Népszava Podcast

A szinkron-nem szinkron kérdése legalább olyan ellentéteket szül hazánkban, mint az ellenzékiség és a kormányszimpátia. Bár büszkék vagyunk a kiváló magyar színészek hangjaira, a legendás szinkronrendezőkre és művészi minőséget képviselő fordítókra, a szinkron mégis jócskán eltántorította a magyarokat a nyelvtanulástól. A sok jótól elkényelmesedtünk. Arról nem is beszélve, hogy a tévénézés visszaszorulásával és a streaming-sorozatok elterjedésével már egyre kevesebb az igény a magyar szinkronra. Csákvári Géza filmkritikus és Rosznáky Emma kulturális újságíró ellenkező térfélről győzik meg egymást a szinkron jogosságáról vagy érvénytelenségéről öt pro és öt kontra érv mentén. Egy biztos: az angol Cockney-dialektus jelentőségét elmagyarázni is nehéz Magyarországon, nemhogy lefordítani.

(00:00) Intro

(02:23) 1. Filmek, melyeket bűn leszinkronizálni: Aranypolgár (1941), Casablanca (1942)

(09:38) 2. A fordítás mámora: Asterix és Obelix - a Kleopátra-küldetés (2002)

(14:33) 3. Kínos korhatárbarát szinkronok: Drágán add az életed (1988), A ravasz, az agy és a két füstölgő puskacső (1998)

(20:42) 4. Az animáció felszabadít: Shrek (2001)

(26:34) 5. Óvatosan a zenés műfajjal!: Hair (1979), My Fair Lady (1964), West Side Story (1961)

(34:34) 6. Kern András legjogosabb parkolása: Annie Hall (1977)

(39:46) 7. A technikailag vállalhatatlan kategória: Vissza a jövőbe (1985) – felújított szinkron

(48:13) 8. Hogyan lesz egy bunkó spanyolból magyar kedvenc?: Torrente (1998)

(53:56) 9. Ugyanaz a hang totálisan különböző színészeknek?

(1:00:30) 10. Amikor a szinkron kanonizál: Csengetett, Mylord?

Egy kiszélesedő iráni-izraeli háború az olajárak emelkedése miatt gazdasági, illetve az oroszokkal, Izraellel és Iránnal is egyaránt barátkozó orbáni vezetésnek diplomáciai nehézségeket okozna, ám nem jelent közvetlen, katonai fenyegetést Magyarországra, ahogy azt Orbán sugallja. A Közel-keleti térség legnagyobb kockázati faktorává Orbán kiemelt partnerének számító Benjamin Netanjahu lépett elő, akinek immáron egyenes érdeke a konfliktus, mivel ha nem háborúzik, úgy hamar a bíróság előtt találja magát saját korrupciós ügyei miatt. Sajátos mód, míg orbánék feltétel nélkül támogatják Netanjahut, addig intenzíven lobbiznak Ukrajna katonai támogatása ellen, holott elsőrendű magyar nemzeti érdek lenne, hogy Ukrajna egy életképes ütközőállam lehessen a hódítási üzemmódba kapcsolt Orosz Birodalommal szemben. Horváth Gábor és Harsányi György külpolitikai újságírókkal Batka Zoltán beszélgetett.

A második világháborús éveket leszámítva soha nem volt ilyen pocsék költségvetése az országnak: az év első két hónapjára már összehozta volna az egész évre tervezett hiány közel 70 százaléka – hangzik el a Népszava Hol Élünk közéleti podcast gazdasági műsorában. Ráadásul ez sorrendben az ötödik, súlyosan deficites év, az államadósságot nehogy legyőzzük, de éppenséggel kilőtt, mint a 2025-re ígért magyar űrhajós. Mint Papp Zsolt gazdasági szakújságírónk mondja: idehaza négy éve immáron nincs gazdaságpolitika, hanem folyamatos rögtönzés zajlik, a korábbi kényszermegoldások okozta problémák orvoslása. A műsorban szó lesz még a Mészáros-részvények ideglelős hullámvasútjáról, arról, hogy mennyire ütésálló lehet a NER állami pénzeken felhizlalt árnyékgazdasága. Papp Zsolttal Batka Zoltán beszélgetett.

Van, akinek fontosak a húsvéti tradíciók, és van, aki csak pihenéssel és csokievéssel tölti az ünnepeket. Még szerencse, hogy a filmipar képes kiszolgálni az igényeket. A Népszava filmes podcastjében összeszedtünk pár alkotást, melyekben szinte mindenki megtalálja a számítását. Szól film a keresztény és a zsidó ünnepkörnek, az édességeknek és természetesen nem maradhatnak ki a nyulas alkotások sem.

