Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal. A hetedik rész vendége: Halász Rita.  A felvételt 2023. őszén rögzítettük.  Erről lesz szó: Önismeret fontossága: értékrend, célok, prioritások és ezek szerepe a belső egyensúlyban A megfelelő társ jelentősége Harmadik gyerek vs. első gyerek megélése Alkotásra szántIdő teremtése, szervezése Mikor és miért gondol Halász Rita Tompa Andreára? Perinatális gyász Halász Rita új regénye Olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna

A podcastben Rusvai Mónika Zsoldos Péter-díjas íróval, irodalmárral beszélgetünk Robert Holdstock Mitágó-erdő című regényéről. Szóba kerülnek az ősidőkben gyökerező erdők, újjászülető harcos hercegnők, apák és fiúk, az elme történetteremtő képessége, Freud és Jung, Tolkien, növényhorror és növényvakság, valamint az ember és a nem emberi világ szoros kapcsolata is.

Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal. Most emeli a tétet, egy írópár a hatodik részben Szabó T. Anna és Dragomán György.  Erről lesz szó: Egyszerre válni íróvá, szülővé Várakozás a szülőségre Nem “játszós” szülő  Mit ad és mit vesz el az írósapka  Képernyőidő Olvasás, meseolvasás, kultúra a családban Apa- anya szerepek korlátok és lehetőségek A türelmetlen szerelem 35 év titok A szerzők megjelenési tervei Olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna

Kit érdekel egy 30 éves nő önéletrajzi regénye? Az irodalom vagy az élet a fontosabb? Milyen nehézségeket okoz, hogy azonosíthatóak a szereplők? Hogyan néz szembe kamasz verseskötetével? Kemény Lili megírta első prózakötét Nem címmel (kritikánk itt olvasható), ami nemcsak egy nő felnőtté válását követi végig a családi hatások feldolgozásán, a Végtelen tréfa fordításá és a bonyolult párkapcsolati mátrixain keresztül egészen addig, amikor a hatalom megváltoztatja a 150 éves egyetemének történetét. A Könyves Magazin podcastjában Kemény Lili először beszél az alkotói folyamatról, a szereplők álnevesítéséről és arról, hogy miért nem írt sokáig.

Sorozatunkban a Mastercard Alkotótárs 2023-as ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. Az ötödik epizódban Zilahi Annával beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Ott Anna.   Mindig nagyon érdekes, amikor az írókat olvasóként kérdezzük. Fontos és terjedelmes olvasmánylistát lehet összeállítani számunkra kedves írók számukra kedves könyveiből. Most Zilahi Annát kértük arra, hogy mondja el, mik azok a könyvek és miért, amik fontosak voltak neki íróként és magánemberként egyaránt. Mieko Kawakami Breast and eggs, Hegedüs Vera Ostoba és Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című könyvekről beszélgettünk.

Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal.Az ötödik rész vendége Dr. Benkovics Júlia. Erről lesz szó: Mi köze egy labdának az orvosi pályához? Nagycsaládban felnőni = nagycsaládra vágyni? Hogyan tervez családot egy nőgyógyász házaspár? Kell e túlbiztosítani a szülést? Mi a közös az orvosokban és az anyákban ? Medikalizált szülés versus megérkezés az anyaságba Anyává válás és a hormonok Saját idő, töltekezés, hivatás Logisztika, stop gomb és áldozatok Olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: WataArculat: Bárdy Anna

Legalább tizenhat országban jelenik meg a következő években Orvos-Tóth Noémi sikerkönyve, a transzgenerációs kérdésekkel foglalkozó Örökölt sors. Az itthon 300 ezer példányban eladott pszichológia könyv brit, német, olasz, spanyol vagy horvát nyelven is megjelenik. A Könyves Magazin podcastjában a szerzővel, Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológussal, és a külföldi nyitást megtervező és építő Sárközy Bencével, a Libri Kiadói csoport kiadàsi igazgatójával, a Sárközy és társa irodalmi ügynökség alapítójával beszélgetünk a stratégiai építkezésről, a brit licitversenyről és arról, hogyan Ázsiában még nem robbant be a pszichológia a könyvkiadásban.  A nyitó képet ​​Máté Péter/Jelenkor Kiadó készítette.    A beszélgetésen szóba kerül: Mi a közös Szoboszlai Dominikban és Orvos-Tóth Noémiban? Hogyan kell elkezdeni egy ilyen építkezést? Hogyan fogadták a külföldi kiadók? Mennyire megtervezett a következő évek programja Orvos-Tóth Noémi számára? Hol tart Magyarországon a pszichológiai könyvek kiadása?

Ha bemegyünk egy könyvesboltba, akkor a borítók segítenek eligazodni, kiemelni az érdekes műveket. Óriási a zaj, a könyvek versenyeznek egymással, hogy feltűnjenek, miközben eligazodást is kell nyújtaniuk, hogy mit várhatunk a könyvtől. A marketing találkozik az alkotóművészettel, a funkció az olvasói kapcsolódással. A borító és a betűtípus is a szöveg része, vagyis a regény akkor kezdődik, amikor ránézünk a vizualitására. Mitől működik egy borító? Az esztétikai vagy a marketingszempont a fontosabb? Hogyan segíti a könyvtervezés az olvasmányélményt? Hogyan változtak a borítók az elmúlt 30 évben? Polgárdi Ákos, tervező grafikus, a Magyar Könyvtervezés díj alapítója a Könyves Magazin podcastjának vendége.

Tóth Andi Dobd ki a szemetest! című könyvéről és a hulladékmentes élet előnyeiről, valamint kihívásairól beszélget Szebenyi Péterrel, a Klímapolitikai Intézet munkatársával, környezetvédelmi influenszerrel Litkai Gergely. Az adásban többek között szóba kerül, hogyan tudjuk kikerülni a felesleges hulladékot, és mennyiben befolyásolja a lehetőségeinket a környezetünk? Mit kell végiggondolni például élelmiszerbiztonsági szempontból? Miért és hogyan célszerű vigyázni a használt dolgainkra? Mit jelent a tervezett elavulás? Mire figyeljünk a komposztálásnál? És mit kéne átgondolunk az ajándékozási szokásainkról?   A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk.

Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal. A negyedik rész vendége Oltai Kata. Erről lesz szó: A falka hasonlat Családtervezés Nők közötti empátia Kórházi tapasztalatok Párkapcsolat szülőként Gyerekbarát munka A meztelen test kérdése Az anyai test változása Császármetszés Dolgozó anyaság Olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: Wata Arculat: Bárdy Anna

Mi lesz, ha egy nő agyát kicserélik és nem kell foglalkoznia a társadalmi elvárásokkal? Mi történik a nővel a felnőtté válásban? Mi köze van Mary Shelley családjának vagy a Frankensteinnek az év legizgalmasabb filmjéhez? A Szegény párák a 11 jelölésével az idei Oscar-szezon egyik leglátványosabb és legizgalmasabb filmje volt, amiről korábbi podcastunkban  is beszéltünk az Oppenheimer, a Barbie vagy az Érdekvédelmi terület mellett. Látszólag Jorgosz Lánthimosz rendező egy újabb Frankenstein-adaptációt készített a fantasztikus Emma Stone főszereplésével, miközben egy valódi családtörténetet is feldolgozott: Mary Shelley szüleinek sztoriját. A 19. századi író nemcsak egy új mítoszt teremtett meg, hanem egy olyan kulturális mémet hozott létre, ami láthatóan a mai napig működik, most például egy kifejezetten feminista nézőpontot mesélt el (kritikánk a filmről itt olvasható).  Shelley édesanyja az első feminista filozófus, Mary Wollstonecraft és apja, William Goldwin voltak. Amíg az apa sok tekintetben emlékeztethet minket a filmbeli tudós, William Defoe karakterére, addig az anyja hasonló utat járt be, mint a Bella Bexter nevű karakter.  A Könyves Magazin podcastjába a téma hazai szakértőjét hívtuk el: Péter Ágnes irodalomtörténész, A függetlenség ára című, szuperérdekes monográfia szerzője.

Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal.A harmadik rész vendége Nádasdy Ádám. Erről lesz szó: Női és férfi hagyományos szerepek Családi minták Maradni, maradni című vers, mint az anyaság allegóriája Apává válás fiatalon Versírás a wc-n és a konyhapulton Válásáról, szexuális irányultságának felvállalásáról és az arra kapott reakciókról Nagyapaságról Olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: WataArculat: Bárdy Anna

Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal.A második rész vendége Tóth Krisztina. Erről lesz szó: Szülés, születés Gyermekágy és eső hónapok nehézségei Információhiány vs. túl sok információ a szülőknek Erőforrások, segítők az anyaságban Egyedüllét, vagyis leginkább annak hiánya Bűntudatkeltő mondatok és lelkiismeret-furdalás A test változása és az erre adott/kapott reakciók Család VAGY karrier Diszfunkcionális családi minta Biológiai szülőség és örökbefogadás Az a bizonyos saját szoba Otthoni iskola a covid idején Malac és Liba, mint családi projekt Következő könyv tervei Olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.  Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: WataArculat: Bárdy Anna

Ezt senki nem mondta! Ott Anna beszélget anyaságról, apaságról, a szülői lét buktatóiról, a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról a meghívott írókkal, költőkkel, alkotókkal.Az első rész vendége Tompa Andrea. Erről lesz szó: Gyermekkor egy csonka családban a román diktatúrában Családtervezés a korábbi minták átírásával Gyermekvárás, a sikertelen próbálkozások gyásza Örökbefogadás és kreatív anyaság Anyává válás, az anyai szeretet minősége Szerelem és a “spanyol ösztöndíj” Munkatervezés és a váratlan események Az Omerta és a Sokszor nem halunk meg megírásának körülményei Határhelyzetek, bizalom, feltétel nélküli szeretet Élet és minőségi idő egy kamasszal Titkok és bizalom a családban Olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel,  írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre. Családi ügyekben is legyünk biztosak a dolgunkban! Ezt senki nem mondta! – a podcast sorozat főtámogatója az Alfa Biztosító. Zene: WataArculat: Bárdy Anna

Az Amerikai Filmakadémia március 11-én 96. alkalommal, 23 kategóriában osztja ki az Oscar-díjat. Megnéztük és megvitattuk a legjobb adaptált forgatókönyv díjára jelölt filmeket, melyek idén: American Fiction, Barbie, Oppenheimer, Érdekvédelmi terület, Szegény párák. Több filmben felfedeztük a Frankenstein és a Prométheusz-mítosz nyomait, a férfiak által kitalált kereteket átlépő női karaktereket, sőt egy idővonalon is összekötöttük a látszólag nagyon különböző filmeket. A podcastban Kiss Imola, Valuska László és Vass Norbert beszélget férfi- és nőtörténetekről, jól és kevésbé jól sikerült feldolgozásokról, majd egy nagyon szubjektív listát is felállítanak.

