Könyves Magazin

Demográfiai csúcs címmel jelenik meg Vida Kamilla második verseskötete a Magvetőnél. Az öt évvel ezelőtti bemutatkozást követő időszakban született versekben a politika mindennapi élet természetes eleme, még sem egyszerű ebben megtalálni az önazonosságunkat vagy a megszólalásunkat. A politika szerepéről, anyagiságáról, felelősségről, reményiparról, a magyar kultúra helyzetéről és az igazságtételről is beszélgettünk, és kiderült, mi a szerepe a Kónya-Pető-vitának a kötet születésében.  A beszélgetés témái: A politika mint szenvedély és anyag? A politika a költészet legfontosabb témái között vana?  Párbeszédben a hagyománnyal: Petőfitől Fehér Renátóig Miért a demográfiai csúcs?  Ciklikusság a generációváltásokban: politikai tett felnevelni a következő nemzedéket? A Kónya-Pető-vita!  Átírhatja az áprilisi választás a kötet értelmezését? Mi a helyzet a beletörődés- és reményiparról? A költészeten keresztül elgondolható a változás “A társadalmi idegrendszer gatyán van” A versnemértésről A magyar kultúra helyzete: egy Nádas-ügyről írt verstől Lackfi János Kossuth-díjáig Mit adunk át a magyar kultúrából a következő nemzedéknek? Miért használta a mesterséges intelligenciát a kötetében? Iván és Imre, testvérek Kabai Lórántról és Peer Krisztiánról Mit látunk bele a versekbe? Milyen elvárásokkal néz szembe?

Virginia Woolf 1925-ös klasszikusa, a Mrs. Dalloway korlenyomat az első világháború utáni világról, egy intenzív átalakulásban lévő társadalomról, amely tele van sérelmekkel és sérülésekkel, eszmékkel, dilemmákkal, ki nem mondott vagy épp elfojtani illő érzésekkel.  A könyv egyetlen londoni nap történetét meséli el, de közben hatalmas távokat járunk be térben és időben is: a regény gondolattöredékekből, emlékfoszlányokból, benyomásokból, álomképekből épít fel egy olyan valóságot, amely valójában minden embernek sajátja. A nő hétszer projekt Lány, feleség, anya, szerető, szingli, karrierista, elvált, özvegy, rebellis, alkotó, múzsa. Hányféle szerepet tölthet be egy nő élete során, és mennyiben rajta múlik mindez? Hogyan változnak lehetőségei attól függően, hogy mikor és hova született? És mit árul el mindez a környezetéről, a társadalmáról, illetve a korról, amelyben él és mozog? A nő hétszer című sorozatban Ruff Orsolya és Szeder Kata hét brit klasszikus, illetve kortárs női szerző regényén keresztül beszélget női sorsokról, választásokról, lehetőségekről – és azok korlátairól. A sorozathoz kapcsolódva könyvklub is indul, aminek a budapesti ISON ad otthont. A nő hétszer témái, olvasmányai, illetve a könyvklubos találkozók időpontjai: február 25. – Maggie O’Farrell: Hamnet március 25. – Virginia Woolf: Mrs. Dalloway április 22. – Mary Westmacott / Agatha Christie: Távol telt tőled tavaszom május 27. – Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya szeptember 15. – Jeanette Winterson: Nem a narancs az egyetlen gyümölcs október 13. – Helen Fielding: Bridget Jones naplója november 10. – Zadie Smith: NW A nő hétszer a British Council, a KultúrFlipper és az ISON közös sorozata a budapesti Brit Nagykövetség és a Könyves Magazin támogatásával valósul meg.

A TBR (’To Be Read’) podcast második évadában kibeszélő adásokkal is jelentkezünk, ahol állandó vendégünkkel, Bognár Edmonddal (Edmond Könyvkuckója) hozunk nektek BookTok-aktualitásokat, könyvajánlókat – és mindent, ami olvasás. Ebben a részben a Jacob Elordi és Margot Robbie főszereplésével készült Üvöltő szelek-filmet beszéltük ki. Vendégünk Borbély Zsuzsi irodalom- és filmterapeuta volt.A beszélgetés témái:•        Milyen élmény Emily Brontë regényét olvasni?•        Miért megosztó adaptációnak nevezni Emerald Fennell filmjét?•        Miért érdemes megnézni az új Üvöltő szelek-feldolgozást?•        Hogyan kerül ebbe a történetbe erotika?•        A film az eredeti regény „bridgertonizált” változata?•        Hogyan értékeljük a castingot?•        „Minden idők legnagyobb szerelmi története”?•        Miért szeretnek sokan toxikus kapcsolatokról olvasni?TBR (’To Be Read’) podcastMindenkinek van egy könyves listája, ez a mi listánk. A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában vendégeinkkel irodalomról beszélgetünk – hozunk nektek tematikus könyvajánlókat, BookTok-híreket és mindent, ami olvasás.Mert bármilyen könyv szóba jöhet, a lényeg, hogy olvass!Tarts velünk te is, csatlakozz az olvasókihívásokhoz, hallgass és nézz minket a Könyves Magazin csatornáin!A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

A TBR (’To Be Read’) podcast második évadának első vendége László Viktória tartalomgyártó, akivel Taylor Jenkins Reid Evelyn Hugo hét férje című BookTok-kedvencét olvassuk közösen, és ajánlunk 2-2 nem szokványosan romantikus könyvet is. A beszélgetés témái: Miért szeretjük Taylor Jenkins Reid regényét? Mit tudunk meg Evelyn Hugo életének történetét olvasva Hollywoodról? Mitől függ, hogy milyen könyv fut be a BookTokon? Létezik-e az „igaz szerelem”? Egy párkapcsolat mindig társadalmi konstrukció is A szeretetnek nagyon sokféle arca lehet 2-2 nem szokványosan romantikus könyvet ajánlunk Hogyan és mit olvasunk mi? TBR (’To Be Read’) podcast Mindenkinek van egy könyves listája, ez a mi listánk. A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában vendégeinkkel irodalomról beszélgetünk – hozunk nektek tematikus könyvajánlókat, BookTok-híreket és mindent, ami olvasás. Mert bármilyen könyv szóba jöhet, a lényeg, hogy olvass! Tarts velünk te is, csatlakozz az olvasókihívásokhoz, hallgass és nézz minket a Könyves Magazin csatornáin! A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

William Shakespeare világába kalauzol Maggie O’Farrell Hamnetje, de mit árul el a regény a női szerepekről, a családi kötelékekről, nő és férfi viszonyáról? Lány, feleség, anya, szerető, szingli, karrierista, elvált, özvegy, rebellis, alkotó, múzsa. Hányféle szerepet tölthet be egy nő élete során, és mennyiben rajta múlik mindez? Hogyan változnak lehetőségei attól függően, hogy mikor és hova született? És mit árul el mindez a környezetéről, a társadalmáról, illetve a korról, amelyben él és mozog? A nő hétszer című sorozatban Ruff Orsolya és Szeder Kata hét brit klasszikus, illetve kortárs női szerző regényén keresztül beszélget női sorsokról, választásokról, lehetőségekről – és azok korlátairól. A sorozathoz kapcsolódva könyvklub is indul, aminek a budapesti ISON ad otthont. A nő hétszer témái, olvasmányai, illetve a könyvklubos találkozók időpontjai: • február 25. – Maggie O’Farrell: Hamnet • március 25. – Virginia Woolf: Mrs. Dalloway • április 22. – Mary Westmacott / Agatha Christie: Távol telt tőled tavaszom • május 27. – Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya • szeptember 15. – Jeanette Winterson: Nem a narancs az egyetlen gyümölcs • október 13. – Helen Fielding: Bridget Jones naplója • november 10. – Zadie Smith: NW A nő hétszer a British Council, a KultúrFlipper és az ISON közös sorozata a budapesti Brit Nagykövetség és a Könyves Magazin támogatásával valósul meg.

Zilahi Anna Gyengédség című verseskötetét az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon mutatták be. Hallgasd meg a beszélgetést podcast formájában is! A költőt Valuska László kérdezte. A beszélgetés témái: A gyengédség mint módszer: magunkkal vagy másokkal szemben érezzük? A kötet témái és szervezőelve: család, állatok, kitágult világ A kocsonyahal mutatja meg az ember kegyetlenségét: az internetes mémtől a megértésig Így vesszük birtokba a természetet Valóságalap a versekben: futás közben jönnek a legjobb gondolatok? A természet felszabadít a társadalmi szabályrendszerek alól? Költészet és felelősség: nem az ember a világ közepe Az állandó termelés és teljesítés helyett visszatérés a testünkbe – valójában ez köt össze a természeti világgal? Örömteli dolog a létezés: tudomást venni arról, hogy a világban lehetünk Perspektívaváltás: az emberen kívüli élővilágtól alázatot tanulhatunk

Ez a Futurotheca, a Könyves Magazin nonfiction könyvekkel foglalkozó podcastje.  A novemberben megrendezésre került fesztiválon az Ezt senki nem mondta! szekció a szülővé válás kérdéseivel foglalkozott – az azonos nevű podcast házigazdája, Ott Anna vezetésével. A kerekasztal-beszélgetésen Anna az anyaság hétköznapjairól beszélgetett Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológussal, Benkovics Július szülész-nőgyógyásszal, Fedor Anna babaalvás-tanácsadóval és Blaumann Debórával, aki az Erste Marketing- és PR- vezetőjeként dolgozó édesanya.  A beszélgetés témái voltak:  Ezt senki nem mondta! - meglepő nehézségek és nem várt szépségek a szülővé válásban Az anyasággal járó identitásváltozás A kialvatlanság mentális hatásai A kismamaság közkincs lenne?   A paraszolvencia hatásai– lehet e bizalmunk a szülészeti rendszerben?  Születés és szülésélmény fontossága  Drasztikus hormonesés – meddig tart a gyermekágy? A csecsemők alvásának biológiája Visszatérés a munkába A Futurotheca főtámogatója az Erste, mert ha ismered önmagad és a világot, könnyebb hinni a jövődben. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned.

Milyen hatással van a világ működésére, hogy a nyugati ember jólétében már dolgozni sem akar? Hogyan határozza meg Amerika fogyasztása a geopolitikát? És miért éppen Afrikában érnek össze az Amerika és Kína közötti konfliktusok szálai? Többek között ezekről a kérdésekről, nemzetközi politikáról és legújabb, Kobalt című regényéről beszélgetett Frei Tamás és Valuska László a Könyves Magazin Podcast legújabb részében. A beszélgetésben megjelenő témák: 1. Mi köze van Magyarországnak Amerika és Kína konfliktusához?2. Miért központi kérdése a világnak, hogy ki gyártja az akkumulátorokat?3. Orbán Viktor és a világpolitika hatása az írásra4. Hogyan válik eggyé a politika és az oligarchia?5. Elon Musk tervei és a szorongató jövő 6. A finom kávé és a regényírás jól megfér egymás mellett7. Mit mutat Frei Tamás stresszindexet is mérő okosgyűrűje?

