Régen minden jobb volt

"Top 2" - így válaszolt Henry Kissinger, amikor megkérdezték, hová tenné riválisát, Zbigniew Brzezinskit a nemzetbiztonsági tanácsadók rangsorában. Ha az USA a világ rendőre, akkor Doktor Kissinger a mindig kimért "Ray Tango", míg a szintén egyetemen tanító Brzezinski a lazább "Gabriel Cash", aki Ray-Ban napszemüvegben hirdette meg a szent háborút az Afganisztánt 1979-ben megszálló szovjetek ellen.

Jimmy Carter demokrata elnökségének (1977-1981) külpolitikai stratégáját szokás "csak" afféle Salierinek tartani a nemzetközi kapcsolatok Mozartjához, Kissingerhez képest, pedig a történelem Brzezinskinek adott igazat kettejük vitájában. Míg a realista Kissinger azt vallotta, hogy az USA egy gyengülő, belső és külső problémákkal szembenéző birodalom, és ezért az enyhülési politika híveként a megegyezést szorgalmazta a szovjetekkel, kölcsönösen tiszteletben tartott nagyhatalmi érdekszférákra felosztva a világot, addig az idealistább Brzezinskinek lengyelként nem kellett a szomszédba - mondjuk a Balti-államokba - menni "ruszofóbiáért", és a megegyezés helyett a konfrontáció híve volt - ezzel előkészítve a Reagan-korszakot és a "Rambo III." világát.

Brzezinski hitte, sőt, tudta, hogy a Szovjetunió sokkal gyengébb, mint amilyennek kívülről látszik, mivel már az egyetemi diplomamunkáját is a Szovjetunión belüli nemzetiségi ellentétekről írta: "nincs szovjet nyelv", és már a Szovjetunión belül se örvend teljes népszerűségnek az orosz dominancia, nemhogy Kelet-Európában. Erre építette a "fellazítás" politikáját, amely sikerre vezetett, többek között elintézve, hogy lengyel pápát válasszanak 1978-ban (antikommunista fegyverként felhasználva a katolicizmust). De Brzezinski nemcsak hidegháborús héja volt, hanem a posztindusztriális társadalmak elméletének egyik megalkotója a korát megelőző "Két korszak között" című 1970-es könyvével, amelyben bevezette a "technotrenikus társadalom" lényeglátó fogalmát.

A politikától távolabb kerülve már nem a Fehér Házban, hanem a tévéstúdiókban adott tanácsokat, "A nagy sakktábla" című 1997-es könyve valósággal látnoki, mert többek között megállapítja benne, hogy Oroszország nem fogja a Nyugat felé elengedni Ukrajnát (mert anélkül nem birodalom), vagy hogy amennyiben az amerikai külpolitikai döntéshozók nem lesznek körültekintőek, akkor összeállhat egy orosz-kínai-iráni USA-ellenes tengely, amely "geopolitikai katasztrófa" lenne az Egyesült Államokra nézve, és a 2003-as iraki háborút is a kezdetektől ellenezte.

Utódai sajnos nem hallgattak rá, pedig a 2017-ben, 89 évesen elhunyt "Zbig" nem véletlenül fejezte be úgy egyik utolsó interjúját: "Ne feledjék, ezt Brzezinski mondja!" Hogy mit, azt meghallgathatjátok a hidegháborús héjáról szóló adásunkban. Vendégünk az egyik visszatérő USA-szakértőnk, Baranyi Tamás, a Magyar Külügyi Intézet stratégiai igazgatója volt.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Baranyi Tamás

Csunderlik Péter

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Keanu Reeves nem a finom akcentusok érzékeny tolmácsolója, nem a vígjátéki időzítés meg nem énekelt mestere, nem is a sokoldalúság ezerarcú hőse; valahol zseninek kell lenni, ha valaki ekkora karriert tud építeni a „nem”-ből. Biztos, hogy nem Hollywood legnagyobb színészei közé tartozik, de az elmúlt négy évtizedben ugyanazzal a maximális elkötelezettséggel azonosul az ártatlansággal kevert dühvel, az álmodozó rezignáltságból egy pillanat alatt át tud vedleni a bosszú angyalává…vagy éppen ördögévé. Jóképűsége mellett őszintén és hihetően tudja játszani az egyik legnehezebb karaktert: az Átlagembert. Egyaránt megállta a helyét dilis vígjátékban (Bill & Ted filmek), a karakterdrámában (Otthonom, Idaho), a szívmelengető sportfilmben (Aranytartalék) és a romantikus filmekben (Pár lépés a mennyország, Édes november). Ezen felül pedig tovább vitte a Bruce Willis gyújtotta fáklyát az átlag akcióhős karakterében (Féktelenül, Láncreakció). A kilencvenes években két filmszerep között is eljátszotta Hamletet, és 1999-ben berobbantak a sztárcsináló Mátrix-filmek. Ezekben volt dublőre Chad Stahelski, akinek kedvéért elvállalta a geronto-akciófilmek királyának számító John Wick-filmeket is. Voltak kockázatos döntései is, kevesen tudnák megőrizni színészi méltóságukat, mikor egy lavór vízben ülve macskát szorongatnak, mint a láncdohányos Constantine szerepében. Az utóbbi években többet szinkronizál és fellép Dogstar nevú rockbandájával. A róla kialakult kép alapján tisztességes, nagylelkű, szimpatikus ember, akinek a barátnője vele egy korosztályba tartozik. És az elején említett hollywoodi „nagy” színészek közül nagyon kevésről lehet ezt elmondani.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Csunderlik Péter

Dékány László

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Kovács Gellért "filmszerésszel" beszélgettünk a televíziózás múltjáról, jelenéről és lehetséges jövőjéről. Volt idő, amikor a televíziózásnak volt eleje, vége és műsorrendje, a néző pedig nem egy feneketlen tartalmi svédasztal előtt próbált dönteni az élet értelméről. Nem volt végtelen görgetés, ötezer sorozat és húsz perc tanácstalanság afölött, hogy végül inkább semmit se nézzünk. A tévé műsort adott, a néző pedig nézte, amit kapott, és időnként még jól is járt vele. Hogyan lett a 20. század családi tűzhelyéből egyre inkább háttérben duruzsoló technológiai pedellus? Beszélgetésünkben előkerül a szerkesztett műsorrend, a véletlen felfedezés öröme és az a különös korszak, amikor másnap ugyanarról a műsorról beszélt az ország. Megnézzük azt is, hogyan működött a magyar televíziózásban az ízlésformálás, amely egyszerre jelentett kulturális gondoskodást és ideológiai szűrőzést. Szóba kerül a három T, a MOKÉP, a szinkron aranykora és az a világ, ahol egy műsorszerkesztő még komolyan gondolta, hogy esetleg okosabbak is lehetünk estére. Felidéztük a "Tévémacit", a "Deltát", az "Ablakot" és a "Ki mit tud?"-ot, amikor a közmédia időnként tényleg közmédia volt, nem pusztán egy távirányítóval kezelhető közleménytábla.A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Kovács Gellért

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Az "Odüsszeia" adott alkalmat arra, hogy a hollywoodi szandálfilmek emblematikus darabjai közül az antik eposzok filmes feldolgozásait listázzuk. Christopher Nolan legújabb filmjével saját Odüsszeiáját zárja le. A 2005 óta eltelt húsz év éppen annyi, amennyi Homérosznál Trója ostromát és a hazáig tartó bolyongást együtt kiteszi. Ez az időszak az életműben maga is hosszú hazatérésként olvasható. Nolan filmjei újra és újra ugyanahhoz a homéroszi alapkérdéshez térnek vissza. Mi történik az emberrel, aki elveszíti az otthonát, új nevet, új maszkot, új küldetést kap, majd kerülőutakon próbál visszatalálni oda, ahonnan kiszakadt. A nagy forrásmű, az "Odüsszeia" betetőző filmre vitele visszamenőleg is egységbe zárja húsz év nolani filmtermését. De az adásunkban nemcsak Nolan adaptációjáról beszélgettünk, mert elemeztük Wolfgang Petersen "Trója" című 2024-es eposzát és más nevezetes darabokat is.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A 10 éve elhunyt Bud Spencer kalandos életéről, sportolói és színészi pályafutásáról, legemlékezetesebb szerepeiről és legszórakoztatóbb filmjeiről beszélgettünk, köztük olyan óriási kedvenceinkről, mint a "Kincs, ami nincs", vagy a "Nincs kettő négy nélkül".

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Csunderlik Péter

Dékány László

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A Beatlesről szóló adásunk után ezúttal a Rolling Stones pályáképét rajzoltuk fel, felidézve a legendás együttes karrierjének gördülőpontjait. Ezúttal is igyekeztünk tévhiteket cáfolni, mint például, hogy a permanens fordulatot diktáló Beatlesszel szemben a Rolling Stones nem csak hogy nem tudott, de soha nem is akart megújulni, vagy hogy Lennonékkal ellentétben Jaggeréket nem érdekelték a társadalmi kérdések és csak egy apolitikus rock and roll-zenekar voltak, pedig nem véletlen filmezte le őket éppen 1968-ban Jean-Luc Godard. Beszélgetőtársunk és szakértőnk ezúttal Vitáris Iván, az "Ivan and the Parazol" frontembere volt.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

Vitáris Iván

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A 75 éves Robert Zemeckisről, a "Vissza a jövőbe"-trilógia, a "Forrest Gump" és más zseniális filmek rendezőjéről beszélgettünk. Zemeckist sokan "csak" egy "kis Spielbergként" tartják számon, pedig a maga jogán követelhet helyet a filmlexikonokban.

Robert Zemeckis egész pályafutása egyfajta folyamatos kísérlet az idő manipulálására, a karakterek sorsának formálására és a technológia határainak feszegetésére. Már fiatalon felkeltette érdeklődését a film és a televízió, és először szülővárosában, Chicagóban dolgozott tévéreklámok és hírműsorok szerkesztőjeként. Ez a munka késztette arra, hogy átigazoljon a Dél-Kaliforniai Egyetemre (USC), ahol a felvételi anyagában egy Beatles-dalra forgatott klip is szerepelt.

A USC először elutasította, de a felvételiztetőnek megígérte, hogy a nyári iskolába fog járni és felhúzza az addig siralmas középiskolai átlagát. Az a pimaszság is nagy szerepet játszott kezdeti sikereiben, hogy bement Steven Spielberg irodájába egy diákfilmjével, és megkérte Spielberget, hogy vegye fel rendezőnek a saját cégéhez. Spielbergnek tetszett a hozott anyag és végül az első Zemeckis-rendezés, az “Add a kezed/I Wanna Hold Your Hand” producere lett.

Mindig is hajlamos volt kísérletezni a mozgókép formáival, pályafutását végigkíséri az idővel való bonyolult viszonya. Nem pusztán adottságként kezeli, hanem mint a történetmesélés központi motorját és metaforáját. Zemeckisnek az idő nem lineáris adottság, hanem játékszer, amiből tetszőleges formát tud kialakítani, amit tartalommal tud megtölteni. Egyszer a jelen formálja a jövőt, másszor az idő a sors szövőszéke, ami kiszámíthatatlan helyzetekbe veti a főhőst.

Ez a főhős általában romlatlan, és pont ez a naivitás válik a túlélés és a siker kulcsává. Zemeckis azt sugallja, hogy a tisztaság és az őszinteség gyakran hatékonyabb az élet harcaiban, mint a cinizmus. Karakterei rendre őrlődnek a sors és a saját választásaik között. Viszont nem idealizálja hőseit: George McFly gyáva, Forrest Gump lassú, a „Kényszerleszállás” Whitaker kapitánya szerfüggő, de éppen ezek a hiányosságok teszik őket igazán emberivé és szerethetővé.

Másik fő témája a technológia, amivel maga is szívesen kísérletezett, eleinte több, a karrierje későbbi szakaszában kevesebb sikerrel. A valós hírekbe való belenyúlás, a rajzfilm és az élő szereplők vegyítése (a rajzolt mivoltában is elképesztő energiájú Roger nyúl karakterén a fantasztikus szinkronmunkát végző Usztics Mátyás még emelni is tudott) azonban csak formai játékok ahhoz a felismeréshez, hogy a valóban fontos események a családon belül történnek. Mit ér az első találkozás a földönkívüliekkel a „Kapcsolat” -ban, ha a Földön az apa és lánya nem értik egymást?

Nem is lehetne hűbb mentorához és barátjához, Spielberghez, és nemcsak az Indiana Jones-parafrázis „A smaragd románcá”-ban. Viszont hiba lenne csak tanítványnak és nem mesternek tekinteni. Egyetemi évfolyamtársával, a forgatókönyvíró Bob Gale-lel gyakorlatilag a George Lucas-i értelemben vett trilógiák avatott mesterévé vált. A „Vissza a jövőbe” jelentette Harsányság mellett a Pesszimista szakasz („Forrest Gump”, „Kapcsolat”, „Számkivetett”) a létezés értelmetlenségével foglalkozik, míg a Technológiai („Polar Expressz”, „Beowulf”, és „Egy karácsonyi ének”) viszont az életmű mélypontját jelenti. A Szövetség három filmje („Kényszerleszállás”, „Kötéltánc”, „Isten hozta Marwenben”) a csapatmunkára és az emberi kapcsolatok fontosságára figyelmeztet - ahogy egyedül nem lehet filmet készíteni sem.

Robert Zemeckis a szó legjobb értelmében vett populáris tömegfilmes, de sosem félt olyan helyekre bekukkantani, ahol a művészfilmesek is óvatosak (vérfertőző vonzalom, hátrányos helyzetűekkel való bánásmód, alkoholizmus természetrajza). Több kellene belőle Hollywoodban.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A Beatlesről beszélgettünk - és a legendás együttessel kapcsolatos tévhiteket cáfoltunk - vendégünkkel, László Róberttel, korábban a "Beatles 50" blog szerzőjével. Minden idők legnagyobb hatású - és bár ízlésről nem érdemes vitatkozni, de alighanem legjobb - együttese volt a Beatles, amely az 1962-es "Love Me Do" című kislemezével robbant be, hogy aztán nem sokkal később már a slágerlista első öt helyén Beatles-dal szerepeljen. A csajozós számaikkal villámgyorsan meghódították és letarolták a világot San Franciscótól Tokióig és Leningrádtól Fokvárosig. Együttes azóta se váltott ki ekkora őrületet, nem csoda, hogy már 1966-ban abbahagyták a koncertezést (és már csak egy meglepetésbulit adtak 1969-ben), miután Lennonéknak elegük lett, hogy a koncerteken már a saját hangjukat sem hallják a sikítozásoktól.

Mivel ekkor már fontmilliomosok voltak, megtehették volna, hogy innentől kezdve életük végéig csak medenceparton isznak vagy függőágyon szívnak, ám ehelyett volt bennük annyi ambíció, hogy a fellépések megszűnésével felszabaduló időben újabb és újabb hangszereken tanuljanak meg játszani. Indiába utaztak, ahol a helyi gurukkal teleszívták magukat spirituáliával és magától Ravi Shankartól vettek szitárleckéket, majd hazatérve minden addiginál több időt szenteltek a stúdiómunkának (az 1963-as "Please Please Me"-t még 13 óra alatt vették föl, az 1967-es "Bors őrmestert" már 130 nap alatt) és így teljesen kiteljesedhettek alkotóilag.

A teljes megújulás, amely egybeesett az öltönyökből kilépéssel, a gombafrizura végleges elhagyásával, a legszínesebb viccöltözékek felvételével és a hajnövesztéssel, az 1966-os "Revolver" albummal köszöntött be. Bár addig is albumról albumra fejlődtek, a "Revolver" paradigmaváltást hozott, amelyet bátran nevezhetünk az együttes legjobb lemezének, hiszen ezen hallható a "Tomorrow Never Knows" című futurisztikus dal is, amely 60 éves, de még mindig olyan, mintha a jövőből szólna.