Litkai Gergely podcastsorozatának legújabb témája a Repair - Hogyan hozhatjuk rendbe az elromlott tárgyakat, kapcsolatainkat és társadalmunkat című kötet, amiről a szerzővel, Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológussal beszélgettek. A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk.

Sorozatunkban a Mastercard Alkotótárs 2023-as ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. A negyedikepizódban Kerber Balázzsal és Nemes Z. Márióval beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Ott Anna.   2024-ben is Mastercard - Alkotótárs! Jelentkezz, hogy csak az írással foglalkozhass! Határidő: 2024. március 24.  Kattints a részletekért!   Kerber Balázs költészetére Nemes Z. Márió költő, esztéta nagy hatással volt, így vele kiegészülve beszélgettünk arról, hogyan alakíthatja egy fiatal író pályáját egy-egy irodalmi tábor, közeg és hogyan tudnak generációk egymásra hatni. Az irodalom magányos műfaj, vagy alkalmas a közös alkotásra? Mennyire fontos egy alkotói folyamatból néha kitekinteni és megnyílni mások felé, vagy engedni, hogy más művészeti ágak hassanak az alkotóra a munka folyamán?

Ha érezted már azt, hogy a szakmai életedben a sikereid lehetnének láthatóbbak, akkor ez a beszélgetés az énmárkáról neked szól. A siker nehezen mérhető, de a személyes márka nem, mert a lényege, hogy az embert a szakmai-társadalmi környezetében elismerjék. Dr. László Móni szociológus, personal branding-szakértő szerint a magyar társadalomnak fura, gyanakvó a viszonya a sikerhez, de meg lehet tanulni kommunikálni a szakmai eredményeinket. A Titkos hírnév című könyvének középpontjában az introvertáltság áll, ami a hiedelmek szerint nem segíti a karrierépítést és a sikereket, mégis ha felismerjük, előnyünkre tudjuk fordítani. A könyv látszólag az üzleti világra fordítható le a legkönnyebben, de valójában minden szakmában hasznosítható. Figyelem, az énmárka nem az influenszerkedést jelöli!

Sorozatunkban a Mastercard Alkotótárs 2023-as ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. A harmadik epizódban Zilahi Annával és Hegedüs Verával beszélget a szerkesztő-műsorvezető, Ott Anna.   2024-ben is Mastercard - Alkotótárs! Jelentkezz, hogy csak az írással foglalkozhass! Határidő: 2024. március 24.  Kattints a részletekért!   Zilahi Anna megtalálta Hegedüs Vera Ostoba című prózájában azt, amit évek óta keresett és amiről azt érezte, hogy rokon a saját lírikus gondolkozásával. Két női alkotó talált egymásra és voltak hatással egymás alkotói folyamatára. Tabukat téptek fel a női léttel, a nők saját testüköz való viszonyával, az anyáváválással vagy épp anyáváválni nem akarással kapcsolatban. Zilahi Annát és Hegedüs Verát kérdeztük ezekről a tabukról és az alkotói munka magányáról.

Sorozatunkban a Mastercard Alkotótárs 2023-as ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. Másodikként Kerber Balázs mutatkozik be. Szerkesztő-műsorvezető: Ott Anna   2024-ben is Mastercard - Alkotótárs! Jelentkezz, hogy csak az írással foglalkozhass! Határidő: 2024. március 24.  Kattints a részletekért!   Kerber Balázs már általános iskolában kalandregényt írt egy barátjával, de hamar kiderült, hogy igazán a versek állnak közel hozzá. De írás nincs olvasás nélkül, az első nagy hatást a Nyugatos generáció szerzőinek versei és a klasszikus kínai költők voltak hatással rá, Ady Endre nélkül talán soha nem kezdett volna versírásba. Az olvasás mellett beszippantották a számítógépes stratégiai játékok is, de vajon milyen összefüggés van a játékok és a kreatív alkotói folyamat között? Erről mesél Kerber Balázs a Mastercard Alkotótárs podcast mai részében.

Sorozatunkban a Mastercard Alkotótárs 2023-as ösztöndíjasait ismerhetitek meg közelebbről. Elsőként Zilahi Anna mutatkozik be. Szerkesztő-műsorvezető: Ott Anna   2024-ben is Mastercard - Alkotótárs! Jelentkezz, hogy csak az írással foglalkozhass! Határidő: 2024. március 24.  Kattints a részletekért!   Zilahi Anna a Bécsi Iparművészeti Egyetemen diplomázott, első verseskötete pedig 2017-ben jelent meg, így beszélgettünk a képzőművészet és az irodalom átjárhatóságáról, arról, hogy mitől függ, hogy egy témát, milyen módon dolgoz fel. Szóba került Sárvár és Kemény István jelentősége a pályája alakulásában és a "kötetdüh" fájdalma, amit az első kötete megjelenése előtt ő és sok más pályatársa is érzett. Elárulta, hogy az új munkája, hogyan követelte ki magának a regény műfaját és mik a legalapvetőbb kérdések, amik ezzel kapcsolatban foglalkoztatják.

Megírta a magyar irodalom egyik legjobb regényét, megnyerte az egyik legmenőbb angolszász irodalmi díjat, társalkotója volt a filmtörténet egyik legradikálisabb rendezőjének. Krasznahorkai László 70 éves, kihasználtuk az évfordulót, hogy átbeszéljük az életművet. Ki hogyan találkozott először Krasznahorkai szövegeivel? Hogyan hatott rá Pilinszky, Kafka, Melville vagy Mészöly? Miért meghatározó az író regényeiben Gyula? Szóba kerül transzcendencia, univerzum, a művészet és egyén viszonya, a Krasznahorkai-mondat, a különleges karakterek. A beszélgetés során a Sátántangótól az új, Zsömle odavan című regényig sok-sok könyvet tárgyalunk.

Szerelem, gyilkosság, bosszú, veszteség, vágybeteljesítő igazságszolgáltatás is ott lüktet A hollóban, ami az 1994-es filmfeldolgozással lett világhírű, és egyben generációs élmény. James O’Barr eredeti képregénye több mint 30 éves késéssel, az idei Könyvfesztiválra jelent meg magyarul a Gabo Kiadónál. Ez a 2011-es bővített kiadás alapján készült, a szerző előszavával, új jelenettel és 30 oldalnyi plusz képanyaggal. A hollóról a kötet fordítójával, Juhász Viktorral beszélgettünk. A hollót elemien meghatározza a képregény és az 1994-es film készülését megelőző/kísérő tragédiák sora, amiket a mai napig óhatatlanul rájuk olvasunk. A holló ráadásul szorosan kapcsolódik a kilencvenes évek goth rock szubkultúrájához, így a kamaszkorunkhoz, és kérdés, hogy vajon hogyan öregedett, és működik-e, ha 2023-ban lapozzuk fel. A beszélgetés során szóba került, hogyan építette bele O’Barr a saját gyászát és dühét a képregénybe, ami egyben az alkotói fejlődésének a mementója is. Megvizsgáltuk, milyen irodalmi, zenei, filmes hatások fedezhetőek fel rajta, és milyen képregényes közegbe érkezett. Felidéztük az 1994-es filmet, és egy kicsit tanakodtunk a további folytatásokról, például a 2024-ben érkező adaptációról is.

Britney Spears tinédzserként robbant be a zenei életbe 1998 végén, és attól kezdve több mint egy évtizeden át a világ egyik legmeghatározóbb popsztárja volt. Élete és karrierje akkor vett nagy fordulatot, amikor 2008-ban egy súlyos magánéleti válság közepette az apja, Jamie Spears a saját gondnoksága alá helyeztette, arra hivatkozva, hogy nem beszámítható. Az énekesnő ettől kezdve 13 éven keresztül élete legapróbb kérdéseiben sem dönthetett szabadon, sem az ideje, sem a vagyona, sem a munkái fölött nem rendelkezhetett. A gondnokságot végül 2021-ben szüntették meg. A podcastban beszélünk arról, hogy hogyan vált a számára menekülést jelentő zenéből csapda, hogy ki, hogyan és mit tálalt eddig Britney Spears viselt dolgairól, és ehhez képest mit mesél ő a könyvében élete legszomorúbb eseményeiről. Szóba került az is, hogy miért van ennek a kötetnek a zenein túl nagyon fontos kulturális és társadalmi üzenete, nemcsak a média, hanem a csapdahelyzetek áldozatai felé is.

