Sándor, a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem egyetemi docense, nyelvész és Fazakas Emese a jelenlegi főszerkesztő.

Az 1859-ben megalakult Erdélyi Múzeum Egyesület állattani gyűjteményének ápolását, és bővítését a kolozsvári tudományegyetem alapításakor annak biológia kara vette át, s ma már több mint 300 ezer gyűjteményi darabot számlál. A múzeum jelentős szereppel bír nemcsak a romániai tudományos életben, de a kolozsvári kulturális életben is, hiszen számtalan alkalmat szerveznek munkatársai, hogy az érdeklődő látogatókat, gyerekeket, iskolás csoportokat, diákokat megismertessék szűkebb lakóhelyük természeti értékeivel, és a tágabb életterünk, a Föld élővilágával. A Kolozsvári Állattani Múzeumhoz 2001-ben új egységet kapcsoltak, a Vivárium-ot, amely élő állatok, pókok, teknősök, kígyók, kisebb madarak, halak bemutatása mellett sérült vadon élő állatok felgyógyításával, elárvult házi kedvencek gondozásával is foglalkozik. A kiállítások felfedezésében Osváth Gergő és Kelemen Attila volt segítségünkre.

Ógyalla, a szlovákiai Hurbanovo a Konkoly Alapítványú Asztrofizikai Obszervatórium, a mai szlovákiai központi csillagvizsgáló otthona. Ógyallán ezen kívül működik még két szintén Konkoly Thege Miklós által alapított intézmény a geomágneses és a meteorológiai obszervatórium melyek ma a Szlovák Akadémia intézetei. Konkoly Thege Miklós életéről és tudományos munkásságáról is olvashatunk abból a könyvből, melynek keresztelőjére 2014 március 14-én került sor, írója Ladislav Druga, a csillagvizsgáló munkatársa, és amely rövid áttekintést nyújt a csillagászat történetéről egészen napjainkig. A könykeresztelőre eljutott Bartha Lajos amatőrcsillagász, csillagászattörténész is, műsorunk első felében ő beszél Konkoly Thege Miklós életéről, alkotásairól, a csillagvizsgáló történetéről, majd Ladislav Druga, a Konkoly Thege Polgári Társulás elnöke mesél a könyvről, annak keresztelőjéről és egy bizonyos keresztanyáról. Közben a könyvkeresztelő hangulatát visszaidézve az eseményen részt vevő gyermek harmónika együttes zenéje hallható.

Az Agykutatás Hete című nemzetközi programsorozat az 1990-es évek óta minden tavasszal megrendezésre kerül és eseményeivel, előadásaival, kiállításaival az agy kutatásával foglalkozó tudományágakra és azok céljaira hívja fel a figyelmet. Ekkor a világ minden részén, a tudományterületen dolgozó kutatók megpróbálják az agykutatás eredményeit a nyilvánosságnak bemutatni, az agykutatásban érdekelt betegségek gyógyításának, a pszichiátriai ellátás kérdéseivel foglalkozni, mert ezek a kérdések most egyre nagyobb jelentőséget kapnak világszerte. Ennek megfelelően, most már hosszú évek óta, Magyarországon is van valamiféle rendezvény ezen a márciusi héten, ahol a nem szakmai közönség megismerkedhet ezekkel a kérdésekkel. A 2014-es programok közül az MTA Természettudományi Kutatóközpontjában berendezett pszicho-fiziológiai játszóházat mutatja be Dr. Balázs László, az MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet munkatársa, ahol a kognitív pszichológia kutatásaival és eszközeivel ismerkedhetünk meg. Szó esik látási, hallási, tapintási ingerek feldolgozásáról, reakció-időkről, agyi hullámokról, érzéki csalódásokról. További közreműködők: Kocsis Zsuzsa és Farkas Dávid az MTA Intézetének fiatal kutatói.

Budapesten az Attila út 93. szám alatt működik az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ. Hagyományteremtő szándékkal indították tavaly útjára a minden évben megrendezésre kerülő Tudós Évfordulók című kiállítássorozatot. Idén olyan jeles az agrártudományhoz kapcsolható tudósok, gondolkodók életművét, munkáit, könyveit mutatják be az érdeklődőknek, akik munkásságának valamilyen jeles eseményéről, fordulópontjáról vagy születésük illetve haláluk évfordulójáról 2014-ben emlékezhetünk meg. A kiállítás legkiemelkedőbb szereplője Herman Ottó, akinek halálának 100. évfordulója alkalmából ez év során számtalan programon emlékeznek meg életéről és alkotásairól. Az itt meghallgatható műsorunkban a könyvtár főigazgatójának Lükőné Örsi Gabriellának és Dr. Halmos Gergőnek a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatójának megnyitóbeszéde hangzik el, valamint az intézmény programjairól és történetéről beszélgetünk Vincze Petronella szervező titkárral.