Tényleg a "Beatles" tagjai voltak a nyálas "jófiúk" (míg a Rolling Stones tagjai a vadócok)? Igaz-e, hogy Ringo Starr még a Beatlesben se volt a legjobb dobos? Hogy a két zseni, Lennon és McCartney mellett George Harrison csak egy helyét kereső álmodozó volt? Hogy a "Bors őrmester" a Beatles legjobb lemeze? És hogy Yoko Ono miatt oszlott fel a Beatles?

Nyilván mindegyik kérdésre nemmel feleltünk, de hogy miért, hallgassatok meg minket.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

László Róbert

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A amerikai munkásmozgalom és újvilági szocialista értelmiségiek történetéről beszélgettünk remek hollywoodi filmeket elemezve - mint a "Vörösök", a "Feketelistán" vagy a "Hoffa" - visszatérő USA-szakértőnkkel, Paár Ádámmal.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

Paár Ádám

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A 2000-es években sokan az új Marlon Brandót látták a lázadó szerepekben feltűnt ír fenegyerekben, az idén 50 éves Colin Farrellben, aki olyan emlékezetes filmekben játszott le mindenkit, mint Joel Schumacher fülledt thrillerje, "A fülke", de hidrogénezett hajú Nagy Sándorként is láthattuk Oliver Stone 2004-es eposzában, amely a világot előrehajtó, kozmopolita toleranciazsarnokot ünnepelte. Legemlékezetesebb alakítását az "In Bruges" című 2008-as drámában nyújtotta lelkiismeretfurdalástól kínzott kutyaszemű bérgyilkosként, valamint nemrég "A sziget szellemei" című, szintén Martin McDonagh-darabban - a Batman-világból kiemelt "Pingvin"-ként pedig önálló sorozatot kapott. Az ígéretes kezdet után Colin Farrell végül nem nőtt igazi sztárrá, talán mert a szemében sose a sikeréhség, hanem a whiskeyszomj tükröződött. Összességében a karrierje olyan, mint a Tottenham: nincs miért szégyenkeznie, de olyan hú de nagy ász se lett. Colin Farrell legemlékezetesebb filmjeiről és alakításairól beszélgettünk és nem egyszer vitatkoztunk, mert például a "SWAT" című akciófilm nem aratott köztünk osztatlan sikert.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Csunderlik Péter

Dékány László

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A mozik, pörgőrúgások és mémek hőse előtt tisztelegtünk: Chuck Norris 86 évesen hunyt el. Eddig tartott a Halálnak összeszedni a bátorságát, hogy találkozzon vele. Adásunkban végigfutottuk a karatebajnok-akciósztár karrierjét és felidéztük legemlékezetesebb filmjeit.

A kiugrást az akkor már befutott Lee „A Sárkány útja” című filmje jelentette 1972-ben, a Colosseumban játszódó tízperces cunami után sorra kapta az ajánlatokat. Norris az USA első hazai harcművészeti filmsztárjává nőtte ki magát. A stúdiók egyre nagyobb költségvetéssel, de hasonló jelzős szerkezetes címekkel jelentkeztek: „Élő fegyver”, „Néma düh”, „Magányos farkas”. A producerek (főként a Cannon fejei: Menahem Golan és Yoram Globus) a nyolcvanas évekre megtanulták, hogy Charles Bronsonhoz hasonlóan Chuck Norris az USÁ-ban már eladhatatlan, de Európában a forgalmazók meg tudják velük tölteni a mozikat, majd a videokölcsönzők várólistáit.Idősebb öccse Vietnamban harcok közben esett el, fiatalabbikkal, a forgatókönyvíró-rendező Aaronnal szívesen dolgozott együtt.

Az „Ütközetben eltűnt”, „Delta Kommandó” a korszak csúcsait jelenti, még ha ez nem is jelent automatikusan magas minőséget. A megkérdőjelezhetetlen szakállas arc kitöltött egy olyan csekket, amit a nézők szívesen váltottak be: a magát túl komolyan vevő, az ártatlanokra támadókat megvédelmező, hiperbolikus túlzásokba eső harcművész a rosszfiúkat üzembiztosan, változatos koreográfiával leckézteti meg. Védjegyévé vált a jobblábas 360 fokos pörgőrúgás, ami az ellenfelet mindig váratlanul érte.

A kilencvenes években a kereskedelmi tévék második programjának hétvégi délutánjait megcélzó családi mozik („A bajnok és a kölyök”, „Szuperhekus kutyabőrben”, „Az erdő harcosa”) mellett mintegy 200 epizódon keresztül őrizte Texas Rangerként a régi Vadnyugat erkölcsi kódexét a „Walker, a texasi kopó”-ban. Cameoszerepben feltűnt a „Kidobósban” is a 2000-es években, ennek promóciós turnéján gyűjtötték össze a legkeményebb akciójeleneteit, amikből viccek és mémek lettek. Élvezte ezt a kései népszerűséget.

Bár a képernyőn többnyire nonverbális keményfiú volt a főszerepe, a képernyőn kívül jótékonysági szervezeteket hozott létre gyerekeknek és veteránoknak, aktív szerepet vállalt a republikánus politikában, és körülbelül 10 könyvet írt, köztük nem csak harcművészeti kézikönyvek, de két emlékirat, két regény és egy konzervatív aktivista kézikönyv. Címe sokatmondó: „Fekete öves hazaszeretet: Hogyan ébresszük fel újra Amerikát”. Mintegy három évtized alatt felépített öröksége túlmutatott az egysoros beszólásokon, vagy feszült küzdősport-jeleneteken. A legkorosabbak visszajátszásoktól satíros videókezettákon látták először, a valamivel fiatalabbak a „Walker, a texasi kopó” igazságosztó ranger-eként, a sokkal fiatalabbak a mémekből ismerik.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Hűen hagyományunkhoz a választás előtt Tóta W. Árpáddal, a HVG publicistájával és a Kispolgár szerkesztőjével mérlegeltük a legutolsó Orbán-kormány négy évét, értékeltük a kampányt és latolgattuk az esélyeket. Szinte biztosak voltunk a 2024 óta "recsegő-ropogó" rendszer bukásában, úgyhogy a választás éjszakáján Joe Hallenbeck magánnyomozót, "Az utolsó cserkész" hősét citálhattuk: "Megmondtuk!". Biztos tudjátok, hogy kire nem szavaztunk.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

Tóta W. Árpád

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Krekó Péterrel, a "Political Capital" igazgatójával beszélgettünk az orosz titkosszolgálatok különböző akcióiról és befolyásszerző műveleteiről az Európai Unióban, az USA-ban és persze Magyarországon, hiszen valamiért már csak a magyar kémelhárítást és a Szuverenitásvédelmi Hivatalt nem érdekli, hogy Oroszország miképp avatkozik bele a magyar belügyekbe.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Krekó Péter

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Még 2014-ben volt vendégünk Gerő András történész (1952-2023), az ELTE Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszékének vezetője, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, "Az elsöprő kisebbség"; a "Ferenc József, a magyarok királya"; a "Képzelt történelem" és még számos más kiváló könyv szerzője, hogy a dualizmus kori Magyarország politikai, társadalmi és kulturális életéről, és általában a Monarchiáról és a polgárosodásról beszélgessünk.

A beszélgetés résztvevői:

Baranyi Márton
Barta Márton
Csunderlik Péter
Gerő András

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A 2003-as iraki és a mostani iráni háború párhuzamos történeteit meséltük el visszatérő USA-szakértőnk, Romsics Gergely történész segítségével, aki a nemzetközi kapcsolatok teoretikusaként mindig elő tud rántani a zsebéből egy-egy játékelméleti példát, amellyel megvilágítja, hogy a "hegemonikus átmenetek" időszakaiban miért szinte elkerülhetetlenek a hasonló konfliktusok, vagy éppen azt, hogy a "fogolydilemma" önmagában miként magyarázza a saját hasznát mindig maximalizálni akaró Trump szövetségi politikáját (helyesebben annak hiányát).

De persze nem csak a nemzetközi rendszer struktúráját elemeztük, hogy abból vonjunk le következtetéseket, mivel nehéz elmenni amellett, hogy ifjabb Bush adminisztrációja lényegében az energialobbi és a keresztény fundamentalisták koalíciója volt, amely alig várta, hogy végre leszámolhasson a latorállom Irakkal - hiszen az 1991-es első öbölháború idején megálltak az amerikai csapatok és nem döntötték meg Szaddám Huszein uralmát. A 9/11-es terrortámadás utáni lángoló, patrióta közhangulat azonban lehetőséget adott a közel-keleti intervencióra - egy afganisztáni kerülőúttal, noha a történelem egyik tanulsága Nagy Sándor óta, hogy kerüld el Afganisztánt.

Szinte kínálja magát a vulgárfreudizáló válasz, hogy miért sikerült belerángatni a háborús kalandba az apakomplexusos tékozló fiút, ifjabb George Busht, aki végre megmutathatta a világnak, hogy ő sem akárki! Ennek kapcsán Oliver Stone "W." (2008) és Adam McKay (2018) "Az alelnök" című filmjeit is elemeztük, de azt is megtudhatjátok, hogy Michael Moore "Fahrenheit 9/11" című, magát dokumentumfilmnek álcázó Bush-ellenes propagandamozija miért olyan, mint egy csokipuding.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

Romsics Gergely

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

Bár az Epstein-aktás botrányáig és a letartóztatásáig alig foglalkozott vele a magyar média, Peter Mandelson az elmúlt negyven év egyik legnagyobb hatású politikusa, a brit Munkáspárt korábbi teljhatalmú kommunikációs vezetője. Mandelson találta ki a "harmadik útra" állított brit szociáldemokrata párt új imázsát - vörös rózsa -, és azt is, hogy az új politikát a feltűrt ingujjú, laza Tony Blair karakterével adják el. Így közvetve az MSZP szegfű-emblémáját és Gyurcsány Ferencet is neki köszönhetjük Magyarországon.

Kicsoda Peter Mandelson, akit csak a "Sötétség Hercegeként" emlegettek a brit politikában, és akinek baloldali politikusként Machiavelli és Szun-ce voltak a kedvenc olvasmányai? Hogyan jutott el a fiatalkori, világjobbításban gondolkozó idealista, kommunista aktivista odáig, hogy Jeffrey Epstein jóbarátja legyen? És miként bukott bele most ebbe a kapcsolatba? A Tony Blair és Gordon Brown melletti rejtélyes "harmadik emberről" visszatérő Nagy-Britannia-szakértőnk, Tóth Csaba, a Mérce újságírója beszélgetett velünk.

A beszélgetés résztvevői:

Csunderlik Péter

Laska Pál

Tóth Csaba

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Legutóbb a Hollywoodban foglalkoztatott latin-amerikai akciófilmrendezőkről beszélgettünk, ezúttal az álomgyárban befutott mexikói művészfilmes amigókkal folytattuk: Guillermo del Toro, Alfonso Cuarón és Alejandro González Iñárritu pályáját tekintettük át.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Álcagúnyában közelítettük meg a Tilos Rádiót, mert latin-amerikai akciófilmrendezők kerültek a célkeresztünkbe. Olyan legendák, mint a bérgyilkosfilmek specialistája, a "Lopakodók" rendezője, Luis Llosa, aki a "profi" szócikk illusztrációja a perui filmlexikonban; vagy Robert Rodriguez, aki szó szerint a vérét adta, hogy egy klinikai kísérlet alanyaként összeszedje első filmje, az "El Mariachi" 7000 dolláros büdzséjét, hogy aztán a berobbanása után újraforgassa Hollywoodban, "Desperado" címmel; és végül méltattuk az "Elit halálosztók" és a "Narcos" sorozat alkotóját, a brazil José Padilhát is. Quentin Tarantino azt mondaná, hogy megkapjátok a "Vad bandát".

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

"A toll valóban hatalmasabb, mint a kard!" - mondta Joker, úgyhogy ezúttal olyan popsztárokról beszélgettünk, akik valóban hegyeket mozgattak meg a dalaikkal, felhívták a figyelmet égető környezeti és társadalmi problémákra, kiálltak fontos ügyekért az időről időre bombaként robbanó északír kérdés békés megoldásától a női egyenjogúságig. Toplistánk csúcsán természetesen az 1985-ös "We Are the World" található, mert az afrikai éhezők miatt összerántott "USA for Africa" szupercsapat egy könnyűzenei Szaknévsor, mindenki szerepelt benne, aki akkor számított az USA-ban, az élen Michael Jacksonnal, aki a klipben a humanizmus tábornokaként aranysújtásos egyenruhában énekli a dal saját magának fenntartott legjobb sorait.

A beszélgetés résztvevői:

Csunderlik Péter

Dékány László

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Ünnepi adásainkban a legjobb angol humorsorozatokról beszélgetünk, a második részben a "Fekete Vipera", a "Mr. Bean", a "Csengetett, Mylord?", a "Hivatal" és a "Hogy ne éld az életed" című szórakoztató szériákat listáztuk.

A beszélgetés résztvevői:

Bezsenyi Tamás

Csunderlik Péter

Forgács W. András

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Ünnepi adásainkban a legjobb angol humorsorozatokról beszélgetünk, az első részben a "Folytassa..."-sorozatot, a "Benny Hill Show-t", a "Monty Python Repülő Cirkuszát", a "Waczak Szállót" és az "Igenis, Miniszter úr! " című szatíraszériát listáztuk.

A beszélgetés résztvevői:

Bezsenyi Tamás

Csunderlik Péter

Forgács W. András

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió történelmi-popkulturális műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Bár történelmi mélypontra süllyedt Trump népszerűsége, és a demokratákat egyes időközi választási eredményeik biztathatják, mégse tűnik úgy, mintha a Demokrata Párt már legyártotta volna a 2026-os (pláne a 2028-as) sikerreceptet. Igazából azt se látjuk, hogy elszámoltak volna a 2024-es kudarc okaival, például, hogy kik és miért bujtogatták az újraindulásra az ugyan nagyon tapasztalt, de testileg törékeny, szellemileg hanyatló Bident? Minderről csak Jake Tapper és Alex Thompson "Original Sin" című könyvében olvashattunk, de a felelősséget még senki sem vállalta a pártelitből.

Ki lehet az a demokrata elnökjelölt, aki a 2028-as elnökválasztáson jó eséllyel legyőzné Vance-t/Rubiót vagy horribile dictu, a Trump-dinasztia következő tagját? Az újabban demokrata Trumpként kommunikáló kaliforniai kormányzó, a kertvárosi háziasszonyok szívét bizonyára megdobogtató Gavin Newsom? A visszatérésen gondolkodó Kamala Harris, aki szerint remek kampányt folytatott, csak túl későn kezdhette el? Sikeres lehet országosan Zohran Mamdani receptje, aki esélytelenül indult New Yorkban, de a baloldali populista kampánya a polgármesteri székbe repítette, az elő-, majd a valódi választáson is lenyomva a demokrata elit jelöltjét, Andrew Cuomo bukott New York állami kormányzót? Vagy Josh Shapiro pennysylvaniai kormányzó futhat be inkább, épp a rendpártisága és a konzervativizmusa miatt? Esetleg előlép Gretchen Whitmer Michiganből, aki bármikor csapol egy sört az autógyári melósoknak?

Októberben a Trump-elnökség első évét értékeltük Sebők Miklóssal, ezúttal a Demokrata Párt állapotát mérjük fel visszatérő Amerika-szakértőinkkel.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Berg Dániel

Csunderlik Péter

Sebők Miklós

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Woody Allen jellegzetes vastagkeretes szemüvegével, torzonborz hajával és Kern András szinkronizálta egysorosaival a magyar közönség állandó kedvence – mi is részben az ő filmjein nőttünk fel, így kétrészes beszélgetésben elemezzük a „magvas” életművét az idén 90 éves írónak-filmesnek. („Sok benne a magv.”)

Az 1935-ben született, Brooklynban felnőtt – mint tudjuk, ezért nincsenek szexuális problémái –, sztáréletet elutasító hobbiklarinétos évekig poéníróként és stand-up komikusként dolgozott, majd a filmkészítés felé fordult.

Forgatókönyvíróként kezdte, színészként a James Bond-paródia "Casino Royale"-ban (1967) is szerepelt. Első rendezői munkája az újravágott és -szinkronizált japán kémvígjáték, a "Mi újság, Tiger Lily?" (1966) volt.