Ez a Futurotheca, a Könyves Magazin nonfiction könyvekkel foglalkozó podcastje.  Keszthelyi Gabriella matematikus a Milyen színű a valószínű című könyvében arra keresi a választ, miképpen szövik át a valószínűségek a mindennapjainkat, hogyan függ össze a matematikai és a kritikai gondolkodás. Az epizódban a szerzővel Papp Eszter fizikus beszélget a Futurotheca fesztiválon. A beszélgetés témái: 1. Honnan indult a matematika szeretete Gabriella életében? 2. A nagy számok törvénye: mítosz, vagy van bármilyen alapja? 3. A születésnap paradoxon 4. Hiedelmek a valószínűségszámításról 5. Kognitív torzítások a hétköznapok matematikájában 6. Az örök ifjúság a valószínűségben A Futurotheca főtámogatója az Erste, mert ha ismered önmagad és a világot, könnyebb hinni a jövődben. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned.

A TBR legújabb részében Kollár Bettivel beszélgettünk legújabb könyvéről, a Kosársuliról. Arról is kérdeztük, hogy hogyan éli meg sikereit, miben különbözik a kosársuli története a többi gimnáziumi regénytől, és hogy hogyan alkotja meg a regény saját univerzumát.  TBR (’To Be Read’) podcast A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk. A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

Gerevich András költő új, queer verseket tartalmazó kötete XXX címmel jelent meg az Okapi Press kiadónál és 30 év verseiből mutat válogatást. A Könyves Magazin podcast házigazdája, Valuska László beszélget a szerzővel.  A beszélgetésben megjelenő a témák: Az első kötete 19 évesen jelent meg – hogyan lett költő? Mikor találkozott először homoszexualitásról szóló történetekkel? Mire utal az XXX cím? Nádasdy Ádám előbb tudta, hogy meleg verseket ír, mint ő maga. Hogyan kerül a parizer a versekbe? Queerség és politikai állítás – van-e ezzel dolga egy költőnek? Szeptember 11-én Amerikában volt: tragikus, váratlan történelmi pillanat, de mégis azt érezte, hogy ezerszer szabadabb, mint a magyar közeg. A heteroszexuális olvasó elszokott a vágy megjelenítésétől az irodalomban? De akkor a BookTokon miért a romantikus-erotikus történetek pörögnek? Mi a kötet legnagyobb tanulsága?

Ez a Futurotheca, a Könyves Magazin nonfiction könyvekkel foglalkozó podcastje.  Az első Futurotheca fesztiválon vendégünk volt brit számzseni, Daniel Tammet. A szerzőt Keszthelyi Gabriella kérdezte autizmusról, szinesztéziáról és új könyvéről, a Kilenc elme című kötetről. Ebben emberi történeteken keresztül tekinthetünk be az autizmus spektrumzavarral élő személyek életébe.  Beszélgetésük angol nyelven zajlott, a következő témák mentén:  A szinesztézia hatásai a számokról való gondolkodásra.  Az Esőemberben megjelenő klisés autizmus ábrázolással való problémák. Tammet íráshoz való viszonya, hogyan gondolkodik magáról?  Zseni vagy neurodivergens?  A Futurotheca főtámogatója az Erste, mert ha ismered önmagad és a világot, könnyebb hinni a jövődben. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned.

Tóth Marcsi mindig is közel állt az irodalomhoz, viszont a több évnyi filmes szakma után már kezdte azt érezni, hogy egyre gyűlik a kiadatlan anyag az asztalfiókban. Talán nem véletlen, hogy ennyit kellett várni, hiszen az idén megjelent első kötete, az Erdő van idebenn olyan jól sikerült, hogy egyből el is nyerte a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat. Ez a kötet egyszerre írja újra az erdő toposzát, miközben költői nyelvével és sokoldalú karaktereivel az elszigetelt, magába zárt vidékek halk morajlásáról tudósít. De mit jelent ennyi évet várni az első kötetre? Hogyan kapcsolódik össze falu és erdő, bent és kint? És hogyan kapcsolódik össze a filmkészítés és az írás? Ezekről és még sok minden másról beszélt podcastünkben Tóth Marcsi és Valuska László.

Diófa történetek premier a Margón!   Az üzlet és az irodalom találkozójára került sor, ahol 6 szerző 6 új Diófa történetét mutatta be a Bridge Budapest, mellyel az üzleti szereplők szemléletét szeretnék tovább formálni. Ebben partnerük Durica Katarina, Grecsó Krisztián, Gurubi Ágnes, Marton Krisztián, Szűcs Péter és Vámos Miklós. Az Egyesület célja változatlan, irodalmi köntösbe foglalt történetekkel szeretnék inspirálni az üzleti döntéshozókat, hogy tudatos, hosszú távú stratégiát dolgozzanak ki arra, mit hagynak hátra maguk után.   A diófáról, mint szimbólumról, a szerzők világát meghatározó hagyatékokról, saját irodalmi hagyatékukról beszélgetett a szerzőkkel Valuska László.   Mind a 17 Diófa történet elérhető a Bridge Spotify csatornáján: https://shorturl.at/ZpeUS

Megírta a magyar irodalom egyik legjobb regényét, megnyerte az egyik legmenőbb angolszász irodalmi díjat, társalkotója volt a filmtörténet egyik legradikálisabb rendezőjének. Krasznahorkai László 70 éves, kihasználtuk az évfordulót, hogy átbeszéljük az életművet. Ki hogyan találkozott először Krasznahorkai szövegeivel? Hogyan hatott rá Pilinszky, Kafka, Melville vagy Mészöly? Miért meghatározó az író regényeiben Gyula? Szóba kerül transzcendencia, univerzum, a művészet és egyén viszonya, a Krasznahorkai-mondat, a különleges karakterek. A beszélgetés során a Sátántangótól az új, Zsömle odavan című regényig sok-sok könyvet tárgyalunk.

Barnás Ferenc: Törvényszerűen kialakíthatunk egy olyan életet, hogy hazudunk2025-ben Barnás Ferenc Most és halála óráján című regénye lett az év könyve a Könyves Magazin szerkesztősége által összeállított top50-es listán. A menekülési kényszert, a röghöz kötöttséget és a modern világ elidegenedett, szorongó természetét bemutató regény látszólag egy egzotikus paradicsomba kalauzol minket, csak hogy még nagyobb erővel rántson vissza a való világba. A szerzővel a 2025-ös Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon Valuska László beszélget emlékezet és történelem kapcsolatáról, a regény keletkezéséről és Ázsia gyönyörű, de idegen világáról.

Ez a Futurotheca, a Könyves Magazin nonfiction könyvekkel foglalkozó podcastje. Műsorvezető: Valuska László. A Futurotheca főtámogatója az Erste, mert ha ismered önmagad és a világot, könnyebb hinni a jövődben. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. Mit csinál egy elméleti biológus, ha nem alszik a gyereke? Kutatni kezd! Fedor Anna saját élményei és kutatásai eredményei alapján megírta Mint a bunda - Mit csináljunk, ha nem alszik a baba? című könyvét. Hogyan javítsunk a baba alvásán? Mire kell figyelni? A technológia szekció támogatója a Samsung.  Fedor Anna PhD, a The Baby Sleep Project és a Nem alszik a baba (@nemalszikababa) alapítója, a Mint a bunda című könyv szerzője, egyúttal a PEACE alváscoaching rendszer megalkotója. A rendszer a békés nevelési elveken alapszik, elfogadó és befogadó szemlélettel a különböző szülői attitűdök iránt.

Az Úr 1379. évében magányos szerzetes érkezik Kasubföldre, hogy az áthatolhatatlan rengeteg közepén karthauzi kolostort alapítson. Ez a darabka föld lesz a színtere a több mint hat évszázadot felölelő, lendületes és lebilincselő regényfolyamnak, amelyben megrendítő emberi sorsok, nemzedékről nemzedékre ismétlődő mintázatok, múlt és jövő keresztezik egymást. Az embereket kezdettől fogva csendben figyelik a kék macskák, a történelmi katasztrófák és világégések utáni újrakezdés, a túlélés és folytonosság, a titokzatos egyensúly és rejtett harmónia megtestesítői.Martyna Bunda mesterien építi fel és tartja fenn a feszültséget a mágikus és a tudományos gondolkodás, a testiség és a spiritualitás, a szent és a profán között. Az adásban a Margó Könyvek projektvezetőjével, a podcastsorozat szerkesztőjével, Szeder Katával beszélget Valuska László.  Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen.18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

A Margó Könyvek podcastsorozatának középpontjában Andrés Neuman Magunknak mondjuk című regénye áll, amit Eöry Zsófia fordított. A gyógyíthatatlan betegségben szenvedő Mario szeretne életre szóló emléket adni mit sem sejtő fiának, a tízéves Litónak, ezért úgy dönt, hogy magával viszi egy utolsó útra Pedro nevű kamionján. Az otthon maradó anya, Elena ezalatt a könyvekben és az írásban keres vigaszt, s miközben lélekben próbál fölkészülni férje halálára, ő maga egy még kockázatosabb felfedezőútra indul, amely saját morális határait feszegeti. Az adás vendége Olasz Renátó színész, rendező, a Minden csillag című film rendezője, akivel beszélgettünk olvasásról, alkotásról, jelenlétről, szövegről és a gyerekkori barátságokról is. A beszélgetésben Olasz első játékfilmje, a Minden csillag mellett beszéltünk a Keresztes Tamás rendezésében bemutatott Mindent bele, avagy a lelkek nyugalma című előadásról, amit Németh Gábor és Biró Zsombor Aurél közösen jegyeznek. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen.18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Ez a Futurotheca, a Könyves Magazin nonfiction könyvekkel foglalkozó podcastje. A vendég: Árvai Nóra, az Optimista útmutató szorongóknak - A jövőkutató-pszichológus eszköztárával című könyv szerzője. A technológiai téma támogatója a Samsung. Műsorvezető: Valuska László. Árvai Nóra klinikai egészségpszichológus és orvosi jövőkutató PhD(c), tudománykommunikátor, előadó, több könyv szerzője. Az orvosi MI és a változásnavigáció az eszköztára, a szorongásoldás mellett az endometriózis és a női egészség a terepe. Az empátia, a tudományos bizonyíték és a humor a munkája három pillére, amelyekkel a jövőtől való és a mindennapi félelmeinken segít úrrá lenni egyebek mellett a klímaszorongás példáin keresztül. A Futurotheca főtámogatója az Erste, mert ha ismered önmagad és a világot, könnyebb hinni a jövődben. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned.

