Könyv-Kult Bibliopod

A Kello Könyvkultúra Magazin podcast-sorozatának új epizódja Carlo Rovelli (1956- ) A tudomány születése című könyvét és milétoszi Anaximandroszt mutatja be a hallgatóknak. A magazin főszerkesztője, Rácz András és Müllner Nándor kultúrakutató – a könyv segítségével – arra a kérdésre keresi a választ, hogy mit is nevezünk természettudománynak? Ki és miért szakított először az istenek által irányított világ koncepciójával? Mi vezetett el idáig és hogy milyen hosszútávú következményei lettek ennek az emberiség fejlődésére nézve? Rovelli könyve megérteti az olvasóival, hogy miért volt óriási lépés, hogy Anaximandrosz kimondta: a villámlás egy légköri-, a földrengés pedig tektonikai jelenség. Ahogyan arra is rávilágít, hogy miért volt nagy dolog, hogy ezt úgy mondhatta ki, hogy nem kellett az életét féltenie közben. Beszélgetésük során András és Nándor - többek között - a poliszok tudományos életét, kínai csillagászokat és a tanár-diák viszony változásait is érintve próbálják meghozni hallgatóik kedvét a könyv elolvasásához. Bölcsészeknek és az égre föltekintve ábrándozóknak is ajánlja Rovelli könyvét a SAPERE AUDE PODCAST.

Az űrutazás első ötletétől az utolsó esélyt jelentő misszióigAndy Weir harmadik kötetével foglalkozik a Kello Könyvkultúra Magazin podcast-sorozatának új epizódja. Müllner Nándor kutúrakutató és Rácz András, a magazin főszerkesztője persze nem csak a regényről beszélget, sőt – a spoilerezés elkerülése érdekében –, arról a legkevesebbet. Szóba kerül viszont a scifi-irodalom születése, Andy Weir két korábbi regénye, A marsi – Mentőexpedíció és az Artemis, a gimnáziumi tanárok és a tudományos karrier viszonya, valamint a megvalósulással fenyegető disztópiákhoz, illetve a megvalósulás lehetőségével kecsegtető utópiákhoz sok (vagy akár minden) esetben kapcsolódó totális uralom kérdése is. De azért a legfontosabb kérdések A Hail Mary küldetésről is kiderülnek: kellően tudományos és szórakoztatóan fantasztikus, jó dramaturgiával építkező, izgalmasan kibontott cselekményt kínál, okos kérdéseket vet föl, magával ragadó, olvasmányos, fordulatos, sőt már-már letehetetlen… Egyszóval minden-scifi-kedvelő, kalandkereső, gondolkodni vágyó olvasónak jó szívvel ajánlja Andy Weir harmadik könyvét a SAPERE AUDE PODCAST.

25 interjúból készült egységes kötet, mely interjúkat a korábbi években készítette Keppel Dániel tanár a munkahelyén szolgáló esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium szerzetes tanáraival. A Beszélgetések – Hitről, hivatásról és nevelésről egy iskola életén keresztül című kötetről váltott gondolatokat a 180 fok – A kultúra ellenpontjai című podcastben a könyv szerzőjével Pöltl Oxi Zoltán. A beszélgetésből többek között kiderül, hogy kiknek készült ez a könyv, illetve arra is választ kap a kérdező, hogy miként állt össze a kötet, milyen előzménymunkálatai voltak annak. Az interjúban elhangzik, hogy a könyvben idézett mottó, a Pars pro Toto – A rész az egészből bölcsességének alkalmazása, mely – mint Keppel Dániel kifejtette – nemcsak a kötet szerkesztésének alap irányvonala, de a ferences szerzetes-tanári szolgálatnak is vezérfonala. A párbeszédből az is kiderül, hogy kik és miért választják ezt a magyar ferences gimnáziumot, hogy ott tanuljanak, illetve arról is szó van, hogy érdemes-e bigott ateista családból származó gyereknek a Krisztust középpontba álló intézmény falai között nevelkednie, tanulnia. A beszélgetésben a könyvben található 25 interjú egynémelyikét idézi Keppel Dániel és Pöltl Oxi Zoltán, köztük például Reisz Pál atya fontos kijelentését, mely így szól: „A szigort és fegyelem gyakorlását mindig magunkon kell kezdeni”, illetve elhangzik egy másik interjúbeli mondat is – emez Massimo Fusarelli OFM miniszteri generálistól – „Egy olyan társadalomnak, amely nem fektet energiát a fiatalokba, nincsen jövője.”

Ziemowit Szczerek, egy 1978-ban született lengyel újságíró, ahogy a kiadó ajánlja könyvét,  így jellemzi: „az újságírás fenegyereke”, aki nem kevesebbre vállalkozott, mint, hogy bejárja a Kárpát-medencét és bemutassa, hogy miként élnek a magyarok, kik azok a magyarok, milyenek a magyarok és milyen a magyar táj, a magyar kultúra, a magyar néplélek, a magyar ember, a magyar aktuálpolitika 2015 és 2019 között.

A Via Carpatia - avagy csavargások Magyarországon és a Kárpát-medencében című könyv egy tükör, melybe nem biztos, hogy akarunk, de érdemes belenézni. A 180 fok a kultúra ellenpontjai két műsorvezetője, Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán nem feltétlenül egyetértésben Szczerek véleményével, végigjárja a könyvet, illetve azokat a kárpát-medencei részeket, ahol a lengyel szerző járt és amelyekről írt. Szczerek azzal semmiképpen sem vádolható, hogy jobboldali lenne, mi több egy klasszikus liberális íróval van dolgunk, aki többek között azzal dicsekszik kötete egy pontján, hogy a Makovecz által megalkotott csodaépület absztrakcióját csak egy szál marihuána elfogyasztása mellett tudta hatékonyan befogadni, illetve merészen odamondogat a kormányzatnak is, igaz, a magyar baloldalra is ráköp néhány harákolásnyit.

A könyv mellett az adásban javarészt arról beszélget a két műsorvezető, hogy mi magyar mennyire vagyunk önreflexívek, mennyire fogadjuk el azoktól a kritikát, akik távolabbi vidékek felől néznek minket, és úgy egyáltalán, hogyan látjuk magyarnyi magunkat. Mivel Nelhiebel Gábor megszállott világutazó, ezért a diskurzus során arról is szól esik, hogy egy adott ország hogyan ismerhető meg, milyen praktikákat, trükköket kell és lehet alkalmazni az egzotikus helyeken a kellemes időtöltésre fókuszálva vagy a túlélésért küzdve. Kérdésre válaszolva Nelhiebel Gábor arról is mesélt, hogy melyik ország volt számára a legkedvesebb, ott milyen tapasztalatokat szerzett és miért szeret inkább keleti, közel-keleti országokban csavarogni, mint nyugatiakban.

Winfried Georg Sebald, német író és irodalomtörténész Légi háború és irodalom – A rombolás természetrajza című kötete fontos, máig és nemcsak az általa középpontba állított német irodalmat ható megállapításokkal vonja kérdőre a múltat.

A 180 fok – A kultúra ellenpontjai című könyves podcastünkben Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán ezen tanulmánykötet alapján beszélget a Sebald által felvetett nagy témáról, illetve az azon belül és az ahhoz kapcsolódó más témákról is. Sebald erős állítása az, hogy a második világháború után alig volt nyoma a német történelemkönyvekben és a német irodalomban a vereséghez vezető brutális bombatámadásokról, rombolásokról, katonai- és civil áldozatokat követelő pusztításokról. Sebald mindebből arra következtetett, hogy – és persze a nyugati németekről van szó, nem pedig az NDK-val kiegészült teljes országukból – a németek rejtélyes energiájuk titka a tudat- és emlékezetkiesés, mi több maga a második világháború okozta traumát ignorálták, s ez a tudatkiesés lett az NSZk sikerének titka.

A két műsorvezető ezúttal sem tudott azonos platformra jutni, de hát a műsornak, mint a címe is mutatja, pont ez a lényege. Az adásban szóba kerül a drezdai bombázás, s ennek kapcsán Kurt Vonnegut Ötös számú vágóhíd című világháborús, illetve hidegháborús regénye is. Ezen túl a beszélgetés egy ponton Trianonról, illetve a magyar háborús veszteségekről is szó volt, ellenpárként állítva a nemzeti traumákról rendszeresen megemlékező magyarokat, a már több, mint hatvan éve az – amúgy hatékonyságában jobban működő – eltörlés kultúráját alkalmazó németeket, mint két módszer alkalmazóit. Ugyancsak része volt az elemző párbeszédnek Sebald azon alaptézise, miszerint a világégés utáni német irodalom utálatos, mert hallgatott a traumáról, köztük Heinrich Böll is, majd jött 1997, amikor Sebald megkapta a Heinrich Böll-díjat.

Varga János Veniam A Mag népe és más könyvei

Különleges témát kínál a hallgatók számára a 180 fok – A kultúra ellenpontjai podcast mostani adása. A műsor főszereplője Varga János Veniam, aki eddig öt könyvvel lepte meg a magyar őstörténet iránt érdeklődőket.

A szerzővel Pöltl Oxi Zoltán, a podcast állandó műsorvezetője beszélgetett, ezúttal egy telefonos kapcsolat megoldásával élve. Mint a közel félórás beszélgetésből kiderül, Veniam nem fiatalkorában kezdte el első könyve megírását, hanem 30-as éveiben indult el ezen az úton. Az A Mag népe című nyitókönyve egy lírai, sőt inkább eposzi összegzése a magyar őstörténetnek. Az interjúban a szerző elmondja, hogy milyen indíttatás alapján lépett rá erre az alkotói útra, melynek első állomása egy versgyűjtemény lett. A diskurzus ezen pontján az is kiderül, hogy ebben az első kötetben már megjelenik a rovásírás, mégpedig a mai magyar nyelven írt strófák rovásírással való tükörfordítás változatában is. Ahogy Veniam mondta: ekként az olvasó egyben egy rovásírással való foglalatosságba is belekezdhet akár. A folytatásban szóba kerül a Bekísérés című színműve, mely a szerző eddig öt megjelent kötete sorában kilóg ugyan, de a modern szociografikus és némileg kriminalisztikai vonatkozás mellett az ősiségre is utal bőven. Az adás utolsó szakaszában Veniam elmondja, hogy miként találtak rá a szólisták és zenekarok, hogy hogyan dolgozták fel az ősmagyar, avagy Mag népe epizódjairól szóló verseit a muzsikusok és hogy milyen élmények érték őt ezzel kapcsolatban.

