Buksó - 24.hu

Móricz Zsigmond naplójából tudjuk: édesanyja elájult, amikor városivá lett fia először állított karácsonyfát. Ez annak fényében, hogy a fenyőállítás eredetileg német evangélikus szokás volt, annyira már nem is meglepő. Szerencsére miután Ferenc császár a Hofburgban dísztetetett fát az ünnepekre, a katolikus Bécs is elfogadó lett a hagyományteremtő szándék mellett. Morcsányi Elza harmadik könyvében a karácsonyfa-állítás mellett a többi ünnepi hagyományunknak is nyomába ered. Az első karácsonyi vásárokról, a gödöllői és a budai királyi karácsonyokról, a városligeti és budai telekről, de az ajándékozás öröméről is ír hely-és kultúrtörténeti kötetében.

Az elmúlt félévben Szabó T. Annának két új könyve is megjelent. Az Erősebb nálam egy igazán elmélyült novelláskötet a függőségről és az önkontrollról, a Neked hoztam pedig egy játékos hangú „adventi versnaptár”. A József Attila-díjas szerző mindkettőről mesél Nyáry Krisztiánnak, aki egyebek mellett arról is kérdezi, hogy a menekülés az önvédelemmel vagy a szabadsággal egyenlő-e inkább. Kiderül, hogy mivel ugratta Lator László rendszeresen Szabó T.-t, de szó lesz a kiszolgáltatottságról, a testről és a vágyakról, a megbélyegzésről, sőt, még a fáradtság ellenszerének titkára is fény derül.

Krasznahorkai László azt mondta róla, hogy ő, vagyis Bognár Péter „a legnagyobb közöttünk”. Ez a bók most, az irodalmi Nobel-díj után mintha még nagyobb erővel hatna. Bognár ráadásul szintén nemrég kapott díjat, idén ő az egyik nyertese a magyar irodalom nagy múltú szakmai elismerésének, a Déry-díjnak. Erről, az életműről, új könyvéről is szó esik a Buksó új epizódjában. A frissen díjazott szerző előtt is a díjaké lesz a főszerep, hiszen a világ és Magyarország legjelentősebb irodalmi elismeréseiről derül ki jó pár kulisszatitok.

A tájnyelv nemcsak egy kordokumentum, hanem egy névjegy is. Csepelyi Adrienn író-újságíró Penyigén, egy aprócska felső-tiszai faluban nőtt fel, és máig ezer szállal kötődik a szatmári paraszti kultúrához, gasztronómiához és a nyelvjáráshoz. Néhány héttel ezelőtt jelent meg Nagymamám magyaráz címmel legújabb könyve, amelyet nehéz bármilyen műfajba besorolni, hiszen egyszerre tekinthető egy vallomásnak, néprajzi vagy dialektológiai munkának, de megindítóan beszél a családi múltról, a hagyományokról, sőt, még a generációk közötti traumákról is. A szerző egyebek mellett ezekről is mesél Nyáry Krisztiánnak, az epizód elején pedig arról lesz szó, hogy miért távolodnak el az olvasók világszerte a realisztikus témájú könyvektől mostanában, mit olvasnak helyettük, és mindez milyen társadalmi tényezőkre vezethető vissza.

A legfrissebb nemzetközi statisztikák szerint a 8 és 18 év közötti lányok 40 százaléka olvas szabadidejében, míg a fiúknak csak a 25 százaléka. Sajnos a magyar adatok sem túl biztatóak. Az derült ki, hogy az elmúlt években drasztikusan romlott a gyerekek szövegértése – elsősorban a fiúké. Nyáry Krisztián a téma három szakértőjével, Csapody Kingával, a Manó Könyvek kiadóvezetőjével, Dávid Ádám íróval és Király Hunor „könyvpatikussal,” a Pozsonyi Pagony könyvesbolt munkatársával keresi a választ, miért nem olvasnak a fiúk, és mit lehet tenni annak érdekében, hogy ez trend visszafordítható legyen. A Mit forgat? rovat vendége, Kadarkai Endre, szenvedélyes könyvgyűjtő, és rajong az antikváriumokért. Felvidéki magyarként Jókaival is tud azonosulni, de igazán elementáris erővel Márai hangja hatott rá. Már 16 éves korában Dosztojevszkij és Camus műveit falta. Ma már a jól megírt, magukkal ragadó történeteket keresi, függetlenül attól, hogy szerzőjüket esetleg a könnyedebb zsánerhez sorolják.

Megjósolni nem, tervezni azonban tudjuk a jövőt. Dr. Meskó Bertalan azért, hogy egyesíteni tudja az orvosi és a technológiai szemléletet új szakmát alapított: orvosi jövőkutatással kezdett el foglalkozni. Azt szeretné, ha a hasznos technológiai újítások világszerte a klinikai gyakorlat részévé válnának, és ha közérthetően tudnánk beszélni a jövőnkről. A témában megjelent kötete hosszú ideig szerepelt az Amazon globális TOP100-as sikerlistáján, ezúttal pedig új, magyar nyelvű könyvéről mesél Nyáry Krisztiánnak. Meskó többször tartott már előadást a Yale Egyetemen, a Stanfordon, a Harvardon, de az Egészségügyi Világszervezetnél is. A jövőkutatás messze túlmutat a jósláson és a „talánokon”, egy olyan tudományos módszertan született közel ötven évvel ezelőtt, amely nélkül nehezen értelmezhetőek a jelen legnagyobb kihívásai.

Százhúsz évvel ezelőtt született Rejtő Jenő, a magyar szórakoztató irodalom évtizedeken át legolvasottabb szerzője, mégis mintha kicsit elsikkadna az évforduló a Jókai-emlékév mellett. Egyre kevesebb fiatal tud kapcsolódni a Rejtői humorhoz, amely egyebek mellett azzal is magyarázható, hogy nyelvi játékai ma már nehezen dekódolhatók. De mit tehet az irodalomtörténet, vagy az iskola azért, hogy fennmaradjon ez a jó néhány generáció számára fontos irodalmi örökség? Egyebek mellett ez is kiderül a Buksó új epizódjából, amelynek Thuróczy Gergely irodalomtörténész, Rejtő-kutató, és Schiller Mariann irodalomtanár, a Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja is vendége lesz, csakúgy mint Csorba Lóci, a Lóci játszik zenekar frontembere, aki szintén mesél Rejtő Jenőről. A Zentán született zenész portugál irodalom iránti rajongásáról, kedvenc életrajzi köteteiről is szó lesz, sőt az is kiderül hogy tudja kisbabája altatása közben olvasni legújabb könyveit.

Ahogy a legtöbb novellistának, Bán Zsófiának is milliószor szegezték már a kérdést: mikor jelentkezik végre regénnyel? Eddig kellett várni. A május végén bemutatott Alétheia él egy különleges családregény, amely egyszerre beszél a történelem egyik legvészterhesebb korszakáról egy budapesti zsidó család történetén keresztül, és arról is, miként ismétli magát a történelem. A Rio de Janeiróban született szerző személyes és családi emlékei is átszövik történetet, de arra külön ügyelt, hogy ne derüljön ki mely pontokon ér össze valóság és fikció. Az olvasás szeptember 8-i világnapja jó apropót adott arra, hogy Nyáry Krisztián utánajárjon milyen intézkedéseket hoznak világszerte a kormányok annak érdekében, hogy növeljék a könyvek iránti keresletet. Az epizód végén pedig tíz a közelmúltban megjelent magyar családregényt ajánlunk.

Nemzetközi szinten és Magyarországon is legalább annyi női krimiíró van ma már, mint férfi, a műfaj pedig hosszú évtizedek után végre reneszánszát éli itthon is. Egyre több kötet jelenik meg és egyre több az új szerző. Mindeközben jól látszik, hogy szomjaznak az olvasók a sorozatokra, bár a „stand alone” vagyis az egyrészes kötetek is kelendőek. Mintha az utóbbi időben bátrabban mernének szakítani az írók a klasszikus krimi műfaji sajátosságaival. Utóbbi kapcsán éles vita robbant ki néhány hónappal ezelőtt, az egyik legnépszerűbb magyar krimiíró, Kondor Vilmos ugyanis erős kritikával illette a hazai krimiszcénát. Ezúttal Szlavicsek Judit és Mészöly Ágnes szerzői, míg Szabó Piroska a General Press főszerkesztőjeként kiadói oldalról lesznek Nyáry Krisztián vendégei, akik nem csak reagálnak a kritikára, de párhuzamokról, témaválasztásokról, női főhősökről, és arról is mesélnek létezik-e szerintük egyáltalán női krimi. Az epizód elején a 180 éve született műfaj születéséről lesz szó, amely máig a legnagyobb forgalmat bonyolító könyvpiaci kategória, majd a modern krimi alfajairól és a legmeglepőbb példányszámokról is beszámolunk.

Új verseskötete kapcsán Istenhez való viszonyáról, a házasság intézményéről, soha meg nem ismert édesanyjához fűződő érzelmeiről, és arról is mesél a Buksóban Röhrig Géza, hogy a megbocsátás sajtója talán túlontúl is jó. A két évtizedes New York-i tartózkodás után idén hazatelepülő szerző három versét fel is olvasta Semmike-dalok című kötetéből, és ezekről hosszabban is beszélgetett Nyáry Krisztiánnal  – szabadon, mégsem csapongva.

Olyan időszakot élünk, amikor a tudomány iránti bizalom világszerte csökken. Érezhetően egyre erősebbek az áltudományos hangok, ezért talán soha nem voltak annyira fontosak a hiteles tudományos és ismeretterjesztő könyvek, mint napjainkban. De mi alapján válasszunk? Hogyan születnek és melyek a legnagyobb kihívások a hazai tudományos irodalomban? Mennyire terhelt és bonyolult a finanszírozásuk? Mekkora példányszámban jelennek meg és mennyire népszerűek ezek a kötetek itthon és külföldön? – A Magyar Tudományos Akadémia kétszázadik születésnapján a Buksó a tudományos könyvkiadás jelenéről és jövőjéről szervezett beszélgetést. Nyáry Krisztián ez alkalomból Németh Kingának, az idén 35 éves Typotex Kiadó vezetőjének, Holl András csillagásznak, az MTA Könyvtár főigazgató-helyettesének, és Kecskeméti Gábor irodalomtörténész akadémikusnak tette fel kérdéseit. Az epizód elején Valuska László volt a Buksó vendége, aki a Margó Irodalmi Fesztivál főszervezőkejént és a Könyves Magazin lapigazgatójaként ma már hivatásszerű olvasó. Esterházy Péterről, meghatározó gyerekkori könyves emlékeiről, de a Margó-díj odaítélésének kulisszatitkairól is mesélt.

