Könyves Magazin

Jeanette Winterson első regényét szokás a queer irodalom egyik alapművének tekinteni, emellett viszont egy életrajzi elemekből táplálkozó és mágikus elemekkel átszőtt fejlődésregény is, amely egy fiatal lány történetén keresztül mesél az anya-lánya kapcsolatokról és a láthatatlan férfiakról, a közösségről és annak hiányáról, az árulásról és önmagunk megtalálásáról. A nő hétszer sorozat szeptemberi olvasmánya a Nem a narancs az egyetlen gyümölcs.Lány, feleség, anya, szerető, szingli, karrierista, elvált, özvegy, rebellis, alkotó, múzsa. Hányféle szerepet tölthet be egy nő élete során, és mennyiben rajta múlik mindez? Hogyan változnak lehetőségei attól függően, hogy mikor és hova született? És mit árul el mindez a környezetéről, a társadalmáról, illetve a korról, amelyben él és mozog?A nő hétszer című sorozatban Ruff Orsolya és Szeder Kata hét brit klasszikus, illetve kortárs női szerző regényén keresztül beszélget női sorsokról, választásokról, lehetőségekről – és azok korlátairól.A sorozathoz kapcsolódva könyvklub is indul, amelynek a budapesti ISON ad otthont.A nő hétszer témái, olvasmányai, illetve a könyvklubos találkozók időpontjai:   február 25. – Maggie O’Farrell: Hamnet március 25. – Virginia Woolf: Mrs. Dalloway április 22. – Mary Westmacott / Agatha Christie: Távol telt tőled tavaszom május 27. – Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya szeptember 15. – Jeanette Winterson: Nem a narancs az egyetlen gyümölcs október 13. – Helen Fielding: Bridget Jones naplója november 10. – Zadie Smith: NW A nő hétszer a British Council, a KultúrFlipper és az ISON közös sorozata a budapesti Brit Nagykövetség és a Könyves Magazin támogatásával valósul meg.

Nádas Péter 83 éves korában meghalt gombosszegi házában. A magyar és a világsajtó is az egyetemes irodalom egyik korszakos alkotóját gyászolja. A Könyves Magazin Bazsányi Sándor irodalomtörténésszel, a Nádas-monográfia szerzőjével veszi végig ezt a monumentális életművet, ami évtizedek óta alakítja világunkat, nézőpontjainkat. A beszélgetés tartalmából: Bazsányi Sándort kamaszként “leterítette” az 1986-os Emlékiratok könyve, amely a borítójától a mondatszerkezetekig provokációnak számított. Két párhuzamos életmű: az 1986-os könyvhét két meghatározó műve az Emlékiratok könyve és Esterházy Péter Bevezetés a szépirodalomba című kötete volt. Nádas prózájának védjegyei a bekezdésnyi hosszúságú, titkolózó mondatok, amelyek nem birtokolni vagy leigázni akarják a tárgyukat, hanem körüljárják azt. A káosz és a rend dinamikája Nádas prózájában: a rendvágy hajtja a formát, miközben tisztában van a rend megvalósíthatatlanságával. Az irónia Nádasnál nem egyszerű humor vagy nevettetés, hanem alapvető gondolkodás- és látásmód, amely egyszerre elgondolkodtat, megriaszt és láttat. Nádas az „erős” és autisztikus olvasó. A fotósként induló Nádas 20 évesen megírja A Biblia című kisregényét, amely klasszikus eszközökkel ábrázolja a testi-lelki öntudatra ébredést. Bár életművét végigkíséri egyfajta mély tudatosság, Nádas folyamatosan kész volt az újratervezésre – az Emlékiratok könyve első változatát például elégette, mert túlságosan szemérmetlennek érezte. A szívinfarktus és a klinikai halál átélése (Saját halál) után Nádas alapjaiban gondolta és kezdte újra a készülő Párhuzamos történetek koncepcióját. A Párhuzamos történetek radikalizmusa: a 2005-ben megjelent háromkötetes főmű megosztotta a kritikát idomtalan, nyelvileg roncsolt mondataival, valamint a testi akciók és az emberi létezés határainak ábrázolásával. Nádasnál az emlékezés nem ideológiai döntés, hanem az érzékszervek által begyűjtött részletek (szagok, felületek, tárgyak) útján működő, totális figyelem. A Világló részletek mint összefoglalás. Nagyon sajnálom: A Világló részletek híres zárómondata nem puszta pesszimizmus, hanem egy kegyetlen, mégis alázatos tisztánlátás a világ állapotáról és az illúziók hiányáról.

A Krasznahorkai – Út a Nobel-díjig című kötet bemutatóján Mátyás Kitti, a Könyves Magazin és a Margó Irodalmi Fesztivál kommunikációs vezetője Erdei Zsófiával, a Dentsu kreatívigazgatójával, valamint Bárány Tibor filozófussal és irodalomkritikussal beszélgetett arról, hogyan vált a Nobel-díj a világ egyik legerősebb kulturális márkájává, mit jelent a „Krasznahorkai-brand”, és milyen szerepe van a kommunikációnak egy író nemzetközi ismertségének alakításában. A beszélgetés témái: A Nobel-díj mint globális kulturális márka Hogyan válik egy író nemzetközi márkává? A Krasznahorkai-brand és a szerző nyilvános imázsa Mit jelent a Nobel-díj Krasznahorkai életműve számára? A hosszú mondatok mint irodalmi és kommunikációs védjegy Marketing és hitelesség a kortárs irodalomban Tudatosan felépíthető-e egy Nobel-díjas életmű? Az olvasóvá nevelés és Krasznahorkai jövőbeli kulturális hatása ---------- Tudj meg mindent Krasznahorkairól!2025 végén Nobel-díjjal jutalmazták Krasznahorkai Lászlót, 2026-ban a Könyves Magazin 200 oldalas kiadványban mutatja be az utat a legfontosabb irodalmi elismerésig.Soha nem látott fotók, levelek, információk, valamint írások angyalokról, reményről, humorról és természetesen a hosszúmondatról. Fél év kutatómunka fordítókkal, a német kiadóval, a magyar és a svéd szerkesztővel, hogy megfejtsük, hogyan lett Nobel-díjas Krasznahorkai László.Érdekel a megfejtésünk? Rendeld meg itt:https://konyvesmagazin.myshoprenter.hu/krasznahorkai

A TBR legújabb adásában Bakó Sára, Bognár Edmond és Szabolcsi Alexander Krasznahorkai László Sátántangó című regényét vitatja meg a Nobel-díj apropóján. Szó esik az első olvasásélményekről, a nehéz nyelvezetről és tördelésről, a regény keletkezéstörténetéről, a mű egyetemes hatalomkritikájáról, a Tarr Béla-film jelentőségéről, valamint ajánlott magyar szépirodalmi olvasmányokról Mészölytől Esterházyn át Nádasig és Tompa Andreáig. Bevezetés, köszöntés, a vendégek bemutatása Első olvasói találkozás Krasznahorkaival – Edmond és Alex útja A "nehéz olvasni" mítosz – nyelvezet, tördelés, befogadhatóság Hosszú mondatok és ritmus – meditatív olvasásélmény Bécsi hagyatékkutatás és a regény keletkezéstörténete (disznóherélés, Esterházy) Sátántangó a magyar posztmodernben – kritikai fogadtatás Egyetemes témák: hatalom, manipuláció, hamis megváltás Hangoskönyv-élmény és a figyelem kérdése (Z generáció) Nemzetközi siker – Tarr Béla filmje, díjak és a Nobel utáni hype Ajánlott magyar szépirodalmi könyvek

A Krasznahorkai – Út a Nobel-díjig című könyvünk bemutatóján Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója Dávid Annát, a Magvető Kiadó igazgatóját és Szilák Flóra irodalomtörténészt kérdezte. A beszélgetés témái: Mióta van benne a levegőben, hogy Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjat kaphat? A Nobel-ünnepség Stockholmban Dávid Anna szemével. Mikor érezték, hogy világméretű életmű készül? Milyen irodalmi közegbe érkeztek a Krasznahorkai-művek a nyolcvanas években? Mit kell tudni Krasznahorkai keleti témájú regényeiről? Hogyan szerkesztik a Krasznahorkai-szövegeket a Magvetőben? Tudj meg mindent Krasznahorkairól!2025 végén Nobel-díjjal jutalmazták Krasznahorkai Lászlót, 2026-ban a Könyves Magazin 200 oldalas kiadványban mutatja be az utat a legfontosabb irodalmi elismerésig.Soha nem látott fotók, levelek, információk, valamint írások angyalokról, reményről, humorról és természetesen a hosszúmondatról. Fél év kutatómunka fordítókkal, a német kiadóval, a magyar és a svéd szerkesztővel, hogy megfejtsük, hogyan lett Nobel-díjas Krasznahorkai László.Érdekel a megfejtésünk? Rendeld meg itt:https://konyvesmagazin.myshoprenter.hu/krasznahorkai

Megjelent A Krasznahorkai – Út a Nobel-díjig című könyvünk! Vágvölgyi B. András újságíró, író, filmrendező és Török Ferenc filmrendező beszégletett Szabolcsi Alexanderrel, a kiadvány egyik szerzőjével. A két rendező mesélt arról, hogyan kezdődött a barátságuk Krasznahorkaival, hogyan kerültek kapcsolatba az íróval és Tarr Bélával, és mit jelent nekik ma a Sátántangó.Az adást a bemutatón rögzítettük a Három Hollóban.A beszélgetés témái: Hogyan barátkozott össze Krasznahorkai László és Vágvölgyi B. András? Milyen volt Vágvölgyi B. András és Tarr Béla kapcsolata, és min vesztek össze? Miért nehéz magas irodalomból filmet készíteni? Milyen volt Vágvölgyi B. és Krasznahorkai közös világkörüli utazása a kilencvenes években? Hogyan kerültek New Yorkban Allen Ginsberg lakásába? Hogyan született meg az „apokalipszis szakértő” titulus? Hogyan jelennek meg a 12-es szerkezetek Krasznahorkai műveiben? Ugyanúgy nézzük-e a Sátántagót ma, mint a kilencvenes években? Tudj meg mindent Krasznahorkairól!2025 végén Nobel-díjjal jutalmazták Krasznahorkai Lászlót, 2026-ban a Könyves Magazin 200 oldalas kiadványban mutatja be az utat a legfontosabb irodalmi elismerésig.Soha nem látott fotók, levelek, információk, valamint írások angyalokról, reményről, humorról és természetesen a hosszúmondatról. Fél év kutatómunka fordítókkal, a német kiadóval, a magyar és a svéd szerkesztővel, hogy megfejtsük, hogyan lett Nobel-díjas Krasznahorkai László.Érdekel a megfejtésünk? Rendeld meg itt:https://konyvesmagazin.myshoprenter.hu/krasznahorkai

Az Alkotótárs podcastben arra kértük az ösztöndíj két győztesét, hogy válasszanak egy-egy számukra inspiráló, de nem az irodalmi közegben mozgó alkotót, majd páros beszélgetésre invitáltuk őket. Biró Zsombor Aurél Rába Roland színészt hívta meg a stúdiónkba, aki hosszú szabadúszás után a következő évadtól az Örkény István Színház társulatának tagja lesz. Mennyire feladata a művészetnek, hogy reagáljon a jelenre? És hogyan néz ki a színházi munka az író, illetve a színész szemszögéből? Ezekről esett szó az epizódban. A beszélgetés témái: Milyen színházi évadot zártak a vendégek? Hogyan fonódott össze Biró Zsombor Aurél és Rába Roland pályája? Hogyan készült a Mit csináljak, hogy jobban érezd magad című darab? Mennyiben működik másképp a filmes világ? Hogyan készül a forgatókönyv, illetve a színházi és a prózaszöveg? Sokféle színészi hozzáállás van a szövegekhez. „Alapvetés, hogy a művészet a jelenre reagál.” Az egyetemfoglalás élményéről Készül a Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek színpadi adaptációja! Alkotótárs podcast A kultúrában az idő és a szabadság a legfontosabb értékek közé tartoznak. Ezért jött létre 2021-ben a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj, amely arra hivatott, hogy támogatást nyújtson a fiatal, magyar írók számára a zavartalan alkotáshoz. Podcastsorozatunkban a két győztessel, Harag Anitával és Biró Zsombor Auréllal beszélgetünk írásról, olvasásról, az őket inspiráló alkotókról és készülő munkáikról. A sorozat szerkesztő-műsorvezetője: Bakó Sára

A TBR podcast júliusi adásaiban különleges kihívásba kezdünk: a Könyves Magazin Krasznahorkai-különszámának megjelenése apropóján utánajárunk, hogyan olvassa a Z generáció a Nobel-díjas szerzőt. Első vendégünk Bánki Beni slammer, költő, influenszer, akivel A magyar nemzet biztonsága című regényt beszéltük ki. Az epizód témái: Unatkozás helyett olvasás „Van egy nagyon erős könyves közösség, ami online létezik.” Irodalommal foglalkozni nem feltétlenül jelent különcséget. A nagy követőbázis felelősségéről Belépés a Krasznahorkai-univerzumba Krasznahorkai nemcsak tragikus és súlyos, hanem humoros is. A megszállottság mint központi téma „Én tudtam ezzel a sodrással menni.” Mennyire szól ez a könyv a magyar nemzetről? Az online nyilvánosság újra díjazni kezdi az őszinte lelkesedést? Mennyire befogadható Krasznahorkai a Z generáció számára?

A Flair podcast újabb epizódjában Valuska László vendége Tolvaj Zoltán, aki megírta vaskos első regényét Árvajel címmel (olvass bele!). A hosszú ideig formálódó szöveg egyszerre tekinthető egy generáció történetének és egy ország látleletének, miközben a személyes múlttal is szembenéz. A szerző elmondása szerint a kötet harminc év online és offline szövegtermését, családi traumáit, valamint függőségeit dolgozza fel egy huszonéves narrátor szemszögéből. A kész mű komoly önfelfedezési és tisztulási folyamat eredménye, amely a költőként ismert szerzőt prózaíróvá avatta. A beszélgetés témái: Hogyan lett a költőből regényíró? A könyv anyaga 20-30 éve formálódik. A csernobili katasztrófától a NER korai időszakáig Generációs és társadalmi keresztmetszet Autofikció és függőség mint menekülés Hogyan tudta végül lezárni a szöveget a szerző? Mire utal a cím?