Megemlékező, tisztelgő adással rukkolt elő ezúttal a 180 fok – A kultúra ellenpontjai című könyves podcast. Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán ezúttal a tavaly decemberben elhunyt Onagy Zoltán író, publicista utolsó kötetéről beszélgetett. A műsor érdekessége, hogy míg az előbbi tag nem találta túlságosan megkapónak a Két választás Magyarországon című kisregényt, addig az utóbbi erős tetszését fejezte ki. Az adásból így az is kiderül, hogy vannak, akik kevésbé fogékonyak a szépirodalomra, s inkább – amolyan reálértelmiségként – a tudományos könyveket részesítik előnyben. Ezzel szemben áll a mondhatni a humán értelmiségi beállítottság, ahol az irodalom nélkül nemigazán elképzelhető az élet értelmezése. Onagy Zoltán – Mikszáth Kálmán művével azonos című – kisregénye egy különös, furcsa história elbeszélése, melyben a feleségével tanyán, farmon élő főhős, aki nem mellesleg író, a fővárosba megy, hogy eleget tegyen egy főszerkesztői invitálásnak. A történet a 2002-es országgyűlési választások napjaiban játszódik, bár a főhőst ez nemigazán érdekli, sőt, egy hirtelen jött lehetőséget kihasználva, Budapesten egy delnővel való találkozás után annak karjaiba veti magát. A sztori innentől kezdve – akárcsak az Ingmar Bergman filmekben – a férfi és a nő szerelmi násztáncának filozofikus, dialektikus fejezetévé alakul át. S míg a tévében és rádióban egyre-másra jönnek a választással kapcsolatos hírek, a csélcsap férj újdonsült szeretője ágyából szemléli napokon át a külvilágot, de leginkább kettejük szerelmi lángolásából született új világot. A kérdés persze mindvégig ott lebeg a főhős, a kisregény olvasója és a podcast két műsorvezetője feje fölött: mi lesz akkor, ha a parázna férfinak egy napon végül csak haza kell térnie feleségéhez? Mit fog szólni az „örök asszony”? Onagy már nem először, de sajnálatosan utoljára dalolta meg ezt a témát, a felesége mellől a nagyvilág legkülönfélébb nőszemélyei mellé ideiglenesen szeretőnek elszegődő férj históriáját. Ebbéli prózái valahol Federico Fellini vagy Jancsó Miklós, Hernádi Gyula műveivel azonosak: nem moralizálnak, csupán bemutatják a történést, a házastársát megcsaló férfi önző vagánykodását.

Vajon milyen értéket képvisel manapság egy olyan könyv, melyet ötszáz példányban nyomtattak ki és amelyet pillanatok alatt elkapkodtak, és így eredeti bolti ára többszörösére emelkedése okán vált ritkasággá, könyvcsemegévé? A válasz persze egyszerű, a „…kinyúlhat égig a lélek…” című kötet, mely Babits Mihály esztergomi verseit és esszéit tartalmazza, a harmadik kiadásra vár. A 180 fok – A kultúra ellenpontjai könyves podcast mostani adásában a fent említett kötet szerkesztője, G. Tóth Franciska, a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozó esztergomi Balassa Bálint Múzeum irodalmi muzeológusa ült le az állandó műsorvezető Pöltl Oxi Zoltánnal szemben.

Az adásban alapvetően arról beszélnek, hogy az először 2016-ban kiadott Babits-antológia, mely 2017-ben újra kiadásra került, illetve még újabb megjelenésre vár, a terv egyelőre az, hogy az eredetihez képest alig valamivel másabb belső tartalommal készüljön el. A beszélgetésben szóba kerül, hogy mit is jelentett Babits számára az 1924-ben megvásárolt esztergomi Előhegyen lévő ingatlan, hogy milyen felújítást, átalakítást végeztettek párjával, Tanner Ilonával együtt, mely munkálatokban, néha még maga a költő is belekutyult egy-egy ecsetvonás erejéig. Az adásban kibeszélik a költő, esszéista és a királyváros kapcsolatát, mégpedig annak vonatkozásában, hogy a szülőhely Szekszárd és a fő tevékenységi színtérnek számító Budapest mellett Esztergom jelentette Babits Mihály számára a legfontosabb lakhelyet.

A rendkívül gazdag képanyag miatt is gazdag tartalmú kötet második kiadása mindvégig jelen van a műsor készítése közben, így abba a két beszélgető többször is belelapoz és felolvas, idéz onnan. A kötetben így áll a recenzióírók egyikének írásában: „Az emlékévhez méltó ünnepi kötet rendkívül gusztusos, a múlt század első felének könyv- és újságnyomtatás külsőségeit, grafikai megoldásait, stiláris vonalait, színeit, mintáit idézi, utánozza. A könyv gazdagságát fokozza, hogy a keményfedél különleges, porózus tapintású felülete, az előlapok sűrű díszmintázata, a lapok egységes szépiás tónusa, illetve a versekhez, prózai részekhez tartalmi kapcsolódás okán illesztett látványosan korhű fotóillusztráció.”

Majtényi György Kádár és Kádárné – Házasságban a hatalommal című könyvét ütötte fel a 180 fok – A kultúra ellenpontjai című podcast két műsorvezetője: Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán.

Az adás a kötetben olvasható kettős életrajz mentén eleveníti fel az abban olvasottakat, illetve a két műsorvezető Kádár-kori emlékeit is. A podcastben voltaképpen három nagyobb korszakra osztva kerül kielemzésre Majtényi könyve, a második világháború előtti majd az azutáni Rákosi-éra, s végül a kádári reálszocializmus időszakára bontva. A Kádár és Kádárné című kötet alapján kiderül, hogy Csermanek János kezdetben egy igazhitű kommunista volt, aki még Horthy börtönében is csücsült elvei és mozgalmár tettei miatt, de aztán a szovjethatalom magyarországi kialakulása után is csak visszakerült a börtönbe, köszönhetően egykori cella- és párttársának, Rákosi Mátyásnak, derül ki a beszélgetésből.

Az adásban a kötet legnyomasztóbb fejezete az 56-os forradalom leverése utáni megtorlásról szóló rész elemzése lett, az a leszámolás Kádár részéről, melyben egykori elvtársait, cellatársait, barátait, bajtársait is a vesztőhelyre küldte. A forradalom után közel 800 kivégzett vére mind Kádár János kezéhez tapad, mely még azzal együtt sem mosható le, hogy 60-as évek utáni enyhülés, politikai konszolidáció végül elhozta Magyarországnak „a legvidámabb barakk”, a fridzsiderszocializmus furcsa korszakát, ahol ugyan létbiztonság volt, de az 1948-ban ENSZ-ben elfogadott egyetemes emberi jogokból szinte semmi sem volt megélhető a Kádár-érában, állapítja meg az adás két műsorvezetője.

A podcastben számos különleges adat, szituáció is kibeszélésre kerül, melyet sem Kádárról, sem nagy befolyással bíró, ámbár szerény(nek tűnő) feleségéről eddig nem tudtak a széles rétegek.

A 180 fok – A kultúra ellenpontjai két műsorvezetője, Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán ezúttal az emlékezetpolitika ikonjaként számontartott Mindszenty József hercegprímás életét és tevékenységét kifogásoló könyvet veszi górcső alá.

Ungváry Krisztián történész, egyetemi tanár új könyve az A Mindszenty mítosz című tanulmánykötet már most kisebb hullámokat vert a hazai közéletben, de ez a viharosság még jócskán nem érte el tetőfokát. A podcast mostani adásában a két műsorvezető végigveszi Ungváry könyvben tett kijelentéseit, melyek között szerepel Mindszenty József antiszemitizmusa, legitimista felfogása, szociális érzéketlensége és a 20. század elejének, első fele történelmének sajátságos ismerete.

A beszélgetés során számos kérdésre keresi a választ a két podcaster, így többek között arra, hogy szent hazafi vagy szereptévesztő antiszemita volt-e Mindszenty József, hogy az 1920-as években általa szerkesztett zalai újságok, írások alapot adhattak-e a zsidókat sújtó pogromokhoz, a társadalom bizonyos rétegeit hangoló kirekesztéshez, hogy mennyiben volt tisztában a közjogi méltóság fogalmával annak fényében, hogy magát tartotta IV. Károly után a kormányzatot kinevező tisztségviselőnek, hogy mennyiben támogatta a magyarok mellett más népek segítségre szoruló tagjainak megmentését, hogy miként vált zavarbaejtő politikai kijelentései, megnyilatkozásai miatt a Vatikán és később a nyugati hatalmak számára kínos figurává, illetve a beszélgetés alatt mindvégig az is kérdés, hogy Ungváry állításai, tanulmánya elfogadható-e mint korrekt, objektív tudásanyag?

Az adásban említésre került Mindszenty Ungváry által is idézett számos hazafias, keresztényi megmozdulása, tette, beszéde is, melyek alapján immár a 21. századi Magyarországon alapvetően pozitív a róla kialakult kép a szélesebb közönség körében.

A tudomány és a fantasztikum kettősségével bíró kötet fölött ült szellemi tort Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán a 180 fok – A kultúra ellenpontjai podcast legutóbbi felvételén.

A Purisaca Golenya Ágnes által írt Táltosok barlangja elemzése nem volt nehéz feladat, de valahol mégis próbára tette a két műsorvezetőt, mivel céljuk volt, hogy bemutassák egy kétségtelenül tehetséges író munkásságát, de egyben rámutassanak a pszeudo-tudományosságra is. A Táltosok barlangja e ponton a kötetben is sokat idézett Móricz János őstörténész kalandos életének és titokzatos (kodó) munkásságának kitárgyalásával indult el. Nelhiebel és Pöltl arra próbáltak ekkor rájönni, hogy Móricz, a kutató vajon mennyire vehető komolyan, hiszen munkássága legnagyobb felfedezésére végül semmilyen tárgyi vagy dokumentációs bizonyíték nem állt elő.

Móricz azt állította, hogy az ecuador-i Taytos-barlangban olyan ősi leletegyüttesre bukkant, mely igazolja, hogy a Mag nép volt egy első embereket tömörítő náció a Földön, mely nemzetség – és ez Golenya Ágnes egy fő tézise a könyvben – a magyarokkal, azaz az ősmagyarokkal egyenlő. A rendkívül jól megírt könyvről az adásban még az is megállapításra kerül, hogy az hasonló a National Geographic televíziós opuszaihoz, ahol a féladatok, féltudományok és félismeretek homályából végül is kikerekedik egy dramaturgiai szempontból tökéletes história, ami ugyanakkor már nem igazán passzintható rá a valóságra, de kétségkívül igen szórakoztató.

Az adás két műsorvezetője nem álltaltja a hallgatókat azzal, hogy a Táltosok barlangja szerzője az eredeti, igaz történetet meséli el, de rámutat, hogy a könyv kifejezetten jól szolgálja a fantáziát. Ennek tulajdonképpen az a végső állítás ad alapot, mely szerint az említett ősnép, a Mag népe, melyből aztán a ma ismert többi nép keletkezett – amely az emberiség származtató alapnációja – a Szíriusz bolygóról érkezett a Földre. Golenya a világ nyelveinek elemzésében is akként megy bele, hogy az azokban található egyes szavakban minduntalan a mai magyar szavak egy-egy részletét vagy egészét sejti, hallja bele. A kötetet végül csak azért is, ajánlja a két adásvezető, mert szórakoztató irodalomnak, így Rejtő Jenő után jó sokkal, végül is remek darabnak mondható.

Halász Rita első könyve elemzése kapcsán ült egy mikrofonhoz Gép Katalin irodalomterapeuta és Pöltl Oxi Zoltán újságíró, hogy a 180 fok – A kultúra ellenpontjai című podcastben beszéljenek a Mély levegő című kötetről. A 2020-ban megjelent regény 2021-ben elnyerte a legjobb első prózakötetes szerzőnek járó Margó-díjat majd később beválogatták a Libri irodalmi díj tíz döntőse közé.

A regény főhőse Vera, aki egy bántalmazó kapcsolatból próbál a történet elején kikecmeregni, férjét elhagyva két gyerekével aztán nekiindul a rendkívül rögös útnak, az önálló, új életnek. Mint a beszélgetésből is kiderül, azért az asszony füle mögött is van vaj, hiszen ő csalta meg párját, aki viszont már korábban is terrorizálta lelkileg és testileg egyaránt. A két műsorvezető az adás jelentős részében arra keresi a választ, hogy Halász Rita formai és tartalmi szempontból is figyelemreméltó regénye miként kínál kiutat a tönkrement, felbomló házasságokból, illetve a házasságban traumatizált nőknek.