A Könyves Magazin szerkesztőiként 2012 óta listázzuk az adott évben megjelent szépirodalmi könyveket, azokat az olvasmányokat, melyeket a legizgalmasabbnak, legemlékezetesebbnek tartunk. Nem volt ez másként idén sem, az ötvenes lista összeállítása után pedig rögtön stúdióba vonultunk, hogy kitárgyaljuk a könyveket. Podcast. Novemberben húztunk egy képzeletbeli határt, és elkezdtük számba venni a 2023-ban megjelent szépirodalmi műveket. Az ötvenes lista összeállítása egyszerre szép és kihívásokkal teli feladat, amikor heteken át vitázunk a könyvekről. Egy lista mindig szubjektív ‒ és emiatt persze igazságtalan ‒, de ezúttal is csak azokból válogattunk, amelyeket olvastunk, és amelyek megérintettek, megmozgattak, elgondolkodtattak, megleptek minket. De milyen témák voltak dominánsak idén, és melyik verseskötet maradt a legemlékezetesebb? Vajon másképp olvasunk egy regényt, ha tudjuk, hogy az az utolsó, és milyen láthatatlan idegpályák alakulnak ki az egymástól látszólag távol álló kötetek között? Ezekről is beszéltünk, meg persze személyes kedvenceinkről, saját mélypontjainkról, a régiek iránti elkötelezettségeinkről és új felfedezésekről is. ITT A TELJES 50-ES LISTA!!

Idén először adták át az Erste támogatásának köszönhetően a Margó x Erste #higgymagadban különdíjat. A legjobb tízből az Erste választotta ki azt a szerzőt, akinek története leginkább megtestesíti a #higgymagadban faktort. A különdíj történetének első győztese Szűcs Ádám, aki A játék neve: Budapest című regényéért kapta meg az elismerést. A szerző Valuska Lászlónak mesélt többek között a fővároshoz kapcsolódó rendhagyó élményeiről, a pályakezdés tapasztalatairól, de szó esik az ifjúsági regény sajátos műfajról, a folytatás lehetőségeiről is. A jövőt azok teremtik meg, akik hisznek magukban és az ötleteikben. Higgy magadban és légy a saját történeted hőse! Az Erste már hisz benned. Margó-díj az Erste támogatásával.

Litkai Gergely podcastsorozatának novemberi témája a Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című kötet, amiről a szerzővel, Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológussal beszélgettek. A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk.

2022 tavaszán Oroszország totális háborút indított Ukrajna ellen (Sz. Bíró Zoltánt és Vonnák Diánát is kérdeztük a témában korábban), emiatt Joe Biden és Emanuel Macron a háborúról tárgyalnak Frei Tamás új akcióthrillerében. A főszereplő André Calvi, aki visszatért, hogy a világpolitikában is rendet teremtsen.  A szerző Moszkvában találkozott először a világ meghatározó politikusaival, Amerikában a rendőrséget kellett megelőzniük a bűnügyi helyszínelések előtt. Frei Tamással beszéltünk arról, hogyan alakították át a műfajt a filmes és tévésorozatos praktikák, de elmondta azt is, miért fontos, hogy a valóságban se történjenek máshogy az események, mint a regényében. A felszín alatt zajló eseményekkel szemben fél év előnye van, ezért kell gyorsan írni, sőt még gyorsabban fordítani, mert tervezik a külföldi megjelenéseket. Első világháborús patthelyzetről, Vlagyimir Putyin hidegháborús múltjáról és egy új világrend működéséről beszélt Frei Tamás, akinek november 6-án jelent meg új akcióthrillere, a Puccs Moszkvában - Putyin végnapjai - André Calvi visszatér. Fotó: Schumy Csaba/Libri Kiadó

A Bookline Zöld ehavi adásában Frank Schätzing Mi van, ha megmentjük a világot? című könyve apropóján beszélget Litkai Gergely Ürge-Vorsatz Diána asztrofizikussal, a környezettudomány doktorával. A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk.

A Covid alatt írt blogjából az egyik legnépszerűbb korlenyomat lett (Rumbarumbamm), második, Állva maszturbálok című könyve provokatívan vicces kemény témákat rejtett.  Három éve robbant be Benedek Ágota, felkerült már mindenféle listákra, de az Élet és Irodalom is írt a könyvéről. Bár még nem tudja, mi lesz a névjegykártyájára írva az új kiadóban, a Leányvállalatnál, de művészeti vezetőként, “irodalmi striciként” és szerzőként is részt vállal egy független kis kiadó elindításában. Beszélgetés Benedek Ágotával fogselymezésről, sorozatfejlesztésről, a felboncolt testéről, a köldöknézegetésről és arról a 3 évről, ami 3 könyvet hozott. A legutolsó októberben jelenik meg Akkor inkább már most megdöglök címmel, amiben a teremtéstörténetben is megjelenik a menstruáció, a hormonok szétvernek mindent, de még űrkaják is szerepelnek benne.

Ki volt Robert Capa - valós személy vagy egy jól kitalált brand? A piaci logika vagy az elhivatottság alakította életét, karrierjét? Ügy volt neki a háború leleplezése vagy pénzkereseti lehetőség? Mi volt a jelentősége és miért fontos még ma is? Szeder Kata és Valuska László beszélgetett beszélgetett róla podcastunkban.

Elindult a Visszapillantó, amelyben a 2013-as év végi toplistánk köteteit vettük elő újra, hogy megnézzük, mi történt ezekkel a könyvekkel és szerzőikkel azóta. Tíz éve jelent meg Simon Márton Polaroidok című kötete, melyet olvasva villanásnyi utazásokat tehettünk életekbe, világokba, filmekbe vagy érzésekbe. A rövid szövegeket tartalmazó könyv hatalmas siker lett, volt olyan is, aki magára tetováltatta néhány sorát. A szerzővel a kötetben kézzelfogható radikális váltásról, a nehezen feldolgozható sikerről és arról is beszélgettünk, mit mondott a nagymamája, amikor elolvasta a verseket. Hallgasd meg a teljes beszélgetést!

Elindult a Visszapillantó, amelyben a 2013-as év végi toplistánk köteteit vettük elő újra, hogy megnézzük, mi történt ezekkel a könyvekkel és szerzőikkel azóta. Tíz éve jelent meg Erdős Virág ezt is el című verseskötete, ami hamar virálissá vált: sokan magukénak érezték a verseket, énekelték, idézték, rengetegen kapcsolódtak hozzájuk. De hogyan élte meg a költő a sikert, és miért tartja ma már némileg károsnak a kötet körüli felhajtást? Erdős Virággal beszélgettünk.

A költő, aki a Magvető Kiadó főszerkesztője, éjjel-nappal irodalmi szövegekkel dolgozik, az írás kitüntetett szerepet tölt be az életében. Megjelent Turi Tímea új verseskötete, Egyszerre egy beszéljen címmel a Prae Kiadónál. Hatalomról, elnyomásról, rendről is mesél a verseskötet, amelyben a sok zajból végeredményben egy hangot lenne jó hallani. Szerepversek, imaszerű szövegek váltogatják egymást a kötetben: olyan helyzeteket mutat meg, amelyekről egyébként nem könnyű beszélni. A versek különböző női tapasztalatokat mutatnak meg, érzékeny távolságtartással közelítenek a személyeshez. A mitológiai szereplők a hétköznapokban találják magukat, Turit frusztrálja a kommunikációs zaj, az egyre nehezebb tájékozódás a világban. Irodalomról, az írás konfliktusosságáról, szövegekről, női szerepekről, láthatatlan munkáról és a megszólalás nehézségeiről beszélgettünk Turi Tímeával.

Az Akik már nem leszünk sosem című regényét követően megjelent a Levelek nélkül, amelyben egy vidéki kisváros középiskolai tanára kezd nyomozásba, ha már nagy tömegben pusztulnak el a libák. Középiskolások küzdenek a jövőjüket felszámoló felnőttek ellen, valaki külföldre költözik, más meg a kisvárosban marad. Koroknai János főszereplőnek sok harca van, amelyek mindent meghatároznak: milyen a jövőkép egy kisvárosban, hogyan határoz meg minket a családtörténetünk és mihez kezdhetünk a buborékvilágunkban. Krusovszky Dénessel globális krízisról, az első regény sikereiről és tapasztalatairól, vidékről és rejtélyekről beszélgettünk.

A vidék szovjetizálása címmel jelent meg Csikós Gábor, Ö. Kovács József és Horváth Gergely Krisztián történészek kötete, ami tételesen bemutatja a kollektivizálás és az erőszakos téeszesítés folyamatát a földelkobzástól és a földosztástól a 70-es évek végéig. Nemcsak azt látjuk, hogyan sorvasztották el a magyar falut, de azt is, hogy ennek mennyire tettenérhető hatásai vannak napjaink társadalmában is. "A szovjetizálás társadalmi és környezeti ára külföldi összehasonlításban különösen szembetűnő", olvasható a kötet fülszövegében, mi pedig ennek az állításnak jártunk utána, vendégünk Ö. Kovács József történész, levéltáros, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára és a Magyar Nemzeti Levéltár tudományos igazgatója.