„Az 1983 októberében, Érden megnyílt Magyar Földrajzi Múzeum célja a geográfiával, valamint a magyar utazókkal, földrajzi felfedezőkkel kapcsolatos tárgyi emlékek, kéziratok, levelek, naplók, expedíciós jelentések, könyvek, újságcikkek, képzőművészeti alkotások, személyi hagyatékok felkutatása, gyűjtése, megőrzése, tudományos feldolgozása és közkinccsé tétele. Állandó kiállítások mellett évente 2-3 időszaki kiállítással várják a látogatókat.”Ez a hivatalos rövid bemutatása az Érden megalapított Földrajzi Múzeumnak. De hogy egy kicsit a paravánok mögé is bekukkantsunk és megelevenedjenek a bemutatott tárgyak néhány nevet emelünk ki azon magyar tudósok, kutatók névsorából, akiknek életművét, expedícióit, tárgyi emlékeit a múzeum ápolja és kutatja. Kőrösi Csoma Sándor, nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója. Gróf Teleki Sámuel Kelet- Afrika kutató, aki életcéljának új földrajzi felfedezések megvalósítását tekintette. Stein Aurél, aki nyugati egyetemi orientalisztikai tanulmányok után vált Kína, India, Irán világhírű régész kutatójává. Baktay Ervin, India kultúrájának, művészetének népszerűsítője. Déchy Mór, alpinista, tudományos kutató, a Kaukázus egyik legjobb ismerője. Teleki Pált a modern gazdaságföldrajz hazai megalapítója, kitűnő térképész. Prinz Gyula, geográfus-geológus, aki csodálatos panoráma tusrajzokon örökítette meg a kínai Tien-san csúcsait, völgyeit. Reguly Antal a finnek után az oroszországi kis rokonnépek (vogulok, osztjákok, mordvinok, cseremiszek) közé utazott és folytatta nyelvészeti gyűjtőmunkáját. Almásy László a technika szerelmese, a Líbiai-sivatag korának egyik legjobb ismerője. Sáska László orvos, Afrika-kutató, akit Abesszínia Albert Schweitzereként is emlegették. Vámbéry Ármin, turkológus, nyelvész, Ázsia-kutató. Mindezen utazók életének, utazásainak, kutatásaink és felfedezéseinek fennmaradt, hátrahagyott emlékeinek összegyűjtését és múzeumi célokra való feldolgozását tűzte ki célul Balázs Dénes a múzeum alapítója, aki 1958-1994 között maga is öt kontinens mintegy 130 országában végzett természettudományi, botanikai és zoológiai gyűjtéseket, illetve természetföldrajzi tereptanulmányokat.Az ő emlékeit, expedícióit feldolgozó júniusban megnyíló kiállítást mutatja be a múzeum archívumkezelő munkatársa, Lendvainé Tímár Edit.

ELTE Természetrajzi Múzeumának Zoológiai, Antropológiai és Paleontológiai Gyűjteményét mutatja be dr. Zboray Géza, a biológusképzés legendás anatómiatanára, egyetemi adjunktus, aki 2002-ben a múzeum újjáélesztésért Pro Universitate kitüntetést kapott. A bennfentes tárlatvezetés során azt is megtudhatjuk, miként segíti a kutató biológus munkáját az episzkóp, a mikromanipulátor, a fotométerek, az elektroenkefalográf, az ultramikrotom, az antropométer, a PCR készülék, a kimográf, az ultracenrifuga….A múzeumot az érdeklődők hétfőn és pénteken 10 és 16 óra között, szerdán és vasárnap 10-től 14 óráig látogathatják a Pázmány Péter sétány 1/C épületben.

Dr. Weiszburg Tamás az ELTE TTK Ásványtani tanszékének docense vezet körbe minket az egyetem Természetrajzi Múzeumának Ásvány- és Kőzettárában, mely 2022-ben költözött át a Lágymányosi Kampusz egyik modern épületébe, de az építkezés alatti folyamatos tárgyalások eredményeképpen megőrizte régi történeti egységét, megjelenését. A kiállítás bemutatása során megismerkedhetünk az ásványok gyűjtésének, az ásványtan, a geológia tudományágának kialakulásával és magának a múzeumnak a történetével. Híres gyűjtőkről, mecénásokról, professzorokról hallhatunk, valamint természetesen megtudhatjuk, milyen kutatások folynak jelenleg ezen a területen és azt is hogyan gazdálkodhatunk helyesen a jövőben e rejtett kincseinkkel.

2013 novemberében is megrendezésre került a CERN-i fizikatanári továbbképzés résztvevőinek találkozója az Elektrotechnikai Múzeumban. A CERN és az ott kutató fizikusok nagyon fontosnak tartják a tanárok továbbképzését és megbecsülését, hiszen az elkövetkező generációk felkészültsége, érdeklődése és tudása is rajtuk múlik. Éppen ezért a tudomány nagyköveteiként tekintenek rájuk. Az immár nyolcadik alkalommal megrendezett nyári tanulmányi kirándulás a svájci részecskegyorsító kutatólaboratóriumba, ahol igazolni tudták a Higgs-bozon létezését és ezért az elmélet megalkotóját Nobel-díjjal jutalmazták, minden résztvevőnek hatalmas élmény. Az itt meghallgatható műsor erről a találkozóról szól.

Wigner Jenő születésének 111. és Nobel-díjának 50. évfordulója alkalmából november 11-13. között "Colourful & Deep” címmel nagyszabású nemzetközi szimpóziumot rendezett névadója kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont. Bár a tudományos programok nagy része angolul zajlott, a “Wigner öröksége” szekcióban két magyar nyelvű előadás is elhangzott, Hargittai István akadémikus Wigner Jenőt, a sokoldalú tudóst mutatta be, Kovács László professzor pedig a Nobel-díjas fizikus magyarországi diákéveit idézte fel.

Wigner Jenő születésének 111. és Nobel-díjának 50. évfordulója alkalmából november 11-13. között "Colourful & Deep” címmel nagyszabású nemzetközi szimpóziumot rendezett névadója kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont. Bár a tudományos programok nagy része angolul zajlott, a “Wigner öröksége” szekcióban két magyar nyelvű előadás is elhangzott, Hargittai István akadémikus Wigner Jenőt, a sokoldalú tudóst mutatta be, Kovács László professzor pedig a Nobel-díjas fizikus magyarországi diákéveit idézte fel.