Vera története a saját narrációjában is többről szól, mint önmaga kálváriájáról és továbblépésének állomásairól, a teljes képhez hozzáadódik a nőt körülvevő, a nőhöz korábban és később kapcsolható férfiak nem éppen biztonságot adó, hanyatló világa. A podcastben arról is szó esik, hogy egy tönkrement kapcsolat, egy gallyra ment házasság milyen megoldandó feladatokat ró a mai 30-as, 40-es generáció számára. Egy ponton e témát érintő olyan filmek is szóba kerülnek, mint Ingmar Bergman Jelenetek egy házasságból című elemző alkotása.

Halász Rita könyve valamelyest hasonlít a svéd rendező munkájához, de 2020-ban már jóval többről van szó egy házasság zátonyra futásakor, mint a kispolgári életvitel bukása. Az irodalomterapeuta a beszélgetésben kifejti, hogy miként a regényben is, úgy a valós életben is nagyon fontosak a szülők által a gyerekeknek mondott (esti) mesék, melyek terápiás jelleggel is bírnak, azon túl, hogy életbölcsességeket, megszívlelendő tanulságokat is hordoznak magukban.

Jim Holt Amikor Einstein Gödellel sétált című és a Kirándulás az értelem peremén alcímet viselő kötet kapcsán ült össze Nelhiebel Gábor és Pöltl Oxi Zoltán, hogy kibeszéljék az amerikai szerző közel négyszáz oldalas tanulmánykönyvének első esszéjét.

A 180 fok – A kultúra ellenpontjai című podcast ezen adásában elsőként felidézik az Oppenheimer című, idén bemutatott amerikai film azon jelenetét, amikor Einstein és Gödel a Princeton Egyetem parkjában sétál, s csatlakozik hozzájuk Oppenheimer, aki épp az atombomba elkészítésével foglalatoskodik. A diskurzusban kísérlet történik arra nézvést, hogy mennyiben tért el a két tudós személyisége, illetve összevetésre kerül a közöttük lévő jelentős eltérésből fakadó hírnév is. Ekkor kerül terítékre Einstein extrovertált és Gödel introvertált alkata, továbbá az is, hogy a fizikáról alkotott világkép teljes átformálásáért Einstein egyrészt az 1905-ben megkapott fizikai Nobel-díjával, másrészt különc viselkedésével és fura kijelentéseivel valóban amolyan popkulturális ikonná vált, ellentétben a befelé fordult, sokszor betegesen paranoid matematikazsenivel.

Az adásban ezután esik szó arról, hogy Jim Holt tanulmánya, a két egymásnak ellentmondó egyéniség legendás barátsága mellett az általuk felfedezett fizikai és matematikai törvényekről is szól, mégpedig olvasmányos, ismeretterjesztő stílusban, valahogy úgy, hogy az átlagember is megértse. (Ennek ellenére mégsem egészen érthető feltétlenül, jegyzik meg a podcastben.) Az újságíró ekkor kéri meg a beszélgetőpartnerét, hogy akkor, itt és most, újra tegyen kísérletet arra, hogy elmagyarázza a relativitás-elméletet. A műsor bizonyos pontján pedig az az állítás is magyarázatra kerül, hogy Newton szerint miért objektív, Einstein szerint pedig miért és hogyan szubjektív az idő. De szóba kerül az időutazás elméleti és gyakorlati problémaköre és Gödel a matematikus zsenialitása, és az egyik legkülönösebb állítása, miszerint: „Egy matematikai formula akkor állja meg a helyét, ha nem bizonyítható.” Mindezekre feltéve a koronát, az adásban felidézik az idő létét tagadó Gödel utolsó szavait: „Ideje menni.”

Különleges része ez a mostani a 180 fok – A kultúra ellenpontjai című könyves podcast-nek. Az adásban Gép Kati irodalomterapeutával beszélget a podcast állandó műsorvezetője, Pöltl Oxi Zoltán. Ezúttal két nagy téma kerül terítékre: egyrészt az irodalomterapeuta, az irodalomterápia és egy nemrég indult irodalomterápiás foglalkozás-sorozat, illetve Kiss Noémi Karácsony a Dunán című novelláskötete. Az adás első felében a beszélgetés során fény derül az irodalomterápia céljára, módszerére, majd bemutatásra kerül egy alternatív művelődési központban nemrég indult foglalkozás-sorozat, ahol az irodalomterápián vesznek részt a jelentkezők. Gép Kati, a széria házigazdája bemutatja, hogy mi alapján választják ki azt az irodalmi szöveget a foglalkozásra, melynek nyomán elindul egy önismereti és empatikus folyamat. Szó esik arról is, hogy a világi és egyházi lelkigyakorlatok, lelki tréningek is „útba esnek” az ilyen önismereti terápiákkal, így aki számára az irodalom „túl magas” lenne, annak a más hasonlóval összevetve mégis rokonszenvessé válhat ez a változat is. Az adás második felében a két beszélgető valamelyest elmélyed a Kiss Noémi író által megjelenített Duna parti zsákfalu szimbolikus világában, ahol minden egyes novella főhőse, főhősei valahogy mindannyian traumatizáltak, sérülékenyek. A párbeszédből kiviláglik, hogy a szerző egy zárt mikrotársadalmat ábrázol novelláiban, melyek tulajdonképpen nagyon is egybefüggő történetet adnak ki. Szintén szó esik egy új magyar kortárs irodalmi folyamatról, melyben a nők jelenítik meg a drámai tartalmú műveket, ahol ők mutatnak műveikkel új utakat, s ahol a regényekben, novellákban, versekben már nincsenek hősök, pozitív vagy negatív szereplők, csak áldozatok és túlélők.

A 180 fok – A kultúra ellenpontjai című könyves podcast ezen adásában Nelhiebel Gábor hangszergyűjtő és Pöltl Oxi Zoltán újságíró Stanislaw Lem Kiberiáda című könyve alapján jár utána számos tudománnyal és fantasztikummal kapcsolatos dolognak. A műsorban többek között szó esik a lengyel szerző rekordokat döntögető könyveiről, életművéről, illetve arról, hogy eredetileg nem is írónak készült. A Kiberiáda kapcsán természetesen a robotok, a számítógép és a mesterséges intelligencia áll leginkább a középpontban, egészen pontosan az a fesztültség, ellentmondás, mely a gépek az az azokat létrehozó ember között állnak fenn. Az adásban említésre kerülnek a sci-fi irodalom nagyságai, így Verne Gyula, Arthru C. Clarke, Frank Herbert és Huxley is, mely sorba tökéletesen beleilleszkedett az 1921-es születésű lengyel író. Ugyancsak téma volt a podcastben Lem Solaris és Pirx kapitány kalandjai című történeteinek filmes feldolgozása, továbbá az, hogy – és ez Nelhiebel Gábor gondolata volt – Stanislaw Lem valójában nem is sci-fi író, hanem inkább filozófiai művek alkotója. A beszélgetésből az is kiderül, hogy mivégre építi az ember a gondolkodó gépeket, milyen veszélyekkel, nem várt fordulatokkal járhat a robotok világa és alapvetően hogyan is gondolkodik egy lelketlen masina. A műsor két beszélője abban is megegyezik, hogy Lem valahol nagyon is prófétikus, előremutató mesekönyvet írt, melyet persze mindenki – de főleg rajongói – a tudományos-fantasztikus műfajba sorolnak.

Van-e élet Stig Larsson után?, kérdezhetné a skandináv krimik rajongója és immár tudjuk a választ: van élet és Jo Nesbø miatt. A norvég szerző 13 könyvével Magyarországon is sok rajongót tudhat magáénak, a 180 fok – A kultúra ellenpontja könyves podcast mostani adásában pedig ezúttal két Nesbø-fan, Horváth Zoltán játékmester, kulturális szervező és Sinkó Gyula újságíró beszélget Pöltl Oxi Zoltán állandó podcasterrel.

A műsorban e hármas arra tesz kísérletet, hogy Nesbø sorrendben tizenharmadik regénye a Vérhold című krimiből kiindulva mutassa be a bestseller író munkásságát, illetve az általa megteremtett Harry Hole nevű nyomozót és az őt segítő, meglehetősen fura társaságot. Horváth Zoltán és Sinkó Gyula arról is vallanak az adásban, hogy miként ejtette őket rabul a norvég krimiszerző munkássága, írói stílusa, illetve elmondják, hogy az író milyen dramaturgiai elemekkel teszi egyedivé regényeit. Szó esik még az adásban az is, hogy Jo Nesbø történeteiben milyen súllyal szerepel a horror, mint műfajjelleg, illetve fókuszba kerül a főhős Harry Hole személyisége, valamint az őt segítő team minden egyes tagjának profilja is. A

beszélgetésben azt is kitárgyalják, hogy Nesbø nemcsak krimiket ír, hanem gyerekeknek és ifjúságnak szánt műveket, illetve arról is részletek hangzanak el, hogy írói munkássága mellett korábban focista és muzsikus is volt. Nesbø történeteiről kimondatik, hogy azokban a duplacsavaros cselekmény, a társadalmi problémák szerepeltetése és az összetertt karakterek jelentik a regények naftáját. Az 1960-as születésű szerzőről végül megtudható az is, hogy műveinek hosszú sora valóban egyfajta folytatása a Millenium-sorozatot jegyző Stig Larsson regényeinek, ahonnan az eladási számok és a népszerűségi mutatók alapján is kifogta a szelet abból a bizonyos sikervitorlából.

A dél-koreai származású, de már régóta Berlinben élő sztárfilozófus, Byung-Chul Han esszékötete került ezúttal a 180 fok – A kultúra ellenpontjai könyves podcast asztalára. A szép megmentése című kötetről ezúttal Schmöltz Margit író és Pöltl Oxi Zoltán újságíró beszélget.

A diskurzus több ponton is újabb verbális lábjegyzeteket kíván, hiszen Han kötete nem éppen lányregény, bár kétségkívül azzal is összefügg valamelyest. Az adásban szóba kerülnek az eddig 16 könyvet produkáló szerző tanulmányainak, majd későbbi oktatói, professzori státuszának főbb szakmai területei, így a modernkori filozófia, az etika, a társadalomfilozófia, a fenomenológia, a kultúraelmélet, az esztétika, a vallás, a médiaelmélet és az interkulturális filozófia is. A podcast két műsorvezetője megpróbálja szétszálazni, hogy Han miként értelmezi a szép, a fenséges ősi időktől fogva ismert tartalmát, és azt, ahogy szerinte ez a digitális forradalomnak köszönhetően lényegesen és gyökeresen megváltozott.

A beszélgetés egy-egy pontján – Schmöltz Margit tolmácsolásában – maga a sztárfilozófus is megszólal, hogy voltaképpen lineáris logikai okfejtése megtámasztásra kerüljön. Az adásból az is kiderül, hogy mit ért az író az a pozitivizmus diktatúrája alatt és, hogy mire érti Han a sexyness kifejezést a digitális világban. Elhangzanak továbbá Byung-Chul Hantól származó, e kötetben olvasható olyan magvas mondatok is, mint, hogy „A dataizmus digitális dadaizmus” vagy „A Facebook a jellemnélküliség vására”, illetve egy kritikai szemlézésből ez a rész: „Han szerint az esztétikai élmény, a szépség megtapasztalása már nélkülöz minden egyebet a lájkon kívül: nincs benne semmi megrendítő vagy fájdalmas, ami túlmutatna az azonnali tetszésen. Az tetszik, ami rögtön tetszik, a piac pedig engedelmeskedik: az erotikusból pornográf lesz, az árnyaltból direkt, a fenségesből giccs.”

