Felkelő

Varga Judit továbbra is azt állítja: semmit sem tudott arról, hogy helyettese, Völner Pál kenőpénzt fogadott el a végrehajtói kamarát vezető Schadl Györgytől. A volt igazságügyi miniszter ezt tegnap délután mondta az Országgyűlés Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottságának ülésén. Varga Judit hosszan bírálta volt férjét, Magyar Péter jelenlegi miniszterelnököt, valamint a sajtót. Dull Szabolcs politikai elemzővel néztük meg Magyar és Varga kommentjeit is. Műsorvezető: Hatvani Tóth ErikaSzerkesztő: László Pál

Az „igazságos átmenet”, az éghajlatvédelmi intézkedések finanszírozása, a hulladék problémája és a körforgásos gazdaság megvalósítása is terítéken van az ENSZ Törökországban tartott éves klímakonferenciáján. Emellett napirendre kerül a metánkibocsátás csökkentése és az élelmezésbiztonság javítása is. A klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár a Felkelőben azt mondta: ahhoz, hogy a legsúlyosabb következményeket el lehessen kerülni, jelentősen csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását. Kajner Péter szerint különösen az idei év rámutatott arra, hogy a klímaalkalmazkodásra jelentős figyelmet kell fordítani. A beszélgetésben szó volt a többi között arról is, hogy az Európai Unió, benne Magyarország milyen vállalásokat tett a klímavédelem érdekében.

Műsorvezető: Hatvani Tóth Erika

Szerkesztő: Király István Dániel

Sajtóhírek szerint anyagi gondokkal küzd a Győri Audi ETO női kézilabda csapata. Dénes Ferenc sportközgazdász szerint általános finanszírozási probléma jelent meg egész Európában. A szakértő a Felkelőben elmondta: nincs akkora piaci bevétele a topcsapatoknak, mint amekkora fizetéseket kínálnak a játékosoknak, egymásra licitálva a klubok. Emellett úgy látja, hogy idehaza a támogatók, szponzorok és a sportklubok is arra várnak, hogy mit lép a kormány, és az milyen szerepet szán a jövőben a magyar sportnak. Dénes Ferenc a 2027-es költségvetés tervezete alapján azonban úgy látja, jövőre még nem lesz jelentős változás a finanszírozásban.
Műsorvezető: Hatvani Tóth ErikaSzerkesztő: Király István Dániel

A túlélésért küzdenek a gazdák a mezőgazdaságban – erről beszélt a Felkelőben a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Petőházi Tamás példaként említette, hogy a kapásnövények idén rekordalacsony termést hoztak, így hektáronként 150-200 ezer forint kár érte a gazdákat, ami még a 2022-es, ugyancsak rendkívül aszályos évben tapasztaltnál is magasabb. A műsorban szó volt a tejteremelők rekordveszteségéről, és arról is, hogy miért fogyott a korábbinál jóval kevesebb műtrágya.
Műsorvezető: Hatvani Tóth ErikaSzerkesztő: Király István Dániel

Ennek eldöntését támogatja az a magyar fejlesztés, amely megnyerte a londoni Blue Earth Summit innovációs versenyének egészségügyi kategóriáját. A rendszer a daganat genetikai eltérései alapján rangsorolja a kezelési lehetőségeket. Mit tud ez a technológia a bárki számára elérhető mesterséges intelligenciához képest, és mikor válhat a mindennapi kórházi ellátás részévé? Peták István orvos-kutatót, a Genomate Health alapítóját kérdeztük.

Műsorvezető: Benyó Rita

Szerkesztő: László Pál

Szeptember óta támogatói több mint negyedét elvesztette a Fidesz, miközben a Tisza tábora stabil maradt – ezt mutatja a Medián friss kutatása. Hová mennek az ellenzéki párttól elfordulók, és mi tartja fenn a kormány népszerűségét? Az elszámoltatás, az új költségvetés ígéretei vagy valami más? Hann Endrét, a Medián ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

Műsorvezető: Benyó Rita

Szerkesztő: László Pál

A legfrissebb pedig a volt miniszterelnök, Orbán Viktor testvérét érintő ügy: Orbán Áront tegnap bevitték a rendőrségre. A hatóságok négy embert gyanúsítanak embercsempészettel, egyiküket befolyással üzérkedéssel is. Miről szól az ügy, és milyen szerepe lehetett benne Orbán Áronnak? Dezső Andrást, a Telex újságíróját kérdezzük, aki feltárta a történet hátterét.

Műsorvezető: Benyó Rita

Szerkesztő: László Pál

Rohamrendőrök az alkotmánybíróságnál, egymás jogszerűségét vitató bírák, államcsínyt emlegető politikusok: egyre mélyebb a lengyel alkotmányos válság. Ebbe a helyzetbe robbant bele a szombati krakkói lövöldözés, amelyben hat embert öltek meg. Képes-e közös fellépésre a kormány és az államfő, vagy a tragédia tovább élezi a szembenállást?

Műsorvezető: Benyó Rita

Szerkesztő: László Pál

Mit tudunk ma, amit Kapu Tibor űrutazása nélkül nem tudnánk? Huszonöt magyar kísérletet végzett el a Nemzetközi Űrállomáson; ma a Magyar Tudományos Akadémián mutatják be az első kutatási eredményeket. Melyikből lehet a mindennapokban használható tudás vagy piacképes magyar fejlesztés? És mi következik az űrutazás után: milyen folytatásra és támogatásra számíthat a HUNOR? Vendégünk Kapu Tibor kutatóűrhajós, a program igazgatója

Műsorvezető: Benyó Rita

Szerkesztő: László Pál

A magyar éves GDP tízszeresével esett egyetlen nap alatt az amerikai technológiai tőzsde, a Nasdaq részvényárfolyama. Orbán Viktor megosztott egy videót, amelyben Hans-Werner Sinn német sztárközgazdász arról beszél, hogy Németország a második világháború óta legsúlyosabb gazdasági válságát éli. Hogyan kapcsolódik össze a kettő? Zsiday Viktor gazdasági elemzővel erről is beszélgetett Hatvani Tóth Erika.

Műsorvezető: Hatvani Tóth Erika

Szerkesztő: Bogár Zsolt

Ismét a szülő és az óvodapedagógus döntheti majd el, hogy iskolaérett-e a hatéves gyerek. Nem kell kérelmet benyújtani emiatt az Oktatási Hivatalhoz. De mi lesz a vitás esetekben? És milyen átmenetet képzel el az oktatási tárca az óvoda és az iskola között? Erről is beszélt a Felkelőben Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár.

Műsorvezető: Hatvani Tóth Erika

Szerkesztő: Bogár Zsolt

A megnyíló ügynökakták egyik tanulsága, hogy egészen kis településeken is mennyire aktív volt a szocialista állambiztonság. Vannak olyan falvak, ahol a mai lélekszám nyolc-tíz százalékát is megkörnyékezhették. Milyen falvakban volt különösen magas a hálózati személyek aránya? Milyen társadalmi csoportokból választották ki a falusi informátorokat? Mennyire ment nehezen a beszervezés? Földváryné Kiss Réka történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökével beszélgetett Hatvani Tóth Erika.

Műsorvezető: Hatvani Tóth Erika

Szerkesztő: Bogár Zsolt

Több mint száz pontból álló választási jogszabály-módosítási javaslatcsomagot készített a Nemzeti Választási Iroda, amelyet már meg is küldött az Igazságügyi Minisztériumnak. A tervezett változtatások között szerepel az elektronikus ajánlásgyűjtés bevezetése, a külföldön tartózkodók szavazási lehetőségeinek egységesítése, valamint az is, hogy egyetlen jelölt indulása esetén ne kelljen megtartani a választást. A legfontosabb javaslatokról beszélt a Felkelőben László Róbert, a Political Capital szakértője.