Az általunk ismert Woody Allen – születési neve Allen Stewart Konigsberg – 1969-ben lépett színre egy áldokumentum-bohózattal, a "Fogd a pénzt és fuss!"-sal, amelyet 34 éves korában készített. A film sikere számos, kritikusok által elismert abszurd vígjátékhoz vezetett, köztük ott a latin-amerikai forradalmakat és a CIA-akciókat egyszerre viccesen kritizáló „Banánköztársaság” (1971) és a 2173-ban játszó disztópiaparódia, a „Hétalvó” (1973).

Jelentős filmesként az „Annie Hall” (1977) romantikus vígjátékkal vált ismertté, amely Oscar-díjat nyert a legjobb film, a legjobb rendező, a legjobb eredeti forgatókönyv (megosztva Marshall Brickmannel) és a legjobb női főszereplő (Diane Keaton) kategóriákban. A film érett és vicces képet fest egy óriási szerelemnek induló, de kudarcba fulladt kapcsolatról. Megmutatta tehetségét az emberi létről szóló, mélyreható történetek elmesélésében és frappáns viccekkel történő elbagatellizálásában.

Alkalmanként elmerül a műfajkeverésben (munkái közt akad sci-fi, egy majdnem horrorfilm, számos történelmi dráma és fantasy – bár általában csak egy mágikus realista elemmel), de általában új szemszögből közelíti meg saját kortárs középosztálybeli életét, egy kísérleti filmes nézőpontját keveri kedvenc olvasmány- és filmes élményeivel: az orosz irodalom (Dosztojevszkij, Tolsztoj, Csehov), Bergman, Fellini állandó hivatkozási pontok nála. Köpönyegéből bújt elő a ZAZ-trió, a „Seinfeld”, a „Hivatal” és még annyi mindennapi esendőséget humorral bemutató film és sorozat.

Allen egy olyan auteur (véletlenül éppen itt van velünk Marshall McLuhan), aki érzelmeit és kalandjait a vásznon is megmutatja. Éppen ezért hat annyira személyesnek sok filmje. Kifejezetten azonosulni tudunk Woody Allen karakterével, akár maga Allen alakítja, akár a karakterét helyettesítő színész (ritkább esetekben színésznő). Tipikus hőse mindig Woody Allen marad, egy pszichológiailag kihívásokkal küszködő new york-i zsidó férfi, aki rendszeresen emberi kapcsolataiban és filozófiai kérdésekben veszik el – ha korunk Manhattanjében, ha Napóleon korának Moszkvájában, mint a „Szerelem és halál” című 1975-ös „Háború és béke”-kifigurázásban.

Sosem volt kifejezetten kereskedelmi vénája, de rendkívül termékeny szerző: 1982 és 2017 között minden évben bemutattak egy általa írt és rendezett filmet. Négyszer nyert Oscar-díját („Annie Hall”-ért mint forgatókönyvíró és rendező, a „Hannah és nővérei”, valamint az „Éjfélkor Párizsban” forgatókönyvéért), és még hússzor jelölték.

Masszív életművét értelmezni, Allen munkásságának bonyolultabb összefüggéseinek mélyére hatolni nehezebbnek tűnik, mint valaha a szexuális zaklatással kapcsolatos vádak fényében. Joggal foghat el minket depresszió és neurózis, mikor Woody Allen karrierjét tekintjük át, a legjobb filmjeiről beszélgetve - a második részben az 1990-es évek elejétől jutunk el az aggkori alkotásaiig.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Csunderlik Péter

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

⁠https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Woody Allen jellegzetes vastagkeretes szemüvegével, torzonborz hajával és Kern András szinkronizálta egysorosaival a magyar közönség állandó kedvence – mi is részben az ő filmjein nőttünk fel, így kétrészes beszélgetésben elemezzük a „magvas” életművét az idén 90 éves írónak-filmesnek. („Sok benne a magv.”)

Az 1935-ben született, Brooklynban felnőtt – mint tudjuk, ezért nincsenek szexuális problémái –, sztáréletet elutasító hobbiklarinétos évekig poéníróként és stand-up komikusként dolgozott, majd a filmkészítés felé fordult. Forgatókönyvíróként kezdte, színészként a James Bond-paródia "Casino Royale"-ban (1967) is szerepelt. Első rendezői munkája az újravágott és -szinkronizált japán kémvígjáték, a "Mi újság, Tiger Lily?" (1966) volt.

Az általunk ismert Woody Allen – születési neve Allen Stewart Konigsberg – 1969-ben lépett színre egy áldokumentum-bohózattal, a "Fogd a pénzt és fuss!"-sal, amelyet 34 éves korában készített. A film sikere számos, kritikusok által elismert abszurd vígjátékhoz vezetett, köztük ott a latin-amerikai forradalmakat és a CIA-akciókat egyszerre viccesen kritizáló „Banánköztársaság” (1971) és a 2173-ban játszó disztópiaparódia, a „Hétalvó” (1973).

Jelentős filmesként az „Annie Hall” (1977) romantikus vígjátékkal vált ismertté, amely Oscar-díjat nyert a legjobb film, a legjobb rendező, a legjobb eredeti forgatókönyv (megosztva Marshall Brickmannel) és a legjobb női főszereplő (Diane Keaton) kategóriákban. A film érett és vicces képet fest egy óriási szerelemnek induló, de kudarcba fulladt kapcsolatról. Megmutatta tehetségét az emberi létről szóló, mélyreható történetek elmesélésében és frappáns viccekkel történő elbagatellizálásában.

Alkalmanként elmerül a műfajkeverésben (munkái közt akad sci-fi, egy majdnem horrorfilm, számos történelmi dráma és fantasy – bár általában csak egy mágikus realista elemmel), de általában új szemszögből közelíti meg saját kortárs középosztálybeli életét, egy kísérleti filmes nézőpontját keveri kedvenc olvasmány- és filmes élményeivel: az orosz irodalom (Dosztojevszkij, Tolsztoj, Csehov), Bergman, Fellini állandó hivatkozási pontok nála. Köpönyegéből bújt elő a ZAZ-trió, a „Seinfeld”, a „Hivatal” és még annyi mindennapi esendőséget humorral bemutató film és sorozat.

Allen egy olyan auteur (véletlenül éppen itt van velünk Marshall McLuhan), aki érzelmeit és kalandjait a vásznon is megmutatja. Éppen ezért hat annyira személyesnek sok filmje. Kifejezetten azonosulni tudunk Woody Allen karakterével, akár maga Allen alakítja, akár a karakterét helyettesítő színész (ritkább esetekben színésznő). Tipikus hőse mindig Woody Allen marad, egy pszichológiailag kihívásokkal küszködő new york-i zsidó férfi, aki rendszeresen emberi kapcsolataiban és filozófiai kérdésekben veszik el – ha korunk Manhattanjében, ha Napóleon korának Moszkvájában, mint a „Szerelem és halál” című 1975-ös „Háború és béke”-kifigurázásban.

Sosem volt kifejezetten kereskedelmi vénája, de rendkívül termékeny szerző: 1982 és 2017 között minden évben bemutattak egy általa írt és rendezett filmet. Négyszer nyert Oscar-díját („Annie Hall”-ért mint forgatókönyvíró és rendező, a „Hannah és nővérei”, valamint az „Éjfél Párizsban” forgatókönyvéért), és még hússzor jelölték.

Masszív életművét értelmezni, Allen munkásságának bonyolultabb összefüggéseinek mélyére hatolni nehezebbnek tűnik, mint valaha a szexuális zaklatással kapcsolatos vádak fényében. Joggal foghat el minket depresszió és neurózis, mikor Woody Allen karrierjét tekintjük át, a legjobb filmjeiről beszélgetve - az első részben az 1980-as évek végéig jutunk el.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Csunderlik Péter

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Barack Obama 2008-ban teljesen esélytelenül indult el Hillary Clinton ellen a lényegében az amerikai elnökségről döntő demokrata előválasztáson (ifjabb Bush két ciklusa és az önsorsrontó iraki háború után kevesen hitték, hogy a republikánusok sorozatban harmadszorra is bizalmat kapnak), de az első győzelme után Obama olyan őrületet indított el (mindannyian emlékezhetünk az Obama-dalra), hogy egy maratoni, fordulatokat és könnyeket se nélkülöző szappanopera végén a Demokrata Párt első fekete elnökjelöltje lett, bár inkább nevezhetnénk a "második Kennedynek", hiszen Barack Obamától mindvégig távol állt az identitáspolitizálás. Valóban létező problémákra kínált valódi megoldási javaslatokat, azonban a Republikánus Párt az elnöksége kezdetétől zéró toleranciát hirdetett Obamával szemben.

Könnyű tragikus hősnek látni a már 2009-ben Nobel-békedíjjal jutalmazott Obamát, aki azzal az ígérettel lett amerikai elnök, hogy újraegyesíti Amerikát, nyolcéves elnöksége végére azonban nagyobb lett a megosztottság, és 2016-ban Obama antitéziseként azt a Donald Trumpot választották elnöknek, aki valószínűleg akkor döntötte el, hogy csak azért is beköltözik a Fehér Házba, amikor Obama 2011-ben emlékezetesen viccet csinált belőle. Valóban bukott, tragikus hősnek tekinthetjük-e Obamát, és ha igen, ő is tehet-e a kudarcáról? Mi a két ciklusának mérlege? Erről beszélgettünk visszatérő USA-szakértőnkkel, Romsics Gergellyel.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

Romsics Gergely

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Emlékezetes pillanata volt a műsorunknak, amikor 2022 őszén elnémult a mindig hangos stúdiónk, mert Sebők Miklós, visszatérő USA-szakértőnk bejelentette: arra van a legnagyobb esély, hogy a következő amerikai elnököt Donald Trumpnak hívják majd. Ezt Miki akkor jósolta meg nekünk, amikor a legtöbben már a 2020-ban megbukó Trump elítélését és börtönbe zárását vizionálták az ellene indított perek miatt (és többen is bejelentkeztek a republikánus elnökjelöltségre).

Sebők Miklós realista elemző volt akkor is, amikor ugyan minket magával ragadott a Kamala Harris-kampány látszólagos lendülete és a mellette kiálló sztárok serege, 2024 októberében arra figyelmeztette nálunk a demokratáknak szurkolókat, hogy szerinte ebből óriási lebőgés lesz. Most Miki megint visszatért a stúdiónkba, hogy a második Trump-elnökség eddigi fejleményeit és politikáját értékelje, és értelmezze annak a rendeletcunamit hozó elnöknek a tetteit, aki oly sokszor racionálisan értelmezhetetlen.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

Sebők Miklós

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

David Cronenberg több mint fél évszázada Kanada legmegosztóbb filmrendezője, aki olyan vehemensen fordítja ki a műfaji kliséket, mint az emberi belső szerveket. A „testhorror” műfajának feltalálója a bizarr testi átalakulásokat tragikus melodrámával keveri, hogy a test és a lélek szenvedései kiegészítsék egymást.

Nem teljesen légből kapott az egyszeri néző meggyőződése, hogy engedély nélküli eltávon van a vigyorgóból és az ápolók figyelmetlenségét kihasználva forgat. Szerinte a technikai fejlődés kihat az elménkre és szívünkre is, de nem tudjuk, hogyan. A legzsigeribb ösztönöket, a szex és erőszak határterületeit intellektuális kíváncsisággal szemléli. A gondolkodó emberhez szól és nem fél megmutatni a test és a lélek hordalékait. Lelki retinánkon mindig megmarad egy-egy képe vagy karaktere, mégha a teljes film nem is.

A korai filmjei zaklatott energiái Hollywoodban is hatásosak maradtak, és hetven éven túl is megtartotta hipnotikus és provokatív látásmódját. Saját magánéletét beledolgozta filmjeibe, legyen szó egy fájdalmas gyermekelhelyezési perről, a celebek világának kérlelhetetlen utálatáról vagy második felesége haláláról.

Az első sikeres filmek („Paraziták”, „Veszett”, „Porontyok”) nyers izgalma után az érett jövőbelátás filmjei („Videodrome”, „A légy”) a klasszikus sci-fi horror irányából indultak, a „Karambol” botrányos művészpornója megerősítette fenegyerek-státuszát, a „Viggo”-korszak elismert presztízse („Erőszakos múlt, „Gyilkos ígéretek”) hagyományosabb mesélőt mutattak.

Ha Cronenberg nem saját forgatókönyvéből dolgozik, a megfilmesíthetetlen regények megfilmesítőjeként ér el sikereket: William S. Burroughs („Meztelen ebéd”), J. G. Ballard („Karambol”), Don DeLillo („Cosmopolis”) ihletett tolmácsolójaként talál új kifejezésformákat a belső utazást megjelenítő, elvont szövegekhez.

A gondolatébresztő perverzitás bemutatásában nem akar kompromisszumot kötni a nézővel, történetmesélésre, popkultúrára gyakorolt hatása vitathatatlan. Cronenberg egységgé tudja olvasztani a forradalmi gondolatokat, a pusztítást, a zsigeri vágyat és néha a gyengédséget és a humort is. Hányingerünket visszanyelve emlékezünk meg legismertebb filmjeiről.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

A 100 éve született Sam Peckinpah (1925-1984), a „Vad banda”, a „Szalmakutyák” és „A szökés” alkotója minden bizonnyal az egyik legvizuálisabb és legintenzívebb látásmódú amerikai filmrendező volt az 1960-as és 1970-es években. Ellentmondásos személyiségében a kedves, nagyműveltségű író és a munkatársait is terrorizálni képes, kemény direktor keveredett, gyakran az elfogyasztott alkohol és drog mennyiségétől függően. Nem véletlenül kapta a „Véres Sam” becenevet a vásznon megjelenő brutális vérengzések iránti vonzódása miatt. Állandó szabályszegései és lázadó személyisége több producernek is gyomorfekélyt okozott: nem rejtette véka alá, hogy nem tetszett neki a stúdiórendszer, és több alkalommal is nyílt összetűzésbe került a stúdiók vezetésével. Ennek ellenére sikerült merész és határokat feszegető filmeket készítenie, 1969 és 1974 között forgatott filmjeivel nem tudott hibázni.

Kedvenc műfaja a western volt, a Vadnyugat hanyatlásában meglátta a nihilizmus, a férfiasság és a kompromisszumos erkölcs témáit, ami rezonált a kiábrándult amerikai ifjúság ízlésével. Filmjei újszerűségről, régimódi karakterekről és klasszikus szerkezetéről is emlékezetesek. A régi és az új világ egymás mellé állítása számos történetében is megjelenik. Nála az erőszak nem a sokkolás eszköze: a tiszta morális szándékokkal szembenálló brutális és közömbös világot jelképezi. Ezért megosztóak a filmjei, attól függően, hogy a néző mennyire tudta elviselni a valósághűen véres képeket. Stilisztikailag az úttörő vágástechnikája és a szuperlassított felvételek használata egyedi hangulatot teremtett, különösen a lövöldözések és a verekedések jeleneteiben.

Privát életében a morális kiállás nem kapcsolódott össze vallási kérdésekkel, bár élete második felében Mexikóban is élt és szívesen használta a katolikus szimbólumokat. A hetvenes évek második felében függőségei miatti gyors hangulatváltozásai és lojális kollégák elmaradása következtében kevéssé foglalkoztatták, állandó kockázatként kezelték.

Peckinpah forradalmi hatása tovább él Hollywoodban. Nemcsak John Woo, Tony Scott, de minden akciófilmet forgató rendező merített munkásságából. Kevésbé koherens filmjei is hangulatosak, stílusosak. 59 évesen Hollywood egyik leglázadóbb és leginspirálóbb filmrendezőjeként hunyt el. Sam Sam Peckinpah életművéről, legjobb filmjeiről beszélgettünk.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

Paár ÁdámA Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Legutóbb Darren Aronofsky, a "Pi", a "Rekviem egy álomért", a "Fekete hattyú", "A pankrátor" és a "Noé" rendezőjének filmjeiről beszélgettünk: Aronofsky neve egyet jelent a kíméletlenül személyes, testi és szellemi végletekig menő filmnyelvvel, amelyben a megszállottság sosem pusztán egy karakter jellemvonása, hanem az emberi lét pokolba vezető útikalauza.