A 180 fok – A kultúra ellenpontjai podcast ezúttal egy egyszerre könnyed és húzós témát jár körül a Stay brutal című könyv kapcsán.

A Cserna-Szabó András által szerkesztett kötetben 21 metal dalról írnak magyar szerzők – újságírók, esszéisták, publicisták, írók – különféle műfajú és hangulatú cikkeket. A kinyomtatott gondolatcsokorról a két műsorvezetőnek – Turai Zsoltnak és Pöltl Oxi Zoltánnak – bőségesen akad véleményeznivalója, lévén, hogy mindketten a műfaj rajongói, igaz ebben a hozzáállásban, Turai Zsolt az avatottabb, hiszen hovatovább már 35 éve jár rock és metal koncertekre, gyűjt megszállottan lemezeket, és persze a zenekarok által kiadott merchandise-termékeket.

Az adás első felében tulajdonképpen a két műsorvezető a kötet szerkesztőjének előszava alapján beszélget a metal műfaj ellenpontjairól, kontrasztjairól, köztük azokról a vélt vagy valós eseményekről, állításokról, melyek szerint a metal egy sötét, gonosz, sátánista, gyilkolásra buzdító műfaj. Szóba kerül Cserna-Szabó azon megállapítása is, hogy metal rajongók igencsak békés emberek, de a műsorvezetők erre ellenpéldákat is hoznak, így többek között a black metal alágazat korai éveiben történt gyilkosságokat és templom felgyújtásokat is. Emellett olyan sztorik is előkerülnek, mint többek között Jimmy Page (Led Zeppelin gitáros) vonzódása az okkultizmushoz, Ozzy Osbourne (Black Sabbath énekes) rendszeres démonikus felütésű megnyilvánulásai, előszólásai, de terítékre került az idén nyáron Budapesten fellépő Alice Cooper (mint a Hollywood Vampires énekese) is, akiről Szikora Róbert nemrég azt állította, hogy keresztényellenes, holott Cooper hitvalló keresztény, igaz zenéjében mást üzen.

Az sem maradhatott ki a viszonylag nagyobb hőfokon égő diskurzusból, hogy a két műsorvezető tinédzser és későbbi ifjúságában milyen szerepet kapott a fémzene, és hosszan szétszállazott beszélgetésrészt foglal el a metal számok valóban durva szövegének, illetve a zenekaroknak hitelessége, marketingje is. Az adás második részében elemzi ki a két műsorvezető, hogy a kötetben található írások miként adják vissza, akár visszaemlékezések, akár újraértelmezések formájában a legbrutálisabbnak mondható könnyűzenei ágazat dalszövegeit, illetve azok hangulatát. A téma hallhatóan komolyan triggereli a két műsorvezetőt, amikor a műfaj ellentmondásos elemeiről értekeznek, s az adás ezen pontjain már-már elharapódzik egy sötét erőktől vezérelt indulatcunami…

Ngoc Thuan Nguyen vietnámi írónak még a nevét is nehéz kiejteni, bár a 180 fok – A kultúra ellenpontjai aktuális műsorvezetői, Schmöltz Margit író és Pöltl Oxi Zoltán újságíró a Google-fordító audioszekciója segítségével mégis megpróbálja.

A szerző Csukott szemmel nyiss ablakot című regénye külföldön és itthon is egyaránt nagy siker, így a podcast alkotói úgy látták, itt az ideje beszélni róla. A vidéki Vietnám egy egyszerű településén éli életét a főhős kisfiú, aki a puritán, szikár körülmények ellenére voltaképpen mindent elmesél nekünk olvasóknak, amit tudni érdemes az életről, annak örömeiről és sötét oldaláról, halálról, küzdelemről, szeretetről, fájdalomról. A beszélgetésben szó esik az egyhuzamban elolvasott könyvekről, Háy János fordító tolmácsolásáról, a Csukott szemmel nyiss ablakot a Kis herceg című (felnőtteknek szóló) mesével való összehasonlításáról is. Emellett, Schmöltz Margit és Pöltl Oxi Zoltán külön kivesézi, hogy mit jelentettek pár évtizeddel ezelőtt a mesék és mit jelentenek a gyerekeknek és felnőtteknek most.

Schmöltz Margit röviden de spoilermentesen elmondja, hogy miről szól Ngoc Thuan Nguyen sikerkönyve, illetve arról is beszél, hogy mitől lett ez a regény világsiker, melynek köszönhetően számos nyelvre lefordították, illetve – ahogy olvasható a kiadói ajánlóban – már a huszadik kiadását is megérte Vietnámban. A műsorban kiderül, hogy milyen jellegű a Pán Péter-díj, melyet a vietnámi alkotó fenti művéért kapott. Az adásban végül a regény kapcsán olvasási szokások, trendek is szóba kerülnek, valamint az is, hogy a mesék erkölcsi, etikai, szociológiai, társadalmi mondanivalója mit jelent a ma embere számára.

Az olasz író, esszéista, szemiotika professzor öt írását tette egy kötetbe az Európa Kiadó. A 180 fok – A kultúra ellenpontjai podcast műsorvezetőpárosa ezúttal ezt a Kapszula Könyvtár-sorozat részeként megjelent kiadványt, s azon belül is annak címadó tanulmányát, Az ősfasizmus szaga címűt boncolgatja. Turai Zsolt és Pöltl Oxi Zoltán Eco 1995-ben egy amerikai egyetem diáksága előtt tartandó előadása anyagát, illetve annak később valamelyest átírt változatát vegyelemezte. Eco ezen rövid műve – melyben 14 pontba szedte a fasizmus jellemzőit, ismeréveit – az európai baloldal amolyan bibliája, mely alapját jelenti az elmúlt évtizedekben a jobboldallal való szembenállás téziseinek. A kérdés mégis ott lebeg az eco-i mű fölött: vajon érvényesek-e még a neves szerző fasizmusról szóló tézisei, illetve Eco tévedhetetlenségének patinájáról mégiscsak pereg lefelé a púder? A podcast műsorvezetői nem állítják magukról, hogy konyítanának a filozófiához vagy a politikatudományok magasságaihoz, ugyanakkor a tanulmány(kötet) kielemzésekor sorra veszik az említett 14 tézispontot, s kétségeiket, illetve egyetértésüket illesztik a pontokhoz. Mint kiderül, Umberto Eco a Mussolini-féle klasszikusnak mondható fasizmus idején volt kisgyermek, s ennek megfelelően eredezteti ehhez a politikai irányzathoz a hozzáállását. Érvelése mentén ugyanakkor rendre megjelenik a kommunizmussal való párhuzam, melyről az adásban megállapítást nyer, hogy Eco akár arról is írhatta volna ezen művét, de Bozsó és Oxi Orwell felől is magyarázza, értelmezi az olvasottakat. Hogy ez valóban így van-e, annak megítélését a hallgatóra, illetve az olvasóra bízzuk.

Erotika és romantika, mágikus realizmus és naturalizmus, latin-amerikai érzésvilág és kikutathatatlan kulturális labirintus kavarog Gabriel García Márqeuz Bánatos kurváim emlékezete című kisregényében. A 180 fok – A kultúra ellenpontjai című podcast két műsorvezetője – Turai Zsolt és Pöltl Oxi Zoltán – a Nobel-díjas kolumbiai születésű klasszikus író utolsó könyvéről beszélgetett. A diskurzusban persze nem maradhatott ki számos fura téma, köztük a vezető, miszerint hogyan vélekedjünk egy 90 éves férfi azon vágyáról, hogy születésnapján egy bordélyházi madámtól rendelt 14 éves szűz lánnyal kíván hálni.

Márquez persze nem hülyült meg idős korára, de mindenesetre egy kényes témának induló történettel varrta fel életműve kabátjára a különösen csillogó zárógombot. Az adásban nemcsak a fura szexuális szokásairól – narrációban – mesélő főhős és a gyermekkorából épphogy kilépő lányka bizarr kapcsolata kerül terítékre, de a latin temperamentum és a latin országok lakóinak hardcore katolicizmusa, továbbá a mágikus realizmus, mint irodalmi műfaj megcsillanása és az író briliáns stílusából fakadó zsenialitása is. Akinek ez sem lenne elég, annak pedig ott van az agg férfinál évtizedek óta cselédként dolgozó rafinált és nemkülönben perverz Damiana, aki alapvető házkörüli feladatai mellett a szexuálisan nagyétvágyú munkaadóját rendszeres testi örömhöz juttatja, igaz szüzességét védelmezendő, nem éppen a hagyományos módon.

Azok, akik visszahőkölnek Márquez ezen művének már csak a címétől is, eláruljuk e helyen (de a podcastban is szó esik persze róla), hogy a valeriánának és a brómnak köszönhetően az ágy szélén vlaó ücsörgésen kívül nemigen történik semmi abban a bizonyos bordélyházi szobácskában. Az adásban szereplők végtére úgy is látják, hogy, aki soha nem olvasta a latin-amerikai Nobel-díjas író műveit, az ne ezzel a kisregénnyel kezdje, hanem akár az elismerésben részesült 100 év magánnyal vagy másik GGM regénnyel.

Rögtön is válaszolva a címbéli kérdésre: egyik sem, hiszen Dániel András Kuflik című mesekönyv sorozata a mások által nagyon találóan „bumfordian kedves, bájos, gügye figurák”-ról szól. A 180 fok – A kultúra ellenpontjai című könyves podcast mostani adásában Schmöltz Margit és Pöltl Oxi Zoltán műsorvezetők a pár éve berobbant „kuflikultuszról”, illetve annak titkáról, lényegéről, milyenségéről beszélgetnek.

Az adásban kiderül, hogy a Kuflik egy eddig több, mint tízrészes mesekönyv sorozat, melynek nemcsak az ötletes, váratlan, humoros történetfordulatok adják a vonzerejét, de az a grafikai, képi világ is, mely nem a mese illusztrációja, hanem a szöveggel fele-fele arányú hajtómotorja. A Kuflik egy viszonylag új meseszéria tehát, mely az adásban résztvevők szerint egy különleges világban viszi el a gyerekeket és a felnőtteket is.

A történetfűzérnek mindig ugyanaz a hétfőszereplője van – Zödön, Titusz, Fityirc, Bélabá, Pofánka, Valér és Hilda -, akik a maguk lényegretörő egyszerűségében és belassult semmittevésében epizódonként csak szemben találják magukat egy-egy problémával, melyet együttesen kell megoldaniuk. A műsor az egyszerre pszichedelikus és profán vonatkozású történetek bemutatása, elemzése mellett arra is kitér, hogy a Kuflik az elmúlt években egész galaxissá növekedtek a magyar gyerekek körében, köszönhető a Kufli-rajzfilmváltozatoknak, a Kufli zenés színpadi előadásnak, a Kufli plüssfiguráknak, karácsonyfadíszeknek, mörcstermékeknek és persze a mindent beszippantó Kufli közösségi oldal(ak)nak köszönhetően.

