Kémhatás

Az állambiztonsági hálózat legnagyobb részét teljesen hétköznapi emberek - pincérek, taxisok, kiskatonák stb. - alkották. És ha már úgy alakult, hogy a múlttal való radikális szembenézés nem a rendszert csakugyan irányító elitek listázását jelenti, hanem a kis gyalogokét a sakktáblán, a legújabb podcast adásunkban az ügynök hétköznapi arcát vizsgáltuk meg.Pócs Nándor ezúttal Papp Istvánnal, illetve Takács Tiborral beszélgetett.

Az országgyűlés július 7-én döntött az ún. „ügynökakták” nyilvánosságra hozataláról, ami alapján októbertől a 6-os kartonok és a mágnesszalagokon tárolt állambiztonsági adatok mindenki számára megismerhetővé válnak. Ezzel egy régi, közel 37 éves vita kerül végre nyugvópontra.
Vagy mégsem?
Erről beszélgettünk levéltárunk főigazgatójával, Cseh Gergő Bendegúzzal és az ÁBTL „ügynökszakértő” történészével, Takács Tiborral.

40 éve történt a csernobili reaktorkatasztrófa – ennek szenteltük a "Kémhatás" podcast soron következő adását.

Vendégünk a csernobili zónáról dokumentumfilmet forgató Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző, illetve Vass Miklós fizikus, az RBMK típusú reaktorok szakértője. Munkatársunk, Pócs Nándor a katasztrófához vezető utakról, a szovjet atomtechnológiáról, a jelenlegi orosz és belarusz emlékezetpolitika visszásságairól, és persze az erőmű körüli pillanatnyi helyzetről is beszélgetett velük.

Adásunk főszereplői a nők. Szocialista nőmozgalmakról, nőpropagandáról, a Rákosi-korszak híres traktoroslányairól, munkahelyi viszonyokról, a női szerepek lassú változásairól beszélgettünk. Vendégeink ezúttal Unger Gabriella történész, intézményünk levéltárosa és Kisőrsi-Farkas Zsófia történész, egyetemi adjunktus voltak.

Míg élt, Cseh Tamás számos politikai és szellemi hagyományközösség számára jelentett hivatkozási pontot. Az urbánus-liberális alternatív underground ugyanúgy otthonra tudott találni a dalaiban, mint a 70-es években indult táncházmozgalom inkább a népies gondolattal azonosuló tagjai.

Ki ő és honnan jött? Mit csinált másként, mint a kortársai, és hogyan viszonyult hozzá a rendszer? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ az ÁBTL történész-kutatójával, Pap Péter Istvánnal, illetve Csengey Balázzsal, a Cseh Tamás Archívum munkatársával.

Kik és hogyan védték a szocializmus állami és pártvezetőit? Kik voltak Virág elvtárs "fiai" A tanúban? Hogy kezelte Kádár János a saját testőreit? Felrobbanó sörgyári palackokról, "O"-dossziékról, fedőcégekről és dekorációs vállalatokról Podoski Gáborral, Kádár János egykori testőrével és Krahulcsán Zsolttal, az ÁBTL tudományos kutatójával beszélgetett Pócs Nándor.

---

0:00 Bevezető

2:22 Milyen vezetők kaphattak személyi védelmet a szocializmusban?

6:12 Szakmai pálya a BM kormányőrségtől a személyvédelemig

10:59 Hogy lehetett bekerülni a kormányőrségbe?

12:48 Milyen szerepe volt az állambiztonságnak a személy- és objektumvédelemben?

18:23 Az apparátus szerepe Budapesten és vidéken

21:28 Tartótisztek a személy- és objektumvédelemben

25:26 Mennyit kommunikált a testőr a védett személlyel?

28:23 Kádár János testőre Aligán

31:58 Vélt és valós veszélyek az 1970-80-as években

36:13 Szovjet-magyar együttműködés Gorbacsov 1986-os látogatásakor

38:40 A magyar testőrök és a nemzetközi delegációk

46:28 Milyen cezúrát jelentett a rendszerváltás?

---

Ajánlott művek:

Takács Tibor: Káderbiztonsági szolgálat. Védett vezetôk és az állambiztonság a Kádár-korszakban

Aki védte Kádárt, Pozsgayt, Antallt, de még Putyint, Clintont és a pápát is

Furcsa halálesetek a Kádár-korban: halálra égett miniszter, önmagát kétszer szíven szúró KSH-elnök

Terrorizmus, robbantások és kábítószerek: Carlos, a Sakál Budapesten

Milyen ellenállás bontakozott ki Magyarországon 1944-45-ben? Kiknek és hogyan sikerült összefogni ezt a szerteágazó folyamatot? Milyen formái lehettek a kollaborációnak és az ellenállásnak? Konspirációk, összeesküvések és a függetlenségi hagyomány továbbélése: többek közt ezekről is szó esett a Nemzeti Emlékezet Bizottsága március 25-i könyvbemutatóján, ahol Ablonczy Balázs a kötet szerkesztőivel, Bartha Ákossal, Földváryné Kiss Rékával és Szekér Nórával beszélgetett.

Száznégy portrén keresztül kísérel meg képet adni a második világháború idején a korabeli Magyarország területén a nácizmussal és képviselőivel szemben kibontakozó ellenállás sokszínűségéről a Nemzeti Emlékezet Bizottsága legújabb kötete.