A Kalligram kiadó vezetője bedobta az ötletet, hogy Kácsor Zsolt írjon a bipoláris depressziójáról: egyikük se gondolta, hogy ilyen nehéz úton kell végigmennie a szerzőnek. A Pokoljárás Bipoláriában olyan regény, amiben kifejezetten nagy szerepe vagy tétje van annak, hogy nem egy szerző, hanem Kácsor Zsolt személy írja. Aki nem mellesleg két személy, mert van benne egy halott ember is. A regény cselekményéről mint fikcióról beszélve: az elbeszélő ágya mellett egy kötél és egy kés van, a megsemmitsítés vagy felszámolás eszközei. Sztori rengeteg van: a családjától egy amerikai nő miatt lelépő apa, mindennapi harcok az önbizalomhiánnyal, idegenségélmény és egy szellemileg sérült testvér. De ez nem sztori, sok ponton a valóságot írta meg Kácsor, aki saját bevallása szerint elment a falig ezzel a könyvével, mindent kiírt magából, kiürült. A számok szerepéről, a családi szembenézés nehézségeiről is mesélt Kácsor Zsolt podcastunkban.

Anne Sverdrup-Thygeson norvég biológus, rovarkutató, egyetemi oktató és lelkes természetjáró Az élet szövete című könyvében magával ragadó módon mutatja be, hogyan járul hozzá az emberi faj túléléséhez és jóllétéhez a természet a maga nyüzsgő sokféleségével. Litkai Gergely a kötet kapcsán Dr. Báldi Andrással, az Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás kutatócsoport vezetőjével beszélgetett. A podcastban szóba kerül, hogy mire vonatkozik az ökoszisztéma-szolgáltatás, és mi köze van ahhoz, hogy évtizedek óta tudunk már arról, hogy fokozatosan és biztosan csökken a fajok száma a Földön. Hogyan segíthet az ökoszisztémák működése például a napi ivóvíz-ellátottság megoldásában, akár olyan nagyvárosokban is, mint New York? És milyen hasonló magyar példák vannak arra, amikor a környezetvédelem és a gazdaság szereplői együttműködnek? Egyáltalán, baj-e, ha a gazdasági-társadalmi hasznosság felől közelítjük a környezetvédelmi kérdéseket?   A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk.

Kleinheincz Csilla író, fordító, a Gabo kiadó szerkesztője, lassan húsz éve a hazai spekulatív irodalmi élet egyik kiemelkedő alakja. Írt urban fantasy regényt, a novellái megjelentek angol nyelven, majd a legismertebbek eddig az Ólomerdő-regényei lettek, amik a magyar folklór és népmesék elemeiből inspirálódtak. Új könyvében, az Alvilági szövedékben visszanyúlt az agrármérnöki tanulmányaihoz, és két közösség eltérő életmódját ütköztetve reflektál napjaink problémáira.

A Szabó Magda-titok záró részének vendége volt Gilbert Edit irodalmár, akivel az életpálya disszonanciáiról, elzárkózásról és népszerűségről, a hivatalos irodalomkritika hozzáállásáról és a kritikusokra szórt átkokról is beszélgettünk - és természetesen rákérdeztünk arra is, hogy akkor mégis miben áll a Szabó Magda-titok.

Litkai Gergely podcastsorozata új részében Király Leventével, a Corvina kiadó vezetőjével beszélgetett többek között arról, hogyan történhetett meg, hogy a rádiumlányok halála után még évtizedekig használtak sugárzó anyagot karórákon; hogyan került több tonna sugárszennyezett hal az élelmiszerláncba; és hogy mit kezd a calabriai maffia a sugárzó hulladékkal? A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk.

Negyedik verseskötete jelenik meg Závada Péternek A muréna mozgása címmel, amely azt érezteti, milyen kevés a beleszólás lehetősége a társadalmi folyamatokba. A személyesség annyira túlpörgetett, hogy mindenkiről mindent tudni lehet, a társadalmat is a figyelemért folyó küzdelem határozza meg. Minden az énről szól, amit a kapitalizmus gyarmatosít, de azt nem tudni, hogy az még a valódi én-e - ilyenek is foglalkoztatják Závadát. Egy tengeri állatról is szól a beszélgetés, meg a költői szerepről, csillapíthatatlan kíváncsiságról, versolvasásról, figyelemgazdaságról, színházról és megfigyelésről.

Az utolsó disznóvágástól Eminemig, a néptánctól a költői szerepig mindenről kérdeztük Pál Sándor Attilát, akinek Daloskönyv című verseskötete pár hete jelent meg a Magvetőnél. Milyen volt a kilencvenes évek falun, amikor a néphagyomány és a rapkultúra is meghatározó volt? Hogyan lehet elviselni az örökös “megkésettség”-érzést? A politika hogyan és hogyan nem jelent meg a családi életben? Pál Sándor Attilával beszélgettünk.

Lassan egy éve nyerte meg Vonnák Diána és Vajna Ádám a Marstercard Alkotótárs Ösztöndíjat. Ezt az egy évet végig dokumentáltuk ebben a podcast sorozatban. Az utolsó részek egyikének kérdései nagyon hasonlóak az első beszélgetés kérdéseihez. Nyomás vagy mankó az ösztöndíj? Most épp a munkafolyamat melyik részénél tartanak és merre folyik tovább az alkotás? Vajon mennyit változott a szöveg ahhoz képest, amivel az ösztöndíjra pályáztak? Vonnák Diána és Vajna Ádám válaszolnak.

Rigó Máté a modern kori Kelet-Közép- és Nyugat-Európa globális történetének kutatója, jelenleg a bostoni Brandeis Egyetem oktatója. Háború, profit, Trianon - Hogyan vészelte át a polgárság az első világháborút? című könyve eredetileg angolul jelent meg, majd ennek fordítása már magyarul is elérhető. A kötet azzal foglalkozik, hogyan boldogulhatott a történeti Magyarország üzleti elitjének egy része ennyire jól azokban az utódállamokban, ahol a kormányzati propaganda szintjén nemkívánatosak voltak. Rigó Máté ehhez az elzász-lotaringiai régió vállalkozó polgárságának sorsát hasonlította össze az erdélyi mágnásokkal, mindezt úgy, hogy konkrét személyek, családok, vállalkozások történetét mesélte el példaként. Miért voltak tartósak a Német Birodalom és az Osztrák-Magyar monarchia idején kialakult gazdasági kapcsolatok és hálózatok? És hogyan lehetett, hogy az erdélyi magyar vállalkozók egy része még profitálhatott is Trianonból? És miért volt sokkal jobb soruk, mint elzászi társaiké? Ezekről is beszélgettünk.

A titok, az árulás és az emberi méltóság megőrzésének is a regénye Az ajtó, Szabó Magda egyik legnépszerűbb könyve, amely egy tragikus történet szálainak felfejtésén keresztül mutatja be egy bonyolult érzelmi háló legapróbb részleteit. Negyedik részéhez ért A Szabó Magda-titok.

2003-ban jelent meg angolul A Da Vinci-kód, a kötet sikerére pedig jellemző, hogy abban az évben az eladásokat tekintve csak egy másik giga-bestseller, a Harry Potter és a Főnix Rendje tudta túlszárnyalni. De mit tudott és mit tud a regény most? Podcastben kibeszéltük. Húsz éve jelent meg angolul Dan Brown sikerkönyve, A Da Vinci-kód, amely hamar letarolta könyvpiacot, majd Tom Hanks főszereplésével film készült belőle. Ám Dan Brownnak sem adták könnyen a sikert, hiszen A Da Vinci-kód már a negyedik könyve volt, amellyel végül berobbant, és a második olyan regény, amelyben feltűnik a jelképeket tökéletesen olvasó és értelmező Robert Langdon figurája. Mitől profi könyvtermék A Da Vinci-kód, mi a sikere titka, mitől lett jelenség, és mi az igazán frusztráló Robert Langdon karakterében? Valuska László és Ruff Orsolya újranézte és újraolvasta a művet.

Amikor megkérdeztük Vonnák Diánát, hogy ki az az alkotó, akinek a pályája inspirálja, ő Enyedi Ildikó nevét mondta. Így meghívtuk kettőjüket, hogy beszélgessenek. Érintették a nyelv és a nézőpont fontosságát, megvitatták, milyen a viszonyuk az irodalomhoz és mit kezdenek a velük szembe állított elvárásokkal. Volt szó antropológiáról, de arról is, hogyan változik az alkotói lét, ha az ember közben épp anyává válik.

Láttam a jövőt meghalni címmel jelent meg iamyank új albuma, amin, nem kis meglepetésre, magyar dalszöveg is hallható. Gyerekként nem tudott angolul, csak elképzelte, miről szólhat a dal, a hiphopon nőtt fel, Eminem-rajongó volt, hosszú volt az útja a dalszövegig. A személyes témától a nyilvánosság elé állásig sok-sok téma merült fel, például az is, hogyan született ez a sötét címadó dal, a Láttam a jövőt meghalni. Fejlődési útról, kockázatvállalásról és technikai fejlődésről is mesélt. Az a.dal.szöveg című podcastsorozat vendége: Herold János.

A művészet a nüanszok terepe. Mi a baj A teljesség felé című slágerrel? Mit lehet kezdeni a generációs érzetekkel? A nyolcvanas évek dalszövegei hogyan hatottak az új, Minket ne szeress című új albumra? Novellaként gondol a dalszövegre Szabó Benedek, aki Galaxisok nevű zenekarával most jelentette meg Minket ne szeress című új albumát. A podcastból az is kiderül, hogy annyira személyesnek érezték a hallgatók a dalszövegeit, hogy például édesapja is jelezte, a bátyja nem Győrbe járt egyetemre. A hallgatók társalkotói szerepéről, John Cheever prózájáról, hidegháborúról és melankóliáról beszélgettünk Szabó Benedekkel, aki az egyrészt-másrészt generációjához tartozik.