Az adásban az is elhangzik, hogy túl Bogyó és Babócán, Disney-meséken, Rick & Morty-n és South Parkon, hovatovább – legalábbis hazánkban – immár kuflizmusról, kuflistákról, kufli-világról is beszélhetünk akár…

Ken Kesey bár a 20. századi amerikai ellenkultúra egyik fontos prózaírója, de munkássága mégis jóval keskenyebb polcokat tud megtölteni, mint a másik nagy beat irodalmi apostol, Jack Kerouac életműve. Kesey az A száll a kakukk fészkére című, gyorsan kultuszregénnyé, illetve mára klasszikussá vált műve tulajdonképpen az egyetlen alkotása, mely erős nyomot hagyva egyben elismerést is hagy az irodalomtörténészekben és a közönségben is.

A 180 fok – A kultúra ellenpontjai című könyves podcast két műsorvezetője, – Turai Zsolt és Pöltl Oxi Zoltán – mint alapművet cincálja szét a híres drámát, melyről a regény mellett az abból készült Milos Forman által rendezett filmváltozat is jócskán terítékre kerül. Az adásban többek között Ken Kesey furcsán rövid és még furcsábban ritkás írói munkásságáról, a Száll a kakukk fészkére összetett szimbolikájáról, az egyes szereplők karaktereinek fontosságáról, a főszereplő McMurphy és a vele szemben álló elmegyógyintézet egyenlőtlen küzdelméről is beszél a két podcaster.

Ezek mellett összehasonlításra kerül általuk a regény keletkezésének amerikai és a két műsorvezető szocializálódását jelentő 1980-as évek magyar viszonyrendszere, már ami az államhatalom által alkalmazott kényszerkezeléseket illeti. Ugyancsak említésre kerül Ratched főnővér férfiellenessége, McMurphy rakoncátlan renegátsága, illetve az elmegyógyintézetekben játszódó magyar regények, dokumentumkötetek egy-egy darabja is, ahogy szintén szó esik a két főszereplő közötti párharcban bevetett gyógyszerelés, leszedálás, elektrosokk terápia és lobotómia műtét által fémjelezett kiábrándítóan és nyomasztóan durva világ is.

Egy kifejezetten nehéz témával foglalkozó könyvet beszélnek ki ezúttal a 180 fok – A kultúra ellenpontjai podcast műsorvezetői, Turai Zsolt és Pöltl Oxi Zoltán. A fiatal történész Miklós Tamás „A második világháború harceseményei Esztergom térségében 1944-45-ben és a város háborús embervesztesége” című könyve az idősebb történészgeneráció által lektorált különleges összegzése.

A fővárosi ostromgyűrűvel közvetlen összefüggésben lévő Esztergomnál húzódó front eseményeiről szóló kötet egyelőre csak a Komárom-Esztergom vármegyei levéltárban érhető el, kapható. A műsorban elhangzik, hogy az író a kötetben arról is megfogalmaz néhány mondatot, hogy munkájához sok más mellett az nyújtott nagy segítséget, hogy megnyíltak azok a korábbi szovjet titkosított irattárak, levéltárak, melyekhez ezt megelőzően nem lehetett hozzáférni. A beszélgetésben a műsorvezetők végig veszik a szerző kronológiai sorrendben felépített könyvének részeit, benne az Esztergomban is megvalósuló deportálásokat, a nyilas csoportok tevékenységeit, valamint a német és a szovjet csapatok hadműveleteit.

A podcastből kiderül, hogy a történész munkája alapján mi tudható az Esztergomot és térségét érintő Konrad és Konrad 2 elnevezésű német hadműveletekről, valamint a Vörös Hadsereg tevékenységéről. Az adásból az is kiderül, hogy a kötet szerzője kiemelt hangsúlyt fektetett a katonai és civil áldozatokról való megemlékezésre, melyeknél részletekbe menően (név, életkor, halál oka, stb) tudósít a borzalmakról. Hasonlóan kemény részlet, melyről az adásban is szó esik, a német és a szovjet hadsereg civil lakossághoz való viszonya, köztük nők megbecstelenítése, vagyonelkobzások, kivégzések. A beszélgetés fő iránya mindvégig az, hogy a hallgatókat elkalauzolja Miklós Tamás kötetében, mely nemcsak Esztergom második világháborús történetét, de Budapest ostromának bizonyos részleteit is új tudományos nézőpontból beszéli el.

Hanna Fry, a MILF brit matematikus azt találta ki, hogy a szerelem a matematika segítségével könnyen, illetve könnyebben megtalálható. A 180 fok – A kultúra ellenpontja podcast mostani adásában a mikrofon két oldalán Schmöltz Margit író és Pöltl Oxi Zoltán újságíró vesézi ki A szerelem matematikája című különleges könyvet.

A beszélgetés során a két műsorvezető arról is beszél, hogy mennyiben szuszakolható rá a tudomány alapját jelentő matematika, mint az objektivitás etalon közege egy olyan szubjektív témával, mint a szerelem, valamint kiderül, hogy Hanna Fry valójában különféle, állítólag matematikusok által alapított és működtetett online társkereső oldal statisztika adatai alapján számolta ki a szerelmi esélyeket. Az adásban az is elhangzik, hogy a brit szerző leginkább hölgyeknek szánt könyvét, melyben egyebek mellett arra buzdítja őket, hogy a 15 éves kortól 35 éves korig tartó időszak után azzal a férfival kössék össze – a remélt nagybetűs szerelem reményében – az életüket, aki az addig eltelt húsz év randitapasztalata alapján jobb mindegyik aspiránsnál.

Az író azzal is segíteni próbálja könyvében az olvasókat, hogy három tanácsot is ad, melyekkel matematikailag is igazolható a true love. Ezek pedig (valójában a kérdésekre adott válaszok csokrai): 1.) Hogyan legyünk sikeresek az online társkeresésben, 2.) Hogyan szerezzük meg a tökéletes partnert, valamint 3.) Hogyan kerüljük el a szakítást/válást. A műsorban szereplő magyar írónőtől pedig megtudhatjuk, hogy ő, aki több történelmi regényt alkotott, esetleg a matematikát is felhasználja-e, amikor a teljes történetbe beépíti a szerelmi epizódot, szálat.

Patti Smith Kölykök című önéletrajzi könyvéről szólva Turai Zsolt és Pöltl Oxi Zoltán folyamatosan képzettársítanak a proto-punk pápanő korára, a 60-as évek második felétől a 70-es évek első feléig tartó intenzív periódusra. A kötetben a tulajdonképpen mindvégig szerény és szegény életformát élő fiatal művész útkeresése a téma, mely út később egy többsávos sztrádává szélesedik ki, ahogy Patti Smith a költészet, majd a zene mentén olyan alkotói és másfajta ágakra is felkapaszkodik, mint a fotózás, a prózaírás, a színház és filmművészet, később pedig a zöld-, polgári- és nőijogi politikai aktivitás. A könyvben az 1946-os születésű szerző kendőzetlenül beszéli el élettörténetét az első, de máris nagy sikert hozó albuma, a Horses megjelenéséig. Ugyancsak mesél a korabeli new york-i felívelni szándékozó művészek, bohém és anyagi szempontból meglehetősen szikár életét élőkről, ahogy ezt barátjával együtt maguk is átvészelték. A Robert Mapplethorpe fotóssal való kapcsolata különös hangulati színt ad az egész kötetnek, mely árnyalatból kiderül, hogy a heteroszexuális Smith a biszexuális Mapplehorpe-al való szerelme, barátsága egészen a férfi haláláig tartott. A halál oka AIDS volt. A Kölykök tehát Patti Smith leginkább magánéletéről és szerteágazó művészeti és társadalmi munkásságának első évtizedéről ad számot. Ezen túl egy olyan Amerikáról is tudósítva, melyben ugyan már túl van a nagy rocklegendák (Beatles, Rolling Stones, Led Zeppelin, The Doors, Jimi Hendrix, Janis Joplin, stb) befutásán, de a halálos tragédiák után megmaradtak még jócskán képviselik az ellenkultúrát. Ebben a sorba illeszkedik bele Smith, aki első albuma után már egyértelműen a rock-ra helyezik hangsúlyt, New Yorkban és Párizsban is megtelepszik hosszabb-rövidebb időre, hogy kiterjedt művészvilágbeli kapcsolatrendszerének ő maga is felejthetetlen és megkerülhetetlen tengelyt hajtó fogaskereke legyen. A kötetben megnyilvánul az az outsider kiállás, mely egész életét jellemezte, még akkor is, amikor fiatal alkotóként az adott művészeti közösséghez akart csatlakozni, ahol megismerve őt megkérdezték tőle, hogy „Ha nem vagy drogos és nem vagy leszbi, akkor mit keresel a művészéletben?”

Géczy Dávid & Szajky-Vörös Adél

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Willam S. Borroughs, az amerikai beatirodalom pápájának 1953-as regénye, a Narkós (Junkie) került a 180 fok – A kultúra ellenpontjai című podcastünk homlokterébe. Az új magyar fordítás miatti apropóból elolvasott kötetről ezúttal is kissé fejcsóválva, borzongva vallott Turai Zsolt és Pöltl Oxi Zoltán. A podcast két állandó műsorvezetője elsőként Borroughs hírhedt könyve(i) Magyarországra érkezéséből indult ki, megemlítve, hogy a 80-as években a Hobo Blues Band énekesének, Földes László Hobónak is köszönhetően jutottak el az akkori fiatalokhoz elsőként az amerikai beatirodalom nagyágyúinak, Allan Ginsbergnek, Jack Kerouacnak és William S. Borrougshnak művei. A beszélgetés ívében a két adásvezető arról a Narkós című regény sajátságosan szikár, mondhatni letisztult műfajiságáról, a könyvről, mint egyfajta precíz drogos kalauz funkciójáról és a drogkultúra művészetekre gyakorolt hatásáról is szó esik. Turai Zsolt és Pöltl Oxi Zoltán egykori és jelenlegi rockklub működtetői nézőpontja alapján is képzettársít Borroughs borzongatóan nyílt és szemérmetlenül precíz műve kapcsán, már, ami a drogok által ihletett rock és metal zenéket, illetve zenészeket illeti. A regény egyben arra is jó alkalom, hogy a műsorvezetők, hol Zacher doktor, hol más szakembereket idézve a drog- és alkoholfogyasztás boldogságkereső úttévesztéseiről is lamentáljanak. A Narkós mellett az amerikai író Meztelen ebéd című könyvére is kitérnek, illetve a két regény egyfajta összevetését is megkísérlik.