(00:00) Intro

(03:21) 1. Kellemes húsvéti ünnepeket! (1984)

(17:06) 2. Passió (2004)

(26:08) 3. Egyiptom hercege (1998)

(37:24) 4. Nyulas filmek

(37:42) Jojo nyuszi (2019)

(44:20) Roger nyúl a pácban (1988)

(51:49) Nyúl Péter (2018)

(56:51) 5. Csokoládé (2000)

(1:10:28) 5+1. Brian élete (1979)

Sárkány ellen sárkányfű? A magyar politika lassan hömpölygő, szélesvásznú melodrámájából hirtelen szappanoperát kreált az ellenzékiségben új szintet jelentő, a fideszes érzelmi politizálást zsigerből művelő, semmiből előbukkant Magyar Péter. Az elmúlt pár hét alatt már mindent mondtak róla és mindennek az ellenkezőjét is: palotaforradalmár, helyezkedő karrierista, messiás, troll, a magyar politika új csodagyereke, forró fejű, olaszos temperamentumú hebrencs, vérprofi trigger-politikus és acélidegzetű ügyvéd, a rendszer egyik tünete és lehetséges gyógymódja. Ami biztos, hogy március 15-én Magyar Péter nagyobb tüntetést hozott össze, mint a kormány és az ellenzék együttvéve, még nem létező pártjának pedig már jelentős a támogatottsága. A rogáni propagandagépezet egyelőre nem talál rajta fogást, de az ellenzék sem tud vele mit kezdeni. A Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? friss adásában Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Zoltai Ákos belpolitikai szerkesztő és Batka Zoltán műsorvezető beszélget a hazai politikában példa nélküli Magyar-jelenségről. 

Demagóg hollywoodi melodráma jó adag giccsel és műfajkavalkáddal, de Rákay Philip véletlenül demokratákról készített filmet – ilyen lett a Most vagy soha! A Világok Harca második adásában kibeszéljük a friss akciódús ünnepi mozit. Ennek kapcsán Csákvári Géza filmkritikus és Rosznáky Emma kulturális újságíró 5 lehetséges okot talált, ami annak hátterében állhat, hogy a magyar történelmi filmek nem rúgnak labdába.

(00:00) Intro

(01:14) Most vagy soha! – kibeszélő

(27:05) 1. Koltay Gábor példamutatása

(37:28) 2. A pénzszórás

(46:55) 3. A szakértelem hiánya

(56:00) 4. A mítoszteremtés kényszere

(1:05:55) 5. Az önirónia hiánya

Vannak filmek, amelyek mellett elmegyünk a rettenetes marketing, szereposztás vagy akár a címük miatt, és nem tudjuk, mit hagytunk ki. A Világok Harca nagy csaták nélküli első kísérleti adásában Csákvári Géza filmkritikus és Rosznáky Emma kulturális újságíró állította össze listáját.

(00:00) - Intro

(01:40) - Barbie (2023)

(06:29) - Szeress, ha tudsz! - Playing by Heart (1998)

(13:50) - Szeress, ha mersz! - Jeux d'enfants (2003)

(19:26) - Ki kém, ki nem kém - Hanky Panky (1982)

(25:04) - A testrablók támadása - Invasion of the Body Snatchers (1978)

(31:50) - Halálhajó - Event Horizon (1997)

(41:36) - Nyolcadik utas: a Halál - Alien (1979)

(49:24) - Erőszakik - In Bruges (2008)

(53:55) - A család kicsi kincse - Little Miss Sunshine (2006)

(1:01:04) - Becsületből elégtelen - Mr. Smith Goes to Washington (1939)

Az utóbbi időben még inkább kelet felé tart a közvetlenül a miniszterelnök kézi vezérlése alatt álló magyar külpolitika. Nem egy kimunkált, hosszú távú stratégiáról van szó, hanem arról, hogy az EU-ból és a nyugati szövetségi rendszerből kifelé tartó orbáni vezetés kapkodva próbál újabb és újabb, ám egyre silányabb, megbízhatatlanabb szövetségesekhez csapódni – derül ki a Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? eheti adásából. Horváth Gábor főszerkesztő helyettes, Mosolygó Miklós külpolitikai újságíró és Batka Zoltán műsorvezető arról beszélgettek, hogyan lett az egykor pragmatikusnak meghirdetett magyar külpolitika pillanatnyi illúzió-buborékok eregetésévé és szerencsejátékká.