A szerkesztők a nemzetközi szakirodalmi mintákat is követve nemcsak a fegyveres összetűzéseket, szabotázsakciókat, hanem a szellemi ellenállás különböző megnyilvánulási formáit, újságcikkeket és kabaréműsorokat, röpcédulázást, német- és nyilasellenes propagandát, szimbolikus tetteket, a közigazgatásban megfigyelhető adminisztratív rezisztenciát, az embermentést és a zsidóság önmentő kísérleteit is az ellenállás részének tekintették.

A felvétel március 25-én készült az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában.

---

0:00 Bevezető

0:16 A kötet általános bemutatása

7:21 "Nem a végkifejlet által vált hősé, hanem azáltal, hogy elkezdte"

8:33 A kötet koncepciója

15:23 Ki számított ellenállónak?

23:28 A magyar függetlenségi hagyomány szerepe

28:31 A Gömbös-szobor felrobbantása

36:57 Érdemes-e megkedvelni a szerzőknek a hősüket?

---

Ajánlott művek:

Ellenállók 1944-45

Ellenállók és embermentők a véres városban

A 70 éves mítosz vége: volt antináci magyar ellenállás, és nem vörös partizánok vezették [HetiVálasz 100]

Egy pesti kerület, ahol cionisták és kiugrott nyilasok együtt végezték az embermentést

Magyar ellenállás a második világháború idején

Bartha Ákos: Van-e szándék? Az 1944. októberi kiugrási kísérlet és a „megbízható” munkásság felfegyverzése

Miért nem tudott meggyökeresedni a kommunista eszme Magyarországon? Milyen ellenségeskedés volt a kommunisták és a szociáldemokraták között? A krumplileves legyen krumplileves? Eurokommunizmus, moszkvai utasítások és a ’60-as évek végére kifulladó eszmeiség: A magyar kommunisták 1918-1989 című kötetről annak szerzőjével, Papp Istvánnal, Levéltárunk Tudományos Főosztályának vezetőjével, és Takács Róberttel, a Politikatörténeti Intézet munkatársával beszélgetett Pócs Nándor.

0:00 Bevezető

2:45 Miért nem lesz komoly hagyománya a kommunizmusnak Magyarországon?

12:05 Hová lettek a munkások és proletárok?

18:27 Harc a szociáldemokraták ellen

22:45 Revizionizmus=szociáldemokrácia?

29:43 Karakteres arcél és idegen test a társadalmon belül

39:43 Vezetőváltások és utódjelöltek a '70-80-as években

41:56 Orientációs pontok a rendszerben

50:50 A mozgalmárok és a forradalomellenesség

Ajánlott művek:

Agitátorok (Magyar Dezső, 1969)

Húsz óra (Fábri Zoltán, 1965)

A magyar kommunisták 1918-1989

Nem kommunizmus volt Kádár alatt, csak diktatúra | Papp István történésszel a magyar kommunistákról

„Fából vaskarika a nemzeti kommunista” – Papp István a magyar bolsevikokról

Nagy Imre hívéből Kádár csapatkapitánya - Fehér Lajos pályája 1956 után

A Szabó Dezső-kérdés a Kádár-korszakban

Milyen személyiségvonásokat és traumákat örököltünk felmenőinktől? Hogyan hat a mai emberekre a világháborúk és a kommunizmus öröksége? Mik az elsődleges traumaképző események a magyar történelemben? Ügynöksorsok, személyes tragédiák és tönkrement életek: az ÁBTL februárban induló, Történelmi terheink címet viselő beszélgetéssorozata kapcsán Joób Máté evangélikus lelkésszel, a Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének munkatársával és Szekér Nóra történésszel, Levéltárunk Kutatási Osztályának vezetőjével beszélgetett Pócs Nándor.

0:00 Bevezető

2:06 A transzgenerációs traumák jelentése

6:47 Traumaképző történelmi események Magyarországon

11:29 Traumatizált elkövetők és traumatizált áldozatok

16:19 Megküzdési stratégiák az ügynökök és leszármazottaik életében

25:13 Múltfeldolgozás az evangélikus egyházban

31:08 Generációk kollektív traumái

36:40 Poszttraumás növekedés

39:33 Kollektív fogalom- és nyelvhasználat

42:33 Apák és fiúk

48:39 A transzgenerációs traumafeldolgozás és az ÁBTL

Ajánlott művek:

Történelmi terheink

Moralizálás az ügynökakták nyilvánossága körül

Ügynökkérdés a tudományos történetírásban

Egy diktatúra hagyatéka. Állambiztonsági iratok és történetek

Vámos Miklós: Apák könyve

Joób Máté: A hallgatás terhe

Generációkon át romboló titkok

Transzgenerációs történetek

Milyen történelmi regényeket ír egy környezetgazdálkodási-agrármérnök? Hogyan fogyaszt történelmet a Netflix-generáció? Az államvédelem és az erőszak kapcsolatáról, az ÁVH-t övező városi legendákról és a történelmi krimik írói előtt álló kihívásokról is szó esett a Vadászat című regény január 29-i könyvbemutató beszélgetésén, ahol Stumpf András, a Válasz Online újságírója kérdezte a szerzőt, Cserhalmi Dánielt, és levéltárunk Történeti Osztályának vezetőjét, Müller Rolfot.