Ezt senki nem mondta! címmel indult el Ott Anna podcastsorozata a Könyves Magazinon 2 éve, és az eddigi évadok sikerének köszönhetően november elején megjelent a 150 oldalas kiadványunk. Most először megkérdeztük Ott Annát, hogy mi volt az élmény, ami miatt belevágott ebbe a beszélgetéssorozatba, illetve végigbeszéltük vele a kiadványunk tartalmait. Miért kell létrehoznunk egy falut? Kik a falujának a tagjai? Hova tűnt Ott Anna Ott Anna életéből? Hogyan változott meg a viszonya édesanyjával? Milyen társadalmi elvárásokkal találkozott az anyasággal kapcsolatban? Bűntudatról, eltűnő időről, mintákról és a szülővé válásáról is beszélgettünk. Az Ezt senki nem mondta! kiadvány megvásárolható a Könyves Magazin oldalán, az ottanna.hu-n, a Libriben, Bookline-on, a Lírában, a Libertine-ben, az Írók boltjában és a Pagonyban is.  https://konyvesmagazin.myshoprenter.hu/ezt-senki-nem-mondta

A francia Jehan Paumero 20 éve érkezett Magyarországra. A hazám és az otthonom című kötet beszámoló arról, hogy boldogult Magyarországon kezdetben nyelvismeret nélkül. Az ő szemüvegén keresztül láthatjuk kultúránk furcsaságait, amelyek egy kívülálló számára megdöbbentőek, mint az angol-magyar 6:3 ünneplése vagy Trianon emlegetése – amivel franciaként az első héten találkozott. Kötete saját bevallása szerint nem regény, mivel a valós élettörténetét írta meg. Podcastunkban a Margó x Erste #higgymagadban különdíjas Jehan Paumeróval beszélgettünk a magyar tanulás nehézségeiről, a magyar kultúra furcsaságairól és a zene szerepéről az életében.

Hónapok óta megállás nélkül szakad az eső. Egy kollégium tetejéről négy diák figyeli, ahogy az utcákat lassan elönti a víz – ők a város utolsó megmaradt lakói. Lassan nekik is dönteniük kell, hogyan nézzenek szembe a kíméletlenül közeledő végítélettel. Az ökológiai katasztrófa díszletei között Roderik Six hátborzongató történetet mesél el az emberi alkalmazkodókészségről és a túlélés könyörtelen ösztönéről.  A kötetből választott idézetekből kiindulva Vida Verával, a Yo8vágyat alapítójával Valuska László beszélget arról, hogyan lehet közösséget teremteni, szemléletmódot váltani az evés kultúrájában, hogyan lehet fenntarthatóan működni a fogyasztásra épülő társadalomban.  Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen.18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

A TBR legújabb vendége Kollár Betti, aki nemcsak napjaink egyik legsikeresebb ifjúsági regény szerzője, hanem a közösségi médiában is rengetegen követik: Instagramon több mint 20 ezres, TikTokon 64 ezres tábort épített. Hogyan olvasunk az ünnepek idején? És milyen újraolvasós élményeink vannak? Ezekről beszélgetünk az adásban, és 2-2 könyvet is ajánlunk. TBR (’To Be Read’) podcast A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk. A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

„Nekünk, magyaroknak elég messzire nyúló hagyományaink vannak a gyökerek felkutatásában.” - jelenti ki a bolgár őshazát kutató tudósokról és politikusokról szóló Turáni küldetés című regény magyar szereplője. Abszurd identitáskeresés, társadalomkritika, groteszk kalandregény - ezt mind hozza a bolgár Alek Popov szatírája.  A kötetből választott idézetekből kiindulva Lakner Zoltán politológussal, a Jelen főszerkesztőjével Szeder Kata beszélget. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen.18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

A TBR legújabb vendége Kollár Betti, aki nemcsak napjaink egyik legsikeresebb ifjúsági regény szerzője, hanem a közösségi médiában is rengetegen követik: Instagramon több mint 20 ezres, TikTokon 64 ezres tábort épített. Mitől lesz jó egy ifjúsági regény, hogyan válnak hitelessé a karakterei? És jelen kell-e egy írónak lennie az online térben? Kiderül az adásból. TBR (’To Be Read’) podcast A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk. A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

Bulgáriából expedíció érkezik a posztszovjet Turáni Köztársaságba, hogy Nesztor Nesztorov professzor vezetésével felkutassa a bolgár nemzet bölcsőjét, és megtalálja az ősbolgárok közép-ázsiai leszármazottait. Eközben a demográfiai válsággal küzdő Bulgáriában a politikusoknak kapóra jönnek az újonnan talált "vértestvérek": már csak annyit kell elérniük, hogy megfelelően szavazzanak a közelgő választásokon.Mindez szédítően abszurd és ellenállhatatlanul komikus helyzetek sorozatához vezet: Popov groteszk színpadán őrjöngő diktátorok és politikailag jól képzett sámánok, hitbuzgó áltudósok és népviseletbe bújt influenszerek vonulnak fel az olvasók előtt, akiknek ez az egész világ hátborzongatóan ismerősnek tűnhet... A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

Ki ölte meg Remegsz-remegsz Joaozinho-t a vízgyűjtő melletti üres telken? Mi történt a szűzies Verával, aki két hónappal a tizenhatodik születésnapja előtt tűnt el a szülei házából? Miért nem fogják soha elfelejteni az Amélia telep lakói az 1989-es karnevált? Mire vihette volna Beto a csodálatos bal lábával, ha nincs az a szörnyű szeptemberi éjszaka? És mikor tér vissza a lakótelepre Roberto, az öldöklő angyal, hogy kitöltse irgalmatlan bosszúját?A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

A portugál Bruno Vieira Amaral Az első dolgok című könyve egy leltárregény: hol hosszabb, hol rövidebb bejegyzések, észrevételek sora emberekről, helyekről, dolgokról. Mintha végighúzta volna nagyítóját egy lakótelep hétköznapjain, kiemelve ezzel a máskülönben jelentéktelennek vélt sorsokat, és egy-egy pillanatra megmutatva azt is, ami  különben láthatatlan vagy már már elveszett. A kötet kapcsán Hajdú Balázzsal Szeder Kata beszélgetett. A lassúságtól kezdve a táskák és háziállatok összevethetőségén át a apróságokban rejlő humorig - nagyon sok minden szóba került. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen.18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

A természet és a sors sodrása erősebb, mint hinnénk. A Maine állambeli Ross Point városka függőhídján Luke Roy a korláton ül, és ugrani készül. Egész életében az öngyilkosság gondolatával viaskodott. Ahogy azonban szertefoszlik a köd, kiáltásokat hall a folyó felől. Egy felborult kirándulóhajóról egy fiút sodor az ár a sziklák és a tenger felé. Luke nem tétovázik: utánaveti magát. Az örök kívülálló ezzel akaratlanul is hőssé válik, és olyan fordulatot vesz az élete, amire álmában sem gondolt volna. A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

Kilenc nem mindennapi történet hétköznapi nőkről, akik néha a véletlen szerencsének köszönhetően, máskor saját elhatározásukból kerülnek közelebb a boldogsághoz - vagy mégsem. És a hozzájuk tartozó, jól vagy kevésbé jól választott férfiakról, akik olykor váratlan nagylelkűségükkel, máskor közönséges durvaságukkal lepnek meg. Párkapcsolati dilemmák, erős nők, jólelkű férfiak. Város és falu, szülők és gyerekek, befogadók és kirekesztők, barátság és szomszédság, elvágyódás és honvágy, karrier és család. Életre szóló választások, sorsfordító döntéshelyzetek: hogyan jutottunk idáig és hogyan tovább?  A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

A TBR vendége Bognár Edmond, akit Edmond Könyvkuckója néven lehet megtalálni a közösségi oldalakon. YouTube-on csaknem 6 ezer feliratkozója van, Instagramon több mint 8 ezren, TikTokon 14 ezren követik. Olvassátok velünk Coco Mellors Kleopátra és Frankenstein című könyvét! TBR (’To Be Read’) podcast A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk. A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

"Six világa lágy, nedves, szürke purgatórium, ahol a szenvedés még éppen elviselhető."Szöllősi MátyásHónapok óta megállás nélkül szakad az eső. Egy kollégium tetejéről négy diák figyeli, ahogy az utcákat lassan elönti a víz - ők a város utolsó megmaradt lakói. Miközben a fiatalok szexszel, alkohollal és egy új szintetikus droggal, az Ultrával küzdenek az unalom ellen, a víz szintje egyre csak emelkedik. Amikor aztán egyikük egy vihar során halálos sebesülést szenved, és készleteik is lassan apadni kezdenek, nekik is dönteniük kell, hogyan nézzenek szembe a kíméletlenül közeledő végítélettel.Az ökológiai katasztrófa díszletei között Roderik Six hátborzongató történetet mesél el az emberi alkalmazkodókészségről és a túlélés könyörtelen ösztönéről. A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

Az Úr 1379. évében magányos szerzetes érkezik Kasubföldre, hogy az áthatolhatatlan rengeteg közepén karthauzi kolostort alapítson. Ez a darabka föld lesz a színtere a több mint hat évszázadot felölelő, lendületes és lebilincselő regényfolyamnak, amelyben megrendítő emberi sorsok, nemzedékről nemzedékre ismétlődő mintázatok, múlt és jövő keresztezik egymást. Az embereket kezdettől fogva csendben figyelik a kék macskák, a történelmi katasztrófák és világégések utáni újrakezdés, a túlélés és folytonosság, a titokzatos egyensúly és rejtett harmónia megtestesítői.Martyna Bunda mesterien építi fel és tartja fenn a feszültséget a mágikus és a tudományos gondolkodás, a testiség és a spiritualitás, a szent és a profán között. A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

A román Andrei Dósa regénye kacskaringós belassulás, ami hatfős társaságon keresztül mutatja be, hogyan találhatja meg mindenki a számítását az életben. A Füveskertben sok a szerhasználat, de ez nem öncélú: ez egy generáció regénye, ami alkotna, létrehozna, elbeszélne, de nehezen találja vágyait, céljait, ezért azt választották, hogy a tülpörgő életből, a családi és társadalmi elvárások elől megpróbálnak a maguk módján kilépni. A sorozat vendége a 6363 néven reppelő Gege. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen.18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Ez a Futurotheca, a Könyves Magazin nonfiction könyvekkel foglalkozó podcastje. A vendég: Dr. Bőgel György közgazdász, a Mesterséges intelligencia a gazdaságban című könyv szerzője. Műsorvezető: Valuska László. Találkozzunk november 15-én a Budapest Music Centerben az első nonfiction könyvfesztiválon, ahol Dr.Bőgel György a Multi Alarm Üzlet/Ember szekciójában tart majd előadást.  TELJES PROGRAM ITT: https://konyvesmagazin.hu/futurotheca-2025 A Futurotheca főtámogatója az Erste, mert ha ismered önmagad és a világot, könnyebb hinni a jövődben. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. A beszélgetés témái: 1. Mi a mesterséges intelligencia, hogyan gondoljunk rá? A gép tanul, az ember pihen. Mélytanulásos kombájn. 2.  A Gutenberg-fordulat: hogyan változtatta meg a sokszorosítás az emberiséget? Mit várhatunk az MI-től? 3. Az olvasás és a kritikus gondolkodás: információszerzéstől a bíróságon egymással kommunikálló MI-ig 4. Hogyan érhetjük el az MI-t kontrollálhtó intézményrendszert? Mintha egy gyógyszert tesztelés nélkül engednénk a piacra 5. A kapitalizmust vagy az MI-t? lesz könnyebb kontrollálni? A növekedés és a jövőkép, aminek alárendelik a demokráciát és a szabadságot 6. Az MI hatása a geopolitikára, hogyan alakulhat át a világunk a mindenható technológiai égek világában? 7. Mi lesz az oktatással az MI világában? 8. Hogyan lesz jó Magyarországnak az MI? 9. Techoptimista vagy techpesszimista Bőgel?