Darren Aronofsky vizualitása sosem pusztán stílus, hanem filozófia: képei mindig a szélsőséget keresik, a gyönyör és a borzalom határmezsgyéin mozognak. A gyorsmontázs, a test közelképe, a groteszk fény-árnyék játék, a testnedvek és sebek plasztikus ábrázolása mind a földi tapasztalat nyers igazságát hangsúlyozza. Ugyanakkor a csillogó fények, a lebegő kameramozgások és a misztikus képi rétegek a transzcendens iránti vágyat is közvetítik.

Gondolatiságában Aronofsky egyszerre misztikus és biológiai, egyszerre apokaliptikus és intim. Ő az a rendező, aki a hit, a matematika, a drog, a testkultusz, a szakrális mítosz és a teremtés kérdéseit egyazon logikába fűzi: az ember örökös küzdelmét a véges test és a végtelen vágy közötti feszültségben. Filmjeiben az ember mindig önmagát pusztítja, mert mindig többet akar, mert mindig az Istennel kíván vetélkedni - és ebben a pusztulásban talál rá saját tragikus szépségére.

Nehogy zaciba adjátok a lejátszótok, mielőtt meghallgatjátok az Aronofsky-adásunk, a végén a legutóbbi filmjet is értékeltük.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Folytattuk és befejeztük Aaron Sorkin eddigi életművének áttekintését: Sorkin az egyik legjelentősebb hollywoodi forgatókönyvíró, aki valaha élt és dolgozott Los Angelesben. Életművén Balzachoz vagy Jókaihoz hasonlóan letörölhetetlen folt a termékenysége és a sokszínűsége is.

Színészként kezdte a pályáját, de egyetemi évei alatt különböző színházakban pincérként dolgozott a Broadway-n és egész darabokat írt szalvétákra, míg a színpadon az "Őrült nők ketrece" első felvonása ment: "Az a dolgod, hogy fel-alá járkálj, de csak a szünetben. Nem csinálsz semmit egy egész felvonás alatt, és előtted végtelen mennyiségű szalvéta van...nyilván írtam" - nyilatkozta. Első sikere, az „Egy becsületbeli ügy” az ötvenes évek után ismét divatba hozta a bírósági drámákat, a „Szerelem a Fehér Házban” vagy „Az elnök emberei” az éppen regnáló clintoni „potens, dinamikus elnök”- képet erősítették. Valódi emberi portrékat mutatott be a „Pénzcsináló”- ban, olyan techmilliárdosok iránt keltett szimpátiát, mint Steve Jobs vagy Mark Zuckerberg.

Szeret a politika és a média kulisszatitkairól írni, az ember másik ember felett gyakorolt hatalmának megjelenési formái érdeklik. Rendezéseiben nemcsak a kiélezett párbeszédek, hanem érzékeny árnyalatok és a valóban filmszerű megjelenítés is szerepet kapnak.

Egy Sorkin által írt forgatókönyv ezer közül is felismerhető: hétköznapi élethelyzetek, feszült jelenetépítés, folyosói séta közbeni pattogós szópárbajok jellemzik. Kedvenc karaktere a lusta, idealista átlagértelmiségi, akinek van ugyan esze, tehetsége; de meg akarja úszni az életet. Azonban egy rajta túlnövő helyzetben találja magát, amiben kiderül, hogy saját magát is meglepve kivételes emberi és szakmai képességekkel rendelkezik.

A színpadtól a televízión át a filmig Sorkin sorait a legjobb hollywoodi színészek mondják ki, és ő a legfrappánsabb és legemlékezetesebb sorokkal hálálja meg.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

⁠https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt⁠

Aaron Sorkin az egyik legjelentősebb hollywoodi forgatókönyvíró, aki valaha élt és dolgozott Los Angelesben. Életművén Balzachoz vagy Jókaihoz hasonlóan letörölhetetlen folt a termékenysége és a sokszínűsége is.

Színészként kezdte a pályáját, de egyetemi évei alatt különböző színházakban pincérként dolgozott a Broadway-n és egész darabokat írt szalvétákra, míg a színpadon az "Őrült nők ketrece" első felvonása ment: "Az a dolgod, hogy fel-alá járkálj, de csak a szünetben. Nem csinálsz semmit egy egész felvonás alatt, és előtted végtelen mennyiségű szalvéta van...nyilván írtam" - nyilatkozta. Első sikere, az „Egy becsületbeli ügy” az ötvenes évek után ismét divatba hozta a bírósági drámákat, „A Szerelem a Fehér Házban” vagy „Az elnök emberei” az éppen regnáló clintoni „potens, dinamikus elnök”- képet erősítették. Valódi emberi portrékat mutatott be a „Pénzcsináló”- ban, olyan techmilliárdosok iránt keltett szimpátiát, mint Steve Jobs vagy Mark Zuckerberg.

Szeret a politika és a média kulisszatitkairól írni, az ember másik ember felett gyakorolt hatalmának megjelenési formái érdeklik. Rendezéseiben nemcsak a kiélezett párbeszédek, hanem érzékeny árnyalatok és a valóban filmszerű megjelenítés is szerepet kapnak.

Egy Sorkin által írt forgatókönyv ezer közül is felismerhető: hétköznapi élethelyzetek, feszült jelenetépítés, folyosói séta közbeni pattogós szópárbajok jellemzik. Kedvenc karaktere a lusta, idealista átlagértelmiségi, akinek van ugyan esze, tehetsége; de meg akarja úszni az életet. Azonban egy rajta túlnövő helyzetben találja magát, amiben kiderül, hogy saját magát is meglepve kivételes emberi és szakmai képességekkel rendelkezik.

A színpadtól a televízión át a filmig Sorkin sorait a legjobb hollywoodi színészek mondják ki, és ő a legfrappánsabb és legemlékezetesebb sorokkal hálálja meg.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Mi történik, ha az útleveled fontosabb, mint a személyiséged? Ha a jog csak annak jár, akinek van hazája – mostani adásunkban a filmvásznon keresztül vizsgáljuk meg a határok természetét: fizikai, jogi és lelki határvonalak metszéspontjait, ahol az ember vagy átjut – vagy eltűnik a rendszer réseiben. Ahol a repülőtér börtön, a menekült idegen lény, az állampolgárság pedig elérhetetlen luxuscikk.

"Az ember gyermeke" (2006) sötét jövőképe nem a holnapról, hanem a máról szól: egy világ, ahol a remény is menekültstátuszt kér. Egy társadalom, ahol a termékenység eltűnése talán a legkisebb baj. Alfonso Cuarón nemcsak posztapokaliptikus thrillert csinált, hanem egy újfajta bibliai allegóriát: Jézus nem keresztfán hal meg, hanem hajón menekül.

A "Rabbit-Proof Fence" (magyar címén "1200 mérföld hazáig" - 2002) fájdalmas emlékeztető arra, hogy a civilizáció zászlaja mögött is bilincsek csörögnek – a „fehér ember terhének” nevében.

"Az állampolgár" (2016) a magyar valóság színpadán teszi fel a kérdést: mit ér az integráció, ha a bőrszín már az ajtóban eldönti a választ?

A "District 9" (2009) idegen lényein keresztül leplezi le a posztapartheid Dél-Afrika és a globális migrációs válság mélyen embertelen logikáját.

Végül a "Terminál" 2004-ből a határhelyzet abszurd tragikomédiája: egy senki földjén rekedt kisember, akinek jogilag nincs hova tartoznia – útja csak a Burger Kingig engedélyezett. Ezek a filmek más-más műfajban, de egyazon kérdést járják körül: mit jelent ma „valahova tartozni” – és kik azok, akik ezt eldöntik.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Laska Pál

A Régen minden jobb volt hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Ismét alámerültünk a ’90-es évek posztkommunista mocsarába, ahol a Fenyő-gyilkosság nemcsak egy médiacézár likvidálása volt, hanem a rendszerváltás utáni Magyarország sötét természetrajzának is ékes példája. Itt már nem eszmetörténeti viták dúlnak, hanem hangfelvételek és megrendelt gyilkosságok – a közéletet alig leplezett alvilági szálak szövik át. A Gyárfás-ügy olyan, mint egy eltévedt krimi, amit Mészöly Miklós írt volna, ha sokat nézi a Híradót és keveset alszik. A kilencvenes évek nagy reményei gyorsan rommá lettek, és helyüket átvette a zsarolásokkal, politikai alkukkal és médiaharcokkal teli valóság. Az egész afféle balkáni Twin Peaks, csak itt Dale Cooper helyett a Nádor utcai nyomozók jönnek. Bezsenyi Tamás is back in town!

A beszélgetés résztvevői:

Bezsenyi Tamás

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A Budapest Pride megnyitójának apropóján olyan filmeket veszünk sorra, melyekben a queer tapasztalat nemcsak identitás, hanem társadalmi szerep is – és bizony, ez a szerep sokáig a komód alsó fiókjában lapult a tiltott könyvek között. Mert míg a "Van, aki forrón szereti" című klasszikusban Tony Curtis és Jack Lemmon parókát ölt és „nőnek látszik”, addig a "Madárfészek" már azt mutatja meg, hogyan lehet egy transzgresszív családmodellből polgárilag elfogadható esküvői performansz. 

De a queer film nem csak habkönnyű komédiák terepe – elérkezik a kamaszkor kínja is, ahol a "C.R.A.Z.Y." és a "Szólíts a neveden" a vágy első, zavarba ejtő fellángolásait mesélik el, némi diszkóval és David Bowie-val. A "coming of age" itt tapasztalat: hogyan lehet felnőni egy világban, amely nem biztos, hogy visszatekint. De ha meg is teszi, hogyan kell megtenni az első, bizonytalan lépéseket? És mit kezdjünk a tükörképünkkel, ha nincs hozzá egy támogató családi háttér? 

A "Távol a mennyországtól" és "A boldogító nem" már a felnőtt lét keserű kompromisszumairól szólnak, ahol a homoszexualitás nem cool, hanem tabusított trauma. Vissza lehet-e bontani egy majdnem zenitre ért életet, hogy a mindig is vágyott irányba állítva újrakezdjük? A "Túl a barátságon" pedig két cowboy tragédiája, és egy olyan Amerikáé, amely nem tud mit kezdeni azzal, ha a hegyekben nemcsak juhokat legeltetnek, hanem érzelmeket is. 

Ennek betetőzése a "Milk", amelyben Harvey Milk városházi képviselő története nem a „meleg hős” hollywoodi prototípusa, az identitás már politikai tetté válik. A beszélgetés során a hollywoodi kánonba befurakodó másság nyomait kutatjuk: hogyan lesz a szekrényből kilépő figurákból társadalmi kísérlet. Aki pedig szerint „ez az egész túl van tolva”, annak ajánljuk a műsort terápiás céllal.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Nem volt sok választásunk: legutóbbi adásunkban a visszavonulását bejelentő bukott reformerről, progresszív szuverénről, Gyurcsány Ferencről beszélgettünk vendégünkkel, Tóta W. Árpáddal - többen sajnos már nem tudtuk körbeülni az asztalt. Gyurcsány a II. József óta a legalulértékeltebb történelmi szereplőnk, akit nem érdemelt meg a magyar nép? Vagy valóban akkora kártevő volt, hogy máig nem heverte ki az ország a kormányzását, amely felért egy hazánkon átvonuló keleti fronttal, ahogy a Sajtóklubban állítják? Vagy Gyurcsány egy elhivatott civilizátor, aki végeredményben mégis csak napalmot szórt a magyar baloldalra? Most talán lesz ideje megírni az őszödi beszédben ígért remek könyveket - addig is ajánljuk a máglyarakásreceptjét, amelyet a gasztroadásunkan ízlelgettünk.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

Tóta W. Árpád

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A 19. század végi-20. század eleji, Kubát és a spanyol gyarmatbirodalom maradékát "felszabadító" amerikai imperializmusról, és az olyan, mostanság Trump-előképként felemlegetett elnökökről beszélgetünk visszatérő USA-szakértőinkkel, Berg Dániellel és Paár Ádámmal, mint a "védővámok Napóleonjának" nevezett William McKinley (1897-1901), illetve Teddy Roosevelt (1901-1909), az első Nobel-békedíjas amerikai elnök, aki abban hitt, hogy akkor nyugszik le mindenki, ha odaver egy bunkósbottal.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Berg Dániel

Csunderlik Péter

Laska Pál

Paár Ádám

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Mexikó történelmét és jelenlegi helyzetét - Alamo ostromától Porfirio Díaz elnökségén és a forradalmon át a NAFTA szabadkereskedelmi egyezményig - feldolgozó hollywoodi filmekről beszélgettünk visszatérő Amerika-szakértőnkkel, Paár Ádámmal.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

Paár Ádám

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

70 éves lett a demokrata ikon, Denzel Washington, aki a Clinton-korszakban progresszív szerepek sorát alakította, legyen szó akár a "Philadelphia" (1993) emberbarát ügyvédjéről vagy "Az utolsó esély" (1995) liberális, szabadgondolkodó, a piros baseballsapkás, üvöltő tengeralattjáró-kapitányával szemben fellépő Hunter őrnagyáról. Minden adott lett volna, hogy Denzel Washington politikai pályára lépjen és ő legyen a "demokrata Reagan", aztán a 2000-es években a Demokrata Pártot támogató színész szinte kívánta a zűrősebb szerepeket és lubickolt bennük: a "Kiképzés" (2001) korrupt zsarulegendájaként eljátszotta az "anti-Serpicót", ami 2002-ben a második Oscar-díját hozta Denzel Washingtonnak. Az első aranyszobrocskáját még az "54. hadtest" lázadó fekete közlegényének eljátszásáért kapta 1990-ben, hogy aztán Spike Lee rábízza "Malcolm X" megformálását a legendás életrajzi filmjében. Denzel Washington karrierjét tekintettük át, felidézve legemlékezetesebb alakításait.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

95 éves korában elhunyt Gene Hackman (1930-2025), az intellektuális kemény fickó, aki félelmet és szánalmat bármikor, ugyanolyan intenzitással tudott kelteni. Leghíresebb szerepeiben férfias profikat játszott. A Mikulás-jelmezben piti tolvajokat pofozó zsaru, Popeye Doyle szerepe Oscar-díjat ért a „Francia kapcsolat”-ban, meghasonult Harry Caulként feszegette a padlódeszkákat a „Magánbeszélgetés"-ben”, de ő volt az, aki habókos Lex Luthorként térdre kényszerítette Supermant is. A második Oscarját hozó „Nincs bocsánat” seriffjének szerepét eredetileg visszautasította, de Clint Eastwood elmagyarázta, hogy karaktere az utolsó erőszakos ember a Vadnyugaton, így elfogadta. Kellő iróniával tudott vicces is lenni, például a „Madárfészek” karrierista, de értetlen republikánusaként, vagy „Az utolsó esély” fanyar humorú, despotikus tengeralattjáró-kapitányaként. Minden szerepében rendíthetetlen, mogorva és öntudatos volt – több generáció ellentmondást nem tűrő apja, aki mégsem elérhetetlen, mert megbújik benne a humorérzék és felszínre tör az esendőség. Legemlékezetesebb alakításai felidézésével tisztelegtünk a színészlegenda előtt.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska PálA Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Ezúttal az amerikai polgárháborúról szóló filmekről beszélgettünk, elsősorban legendás, klasszikusok alkotásokról, mint az 1939-es "Elfújta a szél", de olyan feledésre méltó alkotmányokat is felidéztünk, mint az 1999-es "Hunley - Harc a tenger alatt". Nem azért, hogy a szegényember Al Pacinója, Armand Assante B-kategóriás alakítását méltassuk, hanem hogy az északi blokádot áttörni akaró déli "tengeralattjáró" történetén keresztül megbeszéljük, micsoda haditechnikai forradalomhoz vezetett az Unió és a Konföderáció küzdelme. Megkockáztatjuk, hogy az amerikai polgárháborút akár az első "20. századi" háborúnak is nevezhetjük, vagy legalábbis azok demóverziójának. Vendégünk Paár Ádám történész-politológus volt.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