Géczy Dávid & Schmidt András "Korben Dallas"

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Géczy Dávid & Schmidt András "Korben Dallas"

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Géczy Dávid & Varga Bence

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Géczy Dávid & Balázsy István

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

A punkmozgalom alapcsapatának, Steve Jones gitárosnak könyve nem csupán a zenekar botrányos és a rockszíntérre gyakorolt néhány évéről, de a magát szexmániája miatt is „Cuki Jones, a hatlövetű csődör”-nek aposztrofált zenész magánéletének meglehetősen furcsa fordulatairól szól. Turai Zsolt és Pöltl Oxi Zoltán, mint Sex Pistols rajongók valóban elemükben voltak, amikor a Lonely Boy című biográfiát kielemezték a 180 fok – A kultúra ellenpontjai podcast legutóbbi adásában. A két műsorvezető a kötet kitárgyalás előtt bevallották, hogy számukra mit is jelentett személyesen a Sex Pistols, illetve annak a 80-as években Magyarországra is megérkezett zenéje, hatása, botrányainak híre. Ezután témáról-témára haladva beszélik ki Steve Jones, a tipikus angol és nem mellesleg klepto- és szexmániás, proli sztárgitárossá válását, illetve ezzel párhuzamosan szóba kerül az old school punk koronázatlan királyának számító Sex Pistols történetének Jones-féle változata. A podcastben nem is annyira csupán a könyv, hanem annak apropóján a Sex Pistols sztori megszámlálhatatlan botrányos epizódja is felmerül, ahogy az is, hogy a 70-es évek végének és 80-as évek első felének magyarországi szocialista pártsajtója hogyan próbálta leképezni a saját maga által megszokott nyelvezetben a punk fejleményeit, vagy akár a Sex Pistols-féle történéseket. Jones könyvéből az is kiderül, hogy a zenekar tagjait nem a zenei üzenet lényege, hanem a pénz motiválta. Az is olvasható benne, hogy milyen tehetségek és antitalentumok mentén vált szinte pillanatok alatt a nyugati rockszíntér elsőszámú bandájává a Pistols, hogy aztán két-három év után szétheroinozva, szétalkoholizálva, megőrülve, a társadalom egy jelentős része által befogadva és egyben meg is gyűlölve megszűnjön. A két műsorvezető a kínosabb, pikánsabb szituációkat is feleleveníti a zenekar és Jones történetéből, így a baráti zenekaroktól való hangszerlopásokat, a nihilizmusból fakadó horogkeresztes-pólók viselését, a féktelen szexmániát és drogfogyasztást, Sid Vicious basszusgitáros halálát, majd finálénak a banda két frontembere között az ezredforduló utáni reunion-jában tovább tomboló gyilkos ellenfeszülését.

Géczy Dávid & Szajky-Vörös Adél

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Géczy Dávid & Varga Bence

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Géczy Dávid & Schmidt András "Korben Dallas"

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Paál Anikó és Pöltl Oxi Zoltán ezúttal a kortárs világirodalom egyik legtöbbet ajnározott és sokak számára nagyjelentőségűnek minősített japán szerző, Murakami Haruki műve, a Kafka a tengerparton című regénye kapcsán beszélget. A 180 fok – A kultúra ellenpontjai című podcast két mostani műsorvezetője a következő kérdésekre kereste a választ. Milyen helyet foglal el Murakami a világirodalom palettáján? Mennyire osztja meg a figyelmet a Kafka a tengerparton című regényének szerkezete azzal, hogy két, egymással nem összefüggő történetről lehet benne olvasni? Milyen szerepet játszik a kisfiú sztorijában az ödipuszi-szál? Bekövetkezik-e végül Tamura és Nakata, a kisfiú és az öregember találkozása? Vajon miért választotta az író ezt a „duplaregény” megoldást? Milyen hatással volt Murakami munkásságára, hogy élete jelentős részét Amerikában élte le? Mekkora ismertsége van a japán írónak nálunk, Magyarországon? A különleges regény Murakami korábbi műveinek jegyeit is magán viseli, így ebben is ugyanúgy fellelhető, visszatérő téma az elidegenedés, a magány, a vágyódás, a szerelem témája. A közel hatszáz oldalas, rendkívül elgondolkodtató könyvet mindenkinek ajánljuk, aki kedveli a többrétegű drámai erejű regényeket. 

Géczy Dávid & Schmidt András "Korben Dallas"

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Pöltl Oxi Zoltán és Turai Zsolt az adásban a festőlegenda élete első harmadáról írt önéletrajzi kötetéről, a Salvador Dalí titkos élete címűről beszél. A műsorvezetők a könyv mentén boncolgatják a katalán zseni titkát, egészen pontosan azt, hogy hogyan alakult már gyerekkorától az élete egészen a harmincas éveinek végéig. A beszélgetés fő vezérfonala mégiscsak az lett, hogy a két podcaster felemlegette a még gyermek Salvador nemegyszer szadista megnyilvánulásait, illetve későbbi szexuális kilengéseit is. A kötet azon fejezetei, lapjai is említésre kerülnek, ahol a művészlegenda alkotásaival elkezd kibontakozni, de gyerekkori kiállításai és fiatalkori művészeti megnyilvánulásai mellett mindig ott vannak bizarr és megbotránkoztatásra még ma is alkalmas tettei. Az olvasónaplószerű párbeszédből az is kiderül, hogy a fiatal Dalí miként viselkedett a számára talán túlzottan is kötött különféle iskolákban. Az adásban arról is szó esik, hogy Dalí hogyan élte meg alkotói pályafutása első, rendkívül nagy intenzitású szakaszát, melynek egyes éveit az Egyesült Államokban töltötte, ahol Európához hasonlóan nagyon híres és népszerű lett. A műsorban több idézet is elhangzik a festőtől vagy kortársaitól. George Orwell az első kiadást elolvasva és így megismerve Dalít azt írta kritikájában: „Dalí jó rajzoló és undorító emberi lény.” Az alkotó szélsőséges életstílusa és nemkülönben furcsa vizuális képi világa mondhatni Picasso-ig emelte fel, így könyvét mindenképpen fontosnak és főleg hitelesnek kell tekinteni. Izmusokat meghatározó egyéniségéről így fogalmaztak egy helyen: „Egyszerre nyitott és tetőzött be egy korszakot.” A számára leginkább vezetett ilyen mozgalom a szürrealizmus volt, mellyel kapcsolatban – és ez lett az adás majdnem zárszava is – „A szürrealizmus és a tudomány együttes erővel képes lehet az irracionális meghódítására.” 

Géczy Dávid & Schmidt András "Korben Dallas"

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Géczy Dávid & Szajky-Vörös Adél

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Géczy Dávid & Kontler Dani

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Öt nemzedék történetét meséli el Gurubi Ágnes író első könyvében, a Szív utca című családregényben. A kétszáz oldalas mű a legutóbbi Margó-fesztiválon díjat is kapott, de elsősorban nem ezért, hanem a benne lévő veretes tartalom miatt választottuk Paál Anikó nyugdíjas irodalomtanárral közösen ezt kötetet. A műről való kibeszélés már nem volt ennyire könnyű, hiszen az író velünk együtt arra kereste a választ regényében, hogy milyen szinten, mértékben valósul meg újra és újra a leszármazottak életében a végzet, és hogy ez mennyire nyomasztja és befolyásolja az ükanya gyermeke gyermekének gyermekeit és unokáit. 

A jelenkorban játszódó történetet a 40-es évei elején járó Anna narrációjában ismerjük meg, aki egészen a 19. századtól indítja családja históriáját. Egész ponton a család nőtagjainak történetét, mivel a férfiak csak egyfajta árnyékai a família nőtagjainak, s hol baleset, hol alkoholizmus, de szinte minden esetben valamilyen súlyos baljóslatú, és bánattal sűrűn átitatott végzet penderíti ki a férfiakat Anna családregényéből. Beszélgetésünk során megpróbáltuk kideríteni, hogy mennyiben feminista könyv a Szív utca, valamint arra is választ kerestünk, hogy valóban nagyszüleink, szüleink sorsát vagyunk-e kénytelenek újra megélni saját életünkben?  

Könyvkultúra Magazin: https://konyvkultura.kello.hu/ 

e-mail: 180fokpodcast@gmail.com

Géczy Dávid & Kontler Dani

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

180 fok – A kultúra ellenpontjai nevű új podcastünk első adásában Ungváry Krisztián Kiugrás a történelemből – Horthy Miklós a világpolitika színpadán című kötetéről beszélget Pöltl Oxi Zoltán újságíró és Turai Zsolt könyvgyűjtő, olvasó. A műsorban többek között szó esik a kötet írójának bevallott céljairól, illetve a könyv műfajáról, egész pontosan arról, hogy az abban foglaltak milyen mértékben tarthatók a dokumentum, illetve a fikció műfajába. 

A két műsorvezető a könyvben található történetről próbálja megállapítani, hogy az mennyire befogadható az átlagos képességekkel bírók számára, hiszen Ungváry a tőle megszokott akkurátussággal tűzdelte meg rengeteg adattal írásművét. Az 1944. október 15-ei nap, mely, mint „Horthy Miklós kiugrási kísérlete a háborúból” híresült el, számos nézőpontból kerül terítékre az olvasó előtt. De az író ennél jóval tovább megy, hiszen nemcsak ennek a napnak, de az előző napok, sőt előző időszakok arra vonatkozó történéseit, szereplőit is bemutatja, valamint kísérletet tesz arra is, hogy megsaccolja, hogy milyen következményei lehettek volna annak, ha mégis sikerrel jár a kormányzó titkos terve. 

Horthy ugyan mindkét oldal irányába megpróbálta az általa legjobbnak tartott taktikát folytatni, de így utólag már mi tudjuk, hogy sem a szovjetek, sem a németek felé nem tudta érvényesíteni akaratát, elképzeléseit, a kiugrás csak kísérlet maradt, illetve elbukott. A majd 80 évvel ezelőtti történésekről persze már számos tudományos és tudománytalan elemzés született, Ungváry amúgy rendkívül érdekfeszítő és tartalmában és illusztráltságában is vaskos könyve esetében most is egy olyan változattal van dolgunk, melyet bizonyára sokan fognak kritizálni és sokan fognak kedvelni, hiszen Horthy alakja, történelmi szerepe a mai napig éles viták tárgya.  

Könyvkultúra Magazin: https://konyvkultura.kello.hu/ 

e-mail: 180fokpodcast@gmail.com

Géczy Dávid & Schmidt András "Korben Dallas"

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Géczy Dávid & Schmidt András "Korben Dallas"

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Géczy Dávid & Pöltl "Oxi" Zoltán

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Géczy Dávid & Pöltl "Oxi" Zoltán

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Géczy Dávid & Szajki-Vörös Adél

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Géczy Dávid & Pöltl "Oxi" Zoltán

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Géczy Dávid & Pöltl "Oxi" Zoltán

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Géczy Dávid & Pöltl "Oxi" Zoltán

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Géczy Dávid & Schmidt András "Korben Dallas"

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Géczy Dávid & Schmidt András "Korben Dallas"

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Géczy Dávid & Schmidt András "Korben Dallas"

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Géczy Dávid & Pöltl "Oxi" Zoltán

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Géczy Dávid & Pöltl "Oxi" Zoltán

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Géczy Dávid & Marjai Judit & Spaczér Judit

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Géczy Dávid & Schmidt András "Korben Dallas"

Géczy Dávid & Schmidt András "Korben Dallas"

Géczy Dávid & Pöltl "Oxi" Zoltán

Diana hercegnő születése 60. évfordulójára készült el a Spencer című film. A Kristen Stewart által megformált címszereplő mondhatni tökéletesre sikeredett. Ennél többet is kínál a film, mégpedig annak a brit arisztokrata, sőt királyi család körében mai napig élő, percről-perce szigorúan betartandó hagyományrend bemutatását, melybe végül is bele lehet őrülni, ha az ember nem ezüstkanállal a szájában született. Diana Spencer márpedig úgy jött a világra, de családjuk legprogresszívebb, a 20. századi nagyvilággal való, kifejezetten nyílt, közvetlen kapcsolatkeresésével mégis kilógott a nemesi vérvonalból. A 2020 Filmodüsszeia két állandó műsorvezetője, Géczy Dávid filmrendező és Pöltl Oxi Zoltán újságíró a szokásjog díszpallosaitól ékesített brit királyi palota zegzugos folyosóira kalauzolja el ezúttal a hallgatókat, hogy jól kibeszélje, hogy Diana hercegnőnek milyen élete volt a zord falak között. Az elemzés része, hogy kiderüljön: a csinos méltóság miért volt bulémiás, miért járt le ugyanakkor a palota konyhájába éjjelente falatozni, miért lett belé szerelmes a kedvenc szobalánya, miért vágyott jobban a hamburgerre, mint a puccos királyi kosztra, miért rohant a fácánvadász fegyveresek közé, hogy fiait kimentse a tradicionális öldöklésből és hogy miért nem került fel a portréja a 10 fontos brit bankjegyre.