Akarva vagy akaratlanul, stratégiai érzék híján, de az ellenzék jó része a legkritikusabb napokban gyakorlatilag elterelte a figyelmet Orbán Viktor pedofil kegyelmi botrányban betöltött teljesen nyilvánvaló és súlyos felelősségéről, lehetőséget adva a kormányfőnek, hogy megússza rendszerének és saját politikai pályafutásának valaha volt legnagyobb válságát. Szentpéteri Nagy Richard politikai elemző szerint az ellenzék a lehetőséget elpuskázta, Orbán pedig csak a válságmenedzselésben kötelező minimumot teljesítette. Viszont a kegyelmi botrány során színre lépett Magyar Péter jóval komolyabb politikai kvalitásnak tűnik, mint a NER-ből korábban távozott politikusok. Ha tovább is ilyen taktikusan mozog ahogy eddig, úgy középtávon akár egy életképes jobbközép párt is kialakulhat körülötte – vélekedett az elemző, akit a Népszava Hol Élünk közéleti podcastjában Balassa Tamás a visszhang melléklet újságírója és Batka Zoltán műsorvezető faggatott az utóbbi hetek politikai földindulásáról.

A háború kudarc, az orosz gazdaság gyengül, az orosz nagyhatalmiság leépülőben van, Putyin pedig ezek ellensúlyozására jó ideje erődemonstráció tart, mindenáron és minden eszközzel erősnek próbálja mutatni magát az orosz nép előtt. Ennek a kampánynak a részeként pusztította el most Alekszej Navalnijt is a börtönében – mondta Kiss Andrej Oroszország-szakértő, külpolitikai elemző a Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? friss adásában.

Navalnij azonban a halálában még veszélyesebb lett Putyinra, mint élve: mártíromsága a nép szemében igazolta az ellenzéki vezető Putyinnal szembeni vádjait, Navalnij immáron elérhetetlen hőssé, mítosszá emelkedik, miközben a mozgalmát a nyugatra menekült, szabadon tevékenykedő felesége viszi tovább. Ráadásul Navalnij elpusztításával egy időben Putyin titkosszolgálati háborút indított a nyugati szolgálatokkal szemben. A Navalnij utáni Oroszországról Kiss Andrejjel Horváth Gábor külpolitikai újságíró és Batka Zoltán műsorvezető beszélgetett.

A „zöld“ „megoldásokba“ vetett hit, a techno optimizmus, a tagadás legkézenfekvőbb formája, holott ha valaki végignéz a természeti, gazdasági és társadalmi folyamatokon, nem lehet kétséges, hogy az összeomlás felé rohanunk – mondta el Stumpf-Biró Balázs, összeomlás-kutató az „Eddig minden rendben podcast aktuális adásában.” De mit lehet tenni, ha a vég elkerülhetetlen? Mit halmozzunk fel és mit ne? Ki vállaljon gyereket és ki gondolja meg jól? Hogy lehet esélye az egyénnek túlélni a társadalmak felbomlását? A kutatóval Fekete Norbert beszélgetett.

Huszonhat évvel ezelőtt ölték meg lapunk egykori tulajdonosát, Fenyő Jánost, a Vico birodalom egykori urát, a ’90-es évek vadkeletjének legendás figuráját, aki nem ritkán pisztollyal az oldalán érkezett a Népszava szerkesztőségi értekezleteire is. A gyilkosságról a napokban döntötte el első fokon a bíróság, hogy Portik Tamás felbujtására, Gyárfás Tamás médiavállalkozó tudtával és beleegyezésével történt, az akkori magyar média ellenőrzéséért vívott hatalmi harc végső sakklépéseként. A „Hol Élünk” közéleti podcast legújabb adásában a Fenyő-Gyárfás közötti ellentétet testközelből ismerő Németh Péter, a Népszava főszerkesztője, Simon Zoltán, a Szép Szó szerkesztője és Batka Zoltán műsorvezető ennek kapcsán beszélgetett a Népszava akkori szerepéről és érintettségéről.

Jól kibabrált az illiberális türk testvér Erdogan török elnök Orbán Viktorral. Vagy éppen saját, kontraszelektált diplomáciája vezette meg a NER vezérét? Mindenesetre azzal, hogy a török parlament ratifikálta a svéd csatlakozást, iszonyúan kínos helyzetbe hozta a magyar vezetést, immáron ténnyé vált, hogy Orbán és Szijjártó nem mondott igazat, amikor hónapokon át azt ígérgette, hogy nem mi leszünk az utolsók. A Népszava Hol Élünk közéleti podcast eheti adásában Rónay Tamás külpolitikai rovatszerkesztővel és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettessel Batka Zoltán műsorvezető arról beszélgetett, hogy mi az oka, hogy a magyar külpolitika immáron sorozatban bakizik méreteset és egyáltalán: lett-e bármi nyereség az Orbán-Szijjártó -féle, hangoskodásra, feszültséggenerálásra és zsarolásra építő látvány-külpolitikának?

