Podcastok - 24.hu

Ezekről a témákról beszélgetett Kereszty Éva orvossal, Filó Mihály jogásszal és Kovács József orvos-bioetikussal Bánszegi Rebeka.

A New York Times vezető filmkritikusa nem ír több filmkritikát, szerinte már elvesztette jelentőségét. A Star Wars, a Marvel és a többi filmes univerzum korában tényleg megszűnt az értelmes vita? A streaming miatt elvész a moziélmény? A Netflix algoritmus miatt nincs szükség már a kritikára? A 24.hu filmkritikusai vitatják meg a témát.

A halálból egyszer már visszatért, a dolgokhoz való közét aztán újra megkereső író gondolatainak folytatásával zárjuk a Nincs rá szó podcast első évadát.

Kanjo Nada a Budapest Hospice Ház pszichológusa. Hudák Delila ugyanott ápoló. Mindketten rengeteget vannak a betegekkel. Tóth Szabolcs, zeneszerző, szitárművész, a Belga és a Carbonfools zenekarok egykori alapító tagja pedig magát ösztönös kísérőnek tartja, aki már számos családtagja mellett csinálta végig segítőként az utolsó heteket. Kinek mi az indíttatása, hogy ezt a társadalmilag meg-, de anyagilag alábecsült hiányszakmát választotta?

A saját bevallása szerint egyszer már meghalt író iróniával varázstalanítja és súlyos mondatokkal teszi tapinthatóvá a halált podcastunkban.

Mit tehet egy szülő, ha a gyereke üvölt a fejfájástól, és azt kiabálja neki, hogy „anya, téged utállak a legjobban”? És milyen közhelyek miatt lehetetlen másokkal beszélni a gyermekhalálról?

Muszbek Katalin, a hazai hospice alapítója orvosok és hozzátartozók szerepeiről az élet végén.

Till Attila családjában generációk óta kísért a rák, emiatt elhagyta káros szenvedélyeit, hogy minél később találkozzon a halállal, amit az élet legnagyobb történésének tart. De hogy jön a humor a halálhoz?

Eutanáziáról, méltóságteljes pelenkázásról, a búcsúzó hozzátartozók és a haldokló között leosztott szerepekről és a gyász fajtáiról beszélgetünk a hospice ház pszichológusával, Biró Eszterrel.

Kell-e szégyellnie magát egy hozzátartozónak, hogy ha felszabadultságot érez szerette halálakor? Lehet-e vitatkozni egy végakarattal? Sokat látott hospice pszichológussal, Biró Eszterrel folytatjuk a Nincs rá szó podcastot. Az epizódban közreműködik Kovács Patrícia színművész.

Puzsér Róbert tőle szokatlan szordínós hangnemben beszél a környezetében látott halálokról, betegségekről, önvádról és félelmekről. Saját bevallása szerint elméletben jól modellezi a haldoklás és halál körüli dolgokat, de a gyakorlatban csődöt mond.

Hogyan tehető előre nyugodtabbá az élet utolsó időszaka? Hogyan oldható a halál tabuja? Csikós Dóra és fia, Merklik András több szerette halálát és búcsúját kellett, hogy végigkísérje – mostanra tudnak egyet s mást erről.

Feledy Péter megható nyíltsággal, melankóliával és humorral mesél meghatározó halálélményeiről, és arról, ahogyan megszakadt az a negyven év, amíg Monspart Sarolta a házastársa volt.

Egy hospice ház főorvosa a mindenáron gyógyításról, a nehéz kommunikációról, a kölcsönös hazudozásról és az eutanázia-turizmusról.

A Radnóti színházat vezető színésznő mesél a családról, ahol nem tabu a halál, és egy humorral átszőtt, pozitívba fordított, bensőséges búcsúról.

A négygyermekes Zsuzsát gyerekkora óta többször is megkísértette a halál, ötvenes éveiben, rákban halt meg. Az ő harcáról és elfogadásáról szól a Nincs rá szó következő epizódja, amelyben egy édesanyját gyászoló férfi is beszél utolsó közös időszakukról.

Mi megy végbe a szülőben, miután meghal a gyereke, és egyben marad-e aztán a család?

A rapper szülei elvesztéséről, a Covid-osztályon megélt félelméről és arról is beszél, hogy ő személy szerint egyáltalán nem akar az életbe belehalni.

Az élet végéről szóló podcastunkban a gyógyíthatatlan gyermekek elkíséréséről, felkészülésről, biztonságban megélt elmenetelről és a család gyászáról beszélünk egy, a területen dolgozó szakorvossal és gyerekápolóval. Az adást kísérő irodalmi részletek Ónodi Eszter hangján szólalnak meg.

Az első adásban Sváby András beszél a haláltudatáról és -élményeiről, szülei elvesztéséről. A búcsúzás fontosságáról, felkavaró és megnyugtató helyekről, valamint a legmeghatározóbb jelenetről az emberi méltóság kapcsán, amit valaha látott.

Új podcastsorozat december 17-étől a 24.hu-n orvosokkal, hospice szakemberekkel és ismert gyászolókkal elengedésről, búcsúról, gyászról: a halálról.

Az Ötkarikás szemek mai, utolsó kibeszélőjében rengeteg adat hangzott el az éremtáblázat és számos egyéb statisztika okán. Szó esett a programba bekerülő s onnan kihulló sportágakról, különös tekintettel a nézhetőségi igényekhez folyamatosan idomuló öttusára, melynek versenyét Párizsban mindössze másfél óra alatt lezavarják majd. Zárásként hangolódtunk a két hét múlva induló paralimpiára, meg kicsit a három év múlva nyitó következő olimpiára is. Dajka Balázst és Kálnoki Kis Attilát Nagy József kérdezte.