Megjelent A Krasznahorkai – Út a Nobel-díjig című könyvünk! Tasi Annabella a kiadvány főszerkesztőjével, Valuska Lászlóval, felelős szerkesztőjével, Ruff Orsolyával, valamint Polgárdi Ákossal, a kötet művészeti vezetőjével beszélget. Az adást a bemutatón rögzítettük a Három Hollóban. A beszélgetés témái: Október 9-én Krasznahorkai megkapta a Nobelt: hogyan fogadták a hírt a beszélgetés résztvevői? A magyar kultúrának reagálnia kell egy ekkora eseményre. Kinek szól ez a kiadvány? Hogyan alakult ki a kötet „táncrendje”? Hogyan lehet a vizualitással közelíteni ehhez a gigantikus életműhöz? „Az olvasót tartottuk szem előtt.” „Végig az hajtott, hogy minél több új dolgot megtudjak Krasznahorkairól.” A Sátántangó mint az életmű középpontja Tudj meg mindent Krasznahorkairól! 2025 végén Nobel-díjjal jutalmazták Krasznahorkai Lászlót, 2026-ban a Könyves Magazin 200 oldalas kiadványban mutatja be az utat a legfontosabb irodalmi elismerésig. Soha nem látott fotók, levelek, információk, valamint írások angyalokról, reményről, humorról és természetesen a hosszúmondatról. Fél év kutatómunka fordítókkal, a német kiadóval, a magyar és a svéd szerkesztővel, hogy megfejtsük, hogyan lett Nobel-díjas Krasznahorkai László. Érdekel a megfejtésünk? Rendeld meg itt: https://konyvesmagazin.myshoprenter.hu/krasznahorkai

Természetesen nem maradhatott ki a könyvheti beszélgetéssorozatunkból Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi sem, hiszen nem mindennapi vállalkozásba fogtak: írtak ketten egy regényt. A Hullámzó horizont egy Amerikában nevelkedett magyar lány, Kiss Villő identitáskeresését követi nyomon, aki a ’90-es évek Budapestjére látogat. Hogyan született meg a főhős, és miként alakult ki a könyv nyelvezete? Kiderül az adásból. A beszélgetés témái: Mit kell tudni Kiss Villőről? Manhattan és Lipótváros Amerikában magyar, Magyarországon amerikai, avagy a kettős kívülállóságról Hogyan köthető a történet a jelen politikai helyzetéhez? Két különböző írói háttér, közös könyv Milyen hangot választottak a regényhez?

A Flair podcastben Valuska László Markovics Botonddal is beszélgetett legújabb, Bionauták című sci-fi regényéről. A könyv alapkoncepciója szerint a Sirius A csillagnál felfedeznek egy bolygószerű, húsból álló lényt, amelyet aztán kizsákmányolnak a nagyvállalatok. Az epizód kitér a tudomány és a fantázia egyensúlyára, a húsfogyasztás társadalomkritikai aspektusaira, a magyar sci-fi-írók helyzetére, valamint a szerző Substacken végzett tevékenységére is. A beszélgetés témái: Hogyan született meg a különleges alapötlet? A regény a jelenkori fogyasztói társadalom és a kapitalizmus kritikája is. Érző lény-e a karneusz? Hogyan ötvözte a szerző a tudományt és a fantáziát? Magyar sci-fi szerzőnek lenni egyfajta „outsider” érzés. A kiszámíthatatlan közösségi platformok helyett az író a Substacket használja. Mit olvashatunk legközelebb Markovics Botondtól?

Különleges epizóddal folytatódik az Alkotótárs podcast: arra kértük az ösztöndíj két győztesét, hogy válasszanak egy számukra inspiráló, de nem az irodalomban mozgó alkotót, majd közös beszélgetésre hívtuk őket. Harag Anita választása Giliga Ilka Junior Prima-díjas magyar díszlet- és jelmeztervezőre esett, így elsőként őt köszönthettük a stúdiónkban. Mi a közös kettejük munkájában, és mennyire érzik szabadnak jelenleg az alkotói tevékenységüket? Kiderül az adásból. A beszélgetés témái: Hogyan találkozott Harag Anita Giliga Ilka munkásságával? Hogyan hatnak az alkotási folyamatra a különféle díjak, elismerések? A saját valóságunkat könnyebb leképezni alkotóként vagy a távolabbi világokat? Hogyan dolgozik egy díszlet- és jelmeztervező? Min múlik, hogy valakiből jó „alkotótárs” lesz-e? Mennyiben más filmen, színházi előadáson vagy klipen dolgozni? Hogyan alakult Giliga Ilka pályája? Mennyire érzik szabadnak jelenleg a munkájukat? Milyen térben történik az alkotás? Igaz-e, hogy az írás magányos, míg a tervezés közösségi műfaj? Alkotótárs podcast A kultúrában az idő és a szabadság a legfontosabb értékek közé tartoznak. Ezért jött létre 2021-ben a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj, amely arra hivatott, hogy támogatást nyújtson a fiatal, magyar írók számára a zavartalan alkotáshoz. Podcastsorozatunkban a két győztessel, Harag Anitával és Biró Zsombor Auréllal beszélgetünk írásról, olvasásról, az őket inspiráló alkotókról és készülő munkáikról. A sorozat szerkesztő-műsorvezetője: Bakó Sára

A TBR (’To Be Read’) podcast második évadában kibeszélő adásokkal is jelentkezünk, ahol állandó vendégünkkel Bognár Edmonddal (Edmond Könyvkuckója) hozunk nektek BookTok-aktualitásokat, könyvajánlókat – és mindent, ami olvasás. Ebben a részben Kiss Kriszta (Könyvtársak) csatlakozik hozzánk, és David Szalay Booker-díjas regényét, a Testet beszéljük ki, majd szót ejtünk a könyvklubok erejéről, és természetesen olvasnivalókat is ajánlunk. A beszélgetés témái: Élménybeszámoló az Ünnepi Könyvhétről Milyen olvasmányélmény volt a Test? A kamaszkori élmények döntő hatással bírnak. A főszereplő olyan, „mint egy csukott könyv”. Valóban érzelmes könyv a Test? A regény szűkszavú nyelvezetéről Miért megosztó könyv a Test? A „sztárkönyvklubok” jelentőségéről Mitől lesz valami jó „könyvklubos olvasmány”? Könyvklubos könyveket ajánlunk! TBR (’To Be Read’) podcast Mindenkinek van egy könyves listája, ez a mi listánk. A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában vendégeinkkel irodalomról beszélgetünk – hozunk nektek tematikus könyvajánlókat, BookTok-híreket és mindent, ami olvasás. Mert bármilyen könyv szóba jöhet, a lényeg, hogy olvass! Tarts velünk te is, csatlakozz az olvasókihívásokhoz, hallgass és nézz minket a Könyves Magazin csatornáin! A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

A futballszakíró és podcaster, Kele János megírta a Futballhatalom című könyvét, amelyben 10 ikonikus mérkőzésen keresztül mutatja be a magyar foci és a mindenkori politika összefonódását az 1924-es egyiptomi csapástól a rendszerváltáson át napjainkig. A Könyves Magazin Flair podcastjában Valuska László hatalomgyakorlásról, politikai manőverekről és a foci erejéről kérdezi a szerzőt.  A beszélgetés tartalma:  A futball a tömegek mozgatása miatt hatalmi tényező Kétirányú függőség: a politika és a futballt egymást használja a saját céljaira Budapest-központúság és az első törés: az 1924-es olimpiai vereség utáni politikai bűnbakkeresés A Rákosi- és a Kádár-korszak hataomtechnikai gyakorlatai A 90-es évek vadkapitalizmusa, amikor a politika kivonult a fociból  Mi lesz most a magyar focival a kormányváltás után?

A Vigadó tér 18-as standjánál Bakó Sári beszélget Viszkok Fruzsi tartalomgyártóval, aki korábban a TBR podcast vendége is volt. Fruzsi friss olvasmányélményei mellett (Darvak vonulása) mesélt a könyvheti vásárlásairól is: természetesen a Test és a Lázár körüli hype őt sem kerülte el. A beszélgetésben szóba került az olvasás rutinná alakítása, a szépirodalom helyzete a TikTokon, valamint kedvenc gyerekkori könyves emlékek is. Hallgasd meg az epizódot! A beszélgetés témái: Viszkok Fruzsi legfrissebb meghatározó olvasmánya Lisa Ridzén Darvak vonulása című könyve. A Könyvhét hangulata: nyüzsgés, újdonságok, közösség Könyvheti vásárlások: „sztárkönyvek” beszerezve Komfortolvasmányokkal egyensúlyt teremteni Mennyire nyitottak a fiatalok Krasznahorkai életművére? Olvasási rutin és tudatosság: akár napi 5 perc olvasás is megéri! Fruzsi számára sem ismeretlen a Pony Club!

A Könyvhét legviharosabb napján Purosz Leonidasz a vendégünk a Flair Podcastben, akivel Honvágy című harmadik kötetéről beszélgetünk (olvass bele!). A szerző mesél félig görög származásáról, polgárháborús menekült nagyszülei történetéről – amely nem mellesleg új drámáját ihlette –, valamint a transzgenerációs otthontalanság érzéséről. A beszélgetés témái: A szerző családi háttere és különleges neve A címadó dráma a nagyszülők történetét dolgozza fel. Állandó készenléti állapot és elvágyódás mint transzgenerációs örökség Hogyan épült fel a Honvágy című kötet? A közösségélmény lehetőségeiről Családi beszámolók vagy történelmi kutatás? A versírás már nem életforma, hanem kitüntetett alkalom.

A Flair Podcast újabb vendége Horváth Adél, aki Sok ördögök címmel írta meg izgalmas első regényét. A történet egy partiumi fiktív faluban játszódik, ahol egy tragédia után elkezdenek felszínre kerülni a lakók féltve őrzött titkai. A cselekményt a babonák, a román és magyar folklór elemei, valamint a fojtogató társadalmi elvárások is formálják. De kik a prikulicsok? Hallgasd meg az epizódot, és derítsd ki! A beszélgetés témái: Az első, izgalommal teli kötetbemutatók A Sok ördögök egy fiktív településen játszódó faluregény. Hogyan inspirálódott a szerző a saját családi gyökereiből, illetve néprajzi kutatásokból? Babonák mint megküzdési mechanizmusok Milyen jelentősége van a borítón látható figuráknak? A szerző öt évig dolgozott a köteten. A szépirodalom és a zsánerirodalom határán

A Könyves Magazin FLAIR Podcastjában Valuska László beszélget Kömlődi Ferenc jövőkutatóval az Öröklétek című új kötetéről. A könyv az emberi élettartam meghosszabbításának technológiai és etikai kérdéseit, a transzhumanizmust, valamint a sci-fi jövőformáló szerepét járta körül. A szerző kiemelte a mesterséges intelligencia, az agyszámítógép-interfészek és a szintetikus biológia fúzióját, hangsúlyozva, hogy a legnagyobb veszélyt nem a technológia, hanem az emberi hatalomvágy jelenti.A beszélgetés tartalma: Az öröklét és élettartam-hosszabbítás Transzhumanizmus és evolúció A sci-fi és a jövőkutató felelőssége Társadalmi kihívások és egyenlőtlenség Az ember mint valódi veszélyforrás Ellenállás és technofeudalizmus

Csepelyi Adriennel új, Otthonról haza című novelláskötetével vendégeskedett a Könyves Magazin FLAIR Podcastjában. Zenei inspirációkról, szatmári tájszólásról, megbélyegzettségről, a férfiak uralta újságírói szakma nehézségeiről, valamint a népi és urbánus identitásról beszélgetett Valauska László a szerzővel.  A beszélgetés témái A norvég folktól a K-popig Nyelvi elnyomás és a tájszólás traumája A saját hang és az identitás visszaszerzése A népi és urbánus kettősség megférése Az írás mint túlélési terápia és megérkezés

A Flair Podcast vendége György Tekla (@teklakonyvei), aki a 13 éve indított könyves blogjától kezdve mesél nekünk tartalomgyártói útjáról, melynek fő fókuszában az irodalom és a történelem állnak. Hogyan jutott el a skandináv krimiktől a klasszikusokig? Elárulja az epizódban, és arra is kitér, milyen élmény volt politikusokkal interjúzni a Könyvhéten. A beszélgetés témái: A tartalomgyártás kezdetei: az olvasási motiváció visszaszerzése II. Erzsébet királynő halála hozta el a fordulatot Fókuszban az emberi oldal: száraz évszámok helyett „fun factek" A TikTokon is van igény az informatív tartalomra. A tartalmak az aktuális érdeklődése alapján készülnek. Út a klasszikusokhoz: kulturális háttérkutatás Spontán interjúk a Könyvhéten: „most vagy soha”

Miért szeret bele valaki New Yorkba? Újlipótváros és a Manhetten között mekkora a távolság? Megjelent az Apropó, New York című regény, ezért kikérdezzük az írót, hogyan készített Philip Roth-tal interjút, de szó esik a könyv autofikciós és detektíves jellegéről, a kutyája elvesztéséről és a könyv arculatátról, valamint az újságírói távolságtartás és a személyes hangvétel közötti alkotói küzdelemről. A Könyves Magazin Flair podcastjában Valuska László beszélget Köves Gábor újságíróval.  A beszélgetés témái: A Philip Roth-interjú, amihez egy e-mailt kellett írni A kanapé címe: keleti 52. utca A New York-rajongás kezedete és az újlipótvárosi családi emlékek Köves eredetileg New York-i krimit szeretett volna írni, de mivel nem tudott fiktív cselekményt építeni, saját magából kiindulva alkotott meg egy nyomozó karaktert A szerző mesél dalmatája elvesztéséről, akinek a könyvben állított emléket Az újságírástól a szépirodalomig: futva a Margitszigeten