---

0:00 Bevezető

0:50 Az ÁVH-mánia nyomában

1:56 Egy "hobbiíró" és az ÁBTL

9:55 A valóság és fikció aránya a Vadászatban

11:07 Péter Gábor alakja

16:45 A szakértők és a regény "hitelessége"

19:47 Rendszereken átívelő galádság

23:42 Mennyire tipikusak a regény ÁVH-életútjai?

32:38 Agresszív, de nagyon béna szervezet volt az ÁVH?

39:21 Nyomozati szerv vagy a párt ökle?

44:00 "A fizikai erőszak nem volt megengedett."

53:06 Túlélő ÁVH-sok és a bűntudat

1:00:03 Mennyire kell a szerző képzelőerejét visszafogni?

1:04:25 Filmes álmok

---

Ajánlott művek:

Cserhalmi Dániel honlapja

Vadászat

Hogyan írtam Péter Gábor életrajzot? I Történelmi KávéháZ Müller Rolffal

Brutális volt, de nem mindenható az ÁVH

Interaktív térkép az Andrássy út 60. körüli volt kommunista államvédelmi városnegyedről

Milyen viszony volt a ’70-80-as években Kádár és Ceausescu között? Milyen feladata volt a román hírszerzésnek a magyar emigrációval szemben? Tényleg a KGB robbantotta ki a romániai forradalmat? Titkosszolgálati akciókról, megfigyelésekről és egy unatkozó önimádó diktátorról Bandi Istvánnal, Levéltárunk tudományos kutatójával és Hodicska Tiborral, a bukaresti nagykövetség egykori diplomatájával beszélgetett Pócs Nándor.

---

0:00 Bevezető

03:11 Román-magyar kapcsolatok a mélypontot: az 1977-es találkozó

12:07 Román elhárítás a magyar kisebbségek és a Magyar Népköztársaság ellen

13:14 Mindennapok a bukaresti magyar nagykövetségen

20:11 Volt bármilyen emberi viszony a főtitkárok között?

25:24 A Securitate a magyar kisebbség képviselete ellen

32:43 Forradalom vagy titkosszolgálati machináció?

40:49 Az esetleges szovjet és magyar beavatkozás levéltári forrásai

---

Ajánlott művek:

Kádár - Ceausescu találkozó Debrecenben és Nagyváradon

Az újságíró archívumából (kulisszatitkokkal): Kádár–Ceausescu-találkozó, 1977

Hodicska Tibor: Négyszemközt Ceaușescuval

Az 1989. évi romániai forradalom a Moszkvai Magyar Nagykövetség jelentésének tükrében

Volt-e vagy sem?

A magyar titkosszolgálat is benne volt a román forradalomban?

„Kiáltsátok velem: le Ceaușescuval!” – megszólal az ember, aki nélkül nem lett volna romániai forradalom

Feloldotta a román hírszerzés az 1989-es forradalom ügyiratainak titkosítását

Mesék az aranykorból

4 hónap, 3 hét, 2 nap

Hogyan változott meg a második világháborús magyar ellenállásról alkotott kép az elmúlt években? Hogy tudott Wallenberg embermentőként dolgozni? Milyen szerepe volt a katonaszökevényeknek a nyilas hatalomgyakorlásban? Máig élő mítoszokról, Budapest ostromáról és a nyolcvan évvel ezelőtti mindennapokról Bartha Ákos és Hardi-Kovács Gellért történészekkel beszélgetett Pócs Nándor.

---

0:00 Bevezető

1:40 Mikortól számíthatjuk a magyar ellenállás kezdetét?

4:39 Mi számít ellenállásnak?

7:32 Hogyan és miért érkezett Wallenberg Budapestre?

15:53 A Baky-puccs: valós akció vagy Horthy megzsarolása?

23:50 Kik szervezték az ellenállást 1944. október 15. után?

33:15 Wallenberg és a védőlevelek

46:37 A magyar közigazgatás a deportálásban és az embermentésben

51:05 Volt-e értelme az ellenállásnak?

---

Ajánlott művek:

Bartha Ákos: Véres város. Fegyveres ellenállás Budapesten, 1944–1945

Magyar ellenállás a második világháború idején

Handbuch zum Widerstand gegen Nationalsozialismus und Faschismus in Europa 1933/39 bis 1945

Alkonyat Budapest felett

Hardi-Kovács Gellért oldala

Raoul Wallenberg élete

Miért Carlos lett a '70-es, '80-as évek leghíresebb terroristája? Magyarországon tényleg képeztek ki palesztin fegyvereseket? Melyik étteremben szeretett libamájat enni Carlos? Terrorfinanszírozásról, titkosszolgálati akciókról és a magyar állambiztonság máig kevéssé ismert manipulációiról Liszkai László újságíróval és Orbán-Schwarzkopf Balázzsal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tudományos kutatójával beszélgetett Pócs Nándor.

---

0:00 Bevezető

1:46 Miért Carlos lett a korszak legismertebb terroristája?