Az Ötkarikás szemek mai kibeszélőjében Bita Dánielt és Kálnoki Kis Attilát Nagy József kérdezte. Annak kapcsán, hogy férfi pólósaink megnyerték bronzmeccsüket, odáig jutottunk, hogy manapság női vízilabdát nézve is tövig rágjuk a körmeinket; majd azon lamentáltunk, mitől van, hogy miközben korábbi olimpiákról cikinek számított ezüsttel hazatérni, immár sportoló, újságíró és néző egyaránt tapsol a sima pontszerző helyeknek is. Zárásként maratonfutottunk, a negyvenkét kilométer egy gyönyörű és egy kevésbé gyönyörű pillanatából növesztettünk bölcsességeket; végül kocogtunk egyet a rendhagyó záróünnepség körül.

Az Ötkarikás szemek mai kibeszélőjében Dajka Balázst és Kele Jánost Nagy József kérdezte. Trambulinunk volt a női kajaknégyes aranya, a pólós csajok bronza, Muszukajev Iszmail ötödik s Marosi Ádám hatodik helye. A visszavonulással és az anyasággal tervező női sportolóink kapcsán felidéztük Kele kolléga bölcsességét, miszerint a foci, pontosabban a sport a világ legfontosabb nem fontos dolga; s arról is szó esett, mit együnk, ha olimpikonok akarunk lenni.

Az Ötkarikás szemek olimpiai kibeszélőjében Kósz Zoltán olimpiai bajnok vízilabdakapussal és Kálnoki Kis Attilával, a 24. hu főmunkatársával Bruckner Gábor beszélgetett arról, hogy férfi pólósainknak miért nem sikerült legyőzniük az elődöntőben a görögöket, hogy Kovács Sarolta harmadik helye dacára az öttusalónak is négy lába van, de gyakran megbotlik, na meg, hogy az utolsó másodpercben miképpen rúgta álcsúcson japán ellenfelét a bronzérmes karatés, Hárspataki Gábor. Sőt elmerengünk azon, hogy van-e ideje fogat mosni az 50 km-t gyalogló atlétának, akinek hajnali fél 6-kor kezdődik a versenye.

Az Ötkarikás szemek olimpiai kibeszélőjében Mizsér Attila olimpiai bajnok öttusázóval és Cseri Péterrel, a 24. hu szerkesztőjével Bruckner Gábor próbálta megfejteni a kajakos Tótka Sándor győzelmének titka mellett azt is, hogy párhuzamba hozható-e Kozák Danuta olimpiai teljesítménye Hosszú Katinkáéval. Szóba került persze Csipes Tamara és Rasovszky Kristóf ezüstje is, viszont nem született tudományos magyarázat arra, hogy a magyarok eddigi 15 érméből miért nyertek 13-at a férfiak.

Az Ötkarikás szemek olimpiai kibeszélőjében Zsiga Gyulával, a kézilabda-szövetség utánpótlás-fejlesztési igazgatójával és Kálnoki Kis Attilával, a 24. hu főmunkatársával beszélgetett Bruckner Gábor a kézis lányok norvégok elleni, várakozás feletti helytállása mellett arról is, hogy a pólómedencében ma nagy játékossá lett a horvátoknak hét gólt lövő Manhercz Krisztián, na meg, hogy a Lőrincz családnak a keddi arany után szerdán ezüst jutott, és alighanem az övék a játékok legromantikusabb története.

Az Ötkarikás szemek mai kibeszélőjét a Lőrincz család aranyával és remélt aranyával kezdtük, szobrot faragtunk a Gyerekét Évtizeden Át Edzésre Hordó Szülő tiszteletére, majd az aranyos kajakos Kopasz Bálintnak, az ezüstös vitorlázó Berecz Zsombornak, valamint a hollandokat legyőzve négybe jutó női pólósainknak tapsoltunk. A finisben szó esett egy nullapontos toronyugró gyakorlatról, és arról is, vajon visszaengedhető-e versenyezni egy twistiesen átesett sportoló. Bita Dánielt és Kele Jánost Nagy József kérdezte.

Az Ötkarikás szemek mai kibeszélőjét a birkózó Lőrincz Tamás döntőbe kerülésével kezdtük, aztán női kéziseink előtt borultunk le, majd férfi pólósaink kapcsán jutottunk arra, hogy végül is (szinte) mindegy, ki jön szembe az elődöntőbe jutásért (a horvátok). Örvendeztünk egy rövidet a kajak-kenusok „bemelegítő” napja fölött, végül azon studíroztunk, hová vezet az, hogy immár transznemű sportolók is indulhatnak az olimpián. Dajka Balázst és Pető Pétert Nagy József kérdezte.

Az Ötkarikás szemek olimpiai kibeszélőjében dr. Lénárt Ágota pszichológussal, a Testnevelési Egyetem tanszékvezetőjével és Bita Dániellel, a 24. hu főszerkesztő-helyettesével beszélget Bruckner Gábor a tokiói vasárnap magyar vonatkozású történéseiről, továbbá arról, hogy miért lépett vissza a versenyektől a világ első számú tornásznője, az amerikai Simone Biles, miért lehetett képes sorozatban három olimpiát nyerni Szilágyi Áron, hogy Milák Kristóf miért élte meg úgy a fürdőgatyája döntő előtti elveszítését, mintha elsodorta volna egy vonat, sőt még arról is, hogy egy igazi krokodil akkor képes a legnagyobbat csapni a farkával, amikor arra a leginkább szükség van.

Az Ötkarikás szemek olimpiai kibeszélőjében megtárgyaljuk, hogy Milák Kristóf Párizsban legyőzheti-e már Caeleb Dresselt, hogy vannak-e a korábbi nagyokhoz hasonlítható figurák a férfi pólóválogatottban, hogy a női kézilabda-válogatott miként juthat még tovább, na meg azt is, hogy mikor sérült meg Novak Djokovics válla. Bruckner Gábor beszélgetett a rádiós legendával, Török Lászlóval és Kálnoki Kis Attilával, a 24.hu sportrovatának főmunkatársával.