Az Alkotótárs podcast újabb részében Harag Anita mesél kedvenc olvasmányairól, különös tekintettel Bencsik Orsolya Akció van! című kötetére, de Mándy Iván, illetve Raymond Carver novelláiról is beszélgetünk. Miért voltak rá nagy hatással ezek a szövegek, és hogyan ír ő hozzájuk képest? Kiderül az adásból. A beszélgetés témái: Hogyan indult Harag Anita olvasói útja? – strandos olvasástól az első szerelemig Szvoren Edina és Bencsik Orsolya is nagy hatással volt rá. A novellában minden jel. „Csak a töredékét írom le annak, ami a fejemben van.” Milyen könyvet vesz elő, amikor emlékeztetni akarja magát, hogy milyen jó olvasni? Miért éppen Bencsik Orsolya könyvét választotta? Mándy Ivánra példaképként tekint Raymond Carver és a minimalizmus Alkotótárs podcast A kultúrában az idő és a szabadság a legfontosabb értékek közé tartoznak. Ezért jött létre 2021-ben a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj, amely arra hivatott, hogy támogatást nyújtson a fiatal, magyar írók számára a zavartalan alkotáshoz. Podcastsorozatunkban a két győztessel, Harag Anitával és Biró Zsombor Auréllal beszélgetünk írásról, olvasásról, az őket inspiráló alkotókról és készülő munkáikról. A sorozat szerkesztő-műsorvezetője: Bakó Sára

Egy kiégett, kelet-európai reflexekkel terhelt értelmiségi, Winter Henrik a főhős, aki Olaszországba menekül a gondjai elől, de végül alvilági kalandokba keveredik. A Könyves magazin FLAIR podcastjában Valuska László beszélget Péterfy Gergellyel új, Digó című regényéről, valamint umbriai tapasztalatokról, az értelmiségi szerep globális és hazai válságáról és a digó jelentéséről. A beszélgetés témái: Péterfy Gergely és az értelmiségi pokoljárás Kivel azonosul Péterfy a regényében?  Az értelmiségi szerep válsága Milyen Umbriában kelet-európaiként? A modern kelet-európai Odüsszeia Szabad-e digózni?   Egyszerre 8 regényt írni

A Flair Podcast újabb vendége Adorjáni Panna, akinek frissen látott napvilágot az első regénye a Jelenkor Kiadónál. A Körbe a fiatal felnőttek kríziseit, a szorongást és a társas magányt járja körül egy olyan világban, ahol a szülői generáció értékei már nem relevánsak. A kötet kalandos és elakadásokkal teli alkotói folyamat után született meg, de végül Tompa Andrea ajánlásával került a boltok polcára. A beszélgetés témái: Kolozsvárról Budapesten át Berlinbe Kalandos út az első regényig: Panna egy hosszabb írói blokk után talált vissza a szövegekhez. A szerkesztő ghostingolásától Tompa Andrea ajánlásáig „A felnőttvilág semmi használhatót nem adott ennek a nemzedéknek.” Szorongás és társas magány – a digitális összekötöttség ellenére is A „mindent kipróbálni” frusztrációja Egyszerre félelmetes és felszabadító elengedni a kötetet.

A Vigadó tér 18-as standjánál Bakó Sári vendége Vajna Ádám, aki Ami valójában Fancsikán történt című első regényéről mesél. A szerző többek között elárulja, hogy a kötetet „költői aggyal”, a nyelvvel közösen haladva írta. A történet fókuszában egyébként egy középkori falu, Fancsika hóhérja áll. És hogy miért pont őt választotta Vajna központi karakternek? Kiderül az adásból. A beszélgetés témái: Hogyan lehet „költői aggyal” regényt írni? A regény alapötletét a hóhérok társadalmi megbélyegzettsége és kiközösítettsége adta. Milyen történelmi tévhitek és hollywoodi klisék élnek a hóhérokkal kapcsolatban? A könyv hangsúlyos eleme a szórakoztatás és a humor. Fiktív tér, valós problémák – lehet-e allegóriaként olvasni? Folytatás és elengedés – fog még regényt írni a költő?

A To Be Read podcast legújabb részének vendége Szabados Ági, a Nincs időm olvasni kihívás alapítója, valamint a Libertine kiadó és könyvesboltok tulajdonosa, akivel nemcsak olvasásról és könyvklubokról beszélgetünk, hanem a NIOK júniusi közös olvasmányáról, a horvát Lidija Hilje Lejtő a tenger felé című regényéről is. Hogyan lehet ebben az elmagányosodó társadalomban közösségi élményt csinálni az olvasásból? Erről is kérdezzük. A beszélgetés témái: Hogyan változtatta meg a várandósság Ági napjait? Miért jó olvasónak lenni? Hogyan válhat az olvasás a napi rutin részévé? Mennyire kíséri figyelemmel a külföldi könyvklubokat? Hogyan lehet az olvasás közösségi élmény? A Nincs időm olvasni kihívás indulásáról Mikor érezte először a nagy követőtábor felelősségét? Könyvesboltot nyitni a Covid kellős közepén? Hogyan választja ki a havi közös könyvet? Lidija Hilje Lejtő a tenger felé című könyvéről TBR (’To Be Read’) podcast Mindenkinek van egy könyves listája, ez a mi listánk. A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában vendégeinkkel irodalomról beszélgetünk – hozunk nektek tematikus könyvajánlókat, BookTok-híreket és mindent, ami olvasás. Mert bármilyen könyv szóba jöhet, a lényeg, hogy olvass! Tarts velünk te is, csatlakozz az olvasókihívásokhoz, hallgass és nézz minket a Könyves Magazin csatornáin! A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

A Könyves Magazin könyvheti FLAIR podcastjában Valuska László beszélget Durica Katarinával új, Üveghattyú című regényéről. A szerző saját megéléseit (brüsszeli kiköltözés három gyerekkel) és kutatásait (dunaszerdahelyi maffia, temetkezési szokások) építette be a több szálon futó, három nő sorsát összefonó történetbe. Beszélgetés a független szerzői kiadás kihívásairól, a közösségi média torzításairól, valamint az írói lét és a mesterséges intelligencia viszonyáról is.  A beszélgetés tartalma: Az egyik főszereplő, Rita szála a szerző saját tapasztalatain alapul: Brüsszel, honvágy, távolság Laura táncművész karakterében az Instagram-glamour mögötti valóságos, sokszor sminktelen hétköznapokat beszéli el A harmadik karakter, Klaudia szála a dunaszerdahelyi maffiavilághoz és az eltűnt gyermeküket évtizedekig hiába hazaváró, majd a rideg igazságba belerokkanó anyák tragédiájához kapcsolódik A temetkezés mint központi helyszín Saját kiadó és függetlenség Miért tart Durica Katarina az MI fejlődésétől?

Bezárt a Vigadó tér 18-as standja: a Könyves Magazin Flair podcastjának záróadásában Valuska László, Bakó Sári és Mátyás Kitti, a Könyves Magazin kommunikációs vezetője értékelik a négynapos Könyvhetet. Szó esik az utazás közbeni olvasási szokásokról, a kiadók sikerkönyveiről, a rengeteg fiatal olvasóról, valamint a könyvpiacot érintő politikai és törvényi változásokról is. A beszélgetés tartalma: A rengeteg elkötelezett olvasó és a dedikálásoknál kígyózó sorok bizonyítják, hogy az olvasásnak van jövője Általában a BKV-n olvasunk David Szalay regénye elfogyott, de mik voltak a legnépszerűbb könyvek? A BookTok hatása érezhető: RENGETEG a fiatal Az árkötöttség és a fóliázás vége Az utolsó Flair valójában nem az utolsó, mert a következő hetekben jönnek a rögzített epizódok!

Itt a Vigadó tér 18-as standja és a FLAIR! A Könyves Magazin podcastjában Valuska László beszélget Kovács Krisztiánnal új, A fény magányossága című regényéről. A 70-es évek űrversenyébe helyezett történet egy csillagász morális dilemmáin, ügynökmúltján keresztül mutatja be az egyén és a hatalom viszonyát. A thriller tehetség és hatalom viszonyáról és a velünk élő traumákról is beszél. A beszélgetés témái:  Hogyan állítja valaki a tehetségét a politikai hatalom szolgálatába? A 70-es évek és az űrverseny: a politikai és hatalmi verseny közben az emberiség kitágítja ismereteinek határait A jutalmazás mint a hatalom eszköze A főszereplő egy átlagos életet élő, népszerű csillagász, akinek figuráját Almár Iván űrkutató személyes emlékei és szakmai mentorálása tette hitelessé Miért óvatosak a hazai írók a szépirodalom és a szórakoztató irodalom  keverése terén?

A Könyves Magazin FLAIR podcastjában Valuska László, Bakó Sára és Szabolcsi Alexander egy korábbi kihívás teljesítéseként bemutatták azokat a népszerű, komfortzónájukon kívül eső köteteket, amelyeket a nyár folyamán elolvasnak. Csupa meglepetés a könyvheti adás! A beszélgetés tartalma: A beszélgetőtársak tartották magukat a tegnapi ígéretükhöz, és mindannyian beszereztek egy-egy komfortzónájukon kívül eső, felkapott könyvet. BookTok és a romantikus trópusok Kiara Lord hosszú dedikálása  Feminista és eposzi fantasy A Vigadó tér 18-as standján ESKÜTÉTEL, hogy egy újabb podcastepizód keretében részletesen beszámolnak az olvasmányélményeikről.

A Könyves Magazin Flair podcastjában Valuska László beszélget Bakó Sárival és Szabolcsi Alexanderrel a 2026-os Ünnepi Könyvhét második napján a Vigadó tér 18-as standján. Hogyan küzdöttek meg a gyerekkori olvasmányokkal, hogyan hatott rájuk a Pony Club, a Gyűrűk Ura vagy az Alkonyat. Szó esik a szülői felolvasás fontosságáról, a kortárs magyar irodalom felfedezéséről, valamint a popkulturális és zsánerkönyvekről. A beszélgetés témái:  Megjelenik egy ember fehér lepelben narancsszínű maszkban Krasznahorkai László 12 évesen elolvassa Kafkát Tolkien mint kapudrog, az anya mint összefoglalóművész Mi az a Pony Club? Mennyit csutakol az olvasó? A szülői felolvasás felelőssége Komfortzónán kívüli olvasás és a könyvheti kihívás

A Könyvhétre kitelepült Flair Podcastben Valuska László vendége Visy Beatrix irodalomtörténész, kritikus, esztéta volt, az apropót a Jelenkor Kiadónál nemrég megjelent Megtalált történetek - Átjárások Tompa Andrea regényeiben című monográfia adta. Milyen összefüggések rajzolódnak ki a Tompa-regények között? Mi Kolozsvár szerepe az életműben? Mi a test és a diktatórikus hatalom viszonya? Mit jelent az új realizmus? Ilyen kérdésekről esik szó a beszélgetésben, amely minden Tompa Andrea-olvasó számára tartogathat újdonságokat. A beszélgetés témái:  Visy Beatrix átfogó elemző kötetet írt Tompa Andrea eddigi életművéről, miközben a Könyvhétre megjelent az írónő legújabb, Kiváló testekcímű regénye is. Tompa jó pillanatban, fontos történelmi témákkal és magával ragadó nagyregényekkel lépett be a kortárs magyar irodalomba. Kolozsvár az első három regényben önálló szereplőként van jelen, aminek rétegeit és valós helyszíneit a monográfia szerzője személyesen is bejárta. Test és hatalom viszonya: visszatérő központi motívum, hogy a mindenkori hatalom hogyan sajátítja ki, uralja le vagy zsarolja az egyént a testén és identitásán keresztül. Múltrendezés és jelen: Tompa Andrea finom, nem direkt áthallásokkal mutat be kényes történelmi fordulópontokat, segítve a múlttal való szembenézést és a jelen megértését. Az új realizmus fogalma: a posztmodern utáni irodalmi fordulat, amely visszatér a történetmeséléshez és a valóság nagyobb összefüggéseinek, tablóinak ábrázolásához.

Könyvhét, Vigadó tér 18-as stand: podcast a flair székekből, hallgassátok! Mechiat Zina a vendégünk, aki második kötetéről mesél nekünk. A Flair Podcast legújabb adásában Mechiat Zina költővel beszélgetünk második, Bermudák találkozása tilos című kötetéről. A szerző elmeséli, milyen út vezetett az előző versgyűjtemény befelé figyelő hangjától a természet és a társadalmi kérdések felé, reagálva az elmúlt évek világpolitikai szorongásaira. Kérdezzük a költőt továbbá algériai származásáról, az írás terápiás szerepéről, valamint személyes megküzdési stratégiájáról, a szabad táncról. A beszélgetés témái: Mechiat Zina algériai származása, az arab nyelvhez és kultúrához való otthonos viszonya Milyen út vezetett az első kötettől a másodikig? Az elmúlt évek hazai és világpolitikai eseményeinek, híreinek húsbavágó, fizikai szintű megélése A technológia hatása a kommunikációs készségekre A szabad tánc mint az agyalást kikapcsoló, testi-lelki felszabadulást hozó módszer A személyes, elemi tapasztalatok átlényegítése egyetemes érvényű versekké Inspiráló alkotók (Pilinszky, Nemes Nagy Ágnes, T. S. Eliot), és a folyóiratok A kötet koncepciója és a borítón látható üvegszilánkok szimbolikája (távolodás és közeledés).

A Könyvhétről jelentkezik a Könyves Magazin Flair podcastja: Bakó Sára vendége Milovecz Laura booktoker. A Vigadó tér 18-as standjánál Laura mesél a Covid alatt indult tartalomgyártói útjáról, a szépirodalom szeretetéről és a Polár Könyvek pultjánál végzett munkájáról. Szó esik a magazin friss Krasznahorkai-kiadványáról, David Szalay Test című regényéről, valamint Alice Munro megrázó családi titkairól, és kiderül, hogyan kezeli a vendégünk a közéleti videói miatt kapott online támadásokat. A beszélgetés tartalma:  Laura a Covid-időszak alatti bezártságban és unalomban kezdett el videókat készíteni, korábbi könyvesbolti munkatapasztalataira és ajánlásaira építve Laura fő fókusza a szépirodalom, a választásban a tartalomgyártók helyett inkább a kiadók közvetlen ajánlásaira támaszkodik Miért nem a Sátántangóval érdemes kezdeni a Krasznahorkai-életművet? Hogyan segít a Könyves Magazin új kiadványa eloszlatni a hosszú mondatoktól való félelmet? Az Alice Munro-botrány  A Könyvhét átalakult szerepe Hogyan szülte meg a nehéz hazai politikai és társadalmi közeg Laura közéleti témájú videóit, és miért érezte úgy, hogy nem maradhat csendben? Egy bántalmazási ügy kapcsán kapott tömeges támadások kezelése; a belső bizonyosság és a mindennapi jó cselekedetek megtartó ereje.