Több identitású létezőként hivatkozik magára, hiszen tanár, irodalmi estek rendszeres vendége és előadója, igazi könyvőrült, mégis a legtöbben az Anima Sound System alapítójaként ismerik. Annak ellenére, hogy Prieger Zsolt nem rajong a füveskönyvekért, új munkája egy válogatott idézetekkel teli kötet lett. 365 gondolatot gyűjtött össze Szerb Antaltól, hogy az év minden napjára jusson egy. Az olvasás iránti csillapíthatatlan szenvedélyről, a reményről, hitről, a zene és a szépirodalom párhuzamairól, de új könyvének születéséről is mesél a Buksóban, amelyben a közelgő irodalmi fesztiválok színes felhozataláról is szó lesz, és tíz klasszikus művet is hozunk, amelyek így vagy úgy, de újragondolt formában jelentek meg a közelmúltban.

Áprily Lajos dédunokája, Jékely Zoltán unokája, Péterfy Gergely húga, Péterfy Sarolt nővére, Gerlóczy Márton unokanővére. Péterfy Bori írók és könyvek között nőtt fel – így nem meglepő, hogy már gyerekként falta a könyveket. Vlagyimir Szorokin A jég című könyve örökre megváltoztatta az életét. Dalszövegíróként is alkot, ám attól óva int mindenkit, hogy a dalszövegekre versként tekintsenek. Életét végigkísérte az olvasás, ám anyaként egyelőre szélmalomharcnak érzi olvasásra bírni a kisfiát. Egyebek mellett erről is mesél Nyáry Krisztiánnak, aki a folytatásban a műfordítás kihívásairól, a szakma relevanciájáról és a modernkori újrafordítások jelentőségéről is kérdezi meghívott vendégeit. Itt lesz velünk Tótfalusi Ágnes, aki Michel Houellebecq-et és Stendhal-t is fordított már, M. Nagy Miklós a Helikon Kiadó főszerkesztője, aki Jack Kerouac és Victor Pelevin magyar hangja, illetve Dányi Dániel, aki a Magyar Műfordítók Egyesületének elnökeként és műfordítóként egyaránt behatóan ismeri a témát.

Idén Szilágyi Ákos kapta az Artisjus Irodalmi Nagydíjat – Elvégre című verseskötete mellett teljes életműve elismeréseként. Így aztán több apropója is van a vele készült beszélgetésnek, amelyben fiatalkori lázadásról, közéletről, veszteségekről és Arany János iránt érzett rajongásáról is mesél. Utóbbi kapcsán kiderül, hogy tekinthető-e a most megjelent kötete a saját Őszikékjének, és az is, miért támadta meg pályája elején az akkor már sztárszerzőnek számító Weöres Sándort, és mit gondol erről fél évszázaddal később. A Buksó olvasókat bemutató Mit forgat? című rovatában Nyáry Krisztián Lovas Rozival, a Loupe Színházi Társulás egyik alapítójával beszélget, aki ritka kivételként rajongott a kötelező olvasmányokért, kifejezetten szerette az Egri csillagokat, de meghatározó élmény volt számára az Anna Karenina is. Kiderül, miért és mennyire figyelik kritikus szemmel férjével, Horváth János Antallal a kortárs gyerekirodalmat, és ajánl is néhány fontos könyvet a hallgatóknak.

Rendhagyó módon, közönség előtt vették fel a Buksó legújabb epizódját, ráadásul a podcast történetében először határon túli helyszínről, Sepsiszentgyörgyről jelentkezett Nyáry Krisztián. A SepsiBook Könyvvásár és Irodalmi Fesztiválon Láng Orsolya költővel, Szonda Szabolccsal, az esemény főszervezőjével és Hajdú Áronnal a csíkszeredai Bookart Kiadó vezetőjével beszélgetett főként arról, hogy érdemes-e külön kezelni az erdélyi irodalmat, a magyarországitól. Mi közös és mi nem az a Magyarországon és az Erdélyben alkotó szerzőkben? Áldásként, teherként esetleg semleges jelzőként élik-e meg az „erdélyi író” címkét? De az is kiderül a beszélgetésből, hogy léteznek-e sajátosan erdélyi témák, ügyek, hagyományok vagy írói stílus?

„Sokkal több, mint egy könyv egy kivételes színházi alkotó pályájáról: segítség az élethez” – vallja Rényi Ádám annak az új életrajzi kötetnek a szerzője, amely sokáig nagyon úgy tűnt, el sem fog készülni. A könyv főhőse, Szirtes Tamás ugyanis udvariasan, de többször visszautasította a 21. Század Kiadó társtulajdonosának felkérését. Rényi azonban olyan szilárd meggyőződéssel hitt abban, hogy a Madách Színház igazgatójának életéről írni kell, hogy amikor hangyányit csökkent Szirtes ellenállása, munkához is látott. A szerző csaknem egy éven keresztül faggatta a Kossuth-díjas rendezőt, aki mesteréről, Ádám Ottóról, a Madách történetének kezdeteiről, a legnagyobb színészlegendákról, fél évszázadot átölelő és azóta töretlen rendezői pályájáról, de a feledés kegyetlenségéről is mesél a kötetben és a Buksóban egyaránt. Az epizód elején ismét egy olvasót kérdez Nyáry Krisztián, ezúttal Jakabos Zsuzsa olimpikon, Európa-bajnok úszóval beszélget sztereotípiákról, könyvekről, és arról is miért jó választás a Bűn és bűnhődés egy kemény edzőtáborhoz.

Kivételes változások jellemzik az elmúlt húsz évben a tatárjárás kutatását. A régészek egyre meggyőzőbb pontossággal képesek rekonstruálni az eseményeket és meghatározni történelmünk legpusztítóbb erejű háborújának helyszíneit. Ma már az is tisztán látszik: nem pontosan ott zajlott a muhi csata, ahol sokáig feltételezték. Ugyan a magyaroknak nem sikerült legyőznie 1241-ben a tatárokat, a IV. Béla vezette csapatok bizonyos tekintetben mégis megvédték kultúránkat a világ valaha volt legnagyobb birodalmával szemben. Miért nem túlzás második honalapításnak hívni mégis azt az időszakot, amely a tatárjárás után következett? Mit tudunk a pusztítás valós mértékéről? Miért volt még a II. világháború borzalmainál is súlyosabb ez a háború? Egyebek mellett ezekről kérdezi Nyáry Krisztián az éppen most 4 éves Buksó vendégeit A tatárjárás: Magyarország élet-halál harca című kötet szerzőjét, Bihari Dánielt, és egyik szerkesztőjét, Dr. Laszlovszky József régész-történészt.

75 évvel ezelőtt született, 50 éve lépett az irodalmi pályára és lassan 10 éve már, hogy nincs köztünk Esterházy Péter, a magyar kortárs irodalom megkerülhetetlen alakja. Íme egy interjú a vele készült interjúkról. Alig egy hónapja jelent meg ugyanis az idén 70 éves Magvető Kiadó gondozásában egy hiánypótló beszélgetéskötet, amely vállaltan nem „best of válogatás”, mégis Esterházy legnagyobb erejű interjúit gyűjti össze. Pál Sándor Attila válogatta és Turi Tímea szerkesztette kötetbe azt a 19 beszélgetést, amelyek között a feltételezett első és a halála előtt készült utolsó is szerepel. Esterházy egyébként épp annyira nem szeretett interjút adni, ahogy kerülte a nosztalgiázást is. Ez a kötet mégsem mentes a nosztalgiától. Vajon kilépett-e mostanra a szerzői purgatóriumból? És egyáltalán mit ért ez alatt a szépirodalmi közeg? Miért volt már életében közéleti szerepvállalásai miatt a kultúrharc egyik főszereplője? Mitől üdítő és sokszor megrázóan izgalmas az Esterházy univerzum? És vajon mi mindennek köszönhető, hogy a Vanni van című interjúkötetet már egy hónappal a megjelenése után újra kellett nyomni? Egyebek mellett erről lesz szó.

Két éve egy általános iskolás szellemi szintjén volt a mesterséges intelligencia, jelenleg egy egyetemistájén van, egy év múlva pedig egy PHD-zett értelmiségi tudásával fog bírni. A szakértők szerint rég nem az a kérdés, hogy hol tart az MI, sokkal inkább az, milyen ütemben fejlődik. Ráadásul az élet minden területén jelen van, így a könyvipar is arra kényszerül, hogy reagáljon a tempóra, amit diktál. A kiadók jogi, etikai és technológiai szabályok lefektetésével igyekeznek loholni utána, kérdés azonban hol és mennyit engedjenek neki, mekkora teret kapjon, miként hat a művészetre, a művészekre vagy éppen az olvasókra? Ezúttal Dian Viktória, az Athenaeum Kiadó ügyvezetője, Szertics Gergely mesterséges intelligencia kutató, Kellerwessel Klaus költő, szociálpszichológus és MI-kutató volt a Buksó vendége. Nyáry Krisztián előzőleg Schoblocher Barbarával, a Blahalouisiana énekesnőjével beszélgetett Szerb Antalról, zenekari buszban olvasásról és arról is, hogy zenészként miért nem rajong a versek megzenésítéséért.

„Határmezsgyéken buckáról buckára ugrándozom” – így látja magát Saly Noémi, a Buksó új epizódjának vendége. Irodalom- és helytörténeti, valamint gasztrokulturális kötetei egyedi hangja okán hihetetlen népszerűségnek örvendenek, ráadásul tavaly két könyve is megjelent imádott Budapestjéről. Egyebek mellett ezekről és az ikerkönyveket hamarosan követő harmadikról, és a már készülő negyedikről is mesél, de szó esik a kávéházak háttérszereplőiről, Krúdy józsefvárosi kötődésének okairól, na és persze a gyakran okkal romanticizált Tabánról is. A beszélgetés után művelődéstörténeti könyveket ajánl Nyáry Krisztián, mindezek előtt pedig a 2025 legjobban várt könyves eseményei közül válogat.

A Mit forgat? rovatban nem írókat, szerkesztőket vagy könyvpiaci szakembereket kérdez Nyáry Krisztián, hanem a könyvkiadás világának nélkülözhetetlen szereplőit: az olvasókat. A podcast házigazdája első alkalommal Hajós Andrással beszélgetett, aki elmondta, hogy őt már gyerekkorában is sokkal inkább olvasmányai nyelvi megfogalmazása ragadta meg, ezért inkább emlékszik jó mondatokra, mint történetekre.