Műsorvezető: Hatvani Tóth ErikaSzerkesztő: Király István Dániel

Kádári megtorlások, ügyek kreálása, a társadalmi bizalmatlanság megteremtése – a mai napig érezhető következményei vannak Tabajdi Gábor történész szerint a rendszerváltást megelőző évtizedeknek. A Kádár-korszak állambiztonságának és a kommunista politikai rendőrség működésének kutatója a Felkelőben arról beszélt: a most nyilvánosságra hozott ügynökaktákból is látszik, és a várhatóan jövő év elején megjelenő B-dossziék is azt mutatják majd meg, hogy a beszervezéseket hosszas előkészítés előzte meg. Mint mondta: 56-60 ezer történetről van szó, sokszor zsarolással vették rá a hálózati személyeket az információadásra. Volt azonban olyan is, amikor a fiatalként beszervezett később maga is tartótisztté vált.

Műsorvezető: Hatvani Tóth Erika

Szerkesztő: Király István Dániel

Hatalmas munkát végeztek rövid idő alatt a levéltár munkatársai azzal, hogy kereshetővé tették az állambiztonsági nyilvántartást – mondta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatója. Egyetlen nap alatt 1,1 millió látogatót fogadott a nyitottaktak.hu, harminc millió alkalommal nyitották meg az oldalt – tette hozzá Cseh Gergő Bendegúz. A főigazgató beszélt az informatikai hiba okáról is, ami miatt megfigyeltek nevei is nyilvánosságra kerültek, s jelezte, elnézést kért az érintettektől, Lezsák Sándornak pedig bocsánatkérő levelet is írt a tévedés miatt. A Kossuth Rádiónak azt mondta, a főigazgatónak a hibáért vállalnia kell a felelősséget, ami azt jelenti, a probléma elhárítása után a fenntartó dönt, hogy elfogadja-e lemondását.

Műsorvezető: Hatvani Tóth Erika

Szerkesztő: Király István Dániel

Zökkenőmentes az üzemanyag ellátás és rendelkezésre áll a piacon a megfelelő mennyiség, bár piaci áron – ezt mondta Grád Ottó a Felkelőnek. A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára ezzel a korábbi árszabályozásra utalt, ami miatt jelentősen nőtt a hazai kereslet. És nem csupán azért, mert a magyar fogyasztók árérzékenyek, hanem azért is, mert a tranzit fuvarozók előszeretettel töltötték fel nálunk a tartályukat. Grád Ottó az üzemanyagok árcsökkenésére számít a nyersanyagárak mérséklődése miatt, illetve úgy számol, szűkülhet a dízel és a benzin közötti árkülönbség, a vevők számára kedvező irányba.
Műsorvezető: Hatvani Tóth ErikaSzerkesztő: Király István Dániel

Nem tudott róla Szikora János, hogy szerepel a neve az ügynökakták között, a Kossuth rádió munkatársától értesült csak róla, amikor az felhívta szerdán. A rendező és korábbi színházigazgató a rádióban mondta el, hogy egy ittas vezetést követő jogosítvány-visszaszerzési kísérlet során a Szolnoki Szigligeti Színház belügyi összekötőjével beszélt általános dolgokról.

Műsorvezető: Benyó Rita

Szerkesztő: László Pál

Bárki rákereshet azoknak a nevére, akiket a pártállami titkosszolgálatok hálózati személyként tartottak nyilván. Csakhogy a most megjelent hatos kartonok önmagukban nem bizonyítják, hogy valaki valóban jelentett is. A beszervezés körülményeit részletesebben bemutató iratokra februárig várni kell. Nem lett volna jobb egyszerre nyilvánosságra hozni mindent? És mit higgyünk el azokból a magyarázatokból, amelyeket az érintettek most adnak? Papp Istvánt, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos kutatóját kérdeztük.

Műsorvezető: Benyó Rita

Szerkesztő: László Pál

Gauguin műveiből nyílt nagyszabású kiállítás a Szépművészeti Múzeumban: 150 alkotást, köztük 80 Gauguin-művet láthat a közönség. A tárlat nemzetközi szinten is egyedülálló. A Felkelő vendége Baán László, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója.

Műsorvezető: Benyó Rita

Szerkesztő: László Pál

Munkacsoportot és segélyvonalat hoz létre a kormány a nyilvánosságra hozott állambiztonsági iratok okozta traumák feldolgozásához. A dokumentumok megismeréséhez egy pszichológusokból, lelki gondozókból és levéltárosokból álló csoport nyújt támogatást. Hogyan lehet a múlt feltárásából valódi szembenézés és nem újabb megbélyegzés? Erről beszélt a Felkelőben Dr. habil. Szabó Andrea szociológus, politológus, a hat fős munkacsoport egyik tagja.

Műsorvezető: Benyó Rita

Szerkesztő: László Pál

Szerbiában előrehozott parlamenti választást tartottak 2026. október 25-én, amelyet az Egyetemista Lista nyert meg, november 8-án pedig nemzeti kisebbségi tanácsi választásokat tartanak az országban. Hogyan alakulhat a szerb kisebbségek, köztük a magyarok sorsa a választások fényében, erről beszélt a Felkelőben Nikowitz-Holló Márton, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Műsorvezető: Benyó Rita

Szerkesztő: László Pál

Át kell gondolni a bérmegállapodást, hiszen az új kormánnyal egy új gazdaságpolitika jött, más a helyzet mint az eredeti, több éves egyezség megkötésekor – ezt mondta a Felkelőben Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint nem azon kell dolgozni, hogy minél magasabb legyen az emberek bruttó keresete, az számít, mennyit tudnak abból elkölteni. Vagyis figyelembe kell venni a legalacsonyabb keresetűek adójának csökkenését is. Ettől függetlenül Perlusz László úgy látja, a munkaadók által az október végi bértárgyaláson ajánlott 4 százaléknál jelentősebb emelés jöhet 2027-ben. Szó volt még sok más mellett a beruházásokról, a gazdasági növekedésről, a vagyonadóról és a támogatásokról is.

Műsorvezető: Benyó Rita

Szerkesztő: Király István Dániel

Több százezer ember számára lesz a korábbinál nyugodtabb az idei ünnepi időszak, miután az Országgyűlés munkaszüneti nappá nyilvánította december 24-ét. Az üzletek így három napig lesznek zárva, vagyis a szokásosnál nagyobb készleteket kell odahaza felhalmozni. De vajon hogyan csapódik le mindez az ünnepek előtt a boltokban? A korábbiaknál nagyobb tömegekkel kell-e megküzdeni a tejért vagy a friss húsért? Hogyan alakultak át a választói szokások, egyáltalán jellemző-e a még az utolsó pillanatos bevásárlás – erről is beszélt a Felkelőben Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

Műsorvezető: Benyó Rita

Szerkesztő: Király István Dániel

Az előre menekülés megkésett, november 4-től mindenki szabadon kereshet a levéltár állambiztonsági adataiban – erről beszélt a Felkelőben Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója. A kereshető ügynökaktákból mit olvashatunk ki, milyen következtetéseket szabad levonni a tényszerűnek tűnő bejegyzésekből? Hiszen a nyilvántartott személyek sok esetben a rendszer áldozatai voltak, a fő bűnösök beszervezőik és a rendszer működtetői voltak.