A Last of Us nyomán könyvek segítségével beszélgettünk Sepsi Lászlóval gombákról, irodalomról, pszichedéliáról, hálózatokról, poszthumán metaforákról és gyerekekről. Elővettük Mike Carey Kiéhezettek (2014) és Sepsi László Termőtestek (2021) című regényeit, valamint a gombakutató Merlin Sheldrake Az élet szövedéke (2022) című ismeretterjesztő munkáját. És persze nem maradt ki a David Attenborough-narrálta, zseniális részlet a BBC-s Bolygónk, a Föld-sorozatból, ami megismertette a nagyközönséggel a Cordyceps gombát és több fikciós mű (köztük a fenti regények és a Last of Us-játék) egyik fontos ihletője is lett. És amiről például szó esett: - Mi köze van a gombáknak a tündérekhez és a boszorkányokhoz Európában? - Miben cáfolta meg azóta a tudomány a a BBC-s hangyás videót? És melyik az a tévedés, ami makacsul beenni látszik magát a popkulturális tudatba? - Hogyan kapcsolja össze a gomba a pszichedelikus víziókat az autonóm akarat elvesztésének rémképével? - Miért torzítja el a testet, és miért kiváló metafora a rendszertani besorolási nehézségeket okozó gomba a poszthumán világ ábrázolásában? - Mi a szerepük a gyerekeknek a gombás horrorokban?

Maja Lunde regénye, A méhek története három síkon fut, három főszereplővel: az első a modern méhkaptár kifejlesztésének, a második az elnéptelenedés szindróma felbukkanásának idején játszódik, a harmadik pedig a jövő disztópikusnak látszó Kínájába kalauzol, az Összeomlás utáni évtizedekbe. Beporzásról, kaptárokról, vándorméhészetről, jövőbeli pesszimista forgatókönyvekről beszélget Litkai Gergely vendégével, Bihaly Áron ökológussal, aki segít megérteni a méhek szerepét az életünkben. A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk. #0: MULTIDOLGOZÓKÉNT MINDEN BŰNT ELKÖVETTEM / Litkai Gergely #1: HOGYAN OLVADUNK EL 2050-IG? / A Jövő minisztériuma #2: NEM AZ ÉLVEZETKERESÉST KELL KIMAXOLNI / Fenntartható hedonizmus #3: Bill Gates se mentené meg a Földet: a jövő egy techbilliárdos szemével / Hogyan kerüljük el a klímakatasztrófát?

A mesterséges intelligencia térnyerése évtizedek óta izgatja az írók fantáziáját, egyre inkább úgy tűnik viszont, hogy az MI rohamléptekkel válik a kiadói és könyvpiac valóságává. Megjelentek a chatbotok, amelyek egyelőre szöveggenerátoroknak tűnnek, de a folyamatos fejlesztésnek köszönhetően valószínűleg idővel egyre kifinomultabbá válnak. De van-e félnivalójuk az íróknak, milyen szerepe lehet a mesterséges intelligenciának az írás folyamatában, és eláraszthatják-e a piacot a chatbotok által írt könyvek? (A beszélgetés meghallgatása előtt vagy után érdemes elolvasni Moskát Anita remek írását a Panodyssey-n.) A Könyves Magazin legújabb podcastjében a mesterséges intelligencia és a könyvpiac kapcsolódási pontjait kutatjuk, a beszélgetés legviccesebb részei viszont kétségtelenül azok, amikor megismerhetjük a ChatGPT válaszait arról, melyik a legfontosabb magyar regény vagy a legnépszerűbb magyar vers, kiderül, hogy Kertész Imre Nobel-díjas regénye a Kövesd a madárt, és választ kaptunk arra is, hogy Nádas Péternek vajon mennyi esélye van a Nobel-díjra.

„Az őz megjelenése idején 1959-ben úgy robbant, mint a bomba. Hermann Hesse ajánló sorai egyengették külföldi útját, azóta harmincöt nyelven olvasható. Én, aki írtam, ha elkerülhetem, nem olvasom: félek tőle." Folytatódik A Szabó Magda-titok.

Miért fontos döntés a széklet kutyaválasztásnor? Kicsi, nagy, lusta, aktív kutyát válasszunk? A 444 újságírója, aki már két kötetben ábrázolta, milyen valójában a gyereknevelés, most kicsi és nagy állatokról ír, meg a városról, amiben az emberek nem akarnak magányosan bolyongani, hanem társra vágynak. Szily László Idegtartás címen saját városi állattartós élményeiből kiindulva feltérképezte, miért és hogyan érdemes állatot tartani a városban. A törpemalacok trendjétől a tacskók lelki világán át a kutyafuttatók zárt közösségéig mindenről beszélgetünk a szerzővel.

A kiadók már nagyban készítik elő azokat a könyveket, amelyeket majd 2023-ban olvasni fogunk. Legújabb podcastünkben színt vallottunk és elárultuk, hogy az eddig ismert címek közül melyeket várjuk a legjobban.

Az Isten Háta Mögött és az Óriás után Mmamt névek indított szuperszemélyes zenei projektet Egyedi Péter, aki a Rájátszásban kortárs költőkkel dolgozott együtt. Versről és dalszövegről, Péterfy Borinak írt slágerről, a magyar és angol szövegek közti különbségekről is beszélgettünk az énekes-dalszerzővel. Az a.dal.szöveg podcastban Egyedi Péterrel beszélgetünk. Az a.dal.szöveg az NKA Hangfoglaló támogatásával készült.

Ősei, a Jablonczay, Gacsáry, Szabó család szövevényes, mitológiai haragokkal, sírig tartó szerelemmel, határfeszegetésekkel, viszonzatlan érzelmekkel, zsigerig hatoló félelmekkel teli történetét szálazta, bogozta ki Szabó Magda a Régimódi történetben. A Szabó Magda-titok című podcast legújabb adásában kitárgyaltuk a regényt.

Vajna Ádámot arra kértük, hogy hívja meg azt a művészt, aki hatással van rá és inspirálja az alkotói munkában. Így Gegével és Ádámmal arról beszélgettünk, hogy mi a különbség egy rapszöveg és egy vers között, milyen szerepet kell magukra ölteniük munka közben, ez a szerep mennyire hasonlít rájuk és mennyire jelent búvóhelyet számukra. Szó volt a magyar nyelvről és arról a játékról, ahogy ők használják azt, a saját hang megtalálásáról és megtartásáról és nem utolsó sorban az iróniáról, ami mindkettőjük szövegeinek fontos alkotóeleme.

Az év vége a számvetés ideje, mi sem teszünk másként: novemberben húzunk egy vonalat és listába szedjük azokat a könyveket, amelyeket az adott évben a legemlékezetesebb, legizgalmasabb olvasmányok közé sorolunk. A lista elkészültét követően a Könyves stúdiójába vonultunk, és kitárgyaltuk a legjobb könyveket, szóba kerültek a jelenre leginkább reflektáló szépirodalmi kötetek, és még a személyes kedvenceinkről is beszélgettünk. Podcast. AZ ÉV LEGJOBB KÖNYVEI: 50-41.: https://konyvesmagazin.hu/nagy/az_ev_konyve_2022_50_41.html 40-31.: https://konyvesmagazin.hu/nagy/az_ev_konyve_2022_40_31.html 30-21.: https://konyvesmagazin.hu/nagy/az_ev_konyve_2022_30_21.html 20-11.: https://konyvesmagazin.hu/nagy/ev_konyve_20_11.html 10-01.: https://konyvesmagazin.hu/nagy/2022_legjobb_konyvei_10_1.html

Vonnák Diána arról mesél, hogyan lett olvasó és ebben milyen szerepe volt a hangoskönyveknek. Hogy melyek azok a könyvek, amiknek több esélyt is hajlandó adni és miért fontos eszköz a humor a háborús történetek elbeszélésében. Egyik kedvenc könyvében mindkettő megvan, a tragédia és a humor is, hogy melyik könyvről van szó és miért ajánlja ezt mindenkinek, az kiderül a beszélgetésből.

Hogyan segít a jövőnkön, ha megértjük a klímaváltozás következményeit? Van-e megoldás az emberiség számára? Dr. Dittrich Ernő könyvében a változás hat programját fogalmazta meg. A Pécsi Tudományegyetem Környezetmérnök Tanszékének oktatója szerint van megoldás a problémák kezelésére, sőt képes pozitív forgatókönyveket is bemutatni. Litkai Gergely műsorában lehetséges jövőkről beszélget. A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk. #0: MULTIDOLGOZÓKÉNT MINDEN BŰNT ELKÖVETTEM / Litkai Gergely #1: HOGYAN OLVADUNK EL 2050-IG? / A Jövő minisztériuma #2: NEM AZ ÉLVEZETKERESÉST KELL KIMAXOLNI / Fenntartható hedonizmus #2: Bill Gates se mentené meg a Földet: a jövő egy techbilliárdos szemével / Hogyan kerüljük el a klímakatasztrófát?

Henri Gonzo és a Papírsárkányok néven indult új, magyar nyelvű projektje a Fran Palermo frontemberének. Nem ismert magyar nyelvű szövegeket Henri Gonzo, aki a karanténidőszak alatt kezdett magyar dalszövegeket írni. A befordulásból a személyes élmények felszínre kerültek és dalokká váltak: de hogyan? Képekről, telefonos mappákról, karibi hagyományról, családi hatásokról és tengerről kérdeztük az énekes-dalszerzőt. Az első kereszténydal eléneklésétől az inszomnián át a Fran Palermón át a magyar dalszövegírás nehézségéig mindenről beszélgettünk Henri Gonzóval az a.dal.szöveg podcastsorozat új adásában.