A TBR vendége Bognár Edmond, akit Edmond Könyvkuckója néven lehet megtalálni a közösségi oldalakon. YouTube-on csaknem 6 ezer feliratkozója van, Instagramon több mint 8 ezren, TikTokon 14 ezren követik. Hogyan születik újra a kétezres évek romantikus filmjeinek hangulata az irodalomban? És miket olvasunk az őszi, bekuckózós napokon? Ezekről beszélgetünk az adásban, és 2-2 könyvet is ajánlunk. TBR (’To Be Read’) podcast A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk. A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

A Füveskert vakmerő generációs regény. Szereplői: a rendező, az író, a filozófus, a hekker és Gabi, a nő. Jelenükből és múltjukból, képzelt és józan ábrándjaikból sodródnak egységessé a regény narratív szálai. Kvázi-főhős lévén a rendező személyében és nappalijában futnak össze a történetek, tapasztalatok és flash-élmények, amelyeket egy-egy párbeszéd vagy pszichedelikus tripmaradvány idéz elő. S miközben jószerével el sem hagyjuk a rendező garzonlakásának kanapéját, a szereplőkkel együtt hol bukaresti kocsmák mélyén, hol egy hawaii orchideafarmon, hol disztópikus videójátékokban, hol pedig egy finnországi léggitár-világbajnokságon találjuk magunkat, kívül rekesztve teret és időt. A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

Ez a Futurotheca, a Könyves Magazin nonfiction könyvekkel foglalkozó podcastje. Műsorvezető: Valuska László. Első vendégünk Meskó Bertalan, orvosi jövőkutató, a Térkép a jövőhöz című könyve szerzője, aki a Futurotheca fesztivál vendégeként is előad (olvass bele!). Hogyan készüljünk és alkalmazkodjunk az algoritmusok korában? A technológia szekció támogatója a Samsung. Találkozzunk november 15-én a Budapest Music Centerben az első nonfiction könyvfesztiválon, ahol inspiráló hazai, nemzetközi szerzők és gondolkodók segítenek új nézőpontokat találni. TELJES PROGRAM ITT: https://konyvesmagazin.hu/futurotheca-2025 A Futurotheca főtámogatója az Erste, mert ha ismered önmagad és a világot, könnyebb hinni a jövődben. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. A beszélgetés témái: 1. Több jövő lehetséges, választhatunk! 2. Hogyan alakította Meskó jövőképét olvasóként a sci-fi? 3. “Valainek az utópiája, az másnak a disztópiája” - hangzik el a szomorú belátás 4. Vallás, technológia, filozófia, jóslás: jövőkutatók a múlt- és jelenbeli adatokból dolgoztak 5.  A technológiai forradalom és az egyéni jövőalkotás lehetőségei 6.  Adatok, majd a műsorvezető közbeszól, hogy a Moneyball című filmről beszéljen 7.  Hogyan lehet a “digitális dzsungelben” eligazodni? 8. Nézőpontváltás az egészségügyben: érteni az információkat, partnernek lenni a közös eredményekért 9. Hogyan vállalhatunk felelősséget az örököseink jövőjéért? 10. Longevity: hogyan változtatja meg a technológia a várható élettartamot? 11. Technológiai és társadalmi kihívások, mit kezdünk ezekkel a változásokkal?

Martin Leroynak 32 évesen összeomlik az élete: barátnője elhagyja, munkahelyéről elbocsátják, és elveszít mindent, amit addig elért. Kivéve az energiáját. Így aztán egyik reggel úgy dönt, ideje jobb belátásra bírni egykori főnökét, és egy kalapáccsal a táskájában elindul a férfi lakására. A nap azonban még tartogat meglepetéseket. Például egy elfuserált rablót, egy morzsát csipegető galambot, egy irodájába zárkózó könyvkereskedőt, és mindenekelőtt magát az elbeszélőt, Martin gyerekkori barátját, akivel a főhős először egy bárban fut össze. Amikor aznap este újra találkoznak, mindketten arra a következtetésre jutnak, hogy az életük nem valamirózsás, és hogy tenni kellene valamit... De mit?  A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

Miért van szükségünk hősökre? Egyáltalán, mitől hős a hős? Mi a szerepe egy közösség életében, és neki magának van-e helye, lehet-e élete a hétköznapokban? Az ír Gerard Donovan regénye, a Halványan derengő holtak szigorú tükre mindannak, ahogy figyelünk vagy épp nem figyelünk egymásra, de mesél közösségi dinamikákról, magányról, menekülési vágyról, és arról a  turbulenciáról, ahogy a szenzációkra és figyelemre éhes világ működik velünk és körülöttünk. Ezúttal Valuska Lászlóval beszélgettünk a könyvből hozott idézetek mentén. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen.18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine!Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk. Itt az Ezt senki nem mondta! harmadik évada! Gegét leginkább rapperként ismerjük, összetéveszthetetlen szövegeit évek óta mantrázzuk. Lassan egy éve lett apa és ezt az utat, büszkeségét instagram oldalán is dokumentálja. Arról kérdeztem, hogy mit adott és mit vett el tőle az új szerepe, mennyire alakult át az alkotás folyamata miután a napjai nagy részében már vele van a kislánya. Beszélgettünk a saját apjához fűződő viszonyáról, a megváltozott férfi szerepekről és arról is, hogy mi lesz majd, ha a lánya az ő zenéjére fog bulizni.  Az Ezt senki nem mondta! főtámogatója az Erste, mert tudják, hogy a szülővé válás rengeteg örömmel, de legalább ennyi kérdéssel is jár legyen szó akár a pénzügyekről, vagy a gyerek nevelésről. Ezekre közösen, egymás történeteiből erőt merítve könnyebb választ találni. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. Hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első és második évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.

A TBR legújabb vendége Bognár Edmond, akit Edmond Könyvkuckója néven lehet megtalálni a közösségi oldalakon. YouTube-on csaknem 6 ezer feliratkozója van, Instagramon több mint 8 ezren, TikTokon 14 ezren követik. Mik voltak a legmeghatározóbb olvasmányai, hogyan hozzák össze a könyvek az embereket? És vajon befolyásolja a BookTok világa a könyvkiadást? Elárulja az epizódban. TBR (’To Be Read’) podcast A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk. A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

Lucija egy autóbaleset után mozgásképtelenül fekszik a kórházban. Szerelme, Dora/Dorian tulajdon testét ketrecnek érzi, amiből mindenáron szabadulnia kell. Lucija édesanyja megtanulta, hogy ebben a világban nincs helye saját vágyainak és választásainak.A horvát írónő regénye e három elbeszélő egymásba fonódó történetén keresztül szól arról, mit jelent egy férfiközpontú társadalomban nőnek születni. Alapvető kérdése, hogy testünk és születési nemünk hogyan szorít minket korlátok közé, miként válhat börtönné, amelyet a családi, társadalmi előítéletek és a nemzedékeken átívelő traumák építenek az egyén identitása, esetleges mássága köré. A szerző kivételes érzékenységgel, bátorsággal és költői erővel jeleníti meg ennek a tragikus érzelmi háromszögnek minden vonatkozását - beleérzésre, együttérzésre késztetve az olvasókat is.  A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

A szlovén szerző kisprózái elsősorban a turizmus és a migráció tapasztalatait állítják szembe egymással. A történetekben minduntalan az otthonosság és az idegenség, a beilleszkedni és a kitaszítani akarás, a hovatartozás és a kirekesztés érzései találkoznak, amelyek a mi és a mások közötti különbségből, távolságból fakadnak. A töredékesség élményét keltő, mozaikszerűen egymásba illeszkedő írások látszólag a felszínen zajló történéseket - egy menekülttábor hétköznapi gondjait vagy épp a tömegturizmus banális helyzeteit - rögzítik, ám ezek mélyén mindig súlyos egyenlőtlenségek, igazságtalanságok rejlenek.  A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

„Annyira beleszokunk a saját valóságunkba, hogy nem vagyunk képesek a másik ember szemével és lelkével látni, még akkor sem, ha együtt élünk vele és teljesen összefonódott az életünk.” az idézet a horvát Ivana Bodrožić Fiaink, lányaink című regényéből van. A három hangon megszólaló könyv egy anya, lánya és a lány szerelmének története. Érzelmi háromszög elvárásokkal, traumákkal, vélt és valós félelmekkel terhelve. A regényben felmerülő témákról, mint a kisebbségi lét, kategóriákba zártság, ön- és társadalmi elfogadás, Milanovich Domi pszichológus-újságíróval, a WMN főszerkesztőjével Szeder Kata beszélgetett. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen.18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine!Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk. Itt az Ezt senki nem mondta! harmadik évada! Bach Katát és Wunderlich Józsefet jól ismerhetjük, kedvenc színddarabjaink szereplői. Engem viszont most az érdekelt, hogy mi történik velük, köztük, körülöttük, mikor lejönnek a színpadról, vagy ami még fontosabb, két kisgyerek szüleiként, hogyan jutnak egyáltalán fel a színpadra. Beszélgettünk hivatásról és családról, prioritásról és bűntudatról, fogvatartásról és szabadságról.  Az Ezt senki nem mondta! főtámogatója az Erste, mert tudják, hogy a szülővé válás rengeteg örömmel, de legalább ennyi kérdéssel is jár legyen szó akár a pénzügyekről, vagy a gyerek nevelésről. Ezekre közösen, egymás történeteiből erőt merítve könnyebb választ találni. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. Hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első és második évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.

A Vadász, a Fiú és a Nővér története az Erdőben: sötét, mintákkal dolgozik iamyank STNTLN című új albumán, amit a Művészetek Palotájában vettek fel egy élő koncerten. Az egyéves munkafolyamatból négy hónapon át csak az alapsztorit rakosgatta össze a zeneszerző, hogy ki tudjon lépni a személyes megszólalás gátjaiból. Hatott rá az opera és Johnny Greenwood, a western világa, Cserna-Szabó András Sömmi. című regénye. Vendégünk iamyank, Herold János, aki STNTLN címmel készítette el új albumát, amire hatottak a videojátékok és a western is.  A beszélgetés témái: 1. Az új album és a nyelv: az STNTLN mint elbeszélés 2.  Mint jelent az ERDŐ Yank életében, és mit a karrierjében? 3. Mi az alapsztori? Az opera mint meghatározó élmény 4. A Vadász, a Fiú, a Nővér: megváltozott szerepek. Hogy lehet megmutatni az érzelmeket? 5.  Western, filmélmény és Cserna-Szabó András Sömmije 6. Miért és hogyan vették fel élőben a koncertet? 7. Sufjan Stevens, Radiohead, The Black Heart Rebellion és a gigantikus playlist 8. “Ki tudtam lépni a Fiú szemszögéből” - a saját démonokról 9.  Hogy lesz ebből sírkertturné?