Az Ötkarikás szemek olimpiai kibeszélőjében szóba kerül Cseh László bejelentett és Turi György várható búcsúja az uszodától, megfejtjük, hogy Milák Kristóf nyerhet-e 100 pillangón is, és azt is, hogy miért hajíthatott kisebb szikladarabot a tokiói vízbe egy ezüstérmes amerikai sportoló. Bruckner Gábor beszélgetett Molnár Zoltánnal, a Magyar Edzők Társasága elnökével, és Dajka Balázzsal, a 24.hu sportrovatvezető-helyettesével.

Az Ötkarikás szemek olimpiai kibeszélőjében a női kézilabda-válogatott harmadik vereségéről, Cseh László egynapos karrierhosszabbításáról, Hosszú Katinka újabb várakozás alatti úszásáról, sőt még Alekoszról is szó esik, bár inkább ne esett volna... Bruckner Gábor beszélgetett a 245-szörös válogatott kézilabdázóval, Kökény Beatrixszel és Kálnoki Kis Attilával, a 24.hu főmunkatársával.

Az Ötkarikás szemek ötödik olimpiai kibeszélőjében szó esett az aranyérmet szerző Milák Kristóf csalódottságáról, a Hosszú Katinka márványszobrán esett karcolásról, Tóth Krisztián cselgáncsozó bronzkönnyeiről, a férfi kardcsapat különös harmadik helyezéséről, s arról, hogy a női pólósok legyőzték az elvileg világelső amerikaiakat. Az edukációs fél percben választ adtunk arra a tömegeket foglalkoztató kérdésre, hogy finn-e a Finndingi. A műsor végén Bita Dániel, Kele János, valamint az őket kérdező Nagy József arra jutott, hogy ad még egy esélyt a sportfogadásnak, s megteszik éremre a vitorlázó Berecz Zsombort.

Az Ötkarikás szemek negyedik olimpiai kibeszélőjében megállapítottuk, hogy Milák Kristóf úgy gyorsul, mint egy Ferrari, s hogy Kenderesi Tamás is úgy gyorsul, mint egy Ferrari. Beszéltünk arról, hogy Hosszú Katinka 200 vegyesen döntőbe verekedte magát, és igyekeztük értelmezni visszalépését 200 pillangón. Méltattuk a 19 éves Vas Kata Blanka negyedik helyét a hegyikerékpárosok versenyén, szomorkodtunk női kéziseink vereségén, örvendeztünk férfi pólósaink különös és kötelező győzelme felett. Az edukációs fél percben felelevenítettük, Oroszország helyett miért Orosz olimpiai csapat szerepel a játékokon. A főszerkesztő Pető Péter, a sportos Kálnoki Kis Attila, valamint az őket kérdező Nagy József fülbe harapással és fülbemászó dallamokkal zárt.

Az Ötkarikás szemek harmadik olimpiai kibeszélőjében a triatlonista Bicsák Bence bravúros hetedik helyéről, a kardozó és névnapos Márton Anna térdéről s negyedik helyéről, az úszó Milák Kristóf arcáról, Hosszú Katinka továbbjutásáról, valamint női pólósaink döntetlenjéről cseréltünk eszmét, sztorikat; sőt, az immár hagyományos edukációs fél percben felfedtük, mi az a parád s mi az a riposzt. A belpolos Bita Dánielt és a sportos Dajka Balázst Nagy József kérdezte.

Az Ötkarikás szemek második olimpiai kibeszélőjében Siklósi Gergely párbajtőrezüstjéről, Pupp Réka cselgáncsozó ötödik helyéről, az úszó Verrasztó Dávid negyedik és Hosszú Katinka ötödik helyezéséről, Péni István légpuskás pontszerzéséről, valamint két csapatunk, a női kézisek és a férfi pólósok egyaránt szűk vereségéről cseréltünk eszmét, sztorikat, és még némi szúró-vágó szabálymagyarázatba is belebonyolódtunk. A vendég Kálnoki Kis Attilát és a házigazda Nagy Józsefet annyira lenyűgözte a vívás, a szombati és a vasárnapi is, hogy még a dzsúdóban is asszót láttak.

Az Ötkarikás szemek első olimpiai kibeszélőjében Szilágyi Áron varázslatos triplájáról, a taekwondós tini, Salim Omar ötödik helyéről, Hosszú Katinka 400 m vegyes előfutamáról, és még arról is, hogy ki volt a gyorsabb Londonban: Gyurta a medencében, vagy néhai edzője, Széles Sándor a lépcsőkön. Bruckner Gábor a 24.hu munkatársaival, Dajka Balázzsal és Pető Péterrel beszélgetett.

Tokió expressz, avagy a 24.hu olimpiai kibeszélője hol Nagy Józseffel, hol Bruckner Gáborral.

Innen is látom, hogyan teszik tönkre a színházat, a filmet, a képzést, mindazt, ami a szakmámhoz tartozik – mondja Silló Sándor film-, televíziós és színházi rendező, aki hat éve él Izraelben. Jelenleg újságíróként dolgozik, de volt már más munkája is, például a jeruzsálemi zeneakadémián operaénekeseket tanított színészmesterségre. Úgy érzi, a feje magyar maradt, de ha felül a repülőre, egyre kevésbé tudja azt mondani, hogy hazajön. Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának újabb epizódja.

Nagyon örülök annak, hogy a három gyerekem egy ilyen multikulturális környezetben nőhet fel – mondja Lászlóné Dr. Bercsényi Kinga rákkutató, aki 2010 óta él a családjával Londonban. Mint mondja, fő céljuk az „életteremtés”, és ma már legalább annyira otthon érzik magukat Angliában, mint Magyarországon. A hazatelepülésnek az is az egyik akadálya, hogy az visszalépést jelentene Kinga kutatói karrierjében. De Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának újabb epizódjából az is kiderül, mi az a MAKI.