Három évvel ezelőtt indult a Buksó. Ez idő alatt 100 epizód készült és 111 vendége volt a podcastnak. A jubileumi közönségtalálkozón Szabó T. Anna, Dragomán György és Szegő János mellett a 24.hu főszerkesztője, Pető Péter is ajánlott néhány könyvet, Nyáry Krisztián pedig nemcsak őket, hanem a közönséget is irodalmi játékra invitálta. A kilencvenes évek nagy sikerű kulturális műsorát, a Lyukasórát ültették át ezúttal színpadra a budapesti Magvető Caféban. Az élő műsor vágatlan verziója kétszer ilyen hosszú verzióban jövő héten lesz elérhető a YouTube-on. Abból az is kiderül majd, milyen új rovatokkal bővül a Buksó.

Évtizedek óta dédelgette a gondolatot, a Valami népi című könyve után azonban nagyon úgy tűnt, soha nem fog elkészülni Grecsó Krisztián aparegénye. Mi mindennek és kiknek köszönhetően született meg mégis az Apám üzent? Mit szólnak hozzá a szerző közvetlen rokonai? És milyen tanácsokkal látta el Grecsót a kötet első vázlatait olvasva Nádasdy Ádám? A Buksó 99. epizódjából kiderül. Mindezek mellett szó lesz autófikcióról, generációs traumákról, az alkoholfüggőség súlyos hátulütőiről, de még Nemes Jeles Lászlóról is. Tíz alkoholizmusról szóló regényt ajánlunk ezúttal, mindezek előtt pedig a könyvek és a mesterséges intelligencia jövőjéről mesél Nyáry Krisztián.

Két művészettörténésszel, két kiváló kiállításról, és két hozzájuk kapcsolódó kötetről beszélget Nyáry Krisztián a Buksóban. Barki Gergely könyve a Galimberti házaspár elsöprő szerelméről, tragikus sorstörténetéről, és elveszett vagy magángyűjteményekben megbúvó festményeiről számol be. Molnos Péter pedig a Megtalált képek című tárlat és könyv kapcsán egyebek mellett arról is mesél, miért jutnak előbb vagy utóbb a nagy művészek életművének fontos festményei az őket megillető múzeumokba, és hogy miért fontos a művészettörténészek számára, hogy a magyar alkotások lehetőség szerint hazakerüljenek. A könyvajánlóban ezúttal tíz képzőművészeti albumot ajánlunk, mindezek előtt – maradva a témánál – az albumok kiadásának nehézségeiről és kihívásairól lesz szó.

A nyolcvanas években ő volt az ország legfiatalabb, ma pedig már a legidősebb iskolaigazgatója. Horn György, a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium alapítójaként, a hazai alternatív pedagógiai módszerek úttörőjeként mindig a gyerekek mellett állt. Mivel szerinte iskolába járni alapvetően rossz dolog, életpályája során rendre azokat az utakat kereste, amelyek elviselhetőbbé teszik az iskolában eltöltött időt, így aztán a jelenelvű, személyközpontú oktatásban hisz. Tavaly novemberben jelent meg a nagy sikerű Tények és Tanúk sorozat róla és az AKG születéséről, egyedi szemléletéről, egyedülálló önigazgató tantestületéről szóló kötete. Horn György és a kötet szerzője, Nádori Gergely nemcsak az iskola múltjáról és jelenéről mesélnek Nyáry Krisztiánnak, hanem csapdahelyzetekről és kudarcokról is. 2025 első Buksójában visszaemlékezünk a tavaly elhunyt szerzőkre, az epizód végén pedig tíz pedagógiai témájú könyvet ajánlunk.

Ács Dániel első könyve egyszerre helyezi új fénytörésbe Radnóti Miklós halálának körülményeit és állít emléket Dienes András irodalmárnak, aki éveken át kutatta a költő életének utolsó szakaszát, ám krimibe illő körülmények között a sírba vitte a Radnóti-titok újabb fejezetét. Először irodalomtörténész édesapja mesélt a 444 újságírójának Dienes András történetéről, ami pedig kezdetben egy tényfeltáró cikksorozatnak indult, végül egy átfogó kötet lett a Radnóti-kultuszról, egy elveszett táska tartalmáról, a bori áldozatokról, és a szépirodalomról. Szó esik arról is, hogy az irodalomtörténeti kutatások és a tankönyvkiadás noha párhuzamosan zajlanak mégsem találkoznak, az epizód elején pedig Nyáry Krisztián és a sorozat szerkesztője, Regényi Eszter összegzi, mi történt az elmúlt évben. 2024 utolsó Buksójának végén tíz életrajzi könyvet is ajánlunk.

Sokszor kapta meg, hogy könnyű neki írónak lenni, hiszen Kemény István az édesapja, a hazai kortárs irodalmi szcéna kiválóságait pedig születése óta ismeri. Hogy valójában mennyit kellett „nyelnie”, azt új – azonos című – könyve kapcsán elárulja Nyáry Krisztiánnak, ahogy az is kiderül a beszélgetésből, milyen érzés harmincévesnek lenni, milyen kihívásokkal kénytelenek megküzdeni a korabeliek a társkeresés vagy a szexualitás kapcsán, sőt, még a szerző slamhez való jelenlegi viszonyát is tisztázzák. Az epizód elején pedig egy olvasási szokásokról szóló finn felmérésről és könyvről.

Milbacher Róbert második tudománynépszerűsítő irodalmi kötete kis túlzással „kapudrog” a sokak szerint unalmas 19. századi magyar irodalomhoz. Az irodalomtörténész szerző kizárólag olyan történeteket oszt meg erről a kitüntetett, ám igen távoli időszakról, amelyek tudományosan megalapozottak, mégis kellően meglepőek. A Ködképek az irodalom láthatárán című kötet egyebek mellett Petőfi realitást mellőző, ám annál pikánsabb lánykéréseiről, sőt Vörösmarty erotikus gondolatairól is szól. Nyáry Krisztiánnal ezekről, Nádasdy Ádám apukájáról, de még az irodalomoktatás kihívásairól is beszélget Milbacher. Az epizód végén tíz ismeretterjesztő könyvet ajánlunk, mindezek előtt pedig a világ legnagyobb könyvesboltjairól lesz szó.

Kiss Judit Ágnes szerint éppen az önirónia szokta megvédeni attól, hogy végtelenül giccses és pátoszos legyen. A jelek szerint egyedi módszere hatásos, hiszen olyannyira volt termékeny az emúlt időszakban, hogy hat könyve is megjelent. Gyermek- és verses kötetei mellett tavaly egy regénnyel jelentkezett, de most legújabb, A vén fegyverkovácsné plasztikai sebészhez fordul című kötetéről mesél Nyáry Krisztiánnak. Kitérnek a női öregedéshez köthető előítéletekre, az elmúlás nehézségeire, valamint a szerző kortárs irodalmi szcénában betöltött szerepére is. Az epizód végén frissen megjelent versesköteteket ajánlunk, mindezek előtt pedig a magánkiadásban megjelenő könyvek kulisszatikairól lesz szó.

Elsőre úgy tűnhet, semmi közös nincs Krúdy vagy Ady otthonaiban, a magyar főváros és Bécs között egykor közlekedő hidroplánban, egy budai bunkerben született világháborús túlélőben és a Westend bevásárlóközpontban, de nagyon is van. Budapest szerelmesének, Kordos Szabolcsnak legújabb kötete egyebek mellett ezekről is szól. A város titkai című nagy sikerű sorzatnak ez már a harmadik darabja, a szerzőt pedig ismét a múlt és a jelen különös párhuzamai foglalkoztatták. A beszélgetés előtt a világ legdrágább köteteiről lesz szó, végül pedig tíz művelődéstörténeti könyvet ajánl Nyáry Krisztián.

A tudománynak szent dolognak kellene lennie – vallja Dr. Szabó Csaba, a világ egyik legtöbbet idézett gyógyszerkutatója, akinek leleplező erejű könyve jelent meg az orvosbiológiai kutatások szövevényes világáról. Nyáry Krisztiánnak ezúttal a kötet vezérfonaláról, vagyis a tudományos publikációk átláthatatlanságáról, a csalások természetéről, a pályázati pénzek körülményes hátteréről és a megkérdőjelezhető kutatási gyakorlatokról is mesél. Mindezek mellett kiderül az is, miért döntött úgy, hogy szembe megy a tudományt övező, egyre inkább kártékony intézményrendszerrel, és nem tart-e attól, hogy könyvének várható visszhangja felerősíti a tudományellenes hangokat? Az epizód elején – kapcsolódva a fentiekhez – tévedésen vagy eleve csaláson alapuló tudományos könyvekről és szerzőikről lesz szó, végül pedig tíz új természettudományos könyvet ajánlunk a hallgatóknak.

Az elmúlt két évben nyolc kötete jelent meg Nádasdy Ádámnak, a két legújabbat pedig a közel két hét múlva kezdődő Budapesti Nemzetközi Könyfesztiválon fogják bemutatni. Termékenységét a szerző azzal magyarázza, hogy szenvedélyesen szeret és jól is esik neki dolgozni. Nyáry Krisztiánnak híresen jó humoráról, Petri Györgyről, az angol nyelvről, és arról is mesél, miért szereti, ha külön bíztatják arra, hogy lírát írjon. Az epizód végén Nádasdy új könyvei mellett nyolc, szintén a Könyfesztiválon debütáló kötetet ajánlunk, mindezek előtt pedig a könyves mustra várható legizgalmasabb programjairól lesz szó.

A nemrég megjelent Macskakaparás már a második regénye Tóth-Zsiga Borbálának – igaz, az elsőt írói álnevén: Kóbor Barbaraként jegyezte. A regény főszereplője egy társfüggő, késő harmincas nő, akinek életét naplójából ismerjük meg, melyet terapeutája javaslatára kezd el írni. Anna pszichiátere tanácsára örökbe fogad egy macskát, ám a közös mindennapok során hamar kiderül, hogy ez mégsem volt jó ötlet. Élete hamarosan rémálommá válik – talán a valóságban, talán csak a fejében. A pszichológusként végzett szerzővel Nyáry Krisztián beszélget a mentális betegségek ábrázolhatóságáról, az átlagos és a rossz terápiákról, vagy éppen Kafka és Murakami hatásairól. A könyvajánlóba szintén mentális betegségekről szóló regényeket hozunk, az epizód elején pedig az Eurostat friss kutatásáról lesz szó,amely az európai országokban élők olvasási szokásait vizsgálta.