Lana Bastašić történetei a gyerekkorról szólnak, de nem a felnőttektől megszokott nosztalgiával. A többnyire minimalista, gyakran csak egy-egy hétköznapi jelenetet felvillantó novellákban a bosnyák írónő mesteri módon bújik a gyerekek és kiskamaszok bőrébe, hogy a nézőpontjukból ábrázolja az őket körülvevő szeretet nélküli, lelki és fizikai agresszióval teli, mérgező családi kapcsolatokkal és traumákkal átszőtt világot. Bastašić lázadó gyerekei olykor maguk is szörnyetegekké válnak, e megrázóan őszinte könyv mégis nyújt valamiféle reményt, hogy el lehet távolodni a szülők hibáitól és fel lehet építeni saját identitásunkat. A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

Ivo Trifunović mindig is tudta, hogy különleges. Vagány, tehetséges, vonzó, az isten is sztárnak teremtette. Heti százezer eurót keres focistaként az angol első ligában, Bugattival furikázik, és egy hatalmas házban él csinos feleségével és két gyermekével. De egyszer csak megjelenik a színen egykori szerelme, és a biztonságos keret repedezni kezd. Hogyan lehet összehozni egy viszonyt, ha az embernek soha nincs szabadideje? Romlani fog Ivo teljesítménye a pályán? És mit csinál a felesége, amíg ő távol van? A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

A Kitelepítés című regény 2022-ben az év könyve volt a Könyves Magazinon, megnyerte a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat is. A regényben egy kitelepített család történetét olvashatjuk, akiket a szeretet, a remény és a Biblia olvasása segített át a legnehezebb helyzeteken. A most megjelent Illegalisták egyszerre előzménytörténet és folytatás is: úgy meséli tovább a család történetét, hogy megmutatja a körülöttük és bennük lévő közösséget és hitet, ami végeredményben ahhoz vezetettt, hogy üldözött kisebbséggé válnak.  Az Illegalisták nem családregény, hanem a szabadság és a szeretet elbeszélése, amikről nem lehet beszélni az erőszak, a hatalom és az embertelenség megmutatása nélkül. A Könyves Magazin podcastjában Visky Andrással beszélgettünk. A beszélgetés témái: 1. A Kitelepítés mint alapítószöveg: hogyan írta át az Illegalistákat 2. Előzmény és folytatás az Illegalisták: párhuzamos könyvek, amik egymásba kapcsolódnak 3. Bethánia: spirituális ars poetica és Lázár feltámasztása 4. Az apa, Visky Ferenc egyetemistaként találkozik a betánistákkal 5. Anya- és csonkaország 6. A szeretet és a terror regénye: a periféria fontossága 7. A szexualitástól a szétvert fejekig: hogyan beszél a test a történelemről? 8. Saját emlékek, a Securitate jelentései, az apa visszaemlékezései: hogyan és mikből állt össze az elbeszélés? 9.  A Kitelepítés után szabadabb embernek érezte magát, és most? 10.  “Minden igazán lényeges dolog a múltban zajlik le, és bennünk, senki másban” - hogyan beszél az aktualitásokról a regény?

Nők, akiknek férfi kell - ez a címe Dora Cechova novelláskötetének, benne pedig kilenc történet nőkről és férfiakról, szerelemről, megfáradásról, bosszúházasságokról, meg nem élt álmokról és vágyakról.A könyvhöz kapcsolódva Szentesi Éva íróval Szeder Kata beszélgetett arról, hogy miért is kellhet a nőnek a férfi, de szóba kerültek a családi minták, a hiányérzet elengedése, a  tökéletesség megtalálása, és az is, hogy  milyen sokféleképpen lehet teljes a női lét. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen.18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine!Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk. Itt az Ezt senki nem mondta! harmadik évada! Tóth Réka Ágnessel és Simon Marcival először 2024. februárjában ültünk le beszélgetni. Akkor várták a kislányukat, Réka már a nyolcadik hónapban járt. A beszélgetést átjárta a várakozás és a középpontban leginkább a tervek álltak. Ezt a felvételt jól elraktuk, hogy most visszatérjünk hozzá. Réka és Marci másfél éve szülők, most újra beszélgettünk mindarról, amit korábban senki nem mondott és amire nem is lehet felkészülni.  Az Ezt senki nem mondta! főtámogatója az Erste, mert tudják, hogy a szülővé válás rengeteg örömmel, de legalább ennyi kérdéssel is jár legyen szó akár a pénzügyekről, vagy a gyerek nevelésről. Ezekre közösen, egymás történeteiből erőt merítve könnyebb választ találni. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. Hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első és második évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.

A TBR vendége ezúttal Kiss Viki, akit TikTokon több mint 15 ezren, Instagramon 5 ezren követnek. Ebben az epizódban Clare Leslie Hall Sebzett lelkek című sikerkönyvéről beszélgetünk, amit Viki választott közös olvasásra. TBR (’To Be Read’) podcast A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk. A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

A gyógyíthatatlan betegségben szenvedő Mario szeretne életre szóló emléket adni mit sem sejtő fiának, a tízéves Litónak, ezért úgy dönt, hogy magával viszi egy utolsó útra Pedro nevű kamionján. Az otthon maradó anya, Elena ezalatt a könyvekben és az írásban keres vigaszt, s miközben lélekben próbál fölkészülni férje halálára, ő maga egy még kockázatosabb felfedezőútra indul, amely saját morális határait feszegeti.Bár egyikük sem képes elmondani a másiknak a teljes igazságot, az anya, az apa és a fiú monológjai megrendítő párbeszédet alkotnak, rávilágítva arra, hogyan alakítja át az embert az elkerülhetetlen veszteség tudata, s miként szolgálhat a szó vagy akár a szexualitás ereje ennek ellensúlyozására. A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

A könyv szerzője és egyben elbeszélő-főhőse, Hassan Preisler igazi modern világpolgár: egyszerre van otthon New Yorkban és Berlinben, Bejrútban és Koppenhágában. Másodgenerációs bevándorlóként konferenciákon tart előadásokat az egyenlő bánásmódról, a sokszínűségről és a befogadásról, és amerre csak jár, mindenütt tárt karokkal fogadják. Élete mégis csupa zűrzavar, és sehol sem képes rálelni valódi önmagára. A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

A szlovén Vesna Lemaić Szíves fogadtatás című novelláskötetének történetei tele vannak empátiával, sokszor a nagy tenniakarásból fakadó suta kommunikációval, rengeteg önreflexióval, és a vággyal, hogy ha csak ideiglenesen is, de megtaláljuk helyünket a világban. Mit jelent az otthonosság? Lehet-e mindig segíteni? Mi az, amit mindannyiunknak meg kellene tanulnia Ló Szerafintól? Miért tanulságos Scarlett O’Hara alakja? Vesna Lemaic könyvéből kiindulva Mérő Vera íróval, jogvédővel Szeder Kata beszélgetett. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen.18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine!Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk. Itt az Ezt senki nem mondta! harmadik évada! Tapasztó Orsi életének egy részét jól dokumentálja a közösségi felületein, ezért sokaknak lehet az az érzése, hogy jól ismerik őt. Évek óta barátok vagyunk és most mikor leültünk beszélgetni, olyan kérdéseket is feltettem neki, amikről korábban még mi sem beszéltünk ilyen mélységben. Érdekelt a múltja, erdélyi gyerekkora, az anyukájával való viszonya, a gyásza és a saját anyává válásának története. De beszélgettünk a nők lehetőségeiről a tudományos világban, párkapcsolatról és házasságról, meg persze az önismeretről és örökbefogadásról is. Hallgassátok meg a vele készült beszélgetést.  Az Ezt senki nem mondta! főtámogatója az Erste, mert tudják, hogy a szülővé válás rengeteg örömmel, de legalább ennyi kérdéssel is jár legyen szó akár a pénzügyekről, vagy a gyerek nevelésről. Ezekre közösen, egymás történeteiből erőt merítve könnyebb választ találni. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. Hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első és második évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.

A TBR vendége ezúttal Kiss Viki, akit TikTokon több mint 15 ezren, Instagramon 5 ezren követnek. Ebben az adásban 2-2 könyvet ajánlunk. Olvassatok velünk! TBR (’To Be Read’) podcast A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk. A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

Röviddel a háború után járunk, a szepességi helyőrséget egy forradalmi nemzeti bizottság irányítja a Vörös Hadsereg őrnagyának felügyelete alatt. Neki engedelmeskedik mindenki - az ott élő utolsó k. u. k. bárónőt, Czóbel Margitot kivéve. Az egykori ifjúkommunista Šlauko azt a feladatot kapja, hogy a nagyőri kastély "bérlőjeként" tartsa őt szemmel és jelentsen róla. A bárónő átlát a szitán, Šlaukót mégis a bizalmába fogadja, beengedi a könyvtárába, a műtermébe, megosztja vele emlékeit, feljegyzéseit. Šlauko pedig a vele való beszélgetések nyomán szűkebb pátriájának, az országok és birodalmak közé beékelődött, kényüknek-kedvüknek kiszolgáltatott, valamikor jobb napokat látott, jobb sorsra érdemes Szepességnek és lakóinak a krónikásává válik.   A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

Finnország, 1809. Két testvér, Henrik és Erik ellentétes oldalon harcol az orosz-svéd háborúban. Miután az ország végleg a cár uralma alá kerül, az idősebbik fiú is hazatér az évekkel azelőtt haraggal otthagyott családi birtokra. A sorra megszólaló szereplők szavai nyomán lappangó szenvedélyek, rég elfeledettnek hitt sérelmek és sötét titkok törnek a felszínre, és a család története Shakespeare-tragédiákat idéző fordulatokkal sodródik a baljós végkifejlet felé. Sahlberg feszes, atmoszferikus kisregénye a kortárs finn próza igazi remeke.   A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

Van, hogy már gyerekként szembesülnünk kell a felnőttek életének kihívásaival, és sokszor felnőttként is visszük tovább azokat a dilemmákat, félelmeket, vágyakat, amik gyerekkorunkban annyira meghatározóak voltak.  A szerb-bosnyák származású szerző, Lana Bastasic Tejfogak című novelláskötete az előbbiből ad egy csokorra valót, Székely Kriszta rendezővel, a Katona József színház leendő igazgatójával pedig az utóbbiakról beszélgetett Szeder Kata a kötetből vett idézetekből kiindulva. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen.18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine!Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk. Itt az Ezt senki nem mondta! harmadik évada! Czakó Zsófit akkor ismertem meg, amikor a veszteségét feldolgozó Szívhang című regényét írta, de mire személyesen találkoztunk már mindkettőnk hasában ott nőttek a fiaink és szinte egyszerre szültünk. Gerlóczy Marci regényeit pedig kamaszkorom óta olvasom, a Fikció című regénysorozatának, melynek tétje, hogy kiderítse, ki az igazi apja, nagy rajongója vagyok. Két író, egy házaspár, akik mire megszületett a közös fiuk regényekben dolgozták fel az ide vezető utat, kutatták gyökereiket, identitásukat, hogy tiszta lappal, egy tiszta életbe vágjanak bele családként. Erről és még sok minden másról kérdeztem őket az Ezt senki nem mondta! új beszélgetésében.  Az Ezt senki nem mondta! főtámogatója az Erste, mert tudják, hogy a szülővé válás rengeteg örömmel, de legalább ennyi kérdéssel is jár legyen szó akár a pénzügyekről, vagy a gyerek nevelésről. Ezekre közösen, egymás történeteiből erőt merítve könnyebb választ találni. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. Hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első és második évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.