Legújabb szeptembertől zajló sorozatunkban elsősorban olyan gyűjteményeket, múzeumokat mutatunk be, ahol tudománytörténeti érdekességek, tudományos kutatásokat segítő eszközök, vagy egy-egy jeles tudós életútjához tartozó hagyatékok bukkanak fel. Sorozatunkból megismerhették már az Eötvös Loránd emlékkiállítást, az OSZK-ban örzőtt hamisítványok, áltörténeti dokumentumok gyűjteményét, az akadémián őrzött rohonci kódex megfejtésének titkait, a tatai csillagvizsgáló és eszközeinek történetét, mai műsorunkban pedig az Eötvös Lóránd tudományegyetem könyvtárába kalauzoljuk Önöket, ahol  egy mindenképpen tudománytörténeti jelentőséggel bíró csillagászattörténeti tudásvagyon című kiállítás megnyitóján vettünk részt.  A kiállítás fő látványossága és apropója, hogy 2013 október 28-án Simon Mitton cambridge-i professzor adományozása révén visszakerült a könyvtár állományába egy 50 éve elveszettnek hitt könyv, egy 1662 kiadású csillagászati könyv, rövid nevén a Malvasia-kötet. „...” írja a könyvről dr. Knapp Éva  a könyvtáros-főtanácsos, az Egyetemi Könyvtár tudományos munkájának irányítója, kiállítás rendezője. Műsorunkban először a vele készült interjút hallhatják, majd Bartha Lajos amatőr csillagász és csillagászattörténész a magyarországi csillagászat elfelejetett évszázadai című megnyitóbeszédéből következnek részletek, s műsorunkat a könyv adományozójával, Simon Mitton cambridge-i csillagászprofesszorral készült rövid beszélgetés zárja. Simon Mitton professzor, író, csillagász, Cambridge-ben a Tudományfilozófiai Tudomáyntörténeti Tanulmányok vezetője és jelenleg a Királyi Csillagászati Társaság alelnöke és Könyvtári Bizottságának elnöke.

Országos Széchényi Könyvtár – KönyvTárlat - 2013.09.26 „A jelenkor 1835 júli 11.-i száma arról tudósított, hogy az erdélyi származású Literáti Nemes Sámuel régiség mű-árú boltot nyitott Budán, amelynek tárgyazati csupa régiségek, pénzek, fegyverek, óművek, hártyára írt könyvek, oklevelek, kéziratok, föstvények és több efféle, melyeknek eladására, megvételére vagy becserélérése a kereskedés mindenkor nyitva áll, anélkül hogy szükség lenne ezentúl ily holmik megszerzésé miatt utazásokat tenni. Így lett a megrendelők kincskereső ügynöke, a bibliofilek felhajtó ügynöke. Bebarangolta szinte az egész országot és Velencétől Horvátországon át bejárta Németországig majd egész Európát. Az ördöngős ügyességű kicskereső Literáti Nemes Sámuel azonban hamarosan kedvet kapott a régiségek maga kezével történő előállítására. Első sikerein felbuzdulva, hamisítóműhelye oklevelek , krónikák, imádságoskönyvek, címerek, térképek, levelek, fegyverek tucatjait ontotta, a korszak nagy hírű tudósait is sikeresen megtévesztve, még a Magyar Tudományos Akadémián is bemutatták Magyar Képes Krónikáját. Az elhíresült antikvárius ezzel kivívta magának kultúrtörténetünk legnagyobb hamisítójának címét.” Láng Benedek, tudománytörténész: Hamisítvány-e az, aminek nem ismerjük a tartalmát?Király Levente Zoltán, református teológus, programozó matematikus, kódfejtő: A Rohonci-kódex megfejtése.

A vállalatok civil oldala - a társadalmi felelősségvállalás. Ez a médiában mostanság gyakran felbukkanó fogalom, vajon csak egy marketing hívószó vagy valóban van mögöttes tratalma, esetleg valódi elkötelezettség? Létezett-e ez a fajta hozzáállás már a múltban is, és a gazdasági üzleti érdekek vajon mindig számoltak-e a hatással, amit a helyi lakosokra, épített és természeti környezetükre gyakoroltak? Érezték-e a felelősséget? Hathat-e pozitívan egy szénerőmű vagy vegyikombinát a környezetére, fogyasztóira, lokális társadalomra, munkavállalóira, befektetői, konkurenciájára, az egészséges életmód népszerűsítésére? Ebből a műsorból megtudhatjuk, hogyan kommunikálják magyarországi vállalatok a saját társadalmi szerepvállalásukat, mennyire fontos ez számukra és mennyit költenek rá, mit propagálnak e tevékenységükkel és valóban a fenntarthatóságra és a változásra ösztönöznek-e? A területet két szakértője mutatja be: Dr.Matolay Réka, adjunktus, és Dr. Pataki György docens a Budapesti Corvinus Egyetemről.