Géczy Dávid & Pöltl "Oxi" Zoltán  

Amellett, hogy az ilyen hosszú és hangzatos című filmeknek nem feltétlenül van a címmel azonos értékű tartalom, az azért mégis csak jópofa ötletnek tűnt, hogy Nicholas Cage-et saját maga megformálására kérjék fel. Ez az a mozi, melynek alapötlete persze már régebb óta használatos Hollywoodban. Ugyanakkor Steven Segallal vagy Bruce Willis-szel ellentétben Cage gyakorlatilag kultuszt teremtett a korábban szánalmasnak tartott B-mozikban való szerepléssel. Ebben a filmben pedig továbbvíve ezt a szakmai vonalat, egy dúsgazdag drogbáró rokona hívja meg a neves színészt, hogy egy egzotikus szigeten eltöltött idő alatt átnézzék a színészért rajongó gengszter által írt forgatókönyvet, meg hát, hogy egyáltalán egy levegőt lehessen szívni a nagy Nicholas Cage-dzsel. Az alapvetően akció-vígjátéknak szánt produkcióban több Cage-film jelenetet is megidéződik, illetve diszkrét utalások történnek azokra, ugyanakkor egy-két jelenetet leszámítva a film nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Francis Ford Coppola kedvenc unokaöccse saját magáról kiállított filmes bizonyítványa sokminden ellenére sem tartalmaz ötösöket, de még csak négyeseket sem. Persze a NC-kultuszon ez semmit sem ront, sőt, azok, akik a 2020 Filmodüsszeia két állandó műsorvezetőjéhez hasonlóan eddig is rajongtak az amerikai színészért, ezután sem hagyják majd cserben, ha jegyet kell váltani legfrissebb alkotására, legyen az akciómozi, vígjáték vagy dráma.

Könyvkultúra Magazin: https://konyvkultura.kello.hu/

Géczy Dávid & Schmidt András (Korben Dallas)

Vadak, gombák, vér és hamu, Dafoe és Björk, Viking őrület és vizuális narkó. Van remény, Robert Eggers a neved.

Géczy Dávid & Schmidt András (Korben Dallas)

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Géczy Dávid & Schmidt Andárs (Korben Dallas) 

Mai podcastunkban Kenneth Branagh Belfast című Oscar díjas filmjéről beszéltünk. Remek színészi alakítások, nagyszerű filmes ötletek a mesterkéltség és a közhelyesség határán táncolva. Hallagassátok meg az adásunkat és döntsétek el, merre billen az Oscar nyelve.

Géczy Dávid & Schmidt András (Korben Dallas)  

1995-ben 4 napos ismeretség után frigyre lépett a szőke Playboy modell és a botrányhős dobos, azaz Pamela Anderson és Tommy Lee. Akkor azt hitte mindenki ez a szenzáció. De ami utána következett arra senki sem volt felkészülve. A betárcsázós internet elkezdi diadalútját, hála egy ki nem fizetett balfék ex pornós asztalosnak(?) és egy suttyó rockzenésznek. A valóság rácáfolt minden ócska forgatókönyv íróra! Kiváló színészi alakítások, korhű lenyomat. Nézd meg a Pam&Tommy minisorozatot és hallgasd meg, nekünk mi jutott az eszünkbe róla!

Géczy Dávid & Schmidt András (Korben Dallas)

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Géczy Dávid & Pöltl "Oxi" Zoltán

Számos sármos szerepben láttuk már a született szívtiprót, Ben Affleck-et, de a Deep Water minden határon túlmegy. Ezúttal ugyanis egy elsőre pipogya frátert alakít, aki valamilyen rejtélyes oknál fogva kénytelen eltűrni, hogy botrányosan szép felesége rendszeresen megcsalja. Az amúgy dúsgazdag férj, aki tulajdonképpen mindent megad fiatal nejének a film első részében – úgy tűnik – eltűri a minden férjek rémálmát: a fehérmájú feleség váltott szeretőkön való szűnni nem akaró vágtáját. Csak, hogy a szeretők kezdenek elhalálozni és persze egyiket sem ágyban, párnák közt érte a végzet. A gyanú a férjre terelődik, de bizonyíték nincs, a csúf véget ért szeretők hulláinak száma pedig egyre csak nő. A 2020 Filmodüsszeia két állandó műsorvezetője, Géczy Dávid filmrendező és Pöltl Oxi Zoltán újságíró nem igazán érti a film szinopsis-szerű puritanizmusát, pedig Adrien Lyne rendező korábban olyan moziklasszikusokat alkotott, mint a Flashdance, a 9 és fél hét, a Jákób lajtorjája, a Lolita vagy a Tisztességtelen ajánlat. De hallgatónk talán már megszokhatták, hogy a két filmmániás szövegláda addig bogozza a szálakat, amíg azok végül egy szárítókötél vonalat ki nem adnak, s így ezúttal is kiderül, hogy miről is szól és miért szól arról a Deep Water.

Géczy Dávid & Szajki-Vörös Adél

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Géczy Dávid & Szajki-Vörös Adél

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Géczy Dávid & Pöltl "Oxi" Zoltán

Amikor a 2020 Filmodüsszeia két állandó műsorvezetője arról értesült, hogy Bruce Willis-t betegsége okán bántják és megalázzák, azonnal a segítésére sietett azzal, hogy egy egész adást szentelt a mára klasszikussá vált akciófilm sztárnak. Gézczy Dávid filmrendező és Pöltl Oxi Zoltán újságíró ebben a műsorban a Die Hard széria első része kivesézése apropóján állít emléket annak a Bruce Willisnek, aki markáns karakterével már a 80-as évek óta meghatározó része az amerikai filmművészetnek. Az adásban szóba kerülnek a DH stílusteremtő mozzanatai, a javarészt egy szál mocskos atlétatrikóban, borostásan, másnaposan, cigarettával a szája sarkában harcoló John McLane hadnagy. A Beretta fegyvergyár egyik leghűségesebb felhasználója a Die Hard-ban, és további akciófilmjeiben is stílust, fazont teremtett, a zátonyra futott házasságától a húzós alkoholizmussal küzdő kemény fickó fazon tulajdonképpen minden korszakban, műfajban és szituációban feltalálta magát, és Indiana Jones-hoz hasonlóan „agyonüthetetlenné” vált. A két műsorvezető sorra idézi fel Willis olyan filmjeit, mint a Hudson Hawk, a Hatodik érzék, az Ötödik elem, Az éj színe, Az utolsó cserkész, az Árral szemben, a Ponyvaregény, a 12 majom, az Armageddon, a RED, a Bajnokok reggelije vagy Sin City című mozik. Az adás zanzája tulajdonképpen egyszerű: Willis élt, Willis él, Willis élni fog.

Géczy Dávid & Schmidt András (Korben Dallas)

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Nem egyszerű a világ legveszélyesebb szegletében öt lányt felnevelni, ott, ahol fegyveres bandák határozzák meg a mindennapokat. Richard Williams mégis ezt teszi, ráadásul nem is akárhogyan, Venus és Serena nála kiemelt projektnek számítanak, mivel nagyon tehetségesek a teniszben. A megszállottan igyekvő apa saját módszerek, elgondolások alapján oktatja a sportra lányait. Viselkedése sem éppen kifogástalan, mondhatni, bumburnyák, főleg, ha pénzéhes fehér menedzserekről van szó. A két tinédzserkorú lánynak ugyanakkor már csak profi edzőt kellene szerezni, hogy bejuthassanak a sportág legjobbjai közé. A 90-es évek elején járunk, Los Angeles Compton negyedében, a feketék városi dzsungelében, egy gettólázadás feszültségétől felhevülve, ahol a biztonsági őr apa és a takarítónő anya minden napja kőkemény küzdelem. A Richard király főhősét megformáló Will Smith Oscar-díjat kapott alakításáért. A 2020 Filmodüsszeia két állandó műsorvezetője az amerikai sportfilmek legszebb hagyományait folytató alkotás elemzése mellett arra is kitér a beszélgetésben, hogy mi szükség volt a világ legnézettebb gálashowján Will Smithnek csattanós választ adni a szemtelen Chris Rocknak. A film külön érdekessége, hogy abban a BLM-et is akár megerősítve láthatjuk, hogy 30 éve miként kaptak rá a csúcsmárkákat forgalmazó nagyvállalatok az afro-amerikai sportolók kiemelt támogatására, mint elsőszámú üzleti befektetésre. Venus és Serena Willams pályafutásának első szakasza bemutatása rendkívüli produkció lett, nemcsak filmélmény, hanem iránymutató történet arról, hogy a legnehezebb körülmények között is, akár úgy is, hogy minden ellentmond az álmainknak, érdemes megküzdeni a célért, hogy kivívjuk a világ elismerését, szeretteink biztonságot nyújtó ölelését.

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Jó az nekünk, ha sok horrort nézünk? És jó az, hogy ha minőségét tekintve nem egészen patent horrorokat nézünk? Egyáltalán, miért néz horrorfilmet az, aki irtózik a véres jelenetektől? Ilyen és ehhez hasonló obligát kérdésekről beszélget Géczy Dávid filmrendező és Pöltl Oxi Zoltán újságíró a Texasi láncfűrészes mészárlás legújabb része kapcsán. A 2020 Filmodüsszeia két állandó műsorvezetője rögtön két pártra szakad a film, a saga és a műfaj megítélése kapcsán. Az egyik fél állítja, hogy nem volt elájulva a TCM legújabb változatától, holott a sorozat első részei még egész komoly minőséget mutattak. A másik fél amellett kardoskodott, hogy a belezős, avagy slasher horroroknak, bár szubkultúra, mégis figyelemreméltó rajongótábora van, de igaz, ami igaz, a műfaj számos már-már szánalmasan rossz produkciót is kitermelt magából. A Texasi láncfűrészes mészárlás legújabb része visszatér a kezdetekhez, melyből kiderül, hogy Bőrpofa hogyan vált tébolyult, szadista gyilkossá. A történet ugyanakkor mégiscsak a jelenben játszódik, így aztán akad némi idővonalbeli logikai bukfenc. Ami viszont valóban hibátlan – és ez a TCM-filmek elsőszámú védjegye – az a gyilkolászások tökéletes kivitelezése, már, ami a látványt, a szétfröcsögő vért, a szerte-szét röpködő csontszilánkokat és a kiomló emberi belsőségeket illeti. A filmet tényleg csak az nézze, aki bírja a már-már öncélúan pornografikus, kecsapos tunkolást.