Korán zongorázni kezdett Barkóczi Noémi, aki az egyszál gitározásból kezdett építkezni, közben a vidéki, békéscsabai és egri életet fővárosira cserélte. A nagyon személyes témák felől indulva jutott el oda, hogy ezek közös témává válhassanak. Transzgenerációs történetek egy popdalban: mit jelent a dédnagymama, nagymama és anya bátorsága Barkóczi számára? Linóleum, Dolgom volt és más dalok mellett az is felmerül, hogyan találja meg egy női dalszerző-előadó az útját csupa férfi dalszöveg között? Vérről, halott szobanövényekről beszélgetünk Barkóczi Noémival.  Ez az új podcastsorozatunk, a.dal.szöveg.  Az NKA Hangfoglaló program támogatásával.

Sorozatunk aktuális részében az írásról átkerül a hangsúly az olvasásra, hiszen arra kértük Vajna Ádámot, hogy mesélje el, melyik a legkedvesebb könyvélménye. Joseph Conrad A sötétség mélyén című regényét többször olvasta, találhatunk összefüggést a könyv és Vajna aktuális munkája között, de arról is mesélt, hogyan olvas, mivel kezdte és melyik a kedvenc norvég regénye Knausgardon túl. Szerkesztő-műsorvezető: Ott Anna Sorozatunk első része itt hallgatható meg.

Angol nyelvről magyarra váltott a Platon Karataev, amely magánmitológiát épít, a transzcendenst keresi. Idén jelent meg a Platon Karatev zenekar első magyar nyelvű albuma, a Partért kiáltó. Weöres Sándorról, archaikus képekről, református családi hagyományról és az írásról mint módosult tudatállapotról beszélgettünk Balla Gergővel. Ez az új podcastsorozatunk, a.dal.szöveg.  Az NKA Hangfoglaló program támogatásával.

A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk. A Microsofttal dollármilliárdossá váló Bill Gates pár éve azt mondta, hogy 2021-et azzal tölti, hogy a klímakatasztrófáról és a covidról beszélget a világ vezetőivel. Célja a zéró emisszió elérése, amihez rengeteg egyéni és társadalmi példát hoz. A karbonsemlegesség nehezen elérhető, de az biztos, hogy változtatni kell, mert "a klíma olyan, mint a fürdőkád, amely lassan megtelik vízzel. Még ha egészen lassú sugárban töltjük is, a kád előbb-utóbb megtelik, a víz pedig kiömlik a padlóra. Ezt a katasztrófát kell elkerülnünk. Ha csak azt tűzzük ki célként, hogy csökkenjen a kibocsátás – de ne álljon le – az nem lesz elég. Kizárólag a nulla lehet a cél." Bill Gates Hogyan kerüljük el a klímakatasztrófát? című könyvéről Litkai Gergely beszélget Fabók Márton közgazdásszal, társadalomtudóssal, a Szolidáris Gazdasági Központ tagjával, energiaszakértővel, aktivistával. #0: MULTIDOLGOZÓKÉNT MINDEN BŰNT ELKÖVETTEM / Litkai Gergely #1: HOGYAN OLVADUNK EL 2050-IG? / A Jövő minisztériuma #2: NEM AZ ÉLVEZETKERESÉST KELL KIMAXOLNI / Fenntartható hedonizmus

Szabó Magda a 20. századi magyar irodalom egyik legnépszerűbb és legolvasottabb szerzője, de vajon mitől működnek még ma is a könyvei? A Szabó Magda-titok című podcastsorozatunkban ennek járunk utána. Az első adásban az Abigél a téma, ez a regény ugyanis sokaknak egyfajta irodalmi belépő Szabó Magda írói univerzumába. Természetesen szóba kerül a népszerű adaptáció, ahogy a megkerülhetetlen Debrecen is, kiderül, kiről mintázta Szabó Magda Kőnig tanár úr alakját, és hogy vajon tényleg ifjúsági regény-e az Abigél.

MIért jó, ha egy gyerek korán sütni kezd? Az ételekhez és az evéshez fűződő viszonyunk sokszor problémás, ezért is jó már a gyerekkorban elkezdeni megismertetni velük ezt a világot. Az idei HUBBY – Év Gyerekkönyve választáson az ismeretterjesztő könyv kategóriában kapta meg a diákzsűri díját Kalas Györgyi a Sandwich grófja és a nápolyi pizza című könyvéért, új könyve a sütemények történetét meséli el, a címe: Pavlova kisasszony és a dobostorta. Miért jó, ha egy gyerek korán sütni kezd? Az ételekhez és az evéshez fűződő viszonyunk sokszor problémás, ezért is jó már a gyerekkorban elkezdeni megismertetni velük ezt a világot. Az idei HUBBY – Év Gyerekkönyve választáson az ismeretterjesztő könyv kategóriában kapta meg a diákzsűri díját Kalas Györgyi a Sandwich grófja és a nápolyi pizza című könyvéért, új könyve a sütemények történetét meséli el, a címe: Pavlova kisasszony és a dobostorta. A Bookline Kids podcastjében Kalas Györgyivel beszélgetünk a sütés szerepéről a gyerekek életében, az édesség kulturális hatásáról, az iskolai menzákról és hogy miért fontos az ismeretterjesztés a gasztronómiában.

Évtizedek óta nem változott a kötelező olvasmányok listája, sok generáció olvassa ugyanazt - mondja Vinczellér Katalin középiskolai tanár, akivel podcastünkben a kötelezőket övező felfokozott érzelmekről, a gyerekeknél megfigyelhető olvasói elakadásokról és az új típusú érettségiről is beszélgettünk.

Vietnámban szerették az Egri csillagokat, Gárdos Péterre tömegek voltak kíváncsiak Ázsiában, de a külföldön látható magyar irodalmi sikerek szerzőlhöz kötődnek. Mi a magyar irodalom helyzete külföldön? Hogyan lehet fordítástámogatással vagy kommunikációval változtatni ezen? A Paris Review mellé felnőhet a Continental Literary Magazine? A kérdéseinkre Pál Dániel Levente, a Petőfi Kulturális Ügynökség irodalomszakmai igazgatója válaszol.

Bemutatkoznak a Mastercard Alkotótárs ösztöndíjasai: Vajna Ádám és Vonnák Diána Szerkesztő-műsorvezető: Ott Anna   Vonnák Diána a 2014-es ukrán forradalom idején Ukrajnában élt. Tavaly télen pedig Kijevben volt, amikor a háború kitörése már elkerülhetetlennek tűnt. Interjúkat készített, naplót írt és jegyzetelt. Új kötetében az foglalkoztatja, hogy mit jelent az, amikor elveszítjük a békét és együtt tud-e élni egy társadalom a háborúval. Vajna Ádám egy verses regényt ír, amiben egyszerre szerepel egy tizenkilencedik századi új-zélandi ornitológus és a szerző maga is. Őrült ötletnek tartja, mégis túlságosan élvezi ahhoz, hogy abbahagyja. Ezekről az ötletekről, az alkotási folyamatról, szabadságról és nyomásokról beszélgettünk a Mastercard Alkotótárs ösztöndíj podcastsorozatának első részében.

Hogyan jött létre Mordor és itt lehet-e már a Banyapók? Miért van szükség a Gyűrűkhöz a Láthatatlan Világra, és hogyan működik Tolkiennél a mágia? Lehetett-e valóban bűnbánó Sauron? Mi szól amellett, hogy az Idegen Gandalf, és mi amellett, hogy az egyik kék mágus? Mit olvass, amíg a második évadra vársz, vagy ha egyszerűen többet akarsz megtudni a másodkorról?Ötödik adásunkban a Magyar Tolkien Társaság szakértőivel A hatalom gyűrűi sorozat 7-8. részéről beszélgettünk. Vigyázat, az adás erősen SPOILERES!   Sorozatunk további epizódjai itt érhetők el: 1. rész: Tolkiennél a bőrszínnek önmagában nincs különösebb jelentősége［A hatalom gyűrűi - kibeszélő］ 2. rész: Az Amazon tündéivel nem a rövid haj a legnagyobb probléma ［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 2.］ 3. rész: Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.］ 4. rész: Zseniális, ahogy a sorozat Sauront rejtegeti［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 4.］

Miért kapnak a nők kevesebb irodalmi díjat, mint a férfiak? A SZÍN, a Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fóruma egy kutatás során felmérte, mi a helyzet a díjazásokkal a magyar irodalomban, az eredmény meglepő lett: hiába ír sok nő könyveket, a díjakat férfiak vihették haza. Nemcsak a nagyobb irodalmi díjakat, hanem az ösztöndíjakat is. Milyen hatása van ennek az irodalmi rendszerre? Mit jelent ez a női írók számára a rendszer szempontjából? Horváth Györgyi irodalmár, a kutatás vezetője válaszolt a kérdéseinkre.