5:31 A kommunista világforradalom és a palesztin függetlenség

11:01 Palesztin fegyveresek Magyarországon

13:08 Szélsőjobboldali aktivisták a szovjet érdekszférában

15:34 Terrorizmus Közép-Európában és a Közel-Keleten

17:51 Carlos Budapesten

24:11 Járt-e Carlos vidéken? Kaland Dobogókőn

26:22 Mit tudhatott a magyar állambiztonság?

34:18 Forradalmár helyett bérgyilkos

37:20 Sakál a Vend utcában

41:29 A magyar állambiztonság és a terrorbazár

50:38 Kábítószer-fegyver váltó

52:21 A 75 éves Carlos mindennapjai

---

Ajánlott művek:

Carlos szerint a világ - Szemtől szemben a Sakállal

Orbán Balázs tudományos munkássága

A Sakál, a Patkány, a Kádár és Laci

The Lebanese Connection: Corruption, Civil War, and the International Drug Traffic

Carlos

A titkosrendőr ötödik élete: Carlos, a Sakál bújtatója volt a Marton-féle szexbotrány szereplője

„Terrorista hálózatok – a C-79-es dosszié”. Carlos és társai Budapesten

A terrorelhárítás kialakulása és fejlődése Magyarországon a hidegháborúban a „C-79-es” akta tükrében

Miért volt szükség az államvédelmi negyed térképes bemutatására? Mi a digitális filológusok munkája? Hatékonyabb-e a ChatGPT mint a biorobotok? Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) nemrég indult tájékoztató ismeretterjesztő honlapja, a Topotéma kapcsán Mihály Eszterrel, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár Digitális Bölcsészeti Központ (MNMKK OSZK DBK) igazgatóhelyettesével, és a levéltár Történeti Osztályának vezetőjével, Müller Rolf történésszel beszélgetett Pócs Nándor.

---

0:00 Bevezető

01:48 A politikai rendőrség térhasználata: Topotéma

10:06 Mivel foglalkozik a Digitális Bölcsészeti Központ?

16:25 Nemzetközi minták a digitális térben

22:30 A ChatGPT és a mesterséges intelligencia vonzásában

26:27 Nemzeti emlékezet az online térben: a varsói gyors

31:02 Digitális hatások/visszahatások a kultúrában

37:02 Analóg könyv vs digitális kultúraközvetítés

46:12 Mi alapján választott épületeket az állambiztonság?

1:00:30 A nagy bölcsészadatbázis nyomában

---

Ajánlott művek:

Topotéma

digital humanities platform /// digitális bölcsészeti platform

Hungaricana

Munkatáborok

Léteznek-e ügynökakták? Mennyire hihetőek az állambiztonsági iratok információi? Mennyire nehezíti meg a moralizálás a történészek dolgát? Az Ügynökök, informátorok jelentések című, a Jaffa Kiadó gondozásában pár héttel ezelőtt megjelent könyv kapcsán a szerzővel, Takács Tiborral, levéltárunk tudományos kutatójával és Ötvös Istvánnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagjával beszélgetett Pócs Nándor.

A rendszerváltás óta eltelt több mint harminc évben sokszor törtek ki késhegyig menő viták, olykor botrányok a kérdés miatt, hogy valóban nyilvánosak-e az „ügynökakták”, valóban kutathatók-e a Rákosi- és a Kádár-korszak állambiztonságának iratai. Bármit gondolnak is a történészek, szakemberek, a közvélemény szerint a válasz egyértelmű „nem”. Takács Tibor ezt a nagyközönség előtt részben még mindig feltáratlan állambiztonsági múltat mutatja be tudományos igénnyel, ám közérthető formában.

---

0:00 Bevezető

01:54 A besúgók tartották fenn a szocializmust?

03:57 Ügynökakta nincs!

07:10 A morális tényező

18:15 Ügynökök: bűnbakok és hatalomkérdés

22:58 Hálózati problémák: értelmiségi pozíciószerzések

24:40 Nem ismert történetek: Partizánszövetségek

26:17 Felülreprezentált értelmiség?

31:30 Egzisztenciális karaktergyilkosságok

38:26 Történészi dilemmák vs nyilvánosság

40:23 Az ügynök és az "ügynök bőrébe bújt személy"

45:22 Csavar a történetben: mit jegyzőkönyveztek?

49:10 Állambiztonsági változások a '60-as évektől

---

Ajánlott művek:

Ügynökök, informátorok, jelentések

Ügynökök, besúgók és hálózati személyek

Miről szólnak az ügynökjelentések? Szempontok az „ügynökakták” értelmezéséhez

A valódi besúgás teljesen más volt – állambiztonságot kutató történész az HBO-sorozatról

Hogy került Cziffra György az állambiztonság látóterébe? Miben tűnt ki a művész a korszak zongoristái közül? Milyen életút vezetett az angyalföldi Tripolisztól Párizsig? Különleges élethelyzetekről, zenei tehetséggondozásról és a művész máig ható örökségéről Balázs János Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas zongoraművésszel, a Cziffra György Fesztivál művészeti vezetőjével és Viszket Zoltán történésszel, az ÁBTL-ben februárban nyílt kiállítás kurátorával beszélgetett Pócs Nándor.

---

0:00 Bevezető

1:26 Hogy foglalható össze Cziffra zsenialitása?