Egyelőre elkerülhetetlennek tűnik, hogy ismét Donald J. Trump legyen a Republikánus Párt elnökjelöltje a 2024. november 5-én tartandó megméretés előtt. Hiába van folyamatban ugyanis az ingatlanmilliárdos exelnök ellen egy sor bírósági eljárás – a többi között adócsalás, nemi erőszak, államtitoksértés és felkelés szításának a gyanújával –, hiába rázza tőle a hideg az Egyesült Államok szövetségeseit, az EU-t, a NATO-t, hiába utálja a republikánus vezetés és bizonyosodott be ezerszer, hogy hazudik mint a vízfolyás, az amerikai fundamentalista keresztény szavazók Isten kiválasztottját látják benne. A Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? friss adásában Mosolygó Miklós külpolitikai újságíróval és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettessel arról beszélgetett Batka Zoltán műsorvezető, hogy milyen esélyei lehetnek Donald Trumpnak a nagy visszatérésre a 2024. november 5-i elnökválasztáson, a győzelme hogyan befolyásolhatja az orosz-ukrán háború sorsát, és azét az Orbán Viktorét, aki 2016-ban és 2020-ban is az ő megválasztására tette a tétet.

Izgalmas évnek nézünk elébe: a 2024-es költségvetésről a Holdról is látszik, hogy ugyanolyan bemondásra készült, mint a tavaly ötször borult költségvetés. Bár a magyar államháztartás göthösebb, mint 2006-ban volt, egy görög csőd réme egyelőre nem fenyeget, sőt, valamicske reálbéremelkedés is lehet a második félévre. Minden jel szerint Nagy Mártonnal az idén is folytatódik az utóbbi évek mind nagyobb költségvetési hiányát produkáló, populista, nagynyomású „kuktagazdasága” – derül ki a Népszava közéleti podcastsorozata, a Hol Élünk? év eleji gazdasági adásából.

Mintha Örkény, Moldova, Csurka írták volna odafentről az év történéseit: Magyarországon kivágott erdők közepére épülnek lombkoronasétányok, Buda vára ma a magyar diákok és tanárok ostromától védi a miniszterelnökséget, a védművet pedig az ide látogató török elnök kedviért bontják le, a kormány saját sikereként ünnepli az innen elmenekült és Amerikában Nobel-díjassá lett tudósainkat, ám közben státusztörvénnyel revolverezi az itteni tanárokat, a szabadságharcos kormány emberei centivel méregetik a templom és a lefóliázott irodalmat tartó könyvesboltok közötti távolságot, a rendszer vezére pedig minden erejével küzd a létében megtámadott Ukrajna ellen. A Népszava „Hol Élünk” közéleti podcast utókarácsonyi-előszilveszteri évértékelő adásában Varga Dóra, Hompola Kriszta, Bálint Orsi, Balassa Tamás és Batka Zoltán végigvették az év legjellemzőbb pillanatait és próbáltak kicsit a jövőbe is látni. Ami biztos: jövőre is lesz veszélyhelyzet, közeleg a Sárkány éve és a Népszava immáron 151 éves lesz.

Habár a semmiféle előrelépés nem történt a légkör védelmére az immár huszonnyolcadjára megrendezett globális klímacsúcsnak, Bart István klímaszakértő szerint azért vannak eredményei az eddigi konferenciáknak. Az, hogy még Orbán Viktor is kénytelen „zöld“ intézkedéseket hozni, mutatja, hogy mára már szinte senki nem kérdőjelezi meg, hogy le kell mondanunk a fosszilis energiaforrásokról. De mit ér ez akkor, amikor továbbra is nő a légkör teleengedése mérgekkel? El lehet-e adni a fogyasztás csökkentését a választóknak?

Sikerült-e bármihez közelebb kerülni az olajtermelés és rongyrázás egyik fellegvárában, Dubajban? Egyebek közt erről is beszélgettünk Bart Istvánnal az Eddig minden rendben aktuális adásában.  