Egyazon napon romlott el a tévénk és a hűtőnk, de nem volt annyi tartalékunk, hogy egyszerre vegyünk helyettük két újat, amit nagyon szégyelltem a két gyerekem előtt – eleveníti fel Kováts Katalin. Ez a pillanat kiemelt jelentőségű volt azon az úton, amely végül oda vezetett, hogy a négy diplomával rendelkező pedagógus faképnél hagyta az addig felépített életét, a családját, és 42 évesen nyitott egy vadonatúj fejezetet Hollandiában. Hogy ez mennyi nehézséggel és szépséggel járt, erről mesél Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának legújabb epizódjában.

Amíg nem volt munkám, a tévét néztem reggeltől estig, hogy figyeljem a hétköznapi olasz embereket – meséli Fekecs Krisztina, aki Modenában él. Már gyerekkorában arról álmodozott, hogy külföldön fog élni, de csak felnőtt fejjel költözött ki Olaszországba. Bár már az érkezésekor is tökéletesen beszélte a nyelvet, időbe telt, amíg magába szívta az olasz kultúrát. Kezdetben meglepte, hogy az olaszok mennyit sírnak, így a beilleszkedésének sikerét talán az jelzi a legjobban, hogy manapság már ő is könnyebben elérzékenyül. Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának újabb epizódja.

Egy merőben más oktatási rendszerbe csöppentem bele, mint amihez idehaza hozzá voltam szokva – mondja Karig Luca, aki jelenleg ugyan Budapesten él, de korábban két nagyvárosban is hosszabb időt töltött: pénzügy és számvitelt, valamint pszichológiát is tanult Münchenben, illetve Londonban. Szakmai szempontok miatt olykor azért visszavágyik Angliába, és az is benne van a pakliban, hogy legalább időszakosan ismét odakint éljen és dolgozzon. Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának legújabb epizódjában elsősorban a hazai és a brit felsőoktatás különbségeiről esik szó.

Ha már kialakítottad magadnak a kereteket, akkor nagyon jó Hollandiában élni, de az elején elég sok nehézséggel kell szembenézni – mondja Balogh Nóra, aki tíz évvel ezelőtt, még egyetemistaként került ki, és a közgazdász diplomája megszerzése után stratégiai elemzőként helyezkedett el Amszterdamban. Nem volt zökkenőmentes a beilleszkedése: főleg az esős időjárást és a kulturális különbségeket szokta meg nehezen. Akkor változott meg a helyzet, amikor megtanult hollandul. Ma már holland férje is van, és most ő tanul magyarul. Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának újabb epizódja.

„Sokszor szenvedek a honvágytól, jönnek-mennek a hullámhegyek és -völgyek” – meséli Blacker Orsolya, aki odahaza szingli anyukaként regisztrált egy közösségi médiás oldalra, amelynek segítségével megtalálta új párját, méghozzá Angliában. Négy éve költözött ki, angol férjével közösen három gyermeket nevelnek. Termeléstervezőként dolgozik egy helyi cégnél. Nem könnyű, mert menet közben kiderült, hogy képzettebb, mint a főnöke, ráadásul hallotta már a kollégáit arról beszélgetni, hogy túl sok kelet-európai él a szigeteken. És még káromkodni is tilos a munkahelyen, pedig néha jólesne. Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának újabb epizódja.

Bálint Erika, a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karán a szerves kémia és technológia tanszék egyetemi adjunktusa, fő témája a zöld kémia, azaz a szerves kémiai reakciók gyorsabbá, hatékonyabbá és kevésbé környezetszennyezővé alakítása. A kutató egy tipikusan férfias szakmában kapja rendre az elismeréseket, közben saját tapasztalataiból tanulva igyekszik segíteni a kutatói pályára lépő lányokat, hogy családalapítás mellett is tudják folytatni a munkájukat.

Mivel is foglalkozik egy információs mindenevő? Hogyan álmodozhatott Kolumbusz Ferdinánd a 16. században az internetről? Valóban annyira veszélyes a cyber világ? Z. Karvalics Lászlóval, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének kutatójával, a Szegedi Tudományegyetem tanárával beszélgettünk az egységes emberi tudásról, Vanuatu lakóiról, pandémiáról, illetve a gyűjtés szépségeiről.

Az első vonalban küzd az emberiségre veszélyt jelentő vírusok ellen a dzsungelben és csúcstechnológiás laboratóriumában: könnyebb a kórokozókat idejekorán megismerni, mint később kapkodni. Kemenesi Gábor virológussal, a Pécsi Egyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársával beszélgettünk. Vajon az emberiség képes lesz levonni a tanulságokat, vagy a természet fogja elintézni a maga módján, amiben viszont köszönet nem lesz?

Nem minden arany, ami fénylik, pedig a nemesfémet pontosan fluoreszcens tulajdonságai miatt érdemes használni a gyógyszeriparban, az orvostudományban, sőt még akár a légköri szén-dioxid megkötésében is lehet haszna. Dr. Csapó Edittel, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai kar, Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének adjunktusával beszélgettünk arról, mi mindenen segíthet az egyébként meglepően költséghatékony kutatás az ember mindennapi élete során.

A világhírű svájci CERN részecskegyorsítóján kapott helyet az ALICE detektor, ami közel 10000 tonnás, nehezebb, mint az Eiffel-torony. Harminchat ország több mint 1200 fizikusa és mérnöke dolgozik a kísérlethez kapcsolódó nemzetközi együttműködésben. Ez a CERN legnagyobb, magyar részvétellel zajló kísérlete, a magyar csapatot vezeti Dr. Barnaföldi Gergely Gábor, ha éppen nem itthon, az Wigner Fizikai Kutatóközpontban dolgozik. Arról kérdeztük, hogyan lesz valakiből részecskefizikus, milyen a CERN-ben dolgozni, és milyen mindennapi haszna van a részecskekutatásnak.

Bár egyre többet tudunk meg az Alzheimer-kór és a demencia kialakulásának okairól és miértjeiről, nem haladunk olyan gyorsan a gyógyítással, mint ahogyan kellene. A gyógyszerszabályozás szigorítása és az alapkutatás-gyógyszerészet közötti kommunikáció nem könnyíti meg a helyzetet, de szükség lenne emberes kutatásokra is, mert az állatkísérletek csak ideig-óráig megfelelők. Dr. Hangya Balázs matematikussal és orvossal beszélgettünk, akinek a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben működik Lendület-kutatócsoportja a témában.