4:46 Cziffra György fiatalkora: Tripolisz és a galerik

11:45 Cziffra és az állambiztonság: disszidálás és ítélet

18:58 Börtön vagy kényszermunka?

20:23 A művész korai karrierje: szenvedély, tehetség és gyakorlás

34:20 Beilleszkedés, honvágy és sikerek

42:39 Mit rejt a Cziffra-dosszié? Dokumentumok a kiállításban

44:40 A Cziffra György Fesztiválról

---

Ajánlott művek:

Mit rejt a Cziffra-dosszié?

Cziffra György élete

Cziffra György Fesztivál

Virtuóz – Cziffra 100

Milyen közeget mutat be A Rög gyermekei trilógia? Érdemes hazajönni az óhazába? Parasztregény vagy modern amerikai próza? Népi írók, kivándorlás és generációs dilemmák: a Zavarkeltés-sorozat idei záróepizódjában Oravecz Imre Ókontri című regényéről Papp István történésszel, Levéltárunk főosztályvezetőjével beszélgetett Pócs Nándor.

--

0:00 Bevezető

2:10 Oravecz Imre pályája

5:33 Irodalmi hagyományok és új utakon járó alkotók

9:27 A modernitás kockázata

13:07 Az idegen szabadságvágy

23:40 Az ethoszok világa

27:14 A mindentudó hős egy illúziótlan karakter

40:09 „Elégedett, boldog felnőtt legyen belőle”

47:13 A kortalan regény

--

Ajánlott művek

Hogy lett az Újpest a rendőrség csapata? Milyen rendőri beosztást kaptak a focisták? Mit jelentett ez a klub hétköznapjaiban? Hogy kötődik az Újpest az ÁBTL épületéhez? Az Újpest FC 1945 utáni történetével kapcsolatos legendákról, tévhitekről és rágalmakról Tóth András válogatott labdarúgóval és Pap Péter Istvánnal, Levéltárunk tudományos kutatójával beszélgetett Pócs Nándor.

--

0:00 Bevezető

2:02 Tóth András pályafutásának kezdetei

4:50 A grundkorszak emlékei

9:06 Bemutatkozás az Újpestben

16:55 Miért lett a belügy csapata az Újpest?

22:48 Milyen megítélése volt a játékosok között a belügyi felügyeletnek?

29:43 Fenntartói kedvezmények a focistáknak

30:46 Szűcs Sándor pere

53:49 Tovább élt-e a Szűcs-ügy az Újpesten belül?

59:01 A Belügyminisztériumtól a belga labdarúgásig

--

Ajánlott művek:

Miért hord kalapot Bereményi? Milyen volt az első találkozása Kardos Györggyel, a Magvető Kiadó igazgatójával? Őriz-e jelentéseket az író-rendezőről az ÁBTL? Cseh Tamásról, városmajori kalapos sétákról és a szabadság aktorairól a márciusi filmklubunkban bemutatott, Bereményi kalapja című film után Pap Péter István Bereményi Gézával, a film főszereplőjével, és annak kreatív producerével, Csejdy Andrással beszélgetett.

Márciusban Papp Gábor Zsigmond kreatív portréfilmjével folytatódott a Bevetítés filmklub: a Bereményi kalapja egy kulturális időutazás a 20. század második felének magyar történelmében.

Bereményi Géza egyedülálló, kultikus alakja a magyar kultúrának. Először Cseh Tamásnak írt dalszövegeivel lett országosan ismert, aztán novelláival, forgatókönyveivel, színdarabjaival, filmrendezéseivel, az utóbbi években pedig regényíróként is a legnagyobbak közé emelkedett. A Bereményi kalapja portréfilmben Tóth Barnabás kíséri és kérdezi végig Bereményit az életén. Beszélgetőtársát Bereményi, mint fiatal rendező kollégát, és mint egykori gyerekszínészét - aki tíz évesen az Eldorádó c. filmjében épp a gyerek Gézát alakította - avatja be a titkaiba.

--

0:00 Bevezető

1:07 Csejdy és a Bereményi mikrokozmosz

2:44 Honnan ered a film címe?

4:53 A történelem és a privát történetek

6:48 Lesz-e sorozat Kádárról?

7:50 Az írói pályafutás kezdete

11:56 Az első látogatás Kardosnál

19:27 Csejdy és az underground

22:40 Miért nem akarták beszervezni?

28:10 Indiánok az életműben

32:01 A '90-es évek

38:15 A Tanítványok

39:10 Hídemberség

44:14 Jelentés egy 1980-as dalest utáni beszélgetésről

--

Ajánlott művek:

Mit jelöl a P betű Pelevin regényének címében? Miért határozta meg az útkereső generációkat a könyv az átalakuló világban? Hogy lett máig ható nemzedéki élmény Pelevin munkájából? Cigireklámok, a Szovjetunió felbomlása és a kilencvenes évek hangulata: a Generation P című regényről a Raszputyica-sorozat záróepizódjában Szokolay Domokos történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kutatójával beszélgetett Pócs Nándor.

---

0:00 Bevezető

0:25 Raszputyica 3: Generation P

1:41 Mit tudunk Pelevinről?

4:45 Milyen generációt ír le a Generation P?