Hogyan vált egy 18. századi irodalommal, joggal, retorikával, filozófiával és logikával foglalkozó skót professzorból a modern közgazdaságtudomány atyja? A láthatalan kéz, mint metafora létezett már számtalan más formában, a bibliai Belsazár lakomáján, isteni beavatkozásként, műalkotásokon, versekben, de ma már az általa bevezetett közgazdasági értelmezés a legelterjedtebb a világon. Általában az állam és a piac gazdasági folyamatokban való szerepével, elsőbbségével, szabályozásával kapcsolatosan merül fel, pontosabban azzal a vitával kapcsolatban, hogy az állam vagy a piac legyen a meghatározója a gazdasági folyamatoknak. A láthatatlan kéz a piac önszabályozásáról beszél, ám olyan körülmények és feltételek mellet, ahol az ember hagyományos morális, erkölcsi hozzáállással, lokális környezetben valósítja meg vállalkozását és a saját érdekeinek érvényesítése és profitszerzés közben öntudatlanul a közjót is szolgálja. A történeti kitekintés után a máig elhúzódó vita részeleteibe is bevezet minket: Dr. Madarász Aladár az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének kutatója

1 országos tudományos diákköri mozgalom, 6 év várakozás, 200 egyetemi hallgató, 170 beérkezett pályamunka, 7 alszekció, 21 tagozat, 1,5 év szervezés, 11 szakmai előadás, 30 zsűritag, 3 nap versengés, 75 díj 1 főiskolán. Ezek a számok jellemzik az idén megrendezésre került Országos Tudományos Diákköri Konferencia Informatikatudományi Szekcióját, melynek a Budapesti Gábor Dénes Főiskola adott otthont március 25. és 27. között. Műsorainkban az előkészületekről, a megnyitóbeszédekről, a tagozati beosztásokról, a zsűrizés nehézségeiről, tehetségekről, szakmai lehetőségekről és nyertes pályamunkákról hallhatnak. A műsorokban közreműködtek: Dr. Bognár Géza, egyetemi tanár, a 31. OTDK Informatika Szekció ügyvezető elnöke, Galambos Máté, BME-VIK, a modellvezérelt fejlesztés tagozat győztese, a Pro Scientia díj nyertese,Dr. Gyulai József, akadémikus, a Novofer Alapítvány elnöke, Dr. Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere, Dr. Jarosievitz Beáta, főiskolai tanár, közoktatási szakértő, a 31. OTDK Informatikatudományi Szekció ügyvezető titkáraDr. Kopácsi Sándor, főiskolai tanár, SZTAKI tudományos főmunkatárs, Kruppa Kinga és Bana Kornél, DE-IK, a vizualizáció tagozat nyertesei, Nagy Ákos, BME- VIK, a szoftverminőség tagozat nyertese, Neumann Gyöngyi és Zsiga Bernadett, GDF, a vizualizáció tagozat második helyezettjei, Dr. Pataricza András, egyetemi tanár, az Országos Tudományos Diákköri Tanács Informatikatudományi Szakmai Bizottságának elnöke, Dr. Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke, Dr. Zárda Sarolta, a Gábor Dénes Főiskola rektora.

John Dalton, Amedeo Avogadro, Ernest Rutherford, Ludwig Boltzmann, Albert Einstein, Frederick Soddy, Niels Bohr, Erwin Schrödinger, John Pople, Walter Kohn.  Csak néhány név az elmúlt évszázadokból, azok közül akik sokat tettek a kémia természettudományként való elismertségéért, az anyagok összetevőiről, szerkezetéről kialakult tudásunkért. Az itt hallható műsorunkban Dr. Császár Attila professzor, az ELTE Természettudományi Kar Kémia Intézet Fizikai Kémiai Tanszékének vezetője és  Dr. Surján Péter professzor, az ELTE Természettudományi Karának dékánja mutatja be a kvantumkémia területét érintő kutatását.

Mai különleges adásunkban egy olyan tudományról és kutatásairól beszélgetünk, melyről a hétköznapokban nemigen hallunk és gondolatainkban nem nagyon kapcsoljuk össze kortárs kulturális, társadalmi áramlatokkal. Pedig a néprajztudomány mai is nagyon élő, érdekfeszítő és mindenkit érintő tudományág. Célja nemcsak a népi hagyományok, kultúra és művészet utolsó megjelenési formáinak archiválása, gyűjtése, hanem a jelenkor emberének, közösségeinek kifejezési formáinak, a nem írásbeli, narratív tudásának elemzése lejegyzése is. Mészáros Csaba a magyar Tudományos Akadémia Néprajztudományi Intézet Társadalomnéprajzi Osztályának tudományos munkatársa mesél a jelenkori kutatások egyikéről, a Hármashatárok című programról.

A Budapesti Műszaki Egyetem Irányítástechnika és Informatika Tanszék több alapkutatási programban vesz részt. Dr.Szirmay-Kalos László tanszékvezető egyetemi tanár és Dr, Kiss Bálint docens, tanszékvezető helyettes egyet-egyet mutat be ezek közül. A „Virtuális világok szimulációja és megjelenítése” című kutatásban arra keresnek választ, hogyan szimulálható és jeleníthető meg egy felhő gomolygása vagy folyadék áramlása virtuális világokban, smiként alkalmazhatók ezek az eredmények az orvosi fizikában, diagnosztikában.Az „Autonóm földi, légi és vizi robotok korszerű irányítéselmélete és a mesterséges intelligencia eszközei” című kutatásról beszélgetve megtudhatjuk, hogyan kapcsolódik a Tanszék munkája az automatizálás, robotika, kibernetika széles tudományterületéhez, mellyel az emberiség új világok meghódítását is célul tűzte ki.

A Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (MTA SZTAKI) Számítóggéppel Integrált Gyártás Kutatólaboratóriumának egyik nemzetközi együttműködésében, a SmartFrame projektben  a kis- és középvállalkozások innovációit, a start up és spin off vállalkozások elindulását segítik tudományos intézetek legújabb technológiáinak megismertetésével és kapcsolati hálók megosztásával, fejlesztésével. A műsorban Dr. Kopácsi Sándor (a képen jobbra), a projekt itthoni vezetője mond pár szót a főbb célkitűzésekről, majd Dr. Haidegger Géza (a kép baloldalán) beszél a részletekről. www.smart-frame.eu

Horváth Dezső, kísérleti fizikus, Széchenyi-díjas kutató, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézetének tudományos osztályvezetője, a Debreceni Egyetem professzora, az MTA doktora. A CERN-ben, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben, a Nagy Hadronütközetőben két kutatócsoport, a CMS kísérlet magyar kutatócsoportjának és az antiproton lassító kísérlet magyar csoportjának vezetője. Adásunkban vele beszélgetünk, a 2012-ben detektált Higgs-bozonról, az LHC ideiglenes leállásáról, kozmológiáról, az ősrobbanásról, a standard modellről, a fizika mai és a fizikusok további kérdéseiről.

Dr. Lévai Péter, akadémikus, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Főigazgatójának, Petabyte-ok égen, földön és a föld alatt című ünnepi plenáris előadása.

1 országos tudományos diákköri mozgalom, 6 év várakozás, 200 egyetemi hallgató, 170 beérkezett pályamunka, 7 alszekció, 21 tagozat, 1,5 év szervezés, 11 szakmai előadás, 30 zsüritag, 3 nap versengés,  75 díj  1 főiskolán. Ezek a számok jellemzik az idén megrendezésre került Országos Tudományos Diákköri Konferencia Informatikatudományi Szekcióját, melynek a Budapesti Gábor Dénes Főiskola adott otthont március 25. és 27. között. Műsorainkban az előkészületekről, a megnyitóbeszédekről, a tagozati beosztásokról, a zsűrizés nehézségeiről, tehetségekről, szakmai lehetőségekről és nyertes pályamunkákról hallhatnak. A műsorokban közreműködtek Dr. Bognár Géza, egyetemi tanár, a 31. OTDK Informatika Szekció ügyvezető elnöke, Galambos Máté, BME-VIK, a modellvezérelt fejlesztés tagozat győztese, a Pro Scientia díj nyertese,Dr. Gyulai József, akadémikus, a Novofer Alapítvány elnöke, Dr. Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere, Dr. Jarosievitz Beáta, főiskolai tanár, közoktatási szakértő, a 31. OTDK Informatikatudományi Szekció ügyvezető titkáraDr. Kopácsi Sándor, főiskolai tanár, SZTAKI tudományos főmunkatárs, Kruppa Kinga és Bana Kornél, DE-IK, a vizualizáció tagozat nyertesei, Nagy Ákos, BME- VIK, a szoftverminőség tagozat nyertese, Neumann Gyöngyi és Zsiga Bernadett, GDF, a vizualizáció tagozat második helyezettjei, Dr. Pataricza András, egyetemi tanár, az Országos Tudományos Diákköri Tanács Informatikatudományi Szakmai Bizottságának elnöke, Dr. Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke, Dr. Zárda Sarolta, a Gábor Dénes Főiskola rektora.

Mi a bibliográfia? Könyvészet? Írásművekről készült nyilvántartó és rendszerező jegyzék? A rendszerező jegyzékeknek összeállításával foglalkozó könyvtári tevékenység, tudományág?  Könyvekre vonatkozó minden könyvészeti, irodalom- vagy tudománytörténeti vizsgálódásnak alapul szolgáló kiindulópont? Összeállítása oktatást, kutatást segítő közszolgálati feladat?  Régi könyvek történetei, betűi, írói, szereplői között töltött kalandos időutazás vagy töredékekből, apró mozaikokból építkező, fáradtságos, szemrontó, hosszú munka?Az Országos Széchényi Könyvtárban, a régi magyarországi  nyomtatványok bibliográfiai szerkesztőségében járunk, ahol a magyar tudományos akadémia együttműködésével, különlegesen szép és hosszadalmas munkával állítják össze a régi magyarországi  nyomtatványok bibliográfiáját.  A szerkesztőség, munkájával, nagy elődők gyűjtéseit és leírásait követi, amelynek célja a régi magyarország területén kiadásra került vagy magyar  nyelvű vagy bármilyen magyar vonatkozással rendelkező külföldi  nyomtatványok rendszerező jegyzékének elkészítése. A régi magyar  könyvtár  két első kötetét, mely a 1473 illetve 1531 és 1711 között megjelent magyarországi magyar és nem magyar nyelvű nyomtatványokat gyűjtötte össze és írta le 1879 és 1885 os kiadásban  Szabó Károly a M. Tud. Akad. r. tagja, az Erdélyi Muzeumi és a kolozsvári M. Kir. Egyetemi Könyvtár igazgatója, a kolozsvári M. Kir. Egyetemen a hazai történelem ny. r. tanára.  Ennek folytatásaként jelentek meg  a kötet további részei 1971-ben, 1983-ban, 2000-ben és legutóbb az 1655-től 1670-ig tartó időszakot feldolgozó kiadvány az OTKA (az Országos Tudományos Kutatások Alapprogram) támogatásával. Ennek  a bibliográfia kutatásnak egy jelentős részét tették ki a  nyomdászati, nyomdatechnikai, nyomdatörténeti kutatások is, melynek eredményeiről két külön kötetben a Hungaria Typographica I-II. kötetében számolnak be a szerkesztők, kutatók.Az első nyomtatott térkép, amely Magyarországot ábrázolja szintén az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonában van, az 1880-as években került elő, s 82-ben Apponyi Sándor gróf vásárolta meg és adományozta a könyvtárnak 1924-ben. A térkép készítője a térkép jobb alsó részén elhelyezett díszes címmezőben olvasható latin nyelvű felirat szerint egy secretarius Lázár deák volt, aki Bakócz Tamás esztergomi érsek környezetében élt és dolgozott. A források magyarként jelölik, ám ezt csak részben támasztja alá a térképen található helynevek írása. A térkép elkészítésében esetleg Jacob Ziegler matematikus volt a segítségére.A térkép szerkesztője Georg Tannstetter asztrológus, a bécsi egyetem tanára volt és a művet Johannes Cuspinianus császári tanácsos költségén, Petrus Apianus mester ingolstadti nyomdájában metszették és 1528 májusában sokszorosították.Nyomdászati különlegessége – ami a nemzetközi elismerést is kiváltotta –, hogy készítői különleges, úgynevezett sztereotípia eljárást alkalmaztak: a domborzati jelzések fametszéssel, feliratai pedig ólomlapocskákkal készültek, így érve el szép, egyenletes nyomtatási minőséget. A fekete-fehér nyomatot később kézzel színezték ki. Lipszky János 1804 és 1808 között készített részletes térképéig ezen a térképen volt a legpontosabb település meghatározás.