Műsorvezető: Benyó Rita

Szerkesztő: Király István Dániel

Az amerikai félidős választáson a leginkább optimista forgatókönyv valósult meg a Demokrata párt szemszögéből: mindkét házban többségbe kerültek politikusaik. Donald Trump mozgástere szűkülhet elnöksége hátralevő két évében. Milyen hatása lehet a választási eredménynek az Egyesült Államok Európa-politikájára, Ukrajna támogatására vagy az iráni háborúra? Milyen változást hozhat ez az új helyzet a republikánusok vagy a demokraták leendő elnökjelölti stratégiájában – erről is kérdeztük Mészáros Tamást, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

Műsorvezető: Benyó Rita

Szerkesztő: Király István Dániel

Sokan fellélegeztek az áprilisi választások után azok közül, akik valamilyen okból ellentétben álltak a korábbi kormánnyal. Mindazok, akik úgy érezték, sérelmet szenvedtek a Fidesz-kormányok rendszerében, ráadásul esetleg tehetetlenek is voltak azzal szemben, okkal várták, hogy ügyüket orvosolja a változások után a hatalom. De ez történt, ez történik-e? A Társaság a Szabadságjogokért szerint nem lehet teljes és nem számíthat az állampolgárok tartós erkölcsi elismerésére a NER leváltása, ha az nem jár együtt a közelmúlt jogsértéseinek feltárásával és az áldozatoknak nyújtott méltó jóvátétellel. Az egyik ilyen jogsértés, talán a legismertebbek egyike a Pegasus-ügy, de más megfigyelési ügyek is idetartoznak. Mi ezekkel a probléma? Hogyan lehet orvosolni a történteket? Ezekről is beszélgettünk Hüttl Tivadarral, a TASZ ügyvédjével.
Műsorvezető: Hatvani Tóth ErikaSzerkesztő: László Pál

Ma tartják a félidős amerikai választásokat, az ellenzéki demokraták reményei szerint átvehetik a többséget a törvényhozás mindkét házában. A felsőház, a Szenátus esetében az utolsó mérések szerint több kulcsállamban átveheti a vezetést Donald Trump elnök ellenzéke. A kampányban jórészt Trump elnökségéről és a megélhetés kérdéseiről volt szó. Vendégünk Király András, újságíró munkatársunk, aki az amerikai választásokban otthon van.  

Műsorvezető: Hatvani Tóth ErikaSzerkesztő: László Pál

Pénteken este nyújtotta be a kormány a költségvetési javaslatot a parlamentnek, a Költségvetési Tanács – amely azt vizsgálja, hogy az állami pénzügyi terv megalapozott és az alkotmányos követelményeknek megfelelő-e – már korábban megkapta véleményezésre. Azóta az is kiderült, hogy nem emel alapvető kifogást a tervezet ellen.
Műsorvezető: Hatvani Tóth ErikaSzerkesztő: László Pál

A napokban rengeteg elkeseredett bejegyzés, dühös hozzászólás, éles kritika született a kulturális területet érintő költségvetési fejezetről. Tegnap azonban a parlamentben napirend előtt Magyar Péter miniszterelnök előrevetítette, hogy változások lesznek a benyújtott javaslathoz képest. A stúdióban Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter volt a vendégünk.Műsorvezető: Hatvani Tóth ErikaSzerkesztő: László Pál

A Fidesz szerint az átverés költségvetése a 2027-es büdzsé. Palóc André ezt az állítást azzal magyarázta a Felkelőben, hogy összehasonították Magyar Péter ígéreteit a benyújtott javaslattal. Az ellenzéki politikus adóemeléseket és megszorítást olvasott ki a tervezetből, és úgy látja, a nyugdíjasok, a fiatalok és a kétgyermekes anyák a legnagyobb vesztesei a büdzsének. A Fidesz-képviselője azt mondta, a 2026-os költségvetés módosításához hasonlóan a 2027-eshez is készülnek módosító javaslatokkal a meglátásuk szerint legrosszabbul járó emberek érdekében.

Műsorvezető: Benyó RitaSzerkesztő: Király István Dániel

Csökkenő energiaárakat hoznak a tervezett megújuló kapacitások, miközben csökken a lakosság energiafelhasználása – ezt az utat tervezi a Gazdasági és Energetikai Minisztérium. A rezsicsökkentés kivezetése nincs napirenden, az olcsó energia biztosítása viszont központi kérdés – mondta Kapitány István. A Wekerle Plusz program kerete felülről nyitott, amennyiben a tervezettnél jelentősebb az érdeklődés, újabb forrásokat biztosítanak a pályázóknak. Paks II, energiamix, költségvetés, kkv-k támogatása, gazdaságfejlesztés – ezekről is beszélt a tárcavezető a Felkelőben.
Műsorvezető: Benyó RitaSzerkesztő: Király István Dániel

A Tisza a költségvetéssel dominálta a közbeszédet az elmúlt két héten, ettől függetlenül most az ágazati konfliktusos elemek, például a kultúra finanszírozása kerülnek előtérbe. Megkezdődik a büdzsé szétszálazása, amire reagálnia kell most a kormánypártnak. Miközben Orbán Viktor párizsi útja mémesedett, a volt miniszterelnök egykori külföldi szövetségeseihez látogatott. Mi a célja a nemzetközi szereplésnek, és miért marad ki a hazai politikai életből? Bene Márton, az ELTE TTK Politikatudományi Kutatóintézet professzora szerint az egyik ok az lehet, hogy Orbán Viktor nyilvános hazai megjelenése így nagyobb hangsúlyt kap majd.

Műsorvezető: Benyó Rita

Szerkesztő: Király István Dániel

Értékekről, nem fogyasztásról és termelésről döntünk – ezt mondta a parlamenti szavazás előtt a december 24-ét munkaszüneti nappá nyilvánító javaslat egyik beterjesztője, Molnár Zoltán. A Tisza-képviselője szerint sokkal fontosabb társadalmi érték a nyugodtabb ünnep, mint a 12. munkaszüneti nap miatti 0,1 százalékos GDP-kiesés. Akár az a szokatlan helyzet is előállhat az országgyűlésben, hogy mindegyik frakció egyetért egy kérdésben?

Műsorvezető: Benyó Rita

Szerkesztő: Király István Dániel

Mit jelent, és miért fontos a társadalmi részvétel? Hogyan nyilváníthatnak véleményt, befolyásolhatnak hivatalos döntéseket az emberek? A Civil Kollégium Alapítvány erre irányítaná a figyelmet. Arról, hogy egyáltalán mi a társadalmi részvétel és miért fontosak a kis közösségi kezdeményezések, Bálint Mónika, a Civil Kollégium Alapítvány ügyvezető igazgatója beszélt.

Műsorvezető: Hatvani Tóth Erika

Szerkesztő: László Pál

A rendszerváltás jogállami vívmányait látja veszélyben több mint harminc jogász, köztük volt alkotmánybírók és miniszterek, akik tízpontos nyilatkozatban bírálják a büntetőeljárások gyakorlatát, a többi közt az automatikusan elrendelt letartóztatások, a megbilincselt gyanúsítottak kamerák előtti elvezetése és a védőügyvéd megfigyelése is sérti az ártatlanság vélelmét. A nyilatkozat közzétevője és egyik aláírója, Schiffer András jogász volt a vendégünk.

Műsorvezető: Hatvani Tóth ErikaSzerkesztő: László Pál

Biró Ferenc lett az európai antikorrupciós hatóságok hálózatának elnöke. Az Integritás Hatóság elnökét a szövetség egyhangúlag választotta vezetővé a 2026–2028-as időszakra. Mivel foglalkozik az ENPE (European Network for Public Ethics) (Európai Hálózat a Közszféra Etikusságáért), mi az elnök, illetve a nemzeti elnökség dolga, és hogyan állnak az antikorrupciós törekvések itthon?