A TBR vendége ezúttal Kiss Viki, akit @readingwithvictoria néven lehet megtalálni a közösségi oldalakon: TikTokon több mint 15 ezren, Instagramon 5 ezren követik. Mi alapján választ olvasnivalót, hogyan lett tartalomgyártó? És milyen belülről valójában a BookTok-közösség? Kiderül az adásból.   TBR (’To Be Read’) podcast   A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk.   A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

A norvég Lars Svisdal Semmirekellők című kötete a megrekedések története arról, miként kötnek gúzsba a generációról generációra továbbörökített családi minták, a némaság, a konokság. A regény tétje, hogy vajon meg lehet-e törni ezt az ívet, és ha igen, akkor mi módon. Mindezt egy nyár alatt Norvégia északi részének egyik eldugott kis turistaszállójából figyelve. A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

„…ha egyetlen dolog létezik, amit kifejezetten rühellek a koromból, az nem a végtelen számú kérdés, ami nem hagy nyugodni, hanem az érzés, hogy mindegyikre választ kell találnom.” Az olasz Alessandro Mari regényének főhőse, Sofia tizenhat éves, középiskolás, pletyka blogger, aki egy neki címzett sértés miatt („Olyan vagy, mint egy négyzetgyök szám nélkül!”) úgy dönt, bosszúból kinyomozza és leleplezi megfejthetetlennek tűnő padtársa titkát, de aztán sokkal izgalmasabb felfedezéseket is tesz.   A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

Az osztrák Tonio Schachinger első regényében a profi futball világában mesél egy férfi elmagányosodásáról. A Nem úgy, mint ti című regényben Bugattival jár Ivo, a focista, az osztrák ligából érkezik meg az angol elsőosztályba, igazi sztártípus, akinek szép felesége és két gyerek van. A tökéletesnek látszó életet a fiatalkori szerelem újra felbukkanása zavarja össze. Figyelem, nem focis könyv, még ha annak is látszik!  Mit lehet tanulni az újságírásról a mágikus realizmus legnagyobbjától? Hogyan válik a futball totális, mindent behálózó történetté? Hogyan lesznek álmokból célok? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk Pető Pétertől, a 24.hu főszerkesztőjétől, aki Leshatár, #halálka, Olyan gyönyörű ez a szöveg, hogy csak pucéran olvasom címeken írta regényeit, valamint több könyvet jegyez a fociról.   Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást.Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen.18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine!Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk. Itt az Ezt senki nem mondta! harmadik évada! Péterfy Bori színész, énekes, rocksztár, édesanya. Életének nagy része színpadon zajlik tömegek szeme előtt, de ma nem őt kérdezem, hanem azt, aki a koncertek előtt még gyorsan megfőzi az ebédet a fiának. Mióta ismerjük egymást, tudtam, hogy az anyaság, a család összetartása milyen fontos számára. Érdekelt, hogy hogyan férnek meg egymás mellett a látszólag nagyon különböző szerepei, milyen mintákból építette fel saját szülői identitását, és hogyan küzdött meg az egyedülálló szülővé válással. Az Ezt senki nem mondta! főtámogatója az Erste, mert tudják, hogy a szülővé válás rengeteg örömmel, de legalább ennyi kérdéssel is jár legyen szó akár a pénzügyekről, vagy a gyerek nevelésről. Ezekre közösen, egymás történeteiből erőt merítve könnyebb választ találni. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. Hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első és második évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.

Margó Könyvek podcast Egy harmincas Párizsban élő srácnak egyik pillanatról a másikra szétesik az élete: kirúgják a munkahelyéről és a párkapcsolatából is. A gazdasági válságban Martin Leroy egy kalapáccsal a táskájában elindul volt főnökéhez. Arnaud Dudek Légy észnél című regénye dühös és csalódott elbeszélés a világunkról, ahol nincsenek álmok.Hogyan határoznak meg minket az álmaink és céljaink? Mikor leszünk felnőttek? Mi vezérel minket a mindennapokban, ha eleve minden lehetetlennek látszik? Mit kezdünk a sikerrel? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk Reisz Gábortól, a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan, a Rossz versek és a Magyarázat mindenre rendezőjétől. Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást.Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen.18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine!Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk. Itt az Ezt senki nem mondta! harmadik évada! Dr. Mihók Krisztina az Erste Emberi Erőforrás Menedzsment vezetője, aki gyakornok kora óta a banknál dolgozik, ide tért vissza a szülési szabadságáról is. Számomra ismeretlen terep a multik világa, de úgy sejtem, anyának és felsővezetőnek lenni zsonglőrködés a prioritással, idővel és energiával. Kíváncsi voltam a személyes történeteire, megéléseire, de arra is, hogy egy nagyvállalat HR vezetőjeként mit gondol arról, vajon még mindig hátránnyal indulnak a nők a munkaerőpiacon? Van-e ideális időpont a szülővé válásra, és vajon hogyan tud egy multi igazán odafigyelni a munkatársaira? Az Ezt senki nem mondta! főtámogatója az Erste, mert tudják, hogy a szülővé válás rengeteg örömmel, de legalább ennyi kérdéssel is jár legyen szó akár a pénzügyekről, vagy a gyerek nevelésről. Ezekre közösen, egymás történeteiből erőt merítve könnyebb választ találni. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. Hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első és második évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.

A TBR vendége Viszkok Fruzsi, aki több mint 10 éve foglalkozik videózással: a YouTube-on és az Instagramon több mint 400 ezren, a TikTokon majdnem százezren követik. Ebben az epizódban Híragi Szanaka Az elvesztett emlékek lámpása című könyvéről beszélgetünk, amit Fruzsi választott közös olvasásra. TBR (’To Be Read’) podcast A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk. A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

Reflektálnia kell-e a művészetnek a közéletre? Megváltoztatja-e a művészet a világot? Az irodalomban vagy a filmben van egy alkotónak nagyobb autonómiája? Buborékokról, pályakezdésről, kompromisszumokról és a középosztály hétköznapjairól is beszélgettünk a Mastercard – Alkotótárs 2024-es ösztöndíjasával, Puskás Pannival és Hajdu Szabolcs filmrendezővel.

Vannak tárgyak, amelyek többet jelentenek önmaguknál, amelyekért érdemes útra kelni. A Volvo, az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál, a Könyves Magazin és a Radnóti Színház közös kampányában idén ezeknek a fontos tárgyaknak a történeteit hallhatjátok. Öt kortárs író – Borda Réka, Halász Rita, Háy János, Krusovszky Dénes és Marton Krisztián – mesél arról, mi történik, ha elveszítünk valamit, ami számít, és mit meg nem teszünk a visszaszerzéséért. A novellákban a Volvo modellek értékei – a biztonság, a szépség, a hangzás, a hibrid meghajtás, és az intelligens kapcsolódás – elgondolkodtató emberi történetekké formálódnak, amelyeket érdemes meghallgatni. Ebben az epizódban Borda Réka A furulya című novelláját Berényi Nóra előadásában hallhatjátok.

Vannak tárgyak, amelyek többet jelentenek önmaguknál, amelyekért érdemes útra kelni. A Volvo, az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál, a Könyves Magazin és a Radnóti Színház közös kampányában idén ezeknek a fontos tárgyaknak a történeteit hallhatjátok. Öt kortárs író – Borda Réka, Halász Rita, Háy János, Krusovszky Dénes és Marton Krisztián – mesél arról, mi történik, ha elveszítünk valamit, ami számít, és mit meg nem teszünk a visszaszerzéséért. A novellákban a Volvo modellek értékei – a biztonság, a szépség, a hangzás, a hibrid meghajtás, és az intelligens kapcsolódás – elgondolkodtató emberi történetekké formálódnak, amelyeket érdemes meghallgatni. Ebben az epizódban Háy János Új autó című novelláját Porogi Ádám előadásában hallhatjátok

Vannak tárgyak, amelyek többet jelentenek önmaguknál, amelyekért érdemes útra kelni. A Volvo, az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál, a Könyves Magazin és a Radnóti Színház közös kampányában idén ezeknek a fontos tárgyaknak a történeteit hallhatjátok. Öt kortárs író – Borda Réka, Halász Rita, Háy János, Krusovszky Dénes és Marton Krisztián – mesél arról, mi történik, ha elveszítünk valamit, ami számít, és mit meg nem teszünk a visszaszerzéséért. A novellákban a Volvo modellek értékei – a biztonság, a szépség, a hangzás, a hibrid meghajtás, és az intelligens kapcsolódás – elgondolkodtató emberi történetekké formálódnak, amelyeket érdemes meghallgatni. Ebben az epizódban Halász Rita Holttér című novelláját Pálfi Kata előadásában hallhatjátok.

Vannak tárgyak, amelyek többet jelentenek önmaguknál, amelyekért érdemes útra kelni. A Volvo, az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál, a Könyves Magazin és a Radnóti Színház közös kampányában idén ezeknek a fontos tárgyaknak a történeteit hallhatjátok.Öt kortárs író – Borda Réka, Halász Rita, Háy János, Krusovszky Dénes és Marton Krisztián – mesél arról, mi történik, ha elveszítünk valamit, ami számít, és mit meg nem teszünk a visszaszerzéséért. A novellákban a Volvo modellek értékei – a biztonság, a szépség, a hangzás, a hibrid meghajtás, és az intelligens kapcsolódás – elgondolkodtató emberi történetekké formálódnak, amelyeket érdemes meghallgatni. Ebben az epizódban Marton Krisztián Ez élet-halál kérdés! című novelláját Katona Péter Dániel előadásában hallhatjátok.

Vannak tárgyak, amelyek többet jelentenek önmaguknál, amelyekért érdemes útra kelni. A Volvo, az Őszi Margó Irodalmi Fesztivál, a Könyves Magazin és a Radnóti Színház közös kampányában idén ezeknek a fontos tárgyaknak a történeteit hallhatjátok. Öt kortárs író – Borda Réka, Halász Rita, Háy János, Krusovszky Dénes és Marton Krisztián – mesél arról, mi történik, ha elveszítünk valamit, ami számít, és mit meg nem teszünk a visszaszerzéséért. A novellákban a Volvo modellek értékei – a biztonság, a szépség, a hangzás, a hibrid meghajtás, és az intelligens kapcsolódás – elgondolkodtató emberi történetekké formálódnak, amelyeket érdemes meghallgatni. Ebben az epizódban Krusovszky Dénes Csak olyan című novelláját Krisztik Csaba előadásában hallhatjátok.