Falmann Tímea másfél évvel ezelőtt költözött Belgiumba, és egy éve szerzett kinti munkát. Régóta fontolgatta, hogy szeretne külföldön élni, és amikor összejött a jelenlegi párjával, aki magyar létére már évek óta Belgiumban élt, végre elég erőt érzett magában, hogy belevágjon a dologba. Kifejezetten kíváncsi volt rá, miként tud majd alkalmazkodni egy teljesen más környezethez. Odahaza úgy látta, hogy nem jó felé mennek a dolgok, és most a saját bőrén érzi, hogy ez valóban így van. Egyszerűen odakint jobb a közhangulat, és még soha senki nem tekintett rá idegenként. De azért a pesti romkocsmák hangulata hiányzik neki. Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának újabb epizódja.

Mivel is foglalkozik egy vulkanológus, és hogyan lehet felmérni egy tűzhányó aktivitását? Akad Európában és a Kárpát-medencében olyan tűzhányó, amely potenciális veszélyt jelent? Hogyan tudják ezt előre jelezni? Dr. Harangi Szabolccsal, az ELTE TTK egyetemi tanárával, a Kőzettan-Geokémiai Tanszék, illetve az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk.

Mádi-Nátor Anett nyelvtanárként kezdte, de később a kibervédelmi NATO-munkacsoport vezetőjének választották, ma pedig a kiberbiztonság területén nemzetközileg is elismert Cyber Services Zrt. vezérigazgató-helyettese. Mindemellett az európai Women4Cyber nonprofit alapítvány elnöke, melynek célja, hogy bátorítsa és támogassa a nők erősebb jelenlétét a kiberbiztonságban. Mennyire nehéz a nőknek érvényesülniük az IT területén, és hogyan is néz ki egy kiberhadgyakorlat? Igaz, hogy a következő világháború már a neten fog kirobbanni – vagy már éppen zajlik? Mádi szerint a problémák 80 százaléka kiszűrhető lenne, ha az emberek értelmeznék, amit olvasnak a neten.

Ma már jól ismert tény, hogy egyes betegségeket állatok, például szúnyogok terjesztenek. Azt hihetnénk, hogy a rovarok csak Magyarországtól távoli területeken jelenthetnek problémát, a veszély azonban meglepően közeli lehet. Dr. Garamszegi László Zsolttal, az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatójával beszélgettünk.

Nagy Imrének 2008-ra lett elege abból, hogy idehaza nem jut ötről a hatra. Bár alapvégzettsége mezőgazdász technikus, az épphogy megszerzett hegesztői szakképesítésével, nulla gyakorlattal és nulla német nyelvtudással került ki Németországba. Tizenkét év alatt számos országban megfordult, most Svájcban lakik a családjával, és Liechtensteinben dolgozik. Miközben Finnország érzelmileg csábítja, a Liechtensteinben viszonylag hamar megszerezhető nyugdíjjogosultság marasztalja. Mára igazi művész lett a szakmájában, amit nagyon szeret, úgy érzi, tökéletesen passzol az introvertált személyiségéhez. Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának újabb epizódja.

Török Eszter pszichológus, epidemiológus egy igazi világjáró. A Kilépőkben elmeséli, miért és merre járt, és hogyan jutott el végül Kanadába. Nyolc hónapja Torontótól nem messze lakik, és azt állítja, itt nem a nulláról, hanem mínusz kettőről kellett kezdenie. Arról is beszél, mit jelent valójában, hogy a kanadai férje „szponzorálja" őt. Türelmetlenül várja, hogy végre dolgozhasson, de egyelőre csak „töltelékdolgokkal" foglalkozhat. Péterfy Gergely podcast-sorozatának újabb epizódja.

Beszélgetés Szénási Sándor újságíróval a rendszerváltásról, az egykori Magyar Rádióról, a szabadságról és arról is, hogyan nem lett Orbán Viktor pincére. No meg Szénási most megjelent Szabadság, elvtársak! című könyvéről.

Kiss Dorottya Éva már négyévesen eldöntötte, hogy a tánc és a színészet lesz az élete. Hogy miért külföldön tanult, annak két fő oka volt. Az egyik személyes – nem jött ki az édesanyjával–, a másik szakmai: kamaszkorában még csak klasszikus és néptáncot lehetett idehaza igazán magas színvonalon tanulni, ő viszont egy sokoldalú táncos szeretett volna lenni. Leginkább az édesapja segítette, hogy Amszterdamban szerezhessen diplomát. Később alapított egy táncszínházat, tanított, valamint pszichológiával és szociológiával is foglalkozott. Aztán elfáradt. Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának legújabb epizódjában elmeséli, hogy miért.

Talán észre sem vesszük, mennyi magyar kutató, mérnök és vállalkozó dolgozik azon, hogy jobbá tegyék jövőnket. A Jövő megmentő sorozatunkban olyan szakértőkkel beszélgetünk, akik munkájuk révén óriási hatást gyakorolhatnak a mi és az elkövetkező generációk életére.

Horvát Luca először bébiszitternek ment ki Amszterdamba, aztán a vendéglátásban próbált boldogulni, végül hangmérnökként találta meg a helyét, miközben saját zenéket készít. Rajong a magyar kultúráért, nagyra tartja a magyarok vagányságát és kreativitását, az itthonról érkező hírek azonban egyre jobban elborzasztják.

Breszka József itthon zenekarokban gitározott, volt autószerelő, strandbüféket nyitott, exportált teherautókat Romániába. Az első Fidesz-kormány idején még boldogult az üzleti életben, ám 2010-ben ez megváltozott, onnantól folyamatosan akadályokba ütközött. 48 éves korára felélte a megtakarításait, ezért úgy döntött, Angliában kezd új életet. Ott is több dolgot kipróbált, de mindig úgy érezte, hogy megbecsülik a munkáját, a korától és a nyelvismeretétől függetlenül minden szinten befogadták.