Műsorvezető: Hatvani Tóth Erika

Szerkesztő: László Pál

Az Orbán-kormány idején Magyarország a védelmi kiadások növelését, a haderő fejlesztését és a NATO-vállalások teljesítését hangsúlyozta, miközben a katonai beszerzéseket a kelleténél több hitelből finanszírozta. Most az uniós SAFE-programhoz kapcsolódó magyar hiteligény, valamint a NATO-nak korábban jelentett – téves – honvédségi létszámadatok utólagos korrekciója ráirányítja a figyelmet arra, hogy mit mutatnak a vállalások, a pénzügyi döntések és a valódi, tényleges katonai kapacitás. Dr. Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Politikai és Stratégiai Intézetének tudományos főmunkatársa volt a vendégünk.

Műsorvezető: Hatvani Tóth Erika

Szerkesztő: László Pál

Már majdnem egy évtizede várja sorsa jobbra fordulását a Lechner Ödön tervezte Iparművészeti Múzeum: 2017-ben zárták be az intézményt, hogy felújítsák. Pedig nem csak elképzelések, hanem konkrét tervek és építési engedélyek is voltak, mégsem történt szinte semmi. Mi a következő lépés, mikorra újulhat meg a múzeum, mikor fogadhatja első látogatóját és mi kell ahhoz, hogy az újabb tervekből valóság legyen – a miniszteri bejelentés után az intézmény megbízott főigazgatója, Jékely Zsombor beszélt a legújabb tervekről.

Műsorvezető: Benyó Rita

Szerkesztő: Király István Dániel

Lepusztult intézményrendszer és végletekig kihasznált munkatársak – így jellemezte a szociális ágazat helyzetét Kátai-Németh Vilmos. A szociális és családügyi miniszter szerint a 2027-es költségvetés tervezésekor elérték, amit a jelenlegi helyzetben lehetett: 20 milliárd forinttal több jut majd a szociális ágazatra, 15 milliárd forinttal több a gyermekvédelemre és 15 százalékos béremelés jön. A tárcavezető beszélt egyebek közt arról is, hogy dolgoznak a szociális dolgozók túlbonyolított bérpótlék-rendszere helyett egy átlátható bértáblán, az intézményrendszer átalakításán és a méltatlan körülmények megszüntetésén, illetve négymilliárd forintot fordítanak a szakemberek visszacsábítására.

Műsorvezető: Benyó Rita

Szerkesztő: Király István Dániel

51 milliárd forintot kapnak felújításra a víziközmű cégek – jelentette be a kormány. Hiába jelentős az összeg, korábban évi 200-250 milliárdos igényről beszéltek az érintettek. Mire elég ez a mostani összeg, hol kezdődhet meg a munka és mennyire lenne szükség a pazarlás csökkentésére és az ellátásbiztonság fenntartására – erről beszélt a Felkelőben a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke. Kurdi Viktor szerint sok évtizedes lemaradást kellene behozni, mert a nyolcvanas évektől forráshiányos a terület.

Műsorvezető: Benyó RitaSzerkesztő: Király István Dániel

A Hugonnai Vilma-program eredetileg átfogó egészségügyi reformként jelent meg, még a választási kampányban, benne az évi legalább 500 milliárd forintos többletforrással és a hiányszakmák ösztöndíjazásával. A 2027-es költségvetésben már 510 milliárd forintos többletről beszélnek. Vendég Ruzsa Diána az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke.

Műsorvezető: Hatvani Tóth Erika

Szerkesztő: László Pál

Újabb közös nyilatkozatot adott ki tegnap nyolc kerületi polgármester, miután hétfőn a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége ülésén sem sikerült közelebb kerülniük a fővárosi állásponthoz például a parkolórendszer bevételeinek ügyében. A nyilatkozat szerint Karácsony Gergely főpolgármester az ülésen főpolgármester a kerületi pénzek további elvonásának tervét ismertette, így csökkentve a helyben beszedett és helyben felhasználható forrást. A korábbi jó együttműködés azután romlott el, hogy a főváros egyezséget kötött a kormánnyal Budapest finanszírozásáról, ennek az egyezségnek pedig részét képezi a parkolási rendszer egységesítése és a bevétel fővárosi hatáskörbe csoportosítása. A tegnapi nyilatkozat aláírói között van Baranyi Krisztina, a 9. kerület polgármestere is.

Műsorvezető: Hatvani Tóth Erika

Szerkesztő: László Pál

Rekordrészvétellel értek véget a választások Izraelben. A választópolgárok arra keresték a választ, hogy mi lesz a biztonságukkal a háborús helyzetben, mi lesz az eddigi kormányfővel, Netanjahuval, miután 2023 októberében nem tudta megvédeni állampolgárait a Hamász mészárosaitól, hogyan küzd meg az ország az egyre emelkedő árakkal, és hogyan hat a mostani helyzet a tartalékosok bevonulására és az ultraortodoxok besorozására.

Műsorvezető: Hatvani Tóth Erika

Szerkesztő: László Pál

Magyarország megállapodott Norvégiával, Izlanddal és Liechtensteinnel az EGT és Norvég Alapok pénzeinek felhasználásáról. Az előző támogatási időszakban csaknem 77 milliárd forinttól estünk el, mert az Orbán-kormány nem tudott megegyezni a civil szervezeteknek szánt források független elosztásáról. Közben Brüsszelben már az Európai Unió következő, hétéves költségvetéséről tárgyalnak. A tét jóval nagyobb: sok ezer milliárd forintnyi támogatás jövője. Heil Pétert, az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták képviselőcsoportjának fejlesztéspolitikai szakértőjét, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség korábbi elnökhelyettesét kérdezte Benyó Rita.

Műsorvezető: Benyó Rita

Szerkesztő: Bogár Zsolt

A parlament előtt a sportösszeférhetetlenségi törvényjavaslat, januártól megszűnik a TAO-rendszer, helyette 150 milliárd forintot osztanának szét állami forrásból. Közben milliárdos támogatások elszámolása vitatott, átvilágítják a korábbi nagy sportrendezvények költségeit is. De mennyire lesz valódi a változás? Mi lesz a vitatott közpénzek sorsa, és mikor láthatjuk az elszámolásokat? Benyó Rita Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkárral beszélgetett.

Műsorvezető: Benyó Rita

Szerkesztő: Bogár Zsolt

Orbán Viktor lehet az ENSZ következő főtitkára? A Wall Street Journal szerkesztői cikke szerint Donald Trump azt szeretné, ha a volt magyar miniszterelnök kerülne a világszervezet élére, és ehhez Oroszország és Kína támogatását is megszerezné. Hogyan zajlik az új főtitkár kiválasztása? Mekkora esélye van a tisztségre Orbán Viktornak, ha valóban kap jelölést? Mit tudnak erről Washingtonban? Erről beszélgetett Benyó Rita Kende Tamás nemzetközi jogásszal és Simonyi András volt washingtoni nagykövettel.

Műsorvezető: Benyó Rita

Szerkesztő: Bogár Zsolt

A budapesti parkolási rendszer átalakításáról szóló döntést vissza kell vonni, és új egyeztetéseket kell indítani az érintett kerületi polgármesterek részvételével – írja vasárnap közös közleményében nyolc budapesti kerület polgármestere. Mint írják, a fővárosi egységes parkolás létrehozásának költségeit nem lehet a kerületi önkormányzatok működési forrásaiból fedezni, mert az így keletkező hiány fővárosi és egyben kerületi lakosoknak nyújtott szükséges szolgáltatások biztosítását veszélyezteti. Erről is kérdeztük Pikó Andrást, a 8. kerület polgármesterét.