A Könyves Magazin Flair podcastjában Valuska László, Tasi Anna és Bakó Sári beszélgetnek a Vigadó tér 18-as standján. A központi téma David Szalay Test (Flesh) című Booker-díjas regénye. A résztvevők  a szerző ünnepi beszédét, a szikár szöveg fordítási kihívásait, Dua Lipa könyvklubjának hatását, valamint a Pécsről induló főhős, István morális dilemmáit beszélik át a Flair székeken.  A beszélgetés témái:  A regény tömör, pattogós nyelvezetének és az „okés” szavak sűrű ismétlődésének magyarra ültetése Hogyan képes David Szalay egyszerre meggyőzni a szakmai zsűrit és bekerülni Dua Lipa globális popkulturális könyvklubjába A Pécsről induló, majd Londonba kivándorló főhős rendhagyó életútja a kamaszkortól a megöregedésig A könyv azon szerkezeti technikája, hogy a legfontosabb események a fejezetek között (elhallgatva) történnek, miközben folyamatos baljóslatú feszültség ül a mindennapokon Team István és a morális dilemmák A Test (Flesh) és a hús fogalmának viszonya a regénybeli testiséghez, valamint a kelet-európai valóság (vonatok, panelek) szembeállítása a gazdag Nyugattal.

Egy “4 centis szart” kellett kiműteni a 444 újságírójának, Urfi Péternek a fejéből, aki éppen egy Covridról szóló könyvön kezdett el dolgozni. Az újságírás és a szépirodalom határvonalán megszületett a Sansz – Járvány, agyrák, napsütötte Itália című könyv, ami az újságírás eszközeivel beszél témákról, amikről nem szeretünk beszélni: betegségről, halálról és az ezekről való családi és nyilvános kommunikációról.  A Könyves Magazin podcastjában Urfi Pétert járványtörténelemről, stigmatizációról, az információ és a tények szerepéről, a sajtó működéséről és a rákról kérdezi Valuska László. Hogyan lett a Covid-krónikából és egy személyes agydaganat-diagnózisból közös kötet Esterházy Péter szellemi partnerségével Miért nem regény és nem is klasszikus önéletrajz a Sansz, és miért nem alacsonyabb rendű műfaj az újságírás a szépirodalomnál Személyes reflexió vs. szakmai távolságtartás A Covid és a figyelemgazdaság A bezárt ajtók tragédiája, a felkészületlenség és az elmaradt búcsúk A vidék-főváros ellentét a karantén alatt A szolidaritás határai: az első hullám erkélykoncertjeitől a társadalmi fásultságon át a rekordszámú halálozásig A Covid-árvák és a kibeszéletlen trauma  A rák történetisége és tabui: dupla zárójelentésektől a stigmatizációig Egy racionális beteg megküzdése: Pozitív megélés a mindennapi munka mellett, és a dühös elhatárolódás a gyilkos alternatív terápiáktól.

A TBR (’To Be Read’) podcast második évadában kibeszélő adásokkal is jelentkezünk, ahol állandó vendégünkkel, Bognár Edmonddal hozunk nektek BookTok-aktualitásokat, könyvajánlókat – és mindent, ami olvasás. Ebben a részben Nelio Biedermann sikerregényét, a Lázárt beszéljük ki, amelyet az utóbbi időben a sztárvilág is felkapott, és Szabló László csatlakozik hozzánk, akit @libro.paradiso néven találtok meg az Instagramon. Hogyan ír történelmi regényt a Z generáció? És mi a hype titka? Ezekre keressük a választ, és könyveket is ajánlunk! A beszélgetés témái: „A pörgős tempó nagyon modernné teszi a regényt.” Mit tud ez a könyv, ami miatt nemzetközi bestseller lett? A Z generáció hangja? A Lázár a férfivá válás regénye is, de izgalmas női karakterekkel Máshogy olvassuk vajon magyarként? Hogyan kapcsolódik a gótikus hagyományhoz? Milyen műfajok felé indul el a szerző? Mi a közös a Lázárban és az Üvöltő szelek-filmben? Könyveket ajánlunk a Lázár mellé! TBR (’To Be Read’) podcast Mindenkinek van egy könyves listája, ez a mi listánk. A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában vendégeinkkel irodalomról beszélgetünk – hozunk nektek tematikus könyvajánlókat, BookTok-híreket és mindent, ami olvasás. Mert bármilyen könyv szóba jöhet, a lényeg, hogy olvass! Tarts velünk te is, csatlakozz az olvasókihívásokhoz, hallgass és nézz minket a Könyves Magazin csatornáin! A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

„Az éjszaka álmomban megint Manderleyben jártam” – ezzel a baljós hangulatú mondattal kezdődik Daphne du Maurier eredetileg 1938-ban megjelent klasszikusa, amely azonnali sikert aratott, azután plágiumbotrányt kavart, majd adaptációk sorát indította útjára, 2019-ben a BBC pedig beválogatta a 100 leginspirálóbb regény listájára. A nő hétszer sorozat májusi olvasmánya A Manderley-ház asszonya.   A nő hétszer projektLány, feleség, anya, szerető, szingli, karrierista, elvált, özvegy, rebellis, alkotó, múzsa. Hányféle szerepet tölthet be egy nő élete során, és mennyiben rajta múlik mindez? Hogyan változnak lehetőségei attól függően, hogy mikor és hova született? És mit árul el mindez a környezetéről, a társadalmáról, illetve a korról, amelyben él és mozog?A nő hétszer című sorozatban Ruff Orsolya és Szeder Kata hét brit klasszikus, illetve kortárs női szerző regényén keresztül beszélget női sorsokról, választásokról, lehetőségekről – és azok korlátairól.A sorozathoz kapcsolódva könyvklub is indul, aminek a budapesti ISON ad otthont. A nő hétszer témái, olvasmányai, illetve a könyvklubos találkozók időpontjai:   február 25. – Maggie O’Farrell: Hamnet március 25. – Virginia Woolf: Mrs. Dalloway április 22. – Mary Westmacott / Agatha Christie: Távol telt tőled tavaszom május 27. – Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya szeptember 15. – Jeanette Winterson: Nem a narancs az egyetlen gyümölcs október 13. – Helen Fielding: Bridget Jones naplója november 10. – Zadie Smith: NW A nő hétszer a British Council, a KultúrFlipper és az ISON közös sorozata a budapesti Brit Nagykövetség és a Könyves Magazin támogatásával valósul meg.

Az Alkotótárs podcast újabb részében Biró Zsombor Aurél mesél kedvenc olvasmányairól, különös tekintettel Paul Auster 4 3 2 1 című, 800 oldalas regényére. Miért különleges ez a könyv, hogyan inspirálta Birót? És mi számára a „komfortkönyv”, amit szeret újraolvasni? Kiderül az adásból. A beszélgetés témái: Milyen szerepet töltöttek be a gyerekkorában a könyvek? Mely olvasmányokra tekint fontos mérföldkőként? „A kortárs szerzők az én nyelvemen írnak.” Az egyetem alatt találkozott az „autofikciós őrülettel”. Milyen élmény volt számára először olvasni Paul Auster regényét? A 4 3 2 1 a sorsszerűségről beszél. Hogyan inspirálta ez a mű a készülő új regényt? Befolyásolja-e, ha írás közben olvas valamit? Mi számára a „komfortkönyv”? Alkotótárs podcast A kultúrában az idő és a szabadság a legfontosabb értékek közé tartoznak. Ezért jött létre 2021-ben a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj, amely arra hivatott, hogy támogatást nyújtson a fiatal, magyar írók számára a zavartalan alkotáshoz. Podcastsorozatunkban a két győztessel, Harag Anitával és Biró Zsombor Auréllal beszélgetünk írásról, olvasásról, az őket inspiráló alkotókról és készülő munkáikról. A sorozat szerkesztő-műsorvezetője: Bakó Sára

A To Be Read podcast legújabb része rendhagyó epizód, hiszen élőben vettük fel az első BookvibeZ fesztiválon. Vendégünk Török Ábel író, akinek A harmadik ég című regénye apropóján beszélgetünk mesékről, reményről és írásról. Kiveszett volna a világunkról a sóvárgás? És hogyan élhetünk úgy, hogy később legyen mit mesélni? Ezekről esett szó az adásban. A beszélgetés témái: Milyen út vezetett az első könyv véres fantasyvilágától A harmadik égig? Hogyan született meg a regény hömpölygő mesélő hangja? Jón Kalman Stefánsson és Gabriel García Márquez hatásáról Milyen szerepet töltenek be az életében a mesék? Kiveszett a világunkból a sóvárgás? Volt-e „jobbító szándéka” az írás során? Hogyan reagált a visszajelzésekre? Nehéz írni az erőszakról? Hogyan született meg az északi kis falu, ahol a történet játszódik? A görög lírában „olyan szépségek vannak, hogy elsírja magát az ember” Hogyan élhetünk olyan életet, amiről később lehet mesélni? TBR (’To Be Read’) podcast Mindenkinek van egy könyves listája, ez a mi listánk. A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában vendégeinkkel irodalomról beszélgetünk – hozunk nektek tematikus könyvajánlókat, BookTok-híreket és mindent, ami olvasás. Mert bármilyen könyv szóba jöhet, a lényeg, hogy olvass! Tarts velünk te is, csatlakozz az olvasókihívásokhoz, hallgass és nézz minket a Könyves Magazin csatornáin! A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

Az Alkotótárs podcast második részében Harag Anitával beszélgetünk eddig megjelent novellásköteteiről, magányról és rutinról. Hogyan merít ihletet egy író a körülötte lévő világból, és merre kószál a mondataiért? Kiderül az adásból. A beszélgetés témái: Az első vagy a második kötetet nehezebb megírni? Nehezebben felfejthető, erősebb hangulatú szövegeket akart A második kötetnél lesz valaki író? Hogyan kezeli a kritikát? Mit lehet tudni a készülő munkájáról? Mennyiben más kisregényt írni, mint novellát? Megfigyelőként élni a világban Miért vagyunk egyre magányosabbak? „Kell egy nagyon jó rutin.” Ki hol kószál a mondataiért? Alkotótárs podcast A kultúrában az idő és a szabadság a legfontosabb értékek közé tartoznak. Ezért jött létre 2021-ben a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj, amely arra hivatott, hogy támogatást nyújtson a fiatal, magyar írók számára a zavartalan alkotáshoz. Podcastsorozatunkban a két győztessel, Harag Anitával és Biró Zsombor Auréllal beszélgetünk írásról, olvasásról, az őket inspiráló alkotókról és készülő munkáikról. A sorozat szerkesztő-műsorvezetője: Bakó Sára

A TBR (’To Be Read’) podcast második évadában kibeszélő adásokkal is jelentkezünk, ahol állandó vendégünkkel Bognár Edmonddal (Edmond Könyvkuckója) hozunk nektek BookTok-aktualitásokat, könyvajánlókat – és mindent, ami olvasás. Ebben a részben Balanyi Daniella (@tizkicsikonyv) csatlakozik hozzánk, és Rufi Thorpe Margo bajban van című könyve apropóján beszélgettünk a húszas éveink kríziseiről, Onlyfansről, szingliségről, illetve a „chick lit” műfajt is körüljártuk. A beszélgetés témái: •        Mennyire könnyed olvasmány Rufi Thorpe regénye?•        Sorozat is készült a könyvből!•        Polgárpukkasztó karakter vagy feminista ikon?•        Szakkönyv a sikeres Onlyfans-profil felépítéséről?•        A szégyent az áldozat viseli?•        Kísérletezés az elbeszélésmóddal – miért könnyebb harmadik személyben?•        Mit jelent a „chick lit” műfaj?•        Változott-e az évek során a szingliség megítélése?•        Könyveket ajánlunk a témában TBR (’To Be Read’) podcast Mindenkinek van egy könyves listája, ez a mi listánk. A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában vendégeinkkel irodalomról beszélgetünk – hozunk nektek tematikus könyvajánlókat, BookTok-híreket és mindent, ami olvasás. Mert bármilyen könyv szóba jöhet, a lényeg, hogy olvass! Tarts velünk te is, csatlakozz az olvasókihívásokhoz, hallgass és nézz minket a Könyves Magazin csatornáin! A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

Az Alkotótárs podcast első részében Biró Zsombor Auréllal beszélgetünk Margó-shortlistes első regényéről, sikeresen futó színdarabjairól, illetve készülő első nagyjátékfilmjéről. Miként alakult a szerző írói útja a debütálás óta, és hogyan kezeli, ha magáról kell beszélnie? Kiderül az adásból. A beszélgetés témái: „Nemzetközi hírnév, dollármilliók és Nobel-díj”? Mennyiben más a színházi és az irodalmi közeg? „Jól színlelem az érzelmi nyitottságot.” Melyik hétköznapi helyzetekből válik irodalom? Mit lehet tudni a készülő könyvről? Mennyire feladata az alkotóknak reflektálni a jelen társadalmára? Hogyan vesz részt a szerző a színházi próbafolyamatokban? Ketrecharcos testvérpárról írta az első nagyjátékfilmjét. Hogyan dolgozik egy „tisztességes író”? Alkotótárs podcast A kultúrában az idő és a szabadság a legfontosabb értékek közé tartoznak. Ezért jött létre 2021-ben a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj, amely arra hivatott, hogy támogatást nyújtson a fiatal, magyar írók számára a zavartalan alkotáshoz. Podcastsorozatunkban a két győztessel, Harag Anitával és Biró Zsombor Auréllal beszélgetünk írásról, olvasásról, az őket inspiráló alkotókról és készülő munkáikról. A sorozat szerkesztő-műsorvezetője: Bakó Sára

A második világháború idején mindössze három nap alatt írta meg Agatha Christie a Távol telt tőlem tavaszom című regényét, amely Mary Westmacott álnév alatt jelent meg 1944-ben.  A kötet egy patthelyzetbe került középkorú nő belső utazását követi nyomon, aki pár napos sivatagi magányában kénytelen szembenézni mindazzal, amit addig magáról, a múltjáról és a családjáról gondolt. Christie a detektívregényekből megszokott módszerrel apró villanásokból, elharapott mondatokból, elsőre jelentéktelennek tűnő mozzanatokból festi fel a teljes képet. A nő hétszer projekt Lány, feleség, anya, szerető, szingli, karrierista, elvált, özvegy, rebellis, alkotó, múzsa. Hányféle szerepet tölthet be egy nő élete során, és mennyiben rajta múlik mindez? Hogyan változnak lehetőségei attól függően, hogy mikor és hova született? És mit árul el mindez a környezetéről, a társadalmáról, illetve a korról, amelyben él és mozog? A nő hétszer című sorozatban Ruff Orsolya és Szeder Kata hét brit klasszikus, illetve kortárs női szerző regényén keresztül beszélget női sorsokról, választásokról, lehetőségekről – és azok korlátairól. A sorozathoz kapcsolódva könyvklub is indul, aminek a budapesti ISON ad otthont. A nő hétszer témái, olvasmányai, illetve a könyvklubos találkozók időpontjai: február 25. – Maggie O’Farrell: Hamnet március 25. – Virginia Woolf: Mrs. Dalloway április 22. – Mary Westmacott / Agatha Christie: Távol telt tőled tavaszom május 27. – Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya szeptember 15. – Jeanette Winterson: Nem a narancs az egyetlen gyümölcs október 13. – Helen Fielding: Bridget Jones naplója november 10. – Zadie Smith: NW A nő hétszer a British Council, a KultúrFlipper és az ISON közös sorozata a budapesti Brit Nagykövetség és a Könyves Magazin támogatásával valósul meg.