Bordás-Simon Réka és párja hat éve élnek Hawaiin, két közös gyermeket nevelnek. Kalandos útjaikról már sok mindent elmesélt Péterfy Gergely podcast-sorozatának előző részében. Ezúttal arról számol be, hogyan szabadult meg a korábbi előítéleteitől, mi mindent tanult az elmúlt években, és azt is elárulja, vajon mennyire számítanak piacképesnek az általa elvégzett interkulturális békeépítés, pszichológia, színjátszás és kulturális antropológia szakok. Hiába él a világ másik felén, követi a magyarországi közélet eseményeit, és meg is van a véleménye.

Bordás-Simon Réka és párja egy húszéves Opel Corsával vágtak neki a világnak. Külföldi turnéjuk első két állomása Ausztria és Anglia volt. Sok mindennel foglalkoztak, mígnem 2013-ban egy vasárnapi istentiszteleten találkoztak egy háromgyerekes hawaii házaspárral, akik vakáción voltak Európában. Ők csábították újdonsült magyar barátaikat Hawaiira, mondván, van ott egy kiváló egyetem, amelyre főleg külföldiek járnak. Rékáék sikerrel felvételiztek, majd 2014-ben megkezdték az egyetemi tanulmányaikat Hawaiin. Részben munkából, részben abból éltek, hogy jól tanultak, így magas ösztöndíjat kaptak. Két évvel ezelőtt szereztek diplomát, de addigra már négyfősre bővült a család. Péterfy Gergely – ezúttal kétrészes – Kilépők című podcastjának első része.

Hegedűs Adrien és férje szinte megszakadtak a munkában, miközben speciális nevelésű igényű lányaikat fejlesztésekre hordták, mégis odáig jutottak, hogy már az ételen kellett spórolniuk. Ám meglehet, akkor is elhagyták volna az országot, ha nem lehetetlenülnek el anyagilag, olyan undorral figyelték – és figyelik – a hazai politika vezetés alakulását. Németországban kezdtek új életet, ami cseppet sem volt könnyű, de végül megérte. Péterfy Gergely podcastja.

Úgy tűnik, mintha elfeledkeztek volna a szélsőkről.

Angliában eddig sokkal könnyebben lehetett boldogulni rászorulóként – akár munkanélküliként, akár nagycsaládosként –, mint odahaza – mondja Veres Patrícia, aki szerint a brexit miatt ez a helyzet változni fog, és szigorodnak majd a különböző szociális juttatások feltételei. 2016 szeptembere óta él Londonban, rögtön érettségi után érkezett, részben kalandvágyból, részben azért, hogy megerősítse az angol nyelvtudását. Honvágyat soha nem érzett, csak a családja hiányzik neki. Nem tervezi, hogy bármikor is hazatelepüljön, mert nem érzi elég élhetőnek Magyarországot, amely szerinte mára nagyon drága lett a kereseti viszonyokhoz képest. Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának újabb epizódja.

Vajon miért nem lesz Budapesten kézi-BL Final Four? Mi vár a magyar csapatokra, a Bajnokok Ligája következő szezonjában? Miként találhattak tíz koronavírussal fertőzött játékost Vácon? Ezekre kerestük a választ a Kézivezérlésben.

Érettebbé, felnőttebbé tett, hogy országot váltottam – mondja Cseplész Péter masszázsterapeuta, aki már régóta érzett egyfajta megmagyarázhatatlan vonzódást Anglia iránt. Viszont amióta közöttük él, úgy tapasztalta, hogy az angolok nem könnyen ismerkednek, nehezen és nem szívesen fejezik a másokkal szembeni érzéseiket, nagyon kell figyelni az apró rezdüléseikre. Ma már Angliában is az eredeti szakmájában dolgozik, de az elején – amíg nem épült ki az ottani klientúrája – idősotthonokban volt gondozó. Mivel a kisfia Magyarországon él, havonta egy hetet idehaza tölt, de úgy érzi, az otthona már Angliában van. Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának újabb epizódja.

„Otthon mindig falakba ütközöl, mert senki nem kíváncsi arra, hogy valójában mit tudsz, csak arra, milyen papírjaid vannak" – többek között ezzel magyarázza Szabó Anita, hogy miért él immár 14 éve Angliában. Pedig nagyon megszenvedte az első éveket, nulla nyelvtudással kezdte felszolgálóként egy londoni olasz étteremben. Első évében bevállalt egy takarítói melót is, így csak a szerda délutánja maradt szabad, egyébként reggel öttől hajnali egyig dolgozott a hét minden napján. Sok mindennel foglalkozott 2006 óta, jelenleg a második férjével egy szépségszalont visznek, de közben szociális területen ügyintézőként is dolgozik. Azt mondja, nem vágyik haza. Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának újabb epizódja.

A női kézilabda-válogatott leginkább az olimpiára készül, de előtte még jelenése van az Európa-bajnokságon. Mivel az Eb-vel nem lehet kvalifikálni ezúttal az olimpiára, sokan félvállról veszik, de a mieink szeretnék megmutatni, hogy számolni kell a magyarokkal.

Az Egyesült Államokban látható tüntetések mögött ott lehet a bezártság és az elmúlt évek feszültsége is, de a társadalmi változás már most akkora, hogy valószínűleg nem lehet visszafordítani, mondja Sonnevend Júlia médiakutató New Yorkból. A Határsértők legújabb részében amerikai fociról, tüntetésekről és koronavírusról beszélgettünk, meg arról, hogyan reagál a sajtó a felháborodásra.

„Én szeretem a hazámat, de kezdtem azt érezni, hogy a haza nem szeret minket" – mondja Gyurosovits-Petheő Csilla, aki 2017 nyarán költözött ki két kislányával Angliába, hogy kövesse az akkor már évek óta ott dolgozó férjét. Nagyobbik gyermekük, a most 12 éves Nelli halmozottan sérült, „olyan, mint egy óriáscsecsemő, állandó gondozásra szorul". Az asszony a legnagyobb különbséget talán abban látja, ahogy odakint, illetve odahaza viszonyul a környezete a lányához. Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának újabb epizódja.