Műsorvezető: Hatvani Tóth ErikaSzerkesztő: László Pál

Több mint száz iskola kapott bombafenyegetést a múlt hét első három napjában. Hétfőn egyszerre hetven iskola, kedden újabb budapesti gimnáziumok, szerdán 30 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei oktatási intézmény kapott hasonló tartalmú figyelmeztetést. Szerencsére sehol sem találtak robbanószert, de így is zűrzavart okoztak a fenyegetők. Volt, ahonnan haza kellett vinni napközben a gyerekeket, a szülőknek hirtelen kellett intézkedniük, máshol „csak” a tanítás szakadt félbe egy időre. A mostaninál még több intézmény kapott Magyarországon fenyegetést tavaly januárban, akkor egyszerre 287 helyen kellett ellenőrizni. 

Műsorvezető: Hatvani Tóth Erika

Szerkesztő: László Pál

Hetven évvel az ’56-os forradalom és húsz évvel a 2006-os rendőri jogsértések után ismét a múltról vitázik a magyar politika. Az ellenzéki frakciók bojkottálják a parlamenti emlékülést, a Fidesz ÁVH-ról, újkommunistákról és politikai foglyokról beszél. Az ünnepség külföldi vendéglistája pedig az új kormány diplomáciájáról is kérdéseket vet fel. Hogyan használják a pártok a történelmi sérelmeket? Mit alapozott meg 2006, és mi kellene a Gyurcsány–Orbán-korszak lezárásához? Lakner Zoltán politológussal beszélgettünk erről.

Műsorvezető: Benyó Rita

Szerkesztő: László Pál

Mit kellene most másképp csinálnia az egyháznak ahhoz, hogy azokat is meg tudja szólítani, akik az elmúlt években eltávolodtak tőle, vagy éppen a politikai szerepvállalása miatt fordultak el tőle? Gyakran halljuk, hogy a papoknak nem szabadna politizálniuk. Ugyanakkor azokat az egyházi embereket, akik szembeszálltak a diktatúrával, ma hősként tiszteljük. Hol van a határ? Mikor helyes, ha egy pap politikai ügyekben is megszólal? Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Mohos Gáborral, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspökével.

Műsorvezető: Benyó Rita

Szerkesztő: László Pál

Hetven éve tört ki az 1956-os forradalom. De vajon közelebb kerültünk-e ahhoz, hogy a közös múltunkról egymással is tudjunk beszélni? Novemberben újabb állambiztonsági adatok válnak nyilvánossá: családokban, baráti közösségekben derülhet fény évtizedek óta őrzött titkokra. Mitől lesz a leleplezésből megértés, a múlt feltárásából feldolgozás? Hogyan emlékezhetünk együtt, ha ugyanaz a korszak az egyik családnak biztonságot, a másiknak üldöztetést jelentett? Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész, akadémikus a vendégünk.

Műsorvezető: Benyó Rita

Szerkesztő: László Pál

Várják a parlamentben november 5-én Matolcsy Györgyöt az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság ülésére. Függetlenül attól, hogy a volt jegybankelnököt őrizetbe vették, és kezdeményezték letartóztatását, amiről a bíróság október 23-án dönt. A testület tiszás elnöke, Csőszi Attila a Felkelőben azt mondta, keresik a módját a meghallgatásnak, hiszen számtalan kérdésük lenne a képviselőknek a volt jegybankelnökhöz.

Műsorvezető: Hatvani Tóth ErikaSzerkesztő: Király István Dániel

Reménykedtek a szektorális adók kivezetésében, azonban a Magyar Bankszövetség elnöke - a forrásigény miatt - érhetőnek nevezte az „unortodox gazdaságpolitika” egyes elemeink lassú leépítését. Magyarországon senki sem adózik annyit, mint a bankszektor a maga 45 százalékos rátájával – mondta Jelasity Radován, az Erste Bank Hungary elnök-vezérigazgatója, aki szerint a támogatott lakossági és vállalkozói hitelek mellett beindítható a piaci alapú kölcsönök piaca is.

Műsorvezető: Hatvani Tóth Erika

Szerkesztő: Király István Dániel

Az öröm és a bizakodás érzetét igyekeznek közvetíteni az idei 1956-os ünnepségek – ezt mondta a Felkelőnek Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter. A tárcavezető beszélt a forradalom emlékezetéről és fő üzenetéről is.

Műsorvezető: Hatvani Tóth Erika

Szerkesztő: Király István Dániel

Magyar Péter szerint ez az igazságosság és a fejlődés költségvetését készítették el, amely elkezdi felszámolni az elmúlt tizenhat év elmaradásait. Csakhogy a bejelentések után máris sorra érkeznek a kritikák: a szakszervezetek nagyobb béremelést vártak, a vállalkozások egy része az új adóterhek miatt tiltakozik, és az önkormányzatok sem mind elégedettek. Mennyit változhat még a tervezet, és hogyan próbálja összeegyeztetni a kormány a társadalmi elvárásokat a szűkös költségvetési mozgástérrel? Perticsné Kácsor Andreát, a Tisza országgyűlési képviselőjét, a párt gazdasági kabinetjének elnöke a stúdióban.

Műsorvezető: Benyó Rita

Szerkesztő: László Pál

Több pénz az egészségügynek, az oktatásnak, béremelések, adócsökkentés, dupla családi pótlék és magasabb nyugdíjak. Mindezt úgy ígéri a kormány jövőre, hogy közben jelentősen csökkentené a költségvetési hiányt is. Magyar Péter szerint a fedezetet elsősorban az állami pazarlás felszámolása és az igazságosabb közteherviselés teremti meg. A kérdés az, hogy valóban kijönnek-e a számok, és a jelentős átcsoportosítások beindíthatják-e a magyar gazdaságot. A 2027-es költségvetés terveit Madár Istvánnal, a Portfolio vezető elemzőjével vizsgáljuk meg.

Műsorvezető: Benyó Rita

Szerkesztő: László Pál

Büntetés vagy elvárható hozzájárulás? A kormány jövőre visszahozná a reklámadót: a bevételből a kórházi várólistákat rövidítenék. A médiavállalatok viszont a reklámbevételeik után fizetnének, akkor is, ha veszteségesek. Milyen állapotban éri az új teher a globális platformokkal és a mesterséges intelligencia térnyerésével küzdő magyar médiát? És mit jelent mindez a gazdaság egészének? Varga Zoltán, a Centrál Médiacsoport tulajdonosa a vendégünk.

Műsorvezető: Benyó Rita

Szerkesztő: László Pál

Modernizált kutatóhálózatot adna vissza a tudományosakadémiának a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat új vezetője. Stipsicz András szerint ugyanis a 14 egységből álló intézmény az MTA alatt van a legjobb helyen. A részleteket azonban most dolgozzák ki, a matematikus a napokban kezdődő mandátuma alatt az egyik legfontosabb feladatnak a kormányzat és a kutatók igényeinek összehozását nevezte.

A költségvetés fő számait, a részleteket hiányolja a Fidesz Magyar Péter hétfői, a 2027-es büdzséről tartott parlamenti beszédéből. A Felkelőben az ellenzéki párt parlamenti képviselője, Palóc André beszélt egyebek közt az átalakított Otthon start programról, ami - meglátása szerint - mostantól igencsak jelképes segítséget nyújt a korábbi 3 százalékról 5 százalékra emelt használt lakásokra kínált hitellel.

Újabb részleteket árult el Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetésről és a következő esztendők terveiről. A 2027-es tervezet 1,7 százalékos GDP növekedéssel és 3 százalékos inflációval számol. Folyamatos hiánycsökkentéssel jövőre 3,4 százalék, majd 2,8 százalék alá szorítanák a költségvetés túlköltekezését. Hogyan folytatódnak a béremelések, milyen gazdasági tervek vannak a kormány asztalán, min és hogyan spórol az állam, hogy jelentősen, 1500 milliárd forinttal csökkentse saját magára fordított kiadásait.