Kis ország - nagy tudomány 2012-ben ünnepeltük Magyarország CERN tagságának 20 éves évfordulóját, de még mindig hol halkabban, hol élesebben vetődik fel a kérdés, hogy egy ilyen kicsi és szegény ország miért vesztegeti a pénzt olyan luxuskutatásokra, mint a CERN. “Hány éhező gyereket lehetett volna jóllakatni a gazdag svájci intézetbe fizetett pénzből?” - hangzik a demagóg kérdés.Az előadás történelmi és gyakorlati példákon keresztül igyekszik választ adni erre a nem triviális kérdésre. Szélesebb kontextusba helyezve megpróbálja bemutatni mit sikerült és mit nem sikerült elérni a magyaroknak a CERN-ben. Ezek alapján a varázsgömbbe előre tekintve próbálja felmérni a jövő lehetőségeit.Módosítva a közismert jelszót: “gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”, a jövő részecskefizikusai számára így hangzik a feladat: gondolkodj galaktikusan és cselekedj molekulárisan. A jobbak persze akár a kvark-szintre is lemerészkedhetnek. Előadó: Dr. Vesztergombi György egyetemi tanár

Sokan teszik fel a kérdést, hogy miért költünk annyi pénzt a fizikusok kedvenc eszközeire, a gyorsítókra és a detektorokra, amikor azoknak semmi gyakorlati haszna nincs, a mindennapi élet számára haszontalanok. Az előadás bemutatja, hogy a fizikai alapkutatás „melléktermékeiként” ezek az eszközök mennyire átszövik a modern orvosi gyakorlatot, megkönnyítik az orvosok diagnosztikai és gyógyító munkáját, és sok millió embernek adják vissza az egészségét.Az előadás első része áttekinti a sugárzások orvosi alkalmazásának történetét Röntgen felfedezésétől napjainkig. Ebben a történeti részben nézünk vissza a gyorsító-berendezések és a detektorok majd' egy évszázados fejlődésére is.A történeti bevezető után először az orvosi diagnosztikában (betegség-megállapításban) használt, a fizikai alapkutatás során fejlesztett berendezések és módszerek ismertetése következik, majd rátérünk a sugárterápiás (gyógyító) alkalmazásokra.A „hagyományos” sugárterápia eszközeinek a bemutatása után röviden kitekintünk még a sugárterápia fejlődési irányaira, megismerkedünk olyan módszerekkel, amelyek még részben kutatási vagy kísérleti stádiumban vannak csak: a hadronok és a neutronok alkalmazásával a sugárterápiában.Előadó: Dr. Sükösd Csaba egyetemi docens - Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet

A Genf melletti CERN (Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire) laboratórium 2006 óta fogad fizikatanárokat saját nemzeti nyelvükön történő továbbképzésre. A magyarok, akik 2006-ban elsőnek reagáltak a CERN kezdeményezésére, idén hetedik alkalommal vettek részt a kilencnapos továbbképzésen. 2012-ben is elindultak a fizikatanárok, hogy a részecskefizikáról meghallgathassák a legfrissebb szakmai előadásokat és ezáltal továbbképezhessék magukat. December elsején a Magyar Elektrotechnikai Múzeumban tartották találkozójukat a tanárok, a CERN-i kutatók és nukleáris technikával foglalkozó szakértők, oktatók, fizikusok.

A V.Molnár Lászlóval készült interjút két részben adtuk le. Az első részben a Természettudományi Múzeum első igazgatójának, a polihisztor Ernyey József életével és munkásságával foglalkozó kutatásokat, valamint az 1703 és 1849 közötti időszak magyar-orosz kulturális kapcsolatait mutattuk be elsősorban orvostörténeti aspektusból. Hallottunk arról, hogyan vált egy devecseri fiúból II. Katalin cárnő udvari orvosa, miután eltávolították a Leydeni Egyetemről, ahol az orvoslás mellett arabisztikát is tanult, ki volt I. Sándor udvari orvosa, később Gogol tanára, vagy a Moszkvai Egyetem Orvos Karának dékánja. A második részben elhangzó életrajzi beszámolók főként pedagógiatörténeti jelentőségűek, hallunk az első egyetemekről, főiskolákról, dékánokról, rektorokról, arról, hogy hogyan vált egy jakobinus nagyváradi jogászprofesszor II. Miklós cár jogi nevelőjévé, majd igazságügyi államtitkárává, a lengyel Fehér Elefánt és a legmagasabb cári kitüntetés az Alekszandr Nyevszkíj érdemrend birtokosává. Kalandos életútjukat felidézi kutatójuk, V.Molnár László történész, író.