Milyen érzés akarva-akaratlan, de folyton kilógni a sorból? Nap mint nap szembesülni a különbözőségéből fakadó előítéletekkel? Az anyai ágon dán, az apain pakisztáni származású Hassan Preisler sikeres médiaszemélyiség Dániában, a világot járva rendszeresen tart workshopokat bevándorlás, asszimiláció, integráció és diverzitás témakörben, mégis állandó identitásválsággal küzd. A barna ember terhe című könyve egyszere önéletrajz, családtörténet, társadalmi szatíra.A kötetben felvetett kérdések kapcsán a félig magyar, félig szudáni származású íróval, Marton Krisztiánnal Szeder Kata beszélgetett, és szóba került például az is, ő milyen varázserőt választana, hogy könnyebbek legyenek a hétköznapok. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást.Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen.18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine!Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk. Itt az Ezt senki nem mondta! harmadik évada! Grecsó Krisztián Apám üzent című nagyregénye az életmű egyik fontos mérföldköve, amiben a szerző saját édesapjának állít emléket. Ezt a történetet és a Grecsó család legendáriumának több történetét ismerve arra voltam kíváncsi, mit hozott magával, mit tagadott meg miután ő maga is apa lett. Mekkora a távolság a falu és a főváros között és mit szól egy apa, aki mindent megtett azért, hogy eljöjjön valahonnan, ahol a lánya talán egy napon épp otthonra találhat.  Az Ezt senki nem mondta! főtámogatója az Erste, mert tudják, hogy a szülővé válás rengeteg örömmel, de legalább ennyi kérdéssel is jár legyen szó akár a pénzügyekről, vagy a gyerek nevelésről. Ezekre közösen, egymás történeteiből erőt merítve könnyebb választ találni. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. Hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első és második évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.

A TBR vendége Viszkok Fruzsi, aki több mint 10 éve foglalkozik videózással: a YouTube-on és az Instagramon több mint 400 ezren, a TikTokon majdnem százezren követik. Ebben az epizódban 2-2 könyvet ajánlunk. Olvassatok velünk! TBR (’To Be Read’) podcast A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk. A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

A Telex újságírója, Fábián Tamás regényt írt olyan fiatalokról, akik beszélni akarnak a körülöttük lévő világról, de annyira átppolitizáltak a hétköznapok, hogy ez lehetetlennek látszik. A Bravúros mutatványok, amiket senki se látott címmel megjelenő történet főszereplői fiatal felnőttek, vidékiék és budapestiek, egy nyomasztó, átpolitizált világban élnek a klímakatasztrófába tartva. Barátságok és családok keresik ebben a több szálon futó regényben a boldogulást, de a civill szférában és a pénzügyi világban is irtó nehéz. A beszélgetés témái: 1. Miért vágott bele a regénybe? Az újságírás mellett lehet írni? 2. Hatalom, fiatalok, kultúra 3. A vidék-város elbeszélése 4. Mit jelent a szabadság ebben a politikai helyzetben? 5. Milyen konfliktusok mentén alakulnak a kapcsolataink? 6. Hatalmi helyzetek a magánéletben, a kulturális tőke a hétköznapokban? 7. “Ha írok valamiről, annak legyen társadalmi mondandója” 8. Újságírásról és írói pályakezdésről: csak kérdések 9. Van-e kiút ebből a zajos, nyomasztó világból? 10. Hogy folytatódik az írás a választási időszakban?

A Monarchia fénykorából indul és egészen a 20. század közepéig visz a szlovák Silvester Lavrík Az utolsó k.u.k. bárónő című dokuregénye, ami nemcsak egy térség és egy korszak krónikája, hanem az akkori elvárásokhoz képest határozottan rebellisnek számító nő, a festő Czóbel Margit portréja is egyben.  Mi mindent jelent a nőiség? Hogyan köt gúzsba minket a megszokás? Miért veszélyes a félelem? Ezekről is beszélgetett Rainer-Micsinyei Nórával Szeder Kata a könyv apropóján. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást.Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen.18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine!Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk. Itt az Ezt senki nem mondta! harmadik évada!   Szécsi Noémi, író, irodalomtörténész, nőtörténeti kutatásainak eredményét több kötetében olvashatjuk. Mikor pár éve megfogalmazódott bennem ennek a sorozatnak az ötlete, azonnal őt hívtam, hogy segítsen, merre induljak, mit olvassak a témában. De alig vártam, hogy végre leüljünk és megkérdezhessem tőle, ennyi nőtörténeti kutatás és tudás vajon hogyan befolyásolta a saját anyává válását, hogyan élte meg, amikor huszonévesen, majd mikor a negyvenes éveiben lett újra édesanya és mekkora kooperáció szükséges két tudós ember családdá válásához. Az Ezt senki nem mondta! főtámogatója az Erste, mert tudják, hogy a szülővé válás rengeteg örömmel, de legalább ennyi kérdéssel is jár legyen szó akár a pénzügyekről, vagy a gyerek nevelésről. Ezekre közösen, egymás történeteiből erőt merítve könnyebb választ találni. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. Hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első és második évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.

A TBR első vendége Viszkok Fruzsi, aki több mint 10 éve foglalkozik videózással: a YouTube-on és az Instagramon több mint 400 ezren, a TikTokon majdnem százezren követik. Mit jelent neki az olvasás, mik voltak a legmeghatározóbb könyvélményei? És hogyan lesz valakiből sikeres tartalomgyártó? Kiderül az epizódból. TBR (’To Be Read’) podcast A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk. A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

Mi mindent jelenthet a csend? Van-e létjogosultsága a mi lett volna ha kérdéseknek? És vajon hány háború vár ránk életünk során?A finn Asko Sahlberg szűkszavú családtörténete, az Ők, igazából egy nagyregény – alig 100 oldalba sűrítve rengeteg meg nem élt vágyat, sértettséget, hallgatást, vívódást.A könyv kapcsán Szél Dávid pszichológussal Szeder Kata beszélgetett többek között a csendek súlyáról, a folytonos helykeresésről, önbecsapásokról.Margó Könyvek podcastOlvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást.Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen.18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés.A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Mit lehet kezdeni azzal, ha az anyukánkról kiderül, ő is csak egy ember? Meddig határoznak meg minket a szülői minták és hol kezdődhet el végre a saját történetünk?Egy hegyvidéki kis faluban játszódik a norvég Lars Svisdal Semmirekellők című regénye, főszereppben az ottani turistaszállót vezető családdal és a szállóba nyári munkára érkező fiatalokkal. A könyv kapcsán Szeder Kata beszélgetett Ott Annával családi szabályrendszerekről, szerepekről, vélt vagy valós elvárásokról, az önismeret mérföldköveiről.   Margó Könyvek podcast   Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen. 18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Mire jó az unalom? Mit jelent a düh? Számítanak-e a címkék és a skatulyák? Milyen kihívásokkal és lassan gyógyuló sérülésekkel jár a kamaszkor? Az olasz Alessandro Mari középiskolásokról szóló regénye, a Négyzetgyök névtelen vége egy nyomozás története, de mint minden jó nyomozás, ez sem csak a nagy titok megfejtéséről szól. A könyv kapcsán, de nem a könyvről Nyáry Luca íróval Szeder Kata beszélgetett.   Margó Könyvek podcast   Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen. 18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Mohácsi Balázs harmadszor pályázott a Mastercard Alkotótárs Ösztöndíjra, hogy végül Puskás Panni mellett elnyerje azt. Az Újabb narancsok gurulnak el című kötet terve egy szabálytalan, hibrid műfajú autofikciós írás, aminek témája leginkább a szerző élete, de amibe a pályázati munkatervei, az Alkotótárs worshopon való részvétele ugyanúgy helyt kap, mint a legszemélyesebb élményei. Beszélgettünk arról is, milyen végül ösztöndíjasként dolgozni a szövegen, mi hajtotta, hogy ne adja fel és hogy mikor foghatják a kezükben az olvasók is a kötetet.

A 16. században a Netflixet színháznak hívták: naponta 2-3000 ember járt színházba, nem vált még szét a tömeg- és a magaskultúra, a társulatok küzdöttek a figyelemért, hogy minél több embert minél hosszabb ideig le tudjanak kötni. William Shakespeare jó színházat akart csinálni, ezért figyelte a színészeket és a nézőket is, hogy mindig minden működjön. Pikli Natália megírta a Shakespeare minden időre című könyvét, ami egy monográfia, de felesleges bárkit elijeszteni, mert az irodalomtörténész színesen, informatívan és érzékletesen mesél a 16-17. századi viszonyokról. Tömegszínház, kulturális hatások, évszázadok alatt a kulturális génjeinkbe íródott történetek: ez a Shakespeare-jelenség.  A Könyves Magazin podcastjában az egyetemes kultúra legfontosabb szerzőjéről beszélgetek Pikli Natáliával, az ELTE Anglisztika docensével. Olvass bele a könyvbe: szexizmus és férfiellenesség Shakespeare drámában. A beszélgetés témái: 1. Biblia vs. Shakespeare: hogyan alakítják a kultúrát?2. Shakespeare a kortárs szerző: a történeti kontextus3. A színház, a könyvnyomtatás és a kapitalizmus4. A közönség miatt folyamatosan alakuló drámák5. A Shakespeare-hatás: egész életében azt kereste, mitől működik a színház6. Pikli Natália kedvenc konteója! 7. Hogy válik intézménnyé Shakespeare?8. Petőfi, Arany, Kosztolányi, Babits és Shakespeare: hogyan épült be a magyar kultúrába?9. Sokszor felháborodnak az újrafordítások miatt, de nem ezt csinálná Shakespeare is? 10. Shakespeare mint műfaj: a 90-es években berobbant a populáris kultúrába11. Sztereotípiák, előítéletek és a nemi kérdések

A sakk világában játszódik Bartók Imre új regénye, a Damien. Egy pályáját későn kezdő versenysakkozó egyre jobb játékának köszönhetően megnyílik a lehetőség, hogy a világ csúcsára érjen. Ehhez versenyeket kell nyernie, de nemcsak a táblánál, hanem az életében is, mert a sakktörténelem minden nyitása és variánsa se elég ahhoz, hogy a francia főszereplő, Damian Lazard megválaszolja az igazán fontos kérdéseket az életében. Az elbeszélés dramaturgiája nem különbözik a legjobb sportversenyekétől, és a sakkot nem díszítőelemnek, hanem egy világnak írja le, aminek saját szabályai, fura és okos szereplői vannak, és ami néha sportnak, néha művészetnek vagy filozófiának mutatja magát.  A podcastet a Nyitott Műhelyben vettük fel a Damien című regény bemutatóján. Azóta írtam is róla, olvassátok! A beszélgetés témái: A szerző viszonya a sakkal nem hétköznapi: amatőrnek mondja magát, de gyorsan kiderül, hogy ez azért bonyolultabb Gyorsan rátérünk Napóleon orosz hadjáratára, amikor az a kérdés, hogy ez vers, művészet vagy filozófia Egy sport, aminek minden lépését meghatározza a történelem, a hagyomány A Damien egy karrierközpontú regény, de ki ez a főszereplő? A volt szerelem, a volt anyós A sakk, az őrület és a sakkregény A szerző felolvas egy részletet, egy sakkjátszmáról A Tashmatung nevű applikáció, amivel Damien az élet-halál kapcsolatába lép be Az öngyilkosság mint filozófiai probléma A Damien sportdramaturgiája: kiderül, hogy Bartók nem nagyon tervez előre A regény valóságai, és kiemelten Budapestről Magnus Carlsen felfedezhető a regényben, de inkább inspirációk voltak a valós sakkozók