14:02 A regény magyarországi fogadtatása

22:28 Az átmenet nemzedéke

28:10 A "szovjet egyedüllét" dilemmája

41:40 Pelevin és az értelmiség

45:05 A peresztrojka generációja és a múlt

---

Ajánlott művek

Mik az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) feladatai? Miben más egy levéltári adatbázis mint az Arcanum vagy a Hungaricana? Mi a baj az „ügynökakták” megfogalmazással? Digitális nyilvántartásokról, iratnyilvánosságról és a mesterséges intelligencia lehetséges levéltári szerepéről Haász Rékával, az ÁBTL osztályvezetőjével és Havasi-Mészáros Dániel levéltárossal beszélgetett Pócs Nándor.

--

0:00 Bevezető

1:06 Milyen online szolgáltatásokat nyújtanak a levéltárak?

8:52 Milyen új rendszer váltja fel hamarosan az ÁBTL adatbázisát?

11:56 Hogy épül fel egy levéltári adatbázis? Hogy gondolkodnak a levéltárosok?

15:47 Lehet-e olyan egy levéltári adatbázis, mint az Arcanum?

20:02 Mi a baj az „ügynökakták” megfogalmazással?

24:44 A hálózat működéséről

28:31 Történeti forráskritika az ÁBTL anyagaiban

31:04 Milyen iratokat őriz a levéltár?

36:40 Hová fejlődhet az online levéltári adatbázis?

--

Ajánlott linkek:

Milyen út vezetett 17 évesen a német hírszerzéstől a gulágra? Hogy kerülhetett valaki az állambiztonság látóterébe? Milyen iratok érhetők el az FSZB levéltárában? 20. századi magyar életutakról, gulágról és a hasonló történetek megfilmesíthetőségéről februári filmklubunk után Kollár János Móczán Péterrel, a film rendezőjével és annak történész szakértőjével, Dr. Szabó Csabával, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatójával beszélgetett.

Februárban egy szövevényes kémtörténettel folytatódott Bevetítés filmklubunk: ERNA egy huszadik századi élettörténeten keresztül nyújt bepillantást a társadalom és az állambiztonság működésébe.

ERNA története egy szövevényes kémtörténet, amely 1944-ben egy német hírszerző iskolában kezdődik Bécsben, majd a háború után közel tíz évig tartó Gulag-rabsággal folytatódik. 1955 tavaszán Vorosilov egyéni kegyelmével szabadul az akkor még csak 28 éves lány. Az 1956-os forradalom idején, férjével, a volt Gulag-rab Cs. Györggyel disszidálni próbálnak, de elfogják őket a határon, és mindkettőjüket börtönbe zárják. Ekkor kerülnek a titkosszolgálat látókörébe. A hatvanas évek végére ERNA és Cs. György házassága megromlik, és az asszony feljelenti férjét az állambiztonsági hatóságnál.

--

0:00 Bevezető

1:37 Bécstől a gulágig

6:08 Erna a gulágon: A szenvedések földjén

8:13 Miért lett film a történetből?

11:46 Hogy készültek az interjúk Ernával?

16:28 Milyen lehetőségei voltak a hazatérés után?

20:05 Miért jelenti fel Erna a férjét?

26:56 Erna és az állambiztonság

31:09 Kérdések és válaszok

--

Ajánlott művek:

Mit jelentett ’68 az erdélyi magyarság számára? Hogy jelenik meg a román-magyar együttélés Sütő András munkásságában? Hogy változott meg az „Erdély-élmény” a magyar közgondolkodásban? Hogy inspirálta a regény Horváth Charlie-t?

Álomszerűség és a múlttal való szembenézés: az Anyám könnyű álmot ígér című regényről Papp István történésszel, Levéltárunk főosztályvezetőjével beszélgetett Pócs Nándor.

--

0:00 Bevezető

1:17 Egy nagy műre számítunk Erdélyből

2:35 Sütő András: erdélyi, kommunista és magyar író?

7:50 Milyen volt Sütő viszonya a román államhoz?

11:09 A Kriterion Kiadó szerepe

12:33 Sütő András világértelmezése

17:19 Milyen műfajban született az Anyám könnyű álmot ígér?

22:42 Ébredés az álmokból

30:12 A magyar falukép végletei

36:30 Pusztakamarás a parasztfalu?

43:37 Milyen hatása volt a regénynek az "Erdély-élményre"?

--

Ajánlott művek:

Milyen szerepe volt a közel-keleti államok felfegyverzésében Csehszlovákiának és Magyarországnak? Mennyire volt meghatározó a Szovjetunió a régióban? Miért kereskedett volna Horthy Miklós a közel-keleti országokkal?

Izraeli-palesztin konfliktusról, hidegháborús fegyverkereskedelemről és a cseh ipar máig élő közel-keleti és afrikai reneszánszáról Krajcsír Lukács Vadászgépektől a sörökig című könyve kapcsán beszélgetett Pócs Nándor a szerzővel és Prantner Zoltán történésszel.

--

0:00 Bevezető

0:28 Előtérben az izraeli-palesztin konfliktus

1:23 A Közel-Kelet az első világháború végén

10:13 A közép-európai diplomáciai jelenlét visszaépítése

15:57 Magyar-arab kapcsolatok a térségben: Horthy Miklós

23:13 Közép-európai katonák a közel-keleti fronton

30:56 Kelet-európai államok a Közel-Keleten 1945 után

36:50 Moszkvai prekoncepció Izraellel kapcsolatban

39:40 A "türelmesebb" 60-as évek

49:08 A szovjet típusú államok végig az arab koalíció országait támogatták, a nyugatiak pedig Izraelt?