Gyerekkönyvkiadó, szerkesztő és szerző. Csapody Kinga nemcsak a hazai, de a nemzetközi gyermekirodalmat is behatóan ismeri, éppen ezért az aktuális trendekről, olvasási szokásokról, az olvasástanulás hazai és külföldi tradícióiról, valamint arról is mesél, miért fontosak a mesék. A beszélgetés előtt – folytatva az előző rész kimeríthetetlen témáját –, a betiltott könyvekről lesz szó, az epizód végén pedig tíz plusz kettő új magyar gyerekkönyvet ajánl Nyáry Krisztián.

Öt kontinens 57 országának szemszögén keresztül mutatja be 1700-nál is több képpel Szalay-Berzeviczy Attila közgazdász és fotós az első világháború történetét és mai emlékezetét. Több mint tíz éven át dolgozott két tematikus kötetén, amelyek világszerte egyedülállóak, műfajukat éppen ezért nehéz is lenne meghatározni. Szalay-Berzeviczy megjárta az iraki kémelhárítási központot, ott volt az összes fontosabb csata helyszínén, de nem egy útinaplót írt, hanem végig törekedett a történelmi tények és a mai emlékhelyek hiteles bemutatására. A beszélgetést követően – maradva a vérzivataros témánál – Nyáry Krisztián az első világháborúhoz kapcsolódó könyveket ajánl, az epizód elején pedig egy hasonlóan nehéz, ám fontos témával készült, hiszen a betiltott könyvekről lesz szó.

Regénynek komoly művészettörténet, művészettörténetnek pedig regényes írás az a Victor Vasarely és Fajó János közös alkotói útjáról szóló kötet, amely nemrég jelent meg Rieder Gábor művészettörténész tollából, és amelyhez egy időszaki kiállítás is kötődik. Az op-art magyar származású világsztárjának hazai fogadtatásáról, megkérdőjelezhetetlen hatásáról, a rá példaképként tekintő Fajóról, és közös mesterükről, Kassák Lajosról is szó esik az új epizódban. Mindezek mellett a szitanyomatok felemelkedéséről és bukásáról is kérdezi Nyáry Krisztián a szerzőt. A beszélgetés előtt az évszázad első huszönöt évének New York Timesban publikált legfontosabb szépirodalmi könyvei közül emelünk ki néhányat, végül pedig tíz, a közelmúltban megjelent képzőművészeti kötetet is ajánlunk.

Éveken át tartó átfogó kutatómunkát követően, 2016-ban jelent meg Zoltán Gábor első, különösen megrázó regénye, az Orgia, amelynek az olvasók és a könyves szakma is kitüntetett figyelmet szentelt. Idén tehát már nyolc éve, hogy a szerző behatóan foglalkozik a nyilas korszak Városmajorban játszódó pokoli, ám megkerülhetetlen eseményeivel. A közelmúltban megjelent Ólomszív is ezt az időszakot öleli fel, így aztán tekinthető az Orgia ikerrégényének is, jóllehet Zoltán a Szomszéd és a Szép Versek 1944 című köteteiben sem szakadt el témájától. Nyáry Krisztiánnak ezúttal az alkotói folyamat lélektipró pillanatairól, a fikció és a tények viszonyáról, de arról is mesél, miért törekedett arra, hogy kevésbé legyen megterhelő az új regény olvasása, mint amilyen az elsőé volt.

A moly.hu Magyarország első és legnagyobb olvasásnépszerűsítő közösségi felülete, amelyre Nagy Bence, a portál alapítója már egy könyves Wikipédiaként tekint. 390 ezernél is több felhasználója van az oldalnak, amelyre az indulás óta csaknem 18 millió hozzászólás érkezett. Ilyen számok tükrében egészen elképesztő, hogy a „főmolyon”, azaz Nagy Bencén kívül mindössze ketten dolgoznak főállásban az oldalért – igaz, rengeteg önkéntes támogatja a működését. A beszélgetést követően a Molyon megjelenő Merítés-díj idei rövidlistáját ismerteti Nyáry Krisztián, az epizód elején pedig az elmúlt egy évben elhunyt szerzőkre emékezünk.

A magyar irodalom egyik legnagyobb élő költője – írta a nemrég Artisjus Irodalmi Nagydíjban részesült Rakovszky Zsuzsáról Grecsó Krisztián. A Vita élő időben című kötetéért és teljes életművéért díjazott soproni szerzőt alkotói munkafolyamatokról, szöveg és képek összefonódásának lehetőségeiről, pokolról és mennyországról is kérdezte Nyáry Krisztián. Az epizód elején az Ünnepi Könyvhéthez kapcsolódó eseményekről lesz szó, végül pedig tíz plusz egy olyan magyar verseskötetet ajánlunk, amelyek a közelmúltban jelentek meg.

A Buksó történetében először közönség előtt, a tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon rögzítettük a soron következő beszélgetést. Nyáry Krisztián a nemrég megjelent, posztomusz Gabriel García Márquez-kötet, a Találkozunk augusztusban kapcsán Kutasy Mercédeszt, a könyv kontrollszerkesztőjét és Scholz Lászlót, a mű fordítóját kérdezte egyebek mellett arról, hogy mennyiben volt etikus a szerző fiai részéről, hogy apjuk akarata ellenére kiadták a könyvet, valóban döcög-e itt-ott a szöveg, de még egy anekdota is elhangzik az 1957-ben Budapesten járt íróról. Az epizód elején az irodalmi díjakról és az azokhoz köthető identitáspolitikai vitákról lesz szó, végezetül pedig tíz magyar nyelven is megjelent latin-amerikai könyvet ajánlunk.

Három éves a Buksó. Gondolatébresztő, vicces, érzelmes és megannyi fontos gondolat hangzott el 2021 óta vendégeinktől, amelyekből most össze is ollóztunk néhányat. A folytatásban Gazsi Zoltánnak, az Eisberg vállalat vezetőjének első könyvéről lesz szó. A szerző és környezete szerint a műfajteremtő „zolitelling” a legtalálóbb besorolás a kötetre, jóllehet egyszerre életrajzi, életmód, motivációs, menedzsment és füves könyv. A beszélgetésből egyebek mellett az is kiderül, hogy a csúcsmenedzser sokkal inkább maximalista a lecsófőzésben, mint a cégvezetésben, és ha az a cél, hogy oldja a feszültséget, akkor a legváratlanabb helyzetekben is hajlandó kézen állni. Gazsi Zoltán nem csak üdítően életigenlő kötetében, hanem Nyáry Krisztiánnak is mesél arról, hogy élte meg, amikor az élet olyan lapot osztott neki, hogy nem kontrollálhatta a történéseket. Az ünnepi epizód végén pedig – szorosan kapcsolódva a fentiekhez – tíz menedzsment szemléletű könyveket ajánlunk.

Vélhetően világszinten egyedülálló, hogy egy egypetéjű ikerpár közösen jegyezzen egy regényt. Kovács Dominik és Viktor Lesz majd minden című könyve az elmúlt hetekben jelent meg, és bár a színházkedvelő közönség számára ismerős lehet párosuk, hiszen megannyi darabot írak már, közös kötettel most jelentkeztek először. Olyannyira hétköznapi számukra az „együttalkotás”, hogy ma már el sem tudnák képzelni, hogy magányosan írjanak. Családregényként, fejlődésregényként, de szerintük akár „szándékregényként” is meg lehet határozni a kötet műfaját, amely nyomokban mágikus realista elemeket is tartalmaz, és szépen szól a vidékről, a faluról, a hagyományokról és az otthonról is. Az epizód elején az Európai Könyvkiadók Szövetségének manifesztumáról lesz szó, végül tíz kortárs, a magyar falvak világáról szóló regényt ajánlunk.

A skandináv krimik példátlan népszerűségéről, a Harry Potter sorozat 25 éves univerzumáról, a könyvkiadás szakmai titkairól és kihívásairól, de Yuval Noah Harariról és Jo Nesbo-ről is mesél Szemere Gabriella, a Centrál Kiadói Csoport márciusban visszavonult igazgatója, aki a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének alelnöke is. Mindezek mellett szó lesz a közelmúlt új könyvpiaci jogszabályairól, valamint tíz európai szerző tollából magyarul is megjelent könyvet ajánlunk.

Ugyan A Magyar Költészet Napja csak jövő héten lesz, a Buksó aktuális epizódja már most a versek köré épül. Kiderül, miért fontos a gyerekeknek rendszeresen olvasni ezeket, és hogy könnyebb legyen a választás, ajánlunk is több verseskötetet. Vendégünk Varró Dániel, aki már 25 éve van a pályán, és nemrég jelent meg legnépszerűbb kötetének, a Túl a Maszat-hegyennek a folytatása. A kezdeti példátlan sikerről, díjesőről, elismerő kritikai visszhangról, na és mindezek terhéről is mesél Nyáry Krisztiánnak. Szó lesz még a második kötet intertextuális utalásairól, arról, hogy miért szereti az Anyegin-strófát, és hogy miként hat ez utóbbi a történetmesélésre.

Tíz éve még azt prognosztizálták, hogy az e-könyvek hamar át fogják venni az irányítást a papírkönyvektől. Ma már egyértelműen látszik, hogy ez nem fog bekövetkezni, sokkal inkább kezd egy hibrid piac képe kirajzolódni, ahol egyik formátum erősíti a másikat. A hazai eladási statisztikákból mindenesetre az látszik, hogy igen alacsony az e-könyvet olvasók száma. A Tárki és az ekönyv Magyarország friss felméréséből pedig az derült ki, hogy akik elektronikus formában olvasnak, nyomtatott könyveket is forgatnak, és az e-könyvekre is tárgyként tekintenek az olvasók. Nyáry Krisztián Csordás-Takács Attilát, az ekönyv Magyarország ügyvezetőjét mindezek mellett a hangoskönyvekről is kérdezi. Az új epizód bevezetőjében szó lesz a fóliatörvényhez köthető aktualitásokról, végül pedig tíz szépirodalmi e-hangoskönyveket ajánlunk a hallgatóknak.