Bár Magyar Péter hosszú idő óta a legnépszerűbb miniszterelnök, a tiszások többsége mégsem gondolja úgy, hogy az országnak erőskezű vezetőre van szüksége. Éppen ellenkező volt a helyzet Orbán Viktor kormányzása idején: a választók jelentős része akkor olyan vezetőt látott szívesen az ország élén, aki a célok elérése érdekében a szabályok megkerülését is elfogadhatónak tartja, sőt, alkalom adtán így is tesz. Miért és hogyan változott a többségi igény? A CEU Demokrácia Intézet kutatója, Bor Alexander beszélt erről a Felkelőben.

Hétfőn mutatja be a kormány a jövő évi költségvetést. Egyszerre ígér több pénzt az egészségügyre, az oktatásra és a nyugdíjasoknak, miközben jelentősen csökkentené a hiányt. Erre az euró bevezetéséhez is szükség lesz, amelynek feltételeit 2030 körül teljesítené Magyarország. De mennyire reális ez? A brüsszeli Bruegel kutatóintézet friss tanulmánya szerint az euróhoz mélyreható, akár fájdalmas reformokra is szükség lesz. Hogy pontosan milyenekre, arról a tanulmány egyik szerzőjét, Darvas Zsoltot, a Bruegel vezető kutatóját kérdezte Benyó Rita.

Lángoló autók, betört kirakatok, kifosztott üzletek, rendőrökkel összecsapó tüntetők – megrázó felvételek érkeznek Párizsból, Lyonból és immár Európa egyre több városából. Franciaországban néhány hete még az iskolák rossz állapota és a tanárhiány miatt vonultak utcára a diákok, mára azonban sokkal szélesebb társadalmi elégedetlenség bontakozott ki. Fejérdy Gergellyel, a Magyar Külügyi Intézet kutatójával és Sárközy Júlia római tudósítóval beszélgetett Benyó Rita.

A Fidesz felismerte, nem elég Magyar Péter jellemét támadni, Orbán Viktor elkezdte a kormány egyes tagjainak a hozzáértését, politikai alkalmasságát, kompetenciáit megkérdőjelezni. Amellett, hogy a Fidesz az elszámoltatásból önkényt, a vagyonvédelmi hivatalból ÁVH-t, a gyermekvédelmi törvényből gendertörvényt farag, az új politikai küzdelem egyik központi kérdésévé a szakértelem és a kormányzóképesség vált. Bene Márton politológussal Benyó Rita beszélgetett.

Felfüggesztették állásából, és újabb fegyelmi eljárást kezdeményezett Fürcht Pál ellen a legfőbb ügyész jogkörében eljáró helyettes. Mi történik az aranykonvoj-ügyben a véleményét nyíltan vállaló korábbi Fürcht Pállal, jogszerűen és etikusan nyilatkozott-e? Gerő Tamás ügyvéddel, az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület elnökével beszélgetett Hatvani Tóth Erika.

A fővárosi Fidesz változtatna Karácsony Gergely főpolgármester jogkörén, hogy ne tárgyalhasson egyszemélyben, a Fővárosi Közgyűlés beleszólása nélkül a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában (FKT) Vitézy Dáviddal, az állam képviselőjével. Szepesfalvy Anna, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője volt Hatvani Tóth Erika vendége a Felkelőben.

Hat korábbi igazságügyi miniszter véleményét is kikérné a végrehajtási visszaéléseket, többek között a Völner-Schadl ügyet is vizsgáló parlamenti bizottság, melynek elnöke Fürcht Pált is beidézné a testület elé. Toroczkai Lászlót, a Mi Hazánk elnökét Hatvani Tóth Erika kérdezte a vizsgálóbizottság munkájáról.

A radikális jobboldal Európa-szerte megindult középre. Legalábbis egyre több jel mutat erre. A jelenségnek már neve is van: „melonizáció”. Legutóbb az elnökválasztásra készülődő Marine Le Pen francia politikus nyilatkozta például azt, hogy – korábbi kijelentéseivel ellentétben már – nem akarja kivezetni Franciaországot az Európai Unióból. Megszelídíti a hatalom közelsége a radikális pártokat? Egyszerű választási trükköt látunk? Hogyan működik Olaszországban a Meloni-kormány, mit látunk Németországban? – a Felkelőben Hunyadi Bulcsú, a Political Capital szakmai vezetője.

Ellopták a kamara és a KAVOSZ pénzének egy részét – ezt mondta a Felkelő műsorában Parragh László, aki 24 évig vezette az MKIK-t. A volt elnök abban bízik, hogy állításai hatására – hivatalból - vizsgálatot indít majd az ügyészség. Parragh László beszélt Orbán Viktorhoz fűződő jó viszonyáról, illetve például a Lounge-zsal kötött 4 éves, 712 millió forintos kommunikációs szerződésről is, s azt állítja, egy állami pályázat feltétele volt, hogy Balásy Gyula cégével szerződjenek. Más feltétel nem volt.

Megújulás és reform – ez vár a tizenkét éve működő Nemzeti Pedagógus Karra a szervezet eddigi vezetőjének lemondása után. De mi lehet az új irány, az új feladata és az esetleg kibővített funkciója a karnak? Mit csináltak eddig és mekkora a szakmában a támogatottsága a szervezetnek? Hogyan lehet tömegbázist állítani az Orbán-kormány által létrehozott szervezet mögé? Erről beszélt a Felkelőben Rázsi Botond, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke.

Gulácsi Péter labdarúgó spanyolországi otthonába fegyveresek törtek be, és - vélhetően - fegyverrel értékei átadására kényszerítették. Miközben családja is otthon volt. Hogyan dolgozza fel ezt egy élsportoló, mennyi idő után léphet újra pályára, ki segíthet neki és családjának a történtek feldolgozásában – erről beszélt a Felkelőben Elbert Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának egyetemi docense, a Nemzeti Sportrádió szakértője.

Rétvári Bence, volt belügyi államtitkár az egyik Pest megyei, Vác központú választókörzetében indult a választáson a Fidesz/KDNP jelöltjeként. Titkára és egy váci önkormányzati fideszes képviselő a körzetben több civil szervezet, alapítványt hozott létre és működtetett, melyek az előző ciklusban legalább 340 millió forint támogatáshoz jutottak különböző állami forrásokból. Ebből a kampányban bőven jutott a Kereszténydemokrata Néppárt jelenlegi parlamenti frakcióvezetőjének kampányfellépéseire is. Az állami pénzből támogatott civil szervezetek működésének azóta nem nagyon van jele. Kovács Anna indult Rétvári Bence kampánypénzeinek nyomába.

A közösségi média és az okoseszközök használata kárt okoz a gyerekek mentális fejlődésében, amit már kutatások is egyértelműen bizonyítanak. A teljes tiltás a megoldás? A KDNP mindenesetre a közösségi média és az okoseszközök korlátozásáról szóló javalatot nyújtott be a parlamentnek, ami még az uniós irányelvnél is szigorúbb. Juhász Hajnalka, a kereszténydemokraták frakcióvezető-helyettese volt a Felkelő vendége.

Kóka János, a Doktor24 tulajdonosa kiszámolta, hogy mennyiplusz forrás kell ahhoz, hogy a ciklus végére az egészségügyi költések nagysága elérje az EU átlagát. Szerinte a tervezett évi 500 milliárd forint plusz helyett ehhez a duplájára lenne szükség. Az egészségügyi kassza tervezéséhez egy szimulációt is nyilvánosságra hozott, amelyet pár nap alatt több százan próbáltak ki. Az egykori gazdasági minisztert Hatvani Tóth Erika kérdezte.