--

Ajánlott művek:

Milyen szerepet játszik a terror a forradalmakban? Kik küzdöttek a hatalomért az orosz polgárháborúban? Rendszerkritika vagy propaganda?

A szovjet hatalom kiépüléséről és a hatalmon élő marxizmus-kommunizmus megoldhatatlan problémáiról Alekszandr Taraszov-Rogyionov Csokoládé című regénye kapcsán Szokolay Domokossal, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága történészével beszélgetett Pócs Nándor.

---

0:00 Bevezető

0:25 A Csokoládé története

3:38 Az első csekista regény: puccs és paranoia

9:08 A marxizmus hatalmi működése és a kommunista kísérlet céljai

11:37 Eszközök a célok eléréhez: terror és polgárháború

20:12 Bűn és igazságszolgáltatás: a csokoládé szerepe

28:18 A kommunista hedonizmus kialakulása

34:35 Összehasonlítás: Sötétség délben

42:17 A forradalom törvényessége

48:13 A könyv magyar fogadtatása

56:38 Családok a forradalomban

---

Ajánlott művek:

Mennyire felemás a szembenézés a kommunista múlttal Lengyelországban? Milyen eszközökkel dolgozott a lengyel állambiztonság? Hiteles-e a Nem hagytak nyomokat című film?

Lengyel történelmi filmekről, Andrzej Vajda munkásságáról és aktuálpolitikai párhuzamokról beszélgetett decemberi filmklubunk után Pócs Nándor Mitrovits Miklós és Kollár János történészekkel.

---

0:00 Bevezető

1:10 Hogy történik Lengyelországban a kommunista múlt feldolgozása?

11:41 Hogy áll a lengyel film a múltfeldolgozással?

15:35 Milyen hatalmi klikkek voltak a kommunista lengyel vezetésben?

20:40 Hogy jelenhettek meg hatalommal szemben kritikus filmek Lengyelországban?

27:44 A vasember, Mefisztó és az Oscar

28:55 Mennyire volt brutális a lengyel állambiztonság a '80-as években?

35:18 Mi a különbség a hetvenes és a nyolcvanas évek lengyel és magyar filmjei között?

41:18 Kérdések: hányan dolgoztak a legyenl állambiztonságnak? Mennyire volt tabu a múlt a lengyel színházakban?

43:30 Belügyesek a lengyel filmekben

44:55 Ügynökök Lengyelországban

---

Ajánlott művek

Miért hívták marslakóknak az Egyesült Államokba kivándorolt tudósokat? Tényleg a dualizmus kori oktatás sikere, hogy ennyi híres magyar kutatót ismerünk a korszakban? Mit akart tőlük a magyar állambiztonság? Miért pont ez a négy portré került a könyvbe?

Fizikusi teljesítményekről, ideológiai ellentétekről, dr. Strangelove figurájának megformálásáról és az Oppenheimer filmről Szekér Nóra legújabb, Fedőneve: Marslakó című könyve kapcsán beszélgetett Pócs Nándor a szerzővel és Szegedi Péter tudományfilozófussal.

Részletek:

0:00 Bevezető

1:43 Miért pont fizikusokat és elméleti matematikusokat mutat be a könyv?

4:26 Kik voltak a "marslakók"?

24:14 Miért pont ez a négy portré került a könyvbe?

32:44 Mivel magyarázható, hogy ennyi közép-európai tudós jelent meg a közéletben?

37:40 Tényleg volt "magyar jelenség"?

40:56 Milyen kettősség jellemezte az állambiztonság munkáját?

45:36 Milyen volt a "marslakók" megítélése a szocialista tudomány világában?

50:06 Milyen volt a megítélésük Amerikában?

54:49 Teller problémás megítélése

--

Ajánlott művek:

Milyen helyzetben volt a bencés közösség a kommunista diktatúrában? Hogy figyelte meg az állambiztonság Pannonhalmát? Milyen érzés, amikor valaki számára kiderül, hogy egy régi barátja mindvégig ügynök volt?

Személyes emlékekről, eltitkolt történetekről és a bencés közösség mindennapjairól novemberi filmklubunk után Szekér Nóra Petényi Katalin és Kabay Barna rendezőkkel, illetve Várszegi Asztrik, címzetes püspökkel, nyugalmazott pannonhalmi főapáttal beszélgetett.

0:00 Bevezető

1:28 Mennyiben lehetett érzékelni az állambiztonság jelenlétét a bencés közösségben?

9:01 Feldolgozható-e, ha az ember legközelebbi barátja ügynök volt?

16:28 Hogy reagált az egyház az állambiztonsági érintettséget bemutató filmekre?

18:05 Ki számított a bencés renden belül példaképnek?

21:59 Kérdések és válaszok: megemlékezések, koncepciós ügyek és besúgók Pannonhalmán

31:19 Megmondható-e biztosan, hogy ki volt ügynök Magyarországon?