Tavaly szeptemberben jelent meg Babarczy Eszter Néhány szabály a boldogsághoz című kötete, amely novellafüzérnek és két kisregénynek egyaránt tekinthető. A könyv első története az ötvenes nők láthatatlanná válásáról, a változókor nem várt hatásairól és a magány elleni harc lehetőségeiről szól, míg a második történet bevallottan önéletrajzi ihletésű: egy fővárosi értelmiségi nő és egy általa támogatott vidéki roma lány kudarcos kapcsolatát beszéli el. Babarczy szerint az önzetlen segítségnyújtás legfeljebb a szentek esetében lehet reális elképzelés, és arra is válaszol, miért adta a „rasszista történet” alcímet a kisregénynek. Nyáry Krisztián ezúttal tíz kortárs szépirodalmi művet ajánl az öregedésről, az epizód elején pedig a 2024-es év könyves rendezvényei közül válogat.

Huszonöt év után éppen a napokban köszön le a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója, Dr. Fodor Péter. Három különböző városvezetés szavazott neki újra és újra bizalmat, ötször pályázott és ötször nyert is. A megújulás jegyében döntött úgy, hogy átadja a stafétát, de előtte Nyáry Krisztiánnak mesél a könyvtárhasználati szokások dinamikus változásáról, a könyvtárak jelenkori szerepéről, a Szabó Ervin Könyvtár hálózatának maradandó értékeiről és páratlan történetéről. Szó lesz az ország legnagyobb bibliotékájának otthont adó Wenckheim-palotáról, de még arról is, milyen hasonlóság lehet egy bankautomata és egy könyvtári szolgáltatás között. Az epizód végén tíz, hamarosan megjelenő ismeretterjesztő könyvet ajánlunk, mindezek előtt pedig ismét az olvasóklubokról lesz szó.

Ugyan a Mimi már a hetedik könyve Lakatos Márknak, ez az első, amelyik regény közülük. Noha a kötet főhősének sorsfordulói sok ponton megyeznek a szerzőjével, a könyv mégsem kizárólag önéletrajzi jellgű. Hogy – Woody Allent idézve – miért nem szeretne egyetlen olyan klub tagja sem lenni Lakatos, amely a tagjává fogadja? Milyen kulturális üzenettel bír a drag-kultúra szerinte? És lesz-e folytatása novemberben megjelent regényének? Ez is kiderül a Buksó új epizódjából. A beszélgetést követően tíz olyan könyvet ajánl Nyáry Krisztián, amelyek a melegkultúráról szólnak, mindezek előtt pedig a könyvklubbokról lesz szó.

Korniss Péteré a magyar fotótörténet leghosszabb időszakot felölelő vállalkozása, amely 55 év munkáját fedi le. Erre az önmagában lenyűgöző tényre rímel Korniss nemrég megjelent, Magyarországon már nem is kapható könyvének, a Hosszú útonnak címe is. A Kossuth-, és Pulitzer-emlékdíjas fotóriporter fókuszában évtizedek óta a hazai és az erdélyi archaikus népi kultúra ábrázolása van. Legalább 25 albuma jelent meg eddig, amelyekre egyfajta névjegyként tekint. Úgy gondolja, hogy az általa jegyzett kötetekben sem kérdések, sem pedig válaszok nincsenek, állítások azonban annál inkább. Egyebek mellett erről és széki kötődéséről is mesél Nyáry Krisztiánnak. Az epizód elején a tavalyi év legsikeresebb könyveiről lesz szó, végül pedig tíz idén megjelenő külföldi könyvet ajánlunk.

Húsz éve kutatja és legalább ennyi ideje volt dédelgetett vágya Fabiny Tamás evangélikus püspöknek,hogy könyvet írjon Júdásról. A Jézus árulójaként elhíresült tanítvány bűnéről, megítéléséről, és arról is mesél a teológus, hogy a kötet a zsidó-keresztény párbeszéd jegyében született. A beszélgetést Fabiny Tamás újévi üzenetével zárjuk, amelyben az izreali-palesztin háború kapcsán a remélt békéről is szól. Az epizód elején pedig megemlékezünk több 2023-ban elhunyt szerzőről, végül az újévben megjelenő könyvek közül ajánlunk néhányat.

Háy János az egyik legtermékenyebb kortárs magyar szerzők egyike. 1996-ban jelent meg első regénye, az akkor példátlan sikert aratott Dizsgerdilen. Háy ezúttal a közelmúltban új kiadást megért kötet címéről is mesél, és nemcsak azt árulja el, mit jelent a szó vagy miként kötődik hozzá Jókai, hanem azt is, miért találta zseniális választásnak Tandori Dezső. Az epizód elején összegezzük az elmúlt év legfontosabb könyves eseményeit, végül pedig – a megszokott könyvajánlón túl – Nyáry Krisztián és a sorozat szerkesztője, Regényi Eszter is ajánl néhány, karácsonyi ajándéknak is kiváló könyvet.

Klasszikus zenei műsorvezető és zenetörténész. Bősze Ádámra sokáig így hivatkoztak, ám mióta megjelent első könyve a Nagy zenészek, nagy szerelmek egyre gyakrabban emlegetik a „komolyzene Nyáry Krisztiánjaként” is. Ezt meglovagolva ezúttal épp Nyáry kérdezi majd, egyebek mellett arról mi közünk lehet a zeneszerzők magánéletéhez, miért voltak alulreprezentáltak már a történelmi múltban is a női komponisták és, hogy miért tekint zenetörténeti bulvárként első könyvére. Bősze Ádám tizenöt éven át vezetett műsorokat a Bartók Rádión, rendszeresen járja az országot és tart zenetörténeti előadásokat,most pedig már ír is a témában. Feleséggyilkosságról, pikáns levelezésekről, meleg szerelemről vagyis a zene nyelvén szól az életről. Az epizód elején a könyvpiac ünnepi időszakáról lesz szó, végül tíz könyvet ajánlunk –rímelve a fentiekre – a klasszikus zene világáról.

A szakácskönyvek sikere mintha felülírhatatlan lenne. Különösen igaz ez a koronavírus-járvány óta, akkor ugyanis 42 százalékkal ugrott meg irántuk a kereslet világszerte. Változott a funkciója is a gasztronómiai köteteknek, többségük ugyanis ma már nem csak kifogástalan receptek gyűjteménye. Mautner Zsófinak az elmúlt csaknem két évtizedben tizenhét szakácskönyve jelent, legutóbb A falusi konyhám című, amely mind közül a legszemélyesebb. A kunmadarasi nagyszülői házról, a hagyományőrzés és az újragondolás dilemmájáról, a tárgyi emlékek jelentőségéről, hibátlan régi receptekről, egyszóval a vidék ízemlékeiről mesél Nyáry Krisztiánnak. A beszélgetés előtt a szakácskönyvek történeti hátteréről lesz szó, és a könyvajánlót is ilyen köteteknek szenteljük.

Akiktől más lett a világ címmel jelent meg Csiffáry Gabriella történész, levéltáros tizennyolcadik könyve, amelyben ötven különleges magyar találmányt és feltalálót mutat be. Életének jelentős részét levéltári raktárakban tölti és nem fél gyakran szélmalomharcnak tűnően kutatni az információk után, ahogy a legendavadászat sem áll távol tőle. Ő döntötte meg azt a Petőfihez köthető mítoszt is, amely szerint a selmeci evangélikus líceumból amiatt kellett távoznia a költőnek, mert magyar származású volt. A valóság ennél sokkal prózaibb: rosszak voltak a tanulmányai eredményei. Ezúttal Szentgyörgyi Alberttől, Jedlik Ányoson át a kutatómunka gyakorlati hátteréről és annak izgalmairól is mesél. A beszélgetés előtt szintén a levéltárakról lesz szó, végül pedig tíz, feltalálókról és tudósokról szóló könyvet ajánl Nyáry Krisztián.

Sorskrimi, fejlődésregény, Szabó T. Anna szerint pedig aparegény. Hogy vajon milyen műfaji kategóriába sorolja a szerző, Kepes András új könyvét, a Két macska voltam címűt, kiderül a Buksó friss epizódjából. Szó lesz arról is, miért fontos olykor kételkednünk, miként visz ez közelebb minket az igazsághoz, és miért érdemes több oldalról megközelíteni a világot. Bűn és bűnhődés, közéleti áthallások, karakterfejlődés – egyebek mellett ezekről is kérdezi Nyáry Krisztián a Prima-díjas írót. Mindezek előtt kiderül, milyen hatással volt a világ egyik legnagyobb könyves eseményére, a frankfurti könyvvásárra az izraeli-palesztin konfliktus, végül pedig tíz, krimielemeket is tartalmazó kötetet ajánlunk.

Teendők halálom után – ezzel a beszédes címmel jelent meg Vámos Miklós új könyve, aki igyekszik tisztázni: nem írói énjére utalt a választással. A Karcsú Könyvek sorozatról, nagyregényekről, munkamódszerről, szociálpszichológiai érdeklődése nyomán a családtörténeteiről is mesél Nyáry Krisztiánnak. Mindezek mellett kiderül, mi a közös benne és Szabó Magdában. Miért gondolja magát abban a tekintetben korszerűtlen írónak, hogy bár a 21. században él és alkot, 20. századi szerzőként tekint magára? Az epizód elején az őszi könyves eseményekről lesz szó, végül pedig tíz non-fiction kötetet ajánlunk.

Betonba vagy márványba foglalt műemlékek helyett Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából 23 kortárs szerző, a közösségi alkotás lehetőségeivel élve igyekezett maradandót alkotni és megírni Budapest nagyregényét. A szellemi emlékmű a főváros születésnapján, november 17-én jelenik majd meg azzal a céllal, hogy kerületi legendákon keresztül meséljen, az irodalom bőséges eszköztárával Budapest múltjáról és jelenéről. Gáspár Máté a projektvezetőjeként, míg Péczely Dóra a könyv egyik szerkesztőjeként mesél a regény keletkezéstörténetéről, a szerzők felé támasztott játékszabályokról, a várakozásokról vagyis erről a világszinten egyedülálló kezdeményezésről

34 évvel ezelőtt nyitott meg Magyarország első, független magán könyvesboltja a Pozsonyi úti Láng Téka. Az elmúlt több, mint három évtizedben soha nem volt veszteséges, ráadásul sokáig non-stop nyitvatartással működött. Rédei Éva ezúttal Bächer Iván hagyatékáról, a Pozsinyi Piknikről, szerzők és olvasók emlékezetes találkozóiról, a fóliázásról, egyszóval minden olyan kulisszatitokról mesél, amely 27 négyzetméteren megférhet. Az epizód elején harminc, egyedi hangulatú kis könyvesboltról lesz szó, végül pedig a Nemzetközi Könyvfesztivál idei szépirodalmi kínálatából hozunk tizet.