Mi köze van a mithrilnek és a tündék elhalványodásának egymáshoz? Mi a hobbitok szerepe Tolkien műveiben? Mennyire tudják ezt teljesíteni a gyaplábúak? Ki az a három hófehér alak, aki a meteorembert keresi? És miért akkora telitalálat Adar figurája? Negyedik adásunkban Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-szakértőkkel A hatalom gyűrűi sorozat 5-6. részéről beszélgettünk spoileresen.   SPOILERES podcastunk 4. része a Magyar Tolkien Társaság szakértőivel.   Sorozatunk további epizódjai itt érhetők el: 1. rész: Tolkiennél a bőrszínnek önmagában nincs különösebb jelentősége［A hatalom gyűrűi - kibeszélő］ 2. rész: Az Amazon tündéivel nem a rövid haj a legnagyobb probléma ［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 2.］ 3. rész: Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.］

Milyen családi könyvtárban nőtt fel? Mit tanul egy maoista szerzőtől egy konzervatív olvasó? Miért csak Matolcsy György és Orbán Balázs a kötet magyar szerzői, akiket megidéz? Nonkonform címen jelent meg Böszörményi-Nagy Gergely olvasókönyve, amelyben a olvasmányélményeivel lép párbeszédbe vagy vitázik: jövő, mainstream és közhelyek. A BrainBar és a Design Terminal alapítója, a MOME alapítványi elnöke olvasásról, családi hatásokról, a lehetséges jövőkről és a konformitás állandó megkérdőjelezéséről beszélt podcastunkban.

Pető Andrea történész, az MTA Doktora, a Közép-Európai Egyetem egyetemi tanára. Kutatási területe a 20. századi társadalom és a társadalmi nemek története. Monográfiái, szerkesztett kötetei, könyvfejezetei és tanulmányai tizenkilenc nyelven jelentek meg. Magyarul olvashatjuk a háborús nemi erőszakról, a nyilasmozgalom női tagjairól és a Rajk Júliáról szóló könyveit is. Megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, az MTA Bolyai Plakettet és az Európai Akadémiák a Madame de Staël Díját is munkássága elismeréséül.

A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk. Bookline Zöld podcast: természetesen olvasunk.  A második részben Fenntartható hedonizmus című könyv szerzőjével, Lelkes Orsolya közgazdásszal és coach-csal beszélget a házigazda, Litkai Gergely a boldog élet titkának kereséséről, túlfogyasztásról, függőségekről és arról, hogyan lehet megtanulni jobban élni.   KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK: 01. HOGYAN OLVADUNK EL 2050-IG? / A JÖVŐ MINISZTÉRIUMA https://konyvesmagazin.hu/bookline-zold/litkai_gergely_podcast_zold_bookline_kim_stanley_robinson_agave_a_jovo_miniszteriuma.html  Interjú Lelkes Orsolyával: https://konyvesmagazin.hu/bookline-zold/lelkes_orsolya_interju_zold.html Podcast a házigazda Litkai Gergellyel: https://konyvesmagazin.hu/bookline-zold/litkai_gergely_zold_podcast_klimavalsag_fenntarthatosag_kornyezetvedelem.html

Az Égig érő csalán költői mese egy bántalmazó családi közegről, traumáról és arról, hogyan lehet a hallgatást megtörni. A Hoax című verseskötettel jelentkező Borda Réka első regénye nemcsak erős képi világgal dolgozik, hanem érzékenyen vezeti be az olvasót a gyerekkori szexuális abúzus történetébe. A podcastban Borda Rékával beszélgettünk a családi történetek feldolgozásáról, egy nyúlról és egy sérült generációról, amely azt akarja, hogy meghallják. Portrévideónk Borda Rékáról: https://konyvesmagazin.hu/nagy/borda_reka_e3.html Kritikánk az Égig érő csaláról: https://konyvesmagazin.hu/kritika/borda_reka_egig_ero_csalan_a_het_konyve.html

Végre eljutottunk Númenorra! A podcast előző adásában egyetértettük abban, hogy ezt várjuk a legjobban A hatalom gyűrűi indulása óta. A sorozat negyedik részét követően ismét összeültünk Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-szakértőkkel, hogy megvitassunk, mit láttunk. Beszélgettünk arról, milyen mély és kidolgozott teológiai háttere van Tolkiennél a númenori emberek történetének, és arról is, miért utálják ennyire a tündéket. Kiderült, mi Ilúvatar ajándéka az embereknek, miért irigyek rá a tündék - és az is, hogy mi Sauron legnagyobb mágikus képessége. Ellátogattunk a déli vidékekre, szóba került az orkok eredete, és Adar kapcsán a létező és nem létező sötét tündék a fantasyirodalomban és Tolkiennél.   SPOILERES podcastunk 3. része a Magyar Tolkien Társaság szakértőivel.   Sorozatunk további részei itt érhetők el: 1. rész: Tolkiennél a bőrszínnek önmagában nincs különösebb jelentősége［A hatalom gyűrűi - kibeszélő］ 2. rész: Az Amazon tündéivel nem a rövid haj a legnagyobb probléma ［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 2.］ 4. rész: Zseniális, ahogy a sorozat Sauront rejtegeti［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 4.］

Szép Eszter képregénykutatóval beszélgettünk Neil Gaiman képregényéről, a netflixes sorozatról és a Sandman-világ szimbolikájáról. Spoileres kibeszélő.

Milyen konkrét eltéréseket láttunk eddig a tolkieni mitológiától, melyik elfogadható és melyik nem? Igazuk van-e a rajongóknak, amikor Galadriel sorozatbeli személyiségvonásait kritizálják? Mire mutat rá Elrond és Durin liftes jelenete? Ki lehet a rejtélyes meteorember? Miért várjuk annyira Númenort? SPOILERES podcastunk 2. része a Magyar Tolkien Társaság szakértőivel.   Sorozatunk további részei itt érhetők el:   1. rész:  Tolkiennél a bőrszínnek önmagában nincs különösebb jelentősége［A hatalom gyűrűi - kibeszélő］ 3. rész: Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.］ 4. rész: Zseniális, ahogy a sorozat Sauront rejtegeti［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 4.］

Közös podcastot indítunk a Magyar Tolkien Társasággal A Gyűrűk Ura - A hatalom gyűrűi sorozat apropóján. Az első adásban Barna Bálint és Füzessy Tamás Tolkien-kutatókkal beszélgetünk arról, mit lehet már most tudni a műsorról, és hogyan illeszkedik a tolkieni örökséghez. Mely történeteket dolgozzák fel az alkotók a tolkieni mitológiából? Hogyan bonyolítják a folyamatot a jogi hercehurcák, és mi köze mindennek a nyerőgépekhez? Kell-e Középföldére színes bőrű tünde vagy törp, és mit gondolt Tolkien a kultúrák és fajok keveredéséről? És válhat-e fordulóponttá a sorozat a mozgóképes fantasy történetében úgy, ahogy Peter Jackson első Tolkien-trilógiája, A Gyűrűk Ura?   Sorozatunk további részei itt érhetők el: 2. rész: Az Amazon tündéivel nem a rövid haj a legnagyobb probléma ［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 2.］ 3. rész: Númenor az emberi civilizáció csúcsa Tolkiennél, és ezt a sorozat jól elkapja［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 3.］ 4. rész: Zseniális, ahogy a sorozat Sauront rejtegeti［A hatalom gyűrűi - kibeszélő 4.］

Mautner Zsófiát a Chili & Vanília gasztroblog szerzőjeként ismertük meg, ám számos szakácskönyvet és gasztronómiai projektet követően ma már főzőnőként határozza meg magát. A Sorbonne-on szerzett diplomát, majd diplomataként dolgozott, és brüsszeli karrierjét zárta le a gasztronómiáért. Főzött bevándorlókkal és újragondolt hagyományos roma ételeket, a 2020-as tavaszi lezárások alatt pedig az egészségügyi dolgozók támogatásáért szerkesztett szakácskönyvet húsz elismert magyar gasztronómiai szakember bevonásával.

A szeptemberi iskolakezdés sok családban izgalmas időszak, de hogyan élte meg ezt édesanyaként Kiss Judit Ágnes? A Babaróka-sorozat szerzőjével gyerekkori olvasásról és az ideális iskoláról is beszélgettünk, de a Bookline Kids podcastben szóba került a zenei múlt és a családi eseményeket újrajátszó plüssrókák is.

Galgóczi Erzsébet egy kis faluból indulva lett az 1970-80-as évek népszerű szerzője, aki nyíltan vállalta a leszbikusságát, sőt még országgyűlési képviselő is volt. Az 1984-ben megjelent Vidravas című regényét tartja az irodalomtörténet a legfontosabbnak, A Törvényen belül című, a leszbikusságát tematizáló regényéből Makk Károly készített filmet Egymásra nézve címmel. Kiss Noémival beszélgettünk Galgócziról, akiről korábban egy esszéjében a következőket írta: “Kisregényének hősei a társadalom perifériáján végzik, figurái értelmiségi nők, akik a Rákosi-érában vagy az 1956-os forradalmat követően elveszítik az egzisztenciájukat, a nagyvárosban élnek, munkanélküliek, kávét szürcsölnek, Munkás cigarettát szívnak, esténként olcsó konyakot isznak, majd egymás ágyába bújnak. Hideg, fűtetlen albérletükből pesti presszókba menekülnek, és azon morfondíroznak, öngyilkosok legyenek-e, vagy szökjenek inkább Nyugatra.” A N/ŐK is írtak podcastsorozat a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósult meg.

Szendrey Júlia nevét sokan ismerik, de a róla kialakult kép középpontjában mindig a személye állt, nem pedig a művei. Egészen az utóbbi évekig az írásainak nagy részét ki sem adták, a személyéhez pedig mindig is nagyon sok sztereotípia kötődött. Gyimesi Emese Szendrey Júlia-kutatóval a verseiről, meséiről és elbeszéléseiről beszélgettünk és azt jártuk körbe, hogy milyen is volt ő önálló alkotóként és hogyan tekintett saját irodalmi pályájára. A N/ŐK is írtak podcastsorozat a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósult meg.