34:32 Egykori pannonhalmi diákok kérdései

Ajánlott művek

Milyen változások történtek az 1960-as években a kulturális életben? Hogy jelennek meg az 1956 utáni társadalmi változások Szilvási Lajos regényeiben? Aktuálisak lehetnek-e ma az egykor legolvasottabb magyar író regényei? Generációs konfliktusoktól a megváltás lehetőségéig: az Albérlet a Síp utcában című regényről Papp István történésszel beszélgetett Pócs Nándor.

0:00 Bevezető

0:24 Társadalomtörténeti minisorozat

2:30 Hol lehet Szilvási Lajost elhelyezni a magyar irodalomban?

8:32 A regényről

11:17 Mennyiben önéletrajzi regény az Albérlet a Síp utcában?

16:12 A regény keletkezésének időszaka

31:48 Generációs konfliktusok

42:11 A múlt árnyai: német történetek

46:26 A múlt árnyai: a zsidóság

53:39 Elköszönés

Ajánlott művek

Hogy alakult és összefügg-e az antifasiszta narratíva és a holokauszt emlékezetének története? Mennyire jelentett paradigmaváltást a vészkorszakkal kapcsolatos történeti gondolkodásban az Eichmann-per? Hol tart ma a hazai és a nemzetközi holokauszt-kutatás?

A nagy kérdésfeltevésektől a lokális problémákig: a Betekintő 2023/3-as száma kapcsán a holokauszt-kutatás dilemmáiról Szécsényi András történésszel és Zombory Máté szociológussal beszélgettünk a Kémhatás legújabb adásában.

0:00 Bevezető

0:27 A Betekintőről

1:33 A magyarországi zsidóság története és a holokauszt

6:52 Az antifasiszta narratíva és a holokauszt

19:25 Múltértelmezések keleten és nyugaton

35:45 Lévai Jenő szerepe a hazai történetírásban

45:15 Újdonságok a hazai és nemzetközi holokausztkutatásban

57:03 2024-es újdonságok a Betekintőben

Ajánlott művek:

Fábri Zoltán: Utószezon

Mit takar a szellemi Raszputyica fogalma? Hogy mutathat be három regény egy évszázadot? Milyennek ábrázolja Conrad az orosz és egyébként a nyugat-európai világot? Milyen sajátossággal bír az orosz lélek?

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának podcastjában Zavarkeltés címmel indítunk szövegelemzést: legújabb adásunkban Joseph Conrad Nyugati szemmel című munkájáról Szokolay Domokossal (NEB) beszélget Pócs Nándor.

---

0:00 Bevezetés

0:48 Raszputyica-dilemmák

3:01 Joseph Conrad élete és munkái

6:01 Milyennek mutatja be Conrad az orosz és a nyugat-európai világot?

10:20 Mitől nyugati a Nyugati szemmel?

12:27 Az oroszság meg az orosz ügy

20:37 Különbség a nyugati és a keleti típusú értelmiség között

24:07 A szovjet típusú kirakatperek irodalma

25:16 Az összeesküvők világának orosz tradíciója

30:14 A forradalmárok lélektana

40:19 Conrad megjelenése a regényben

43:27 Az antiszemitizmus megjelenése a regényben

48:52 Elköszönés

Ajánlott művek:

Joseph Conrad: Nyugati szemmel

Áine O'Dwyer: Anything bright or startling?

Miért beszélünk folyton az ügynöklisták nyilvánosságáról? Milyen iratokat őriz a Történeti Levéltár? Ki és milyen információkat ismerhet meg az Eötvös utcában őrzött anyagokból? Milyen gyakorlatot követnek a titkosszolgálati múlt őrzésében és bemutatásában a kelet-európai országok? Miért emlegeti mindenki a német példát?

A Kémhatás első adásában Cseh Gergő Bendegúz, a Történeti Levéltár főigazgatója és Takács Tibor történész segítségével a minket érintő közéleti kérdéseket próbáljuk megválaszolni.

Tartalom:

00:54 Az ügynökakták nyilvánossága: nyilvánosságpártiak az iratok elzárói ellen?

09:46 "Ők csinálták az egészet, mi csak elszenvedtük!"

17:54 Mi az az információs kárpótlás? Ki és mire kíváncsi a levéltárban?

20:34 Konspiratív kapcsolatok: kik és hogyan informálták a hálózatot?

28:30 A hatályos törvények szerint kire mondhatjuk azt legálisan, hogy az illető hálózati személy volt?

32:51 Nemzetközi minták: a német példa és a kávéházi csekisták.

49:32 Mekkora kárt okoztak az ÁB rendszeres vagy a 80-as évek végi pánikszerű iratmegsemmisítési akciói?

54:39 Meddig lehetnek népszerűek a levéltár témái, és milyen jövőképet alakíthat ki magának egy ilyen intézmény?

1:01:23 Könyvek, filmek, sorozatok, amelyek érdekesek az ügynökkérdés vagy a titkosszolgálatok szempontjából.

Az adásban ajánlott munkák:

Stasiland

A vizsga (Bergendy Péter, 2011), előzetes

A játszma (Fazakas Péter, 2022), előzetes

Esterházy Péter: Javított kiadás

A mások élete (Florian Henckel von Donnersmarck, 2006), előzetes

A tartótiszt (Varga Ágota, 2013), teljes film

Betekintő

Cserhalmi Dániel: Csengőfrász