Paár Ádám

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

60 éve hunyt el Winston Churchill (1874–1965), a 20. század egyik legjelentősebb és egyben legmakacsabb államférfija, akiben a konzervatív, szellemes csevegő a hírhedt bulldogtermészetével keveredett úgy, mint whiskey a szódával. A szokásos bukásai után rendre kárörvendhettek politikai ellenfelei, hogy „kipukkant a lufi”, de mindig felszívta magát. Mélyen 19. századi, mondhatnánk korszerűtlen figura volt a tömegdemokráciák 20. századi korában, de 1940-ben miniszterelnökként az ő csökönyösségére volt szüksége Nagy-Britanniának, hogy folytassák a náci Németországgal szemben azt a reménytelennek tűnő küzdelmet, amelyről akkor széles körben gondolták, hogy az elvesztett becsület visszaszerzésén túl más célja nem nagyon lehet, de végül győztek. A konzervatív államférfiról és irodalmi Nobel-díjas történészről visszatérő Nagy-Britannia-szakértőnkkel, Tóth Csabával, a Mérce újságírójával beszélgettünk.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

Tóth Csaba

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

⁠https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

"Howard Phillips Lovecraft (1890-1937) mindent elért, amit fantasztikus szerző elérhet. Látomásai, teremtményei száz évvel születésük után is meghitt ismerősök gyakorlatilag az egész földgolyón. A csápfejű istenek ezernyi feldolgozásban kísértik a világot, pont ahogy ő elképzelte. Sajnos ez a siker időbe telt, ő maga pedig egy súlyos őrületben töltött, rövid és szomorú életút végén nyomorban halt meg.
Nem volt normális, nem volt szalonképes, és a mai rajongás ellenére nem volt nagy vagy jó író sem. A két lábon bicegő deviancia megtestesülése volt, személyében is szörny. Aki felismerte, mi a legijesztőbb az ember számára. És az nem a nyálka, a csáp vagy a fogak, hanem a gondolat, hogy az emberiség jelentéktelen" - írta Tóta W. Árpád, akivel legutóbbi adásunkban Lovecraft világáról beszélgettünk.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

Tóta W. Árpád

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

Régi adósságunk törlesztettük, amikor Bruce Willis legjobb filmjeiról beszélgettünk, kezdve a Nyugat folyóirat műfordítói hagyományait követve "Drágán add az életed!" címmel forgalmazott "Die Harddal", John McTiernan 1988-as klasszikusával, amely megteremtette kedvencünket, a „keményen dolgozó kisemberek" akcióhősét, a mezítlábas, atlétás, láncdohányos ikont, a cinikus John McClane-t, akinek mindig fáj a feje, de sose olvasta a magazinok párkapcsolati tanácsadó rovatát. Ezzel egy csapásra a szupersztárok közé emelkedett Bruce Willis, "A simlis és a szende" című sorozat korábbi csibész magánnyomozója, akinek a félmosolya vált a védjegyévé. Hiszen ahogy Joe Hallenbeck életvezetési ajánlata szól: "Mosolyogj, te barom!"

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Csunderlik Péter

Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A legkedveltebb magyar vígjátékok után ezúttal a legjobb filmszatíráinkat listáztuk, amelyek - talán nem véletlenül -kivétel nélkül a "létező szocializmusban", vagyis a Kádár-rendszerben készültek az "Indul a bakterház"-tól" "A legényanyán" át a "A tanú"-ig.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy Béla

Csunderlik Béla

Dékány Béla

Laska Béla

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A legnépszerűbb magyar komédiákról beszélgettünk a Horthy-kori klasszikusoktól a rendszerváltás utáni sikerekig.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Csunderlik Péter

Dékány László

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Gyerekkorunk kedvenc amerikai komédiáit és paródiáit listáztuk a drámának szánt, mégis nevettető "Aranyoskámtól" a legszórakoztatóbb haverfilmen, a "Vaklármán" át a Zucker-Abrahams-Zucker-trió életművéig, amelyből a "Nagy durranást" akciófilmként nézték Heves megyében, de csúcsjelöltünk a "Csupasz pisztoly" lett, bár sokan biztos az "Airplane!"-re saccoltak volna, miközben Mel Brooks karrierjét is átfésültük.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Dékány László

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

80 éves lett minden idők egyik legsikeresebb forgatókönyvírója, másodállásban botrányhős, későbbi megtérése után a clevelandi katolikus közösség kereszthordozója: Joe Eszterhas. Életét meglehetősen szívesen és színesen írta meg könyveiben és forgatókönyveiben, magyar származására mindig is büszkén hivatkozott. A legtöbb forgatókönyvíró az ismeretlenség homályában marad még akkor is, ha sikerfilmeket ír. Eszterhas túlságosan is rámenős személyisége, frivol témái, és rekordgázsijai óriási hírnevet szereztek neki. Ahogy önfényező emlékirataiban, például a „Hollywoodi fenevad”-ban írja: „Hollywood történetében eddig én voltam az egyetlen forgatókönyvíró, akit üldöztek hölgyrajongói” – eredetiben a groupie szót használta. Hát, szép munka.

Terjedelmes és szaftos életrajzaiban általában fölbe döngöli azokat, akikkel sikertelen filmet készített és elismeri azokat, akikkel sikereseket. A ma már megtért keresztényként élő egykori fenegyerek tényleg elérte, hogy a kolumbiai dzsungelre és Hobbes protokapitalista Londonára egyszerre hajazó Hollywoodban forgatókönyvíróként plakátnév legyen. Legutóbbi adásunkban a "Flashdance" (1983), a "Kicsorbult tőr" (1985), "Zenedoboz" (1989), az "Elemi ösztön" (1992) és a "Sliver" (1993) forgatókönyvírójáról beszélgettünk, aki nemcsak Magyarországon világhíres.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Még 2021-ben listáztuk korunk legjelentősebb hollywoodi művészdinasztiáit: többek között a Chaplineket, a Coppolákat, a Douglasokat, a Wayanseket, a Fondákat és persze a Baldwinokat. Műsorunk "A Buddenbrook ház" című klasszikus regényt szerző Thomas Mann-nak, valamint "A Strauss dinasztia" című sorozat készítőinek ajánlottuk.

A beszélgetés résztvevői:

Bezsenyi Tamás

Csunderlik Péter

Dékány László

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

50 éves lett Leonardo DiCaprio. Gyerekszínészből ritkán lesz nagy művész, de neki mégis sikerült. Az olasz-német származású Leonardo DiCaprio nem csupán generációja meghatározó filmsztárjává nőtte ki magát, közeledik az olyan színészfejedelmek státuszához, mint Robert De Niro, Al Pacino, Gene Hackman és főleg Jack Nicholson, akikkel együtt is játszhatott. Filmográfiájában meglepően kevés bukással találkozunk, és az a néhány is érdemes a figyelemre. Kasszasikerekben és komoly művészi alkotásban egyaránt szerepet vállal – és nemcsak a rajongók szavazták be a „Minden idők 50 legjobb színésze” listákra. DiCaprio karrierjét a Titanic elsüllyedése lőtte ki a sztratoszférába, minden sikert elért, amit évekig tartó kemény munkával vívott ki, gyakorlatilag korunk összes jelentős rendezője mellett.

Tévésorozatokban szőke, cuki kisfiúkat alakított, de tinédzserkorba érve nem elégedett meg ennyivel: Lasse Hallström rendező szerint a meghallgatásokon ő figyelt legtöbbet a stábra és a kollégákra is. Az 1990-es évek meghatározó szívtiprója lett Baz Luhrmann „Rómeó + Júlia” (1996) című Shakespeare-adaptációjában és James Cameron epikus „Titanic”-jában (1997). De mielőtt belekényelmesedett volna a tragikus-romantikus hős karakterébe, DiCaprio az elmúlt évtizedekben kihívást jelentő és meglepő szerepek halmozására használta a sztárstátuszt, valamint olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Steven Spielberg, Martin Scorsese, Christopher Nolan, Quentin Tarantino, Danny Boyle, Clint Eastwood, és Alejandro Gonzales Iñárritu – utóbbi „A visszatérő” (2015) című filmje végül megszerezte neki a régóta esedékes első Oscar-díját.

Sok hollywoodi színészhez hasonlóan DiCaprio is karrierje nagy részét azzal töltötte, hogy megpróbálja felülmúlni a vele szemben támasztott nézői elvárásokat: minél különösebb, szélsőségesebb karaktert kell eljátszania, ez annál jobban vonzza; legyen szó a komor költőtől a megkínzott lelkeken át a gonosz ültetvényesig. Sikeresen távol tartotta magától a szuperhősök spandex kezeslábasát vagy a családi vígjátékok langyos lábvizét. Alakításaiban jelen van egyfajta kiismerhetetlenség, rejtett gyengédség, illetve keménység, ami a legváratlanabb pillanatokban bukkan fel. Szerepei jellegzetes mozdulatain túl bőséges mémalapanyagot szolgáltat fiatal, hosszúlábú modellekhez való vonzódása is.

Saját alapítványa a kilencvenes évek óta működik, producerként gyakran segíti ki a kollégákat a pénzszerzésnél, környezetvédelmi dokumentumfilmeket forgat. Ha a színész ízlését az a döntés jellemzi, hogy milyen szerepet választ, akkor kevesen hoznak következetesebben kiváló döntéseket, mint Leonardo DiCaprio. Legutóbbi adásunkban Leonardo DiCaprio pályájáról és emlékezetes filmjeiről beszélgetünk.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Csunderlik Péter

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

Legutóbb a filozófusok és költők honának popkulturális csúcsteljesítményeit listáztuk: német előadók felejthetetlen slágereit Nenától Nanáig.
Ezúttal kihagytuk a Modern Talkingot, mert a "Brother Louie" nagyságát már méltattuk a '80-as évek emblematikus külföldi slágereit listázva, amikor a "Milli Vanilli" botrányát is felidéztük:
https://podcasters.spotify.com/pod/show/regen-minden-jobb-volt/episodes/Top-10-A-80-as-vek-emblematikus-klfldi-slgerei-e198hv5
Valamint a eurodance olyan nagyágyúi is kimaradtak, mint a Captain Jack és a Mr. President, mert róluk a '90-es évek emblematikus külföldi slágereit sorakoztatva értekeztünk:
https://podcasters.spotify.com/pod/show/regen-minden-jobb-volt/episodes/A-90-es-vek-emblematikus-klfldi-slgerei-e1790m0

A beszélgetés résztvevői:

Bezsenyi Tamás

Csunderlik Péter

Dékány László

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

Donald Trump táncra perdülhetett a YMCA ütemére a legfrissebb közvélemény-kutatások láttán, mert ismét neki áll a zászló az amerikai elnökválasztáson, így a valódi, "korrupt és befolyásos" Biff Tannen bukott ex-elnökként visszatérhet a Fehér Házba - megismételve Grover Cleveland 19. század végi bravúrját. USA-szakértőinkkel, Berg Dániellel és Sebők Miklóssal elemeztük, a demokraták miképp hozták össze, hogy fenyegetővé vált a disztópia: kaszinót rendeznek be a Legfelsőbb Bíróság épületében.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Berg Dániel

Csunderlik Péter

Laska Pál

Sebők Miklós

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Kevés ma is aktív filmrendező van olyan régóta a szakmában, mint a legendás Francis Ford Coppola. Rendezőként 1963-ban debütált, jelenleg pedig a negyven éve húzódó projektje, a saját maga által finanszírozott „Megalopolisz” fut a mozikban.

Hat évtizedes pályafutása során a rendezések mellett forgatókönyvíróként és producerként is termékeny, ez utóbbit az American Zoetrope filmgyártó cég tulajdonosaként jegyzi. Ijesztő végigtekinteni a teljes munkásságát, hiszen nemcsak méretes, de minőségét tekintve is széles amplitúdót járt be. Coppola legtöbb filmje legalább jó, és némelyik könnyedén sorolható minden idők legjobbjai közé, de filmes karrierje nem nélkülözte az óriási bukásokat sem.

Munkái szeizmikus hatásai a Szent András-törésvonalnál is jobban hatottak Hollywoodra. A vadul ambiciózus, impulzív alkotó (a „Megalopolisz” messze nem Coppola első rapszodikus fogadtatású alkotása), noha rendezőként leginkább az amerikai klasszikusairól ismert, az első két „Keresztapa”-filmről, amelyek máig meghatározzák a maffiafilm műfaját. Pedig szívében, éa sok fősodorbeli bérmunka ellenére, Coppola kísérletező, egyfajta filmes kívülálló, aki furcsa, ambiciózus ötletekkel játszik, amelyek, ha jól kivitelezik őket, magasra törőek és ha nem, beleállnak a földbe.

Az ő megalkuvásmentessége vezetett a Hollywoodban is erős hetvenes évekből kiemelkedő filmjeihez; máskor ez az ambíció olyan híres bukást eredményez, mint a „Szívbéli”, vagy olyan kudarcot, mint a „Koravén ifjúság”. Coppola sokat szidott filmjei közül néhányat revideáltak később, többeket pedig…nem. És mégis, ez teszi Coppolát olyan lenyűgöző rendezővé: életműve olyan filmek keveréke, amelyek egyetemesnek tűnnek, és olyanoké, amelyek alapvetően senkinek sem készültek, csak magának Coppolának.

Talán Mario Puzo romantikus, epikus bűnügyi drámájának „A Keresztapa” című filmnek a megvalósításáról ismert leginkább. Ez máig minden idők egyik legnagyobb hatású drámája, és nem kevesebb, mint történelmi jelentőségű. Coppola azonban mindig is bizonyította, hogy rendkívüli ízléssel és közönségismerettel büszkélkedhet. Kisebb, furcsa filmjeitől kezdve a klasszikus blockbusterekig és a szakmánymelóig mindegyik műve stílusos és magával ragadó. Van szerzői kézjegye, és megközelítése egyéni nézőpontról tanúskodik.  Minden törekvésnél egyértelmű, hogy Coppola mindig olyan projektekbe fektet, amelyek kiérdemlik az őszinte lelkesedését. Szerencsére hasonlóan ambiciózus alkotókkal és színészekkel veszi körül magát, aminek eredményeképpen számtalan ikonikus alkotás született. Legutóbbi adásunkban Francis Ford Coppola életművéről beszélgettünk.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Michael Douglas valódi hollywoodi legenda. Noha az ikonikus sztár, Kirk Douglas fiaként nem volt egyszerű elérnie, hovatovább túl is szárnyalni apja sikereit, de Michael Douglas több mint öt évtizeden át Oscar-díjas színészként és producerként is uralta a filmvásznat és tévéképernyőt egyaránt. Látszólag nincs olyan, amit Douglas ne tudna megvalósítani színészként. Játszott romantikus főszerepeket, akcióhősöket, elnököket, kiégett egzisztenciákat, apákat és fiúkat. Akár olyan műfajmeghatározó filmekben játszik, mint az „Elemi ösztön”, olyan kasszasiker-franchise-okban, mint a Marvel „A Hangyá”-ja, vagy olyan történelmi életrajzi filmekben, mint a „Franklin”. A „Smaragd románcá”-val sztár lett, "A mohóság: jó" – monológ Oscar-díjat hozott neki a „Tőzsdecápákban”, kedvenc szerepe az „Összeomlás” átlagembere. Producerként műfajtól függetlenül vágott bele a „Száll a kakukk fészkére” drámájától a „Dupla dinamit”  és az „Ál/Arc” akcióorgiáján át az „Egyenesen át” pszichokrimijéig.  A „San Francisco utcái" kemény, de tapasztalatlan zsarujától „A Kominsky-módszer” blazírt színésztanáráig kis képernyőn is érződik a fölényes mesterségbeli tudás. Persze ez nem azt jelenti, hogy Douglas csak jobbnál jobb filmekben játszott. Aki több mint ötven éves színészi tapasztalattal rendelkezik, az dolgozott néha kevésbé csodálatos filmeken (az önéletrajzi „Túl nagy család”-ban vagy az „Excsajok szelleme” romantikus vígjátékban), de Michael Douglas még legrosszabb filmjeiben is meglepő tehetséggel és bájjal tűnik ki, és legyünk őszinték: bármilyen alkotásban szívesen nézzük. A 80 éves Michael Douglas pályájáról beszélgettünk.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Joe Biden és kormánya szinte már egy új "New Deal" ígéretével lépett hivatalba 2021 januárjában: a "Build Back Better" programjával, amely Franklin D. Roosevelt elnöksége (de minimum Truman "Fair Deal"-je) óta nem látott szövetségi infrastrukturális beruházásokat jelentett be, hiszen a "Ghost" című film óta csak romlott a New York-i metró állapota, szóval van mit reparálni. A koronavírus-járvány miatt leállt gazdaságba öntött pénz azonban nem csak történelmi léptékű munkahelyteremtéshez, hanem évtizedek óta nem látott inflációhoz is vezetett, és a tűzre csak olajat locsolt az energiaárak elszabadulása az orosz-ukrán háború 2022-es kitörésével.