Hivatalossá vált, hogy Danyi Gábor és Elek Gábor, a Győr és a Ferencváros vezetőedzője irányítja majd a női kézilabda-válogatottat. Természetesen ez is téma volt a Sport TV és a 24.hu közös podcastjában.

Andreáék a válság és az egekbe szökő törlesztőrészleteik miatt idehaza nem látták kiutat, ezért nyelvtudás nélkül is úgy döntettek, hogy Angliába költöznek, ahol a kezdeti viszontagságok után sikerült is egyről a kettőre jutniuk. A Manchesterben lángost és kürtőskalácsot áruló családanya azt mondja, ha valaki ott dolgozik, képtelenség, hogy ne boldoguljon. Magyarországot kintről szebbnek látják, nagyon szeretnek hazalátogatni, visszaköltözni viszont nem fognak, mert itthon nem tudnák fenntartani a kint megteremtett életszínvonalukat

Egy jó személyes kapcsolatnak és egy hazaköltöző magyarnak köszönhető, hogy a legnagyobb autógyáraknál kiemelkedően sok magyar tervező van. Az autótervezés alapjairól és az önvezető autókról beszélgetünk Húnfalvi Andrással, a MOME oktatójával és a Flying Objects társalapítójával. Meg arról, hogy miért a 200-as Ikarus a kedvenc magyar járműve.

„Nem panaszkodhattam a hazai életkörülményeimre: jól kerestem, volt lakásom, voltak barátaim, viszont elegem lett az agymosásból, a csapból is folyó propagandából" – érvel Hajós-Dévényi Kristóf dalszövegíró, hogy miért is költözött ki két évvel ezelőtt az élettársával Hollandiába. A holland emberek ugyan kedvesek, ám nehezen barátkoznak, így nekik is csak lassacskán sikerül közelebb kerülni hozzájuk. Mint mondja, impresszionista honvágya van: néha bevillan egy-egy csodálatos kép a korábbi életéből. Ám ez a visszaköltözéshez kevés. Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának újabb epizódja.

Minden aktualitás szóba került a SportTV és 24.hu közös podcastjában, így egy igazi kézilabdaturmixszal jelentkezik Ágai Kis András és Borsos Attila.

Szerettem volna szabadon lélegezni, és nem csak egy szűrőn át megismerni a világot – mondja Koblinger Dóra arról, mi volt az érzelmi oka, hogy öt éve Magyarországról Spanyolországba költözött. De volt egy szakmai indoka is: úgy érezte, ügyvédként egyre kevesebb olyan feladata akad, amelyben igazi kihívást találna. A kiköltözés ugrás volt a sötétbe: éveken át a turizmusban dolgozott Andalúziában. Ma már ugyanott önálló vállalkozást visznek a férjével: ingatlanfotózásból élnek. Tetszik neki a színes forgatag, ahogy fogalmaz: a bábeli zűrzavar. Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának újabb epizódja.

A nagyváradi születésű Dr. Györbíró Andrásnak rosszul esett, amikor Bécsben kiváltotta a diákigazolványát, és azt érezte: az osztrák adminisztrációt egyáltalán nem érdekli, hogy a felmenői egykor több generáción át a közös monarchia szolgálatában élték le az életüket. Bécsben és Budapesten hallgatott politológiát, jelenleg a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem oktatója. Személyes tapasztalatai szerint nagyon nehéz integrálódni egy másik országban, az erdélyi fiatalok közül sokan nem is mernek messzebb menni Magyarországnál, ha külföldön szeretnének tanulni. Viszont azt vallja: igenis létezik európai identitás. Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának újabb epizódja.

Kapitánykérdés van a női kézilabda-válogatottnál így, hogy az ideiglenesen felkért Danyi Gábor, Elek Gábor duó megbízatása a koronavírus-járvány kellős közepén lejárt. Ki vegye át a csapatot? Vagy nem is ez a legégetőbb kérdés?

Ami a legtöbb embernek nehéz, az nekem könnyű: jól bírom a bizonytalanságot meg a veszélyhelyzetet, viszont az egy helyben maradás igazi kihívást jelent – mondja a jelenleg Berlinben élő Szalai Borbála, aki mindig is egy ufónak tartotta magát. Alapból nem érzi jól magát a társadalomban, kamaszkora óta akkor boldog, ha a nehezebb utat választhatja. Fiatalon bejárta autóstoppal Európát, manapság szezonális munkákból tartja fenn magát, hogy aztán a pénzét hosszú utazásokra költhesse. Merthogy utazásfüggő, tele van tervekkel, álmaiban reggelente egy vitorláson ébred. Közben egyre erősebb a honvágya. Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának újabb epizódja.

A Kézivezérlésben szóba kerül az érdi helyzet és a majd 5 hónaposra nyúlt nyári szünet is.

A rendszerváltás után sok iskolában a felülről jövő követelmények helyett elkezdtek azon gondolkodni, hogy mi lehet a legjobb a gyerekeknek, aztán ez a kapu gyorsan bezárult – mondja Horn György, az AKG alapítója és pedagógiai vezetője, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének elnöke. Az oktatásban harminc éve lezajlott változások mellett szó esett a Nemzeti alaptanterv jelentőségéről, a digitális oktatás tanulságairól, és a Pokorni Zoltánnal, Magyar Bálinttal, Hoffmann Rózsával folytatott szakmai vitákról is.