Az írás a családban munka volt Fehér Gáspár számára, aki népszerű tévésorozatok (Mellékhatás, Apatigris) és játékfilmek (#Sohavégetnemérős, Nagykarácsony) után megírta első regényét. A Scolar Kiadónál megjelent Fillenbaum néni hosszú árnyéka szuperszórakoztató, krimiszerű történet emberekről, akik nagyon máshogy képzelik el az életüket, mint amilyen. A taxisofőr Dániel feltalálónak hiszi magát és megrögzötten hazudozik, Csaba vevőkapcsolati munkatárs, aki nem tud feljebb lépni a ranglétrán. Az idős Fillenbaum néniről kiderül, hogy gazdag és nagy a lakása. Fehér Gáspár lendületes és szórakoztató regényt írt, kikérdeztük róla.  A BookVibez Fesztivál a Bookline első BookTok találkozója április 24-25. között a Millenáriuson. Fehér Gáspár mellett fellépnek a TikTok nemzetközi sikerszerzői. A fesztiválon való részvétel ingyenes, csupán regisztrációhoz kötött: https://bookvibez.hu/  A beszélgetés témái: Booktok és Gáspár: nem találkoztak még!  Tényleg egy kocsmában várja az író az ihletet?  Gáspár bevallja, hogy operatőr akart lenni Családi hatás: az írás mint munka Ki tanította meg a Margó-díjas Fehér Boldizsárt? Pályakezdés a Rádiókabaréban középiskolásként Sört főzni könnyű, sört eladni nehéz Az írás mint kompromisszum: ezért megírta az első regényét “A vicc pontosan kalibrált szerkezet” A podcast történetének első viccmagyarázata!  Mi köze a karácsonyi süteményeknek a Fillenbaum néni hosszú árnyékához? Társadalomkritika a szórakoztató műfajban, konkrétan a tárgyalt regényben Miért nincs sok humoros magyar regény? Borzasztó hamburgeres hasonlaton keresztül próbáljuk megfejteni a szórakoztatást Lerántjuk a leplet Fillenbaum néni eredettörténetéről: művégtag-biznisz!

A To Be Read podcast legújabb részében Puskás Ágota íróval beszélgetünk, aki felkerült a Forbes 30 sikeres magyar 30 alatt listájára. Milyen krízisekkel kell szembenéznünk a húszas éveink alatt, illetve hogyan mászhatunk ki ezekből? És mihez kezdjünk, ha nem látjuk szépnek magunkat? Ezekről esett szó az adásban. A beszélgetés témái: Hol a határ az írói lét és a privát élet között? Mennyire tudnak azonosulni az olvasók a szereplők élethelyzeteivel? Mennyire „Z generációs probléma” a szorongás? Hogyan lehet küzdeni a hétköznapi szorongásspirálok ellen? Milyen hatással lehetnek az életünkre a mérgező kapcsolatok? „Ne várj 60 éves korodig, hogy szépnek lásd magad” Mikor ébredünk rá először, hogy az emberek megjegyzéseket tehetnek a testünkre? Kié a felelősség? Milyen szerepe van a közösségi médiának a testkép alakulásában? Milyen könyvek segíthetnek a mentális egészségünk megőrzésében? TBR (’To Be Read’) podcast Mindenkinek van egy könyves listája, ez a mi listánk. A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában vendégeinkkel irodalomról beszélgetünk – hozunk nektek tematikus könyvajánlókat, BookTok-híreket és mindent, ami olvasás. Mert bármilyen könyv szóba jöhet, a lényeg, hogy olvass! Tarts velünk te is, csatlakozz az olvasókihívásokhoz, hallgass és nézz minket a Könyves Magazin csatornáin! A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

Pion István korán kezdte a versírást, első verseskötete, az Atlasz bírja 2013-ban jelent meg, tizenhárom évvel később a Jelenkor Kiadónál megjelent első regénye, A Búbánat-völgyön át, amiben egy felnövéstörténeten keresztül beszéli el, milyen abúzust szenvedett el gyerekkorában, majd később az egyházi iskolában egy atya által, aki visszaélt hatalmával. Beszélgettünk az iskolai közösségek működéséről, az áldozati szerepről, a megírás nehézségeiről A beszélgetés témái: 13 éve jelent meg az Atlasz bírja verseskötete Mi Pion eredet- és családtörténete? Letkésről indulva Esztergomon át Mióta akar a nyilvánossághoz beszélni?  A cselekvő ige szerepe Pion életében Hogyan olvassuk a regényt? Önéletrajz? Fikció? 2021-ben a nyilvánosság elé állt történetével: nehéz volt, felborult a világ Egy atya visszaélt a hatalmáról: nevet adni a dolognak, ami addig nem létezett A gyerekkori erőszakról Az iskolai zárt közösségék szerepe a felnövésében Az egyházi reakciók Mi segített megtalálni, hogyan kell elbeszélni a történetet? Mi a fontosabb a regény megjelenésében: a személyes történet elbeszélése vagy a társadalmi tétje? Mi az, amitől egy áldozat cselekvővé válik?

Demográfiai csúcs címmel jelenik meg Vida Kamilla második verseskötete a Magvetőnél. Az öt évvel ezelőtti bemutatkozást követő időszakban született versekben a politika mindennapi élet természetes eleme, még sem egyszerű ebben megtalálni az önazonosságunkat vagy a megszólalásunkat. A politika szerepéről, anyagiságáról, felelősségről, reményiparról, a magyar kultúra helyzetéről és az igazságtételről is beszélgettünk, és kiderült, mi a szerepe a Kónya-Pető-vitának a kötet születésében.  A beszélgetés témái: A politika mint szenvedély és anyag? A politika a költészet legfontosabb témái között vana?  Párbeszédben a hagyománnyal: Petőfitől Fehér Renátóig Miért a demográfiai csúcs?  Ciklikusság a generációváltásokban: politikai tett felnevelni a következő nemzedéket? A Kónya-Pető-vita!  Átírhatja az áprilisi választás a kötet értelmezését? Mi a helyzet a beletörődés- és reményiparról? A költészeten keresztül elgondolható a változás “A társadalmi idegrendszer gatyán van” A versnemértésről A magyar kultúra helyzete: egy Nádas-ügyről írt verstől Lackfi János Kossuth-díjáig Mit adunk át a magyar kultúrából a következő nemzedéknek? Miért használta a mesterséges intelligenciát a kötetében? Iván és Imre, testvérek Kabai Lórántról és Peer Krisztiánról Mit látunk bele a versekbe? Milyen elvárásokkal néz szembe?

Virginia Woolf 1925-ös klasszikusa, a Mrs. Dalloway korlenyomat az első világháború utáni világról, egy intenzív átalakulásban lévő társadalomról, amely tele van sérelmekkel és sérülésekkel, eszmékkel, dilemmákkal, ki nem mondott vagy épp elfojtani illő érzésekkel.  A könyv egyetlen londoni nap történetét meséli el, de közben hatalmas távokat járunk be térben és időben is: a regény gondolattöredékekből, emlékfoszlányokból, benyomásokból, álomképekből épít fel egy olyan valóságot, amely valójában minden embernek sajátja. A nő hétszer projekt Lány, feleség, anya, szerető, szingli, karrierista, elvált, özvegy, rebellis, alkotó, múzsa. Hányféle szerepet tölthet be egy nő élete során, és mennyiben rajta múlik mindez? Hogyan változnak lehetőségei attól függően, hogy mikor és hova született? És mit árul el mindez a környezetéről, a társadalmáról, illetve a korról, amelyben él és mozog? A nő hétszer című sorozatban Ruff Orsolya és Szeder Kata hét brit klasszikus, illetve kortárs női szerző regényén keresztül beszélget női sorsokról, választásokról, lehetőségekről – és azok korlátairól. A sorozathoz kapcsolódva könyvklub is indul, aminek a budapesti ISON ad otthont. A nő hétszer témái, olvasmányai, illetve a könyvklubos találkozók időpontjai: február 25. – Maggie O’Farrell: Hamnet március 25. – Virginia Woolf: Mrs. Dalloway április 22. – Mary Westmacott / Agatha Christie: Távol telt tőled tavaszom május 27. – Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya szeptember 15. – Jeanette Winterson: Nem a narancs az egyetlen gyümölcs október 13. – Helen Fielding: Bridget Jones naplója november 10. – Zadie Smith: NW A nő hétszer a British Council, a KultúrFlipper és az ISON közös sorozata a budapesti Brit Nagykövetség és a Könyves Magazin támogatásával valósul meg.

A TBR (’To Be Read’) podcast második évadában kibeszélő adásokkal is jelentkezünk, ahol állandó vendégünkkel, Bognár Edmonddal (Edmond Könyvkuckója) hozunk nektek BookTok-aktualitásokat, könyvajánlókat – és mindent, ami olvasás. Ebben a részben a Jacob Elordi és Margot Robbie főszereplésével készült Üvöltő szelek-filmet beszéltük ki. Vendégünk Borbély Zsuzsi irodalom- és filmterapeuta volt.A beszélgetés témái:•        Milyen élmény Emily Brontë regényét olvasni?•        Miért megosztó adaptációnak nevezni Emerald Fennell filmjét?•        Miért érdemes megnézni az új Üvöltő szelek-feldolgozást?•        Hogyan kerül ebbe a történetbe erotika?•        A film az eredeti regény „bridgertonizált” változata?•        Hogyan értékeljük a castingot?•        „Minden idők legnagyobb szerelmi története”?•        Miért szeretnek sokan toxikus kapcsolatokról olvasni?TBR (’To Be Read’) podcastMindenkinek van egy könyves listája, ez a mi listánk. A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában vendégeinkkel irodalomról beszélgetünk – hozunk nektek tematikus könyvajánlókat, BookTok-híreket és mindent, ami olvasás.Mert bármilyen könyv szóba jöhet, a lényeg, hogy olvass!Tarts velünk te is, csatlakozz az olvasókihívásokhoz, hallgass és nézz minket a Könyves Magazin csatornáin!A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

A TBR (’To Be Read’) podcast második évadának első vendége László Viktória tartalomgyártó, akivel Taylor Jenkins Reid Evelyn Hugo hét férje című BookTok-kedvencét olvassuk közösen, és ajánlunk 2-2 nem szokványosan romantikus könyvet is. A beszélgetés témái: Miért szeretjük Taylor Jenkins Reid regényét? Mit tudunk meg Evelyn Hugo életének történetét olvasva Hollywoodról? Mitől függ, hogy milyen könyv fut be a BookTokon? Létezik-e az „igaz szerelem”? Egy párkapcsolat mindig társadalmi konstrukció is A szeretetnek nagyon sokféle arca lehet 2-2 nem szokványosan romantikus könyvet ajánlunk Hogyan és mit olvasunk mi? TBR (’To Be Read’) podcast Mindenkinek van egy könyves listája, ez a mi listánk. A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában vendégeinkkel irodalomról beszélgetünk – hozunk nektek tematikus könyvajánlókat, BookTok-híreket és mindent, ami olvasás. Mert bármilyen könyv szóba jöhet, a lényeg, hogy olvass! Tarts velünk te is, csatlakozz az olvasókihívásokhoz, hallgass és nézz minket a Könyves Magazin csatornáin! A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

William Shakespeare világába kalauzol Maggie O’Farrell Hamnetje, de mit árul el a regény a női szerepekről, a családi kötelékekről, nő és férfi viszonyáról? Lány, feleség, anya, szerető, szingli, karrierista, elvált, özvegy, rebellis, alkotó, múzsa. Hányféle szerepet tölthet be egy nő élete során, és mennyiben rajta múlik mindez? Hogyan változnak lehetőségei attól függően, hogy mikor és hova született? És mit árul el mindez a környezetéről, a társadalmáról, illetve a korról, amelyben él és mozog? A nő hétszer című sorozatban Ruff Orsolya és Szeder Kata hét brit klasszikus, illetve kortárs női szerző regényén keresztül beszélget női sorsokról, választásokról, lehetőségekről – és azok korlátairól. A sorozathoz kapcsolódva könyvklub is indul, aminek a budapesti ISON ad otthont. A nő hétszer témái, olvasmányai, illetve a könyvklubos találkozók időpontjai: • február 25. – Maggie O’Farrell: Hamnet • március 25. – Virginia Woolf: Mrs. Dalloway • április 22. – Mary Westmacott / Agatha Christie: Távol telt tőled tavaszom • május 27. – Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya • szeptember 15. – Jeanette Winterson: Nem a narancs az egyetlen gyümölcs • október 13. – Helen Fielding: Bridget Jones naplója • november 10. – Zadie Smith: NW A nő hétszer a British Council, a KultúrFlipper és az ISON közös sorozata a budapesti Brit Nagykövetség és a Könyves Magazin támogatásával valósul meg.