Régen kellett amerikai elnöknek egyszerre annyi kihívással szembenéznie, mint az aggastyán, egyre többet felejtő és bakizó Joe Bidennek, a talán utolsó 20. századi, még a "hidegháborúból" ittmaradt politikusnak, rutinos vén rókának, aki azonban az egyre romló népszerűségi mutatói ellenére annyira büszke volt a kormánya teljesítményére, hogy a gazdaságpolitikáját elnevezte "Bidenomicsnak", és senki se tudta lebeszélni arról, hogy 81 évesen belevágjon az újraválasztási hadjáratába. Hitte ugyanis, hogy csak ő tudja megvédeni az amerikai demokráciát az egyszer már legyőzött Trumptól - a többi már történelem.

A Biden-elnökséget és a "Bidenomicsot" értékeltük Andor László közgazdásszal, a Foundation for European Progressive Studies (FEPS) főtitkárával és az "Amerika évszázada" (2002) című remek könyv szerzőjével, valamint visszatérő USA-szakértőnkkel, Berg Dániellel.
Korábban Andor László szakértett nekünk Franklin D. Rooseveltről és a "New Dealről":
https://podcasters.spotify.com/pod/show/regen-minden-jobb-volt/episodes/Franklin-D--Roosevelt-s-a-New-Deal---Beszlgets-Andor-Lszlval-e1qlneo
Valamint a "New Dealt" lebontó Ronald Reagan szociális katasztrófát hozó gazdaságpolitikájáról, a "Reaganomicsról":
https://podcasters.spotify.com/pod/show/regen-minden-jobb-volt/episodes/Ronald-Reagan-s-a-Reaganomics-legendja---Beszlgets-Andor-Lszlval-e1nb1hk

A beszélgetés résztvevői:

Andor László

Balázsy István

Berg Dániel

Csunderlik Péter

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

A már biztosnak tűnő Biden-Trump-visszavágó elmaradt Joe Biden megfázása miatt, ami miatt az idős elnök olyan rosszul szerepelt az itt-ott "A szomszéd nője mindig zöldebb" című komédiára emlékeztető elnökjelölti vitán, hogy az amúgy is gyengélkedő kampánya végleg kifulladt, és az elnök visszalépni kényszerült. Közben az elítélt (és a tárgyalásán elszundító) Donald Trump túlélt egy merényletet, és úgy tűnt, hogy már senki sem menthet meg minket Biff Tannen visszatérésétől a Fehér Házba, és hogy kaszinó legyen a Legfelsőbb Bíróság épületéből, ám az új demokrata jelöltnek kiválasztott Kamala Harris alelnök mögé egységesen felsorakozott a Demokrata Párt, amelynek szavazói Obama 2008-as kampánya óta nem lelkesedtek ennyire, mint az elmúlt hetekben. Gyorsan fordítottak is a demokraták a közvéleménykutatásokban, amit egyelőre Donald Trump nem igazán tűr méltósággal - hiszen épp azért választotta ki alelnökjelöltjének (és utódjának) a nála is radikálisabb hangokat hallató, opportunista trumpistát, J.D. Vance-t, mert annyira biztos volt a diadalában. Mintha csak Aaron Sorkin írta volna eddig a 2024-es amerikai elnökválasztás forgatókönyvét.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Berg Dániel

Csunderlik Péter

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Vannak olyan művészek, akik úgy képviselik a férfiasságot – legalábbis a heteronormatív, fehér, amerikai férfiasságot –, hogy úgy érezzük, elpusztíthatatlanok, gránitból faragták őket és állandóan kék farmert hordanak. Bruce Springsteen mellett Kevin Costner az, aki évtizedek óta stabil, bár kissé darabos személyiséget sugároz. Ő a jóarcú átlagember. Ő az a csávó, akivel szívesen meginnál egy sört, sőt még a slusszkulcsod is kint mered hagyni az asztalon, ha elmész a mosdóba. És egy rövid ideig tényleg ő volt „Hollywood hercege”.

Costner filmes karrierjének csúcsa viszonylag rövid intervallum volt – az 1980-as évek végétől az 1990-es évek elejéig –, de ezalatt két Oscar-díjat és egy sor százmilliós bevételű filmet hozott össze. Aztán a „Waterworld-Vízivilág” (1995) erős ütést vitt be, majd a „The Postman-A jövő hírnöke” (1997) teljesen kiütötte a szupersztárok sorából. Azóta is szorgalmasan dolgozik, változnak a karakterszerepei és a járművei, de a nagy pillanat elmúlt. Később is mindig megtalálta a módját, hogy visszatérjen, és színészként folyamatosan releváns és népszerű maradjon (néha csak a DVD-polcok, vagy hangsúlyosan az európai nézők számára) és rendezői karrierje idén folytatódott a „Horizont: Egy amerikai eposz” című film révén.

Ő már soha többé nem fogja megragadni a zeitgeistot; már sosem fog úgy hatni a közönség érzelmeire úgy, ahogy a „Baseball bikákban” (1988) vagy a „Baseball álmokban” (1989), de valószínűleg a legtöbb nézőnek még mindig pozitív véleménye van a színész-rendezőről. Talán azért is, mert igazából nehéz nem kedvelni Kevin Costnert. Jó arcnak tűnik. Az elmúlt években a legnagyobb sikert a „Yellowstone” (2018) című Taylor Sheridan-sorozattal érte el, amely célcsoportja az az idősebb demográfiai csoport, amely a „Farkasokkal táncoló” (1990) óta támogatja őt.

Costner fénykorának színészi eszköztárában a mély hit mellett olyan sebezhetőséget fogalmazott meg, ami miatt a férfiak szemébe is könnyek gyűlhetnek. Tisztesség, idealizmus, józan ész, alkotó szellem: Costner ezeket a tulajdonságokat változó lendülettel testesítette meg. Szerencsére nem vonzotta a politikai pálya, ritka nehéz dolga lett volna az ellenjelöltnek, ha valaha is fontolóra vette volna, hogy állami tisztségért induljon. Ha karrierje mérföldköveit nézzük, kiderül, hogy több gyöngyszemmel találkozunk, mint amennyire elsőre emlékeztünk. Hiba lenne alábecsülni egy ilyen eltökélt alkotót! Hollywood utolsó farmernadrágos "amerikai hőse", Kevin Costner legjobb filmjeiről beszélgettünk.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Mi dühít jobban egy futballstadionban? A focisták kényszeres köpködése vagy a VIP-páholyban proseccót lögybölő selyemzsebkendős paprikajancsik? A mindig más mezben parádző divatszurkoló vagy a szezononként más csapat címerét csókolgató játékos? A táncikáló, totyorgó, megtorpanó és hibázó büntetőrúgó, vagy a saját játékosait visszafogó, beszari "sikeredző"? A becenevek mezre íratása, vagy ha egy európai élcsapat szponzoraként egy olajdiktatúra tűnik fel? Ezekre a kérdésekre adtunk választ barátunkkal és csapattársunkkal, "A futball soha nem érhet véget" (2024) című könyv szerzőjével, Pető Péterrel, a 24.hu főszerkesztőjével.

A beszélgetés résztvevői:

Csunderlik Péter

Dékány László

Pető Péter

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Még 2017-ben beszélgettünk Pető Péterrel a "Leshatár" című szociografikus regénye kapcsán a Heves és BAZ megyei "vadkeletről", a játékvezetőket Chivas Regallal vesztegetni akaró építési vállalkozókról, a vasárnaponként stoplist húzó kubikusokról, a 40 évesen az életük gólját lövő és sírva térdre eső pocakos hátvédekről, a győztes meccs után az egész csapatot vendégül látó, fanatikusan rajongó pizzériatulajdonosokról, és azt is megtudhatjuk, hogy még játékvezetőként Pető Péter hogyan adott egy néma játékosnak reklamálásért sárga lapot.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István
Csunderlik Péter
Laska Pál
Pető Péter

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

Míg a klasszikus western az amerikai imperializmus propagandáját szolgálta, a hidegháború idején a szocialista országok sorra készítették lényegében vadnyugatra helyezett partizántörténetekként az indiánfilmeket, amelyek egyik hőse, az ellenálló Osceola (természetesen Gojko Mitic alakításában), a "proletár internacionalizmus" mellett is kiállt, amikor befogadta a szökött fekete rabszolgákat. Hollywood a vietnami háború idején fedezte fel magának az addig kizárólag fenyegetően, empátia nélkül ábrázolt indiánokat, és a "Kis nagy ember" című 1970-es szatirikus filmben, az indiánfilmek Forrest Gumpjában először láthattuk, ahogy az amerikai hadsereg katonái népirtást követnek el egy felégetett indiántáborban, egyértelmű utalással az 1968-as My Lai-i vérengzésre. A nagy bocsátkérésre végül 1990-ben került sor, Kevin Costner "Farkasokkal táncoló" című eposzával. A tolldíszben a tévé elé ülő kisgyerekek persze csalódtak, hiszen izgalomra, csatákra és vadászatokra vártak, nem egy lírikus melodrámára, de az Amerikai Filmakadémia hét Oscar-díjjal jutalmazta. Legutóbbi adásunkban legendás indiánfilmekről beszélgettünk vendégünkkel, Paár Ádám politológus-történésszel.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

Paár Ádám

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Andrej Tarkovszkij „Sztalker” című 1979-es saras, rozsdás, földelt sci-fije valószínűleg a kultúra egyik legfontosabb alkotása, gyomorfekélyes szovjet művészek válasza a „Star Wars"-ra, ewok-macik helyett kóbor kutyákkal és jedik helyett a vodkát vizespohárból ivó félrecsúszott emberekkel. Amolyan kelet-európai higítós, amely után napokig csak folynak gondolatok. Tarkovszkij "Sztalkere" mellett négy másik államszocialista sci-fi-klasszikusról beszélgettünk az 1924-es szovjet "Aelita" némafilmtől az 1984-es lengyel "Szexmisszióig", vendégünkkel, Tóta W. Árpáddal.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

Tóta W. Árpád

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Úgy tűnt, hogy a 2010-ben hivatalba lépő David Cameron miniszterelnök személyében a konzervatívok megtalálták a "tory Blairt", azt a népszerű, fiatal, ambiciózus és lendületes "leadert", aki három cikluson át vezetheti Nagy-Britanniát és modernizálhatja a brit jobboldalt. Ezt ő is elhitte, ezért a modern politikatörténet legkockázatosabb húzásával 2016-ban népszavazást írt ki Nagy-Britannia EU-ban maradásáról, remélve, hogy az EU-párti szavazatok többségével végzetes csapást mér az uralmát szélsőjobbról fenyegető, erősődő "Brexit-párti" ellenzékére, egyszer és mindenkorra levéve a brit politikai napirendről az EU elhagyását.

Cameron azonban vesztett a politikai oroszruletten: azóta válságról válságra bukdácsol Nagy-Britannia, a most júliusra előrehozott választáson pedig az 1997-esnél is nagyobb diadalt arathat a visszatérő Munkáspárt. David Cameronról és utódairól vendégünkkel, Tóth Csabával, a Mérce újságírójával beszélgettünk.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

Tóth Csaba

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

George Lucas minden idők egyik legfontosabb filmes figurája, mint író-rendező-producer valódi "auteur", noha e szót hallva Han Solo menten a lézerpisztolyához kapna. Rendezői munkásságát gyakran keverték össze az általa írt és gyártott projektekkel, például az "Indiana Jones"-franchise-zal és a "Star Wars"-univerzum tagjaival. Megosztó figura, sokan inkább ötletembernek, háttérmunkásnak tartják, de tagadhatatlan, hogy rendezői teljesítménye figyelemre méltó. Hatfilmes filmográfiája mindegyik eleme érdekes a maga módján, de színvonaluk meglehetősen egyenetlen.

Új filmkészítési módszereket talált olyan mozifilmek elkészítéséhez, amelyek örökre megváltoztatták Hollywoodot és vele együtt az egész moziipart. Lucas úttörő volt a digitális képrögzítési technikák és a számítógéppel generált hátterek használatával; ezek nélkülözhetetlenek egy modern kasszasiker elkészítéséhez. A CGI iránti megszállottságát azonban komoly viták kísérték: a „Csillagok háborúja” különkiadásait éppúgy kritizálták, mint az eredeti trilógián végrehajtott változtatásait, amik miatt a vizuális effektusok frissebbnek tűnnek, de többnyire zavaróak.

Filmjein érződik élete lenyomata: az ötvenes évek kisvárosi életformája, apja írószerboltja, autóversenyek, a Kaliforniai Egyetemen megnézett olasz és francia művészfilmek. Diplomamunkája, az „Electronic Labyrinth: THX 1138 4EB” díjat nyert az Országos Diákfilmfesztiválon. Ez hívta fel rá a szintén kezdő Steven Spielberg figyelmét, aki utóbb Lucasszal dolgozott együtt az "Indiana Jones"-filmeken.

Az 1970-es évek elején Lucas két játékfilmet rendezett: a francia újhullámos rendezők, Godard és Truffaut sci-fi-filmjei hatása alatt készült disztópiát, a „THX 1138”-at (1971), valamint az ’50-es évek-nosztalgiáért, ekképp a „Grease”-ért és a Hungária együttesért egyaránt felelős „American Graffiti”-t (1973), hogy aztán elkészítse filmtörténeti eposzát, a "Star Wars"-trilógiát. Majd a '90-es évekig inkább íróként és producerként dolgozott, nem rendezett újabb filmet, amíg több mint 20 évvel később dolgozni nem kezdett a "Star Wars" előzménytrilógiáján.

Saját filmjein kívül több filmkészítési ágat is megújított: a Pixar animációs óriás megalapításától az Industrial Light&Magic (ILM) vizuális effektcégen át a Skywalker Sound atmoszférateremtő hangszőnyegeiig sok elemen rajta hagyta a keze nyomát. George Lucas hatása a filmkészítés egészére a mai napig érződik, ezúttal a 80 éves mester életművéről beszélgettünk vendégünkkel, Tóta W. Árpáddal.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

Tóta W. Árpád

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

"San Marcos exportcikke a vérhas" - hangzik el Woody Allen "Banánköztársaság" című, Fidel Castrót is parodizáló filmjében. Orbán Viktor láthatóan az kíván lenni az illiberalizmusnak, mint Fidel Castro a szocializmusnak: egy emblémává vált, pólókról visszaköszönő erős ember, aki egy kicsi és szegény ország erejét meghaladóan kavarja a matériát a nemzetközi politikában. Pénzekkel tömi más országok "lázadóit", exportálja az ideológiát, tanácsadókat küld a szövetségesek segítésére, katonákat parancsol Afrikába és nemzetközi rendezvényeket szervez, csak míg Havannában "antiimperialista" Világifjúsági Találkozót rendeztek, Budapesten trumpista CPAC-et. Legutóbb Krekó Péterrel, a Political Capital ügyvezető igazgatójával és Berg Dániellel, visszatérő USA-szakértőnkkel beszélgettünk arról, hogy Orbán Viktor miképp igyekszik a magyar adófizetők pénzen minél nagyobb befolyást szerezni a nemzetközi politikában, többek között arról is, hogy miképp próbálja bevásárolni magát a Republikánus Pártba.