Jó néhány évtizeddel Szabó Lőrinc lírai Shakespeare-fordításai után, a drámaíró mind a 154 szonettjét újrafordította Fazekas Sándor műfordító, irodalomtörténész. Négy év hathatós munkát követően, alig két hónappal ezelőtt jelent meg a kötet, amelynek szaklektora Pikli Natália volt. Ezúttal velük beszélget Nyáry Krisztián arról, hogy miért volt szükség az újrafordításra, miért gondolják úgy, hogy Shakespeare szonettjei egyszerre bonyolultak és szexik, mitől tud egyéni és örökérvényű lenni a szerző, illetve, hogy milyen kiejtés- és jelentésbeli változásokon ment át az angol nyelv az elmúlt évszázadokban. Az epizód elején arról lesz szó, miként válhat valakiből műfordító, végül pedig Shakespeare-átdolgozásokat ajánlunk.

Rohadt állatok. Ezzel a címmel jelent meg Szécsi Noémi új könyve, amelyre meglepő módon hat évet kellett várni, legutóbb akkor jelentkezett ugyanis szépirodalmi kötettel a szerző. Hogy mi minden történt vele ez idő alatt, és hogy miért voltak fenntartásai annak kapcsán, hogy novellistaként is be fog-e válni, Nyáry Krisztiánnak mesél. Mindezek mellett szatirikus állatmeséiről, azok üzenetéről és a közéleti áthallásokról is szó lesz. A Buksó hatvanadik epizódja elején néhány friss statisztikát hozunk arról, hogy mit és mennyit olvasunk, zárásként pedig tíz felnőtteknek szóló állatmesét ajánlunk a hallgatóknak.

550 éves a magyar könyvnyomtatás, amelynek kapcsán az első hazai könyv, a Budai krónika krimibe illő keletkezéstörténetéről, és az új fakszimile kiadásról, vagyis a hiteles nyomtatott másolatról is beszélget Farkas Gábor Farkas művelődéstörténésszel Nyáry Krisztián. Mindezek mellett szó lesz arról, hogy a Budai krónikából létezhetett egy olyan példány is, amelybe Balassi Bálint írt jegyzeteket, és kiderül az is, hogy bár kézenfekvőnek tűnhet, nem Hunyadi Mátyásnak ajánlotta Hess András a kötetet. Könyvajánlónkban tíz borsos árú könyvet hozunk, az epizód elején pedig a magyar könyvtörténet úttörő köteteiről, szereplőiről és nyomdáiról lesz szó.

Krusovszky Dénes 2018-ban megjelent első regénye, az Akik már nem leszünk sosem az év irodalmi meglepetése volt. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a kötet akkor elnyerte a Libri közönségdíját is. Két hónappal ezelőtt jelent meg a szerző második regénye, és mintha csak az első esetében, most is a jövőbe látott volna. Ráérez vagy tudatosan épít a közéleti aktualitásokra? Miért lett a Levelek nélkül című kötetének főhőse egy kisvárosi tanár, milyen személyes indítatás áll emögött, és miért erős üzenet a státusztörvény idején mindez? Kiderül a Buksó új epizódjából, amelyben Nyáry Krisztián a gyermekvédelmi törvény és a lefóliázott könyvek helyzetéről is mesél, végül tíz tanárokról szóló regényt ajánl.

Hogy mi különbözteti meg az utazót a turistától? Miért teremtette meg és űzi rendszeresen az „alkalmazott emberlesés tudományát”? Miért írja kis túlzással harminc éve folyamatosan újra élete legjelentősebb művét, a Budapest könyvet? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is válaszol a Buksó új epizódjában Török András. Volt nyelvtanár, színházi tipográfus, kulturális miniszterhelyettes, a Fortepan önkéntes menedzsereként ma is aktív, a legtöbben mégis útikönyvíróként és művelődéstörténészként ismerik. Pályájának kezdetéről, az érdekmúlás eshetőségeiről, és örök szerelméről, a fővárosról is mesél Nyáry Krisztiánnak. Zárásként, találóan tíz útikönyvet ajánlunk majd, mindezek előtt pedig a Libri felvásárlása kapcsán felmerült félreértésekről lesz szó.

Könnyedén el lehet olvasni ötven oldalt belőle, nem fekszi meg senki gyomrát – vallja új regényéről a Senkiháza – Erdélyi lektűr című kötetről Vida Gábor, noha igazi mélységei is vannak a történetnek. A Déry Tibor-díjas író könyvének hőseiről, helyszíneiről, a történelmi múlt hagyatékairól, erdélyi identitásról, az otthonról és a szerzői létről mesél Nyáry Krisztiánnak. A Buksó új epizódjában szó lesz még a Szép Magyar Könyv verseny idei díjazottjairól, végül pedig tíz kortárs erdélyi kötetet ajánlunk.

Csaknem egy évtizeden át köszöntötte híradósként a nézőket, vezetett miniszterelnök-jelölti vitát és tanított a Színház- és Filmművészeti Egyetemen is. Bárdos András jó ideje a tévézés helyett másik szenvedélyének, a könyveknek él. A 21. Század Kiadó vezetője egyebek mellett arról is mesél, melyek a könyves szakma legégetőbb kihívásai. Szó lesz az olvasók tűréshatáráról a nyomdai árak növekedése tükrében, kiderül miként válhat valakiből rocksztár-szerző, sőt az is, milyen szempontok alapján dől el, hogy egy idegennyelvű könyvnek lesz-e magyar kiadása. A epizód elején az 550 éves magyar könyvszakma múltjáról és jelenéről mesél Nyáry Krisztián, aki tíz könyvet is ajánl a 94. Ünnepi Könyvhét kínálatából.

Tanult pszichológiát, de közgazdászként végzett. Sokáig dolgozott egy nemzetközi piackutató vállalatnál, foglalkozott marketinggel és coachinggal, országos ismertségre mégis genrációkutatóként tett szert. A napokban került a boltokba Steigervald Krisztián: Generációk harca a figyelemért című könyve, amelyről Nyáry Krisztián kérdezi. Szó lesz a jelenleg élő generációk működéséről és a köztük lévő, olykor éles különbségekről, de a függőségeinkről, a gyerekek digitális lábnyomáról és arról is, hogy a digitalizáció miért hasonlítható össze akár a szívveréssel is. A könyvajánlóban tíz olyan könyvet ajánlunk, amelyek az egymás mellett élő generációk megértését segíthetik, az epizód elején pedig a mesterséges intelligenciáról lesz szó.

Puskás Panni második kötete, a Megmenteni bárkit, éppen a hetekben jelent meg. Szemben első könyvével, ezúttal nem novellákkal, hanem egy regénnyel jelentkezett. Provokatív, punk, polgárpukkasztó – a kritikusok egyebek mellett ezekkel a jelzőkkel szokták jellemezni és nem állnak messze az igazságtól. Nyáry Krisztiánnak a könyv kapcsán három elbeszélőjéről, három nő egybefonódott sorsáról, a függőségekről és arról is mesél, hogy milyen kapcsolat van – személyes megélése szerint – a Nemzeti Együttműködés Rendszere és a punkság között. Az epizód végén kapcsolódva a fentiekhez női szerzők kortárs köteteit ajánljuk, mindezek előtt pedig a könyves fesztiválszezonról lesz szó.

Gyerekkorában ígéretes sakkozói karrier állt előtte, dolgozott politikai újságíróként, volt marketing és pr-ügynökség vezetője, néhány éve pedig vállalkozói tanácsadóként dolgozik. Iglódi Csaba első könyve egy családregény, amely a Dreher família négy kulcsfigurájának életét kíséri végig, az 1800-as évek elejétől a II. világháborút követő időszakig. A szerző ügyesen zsonglőrködik fikció és a valóság között, miközben a sörgyáros dinasztia ritkán kiemelt, ám annál meghatározóbb női karaktereiről is mesél. És hogy miért szólhat a kötet 9 éves kortól 83 évesig mindenkinek? – kiderül a Buksó kétéves, jubileumi epizódjából. Ezúttal rímelve a fentiekre családregényeket ajánl Nyáry Krisztián, mindezek előtt pedig a sorozat szerkesztőjével, Regényi Eszterrel beszélget a Buksó elmúlt két évéről.

Turi Tímea a Magvető Kiadó főszerkesztőjeként versekkel is foglalkozik, és neki is új verseskötete jelenik meg rövidesen, így a költészet-napi Buksóban nemcsak a saját verseiről, hanem a kortársakéról is mesél. Szó lesz még női költészetről, a közéleti líráról és hogy miért változott meg az elmúlt évtizedben mindaz, amit az irodalomról gondolunk. Buksó Nyáry Krisztiánnal.

A Buksó ötvenedik epizódja formabontó: ezúttal szerzők helyett az olvasókat kérdezi Nyáry Krisztián. Grisnik Petra Junior Prima díjas színésznő, és Holczer Ádám futballista, az FTC egykori kapusa a vendégei, akik némi túlzással ugyan, de feketeöves olvasók. Mindketten találkoztak már a hivatásukhoz és a könyvekhez köthető előítéletekkel. Egyebek mellett erről, meghatározó olvasmányélményeikről, a történetek erejéről és arról is mesélnek, miért töltenek be jelentős szerepet az életükben a könyvek. A beszélgetés után tíz plusz egy, az olvasás szeretetéről szóló kötetet ajánlunk, előtte pedig a könyvek társadalomra gyakorolt hatásaival foglalkozunk.

Minden idők leggyorsabban fogyó tényirodalomi könyve a Harry hercegről szóló Tartalék című. Csak azokat a köteteket adták el nagyobb példányszámban az első napon, amelyben a másik Harry, azaz Harry Potter a főszereplő. Nyáry Krisztián Kúnos Lászlóval nem csak a Tartalék szellemírójáról, a mögötte álló profi csapatról, hanem arról is beszélget, miként készül egy életrajzi könyv és, hogy Harryé tekinthető-e vádiratnak a bulvársajtó ellen? Az epizód elején és a végén is az önéletrajzokról lesz szó. A világ legnépszerűbb ilyen tematikájú könyvei után pedig hozunk még húszat a könyvajánlóba is.