Két SMS-t kapott Fürcht Pál volt főügyésztől arról, milyen ügyekben kész tanúskodni – erről beszélt hétfőn a parlamentben Magyar Péter. A miniszterelnök szerint Fürcht az ő telefonos ügyében és a Schadl–Völner-ügyben is politikai beavatkozásokról tudhat. A kijelentések miatt az ellenzék a kormányfő és az igazságszolgáltatás kapcsolatát kérte számon. Fürcht Pál ügyvédje Horváth Lóránt, aki az aranykonvoj-ügyben az ukrán pénzszállítókat is képviseli.

Szerkesztő: László Pál

Úgy tűnik, nem kapják vissza az önkormányzatok a védőnői hálózatot – legalábbis erre következtet Soproni Tamás, miután az egészségügyi minisztériumtól nem kapott egyértelmű választ a visszaállamosítás visszafordításáról. Terézváros polgármestere közben a főváros és a kormány megállapodását is élesen bírálja, különösen azt, hogy a parkolás és az abból származó bevételek a kerületektől a fővároshoz kerülnek. Karácsony Gergely szerint viszont ez csak az első lépés Budapest működésének átalakításában. Soproni Tamás, Terézváros polgármestere a vendégünk. 

Szerkesztő: László Pál

Segítség a kisvállalkozóknak vagy adóemelés? A kormány újra szélesebb körben tenné elérhetővé a katát, de emelné a havi befizetést, cserébe valós TB-t és nyugdíjat ígér. A milliárdos vagyonokat pedig új adó terhelné. A Fidesz bírálja a terveket, és az IMF ajánlásainak végrehajtását emlegeti. Szalai Piroska fideszes országgyűlési képviselővel, a Gazdasági Bizottság alelnökével beszélgettünk.

Szerkesztő: László Pál

Az idei költségvetés módosításáról tárgyal a parlament, miközben készül a 2027-es büdzsé. Milyen lehetőségeket ad a magas hiány után a következő esztendő, honnan lesz meg például az egészségügyre és nyugdíjra tervezett 623 milliárd forint, milyen sarokszámokra figyelnek a szakértők – Zsiday Viktor gazdasági elemző hétfői rendszeres magyarázatával segíti értelmezni a folyamatokat.

Majdnem egy évtized után állíthatja helyre Kijev a kisebbség oktatási jogait, benne a szabad anyanyelvhasználatot. Az ok az uniós csatlakozási tárgyalások, a magyar kormány ugyanis a folytatás egyik feltételeként szabta a kisebbségi iskolák működésének szabadságát. Mennyi magyar és diák van most Kárpátalján, milyen előnyökkel jár a közösség számára a nyelvhasználat visszaszerzése az oktatásban – erről is beszélt a Felkelőben Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.

Szembesítene, többször és többeket is berendelne a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság elé Novák Előd, a testület és pártja alelnöke. A Mi Hazánk frakcióvezető-helyettese Orbán Viktor meghallgatására viszont nemet mondott a legutóbbi ülésen, így többségbe kerültek a volt miniszterelnök behívását elutasító képviselők. A párt közben belső vizsgálatot folytat Szabó Attila, vecsési önkormányzati képviselője ügyében, aki Szálasi Ferencnek tulajdonított mondattal zárta egy általános iskolai beszédét.

Eddig vártak, most 5 plusz 30 civil szervezet állt össze a Balaton értékeinek, természeti kincseinek megmentéséért. Egy több tízmilliárd forintos védelmi alap létrehozását, a nagyobb beruházások leállítását, a szabályozás átgondolását kérik. A kormánynak egy hetet adtak a válaszra. Mikor lennének elégedettek, van-e még visszaút, mekkora a tó „öngyógyítási” képessége – erről is beszélt a Felkelőben az SOS Balaton egyik alapítója, Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.

Újabb három évre választották meg Turi Attilát a MagyarMűvészeti Akadémia elnökének, miközben az intézmény jövője körül egyre élesebb vita zajlik. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia az MMA közhatalmi szerepének megszüntetését követeli, és más művészeti szervezetek isátalakítanák a kultúratámogatási rendszert. A tét nem kicsi: az MMA idei költségvetése csaknem 14 milliárd forint, és továbbra is fontos szerepe van az állami kulturális támogatások elosztásában. Milyen felelőssége van az akadémiának az elmúlt évek kultúrpolitikájában, és miért maradt meg a szerepe a kormányváltás után is? Turi Attila, az MMA újraválasztott elnöke.

Több mint 21 milliárd forint tao-támogatást követelnekvissza sportszervezetektől szabálytalan elszámolások miatt, ebből több mint 7 milliárd forint behajtása már sikertelenül zárult – közölte a sportállamtitkárság. Közben tovább vizsgálják a Ferencváros 25 milliárdos Fradiváros-beruházását, az ügy miatt pedig már az államtitkár futballista fiát is támadás érte a szurkolók részéről. A kormány emellett átalakítaná a sportfinanszírozást, felülvizsgálja a korábbi világversenyek költségeit, és kizárná a politikusokat a nagyobb sportegyesületek vezetéséből. Hol tartanak a vizsgálatok, és mi változik ténylegesen a magyar sportban? Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár.

Jeleztek a gyerekek, jeleztek a dolgozók, volt rendőrségieljárás és számos ellenőrzés is – a bicskei gyermekotthon igazgatója mégis hosszú éveken át bántalmazhatta a rábízott gyerekeket. A később elítélt igazgató közben kitüntetéseket kapott, az ellenőrzések pedig rendre mindent rendben találtak. Most nyilvánosságra került az átfogó bicskei jelentés, amely azt vizsgálja, hogyan hagyta cserben a gyermekvédelmi rendszer és az állam az áldozatokat. De lesz-e valódi felelősségre vonás, és mi változik ezután? Ezekrea kérdésekre Gyurkó Szilvia államtitkár válaszolt

Nagy István korábbi agrárminiszter a jelenlegi kormányon kéri számon a LEADER program kifizetéseit. A volt tárcavezető adatokat és a helyzet tisztázását kéri. Pedig a helyzet nagyon egyértelmű – válaszolt a Felkelőben Szabó Tibor az országgyűlés Vidék- és Településfejlesztési Bizottság elnöke. A Tisza párt országgyűlési képviselője szerint éppen Nagy István és tárcája „okozta ezt a hatalmas felfordulást”, amin most próbálnak úrrá lenni.

Uniós bővítés kicsit másként – az Európai Bizottság elképzelése szerint akár 15 évig is speciális státuszba kerülnének a frissen felvett tagok, hogy a belpolitikai turbulenciák ne befolyásolják negatívan a közösség működését. Balázs Péter korábbi uniós biztos, egykori külügyminiszter, a CEU professzora szerint a nagy reformokhoz viszonylagos nyugalomra lenne szükség a kontinensen, ilyen pedig legutóbb a kétezres évek elején volt.

A jogállami keretekre figyelmeztet a Magyar Helsinki Bizottság azután, hogy több egykori állami vezetőt, közéleti személyiséget is bilincsben, vezetőszáron vittek kihallgatásra, vagy éppen bíróságra a hatóságok. A jelenség nem újkeletű, bő másfél évtizeddel ezelőtt is láttunk hasonló jeleneteket. Mikor és milyen kényszerintézkedések szükségesek és arányosak? Kinek a feladata és hatásköre dönteni például a bilincs alkalmazásáról, ha az érintett gyanúsított már őrizetben van? Erről is beszélt a Felkelőben Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

Az Operaházban július óta minisztériumi átvilágítás zajlik, most pedig etikai vizsgálatot is javasoltak a balettegyüttes működése miatt. A vizsgálatot kezdeményező Táncművészeti Bizottság többek között Ókovács Szilveszter nyilvános kijelentéseit és a balettművészek munkakörülményeit vizsgálná. A főigazgató állítása szerint együttműködik az átvilágítással. Mit tud eddig a vizsgálatról, és hogyan látja a balett körül kialakult konfliktust?