A beszélgetés résztvevői:

Berg Dániel

Csunderlik Péter

Krekó Péter

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Johnny Depp hosszú és változatos karrierjét óriási sikerek és bukások fémjelzik, változatos karakterekkel, filmek közötti hosszabb szünetekkel, hogy aztán a mozikban egyszerre jelenjen meg például kíváncsi könyvkereskedőként, visszatérő űrhajósként és viktoriánus nyomozóként egyaránt. A Kentucky államban, 1963-ban született, Floridában felnőtt rockzenész hollywoodi pályafutását tinimacsóként kezdte olyan filmekben, mint a „Rémálom az Elm utcában” című 1984-es horrorklasszikus és a „21 Jump Street” című republikánus, utóbb általa lefasisztázott rendőrsorozat.

A sikerek stabil alapot adtak, hogy főszereplőként is kipróbálja magát, ehhez Tim Burton rendező kellett, akivel később évtizedekig együtt dolgoztak, először az „Ollókezű Edward” című 1990-es, amerikai kertvárosba ültetett gótikus mesében. Burton faragta belőle a különc furcsaságok és mélyen átélt lelkiség különleges keverékét, ami a védjegyévé vált. Ha egy filmben számkivetetteket vagy a társadalom peremére szoruló embereket kellett alakítani, akik a saját útjukat járják, már hívták is Depp ügynökét.

Depp sokoldalú, de rejtélyes színész, aki eleinte független filmekben alakított, amelyek kereskedelmileg talán kevésbé lettek sikeresek, de ezen művek révén tett szert komolyabb ismertségre. A Keith Richards inspirálta Jack Sparrow kapitány figurájának világsikere mindent elmosott – néha még Depp korábbi filmjeinek árnyékát is. Négy évtizedes pályafutása alatt tíz Golden Globe- és három Oscar-jelölés a pályája mérlege, Sweeney Toddként meg is kapta az Aranyglóbuszt.

Sikere titka talán abba is rejlik, hogy mindenki tud azonosulni vele. A tinilányok szemében még éppen romlott rocker, akit még jó útra lehet téríteni, a nők szemében vagány, aki izgalmat hoz a mindennapokba, a férfiak bármikor meginnának vele egy sört.

Magánélete sokszor befolyásolta színészi karrierjét, legyen szó akár a „Wino forever” tetoválásáról, vagy egy francia kúriáról, amit akkori feleségével, Vanessa Paradis-val vásároltak, vagy akár Amber Heardtől történő, szappanoperai elemeket sem nélkülöző válásáig. Utóbbi miatt karrierje megfeneklett, mostanában kapaszkodik vissza. Rengeteg időt, pénzt, ajzószert elpazarolt, de talán ezért is szeretjük. Megérdemli a sikert, mert esendő, sápadt arcában izzó tekintete azt sejteti, hogy már mindent látott, de még többet akar az élettől. Legutóbbi adásunkban a 60 éves Johnny Depp emlékezetes alakításairól beszélgettünk.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Csunderlik Péter

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Brad Pitt klasszikus amerikai mozisztár: majdnem harmincöt éves pályafutása során a középnyugati újságíróhallgató a 21.századi hollywoodi filmipar ikonjává vált, vásott kölyökképével, szimpatikus kisugárzásával és azzal a képességével, hogy a gyanús és erőszakos bűnözőktől kezdve a laza vígjátéki karakterekig bárkit el tud játszani. A kilencvenes évek közepén jött a nagy áttörés, azóta bizonyította, hogy főszereplőként, főgonoszként és hatásos másodhegedűsként is a legkiválóbbak partnere tud lenni. Bejárta az útját a jóképű mellékszereplőtől a „Hetedik” (és különösen a „Harcosok klubja”) kultszínészségén át a „Mr. és Mrs. Smith” szupersztárjáig. Majd a „Becstelen brygantik” Aldo Raine hadnagyának kaján vigyorával az ajkán ki is lépett ebből, és azóta szinte bármilyen filmben találkozhatunk vele.

Noha munkássága jelentős részét hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni, karrierje során korunk legjelentősebb filmkészítőivel dolgozott együtt, hatalmas kasszasikerekben játszott, és két Oscar-díjat nyert (egyet színészi munkájáért, egyet pedig produceri tevékenységéért). Pitt filmográfiájában minden műfajt megtalálunk a felkavaró bűnügyi drámáktól kezdve a kiváló életrajzi filmeken, történelmi eposzokon át a klasszikusok feldolgozásaiig és ő mindegyikben meggyőzően alakítja szerepét. Szinte nincs is vásznon kívüli nyilvános személyisége, így elkerülhette a beskatulyázást vagy az ikonná merevülést. Mi lehet a titka? Legutóbbi adásunkban a 60 éves Brad Pitt pályáját tekintettük át.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

"Nekünk elég, ha csak egyszer szerencsénk van, de neked mindig szerencsésnek kell lenned" - ezt üzenték az Ír Köztársasági Hadsereg fegyveresei Margaret Thatchernek egy sikertelen bombamerénylet után. A "Vaslady" ellenforradalmár konzervatív miniszterelnökként még a szénbányászok szakszervezetét is szétverette, de az IRA-t nem tudta lenyomni, hiába határozta el, hogy bűnözőkként tekint a terrorista szabadságharcosokra, akiknek nincs kegyelem. Tóth Csabával, a "Mérce" újságírójával tekintettük át az IRA történetét az 1916-os húsvéti felkeléstől az Ír Szabad Állam, majd az Ír Köztársaság megalakításától a "véres vasárnapon" és az 1981-es IRA-éhségsztrájkon át addig, amíg "Az ördög maga" című 1997-es filmmel és Brad Pitt főszereplésével Hollywood legyártotta minden idők legszimpatikusabb terroristáját, aki "elátkozott angyalként" szinte bocsánatot kér az áldozataitól, mielőtt kényszerből lelövi őket.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Tóth Csaba

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Még 2017-ben beszélgettünk minden idők legnagyobb magyar filmrendezőjéről, Fábri Zoltánról (1917-1994), a "Körhinta", a "Dúvad", a "Két félidő a pokolban", a "Húsz óra", az "Utószezon", "Az ötödik pecsét" és más remek filmek alkotójáról, akinél erősebben senki se tudta ábrázolni, amikor megindul egy ingét feltépő paraszt, hogy "Ide lőj, rendőr!". Más rendezők egész életművében nincs annyi feszültség, mint Fábri TSZ-filmjeinek egy-egy jelenetében.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

A legendás brit miniszterelnökről, a konzervatív ellenforradalmárról, Margaret Thatcherről (1925-2013) beszélgettünk, akiről úgy tartották, hogy az egyetlen férfi a kormányában. A politikusi belépője az volt, hogy még oktatási miniszterként elvette a gyerekektől az iskolatejet, ekkor lett gúnyneve a "Milk Snatcher", és úgy tűnt, vége a karrierjének, mielőtt igazán elkezdődött volna. Mrs. Thatcher azonban brandet épített a kíméletlenségéből, miképp később a szovjetektől kapott gúnynevet, a "Vaslady"-t is büszkén vállalta. 1979 és 1990 közti miniszterelnöksége alatt leépítette a jóléti államot és szétverte a szakszervezeteket, a sztrájkoló bányászokat éppúgy ellenségnek tekintette, mint az argentin junta katonáit, akik 1982-ben lerohanták a brit koronához tartozó Falkland-szigeteket, mire Thatcher elvi kérdést csinált abból, hogy Nagy-Britanniával nem szórakozhatnak. Elküldte a büszke Royal Navyt a világ túlsó felére, noha a válaszcsapás árából két másik szigetcsoportot vásárolhattak volna. Persze amit a hadseregre költött a tory Thatcher-kabinet, azt megspórolta a szociális juttatásokon: a visszaadott birodalmi öntudat azonban a legtöbb britnek gyógyírt jelentett a társadalmi katasztrófára. Háromszor is miniszterelnöknek választották - no persze nem a sheffieldi szénbányászok. Vendégünk Tóth Csaba, a Mérce újságírója volt, akivel - a nagy marxista történésszel, Eric Hobsbawmmal szólva - "azt is próbáltuk megérteni, amit nem szívelünk".

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

Tóth Csaba

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volthttps://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

"Atomot nekik! Atomot a bestiáknak!" - sziszegtük Whitmore elnökkel, úgyhogy a legendás UFO-tévéműsorok után a földönkívüliekről fantáziáló hollywoodi filmeket is listáztuk. Az 1950-es évek antikommunista inváziós filmjeinek "állatorvosi lovával", a világ legrosszabb rendezője, Ed Wood "9-es terv a világűrből" című 1959-es csúcsteljesítményével kezdtünk (amelyet nézve okkal merül föl, hogy mi lehetett a földönkívüliek első nyolc terve, amit félretettek, ha ez a kilencedik); a Clinton-korszak emblematikus filmjében, "A függetlenség napja" című Roland Emmerich-moziban kivételesen nem a kazah terroristákkal gyűlik meg a Fehér Ház baja; és nem maradhatott ki a "Harmadik típusú találkozások" című 1977-es Spielberg-film sem, amely világhírűvé tette a Kodály-módszert és a sztároperatőrök közé repítette hazánk fiát, Zsigmond Vilmost; de még további UFO-filmekről is szó esik. Legyetek barátságosak!

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

Tóta W. Árpád

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Valentin-nap alkalmából a legnépszerűbb romantikus filmeket listáztuk a Tiffany's támogatásával.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

A 70-es évek emblematikus magyar slágerei után a válságok sorát nyögő, kaotikus évtized legnagyobb külföldi durranásait is listáztuk, felidézve a korszakot, amikor "minden Egész eltörött": szertefoszlottak a virágos-pszichedelikus illúziók, a korábbi hippikből vagy yuppie-k, vagy terroristák lettek, a melósok pedig az osztályharc kirobbantása helyett a diszkóklubokban kezdtek küzdeni a túlélésért.

A beszélgetés résztvevői:

Csunderlik Péter

Dékány László

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Bár annyira várt Napóleon-filmjét kartácstűzzel fogadták mind a történészek, mind a kritikusok, a világ egyik legjobb, de mindenképp legnagyobb hatású rendezője a brit Ridley Scott (1937). Az ő reklámfilmműhelyéből indult hódító útjára a videoklip-esztétika, bevezette a filmzenészek közé Vangelist, sci-fiből rendezett kamarahorrort ("Alien", 1979), a melankolikus-neonoir "Szárnyas fejvadásszal" (1981) filozofikust is. Minden idők legszebben fényképezett krimije, a "Fekete eső" (1989) pedig máig meghatározza a nyugatiak Japán-képét. A "Thelma & Louise"-zal (1991) egy könnycsorgató feminista road movie-t készített, amit középiskolai tanárként levetítenénk az osztályfőnöki órán, az "1492 - A Paradicsom meghódításával" (1992) meg korát megelőző, a világot előrehajtó látnokként ünnepelte Kolumbuszt - akinek harminc évvel később már népirtóként döntögetik a szobrait. Mi is inkább ünnepeltük Ridley Scott-ot, annyi jó filmje van ugyanis, hogy vétek lett volna a pocsékakra is időt szánni.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Csunderlik Péter

Dékány László

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Minden óra egy történetet mesél el, legyen az érettségi, születésnap, előléptetés, ami egy megfagyott pillanat az időben, amelyet a rugó és a fogaskerék, a lünetta és a korona örökre megörökít. A filmesek és a televíziós alkotók gyakran órákat használnak arra, hogy a karaktereket életre keltsék a képernyőn azáltal, hogy olyan önálló háttértörténetet hoznak létre, amely túlnyúlik a filmen, néha még a karakteren is: mindent elmond Alec Baldwin figurájáról a "Glengarry Glenn Ross"-ban, hogy mennyire büszke az autónál is többet érő Rolexére. És hát ki más gyártaná a világ legkisebb mosógépeit, mint Seiko kapitány?

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Ferenczi Balázs

Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

JFK meggyilkolása után, 60 éve lépett hivatalba a legalulértékeltebb demokrata elnök, Lyndon Johnson (1963-1969), aki a maga nyers stílusával megvalósította azt, amiről közönségkedvenc elődje csak szónokolt: LBJ keresztülverte a polgárjogi törvénycsomagot, sokat tett a nők esélyegyenlőségéért, bevezette a társadalombiztosítást, szövetségi segélyt nyújtott az idősek egészségügyi ellátásához és hadat üzent a szegénységnek, hogy a világ leggazdagabb országában senki ne nélkülözzön. A "Great Society" megteremtésére szánt összegeket azonban elégette a vietnami háború, amely elnöksége alatt eszkalálodott, pedig a texasi politikusnak a szociálpolitika volt a szívügye. Ahogy Lyndon Johnson megfogalmazta: "Great Societyt, az asszonyt, akit igazán szerettem, elhagytam a háború kurvájáért". Visszatérő USA-szakértőnkkel, Romsics Gergellyel az ellentmondásos elnök tragikus pályájáról beszélgettünk.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

Romsics Gergely

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Legutóbbi adásunkban gyerekkorunk brit kedvenc brit sorozatait listáztuk az Onedin családtól az Örvényig, és az Angyaltól a Lovejoyig.

A beszélgetés résztvevői:

Bezsenyi Tamás

Csunderlik Péter

Forgács W. András

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Egy éve elnémult a stúdiónk, amikor a Biden-elnökség félidei értékelésekor szakértőnk, Sebők Miklós kijelentette, arra van a legnagyobb esély, hogy az USA következő elnökét Donald Trumpnak hívják, akinek a támogatottsága szinte minden ellene indított perrel csak növekszik a republikánus táborban. Ezt támasztanák alá azok a Demokrata Pártot sokkoló friss közvélemény-kutatások is, amelyek szerint Trump 6-ból 5 frontállamban magabiztosan vezet Biden előtt, akinek elutasítottsága lassan eléri a mélyponton lévő Jimmy Carterét. Persze Truman 1948-as győzelme óta tudjuk, hogy nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást: márpedig legutóbb több államban is (megint) buktak a republikánusok, a "vörös" Kentuckyban annyira, hogy ott talán még Sanders ezredes is a demokrata kormányzót húzhatta be. Sebők Miklós, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója, az "Itt van Amerika" című kötet szerkesztője tért vissza, hogy átbeszéljük az elmúlt év amerikai politikai fejleményeit, és hogy kicsit előre tekintsünk a jövő novemberi elnökválasztásig.

A beszélgetés résztvevői:

Csunderlik Péter

Laska Pál

Sebők Miklós

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A létező szocializmus betonszürke évtizedének legnagyobbat szóló slágereit listáztuk Szécsi Pál "Gedeon bácsi" című táncdalfesztiválos tingli-tanglijától a végül ellenfél nélkül maradó LGT "Egy elfelejtett szó" című műalkotásáig, amely nemcsak Ludwig Wittgenstein filozófus kedvenc slágere lehetne, de a Varsói Szerződés összes tagállamában robbant.

A beszélgetés résztvevői:

Bezsenyi Tamás

Csunderlik Péter

Dékány László

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Az elmúlt évtizedben hozzászokhattunk, hogy a "megváltozott médiafogyasztási szokásokra" hivatkozva a legnagyobb disznóságokat is el lehet követni a médiapiacon. Ez leginkább a tulajdonviszonyok átrendezését és a tartalom hatalmi szabványosítását jelentette. De mielőtt még Mészáros Lőrinc kivásárolná a Netflixet, hogy "jó tévét, nézhető tévét" faragjon belőle, és ezzel megnyissa a digitális fóliakorszakot, legutóbbi adásunkban megvizsgáltuk, hogy mit is jelentenek valójában ezek a megváltozott médiafogyasztási szokások. Milyen jelene és jövője van a streaming platformoknak, lehet-e a trendből a médiacégek kriptója, és a formátumváltás milyen tematikai változásokat eredményezett? És a hagyományos filmkészítés miért epikus művekkel válaszolt a jelenségre?