Nietzsche fordításban olvasta, és dalokat írt Petőfire. Brahmsnak pedig van egy dalciklusa, amelyből Petőfi Sándor versei köszönnek vissza. A 20. századra ugyan megkopott nemzetközi elismertsége, itthon azonban másfél évszázaddal a halála után is a magyar líra kulcsfigurájaként tekintenek rá az olvasók. Legalább húsz olyan könyv jelent meg az elmúlt időszakban, amely Petőfiről szól, köztük a Margócsy István irodalomtörténész által szerkesztett Petőfi Sándor emlékezete is. Az emlékév apropóján Nyáry Krisztián kérdezi a szerzőt Petőfi viharos fogadtatásáról, kultikus szerepéről, politikai megítéléséről, sőt, még a vele összeforrt paródiákról is. Top Ten rovatunkban is hozzá kapcsolódó könyveket ajánlunk, az epizód elején pedig, több ebben az évben megjelenő ismeretterjesztő könyvet.

Újságíró, helytörténész, akinek már a szülei is a nagykörútra születettek. N. Kósa Judit a főváros meghatározó útvonaláról szóló könyve tavaly novemberben jelent meg és mostanra el is kapkodták. Nyáry Krisztiánnal egyebek mellett arról beszélgetnek, milyen arcát mutatta a Nyugati tér anno, miért tekinthető az Oktogon és a Blaha a körút központjának, de a nagykörúti identitásról és arról is szó lesz, miért maradt ki a budai oldal vagyis a Margit körút a kötetből. Ezúttal tíz építészeti témájú könyvet ajánlunk és hozzuk az idei év legjobban várt szépirodalmi műveit is.

Megszállottan hisz abban, hogy minden ember érdekes. Vélhetően ez adja számára a motivációt ahhoz, hogy megírja amit lát, érzékel, tapasztal. Dobray Sarolta újságíróként 2004 óta publikál szocioriportokat a Nők Lapjában, első könyve pedig 2011-ben jelent meg. Beűzetés a paradicsomba című legújabb kötetének történetei szerkesztője szerint riportok, Tóth Krisztina szerint novellák, ő maga pedig „igaz mesékként” hivatkozik rájuk. Egyebek mellett arról is mesél, hogy hatnak egymásra édesapjával, a dokumentumfilmes Dobray Györggyel és, hogy miként lehet úgy közel kerülni, majd érzékenyen nyúlni a témákhoz, hogy az ne befolyásolja az objektivitást. A beszélgetés előtt a mesterséges intelligencia és a könyvírás jövőjéről lesz szó, végül húsz tényirodalmi kötetet ajánl Nyáry Krisztián.

Ezúttal a társadalomtudomány szűrőjén keresztül, a demográfiai válságokról, a migrációról és az oktatási rendszer sajátosságairól kérdezi Nyáry Krisztián Kolosi Tamást. A TÁRKI és a Líra Csoport elnöke, a 2022-es Társadalmi riport című kötet kapcsán a párválasztás és a gyermekvállalás társadalmi hátteréről, azok életkori sajátosságairól is mesél. Majd a közelmúltban elhunyt Morcsányi Gézára emlékeznek. Zárásként tíz hasonló tematikájú könyvet ajánlunk, mindezek előtt pedig a könyves piac gazdasági előrejelzéseiről, köztük arról is szó lesz, milyen mértékben ösztönzi a könyveladásokat a TikTok.

A szorgalom és az alázat mellett, a siker egyértelmű kulcsa Tomán Szabina szerint az, hogy időről időre képesek legyünk megfogalmazni milyen segítségre van szükségünk. 2023 első Buksójában egyebek mellett arról mesél, mit jelentett „Náray lánynak” lenni, milyen kapukat nyitott ki számára a modellszakma, hogy éli meg életmódprogramjának kiugró sikereit és, hogy miként kezelte a vállalkozása növekedésével járó terheket. Szó lesz új könyvéről és arról is, hogy el tudná-e adni a cégét. Nyáry Krisztián ezúttal  menedzsment szemléletű köteteket ajánl, az epizód elején pedig azokra a magyar szerzőkre emlékezik, akik tavaly hunytak el.

Szabó T. Anna szerint soha nem tudna úgy írni prózát, ahogy ma, ha férje, az ugyancsak József Attila-díjas szerző időről időre nem bosszantaná fel valamivel. Tizenhat éves korukban azzal indult a kapcsolatuk, hogy a költőnő odaadta szerelmének a verses füzetét, benne az első Gyurihoz intézett költeménnyel. Szabó T. Anna első kiadott verseskötetének a nyitó verse is későbbi férjéhez szólt, aki cserébe meg is szerkesztette a könyvet. Lehet-e annál szerelmesebbnek lenni, minthogy éjszakákon át szerkeszti valaki a választottja könyvét? – teszi fel a kérdést Szabó T. a Buksó karácsonyi epizódjában. Örömmel és őszintén mesélnek arról is, hogy miért működnek a receptek úgy, mint az időgépek, ajánlanak néhány személyes kedvencet az idei év könyvsikerei közül, Nyáry Krisztián pedig az érzékelésekről, a karácsonyról és az ízekről is kérdezi őket. Néhány gondolatébresztő statisztikával indul a 43. Buksó, végül pedig 10 meglepetésnek sem akármilyen könyvet ajánlunk.

Hol a Káli-medencében, hol pedig a Balaton déli partján találkozott Csuja Imre és Csáki Judit, hogy beszélgessenek. Kötetlenül, de nem céltalanul. Alig egy hónapja jelent meg az Imi, ne csináld! című kötet Csáki tollából, a Jászai Mari-díjas színész életéről. Nyáry Krisztiánnak a könyv születéséről, Hajdúnánásról, gyerekkorról, Ízirájder polgármester úrságról, az egyensúly keresésről, nélkülözésről és kitartásról, vagyis az életműről és az életrajzról mesélnek. A folytatásban aztán tíz szintén életrajzi könyvet ajánlunk, mindezek előtt pedig egy ígéretes pályázatról, a Budapest Nagyregényről lesz szó.

Kondor Vilmos ritkán ad interjút, akkor is törekszik az anonimitásra. A Buksó-podcasttel új könyve kapcsán kivételt tett, igaz végig eltorzítva hallható hangja. Miután a nagy sikerű  Bűnös Budapest-ciklusa idén bekerült a Cambridge University Press krimi-világirodalmi kézikönyvébe, szeptemberben új kötettel jelentkezett. Arról, hogy miért fontos számára az ismeretlenség és, hogy miért fogadta meg Majtényi György történész tanácsát, amely szerint '56, Kádár és a foci nem hagyható ki egyetlen alternatív magyar történetből sem, Nyáry Krisztiánnak mesél. Maradva a kitalált történelmi témáknál, ezúttal ilyen regényeket ajánlunk, és folytatjuk legutóbb elkezdett gyűjtésünket is a világ legjobb könyvesboltjairól. Gondolatban ezúttal Európa legizgalmasabb üzleteibe látogatunk el.

A világ legjobb és legkülönlegesebb Európán kívüli könyvesboltjai után Garaczi Lászlót új, Weszteg című regénye kapcsán kérdezi Nyáry Krisztián. Egyebek mellett kiderül az is, milyen párhuzamok, és milyen különbségek figyelhetők meg korábbi sikerkönyve, a Wünsch híd és e között. De mesél a kötet előzmény színházi darabjáról, visszatérő helyszíneiről és új regénye fő motívumáról, egy párkacsolat természetrajzáról a pandémia alatt. Végül tíz külföldi szerző klasszikus regényeinek új kiadását ajánljuk. Buksó podcast, a negyvenedik epizód.

„Abban az esetben, ha az elődadás alatt légiriadó lenne, a közönséget tájákoztatni fogjuk, de a darab folytatódik” – ez állt a londoni Westminster Theatre műsorfüzetében, amikor kitört a II. világháború. A brit kormány ugyan néhány hétre bezáratta a színházakat, Churchill hathatós gondolatai nyomán nem sokkal később újranyitottak, mert kultúra nélkül maradni vétek lett volna. Még a vészterhes időkben is látogathatók voltak a kulturális intézmények, köztük a könyvtárak is. Nehéz idők várnak a művészetek szereplőire, és a művészeteknek otthont adókra a jelenben is. A rezsiharcok közepette sorra zárnak be az ország múzeumai, könyvtárai, fontosabb kulturális központjai. Egyebek mellett erről is szó esik a 39. Buksóban, amelyben aztán a verseké lesz a főszerep. Nyáry Krisztián vendége ezúttal Molnár Krisztina Rita, aki új kötetéről, így a társkeresésről, az álmokról, a háborúról és a nyelvi gyökereiről is mesél. Zárásként aztán az elmúlt hónapok legjobb kortárs magyar versesköteteit ajánljuk.

A hatvanadik születésnapjával szinte egy időben, a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatják be Darvasi László új novelláskötetét, Az év légiutas-kísérőjét. A friss kötet mellett arról is mesél, hogy miért a Taligás a kedvence a saját könyvei közül, illetve mit jelent számára a költészet, miért gondol magára máig költőként is. Mindezek mellett szó lesz a tárcákról is, hiszen sokáig megkerülhetetlenül fontos szerzője volt Darvasi a műfajnak. A beszélgetés előtt a friss irodalmi Nobel-díjas Annie Ernaux sikere mellett kitérünk a már lezajlott könyvfesztivál és a héten kezdődő Margó legfontosabb történéseire, az epizódot pedig Nyáry Krisztián novellaajánlójával zárjuk.

Ezúttal is a könyveké lesz a főszerep, igaz új nézőpontból. Rég nem volt olyan nehéz helyzetben a könyvipar, mint most. A piac aktuális kihívásairól és csapásairól, valamint az idén huszonhetedik alkalommal megrendezendő Könyvfesztiválról beszélget Gál Katalinnal Nyáry Krisztián. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke a rendezvény kulisszatitkairól is mesél, de szó lesz a köteles példányok múltjáról és jelenéről, a könyvajánlóba pedig jobbnál jobb szlovák köteteket hozunk, hiszen Szvetlana Alekszijevics mellett, idén éppen Szlovákia lesz a Könyvfesztivál díszvendége.

Közel hetven könyvet írt az elmúlt bő másfél évtizedben Berg Judit. Vélhetően kevés olyan magyar kisgyerek van, aki éppen ezért ne hallott vagy olvasott volna legalább egy mesét tőle. Nyáry Krisztián is sokszor altatta 2005 környékén az akkor még kicsi gyerekeit a szerző történeteire, sőt, rajongott hősei közül a Cipelő cicákat meg is varrta nekik. Berg Judit meséihez és karaktereihez könnyű kapcsolódni, és a gyerekek visszajelzései alapján ez sikerül is nekik. A József Attila-díjas szerző emellett egyre tudatosabban és egyre nagyobb figyelemmel fűz meséibe közügyeket, legyen szó a környezetvédelemről vagy az Unicef hathatós gyermekvédelmi tevékenységéről. Jóról és rosszról, Rumini megunhatatlan kalandjairól, a Lengemesékről, sőt a hamarosan megjelenő, felnőtteknek íródott krimije kapcsán még a TEK-ről is mesél Berg Judit a Buksó új epizódjában. Nyáry Krisztián gyermek- és ifjúsági könyveket ajánl ezúttal, mindezek előtt pedig könyvklubokról és az olvasáshoz köthető kihívásokról lesz szó.