Mák Eszter kétszer élt hosszabb ideig külföldön, fél évig Spanyolországban, majd három évig Bécsben. Az osztrák fővárosba nulla nyelvtudással érkezett, takarítással kezdte, végigjárta a ranglétrát, majd jógaoktatóként tért haza. Szerinte, ha valaki meg akarja tudni magáról, hogy mire képes, mindenképpen el kell mennie hosszabb időre külföldre. Most ismét arra készül, hogy nekiinduljon: körbejárná Európát és Amerikát, hogy a személyes tapasztalatai alapján dönthesse el, hol szeretne letelepedni. Édesanyja szerint ez menekülés, Eszter viszont a változtatás képességét látja benne. Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának újabb epizódja.

Lehet, hogy nem is olyan kevés az esély erre, mint ahogy elsőre tűnik? A Kézivezérlés aktuális adásában az Érd lenullázása is szóba került.

Bár Nagy Feró és a Beatrice legsikeresebb időszaka is a rendszerváltás idejére esik, a frontembernek mégis inkább rossz emlékei vannak arról a korszakról. A Rendszerváltás 30 sorozatunk podcastadásában Nagy Feró beszélt arról is Inkei Bencének, hogyan tették félre a nézeteltéréseiket a funkcionáriusból menedzserré lett Bors Jenővel, és hogy miért megkerülhetetlen a politika. A beszélgetés az ismert körülmények miatt telefonon készült.

Kozsdi Krisztina itthon egyedül nevelte négyéves lányát, és úgy érezte, semmilyen perspektívája nincs, hogy a sorsukat jobbra fordítsa. Évek óta Franciaországban él, ahol összeházasodott egy szintén magyar férfival, gyerekük is született. Ma már nem azt mondja magáról, hogy magyar, hanem hogy Magyarországról érkezett. „Ha itt lehet megalkuvás nélkül boldogulni, akkor inkább ezt választom” – foglalta össze Péterfy Gergelynek, miért érzi magát inkább otthon egy elzászi faluban, mint a szülőhazájában.

Az európai szövetség mindenképp akar Final Fourt.

Nem indult könnyen: Dublinban hónapokon át esett az eső, fújt a szél, Zakar Veronika többször haza akart jönni, ám a kiváló szakácsnak számító barátja, Zsolt (azóta már férje) meggyőzte őt, hogy maradjanak. Jól tette. A nulláról indultak, de ma már egy fine dining éttermet visznek az ír főváros déli részén, a tengerparton, ami olyan sikeres lett, hogy beválasztották Írország 100 legjobb étterme közé. Veronikáék lassan részévé váltak egy közösségnek, és fokozatosan elhalványult a honvágyuk, de a legjobb barátaik idehaza élnek. Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának újabb epizódja.

Jelen pillanatban van is, meg nincs is szövetségi kapitánya magyar női kézilabda-válogatottnak.

Négy évvel ezelőtt két sporttáskával érkezett meg Angliába a Kócs család: Gergely, Szabina és a kislányuk. Azért indultak útnak, mert Kócs Gergely megunta, hogy odahaza hiába dolgozik napi 16–18 órát, mégis csupán a minimális szintű megélhetést tudja biztosítani a családjának. Angliában is akadtak mélypontok – penészes lakásban kezdték, pulcsiban vacogtak a hideg szobában, hat kilométer gyaloglásra volt a gyári munkahely –, de Kócsék végig hittek egymásban. Olyan helyet találtak magukban a világban, ahol azt érzik, az akaraterő és a kitartás meghozza gyümölcsét. Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának újabb epizódja.

Hatalmas hullámokat vert a szövetség döntése, hogy lefújják a kézilabda-bajnokságokat, és a tavalyi eredményeket veszik figyelembe. A SportTV és 24.hu közös podcastjában ezt a vitatott döntést járta körül Ágai Kis András és Borsos Attila.

Rendszerváltás 30 sorozatunk podcastadásában Betlen János elmeséli Nagy Józsefnek, miért gondolja, hogy kisebb arc kéne a rendszerváltás utáni sajtóelitnek, hogyan változott a médiára gyakorolt politikai nyomás ezekben az években, miért rúgták ki őt a Híradó éléről, és min sértődött meg Orbán Viktor, min Horn Gyula.

Fehér Mária a férjével és a két kisgyerekével közel tíz éve telepedett le Baden-Württembergben. Idehaza vállalkozóként azt érezte, nem tud előrébb jutni, bezáródtak előtte a kapuk. Odakint eleinte nagyon fájt az otthoni baráti kör gyors elvesztése, ma már kevésbé, igaz, mostanában intenzívebbek a távkapcsolatai azokkal, akik szintén külföldön élnek. Felemás érzései vannak azzal kapcsolatban, ahogyan a német hatóságok a menekültválságot kezelték. El is mondja, hogy miért. Péterfy Gergely Kilépők című podcast-sorozatának újabb epizódja.

Szilágyi János vendége a Szerintem című podcast-műsorában Rónai Egon volt. A műsorvezető elmondta, miért lehetnek közömbösek a magyarok, és hogy ő hogyan kezeli a mocskolódó üzeneteket. Sőt, az is kiderül, kik azok az ismert emberek, akivel hiába próbált eddig interjúzni.

A SportTV és a 24.hu közös podcastjában a számos magyar válogatott játékos érdekképviseletét ellátó SportConcept ügynökség vezetője volt Ágai Kis András és Borsos Attila vendége.

Rendszerváltás 30 sorozatunk podcastadásában vendégeinkkel arról beszélgettünk, hogyan alakult át a magyar labdarúgás világa egy olyan időszakban, amikor a politika levette a kezét a futballról, feltűntek viszont körülötte ilyen-olyan szerencselovagok, akik mindent megígértek, de olykor az ebédjüket sem tudták kifizetni. Mi történt, ha valaki nemet mondott a bundázásra, miért nem vállal számottevő szerepet a mai futballban a rendszerváltás játékosnemzedéke, és egyáltalán megtörtént-e a rendszerváltás a magyar futballban? Kálnoki Kis Attila beszélgetőpartnerei Dr. Laczkó Mihály, aki a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke volt 1989 és 1994 között, Esterházy Márton válogatott focista, üzletember és UEFA-ellenőr, valamint Benedek Szabolcs író.