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Dékány László

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora: https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A filmrendezők életműveit áttekintő sorozatunkban ezúttal a '90-es évek legtökösebb alkotójáról, David Fincherről beszélgettünk, akinek azonban a "Harcosok klubja" után mintha nátrium-hidroxidot szórtak volna az alsógatyájába:

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Csunderlik Péter

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

Magyarország többet érdemel, úgyhogy feltűrtük az ingujjunkat, hogy keményen dolgozzunk az Új Magyarországért: az ezredforduló legnagyobb hatású, éppen a visszatérésén dolgozó politikusáról beszélgetünk, Tony Blairről. Az egyetlen munkáspárti politikusról az elmúlt száz évben születettek közül, aki megverte a torykat - nemhogy egyszer, hanem háromszor is. Csak míg első, 1997-es győzelmekor őrjöngő tömeg követte a Downing street-i brit miniszterelnöki rezidenciára, miután felmosta a padlót a konzervatívokkal, 2005-ös, harmadik választási győzelme után már szinte csak a családja kísérte el, és Noel Gallagher Oasis-gitároson kívül aligha hitt bárki is a jövőjében. Nem sokkal később miniszterei és párttársai puccsolták meg, annyira megégette magát az iraki háborúval a New Labour frontembere - amint azt Roman Polanski összeesküvés-elméletektől nem tartózkodó, "Szellemíró" című filmje is megörökítette. Vendégünk Tóth Csaba, a Mérce újságírója volt.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

Tóth Csaba A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Még 2021-ben beszélgettünk galambröpködés közepette a briliáns akciófilmrendező, John Woo életművéről. A vérontások sehol sem annyira gyönyörűek, mint John Woo balettszerű "Gun Fu" filmjeiben, amelyekben jól öltözött figurínók, kifogyhatatlan tárral, két kézzel lövöldözve próbálják helyretolni a kizökkent időt. Vendégünk Szabó G. Ádám filmes szakíró volt.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Csunderlik Péter

Laska Pál

Szabó G. Ádám

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Robert De Niro legjobb alakításának listázásával ünnepeltük a 80 éves színészzsenit. Bár az elmúlt húsz évben szinte csak gagyi „vígjátékokban” láthattuk, alighanem minden idők egyik legnagyobb színészéről van szó. Első szerepe az "Óz, a csodák csodája" Gyáva Oroszlánja volt egy iskolai előadáson, de későbbi legemlékezetesebb alakításaiban dühöngő emberállatként mutatkozott – ha nem éppen hűvös, számító gengszterként. Mert Robert De Niro mindent el tudott játszani, és gyakorlatilag elvállalhatott minden felkínált szerepet is: több mint száz film stáblistáján találkozhatunk a nevével. Legihletettebb alakításaiban önjelölt messiásokat láthatunk, akik végül elégetik saját magukat, megváltás helyett pedig felperzselik a környezetüket – mint Travis Bickle az 1976-os "Taxisofőrben", aki most biztos megkérdezné: „Hozzám szólt?”.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Csunderlik Péter

Laska Pál A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Christopher Nolan pályája lenyűgöző felemelkedést mutat. Előtte a „hollywoodi fenegyerekeknek” sikerült elérni azt, hogy a stúdiórendszeren belül egy művész nagyjából azt csinálhat, amit csak akar. Forgatókönyvíróként, rendezőként, producerként megvalósítja az astruc-i „kamera-töltőtoll”-elméletet, a saját filmje szerzője és ura. Noha Nolan mára egyfajta presztízs kasszasiker-rendezővé avanzsált, nem nagyszabású filmek készítésével kezdte a pályafutását. És nem is azt a ma már kissé megszokott utat választotta, hogy előbb egy jó fogadtatású függetlenfilmet forgat, majd rögtön a nagyok közé ugrik. Nolan mikroköltségvetésű filmekkel kezdte, és lassan dolgozta fel magát az első kasszasikeréig, de mindvégig megőrizte filmkészítői érzékenységét: ambiciózus narratív struktúra, a filmes tér és idő felbontása és újraalkotása, nagy tétekkel bíró történetek, valamint intenzív karakterközpontúság. Ezek a jellemzők ugyanúgy megtalálhatók Nolan első játékfilmjében, a vasárnaponként 3500 fontból forgatott „Following” című noirban, mint a 180 millió dolláros „A sötét lovagban”. Legutóbbi adásunkban Christopher Nolan filmjeiről beszélgettünk. A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Csunderlik Péter

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Orbán Viktor miniszterelnök elhíresült 2013-as nagyinterjúja szerint a futball olyan, mint a bográcsgulyás: „folyamatosan teszünk bele, sosem veszünk ki, és a végén kész”. Lehet, hogy az arab olajmilliárdokkal fűtött klubok így működnek, de egyelőre a magyar gulyásfoci rendre odaég (legutóbb a Feröer-szigeteki, munka után focizó amatőrök ellen zakózott 0-3-ra a kirakatcsapat Ferencváros), hiába öntöttek már bele annyi pénzt, amennyiből rendbe lehetne tenni az egész magyar oktatást. De inkább abba a Puskás Akadémiába nyomják a pénzt, amelynek csapata 2018-ban elérte, hogy tíz idegenlégióst küldjön pályára egy NB I-es mérkőzésen. A „felcsúti futballcsoda” persze az egész NER állatorvosi lova, hogy micsoda anomália ennek a klubnak az első osztályú szereplése, annak érzékeltetésére talán csak elég annyit mondanunk, hogy egyetlen ehhez hasonló esetet ismerünk: Ceausescu szülőfalujának csapata rakétázott a negyedosztályból az élvonalba, és kapott akkora stadiont, amelybe háromszor belefért a település lakossága. Az Orbán-rendszer gulyásfocijáról Pető Péter hírlapíróval és regényíróval, a 24.hu főszerkesztőjével beszélgettünk.

A beszélgetés résztvevői:

Csunderlik Péter

Laska Pál

Pető Péter

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Sok zenész titokban színész akar lenni…és sok színész pedig zenész. Azok a színészek, akik saját zenekaruk élén nem törik éppen kezüket-lábukat koncertturné közben, a második legjobb esélyük kiélni ilyen vágyaikat, ha zenészeket alakítanak. A zenészekről szóló életrajzi fikciós filmek (ún. „biopic”-ek) az elmúlt években igazi aranykort élnek meg, műfajtól függetlenül a klasszikus zenétől a hip-hopig. Az átlagos „filmes zenész”-életút általában a nyomorból vezet a sikerekig, a felénél egy drogos, halálközeli élményt tartalmaz, míg a vége egy főnixszerű felemelkedés.
Persze egy igazán jó film a siker/pénz/csillogás megélésén túl megvilágíthatja az alkotó küzdelmeit, életre keltheti az ismert dalokat, közelebb hozza a karaktert a nézőkhöz. Zenészekről szóló életrajzi filmeket bemutató adásunkban nemcsak elnyújtott videoklipekről, hanem a vizuális és a zenei kultúra találkozásairól is beszélgetünk.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

Mi a szexuális zaklatás? Miért hibáztatják az áldozatot, miért nem az elkövetőt? Milyen morális, sőt politikai háttere lehet egy zaklatásnak? Miért csak az elmúlt pár évben került elő ez a súlyos téma? A "Zaklatás" című 1994-es filmnek köszönhetően egy egész nemzedék számára állt készen az a panelmondat a felsőfokú nyelvvizsgára, hogy "a szexuális zaklatás hatalmi kérdés", ha kihúzzuk ezt a kényes tételt, de hogyan tovább? Milliónyi kérdés, amit próbáltunk megvilágítani népszerű filmeken keresztül.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Laska Pál

Marjai Judit

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Még egy 2015-ös adásunkban kerítettük elő Jacques Mayolt, amikor Luc Besson, "A nagy kékség", a "Nikita", a "Léon, a profi" és a "Jeanne D'Arc" rendezőjének életművéről beszélgettünk a műsor hőskorában.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Barta Márton

Csunderlik Péter

Édes Balázs

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

A hős és alteregója küzdelmének vagy együttműködésének gyökerei egészen az antik irodalmi hagyományokig vezethetők vissza. Ez az igen hálás drámai alapszituáció a modern film tematikájában is gyakran felbukkan. A színész és kaszkadőre mint egymás kipótló és feljavító kollaborátotok története rendkívül sok film ötletét adta. A színész játszik, a kaszkadőr vezet. Kivéve, ha az illetőt Steve McQueennek hívják, aki csípőből képes párhuzamosan mindkettőre, és akinél ember még nem nézett ki jobban egy volán mögött. 2023. június 23-i adásunkban a legjobb sofőr-, és kaszkadőrfilmeket listáztuk.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Bezsenyi Tamás

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Szerencsére nem kergetett ki egy gömbvillám a stúdióból, úgyhogy legutóbbi adásunkban a legemlékezetesebb UFO-műsorokról, gabonakörökkel és glóriákkal foglalkozó fekete-fehér és színes (!) magazinokról beszélgettünk vendégünkkel, Tóta W. Árpáddal.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Dékány László

Laska Pál

Tóta W. Árpád

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Igazi Truman Show-t rendeztünk visszatérő Amerika-szakértőinkkel: Baranyi Tamással és Romsics Gergellyel beszélgettünk a hidegháború kezdetéről és Harry S (nem rövidítés, komolyan csak egy S volt a középső neve) Trumanról (1945-1953), aki Franklin D. Roosevelt eléggé lenézett, szatócspolitikusnak tartott alelnökéből, akit még az atombomba-projektbe se avattak be, a 20. század egyik legjelentősebb amerikai elnöke lett. Truman a "feltartóztatási politika" meghirdetésével új, szovjetellenes útra állította az amerikai külpolitikát, a Marshall-segéllyel támogatta az európai újjáépítést, a háború alatti amerikai gazdasági pörgést pedig jóléti intézkedésekre váltotta, diplomát és munkát adott a hazatérő veteránoknak. Így talán mégse meglepő, hogy még egy három részre szakadó Demokrata Párt élén is hozni tudta az 1948-as elnökválasztást, noha a közvélemény-kutatások a biztos vereségét jósolták, amint azt a 20. század egyik leghíresebb címlapja is mutatja egy alternatív 1948-ból.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Baranyi Tamás

Csunderlik Péter

Laska Pál

Romsics Gergely

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A legjobb alternatív westernfilmekről beszélgetünk, mint a spagettiwesterneket viccesen-érzelgősen búcsúztató klasszikus paródiájáról, az 1973-as "Nevem: Senkiről", vagy az ugyanekkor készült, de évről évről aktuálisabb sci-firől, a "Feltámad a vadnyugatról", amely Michael Chrichton előtanulmánya a "Jurassic Parkhoz", de persze nem feledkeztünk meg kedvencünkről, az 1983-as "Magányos farkas" című Chuck Norris-filmről sem, arról a Texasban játszódó posztmodern spagettiwesternről, amelyet izraeli fegyverekkel pakoltak tele és harcművészekre bízták a főszerepeket.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

Paár Ádám

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A 60 éves Quentin Tarantino pályáját tekintettük át az író-rendezőről "Tarantino mozija" címmel 2004-ben könyvet is publikáló Vágvölgyi B. Andrással.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Laska Pál

Vágvölgyi B. András

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Kemal Atatürktől Erdoganig tekintettük át az idén centenáriumát ünneplő, 1923-ban kikiáltott Török Köztársaság történetét, problémáit és kihívásait Egeresi Zoltán Törökország-kutatóval, akivel azt is latolgattuk, hogy a májusi elnökválasztáson mekkora esély van az Erdogan-rendszer megbuktatására.

A beszélgetés résztvevői:

Csunderlik Péter

Egeresi Zoltán

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Az emblematikus vietnami háborús filmeket listázó adásunk után a hollywoodi filmek legemlékezetesebb vietnami háborús veteránjait listáztuk Thomas Magnumtól John Rambóig.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István

Csunderlik Péter

Dékány László

Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:

https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Bár az USA több bombát dobott le Vietnamban, mint a második világháborúban a harcoló felek összesen, és az eszkaláció csúcsán félmillió amerikai katona harcolt a vietnami háborúban, mégis vereséget szenvedett. 50 éve, 1973. január 27-én írták alá a párizsi békeszerződést, amely lezárta az USA dicstelen vietnami intervencióját. Legutóbbi adásunkban a vietnami háborúról szóló emblematikus amerikai filmekről beszélgettünk.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István
Csunderlik Péter
Dékány László
Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A "Miami Vice" producere és a "Szemtől szemben" című 1995-ös szuperfilm rendezője, Michael Mann egész életművét a bűnözők és az őket üldöző rendőrök párbajainak bemutatásának szentelte. Nézete szerint mindkét oldal egész életét a munkájának áldozza, a maguk harcát vívják seregeik élén és gyakran csak a szerencse dönti el, ki kerekedik felül. Ahol Guy Ritchie és Tarantino pitiáner balfékjei szerencsétlenkednek, ott Mann zsaruinak és bűnözőinek a professzionalizmus a vezérlő csillaguk. Legutóbbi adásunkban a 80 éves Michael Mann filmjeiről beszélgettünk.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István
Bezsenyi Tamás
Csunderlik Péter
Dékány László
Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

A közmédia egyik legtöbbet foglalkoztatott UFO- és biztonságpolitikai szakértője, aki a Foreign Affairs helyett nyilván a Hihetetlen Magazin előfizetője, Georg Spöttle legutóbb úgy értékelte az orosz-ukrán háború fejleményeit: "Ismerjük be, a NATO nem tudta Oroszországot térdre kényszeríteni". Mintha nem Putyin támadta volna meg Ukrajnát, hanem Oroszország honvédő háborút vívna a NATO-erők ellen (noha Ukrajna nem NATO-tag, ezért is merték megtámadni). Persze a Kreml-barát kormánypropagandát ismerve meg se lepődünk ezen, csak azt nem értjük, hogy az M1-re kapcsolva miért nem látunk még monoszkópot, ha már az EU szigorú fellépést ígért az orosz dezinformációs csatornák ellen. Csak hát Magyarországról hiába tiltják ki a Russia Todayt, ha nálunk a Magyar Televízió is simán ellátja  a feladatát. Legutóbbi adásunkban Krekó Péterrel, a Political Capital ügyvezető igazgatójával, valamint visszatérő Amerika-szakértőnkkel, Berg Dániellel beszélgettünk az Orbán-rendszer USA-ellenes propagandájáról.

A beszélgetés résztvevői:

Berg Dániel
Csunderlik Péter
Krekó Péter
Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt

Szabó István eddigi utolsó filmje, a "Zárójelentés" bemutatása adott alkalmat arra, hogy 2020-ban áttekintsük a rendező életművét. Szabó István nemcsak az egyik legnagyobb magyar filmes, de világszinten is a legjobb rendezők közé tartozik. Míg az "Álmodozások kora" mondjuk "csak" egy megrázóan jó magyar újhullámos film, a "Mephisto-Redl ezredes-Hanussen"-trilógia már európai jelentőségű. Az Oscar-díjas "Mephisto" hatalmas alkotás: egy film se döbbent rá jobban arra, hogy jellemzően nem úgy paktálsz le az Ördöggel, hogy "úgy döntöttem, gazember leszek", hanem olyan önmentegetőzésekkel, minthogy "másokat mentek", és hogy egy pezsgős fogadásról úgy jutsz el egy forró üstbe, hogy észre se veszed.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István
Bezsenyi Tamás
Csunderlik Péter
Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt/

Ha a mi nemzedékünkből valaki látta az 1976-os, első Rocky-filmet, másnap reggel tuti fél ötkor kelt, és miután bevert egy régi iskolás fehérjekoktélt nyers tojásból, mackóban futni indult, és levezetésül megpüfölte a spájzban fellógatott füstölt oldalszalonnákat. Legutóbbi adásunkban Sylvester Stallone filmjeiről beszélgetünk.

A beszélgetés résztvevői:

Balázsy István
Csunderlik Péter
Dékány László
Laska Pál

A Régen minden jobb volt a Tilos Rádió hátrafelé nyilazó történelmi műsora:
https://www.facebook.com/regen.minden.jobb.volt