Bart Dániel a sörök hazai apostola. Egyike azoknak, aki sokat tett a magyar sörkultúráért. Nevéhez köthető a Főzdefeszt és Budapest első kézműves sörözője, de dolgozott gasztroújságíróként is. Most egy igazi kultúr-és társadalomtörténeti utazásra hív, amelyből kiderül, hogy tulajdonképpen mi is a sör, miért nincs nélküle civilizáció, és milyen párhuzam vonható ennek az évezredek óta közkedvelt italnak köszönhetően a sumér kultúra és a heavy metal között? Az arany folyam című sörtörténeti kötet mellett tíz plusz egy gasztronómiai témájú könyvet ajánl Nyáry Krisztián, aki a legfrissebb könyves hírekről is beszámol, köztük a Stephen King és kiadója között húzódó konfliktusról.

A kánonon túl, azaz keressünk olyan könyvespolcokat, amelyekről levehetők a feledésbe merült magyar szerzők kötetei. László Ferenc – aki saját magára újságíróként hivatkozik – hiánypótló irodalomtörténeti munkát tett le az asztalra. Honi Bestiárium című könyvében 33, ma már kevéssé népszerű XX. századi magyar prózaíró életrajzát és munkásságát dolgozza fel. Szerinte érdemes nem csak azt olvasni, ami ínyünkre való, mert beszűkül a világképünk. Hogy miként hat az írói életút az életműre, milyennek találja Pekár Gyula vagy Kovai Lőrinc írásait, kiderül a Buksó új epizódjából. Témába vágóan Nyáry Krisztián ezúttal irodalomtörténeti könyveket ajánl, de eláruljuk azt is, hogy függ össze az olvasás a testi és a lelki egészséggel.

"Egyre nehezebb megkülönböztetni a tudományt az áltudományoktól, a hitelest a hiteltelentől, a megbízhatót a megbízhatatlantól, a tényt a véleménytől, meggyőződésektől, a validált és hatékony gyógyhatású készítményeket, a csodakészítményektől" - olvasható Krekó Péter és Falyuna Nóra közösen szerkesztett, igen csak aktuális témájú: Sarlatánok kora című könyvének fülszövegében. Míg Krekó a szociál-pszichológiai hátteret, addig Falyuna az áltudományok szakirodalmának ismeretét, és a nyelvészeti megközelítést adta a kötethez. Velük együtt összesen 17 szerzője van a Sarlatánok korának, a többi között Mérő László, Kemenesi Gábor és Fábri György is jegyez egy-egy fejezetet. A Buksó új epizódjában a kutatási tézisek megkérdőjelezésének okairól, az álttudományok térnyeréséről és arról is szó lesz, vajon miként vizsgázott a tudomány, és hogy a tudománykommunikáció a pandémia ideje alatt. A beszélgetés előtt  Nyáry Krisztián néhány, az olvasással összefüggésbe hozható kutatásról számol be, majd tíz új társadalomtudományi könyvet ajánl.

Lesújtóan hat az új katatörvény a könyves szakmában dolgozókra. A többi között sérülnek a szerzők, a szerkesztők és a fotósok érdekei, de nagy eséllyel megsínyli a változást a könyvterjesztés és az irodalomnépszerűsítés is. Tóth Krisztina régóta várt, második regénye apropóján a disztópiákról is szó lesz ebben az epizódban. Összesen harminc ilyen könyvet ajánl Nyáry Krisztián, aki A majom szeme című kötet kapcsán a társadalmi és magánéleti manipulációról, a szerző ehhez való személyes viszonyáról, a tudomány és a kísérletek morális határairól és a szabad akaratról kérdezi Tóth Krisztinát. Buksó podcast, 32. epizód.

Békés Itala márciusban múlt 95 éves, és márciusban jelent meg önéletrajzi kötetének, a Hogyan lettem senki címűnek a harmadik kiadása. Örkény István buzdította arra, hogy írjon könyvet az életéről. Nyáry Krisztiánnak egyebek mellett arról is mesél, milyen volt a gyerekkora, miként sikerült kitörnie a skatulyákból, na meg, hogy hogyan táncolt és csókolózott önfeledten a háború vészterhes éveiben is. Békés Itala 75 éves pályafutása során húsz műfajban mutatta meg tehetségét, és ahogy fogalmaz: mindent a színház érdekében tett.

Hivatása a szépirodalom. Szegő János, már több mint egy évtizede a Magvető Kiadó szerkesztője. Olyan szerzőkkel dolgozhatott eddig együtt, mint Bereményi Géza, Krasznahorkai László, Parti-Nagy Lajos vagy Konrád György, de szerkeszthette a kortárs világirodalom megkerülhetetlen szerzői közül Knausgaard és Houellebecq könyveit is. Tolla erősen fog ha kell, szerinte ugyanis az írókkal közösen meghozott döntések, kivétel nélkül a könyv érdekében születnek. A szerkesztői munkafolyamatok kulisszái mellett, meghatározó szakmai élményekről és a jó ideje már általa szerkesztett Szép Versek sorozatról is mesél. Éppen ezért ajánl tizenöt újonnan megjelent verseskötetet Nyáry Krisztián, az epizód elején pedig az Ünnepi Könyvhéten átadott díjakról és díjazottakról lesz szó.

A Buksó történetének leghosszabb epizódjában egyszerre két vendég is érkezik Nyáry Krisztiánhoz, akik Sztehlo Gábor: Háromszázhatvanöt nap című önéletrajzi könyvéről mesélnek majd, amely a nagyközönség számára most először hozzáférhető. Andrási Andor maga is „Szthelo-gyermek”, azaz a gyermekmentőként tevékenykedő evangélikus lelkésznek köszönheti sorsa jóra fordulását. Kertész Botond pedig a téma szakértője, az Evangélikus Országos Múzeum tudományos munkatársa. Sztehlo Gábor mai tudásunk szerint csaknem kétezer gyermeket és felnőttet mentett meg a vészterhes 1944 és 45-ös években. A kötet  az idei könyvhét egyik szenzációja, így aztán a könyv- és a programajánlónk is az eseménysorozat köré épül. Ezúttal Budapestől Kolozsvárig ünnepeljük a szerzőket és a szerzeményeket.

Cserna-Szabó András: novellista, és ragaszkodik is ehhez a titulushoz, noha több regénye megjelent már. A legutóbbi éppen most Zerkó, Attila törpéje címmel. A Buksó új epizódjából kiderül: miért pont az V. században játszódik a történet, hogy miként kötődhetett Attila, a kunok királya a szerző szülővárosához, Szenteshez, és az is, hogy hiába tűnik roppant gördülékenynek, és szórakoztatónak pikareszk regényének szövege, írni kőkemény meló volt. Rímelve a fentiekre, tíz az ókori Rómában játszódó könyvet ajánl Nyáry Krisztián, mindezek előtt pedig hozza az elmúlt hetek legfontosabb könyves híreit.

Az elmúlt húsz évben egyetlen magyar könyv sem aratott akkora sikert, mint Orvos-Tóth Noémi első, Örökölt sors című kötete. Lehorgonyzott a sikerlisták élén, és nem mozdul onnan. Tavaly decemberben aztán megjelent a szerző második könyve is, amely a transzgenerációs problémák útvesztői után egyebek mellett arra a kérdésre keresi és nyújt választ, hogy meddig terjednek az érzelmi örökségeink, és hol kezdődik a szabad akarat. A Buksó új epizódjából kiderül, miért nem tartja magát még írónak Orvos-Tóth Noémi, de az is, miért idéz szívesen klasszikusokat és kortársakat is új könyvében. Mindezek mellett szó lesz a legrégebbi nemzetközi kiadókról, nyomdákról és könyvesboltokról, végül pedig pszichológiai témájú könyveket ajánl Nyáry Krisztián.

Ritkán esik szó a könyvekről számokban, ezúttal mégis. Egyéves a Buksó. 26 epizód, 27 meghívott vendég, 380 ajánlott könyv és legalább ennyi fontos gondolat hangzott el prózáról, líráról, ismeretterjesztő könyvekről és gyerekirodalomról, de foglalkoztunk történelmi kötetekkel, sorok közé rejtett ízekkel és illatokkal, szó volt a szerelemről, szemérmességről, a családról, sőt, még a politikáról is. Születésnapi epizódunkban Nyáry Krisztián Merker Dáviddal a Hosszúlépés. Járunk? társalapítójával, a hasonló című Hosszúlépés Budapesten könyv egyik szerzőjével beszélget, a többi között Vörösmarty és Littman Peppi otthonáról, a Napraforgó utcai Bauhaus-lakótelepről, egyszóval közös szerelmükről, a fővárosról.

Nyáry Krisztián verses regényként, Závada Pál némi öniróniával eposzként aposztrofálja. Madách nyomán, madáchi játékszabályok szerint született, de emlékeztet az Anyeginre és Byron műveire is. Az Apfelbaum – Nagyvárad, Berlin Závada Pál kiváló humorától egyedi, és ahogy a szerző fogalmaz: nem stimmel benne minden jambus, hogy ne zakatoljon túlságosan a szöveg. A Buksó 25. epizódjában szó lesz arról, miként nyújt segítséget a könyves szakma az Ukrajnából menekülőknek, hozzuk az elmúlt hetek legfontosabb híreit és tíz plusz kettő nagyszerű életrajzi könyvet is.

Nyáry Krisztián kérdezte Szabó Tibor Benjámint, aki több mint egy évtizede dolgozik a könyvszakmában, és most megjelent sikeres ifjúsági regényének folytatása, az Epic 2.

Orbán Viktor nem azért van tizenkettedik éve hatalmon, mert jók a kampánytanácsadói. Létezik-e egyáltalán, és ha igen, milyen a tökéletes kampány? Tóth Csabát Nyáry Krisztián kérdezi.

Dolgozott Friderikusz Sándor mellett, több vidéki lap főszerkesztője volt, most pedig megjelent a krimitrilógiájának második része, a Haragos Balaton. Nyáry Krisztián beszélget Zajácz D. Zoltánnal a Buksó podcastban.