Zilahi Anna Gyengédség című verseskötetét az Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon mutatták be. Hallgasd meg a beszélgetést podcast formájában is! A költőt Valuska László kérdezte. A beszélgetés témái: A gyengédség mint módszer: magunkkal vagy másokkal szemben érezzük? A kötet témái és szervezőelve: család, állatok, kitágult világ A kocsonyahal mutatja meg az ember kegyetlenségét: az internetes mémtől a megértésig Így vesszük birtokba a természetet Valóságalap a versekben: futás közben jönnek a legjobb gondolatok? A természet felszabadít a társadalmi szabályrendszerek alól? Költészet és felelősség: nem az ember a világ közepe Az állandó termelés és teljesítés helyett visszatérés a testünkbe – valójában ez köt össze a természeti világgal? Örömteli dolog a létezés: tudomást venni arról, hogy a világban lehetünk Perspektívaváltás: az emberen kívüli élővilágtól alázatot tanulhatunk

Ez a Futurotheca, a Könyves Magazin nonfiction könyvekkel foglalkozó podcastje.  A novemberben megrendezésre került fesztiválon az Ezt senki nem mondta! szekció a szülővé válás kérdéseivel foglalkozott – az azonos nevű podcast házigazdája, Ott Anna vezetésével. A kerekasztal-beszélgetésen Anna az anyaság hétköznapjairól beszélgetett Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológussal, Benkovics Július szülész-nőgyógyásszal, Fedor Anna babaalvás-tanácsadóval és Blaumann Debórával, aki az Erste Marketing- és PR- vezetőjeként dolgozó édesanya.  A beszélgetés témái voltak:  Ezt senki nem mondta! - meglepő nehézségek és nem várt szépségek a szülővé válásban Az anyasággal járó identitásváltozás A kialvatlanság mentális hatásai A kismamaság közkincs lenne?   A paraszolvencia hatásai– lehet e bizalmunk a szülészeti rendszerben?  Születés és szülésélmény fontossága  Drasztikus hormonesés – meddig tart a gyermekágy? A csecsemők alvásának biológiája Visszatérés a munkába A Futurotheca főtámogatója az Erste, mert ha ismered önmagad és a világot, könnyebb hinni a jövődben. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned.

Milyen hatással van a világ működésére, hogy a nyugati ember jólétében már dolgozni sem akar? Hogyan határozza meg Amerika fogyasztása a geopolitikát? És miért éppen Afrikában érnek össze az Amerika és Kína közötti konfliktusok szálai? Többek között ezekről a kérdésekről, nemzetközi politikáról és legújabb, Kobalt című regényéről beszélgetett Frei Tamás és Valuska László a Könyves Magazin Podcast legújabb részében. A beszélgetésben megjelenő témák: 1. Mi köze van Magyarországnak Amerika és Kína konfliktusához?2. Miért központi kérdése a világnak, hogy ki gyártja az akkumulátorokat?3. Orbán Viktor és a világpolitika hatása az írásra4. Hogyan válik eggyé a politika és az oligarchia?5. Elon Musk tervei és a szorongató jövő 6. A finom kávé és a regényírás jól megfér egymás mellett7. Mit mutat Frei Tamás stresszindexet is mérő okosgyűrűje?

Ez a Futurotheca, a Könyves Magazin nonfiction könyvekkel foglalkozó podcastje.  Keszthelyi Gabriella matematikus a Milyen színű a valószínű című könyvében arra keresi a választ, miképpen szövik át a valószínűségek a mindennapjainkat, hogyan függ össze a matematikai és a kritikai gondolkodás. Az epizódban a szerzővel Papp Eszter fizikus beszélget a Futurotheca fesztiválon. A beszélgetés témái: 1. Honnan indult a matematika szeretete Gabriella életében? 2. A nagy számok törvénye: mítosz, vagy van bármilyen alapja? 3. A születésnap paradoxon 4. Hiedelmek a valószínűségszámításról 5. Kognitív torzítások a hétköznapok matematikájában 6. Az örök ifjúság a valószínűségben A Futurotheca főtámogatója az Erste, mert ha ismered önmagad és a világot, könnyebb hinni a jövődben. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned.

A TBR legújabb részében Kollár Bettivel beszélgettünk legújabb könyvéről, a Kosársuliról. Arról is kérdeztük, hogy hogyan éli meg sikereit, miben különbözik a kosársuli története a többi gimnáziumi regénytől, és hogy hogyan alkotja meg a regény saját univerzumát.  TBR (’To Be Read’) podcast A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk. A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

Gerevich András költő új, queer verseket tartalmazó kötete XXX címmel jelent meg az Okapi Press kiadónál és 30 év verseiből mutat válogatást. A Könyves Magazin podcast házigazdája, Valuska László beszélget a szerzővel.  A beszélgetésben megjelenő a témák: Az első kötete 19 évesen jelent meg – hogyan lett költő? Mikor találkozott először homoszexualitásról szóló történetekkel? Mire utal az XXX cím? Nádasdy Ádám előbb tudta, hogy meleg verseket ír, mint ő maga. Hogyan kerül a parizer a versekbe? Queerség és politikai állítás – van-e ezzel dolga egy költőnek? Szeptember 11-én Amerikában volt: tragikus, váratlan történelmi pillanat, de mégis azt érezte, hogy ezerszer szabadabb, mint a magyar közeg. A heteroszexuális olvasó elszokott a vágy megjelenítésétől az irodalomban? De akkor a BookTokon miért a romantikus-erotikus történetek pörögnek? Mi a kötet legnagyobb tanulsága?

Ez a Futurotheca, a Könyves Magazin nonfiction könyvekkel foglalkozó podcastje.  Az első Futurotheca fesztiválon vendégünk volt brit számzseni, Daniel Tammet. A szerzőt Keszthelyi Gabriella kérdezte autizmusról, szinesztéziáról és új könyvéről, a Kilenc elme című kötetről. Ebben emberi történeteken keresztül tekinthetünk be az autizmus spektrumzavarral élő személyek életébe.  Beszélgetésük angol nyelven zajlott, a következő témák mentén:  A szinesztézia hatásai a számokról való gondolkodásra.  Az Esőemberben megjelenő klisés autizmus ábrázolással való problémák. Tammet íráshoz való viszonya, hogyan gondolkodik magáról?  Zseni vagy neurodivergens?  A Futurotheca főtámogatója az Erste, mert ha ismered önmagad és a világot, könnyebb hinni a jövődben. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned.

Tóth Marcsi mindig is közel állt az irodalomhoz, viszont a több évnyi filmes szakma után már kezdte azt érezni, hogy egyre gyűlik a kiadatlan anyag az asztalfiókban. Talán nem véletlen, hogy ennyit kellett várni, hiszen az idén megjelent első kötete, az Erdő van idebenn olyan jól sikerült, hogy egyből el is nyerte a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat. Ez a kötet egyszerre írja újra az erdő toposzát, miközben költői nyelvével és sokoldalú karaktereivel az elszigetelt, magába zárt vidékek halk morajlásáról tudósít. De mit jelent ennyi évet várni az első kötetre? Hogyan kapcsolódik össze falu és erdő, bent és kint? És hogyan kapcsolódik össze a filmkészítés és az írás? Ezekről és még sok minden másról beszélt podcastünkben Tóth Marcsi és Valuska László.

Diófa történetek premier a Margón!   Az üzlet és az irodalom találkozójára került sor, ahol 6 szerző 6 új Diófa történetét mutatta be a Bridge Budapest, mellyel az üzleti szereplők szemléletét szeretnék tovább formálni. Ebben partnerük Durica Katarina, Grecsó Krisztián, Gurubi Ágnes, Marton Krisztián, Szűcs Péter és Vámos Miklós. Az Egyesület célja változatlan, irodalmi köntösbe foglalt történetekkel szeretnék inspirálni az üzleti döntéshozókat, hogy tudatos, hosszú távú stratégiát dolgozzanak ki arra, mit hagynak hátra maguk után.   A diófáról, mint szimbólumról, a szerzők világát meghatározó hagyatékokról, saját irodalmi hagyatékukról beszélgetett a szerzőkkel Valuska László.   Mind a 17 Diófa történet elérhető a Bridge Spotify csatornáján: https://shorturl.at/ZpeUS

Megírta a magyar irodalom egyik legjobb regényét, megnyerte az egyik legmenőbb angolszász irodalmi díjat, társalkotója volt a filmtörténet egyik legradikálisabb rendezőjének. Krasznahorkai László 70 éves, kihasználtuk az évfordulót, hogy átbeszéljük az életművet. Ki hogyan találkozott először Krasznahorkai szövegeivel? Hogyan hatott rá Pilinszky, Kafka, Melville vagy Mészöly? Miért meghatározó az író regényeiben Gyula? Szóba kerül transzcendencia, univerzum, a művészet és egyén viszonya, a Krasznahorkai-mondat, a különleges karakterek. A beszélgetés során a Sátántangótól az új, Zsömle odavan című regényig sok-sok könyvet tárgyalunk.

Barnás Ferenc: Törvényszerűen kialakíthatunk egy olyan életet, hogy hazudunk2025-ben Barnás Ferenc Most és halála óráján című regénye lett az év könyve a Könyves Magazin szerkesztősége által összeállított top50-es listán. A menekülési kényszert, a röghöz kötöttséget és a modern világ elidegenedett, szorongó természetét bemutató regény látszólag egy egzotikus paradicsomba kalauzol minket, csak hogy még nagyobb erővel rántson vissza a való világba. A szerzővel a 2025-ös Őszi Margó Irodalmi Fesztiválon Valuska László beszélget emlékezet és történelem kapcsolatáról, a regény keletkezéséről és Ázsia gyönyörű, de idegen világáról.

Ez a Futurotheca, a Könyves Magazin nonfiction könyvekkel foglalkozó podcastje. Műsorvezető: Valuska László. A Futurotheca főtámogatója az Erste, mert ha ismered önmagad és a világot, könnyebb hinni a jövődben. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. Mit csinál egy elméleti biológus, ha nem alszik a gyereke? Kutatni kezd! Fedor Anna saját élményei és kutatásai eredményei alapján megírta Mint a bunda - Mit csináljunk, ha nem alszik a baba? című könyvét. Hogyan javítsunk a baba alvásán? Mire kell figyelni? A technológia szekció támogatója a Samsung.  Fedor Anna PhD, a The Baby Sleep Project és a Nem alszik a baba (@nemalszikababa) alapítója, a Mint a bunda című könyv szerzője, egyúttal a PEACE alváscoaching rendszer megalkotója. A rendszer a békés nevelési elveken alapszik, elfogadó és befogadó szemlélettel a különböző szülői attitűdök iránt.

Az Úr 1379. évében magányos szerzetes érkezik Kasubföldre, hogy az áthatolhatatlan rengeteg közepén karthauzi kolostort alapítson. Ez a darabka föld lesz a színtere a több mint hat évszázadot felölelő, lendületes és lebilincselő regényfolyamnak, amelyben megrendítő emberi sorsok, nemzedékről nemzedékre ismétlődő mintázatok, múlt és jövő keresztezik egymást. Az embereket kezdettől fogva csendben figyelik a kék macskák, a történelmi katasztrófák és világégések utáni újrakezdés, a túlélés és folytonosság, a titokzatos egyensúly és rejtett harmónia megtestesítői.Martyna Bunda mesterien építi fel és tartja fenn a feszültséget a mágikus és a tudományos gondolkodás, a testiség és a spiritualitás, a szent és a profán között. Az adásban a Margó Könyvek projektvezetőjével, a podcastsorozat szerkesztőjével, Szeder Katával beszélget Valuska László.  Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen.18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

A Margó Könyvek podcastsorozatának középpontjában Andrés Neuman Magunknak mondjuk című regénye áll, amit Eöry Zsófia fordított. A gyógyíthatatlan betegségben szenvedő Mario szeretne életre szóló emléket adni mit sem sejtő fiának, a tízéves Litónak, ezért úgy dönt, hogy magával viszi egy utolsó útra Pedro nevű kamionján. Az otthon maradó anya, Elena ezalatt a könyvekben és az írásban keres vigaszt, s miközben lélekben próbál fölkészülni férje halálára, ő maga egy még kockázatosabb felfedezőútra indul, amely saját morális határait feszegeti. Az adás vendége Olasz Renátó színész, rendező, a Minden csillag című film rendezője, akivel beszélgettünk olvasásról, alkotásról, jelenlétről, szövegről és a gyerekkori barátságokról is. A beszélgetésben Olasz első játékfilmje, a Minden csillag mellett beszéltünk a Keresztes Tamás rendezésében bemutatott Mindent bele, avagy a lelkek nyugalma című előadásról, amit Németh Gábor és Biró Zsombor Aurél közösen jegyeznek. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen.18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Ez a Futurotheca, a Könyves Magazin nonfiction könyvekkel foglalkozó podcastje. A vendég: Árvai Nóra, az Optimista útmutató szorongóknak - A jövőkutató-pszichológus eszköztárával című könyv szerzője. A technológiai téma támogatója a Samsung. Műsorvezető: Valuska László. Árvai Nóra klinikai egészségpszichológus és orvosi jövőkutató PhD(c), tudománykommunikátor, előadó, több könyv szerzője. Az orvosi MI és a változásnavigáció az eszköztára, a szorongásoldás mellett az endometriózis és a női egészség a terepe. Az empátia, a tudományos bizonyíték és a humor a munkája három pillére, amelyekkel a jövőtől való és a mindennapi félelmeinken segít úrrá lenni egyebek mellett a klímaszorongás példáin keresztül. A Futurotheca főtámogatója az Erste, mert ha ismered önmagad és a világot, könnyebb hinni a jövődben. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned.