Táncsics Mihályról mindenki hallott az iskolában, de nem sokat tudunk róla. Spiró György új történelmi regényében, a titokzatos című Padmalyban őt, a politikus, újságíró, lapkiadót teszi a történet középpontjába, illetve feleségét, Seidl Terézt. Utóbbi az igazán fontos szereplő, hiszen az ő történetén keresztül látjuk férje harcait, bújkálását, politikai karrierjét, sőt a halálát is.  A Könyves Magazin podcastjének vendége Spiró György, akivel beszélgetünk sajtószabadságról, kapitalizmusról, a csak az internet segítségével megírható regényről, a 19. századról és Hungáriáról is. Spiró Györggyel a következő témákról beszélgettünk: Ha a Fogság egy maraton volt, akkor a Padmaly mi? A Fogság és a Padmaly közös nevezője: kulturális eredettörténetek A magyar nemzet két nagy nekiveselkedése: 1848 és 1956 Mit kell tudnunk Táncsics Mihályról? Vérszomjasságról, a bosszú hiányáról és a forradalmiságról Sajtószabadság, újság, előfizetők, szamizdat “A cenzúra számomra nem ismeretlen terület” Kapitalizmus és a forradalom A magyar nyelvből származik MINDEN más nyelv - Táncsics szerint Magyarországon mindenki beszéljen magyarul Táncsics elviselhetetlen alak, konfliktusos a politikai élete is A Padmaly igazi főszereplője: a feleség, Teréz “Internet nélkül nem lehet megírni egy ilyen regényt” Mi van az internet előtti történelmi regényekkel? Vissza Terézhez, akinek nem volt könnyű, ráadásul a Táncsics-emlékezetet is alakítania kell Mi az a padmaly? Miért fontos ez a regény mindenféle rétegében? Spiró és 1848: Hungária és Magyarország nem azonos

Litkai Gergely, a fenntarthatóság szószólója és Bart István klímapolitikai szakértő, a "Napozószékek a Titanicon - A klímaválságról magyar szemmel" című könyv szerzője a Zöld könyv podcast aktuális adásában arra a kérdésre keresik közösen a választ, hogy mindaz, amit jelenleg próbálunk tenni a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, illetve a helyzet további romlásának megelőzése érdekében, ér még valamit, vagy inkább olyan, mintha a napozószékeket rendezgetnénk a süllyedő Titanicon. A beszélgetésből kiderül, mekkora a baj, és kinek mit érdemes tenni, hogy még időben változtassunk az aggasztó tendenciákon.

„Én vagyok az Éngép, az Éngép én vagyok, az Éngép az mindig valaki más. Hogyan kezdődött pontosan, nem emlékszem, mintha egyáltalán lehetne emlékezni. Vagy nem csak rosszul. Puszta mechanika vagyok, egy síró-, baszó-, emésztőgép” – írja Závada Péter az Éngép című kötetében, amiben nincs sortörés, se rím, mégis versek (olvassatok bele). Amikor már az egész világ autofikcióban pörög, akkor Závada is játszani kezd a műfajjal, de nem akárhogyan: hogyan írja a költő szöveggyártó gépet, ami a költő szövegeit írja, legyenek azok tárgyias, montázs- vagy esszéversek.    A Könyves Magazin podcastjában a költővel a technológia hatásáról, a gép-ember viszonyáról és arról is kérdeztük, mi a baja az egyes szám első személyű megszólalással?  Milyen kényszerítő tendenciák vannak az irodalomban? Újszemélyesség, pszeudoalanyiság, autofikció, újőszinteség Domesztikálás: túl bonyolult a világ ahhoz, hogy megértsük Nádast fel kellene hívni, hogy mindig autofikciót írt-e? Képzeljük el, hogy 15 éves Závada Péter! Előre legyártott rapperpatrióta szerep A szubjektum és énkeresés: az akadémiától a személyesig A költő mint automatizmus A romantika és a gépek Mi a baj az E/1? Az Én-túltengése,  Hány Én-je van Závada Péternek? Milyen volt Amerikában, hogyan hatott a kötetre? Bejött vagy sem az AI? Milyen promptokat adott volna magának az Éngép írásához?

A második kötete jelent meg Kustos Júliának Tehetetlen bálványok címmel. Kisgyerekként már írni kezdett, új verseiben az őszinteség és a személyesség költői eszközeivel dolgozik, ami egyáltalán nem volt könnyű. Beck Zoli azt írta fülszövegnek, hogy "ez a kötetnyi vers bátrabb nálunk: nyelvet ad annak az Énnek, amelyik leleplezi napi gyakorlatunkat. Szerepet keres, ahonnan beszélni tud: Jusztícia, Lilith, Júlia, a kislány, a magányos nő, az ügyetlen feminista szerepeit, hogy magát kimondani képessé váljon: ha ez vagy te, hát ez te vagy. Tehetetlen bálványai vagyunk a magunk életének.Egyedül lét van - akár különírjuk, akár egybe." A beszélgetés témái: A költő tőmondatokban írja körbe magát Miért kezd el írni 9-10 éves korában írni? Az őszinteség és az alkotás viszonya, mit ad a szerzőnek, és mit ad az olvasónak? A személyesség legalább olyan nehéz, mint a hexameter Bálványokról és fel nem tett kérdésekről A kötet nőiről, akik ideológiákat jelenítenek meg Mi a viszony a költőnek a csendhez? A csend mint büntetés A szöveg többet tud a szerzőről, és ez a különböző karakterek miatt derült ki Hogyan és miért jelenik meg ennyiféleképp a test a kötetben? Banális kérdés: mit jelent közel 30-hoz költőnek lenni 2025-ben?

A legendás, bemutatkozó verseskötet, a Töredék Hamletnek előtt Tandori Dezső már kiadta verseit: Egyetlen címmel egy példányban, kézzel írva. A különleges kötetet a fiatal költő barátjának ajándékozta, és most, 2025-ben kalandos úton kiadásra került. Ahogy Tandori leírta. Tandoriról, gyűjtésről és egy fantasztikus barátról, Márffy Albinról beszélgetünk a podcast vendégeivel: Pándi Balázs dobos és Tandori-rajongó, valamint az Okapi Press vezetője, Simon Márton költő. A Tandori-beszélgetés témái: Így csúsztam rá Tandorira: a Pándi-verzió Így csúsztam rá Tandorira: a Simon Marci-verzió Pándi lemezgyűjtő talál egy dzsesszlemezt: ezt nevezzük kezdetnek Hiperkalandos történet Műcsarnokkal, belgiumi koncertekkel és egy új baráttal Miért kell TA, vagyis Tandori Anonymous csoportot szervezni? Találkozás az Egyetlen című kötettel Miért dobta vissza annak idején a Magvető a verseskötetet? (A Telexen meghallgathatod teljes hosszában) Ölellek: írta Tandori Kurtág Györgynek, de miért? A lóverseny és Ottlik Nyelvi fordulat a költészetben, és majd a kritikában Kiadás vagy nem kiadás mint gesztus A filológia lényegtelen: az a fontos, hogy megjelent Tandori és Tarr Béla Mit lehet kezdeni azzal, hogy az élet rövid, Tandori hosszú?

Balajthy Ágnes irodalomtörténésszel és Mohácsi Balázzsal beszélgettünk arról, hogy mit jelent kritikát írni, kinek szól valójában a jó kritika, hogyan alakul az irodalmi kánon, mik az új tendenciák a fiatal kortárs írók körében, miért olvassuk és kedveljük annyira az autofikciót és milyen könyveket ajánlanak a hallgatóknak a nyári szünetre.

Szeleknek fordít címmel jelent meg Tóth Krisztina új verseskötete, ami a 2020-2025 között született verseket gyűjtötte össze. Mikrotörténetek sokaságát gyűjtötte össze, amelyeket utcai képek, álmok, emlékek, fényképek vagy fájdalmak indítottak be. A podcastben szó esik talált tárgyakról, az utált gyerekkori verseskötetéről és egy csodálatos brazil könyvbemutatóról is.  A beszélgetés témái: A versek mint dokumentációk: versnapló Hogyan lesznek a megfigyelésekből történetek, majd költészet? Tóth Krisztina tekintete működésben: a varjúriasztó Egy kutya megéli az ösztöneit vs. vérengzés az angol pázsiton A Mi legyen című versből felolvas a műsorvezető, hogy rákérdezzen a tárgyi emlékek történetiségéről Elmúlásról, veszteségekről, a “múlt hordalékáról”, az emlékezés munkájáról “A költészet nagyon kevés embert érdekel”, felvillanások a költészet lényegéből 75 lépés a költészet, de miből lesz a vers? “Nagyon sok talált tárgyat kell felhalmozni” Az írás mint munka és a gyorsuló idő Távolság a nézőpont és a tárgy között A gyerekként írt első verseskötet: miért utálta? A személyesség új határai és a szerző halála Külföldi fordítások: fantasztikus történet a brazil könyvbemutatóról

Litkai Gergely és Vadovics Edina, a Green Dependent Intézet szakmai ügyvezetője a karbonlábnyom csökkentésének módszereiről beszélgetnek a Zöld könyv podcast aktuális adásában. A kiindulópontot az Intézet nemrég közölt "Másfélfokos életmód" című tanulmánya és azonos című útmutatója adta: ez elsősorban életmódunk klímahatásaira koncentrál, mérhető, konkrét célértéket ad, és társadalmi célokkal is rendelkezik, vagyis nem csak a környezetvédelemről, hanem a klímatudatosabb életről is szól. Egy olyan társadalmi átrendeződésről, ahol minden területen figyelembe vesszük a közös érdeket: az infrastruktúrától kezdve a politikán át egészen a házak építéséig.

A Zöld könyv podcastsorozat aktuális adásában Litkai Gergely Az elveszett erdő és a Ha az ERDŐ beszélni tudna könyvek szerzőjével, Zelei Annával beszélget. Az erdők történetével, működésével, a létüket fenyegető kihívásokkal foglalkozó, fotókkal és versekkel illusztrált könyvek után most egy izgalmas beszélgetésből tudhatunk meg mindent, ami a kíváncsi erdőbarátok és a tettre kész klímaaktivisták mellett mindenki számára érdekes lehet, aki nem akkor szeretné megismerni az erdőt, amikor környezetünk már csak nyomokban tartalmazza.