A V.Molnár Lászlóval készült interjút két részben adtuk le. Az első részben a Természettudományi Múzeum első igazgatójának, a polihisztor Ernyey József életével és munkásságával foglalkozó kutatásokat, valamint az 1703 és 1849 közötti időszak magyar-orosz kulturális kapcsolatait mutattuk be elsősorban orvostörténeti aspektusból. Hallottunk arról, hogyan vált egy devecseri fiúból II. Katalin cárnő udvari orvosa, miután eltávolították a Leydeni Egyetemről, ahol az orvoslás mellett arabisztikát is tanult, ki volt I. Sándor udvari orvosa, később Gogol tanára, vagy a Moszkvai Egyetem Orvos Karának dékánja. A második részben elhangzó életrajzi beszámolók főként pedagógiatörténeti jelentőségűek, hallunk az első egyetemekről, főiskolákról, dékánokról, rektorokról, arról, hogy hogyan vált egy jakobinus nagyváradi jogászprofesszor II. Miklós cár jogi nevelőjévé, majd igazságügyi államtitkárává, a lengyel Fehér Elefánt és a legmagasabb cári kitüntetés az Alekszandr Nyevszkíj érdemrend birtokosává. Kalandos életútjukat felidézi kutatójuk, V.Molnár László történész, író.

Kapronczay Katalin a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár munkatársa mesél az orvostörténet-írás magyarországi kezdeteiről, a magyar orvosi szaknyelv megalapozásáról és egy évszázados lezáratlan pályázatról, melynek feldolgozásában kutatásaival részt vesz. Ma, amikor a tudomány és a technika fejlettsége már számos megoldást, következtetést lehetővé tesz számunkra, és olyan források és leletek váltak vizsgálhatóvá, amelyek révén ismereteink sokszorosa egy egykori vándordiákénak, érdekes feltenni a kérdést – vajon mit tudhatott ő és az akkori orvosok mesterségük, a gyógyítás eredetéről.

Az MMKM Elektrotechnikai Múzeuma az elmúlt években rendszeresen szervezett és  tartott interaktív kísérleti bemutatókat diákoknak, gyerekeknek az elektromágnesesség, az áram, a villamosenergia fizikai jelenségeiről, szombatonként pedig bármelyik arra járó látogatónak. A Jedlik-teremben kivitelezett kísérletek, a Bláthy-terem mozgó, működő tárgyai, az első transzformátorok, az első villamosított háztartási eszközök, iparművészeti remekek a közvilágítás történetéből, mind-mind felkeltik a múzeumba érkezők érdeklődését a fizika e tudományága iránt. A Múzeum gyűjteménye révén visszapillanthatunk a 19. század fellendülő iparára, világszerte ismert kutatóira, mérnökeire, ambiciózus vezetőire. Megismerhetjük Jedlik Ányos, Bláthy Ottó Titusz, Bródy Imre, Déri Miksa, Ganz Ábrahám, Kandó Kálmán, Mechwart András és Zipernowsky Károly életét, munkásságát. Az interaktív tárlatvezetések és utazó fizikaórák mellet az intézmény számtalan összejövetelnek is színteréül szolgált. Sok díjátadót és tudományos üléseket is tartottak itt, többek között a CERN fizikatanári továbbképzésében résztvevők találkozóját is. Az itt letölthető műsorban Antal Ildikóval, az intézmény igazgatójával beszélgetünk, majd egy tárlatvezetésen veszünk részt Jarosievitz Zoltánnal.

A nagyszombati egyetem obszervatóriumának alapításáig vezetik vissza az intézet történetét, de a legmeghatározóbb időszaka a 19., 20. század fordulója volt, amikor a Főváros anyagi támogatásával és területén, Konkoly Thege Miklós 1899-ben a magyar államra hagyományozott eszközeivel, berendezéseivel, valamint Tass Antal csillagász, dr. Vass József és Klebesberg Kúnó kultuszminiszterek munkájának köszönhetően, 1921 és 1928 között a svábhegyi épületegyüttesben újraéledt és újraindult a magyarországi égi megfigyelés. Legfőbb kutatási területei a változó (pulzáló) csillagok szerkezetének, a csillagok és bolygórendszerek keletkezésének vizsgálata, exobolygók megfigyelése, valamint debreceni napobszervatóriumában a naptevékenység dokumentálása.

Polányi Mihály egy olyan kevéssé ismert magyar tudós, aki számtalan pálya- és sorstársának életét, karrierjét egy személyben is reprezentálhatja. Budapesten született. 1891-től 1976-ig tartó életében szolgált orvosként Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében az első világháborúban, később elismert tudós volt Berlinben kémikusként, majd az angliai Manchesterben az egyetem társadalomtudományi professzora lett, akkortól már a tudományfilozófia területén is publikált.

Nem találtam gyógyírt bánatomra Egyiptomban "Menj, keresd Hadzsi Bektas gyülekezetét!" S ha Molla Hünkárhoz (Mevlána) fordulnék S dervis lennék, vajon kedvesemet megtalálnám-e? Vagy talán az utána való bánkódástól meghalok?