Czóbel Minka a szimbolizmus egyik első hazai képviselője, a századfordulós modern líra előfutára volt. Elsők között írt Magyarországon szabadverseket, behozta a francia dekadensek stílusát és számos értékes műfordítása volt, ő fordította például németre Az ember tragédiáját és angolra Petőfi verseit. Életéről és műveiről Bíró Erzsébet Franciskával beszélgettünk, aki felkutatta és kötetbe rendezte Czóbel Minka lappangó verseit és kisprózáit.  A N/ŐK is írtak podcastsorozat a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósult meg.

Tragikusan rövid életpálya jutott Kádár Erzsébet osztályrészéül, akinek életében egyetlen kötete jelenhetett meg (Harminc szőlőskosár). Festőként indult, az írás szervesen kinövő, alakuló folyamatként lépett az életébe. Kegyetlenség című elbeszéléskötete már csak posztumusz jelenhetett meg, amelynek előszavában Vas István azt írta, hogy Kádár Erzsébet Augusztus című elbeszélése az egyik legjobb magyar novella, és magában hordozza a nagy regény ígéretét. A nagy mű azonban már soha nem születhetett meg. Szilágyi Judit fegyelmezett, feszes, szinte rideg és szinte kegyetlen prózaként jellemezte Kádár Erzsébet írásait – a muzeológussal szétpattanó gyerekkori buborékokról, rosszul időzített kötetmegjelenésről, és az író halálát övező tévhitekről is beszélgettünk. A N/ŐK is írtak podcastsorozat a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósult meg.

Karig Sára nem mindennapi egyéniség volt, erős igazságérzete végigkísérte az egész életét. Főként szerkesztőként és műfordítóként volt ismert és nagyon fontos embermentő tevékenységet végzett a második világháború alatt. Ruff Orsolyával Karig Sára megpróbáltatásokkal teli életéről, erkölcsi tartásáról és a vorkutai lágerben született verseiről beszélgettünk.  A N/ŐK is írtak podcastsorozat a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósult meg.

Lesznai Anna a nyugatosok első nemzedékének izgalmas alakja, aki nemcsak íróként, de képzőművészként is jelentős alkotó volt. Már gyerekként is foglalkoztatta a költészet és nagyon fiatal volt, amikor megjelent az első kötete. A Nyugat állandó munkatársai közé tartozott és ő volt a harmadik legtöbbet, szám szerint 99 írást publikáló női szerző, ennek ellenére mégis ritkán említik a nevét, amikor a folyóiratról esik szó. Kiss Eszterrel Lesznai Anna sokirányú tehetségéről, körtvélyesi gyerekkoráról, varázslatos meséiről és a Kezdetben volt a kert című nagyszabású regényéről beszélgettünk.  A N/ŐK is írtak podcastsorozat a Petőfi Kulturális ÜGynökség támogatásával valósult meg.

A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk. Bookline Zöld podcast: természetesen olvasunk. Az első adás témája Kim Stanley Robinson regénye, A Jövő Minisztériuma: a közeljövőben játszódó anti-disztópia tudósokat és politikusokat inspirál, Bill Gates ajánlotta idén nyárra, Barack Obama is a kedvencei közé választotta, Robinson pedig előadóként vett részt az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján. CIKKÜNK A KÖNYVRŐL, AMELY NEM IS REGÉNY, HANEM SZIMULÁCIÓ: https://konyvesmagazin.hu/bookline-zold/kim_stanley_robinson_jovo_miniszteriuma_cli_fi.html OLVASS BELE A JÖVŐ MINISZTÉRIUMÁBA: https://konyvesmagazin.hu/beleolvaso/jovo_miniszteriuma_kim_stanley_robinson.html

Függ a világnézeti iránytól, az elnyomás mértékétől vagy a történelmi kortól az, hogyan teszi eszközzé a hatalom a nyelvet? Victor Klemperer Hitler hatalomra jutásától a világháború végéig, ott és akkor, élőben vizsgálta a fasizmus nyelvi képződményeit. Feljegyzéseiből írta meg az LTI - A harmadik birodalom nyelve című munkáját, amely egyedülálló kordokumentum. Podcastunkban Ránki Sára bűnügyi nyelvésszel nemcsak Klemperer megfigyeléseiről beszélgettünk, hanem azokat összevettük napjaink hazai és nemzetközi példáival is - és szó esett arról is, hogyan használható a nyelvészeti tudás a bűnüldözésben.

Fiala Borcsa legújabb ifjúsági regénye hamisítatlan nyári olvasmány, amellyel ezúttal Sárospatakot és környékét fedezheti fel az olvasó. Van benne egy kis krimi, egy kis kísértethistória, de olvashatjuk fikciós útikönyvként és vicces túlélőkalauzként is. A szerzővel a nagyszülők fontosságáról, az olvasással töltött nyarakról és a nagy kedvencekről is beszélgettünk. Bookline Kids podcast.

A Bookline Kids podcastnek ezúttal Balázsy Panna volt a vendége, akivel környezetvédelemről, szappanfűmagokról, vidéki nyaralásokról, visszaszivárgó gyerekkori érzésekről és a kamaszok változó olvasási kedvéről beszélgettünk. Az apropót új sorozata az Ökobanda adta, amelynek főhősei mindent megtesznek, hogy megvédjék a környezetet.

Bódis Kriszta író, pszichológus, dokumentumfilmes, a Van Helyed Alapítvány és alkotásközpontú modellprogram létrehozója. Mintegy száz dokumentumriportot készített a Magyar Televíziónak, majd az ózdi Hétes-telepen szervezett alkotótábort, ebből nőtt ki az a komplex teleprehabilitációs munka, ami 2011-től az alapítvány keretein belül működik. Írt regényt prostituáltról, roma fiúról, most pedig az Istenhegy-trilógiával újra felteszi a térképre a két világháború közti Magyarország egyik legizgalmasabb nőjét: Tüdős Klárát.

Minél többet foglalkozunk a fenntarthatósággal, annál több kérdéssel találjuk szembe magunkat. Litkai Gergely havonta jelentkező sorozatában szakértők és könyvek segítségével járja körbe a legfontosabb témákat. Ha közhelyek helyett komplex válaszokra, tévhitek helyett tényekre vágysz, ha szeretnéd mélyebben is megérteni napjaink legfontosabb kihívásait, hallgass bele a beszélgetéssorozatba! A Bookline Zöld podcast házigazdája, Litkai Gergely mesél az ökolábnyomáról, a környezetvédelemről és arról, hogy a jövő érdekében hogyan alakította át életmódját.  MÉG TÖBB KÖNYV A TÉMÁBAN: https://konyvesmagazin.hu/zold

Fotó: Biró Dávid - Front End No. 12, 2018.  Szöveg: Szécsi Noémi: Philemon és Baucis Előadják: Sipos Vera, Szabó Zoltán A hangfelvételt Regele Csanád készítette a Dumaszínház stúdiójában a Jurányi Ház megbízásából. Sound design - zene - rendező: Vinnai András A Mastercard® kultúratámogató projektje a 20/20 és a 20/21 után folytatódik: a 20/22 projektjében a digitalizáció, a környezetvédelem és a szegénység témáját hangjátékokban gondolták tovább. A produkciók létrejöttében a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház működött közre. Az elmúlt évek szövegeiből válogatva, Vinnai András rendezésében, a Jurányi Ház színészeinek előadásában készültek a felvételek.  AZ ÖSSZES SZÖVEG ELÉRHETŐ ITT: konyvesmagazin.hu/20_22 SZÍNÉSZEK: Bata Éva, Ficzere Béla, Formán Bálint, Jankovics Péter, Sipos Vera, Szabó Zoltán, Szakács Zsuzsi, Takács Kati ÍRÓK: André Ferenc, Czakó Zsófia, Halász Rita, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Moskát Anita, Nemes Z. Márió, Sirokai Mátyás, Szécsi Noémi, Tóth Krisztina, Vajna Ádám, Zilahi Anna  FOTÓSOK: Bartha Máté, Bánkuti András, Biro Dávid, Gáti György, Kovács Melinda, Schild Tamás, Soós Bertalan, Szabó Bálint, Szalai Imre, Urbán Ádám, Varga Benedek

Fotó: Szabó Bálint  Szöveg: Moskát Anita: Gyompálma Előadja: Takács Kati A hangfelvételt Regele Csanád készítette a Dumaszínház stúdiójában a Jurányi Ház megbízásából. Sound design - zene - rendező: Vinnai András A Mastercard® kultúratámogató projektje a 20/20 és a 20/21 után folytatódik: a 20/22 projektjében a digitalizáció, a környezetvédelem és a szegénység témáját hangjátékokban gondolták tovább. A produkciók létrejöttében a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház működött közre. Az elmúlt évek szövegeiből válogatva, Vinnai András rendezésében, a Jurányi Ház színészeinek előadásában készültek a felvételek.  AZ ÖSSZES SZÖVEG ELÉRHETŐ ITT: konyvesmagazin.hu/20_22 SZÍNÉSZEK: Bata Éva, Ficzere Béla, Formán Bálint, Jankovics Péter, Sipos Vera, Szabó Zoltán, Szakács Zsuzsi, Takács Kati ÍRÓK: André Ferenc, Czakó Zsófia, Halász Rita, Krusovszky Dénes, Mán-Várhegyi Réka, Moskát Anita, Nemes Z. Márió, Sirokai Mátyás, Szécsi Noémi, Tóth Krisztina, Vajna Ádám, Zilahi Anna  FOTÓSOK: Bartha Máté, Bánkuti András, Biro Dávid, Gáti György, Kovács Melinda, Schild Tamás, Soós Bertalan, Szabó Bálint, Szalai Imre, Urbán Ádám, Varga Benedek