Ezt senki nem mondta! címmel indult el Ott Anna podcastsorozata a Könyves Magazinon 2 éve, és az eddigi évadok sikerének köszönhetően november elején megjelent a 150 oldalas kiadványunk. Most először megkérdeztük Ott Annát, hogy mi volt az élmény, ami miatt belevágott ebbe a beszélgetéssorozatba, illetve végigbeszéltük vele a kiadványunk tartalmait. Miért kell létrehoznunk egy falut? Kik a falujának a tagjai? Hova tűnt Ott Anna Ott Anna életéből? Hogyan változott meg a viszonya édesanyjával? Milyen társadalmi elvárásokkal találkozott az anyasággal kapcsolatban? Bűntudatról, eltűnő időről, mintákról és a szülővé válásáról is beszélgettünk. Az Ezt senki nem mondta! kiadvány megvásárolható a Könyves Magazin oldalán, az ottanna.hu-n, a Libriben, Bookline-on, a Lírában, a Libertine-ben, az Írók boltjában és a Pagonyban is.  https://konyvesmagazin.myshoprenter.hu/ezt-senki-nem-mondta

A francia Jehan Paumero 20 éve érkezett Magyarországra. A hazám és az otthonom című kötet beszámoló arról, hogy boldogult Magyarországon kezdetben nyelvismeret nélkül. Az ő szemüvegén keresztül láthatjuk kultúránk furcsaságait, amelyek egy kívülálló számára megdöbbentőek, mint az angol-magyar 6:3 ünneplése vagy Trianon emlegetése – amivel franciaként az első héten találkozott. Kötete saját bevallása szerint nem regény, mivel a valós élettörténetét írta meg. Podcastunkban a Margó x Erste #higgymagadban különdíjas Jehan Paumeróval beszélgettünk a magyar tanulás nehézségeiről, a magyar kultúra furcsaságairól és a zene szerepéről az életében.

Hónapok óta megállás nélkül szakad az eső. Egy kollégium tetejéről négy diák figyeli, ahogy az utcákat lassan elönti a víz – ők a város utolsó megmaradt lakói. Lassan nekik is dönteniük kell, hogyan nézzenek szembe a kíméletlenül közeledő végítélettel. Az ökológiai katasztrófa díszletei között Roderik Six hátborzongató történetet mesél el az emberi alkalmazkodókészségről és a túlélés könyörtelen ösztönéről.  A kötetből választott idézetekből kiindulva Vida Verával, a Yo8vágyat alapítójával Valuska László beszélget arról, hogyan lehet közösséget teremteni, szemléletmódot váltani az evés kultúrájában, hogyan lehet fenntarthatóan működni a fogyasztásra épülő társadalomban.  Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen.18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

A TBR legújabb vendége Kollár Betti, aki nemcsak napjaink egyik legsikeresebb ifjúsági regény szerzője, hanem a közösségi médiában is rengetegen követik: Instagramon több mint 20 ezres, TikTokon 64 ezres tábort épített. Hogyan olvasunk az ünnepek idején? És milyen újraolvasós élményeink vannak? Ezekről beszélgetünk az adásban, és 2-2 könyvet is ajánlunk. TBR (’To Be Read’) podcast A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk. A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

„Nekünk, magyaroknak elég messzire nyúló hagyományaink vannak a gyökerek felkutatásában.” - jelenti ki a bolgár őshazát kutató tudósokról és politikusokról szóló Turáni küldetés című regény magyar szereplője. Abszurd identitáskeresés, társadalomkritika, groteszk kalandregény - ezt mind hozza a bolgár Alek Popov szatírája.  A kötetből választott idézetekből kiindulva Lakner Zoltán politológussal, a Jelen főszerkesztőjével Szeder Kata beszélget. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen.18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

A TBR legújabb vendége Kollár Betti, aki nemcsak napjaink egyik legsikeresebb ifjúsági regény szerzője, hanem a közösségi médiában is rengetegen követik: Instagramon több mint 20 ezres, TikTokon 64 ezres tábort épített. Mitől lesz jó egy ifjúsági regény, hogyan válnak hitelessé a karakterei? És jelen kell-e egy írónak lennie az online térben? Kiderül az adásból. TBR (’To Be Read’) podcast A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk. A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

Bulgáriából expedíció érkezik a posztszovjet Turáni Köztársaságba, hogy Nesztor Nesztorov professzor vezetésével felkutassa a bolgár nemzet bölcsőjét, és megtalálja az ősbolgárok közép-ázsiai leszármazottait. Eközben a demográfiai válsággal küzdő Bulgáriában a politikusoknak kapóra jönnek az újonnan talált "vértestvérek": már csak annyit kell elérniük, hogy megfelelően szavazzanak a közelgő választásokon.Mindez szédítően abszurd és ellenállhatatlanul komikus helyzetek sorozatához vezet: Popov groteszk színpadán őrjöngő diktátorok és politikailag jól képzett sámánok, hitbuzgó áltudósok és népviseletbe bújt influenszerek vonulnak fel az olvasók előtt, akiknek ez az egész világ hátborzongatóan ismerősnek tűnhet... A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

Ki ölte meg Remegsz-remegsz Joaozinho-t a vízgyűjtő melletti üres telken? Mi történt a szűzies Verával, aki két hónappal a tizenhatodik születésnapja előtt tűnt el a szülei házából? Miért nem fogják soha elfelejteni az Amélia telep lakói az 1989-es karnevált? Mire vihette volna Beto a csodálatos bal lábával, ha nincs az a szörnyű szeptemberi éjszaka? És mikor tér vissza a lakótelepre Roberto, az öldöklő angyal, hogy kitöltse irgalmatlan bosszúját?A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

A portugál Bruno Vieira Amaral Az első dolgok című könyve egy leltárregény: hol hosszabb, hol rövidebb bejegyzések, észrevételek sora emberekről, helyekről, dolgokról. Mintha végighúzta volna nagyítóját egy lakótelep hétköznapjain, kiemelve ezzel a máskülönben jelentéktelennek vélt sorsokat, és egy-egy pillanatra megmutatva azt is, ami  különben láthatatlan vagy már már elveszett. A kötet kapcsán Hajdú Balázzsal Szeder Kata beszélgetett. A lassúságtól kezdve a táskák és háziállatok összevethetőségén át a apróságokban rejlő humorig - nagyon sok minden szóba került. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen.18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

A természet és a sors sodrása erősebb, mint hinnénk. A Maine állambeli Ross Point városka függőhídján Luke Roy a korláton ül, és ugrani készül. Egész életében az öngyilkosság gondolatával viaskodott. Ahogy azonban szertefoszlik a köd, kiáltásokat hall a folyó felől. Egy felborult kirándulóhajóról egy fiút sodor az ár a sziklák és a tenger felé. Luke nem tétovázik: utánaveti magát. Az örök kívülálló ezzel akaratlanul is hőssé válik, és olyan fordulatot vesz az élete, amire álmában sem gondolt volna. A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

Kilenc nem mindennapi történet hétköznapi nőkről, akik néha a véletlen szerencsének köszönhetően, máskor saját elhatározásukból kerülnek közelebb a boldogsághoz - vagy mégsem. És a hozzájuk tartozó, jól vagy kevésbé jól választott férfiakról, akik olykor váratlan nagylelkűségükkel, máskor közönséges durvaságukkal lepnek meg. Párkapcsolati dilemmák, erős nők, jólelkű férfiak. Város és falu, szülők és gyerekek, befogadók és kirekesztők, barátság és szomszédság, elvágyódás és honvágy, karrier és család. Életre szóló választások, sorsfordító döntéshelyzetek: hogyan jutottunk idáig és hogyan tovább?  A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

A TBR vendége Bognár Edmond, akit Edmond Könyvkuckója néven lehet megtalálni a közösségi oldalakon. YouTube-on csaknem 6 ezer feliratkozója van, Instagramon több mint 8 ezren, TikTokon 14 ezren követik. Olvassátok velünk Coco Mellors Kleopátra és Frankenstein című könyvét! TBR (’To Be Read’) podcast A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk. A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

"Six világa lágy, nedves, szürke purgatórium, ahol a szenvedés még éppen elviselhető."Szöllősi MátyásHónapok óta megállás nélkül szakad az eső. Egy kollégium tetejéről négy diák figyeli, ahogy az utcákat lassan elönti a víz - ők a város utolsó megmaradt lakói. Miközben a fiatalok szexszel, alkohollal és egy új szintetikus droggal, az Ultrával küzdenek az unalom ellen, a víz szintje egyre csak emelkedik. Amikor aztán egyikük egy vihar során halálos sebesülést szenved, és készleteik is lassan apadni kezdenek, nekik is dönteniük kell, hogyan nézzenek szembe a kíméletlenül közeledő végítélettel.Az ökológiai katasztrófa díszletei között Roderik Six hátborzongató történetet mesél el az emberi alkalmazkodókészségről és a túlélés könyörtelen ösztönéről. A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

Az Úr 1379. évében magányos szerzetes érkezik Kasubföldre, hogy az áthatolhatatlan rengeteg közepén karthauzi kolostort alapítson. Ez a darabka föld lesz a színtere a több mint hat évszázadot felölelő, lendületes és lebilincselő regényfolyamnak, amelyben megrendítő emberi sorsok, nemzedékről nemzedékre ismétlődő mintázatok, múlt és jövő keresztezik egymást. Az embereket kezdettől fogva csendben figyelik a kék macskák, a történelmi katasztrófák és világégések utáni újrakezdés, a túlélés és folytonosság, a titokzatos egyensúly és rejtett harmónia megtestesítői.Martyna Bunda mesterien építi fel és tartja fenn a feszültséget a mágikus és a tudományos gondolkodás, a testiség és a spiritualitás, a szent és a profán között. A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

A román Andrei Dósa regénye kacskaringós belassulás, ami hatfős társaságon keresztül mutatja be, hogyan találhatja meg mindenki a számítását az életben. A Füveskertben sok a szerhasználat, de ez nem öncélú: ez egy generáció regénye, ami alkotna, létrehozna, elbeszélne, de nehezen találja vágyait, céljait, ezért azt választották, hogy a tülpörgő életből, a családi és társadalmi elvárások elől megpróbálnak a maguk módján kilépni. A sorozat vendége a 6363 néven reppelő Gege. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen.18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Ez a Futurotheca, a Könyves Magazin nonfiction könyvekkel foglalkozó podcastje. A vendég: Dr. Bőgel György közgazdász, a Mesterséges intelligencia a gazdaságban című könyv szerzője. Műsorvezető: Valuska László. Találkozzunk november 15-én a Budapest Music Centerben az első nonfiction könyvfesztiválon, ahol Dr.Bőgel György a Multi Alarm Üzlet/Ember szekciójában tart majd előadást.  TELJES PROGRAM ITT: https://konyvesmagazin.hu/futurotheca-2025 A Futurotheca főtámogatója az Erste, mert ha ismered önmagad és a világot, könnyebb hinni a jövődben. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. A beszélgetés témái: 1. Mi a mesterséges intelligencia, hogyan gondoljunk rá? A gép tanul, az ember pihen. Mélytanulásos kombájn. 2.  A Gutenberg-fordulat: hogyan változtatta meg a sokszorosítás az emberiséget? Mit várhatunk az MI-től? 3. Az olvasás és a kritikus gondolkodás: információszerzéstől a bíróságon egymással kommunikálló MI-ig 4. Hogyan érhetjük el az MI-t kontrollálhtó intézményrendszert? Mintha egy gyógyszert tesztelés nélkül engednénk a piacra 5. A kapitalizmust vagy az MI-t? lesz könnyebb kontrollálni? A növekedés és a jövőkép, aminek alárendelik a demokráciát és a szabadságot 6. Az MI hatása a geopolitikára, hogyan alakulhat át a világunk a mindenható technológiai égek világában? 7. Mi lesz az oktatással az MI világában? 8. Hogyan lesz jó Magyarországnak az MI? 9. Techoptimista vagy techpesszimista Bőgel?

A TBR vendége Bognár Edmond, akit Edmond Könyvkuckója néven lehet megtalálni a közösségi oldalakon. YouTube-on csaknem 6 ezer feliratkozója van, Instagramon több mint 8 ezren, TikTokon 14 ezren követik. Hogyan születik újra a kétezres évek romantikus filmjeinek hangulata az irodalomban? És miket olvasunk az őszi, bekuckózós napokon? Ezekről beszélgetünk az adásban, és 2-2 könyvet is ajánlunk. TBR (’To Be Read’) podcast A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk. A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

A Füveskert vakmerő generációs regény. Szereplői: a rendező, az író, a filozófus, a hekker és Gabi, a nő. Jelenükből és múltjukból, képzelt és józan ábrándjaikból sodródnak egységessé a regény narratív szálai. Kvázi-főhős lévén a rendező személyében és nappalijában futnak össze a történetek, tapasztalatok és flash-élmények, amelyeket egy-egy párbeszéd vagy pszichedelikus tripmaradvány idéz elő. S miközben jószerével el sem hagyjuk a rendező garzonlakásának kanapéját, a szereplőkkel együtt hol bukaresti kocsmák mélyén, hol egy hawaii orchideafarmon, hol disztópikus videójátékokban, hol pedig egy finnországi léggitár-világbajnokságon találjuk magunkat, kívül rekesztve teret és időt. A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

Ez a Futurotheca, a Könyves Magazin nonfiction könyvekkel foglalkozó podcastje. Műsorvezető: Valuska László. Első vendégünk Meskó Bertalan, orvosi jövőkutató, a Térkép a jövőhöz című könyve szerzője, aki a Futurotheca fesztivál vendégeként is előad (olvass bele!). Hogyan készüljünk és alkalmazkodjunk az algoritmusok korában? A technológia szekció támogatója a Samsung. Találkozzunk november 15-én a Budapest Music Centerben az első nonfiction könyvfesztiválon, ahol inspiráló hazai, nemzetközi szerzők és gondolkodók segítenek új nézőpontokat találni. TELJES PROGRAM ITT: https://konyvesmagazin.hu/futurotheca-2025 A Futurotheca főtámogatója az Erste, mert ha ismered önmagad és a világot, könnyebb hinni a jövődben. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. A beszélgetés témái: 1. Több jövő lehetséges, választhatunk! 2. Hogyan alakította Meskó jövőképét olvasóként a sci-fi? 3. “Valainek az utópiája, az másnak a disztópiája” - hangzik el a szomorú belátás 4. Vallás, technológia, filozófia, jóslás: jövőkutatók a múlt- és jelenbeli adatokból dolgoztak 5.  A technológiai forradalom és az egyéni jövőalkotás lehetőségei 6.  Adatok, majd a műsorvezető közbeszól, hogy a Moneyball című filmről beszéljen 7.  Hogyan lehet a “digitális dzsungelben” eligazodni? 8. Nézőpontváltás az egészségügyben: érteni az információkat, partnernek lenni a közös eredményekért 9. Hogyan vállalhatunk felelősséget az örököseink jövőjéért? 10. Longevity: hogyan változtatja meg a technológia a várható élettartamot? 11. Technológiai és társadalmi kihívások, mit kezdünk ezekkel a változásokkal?