Francis Halzen belga–amerikai tudós kapta a 2026-os fizikai Nobel-díjat az IceCube neutrínó-obszervatórium létrehozásáért. Ez a különleges műszer a Déli-sark jege alatt kutatja a világegyetem legnehezebben észlelhető részecskéit, a neutrínókat, és segítségével sikerült először nagy energiájú, kozmikus eredetű neutrínókat azonosítani. A felfedezésnek magyar vonatkozása is van. Vendégünk Kun Emma csillagász-kutató.

Két év, két kampány és – Dull Szabolcs megfogalmazásával – két külön mozi. Miközben Magyar Péter és a Tisza egyre inkább rendszerváltó hangulatot látott az országban, a Fidesz sokáig abból indult ki, hogy a jól bevált kampánymódszereivel ezt a választást is megnyerheti. Hogy közben mi történt a két párt falain belül, abból a nyilvánosság keveset látott.

Dull Szabolcs újságíró, politikai elemző több tucat tiszásés fideszes háttérbeszélgetés alapján rekonstruálta a 2024 februárjától a választásig tartó időszakot. Az Abszolút kampány című könyvéből az is kiderül, hogy Orbán Viktor egy ponton még saját félreállását is felvetette, a Tiszában pedig volt olyan belső konfliktus, amely Magyar Péter vezetői pozícióját is próbára tette.

Több pontot is kifogásol a Fertő-tónál tervezett új beruházással kapcsolatban a Fertő-tó Barátai Egyesület és a Greenpeace Magyarország. Szeptember végén mutatta be a tó és környékét érintő fejlesztési koncepciót a Közlekedési és Beruházási Minisztérium Sopronban. A helyiek és a tó ügyével foglalkozó civil szervezetek további egyeztetéseket szeretnének. Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter először reagált a Fertő-tóról elhangzottakra. De beszélünk arról is, miért ért véget a fakitermelési moratórium, miközben természetvédők további garanciákat kérnek az erdők védelmére; a készülő klímatörvényről, és arról az új környezetvédelmi főhatóságról is, amely januártól áll fel, és amelynek egyik legfontosabb feladata éppen a nagy ipari szennyezők, köztük az akkumulátorgyárak ellenőrzése lesz.

Napokon belül új pályázatokat ír ki az NKA az erősen forráshiányos kulturális terület támogatására. Bár az idei költségvetés bevételi oldala erősen túltervezett volt, az év elején pedig többet költöttek, mint az időarányosan indokolt lett volna, a kassza nem teljesen üres, nagyjából 5 milliárd forintja van az Alapnak. Mennyi munkát adnak a vizsgálatok az apparátusnak? Mi történik a visszautalt pénzekkel? Milyen tervek vannak az NKA jövőbeni működésére? Mi alapján döntenek a pályázatok elbírálásakor – erről is beszélt a Nemzeti Kulturális Alap alelnökeként adott első nyilatkozatában Mattyasovszky-Zsolnay Bence a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.

Botrányok, felmondások, orvosi nyomásgyakorlás után néhány napja kezdte meg a munkáját a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet új főigazgatója, Váradi Enikő. Jelenleg a helyzet felmérése zajlik, de milyen tervei vannak az ellátás harmadát adó korház vezetőjének? Elegendő szakember maradt-e a Nyírőben? Mennek vissza régi kollégák?

Állami beavatkozást kértek a fuvarozók, akiket a üzemanyagárak és a útdíjak is egyre nehezebb helyzetbe hoznak az érdekvédelmi szervezetek szerint. Az ígéret szerint a kormány szerdai ülésén dönt, s legkésőbb péntekig válaszol a korábbi megbeszéléseken elhangzott felvetésekre. Milyen lépések jönnek, áthárítják-e költségeiket a fuvarozók a megrendelőkre, és így végeredményében a vásárlókra, milyen lépés segítheti hosszabb távon a versenyképességet – erről beszélt a Felkelőben Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára.

Határozott lépéseket tervez az EU a közösségi médiafiatalkori használatában – megkezdődött a közösség országaiban a társadalmi vita a tervekről. EU Kids Act 13 éves korig tiltaná a használatot, 13 és 16 éves kor között napi egy órát tenne lehetővé. Hogy működne a rendszer, mi és hogyan biztosítaná, hogy a gyerekek ne kerüljék ki a rendszert, illetve a szüleik iránymutatását? Van biztos recept, vagy még több adat kiadásával kell védeni majd a legkiszolgáltatottabbakat, vagyis a fiatalokat?

Franciaországban a diáktüntetések kezdete óta 24 iskolát gyújtottak fel, több mint 5000 tiltakozót vettek őrizetbe. A zavargások miatt hétfőn nem nyitott ki mintegy 500 iskola. De mitől lettek ilyen dühösek a francia diákok? Milyen hatása lehet a zavargásoknak a közelgő elnökválasztásra? Soós Eszter Petronella, Franciaország szakértővel beszélgetett Benyó Rita.

Mintha az elmúlt hónapokban egy új szereplő jelent volna meg a magyar politikában: a kommentmező. Bene Márton szerint a 2026-os választás után egy önálló akarattal rendelkező „digitális tömeg” alakult ki: korábban elsősorban a politikus használta és mozgósította az online közösségét, most viszont ez a közösség is képes nyomást gyakorolni a politikusra. De demokratikusabb lesz ettől a politika, vagy egyszerűen a leghangosabb kommentelők kaptak aránytalanul nagy befolyást? Bene Márton politikai kommunikáció-kutató volt Benyó Rita vendége.

Éles konfliktust okozott a főváros és a kormány frissmegállapodásának egyik pontja: a tervek szerint a kerületektől a Fővárosi Önkormányzathoz kerülne a parkolás üzemeltetése, és ő osztana vissza a kerületeknek a bevételekből. Több polgármester azt mondja, nemcsakmilliárdokat, hanem egy fontos önkormányzati hatáskört is elvesznek tőlük úgy, hogy előzetesen nem is tárgyaltak velük. Egy rosszul működő parkolási rendszert egységesítenek, vagy valóban elkezdődött Budapest kétszintű önkormányzati rendszerének átalakítása? Kovács Róbert egyetemi docenssel és Szegvári Péter egyetemi oktatóval, volt főjegyzővel Benyó Rita beszélgetett.

2026 első felében a kormányzati szektor hiánya 2809,5 milliárd forint, a GDP 6,2 százaléka volt – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal. A bevételek kicsit – 2,9 százalékkal- emelkedtek, de a kiadások annyival nőttek, hogy komoly negatív mérleg keletkezett. Összehasonlítva az első és a második negyedévet, javulást látni, de ne felejtsük el, hogy az áprilisi választások előtt főként a munkavállalói jövedelmekben volt nagy emelkedés, 39 százalékos, például a fegyverpénz kifizetése miatt. A második negyedévben már csökkent ez a kiadás, de az egy évvel korábbi adatokhoz képest még mindig emelkedést mutat. A beruházások visszafogása sem javított sokat. Tartható-e az idei évre tervezett 7,5 százalékos hiány? Mivel javítható a mérleg? Németh Dávid, a K&H elemzője.