Jean-Pierre Jeunet-t már a Delicatessen, az Elveszett gyerekek városa, az Alien 4. az Amélie csodálatos élete és a Hosszú jegyesség című alkotásai óta nagyon kedveljük. Valahogy így indul a diskurzus a 2020 Filmodüsszeia legújabb podcast adásában, melyben a JPJ Big Bug című legújabb sci-fi komédiáját vesézi ki a két állandó műsorvezető: Géczy Dávid filmrendező és Pöltl Oxi Zoltán újságíró. A Big Bug 2045-ben játszódik egy lakóparki házban, ahol az épület minden porcikáját okoseszközök, droidok és robotok irányítják, segítik működését. Ebben a jövőben, mely nem utópia, hanem disztópia, ugyancsak nem tesz jót az élet menetének, ha homokszem kerül a gépezet fogaskerekei közé, márpedig kerül. Alice-hoz váratlanul betoppan ex-férje és annak kikapós párja, hogy üdülésük előtt még elrendezzék a múltat, de egy technikai malőrnek köszönhetően az automatizált ház ajtajai lezárulnak, s a bent rekedt emberek a két középkorú pár mellett azok kamasz gyerekei és az okvetlenkedő szomszédasszony megkezdik a küzdelmet a high-tech kulipintyóból való szabadulásért. Jeunet parádés módon kritizálja az okoseszközök rabságában vergődő ember „modern” látás- és életmódját, s amolyan Moliére-i dramaturgiával szerkesztve tartja mindvégig rendkívül magas hőfokon a történetet. A szabadulásáért egyre elkeseredettebben küzdő embercsoport végül rájön, hogy csak akkor juthat ki a házból és ebből az örvénylő kalamajkából, hogy ha a központi főgonosz robot klónvezér Yonyx-ot sikerül legyőznie.

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

Egy kézen meg lehetne számolni, hogy hány olyan meghatározó, klasszikus, mai napig idézett, emlegetett, újranézett filmalkotás van, mint Francis Ford Coppola Keresztapa trilógiája. A 2020 Filmodüsszeia két állandó műsorvezetője ezúttal arra vállalkozott, hogy a maga szerény eszközeivel az első rész kielemzésével felmutatja a mestermű legjobban csillogó részeit. Géczy Dávid filmrendező és Pöltl Oxi Zoltán újságíró a podcast során rámutat, hogy a Corleone család többgenerációs történetén keresztül egy különleges irányból érkező kultusz teremtődött meg a Keresztapával, mellyel a maffia-filmek nulla mérföldkövét alkották meg Coppoláék. A két podcaster sorra veszi a produkció minden, mára már emblematikussá vált jelenetét, kezdve a „Majd egyszer mi is kérni fogunk tőled valamit cserébe” – mondattól, a levágott lófejes jeleneten, Luca Brasi, Sony Corleone megölésén, a Don Vito elleni merényleten át, egészen a bosszú kiteljesedéséig, sőt, Michael Corleone hatalma megszilárdításáig. Szóba kerül az is, hogy vajon miért, mitől vált a nézők számára rendkívül rokonszenvessé egy olyan família, melynek tagjai profi és kíméletlen gyilkosok, csalók, rendszeres törvényszegők. Ahogy az is terítékre kerül, hogy Coppola milyen művészi, dramaturgiai, színészválasztási fogásokkal vágott neki élete legnagyobb feladatának, de nem marad ki Nino Rota a film megjelenésével egyidőben már klasszikussá vált filmzenéje sem.

A viktoriánus Angliában játszódik A professzor és az őrült című film, melyben Sean Penn és Mel Gibson játszák a főszerepeket. Ez azért szerencsés csillagállás, mert a két sztár eddig még nem dolgozott együtt filmben. A történet középpontjában James Murray, az első oxfordi szótár megalkotója és Chester Minor egy paranoid katonai felcser barátsága áll. Murray hirdetést ad fel, hogy az angolszász területen élők közül bárki küldhet be szerkesztőségükbe szócikket. Meglepetésre egy broadmoore-i elmegyógyintézetből érkezik a legtöbb, ráadásul rendkívül alaposan kidolgozott tétel. A feladó Minor, aki vélt/valós üldözőjét, egy ötgyerekes családapát lőtt le, de a bíróság elméje betegségére hivatkozva záratta Broadmoore-ba. A 2020 Filmodüsszeia két állandó műsorvezetője: Géczy Dávid filmrendező és Pöltl Oxi Zoltán újságíró arra keresi elemzésében a választ, hogy milyen mértékben sodorja mélységekbe és magasságokba a Minort a lelkifurdalás, illetve Minor számára lehet-e kitörési lehetőség, akár a Murray professzorral való barátság, akár a megözvegyült asszonnyal való szerelem mentén. A rendkívül szentimentális film emellett a kereszténység egyik fő témáját, a megbocsátást járja körbe, a vezeklés, a bűn és bűnhődés brutális útján át.

Weboldal:2020 Filmodüsszeia Facebook:2020 Filmodüsszeia Instagram:2020 Filmodüsszeia YouTube:2020 Filmodüsszeia E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com Könyvkultúra Magazin

A 2020 Filmodüsszeia mostani adásában George Clooney-t, mint rendezőt ismerhetjük meg, aki ezúttal a white trash, azaz a viszonylagos szegénységben élő fehér amerikaiak életére enged rápillantást. A film JR Moehringer azonos című regénye alapján készült. A történet középpontjában JR áll, aki már gyerekként elhatározza, hogy híres író lesz, bár erre származása, családjuk szegény sora nemigen predesztinálja. Az elszánt fiút még az sem tántorítja el céljától, hogy szülei elválnak, apja, a híres rádiós speaker valójában megtagadja tőle a szeretetet, így JR-nek meg kell találnia azt a személyt, aki segíti őt. Ez pedig nem más lesz, mint a család fő bevételét jelentő kocsma intellektuális csaposa, Charlie, a nagybácsi. A vagány férfit a zseniális Ben Affleck alakítja, s akinek mentorálásával a fiú végül rátalál önmagára. Így már bejut a Yale egyetemre, hogy először újságíróként próbálja ki magát, majd legvégül otthagyja a több generációnak otthont adó long island-i családi házat és megvalósítsa régi álmát, íróvá váljon. A történet legfontosabb elemeiről szívet melengetően értekezik Géczy Dávid filmrendező és Pöltl Oxi Zoltán újságíró, márcsak azért is, mert – mint megállapítják – ez az a mozi, ami ugyan az átlagos amerikai élet alatt lévő, de végre a tiszta, becsületes, naív, kedves és igazságkereső életről szól. 

Weboldal:2020 Filmodüsszeia
Facebook:2020 Filmodüsszeia
Instagram:2020 Filmodüsszeia
YouTube:2020 Filmodüsszeia
E-mail:2020filmodusszeia@gmail.com
Könyvkultúra Magazin

Fellini és a többi olasz nagymester útján halad Paolo Sorrentino, akinek új mozija, az Isten keze ugyancsak a klasszikusokat idézi. Az alkotó filmes memoárjában rendezői pályafutását megelőző, nápolyi családja életéről ad számot, a 80-as évek olasz fociromantikájától is övezve. A film nem a szokásos sorrentino-s nagy bombaszt, hanem inkább egy kissé melankólikus és nagyon érzelmes dráma, ahol a fiatal, szinte még gyerek Fabietto narrációjában ismerhetjük meg már-már közhelyesen zajos életet élő családját. A 2020 Filmodüsszeia két állandó műsorvezetője, Géczy Dávid fillmrendező és Pöltl Oxi Zoltán újságíró, akik nem mellesleg hatalmas Sorrentino-fanok, annak járnak utána ebben az adásban, hogy milyen helyet foglal el az elmúlt időszak legnagyobb olasz filmművésze pályafutásában az Isten keze. Egyszerre könnyű a feladat és nehéz is, hiszen Sorrentino ezúttal nem provokál, nem akar botrányt, csupán elmeséli, hogy milyen kedélyes és szenvedélyes közegből érkezett, ahol a jókedv, a szerelem, a tengerparti kalandok és a fociőrület a mindennapok nagyhőfokon lángoló részei. A film hangsúlyos része a két szülő elvesztése traumájának feldolgozása és a filmrendezői pálya mondhatni misztikus kiválasztása is. Ne feledkezzünk meg a produkció címadójáról, Diego Maradona-ról sem, aki ugyancsak fontos szerepet kap a filmben, az önkívületben lévő nápolyi focidrukkerekkel együtt nézhetjük meg az évszázad gólját, miszerint: a futball legenda kezéről hálóba bepattanó labda a bíró figyelmetlensége miatt végül gólt és győzelmet jelent Olaszországnak. A csoda a szemünk láttára történik meg, ahogy Sorrentino filmjeiben már megszokhattuk.

Weboldal: 2020 Filmodüsszeia
Facebook: 2020 Filmodüsszeia
Instagram: 2020 Filmodüsszeia
YouTube: 2020 Filmodüsszeia
E-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Könyvkultúra Magazin

Weboldal: 2020 Filmodüsszeia
Facebook: 2020 Filmodüsszeia
Instagram: 2020 Filmodüsszeia
YouTube: 2020 Filmodüsszeia
E-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Könyvkultúra Magazin

Weboldal: 2020 Filmodüsszeia
Facebook: 2020 Filmodüsszeia
Instagram: 2020 Filmodüsszeia
YouTube: 2020 Filmodüsszeia
E-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Könyvkultúra Magazin

Weboldal: 2020 Filmodüsszeia
Facebook: 2020 Filmodüsszeia
Instagram: 2020 Filmodüsszeia
YouTube: 2020 Filmodüsszeia
E-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Könyvkultúra Magazin

Weboldal: 2020 Filmodüsszeia
Facebook: 2020 Filmodüsszeia
Instagram: 2020 Filmodüsszeia
YouTube: 2020 Filmodüsszeia
E-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Könyvkultúra Magazin

Weboldal: 2020 Filmodüsszeia
Facebook: 2020 Filmodüsszeia
Instagram: 2020 Filmodüsszeia
YouTube: 2020 Filmodüsszeia
E-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Könyvkultúra Magazin

Weboldal: 2020 Filmodüsszeia
Facebook: 2020 Filmodüsszeia
Instagram: 2020 Filmodüsszeia
YouTube: 2020 Filmodüsszeia
E-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Könyvkultúra Magazin

Weboldal: 2020 Filmodüsszeia
Facebook: 2020 Filmodüsszeia
Instagram: 2020 Filmodüsszeia
YouTube: 2020 Filmodüsszeia
E-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Könyvkultúra Magazin

Weboldal: 2020 Filmodüsszeia
Facebook: 2020 Filmodüsszeia
Instagram: 2020 Filmodüsszeia
YouTube: 2020 Filmodüsszeia
E-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Könyvkultúra Magazin

Weboldal: 2020 Filmodüsszeia
Facebook: 2020 Filmodüsszeia
Instagram: 2020 Filmodüsszeia
YouTube: 2020 Filmodüsszeia
E-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Könyvkultúra Magazin

Weboldal: 2020 Filmodüsszeia
Facebook: 2020 Filmodüsszeia
Instagram: 2020 Filmodüsszeia
YouTube: 2020 Filmodüsszeia
E-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Könyvkultúra Magazin

Weboldal: 2020 Filmodüsszeia
Facebook: 2020 Filmodüsszeia
Instagram: 2020 Filmodüsszeia
YouTube: 2020 Filmodüsszeia
E-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Könyvkultúra Magazin

Weboldal: 2020 Filmodüsszeia
Facebook: 2020 Filmodüsszeia
Instagram: 2020 Filmodüsszeia
YouTube: 2020 Filmodüsszeia
E-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Könyvkultúra Magazin

Weboldal: 2020 Filmodüsszeia
Facebook: 2020 Filmodüsszeia
Instagram: 2020 Filmodüsszeia
YouTube: 2020 Filmodüsszeia
E-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Könyvkultúra Magazin

Weboldal: 2020 Filmodüsszeia
Facebook: 2020 Filmodüsszeia
Instagram: 2020 Filmodüsszeia
YouTube: 2020 Filmodüsszeia
E-mail: 2020filmodusszeia@gmail.com
Könyvkultúra Magazin