„A tudományfilozófiában és a tudománytörténet-írásban azok a törekvések tűnnek ígéreteseknek, amelyek egyrészt szintetizálják a tudománytörténeti és filozófiai mozzanatait, másrészt túllépnek a szűkebb tudományfilozófián, amennyiben az interdiszciplinaritás felé mozdulnak el, és/vagy visszahelyezik a tudomány problémáját a filozófia alapvetőbb kontextusába (visszacsatolva a tudományfilozófiát a kontinentális tradícióhoz). Ilyen törekvés a technoscience irányzata, a természettudományok fenomenológiai-hermeneutikai és kultúrtörténeti megközelítése, a matematikafilozófia új, „történeti"-ként jellemezhető irányzatai, továbbá a tudományfilozófiát kiegészítő kommunikációfilozófiai, antropológiai, pedagógiai-lélektani vizsgálódások." - így ír a tudománytörténet írást érintő kutatásairól Székely László, az MTA filozófiai kutatóintézetének munkatársa. Beszélgetésünkben azt is meghallgathatják mit is közvetíthetnek ma a azok a fennmaradt történeti források, melyek központi témája a tudomány és annak művelői, hogyan elemezhetőek ezek az írások és milyen körülményeket, előírásokat kell figyelembe venni, amikor tudománytörténet-írásba fogunk

Az adás a kozmikus geodéziai obszervatóriumból jelentkezik, ahol dr. Frey Sándor csillagásszal beszélgetünk a rádiócsillagászatról, extragalaxisokról, a legújabb technológiákról, kvazárokról, időről és távolságokról, valamint az obszervatórium történetéről.

Ebben az adásban a tudományfilozófiáról, történetéről és kutatásairól, történelmi analógiákról, a tudományos kutatások, a társadalom és a technika összefüggéseiről beszélgetünk Szegedi Péterrel, az ELTE Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszékének munkatársával.

A debreceni botanikus kertben, a látványos sétány végén, a burjánzó növények közül alig észrevehetően bukkan fel az MTA, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet Napfizikai Obszervatóriuma, ahol már 1958 óta zajlanak folyamatos kutatások, megfigyelések, s a csendes természeti környezetben a világ legnagyobb adatbázisa fejlődött ki a naptevékenységgel összefüggő jelenséggel, a napfoltokkal kapcsolatban. „Az osztály 1958 elején a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Botanikus Kertjében álló egyetemi bemutató csillagda épületébe költözött és itt Dezső Loránt vezetésével az MTA Napfizikai Obszervatóriuma néven új kutatóintézet jött létre. A költözés után az egyetemi csillagvizsgáló eredeti épületét kibővítették, és két fotohéliográffal megkezdődött a rendszeres észlelés. 1972-ben az egyik fotohéliográf a gyulai víztorony tetején kialakított Gyulai Megfigyelõ Állomásra került, ami kettős előnnyel járt. Egyrészt a világon csak egyetlen naptávcső van, melynek cölosztát-tükre a talajszinttől magasabban van, mint a gyulai távcső (43m), ami a leképezés szempontjából döntően fontos körülmény, másrészt így az év folyamán átlagban 50-nel több olyan nap van, amikor készül saját észlelésünk. A  hetvenes évek elején jelentős fejlesztés történt az obszervatóriumban, az épületet kibővítették és egy nagy koronográfot állítottak fel. A műszerhez spektrográf és egy Lyot-típusú H-alfa szűrő tartozik. 1980-ban az obszervatóriumot újból egyesítették az MTA Csillagászati Kutató Intézetével, amelynek jelenleg napfizikai osztályaként működik.”

A klasszikus newton-i fizika kiteljesedése és az einsteini elméletekkel kezdődő modern fizika megszületése közti tudományos élet rendkívül gazdag volt tehetségekben elméleti és kísérleti területen egyaránt, s ez nemcsak nemzetközi viszonylatokban vizsgálható, hanem a két világháború közti Magyarországon is, ahol szintén igen jelentős alkotók és oktatók tevékenykedtek. A kísérleti technika fejlődésének következményeként a klasszikus fizika módszereivel leírhatatlan, előre ki nem számítható jelenségekkel szembesültek a tudósok, amelyek új problémák, új megoldandó kérdések, és új elméletek felé mutattak. A kérdésfeltevés módja is megváltozott, a miértek helyett a hogyan-ra helyeződött a hangsúly és a természettudományok filozófiai problémái is élesebbé váltak. A következő egy órában Füstöss László fizikus, egyetemi docenssel beszélgetünk a két világháború közti Magyarország oktatási helyzetéről, ezen belül a fizikai képzés fejlődéséről, kiváló tehetségekről, Neumann János, Wigner Jenő, Teller Ede, Szilárd Leó, Bay Zoltán, Ortvay Rudolf és kortársaik, tanítóik tevékenységéről.

Egy múzeum nem csak kiállításai és azokhoz kapcsolódó programjai által végez közművelődési tevékenységet. A kiállítások hátterében, a színfalak mögött nagy apparátust igénylő művészettörténeti, restaurátori, kurátori kutatások, hosszú évekig tartó régészeti feltárások, évtizedes munkát igénylő adatgyűjtések, gyűjteményi rendszerezések is húzódnak. A kiállítások látogatása mellett ezekről ritkábban értesül a látogató, keveset hallunk a múzeumi intézmények tudományos tevékenységéről, ám a Szépművészeti Múzeum programjai során törekszik arra, hogy a közönség közelebb kerüljön és jobban megismerje a múzeum gyűjteményeit, azok gyarapítását és rendszerezését, katalógusba foglalását célzó tevékenységeket. Adásunkban a Szépművészeti Múzeum tudományos főigazgató-helyettese, dr. Czére Andrea és       a múzeum könyvtárának vezetője      dr. Újvári Péter számol be a múzeum gyűjteményeiben, restaurátor műhelyében és könyvtárában zajló munkáról.