Martin Leroynak 32 évesen összeomlik az élete: barátnője elhagyja, munkahelyéről elbocsátják, és elveszít mindent, amit addig elért. Kivéve az energiáját. Így aztán egyik reggel úgy dönt, ideje jobb belátásra bírni egykori főnökét, és egy kalapáccsal a táskájában elindul a férfi lakására. A nap azonban még tartogat meglepetéseket. Például egy elfuserált rablót, egy morzsát csipegető galambot, egy irodájába zárkózó könyvkereskedőt, és mindenekelőtt magát az elbeszélőt, Martin gyerekkori barátját, akivel a főhős először egy bárban fut össze. Amikor aznap este újra találkoznak, mindketten arra a következtetésre jutnak, hogy az életük nem valamirózsás, és hogy tenni kellene valamit... De mit?  A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

Miért van szükségünk hősökre? Egyáltalán, mitől hős a hős? Mi a szerepe egy közösség életében, és neki magának van-e helye, lehet-e élete a hétköznapokban? Az ír Gerard Donovan regénye, a Halványan derengő holtak szigorú tükre mindannak, ahogy figyelünk vagy épp nem figyelünk egymásra, de mesél közösségi dinamikákról, magányról, menekülési vágyról, és arról a  turbulenciáról, ahogy a szenzációkra és figyelemre éhes világ működik velünk és körülöttünk. Ezúttal Valuska Lászlóval beszélgettünk a könyvből hozott idézetek mentén. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen.18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine!Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk. Itt az Ezt senki nem mondta! harmadik évada! Gegét leginkább rapperként ismerjük, összetéveszthetetlen szövegeit évek óta mantrázzuk. Lassan egy éve lett apa és ezt az utat, büszkeségét instagram oldalán is dokumentálja. Arról kérdeztem, hogy mit adott és mit vett el tőle az új szerepe, mennyire alakult át az alkotás folyamata miután a napjai nagy részében már vele van a kislánya. Beszélgettünk a saját apjához fűződő viszonyáról, a megváltozott férfi szerepekről és arról is, hogy mi lesz majd, ha a lánya az ő zenéjére fog bulizni.  Az Ezt senki nem mondta! főtámogatója az Erste, mert tudják, hogy a szülővé válás rengeteg örömmel, de legalább ennyi kérdéssel is jár legyen szó akár a pénzügyekről, vagy a gyerek nevelésről. Ezekre közösen, egymás történeteiből erőt merítve könnyebb választ találni. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. Hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első és második évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.

A TBR legújabb vendége Bognár Edmond, akit Edmond Könyvkuckója néven lehet megtalálni a közösségi oldalakon. YouTube-on csaknem 6 ezer feliratkozója van, Instagramon több mint 8 ezren, TikTokon 14 ezren követik. Mik voltak a legmeghatározóbb olvasmányai, hogyan hozzák össze a könyvek az embereket? És vajon befolyásolja a BookTok világa a könyvkiadást? Elárulja az epizódban. TBR (’To Be Read’) podcast A Könyves Magazin és a Bookline közös podcastsorozatában BookTokkerekkel, könyves influenszerekkel beszélgetünk a közösségi média és az olvasás kapcsolatáról. Segíthet a TikTok abban, hogy egyre több fiatal olvasóvá váljon? Vagy a scrollozás csak elveszi az értékes időt a könyvektől? Ezeket a kérdéseket járjuk körül vendégeinkkel, és természetesen könyveket is ajánlunk. A műsor házigazdája: Bakó Sára, a Könyves Magazin újságírója

Lucija egy autóbaleset után mozgásképtelenül fekszik a kórházban. Szerelme, Dora/Dorian tulajdon testét ketrecnek érzi, amiből mindenáron szabadulnia kell. Lucija édesanyja megtanulta, hogy ebben a világban nincs helye saját vágyainak és választásainak.A horvát írónő regénye e három elbeszélő egymásba fonódó történetén keresztül szól arról, mit jelent egy férfiközpontú társadalomban nőnek születni. Alapvető kérdése, hogy testünk és születési nemünk hogyan szorít minket korlátok közé, miként válhat börtönné, amelyet a családi, társadalmi előítéletek és a nemzedékeken átívelő traumák építenek az egyén identitása, esetleges mássága köré. A szerző kivételes érzékenységgel, bátorsággal és költői erővel jeleníti meg ennek a tragikus érzelmi háromszögnek minden vonatkozását - beleérzésre, együttérzésre késztetve az olvasókat is.  A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

A szlovén szerző kisprózái elsősorban a turizmus és a migráció tapasztalatait állítják szembe egymással. A történetekben minduntalan az otthonosság és az idegenség, a beilleszkedni és a kitaszítani akarás, a hovatartozás és a kirekesztés érzései találkoznak, amelyek a mi és a mások közötti különbségből, távolságból fakadnak. A töredékesség élményét keltő, mozaikszerűen egymásba illeszkedő írások látszólag a felszínen zajló történéseket - egy menekülttábor hétköznapi gondjait vagy épp a tömegturizmus banális helyzeteit - rögzítik, ám ezek mélyén mindig súlyos egyenlőtlenségek, igazságtalanságok rejlenek.  A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

„Annyira beleszokunk a saját valóságunkba, hogy nem vagyunk képesek a másik ember szemével és lelkével látni, még akkor sem, ha együtt élünk vele és teljesen összefonódott az életünk.” az idézet a horvát Ivana Bodrožić Fiaink, lányaink című regényéből van. A három hangon megszólaló könyv egy anya, lánya és a lány szerelmének története. Érzelmi háromszög elvárásokkal, traumákkal, vélt és valós félelmekkel terhelve. A regényben felmerülő témákról, mint a kisebbségi lét, kategóriákba zártság, ön- és társadalmi elfogadás, Milanovich Domi pszichológus-újságíróval, a WMN főszerkesztőjével Szeder Kata beszélgetett. Margó Könyvek podcast Olvasni kell. Mert a könyvek nemcsak a világ megismerésében segíthetnek, de abban is, hogy legyenek szavaink, el tudjunk kezdeni beszélgetni, kilépni a saját buborékunkból, meghallani a másikat, megérteni önmagunkat, elfogadni egymást. Ezzel a mottóval indítottuk útjára a Helikon Kiadóval közösen és a Kreatív Európa program támogatásával a 18 európai szerzőt és művét bemutató sorozatunkat Margó Könyvek címen.18 ország, 18 kötet, 18 téma a mindennapokból és hozzájuk kapcsolódva 18 beszélgetés. A sorozat szerkesztő-műsorvezetői: Szeder Kata és Valuska László

Tetszett a podcast? Folytatsd velünk az Ezt senki nem mondta! témáját egy 150 oldalas különszámban, megjelent az új bookazine!Ott Anna tovább beszél a szülővé válásról, meginterjúvolta Orvos-Tóth Noémit, megkérte az elképzelt faluját, Dr. Benkovics Júliát, Borda Rékát, Epres Pannit, Tapasztó Orsit, Tompa Andreát, valamint Simon Mártont és Tóth Réka Ágnest, hogy ők is osszák meg tapasztalataikat. Rendeld meg itt a Könyves Magazin Ezt senki nem mondta! különszámát, amiben Szél Dáviddal az apaságról beszélgetünk, Mécs Annával Rutin című új regényéről, valamint rengeteg könyvet is ajánlunk. Itt az Ezt senki nem mondta! harmadik évada! Bach Katát és Wunderlich Józsefet jól ismerhetjük, kedvenc színddarabjaink szereplői. Engem viszont most az érdekelt, hogy mi történik velük, köztük, körülöttük, mikor lejönnek a színpadról, vagy ami még fontosabb, két kisgyerek szüleiként, hogyan jutnak egyáltalán fel a színpadra. Beszélgettünk hivatásról és családról, prioritásról és bűntudatról, fogvatartásról és szabadságról.  Az Ezt senki nem mondta! főtámogatója az Erste, mert tudják, hogy a szülővé válás rengeteg örömmel, de legalább ennyi kérdéssel is jár legyen szó akár a pénzügyekről, vagy a gyerek nevelésről. Ezekre közösen, egymás történeteiből erőt merítve könnyebb választ találni. Higgy magadban! Az Erste már hisz benned. Hallgasd meg az Ezt senki nem mondta! első és második évadát a Könyves Magazin podcast csatornáján és olvass tovább a sorozatról a könyvesmagazin.hu-n, ahol minden rész után könyvajánlókat is találsz. Ha kapcsolódnál a podcastban elhangzottakhoz saját történeteddel, vagy kérdéseddel, írj nekünk az eztsenkinemmondta@konyvesmagazin.hu e-mail címre.

A Vadász, a Fiú és a Nővér története az Erdőben: sötét, mintákkal dolgozik iamyank STNTLN című új albumán, amit a Művészetek Palotájában vettek fel egy élő koncerten. Az egyéves munkafolyamatból négy hónapon át csak az alapsztorit rakosgatta össze a zeneszerző, hogy ki tudjon lépni a személyes megszólalás gátjaiból. Hatott rá az opera és Johnny Greenwood, a western világa, Cserna-Szabó András Sömmi. című regénye. Vendégünk iamyank, Herold János, aki STNTLN címmel készítette el új albumát, amire hatottak a videojátékok és a western is.  A beszélgetés témái: 1. Az új album és a nyelv: az STNTLN mint elbeszélés 2.  Mint jelent az ERDŐ Yank életében, és mit a karrierjében? 3. Mi az alapsztori? Az opera mint meghatározó élmény 4. A Vadász, a Fiú, a Nővér: megváltozott szerepek. Hogy lehet megmutatni az érzelmeket? 5.  Western, filmélmény és Cserna-Szabó András Sömmije 6. Miért és hogyan vették fel élőben a koncertet? 7. Sufjan Stevens, Radiohead, The Black Heart Rebellion és a gigantikus playlist 8. “Ki tudtam lépni a Fiú szemszögéből” - a saját démonokról 9.  Hogy lesz ebből sírkertturné?

Lana Bastašić történetei a gyerekkorról szólnak, de nem a felnőttektől megszokott nosztalgiával. A többnyire minimalista, gyakran csak egy-egy hétköznapi jelenetet felvillantó novellákban a bosnyák írónő mesteri módon bújik a gyerekek és kiskamaszok bőrébe, hogy a nézőpontjukból ábrázolja az őket körülvevő szeretet nélküli, lelki és fizikai agresszióval teli, mérgező családi kapcsolatokkal és traumákkal átszőtt világot. Bastašić lázadó gyerekei olykor maguk is szörnyetegekké válnak, e megrázóan őszinte könyv mégis nyújt valamiféle reményt, hogy el lehet távolodni a szülők hibáitól és fel lehet építeni saját identitásunkat. A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

Ivo Trifunović mindig is tudta, hogy különleges. Vagány, tehetséges, vonzó, az isten is sztárnak teremtette. Heti százezer eurót keres focistaként az angol első ligában, Bugattival furikázik, és egy hatalmas házban él csinos feleségével és két gyermekével. De egyszer csak megjelenik a színen egykori szerelme, és a biztonságos keret repedezni kezd. Hogyan lehet összehozni egy viszonyt, ha az embernek soha nincs szabadideje? Romlani fog Ivo teljesítménye a pályán? És mit csinál a felesége, amíg ő távol van? A világ sokszínű, de hogy mennyit érzékelünk belőle, az rajtunk múlik – a nyitottságunkon, és azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot, kilépni a buborékjainkból.  A Kreatív Európa program támogatásával útjára indított, a Helikon Kiadó és Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozat ehhez a felfedezőtúrához ad muníciót 18 európai ország 18 kortárs szerzőjének műveivel. A hangos beleolvasókban ezekből a kötetekből mutatunk egy-egy részletet Friedenthal Zoltán tolmácsolásában.

A Kitelepítés című regény 2022-ben az év könyve volt a Könyves Magazinon, megnyerte a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat is. A regényben egy kitelepített család történetét olvashatjuk, akiket a szeretet, a remény és a Biblia olvasása segített át a legnehezebb helyzeteken. A most megjelent Illegalisták egyszerre előzménytörténet és folytatás is: úgy meséli tovább a család történetét, hogy megmutatja a körülöttük és bennük lévő közösséget és hitet, ami végeredményben ahhoz vezetettt, hogy üldözött kisebbséggé válnak.  Az Illegalisták nem családregény, hanem a szabadság és a szeretet elbeszélése, amikről nem lehet beszélni az erőszak, a hatalom és az embertelenség megmutatása nélkül. A Könyves Magazin podcastjában Visky Andrással beszélgettünk. A beszélgetés témái: 1. A Kitelepítés mint alapítószöveg: hogyan írta át az Illegalistákat 2. Előzmény és folytatás az Illegalisták: párhuzamos könyvek, amik egymásba kapcsolódnak 3. Bethánia: spirituális ars poetica és Lázár feltámasztása 4. Az apa, Visky Ferenc egyetemistaként találkozik a betánistákkal 5. Anya- és csonkaország 6. A szeretet és a terror regénye: a periféria fontossága 7. A szexualitástól a szétvert fejekig: hogyan beszél a test a történelemről? 8. Saját emlékek, a Securitate jelentései, az apa visszaemlékezései: hogyan és mikből állt össze az elbeszélés? 9.  A Kitelepítés után szabadabb embernek érezte magát, és most? 10.  “Minden igazán lényeges dolog a múltban zajlik le, és bennünk, senki másban” - hogyan beszél az aktualitásokról a regény?