Kezüket megcsonkították, szemüket kiszúrták, megkínozták őket, majd holttestüket a Dunába dobták – így végeztek Horthy Miklós különítményesei a Népszava főszerkesztőjével, Somogyi Bélával és a fiatal újságíróval, Bacsó Bélával. Vörös terror, fehér terror, fekete terror, az erőszak határozta meg a háború utáni éveket, az utókor pedig az éppen hatalmon lévő politikai oldal érdekei szerint igyekezett az egyik oldal rémtetteit felnagyítani, a másik oldal felelősségét pedig elmosni.

De mi az igazság? Véget ért-e az I. világháború 1918 őszén? A XX. század elejének eszmetörténete napjainkig kihat, hozzátartozik a jelen kultúrharcához is. A Hol Élünk? – 150 tizenkettedik, befejező adásában a laptörténet mellett jócskán szó esik majd a szociáldemokraták küzdelmeiről, a Tanácsköztársaságról és a nemzeti emlékezetről. Az adás vendége Csunderlik Péter történész, a téma szakértője, aki arra is rávilágít, mit lehet tanulni a történelemből, mi az, amit a Nemzeti Együttműködés Rendszere hasonlóan művel, mint a korszak jobboldali vezetői.

A klímáért aggódó közgazdászok egyszerre beszélnek a növekedés leállításának szükségességéről, illetve a növekedés ösztönzéséről attól függően, hogy éppen globális vagy helyi gazdaságokról van szó.

A közgazdász-szociológus azt mondja, a látszat ellenére el sem kezdtük kiváltani a fosszilis energiaforrásokat, de igazából már húsz éve is elkéstünk volna. Ennek ellenére most van a második legjobb pillanat cselekedni, de ebben az egyénnek is óriási a felelőssége, csak nem úgy, ahogy azt gondolnánk.

Az Eddig minden rendben podcast legújabb adásában Pogátsa Zoltán arról is beszélt, hogy a túlnépesedés miatt mindenkinek joga van eldönteni, akar-e gyereket, de a gyerekvállalás állami támogatását felelőtlenségnek tartja.

Futószalagon termeli ki a kismagyar abszurdokat a fideszes mamelukok fenntartás nélkül megszavazott, tökéletesen értelmezhetetlen homofóbtörvénye: miközben vidéken centivel méricskélik, hogy a lefóliázott könyveket tartalmazó könyvesbolt milyen távolságra van az iskolától, L. Simon Lászlót meg egy élcelődő poszt miatt kirúgja a Nemzeti Múzeum éléről a leginkább Cancel Culture-ben utazó kultúrminiszter, ám a „Hol Élünk” Podcast eheti adásából az is kiderül, hogy még a nemzet könyvadaráló és feljelentő erkölccsőszévé lett Dúró Dóra is LMBTQ lobbistának minősíthető, mivel a fiatalok által is látható módon közzétette a melegfotókat. Hompola Krisztina kulturális rovatvezető, Tölgyesi Gábor újságíró és Batka Zoltán műsorvezető arra próbált választ találni, hogy a felülről irányított stratégiai butaság idején milyen menekülőútjai lehetnek a polgári értelmiségnek, vagy legalább hogyan ugorjon félre az immáron padlóig nyomott gázzal üzemelő kormányzati hülyeségvonat elől.

Fejével játszik az a miniszterelnök Magyarországon, aki alatt az olimpián legalább hét-nyolc aranyérmet nem szerez a magyar a csapat. Nem véletlen, hogy a papíron biztos olimpiai befutónak számító Milák Kristóf hezitálása kapcsán óriási indulatok csapnak össze: nélküle az ország jócskán lejjebb csúszhat az éremtáblázaton – hangzik el a Hol Élünk közéleti podcast adásában. Varga T. Róbert sportrovat vezető és Batka Zoltán műsorvezető a fiatal magyar úszófenomén példájából kiindulva a magyar sportnemzeti lét visszásságairól beszélgetett: az ország irgalmatlan százmilliárdokat pumpál az élsportba, iszonyatos a nyomás az életét, fiatalságát nem ritkán egészségét is feláldozó profi sportolói eliten, hogy termeljék a „nemzetnek” az érmeket, miközben az élsport egyre kevésbé az egészségmegőrzésről szól és egyre inkább a önpusztításról, Magyarország, a magyar nép az EU egyik legkevesebbet sportoló, leginkább túlsúlyos nemzete.

„Leköpöm az újságot, ha holnap azt meri írni, hogy fasiszta csőcselék tüntetett!” – olvasható a Népszava október huszonharmadikai eseményekről szóló tudósításában, a szerző, Szegő Zsuzsa (Faludy György felesége) a tüntető tömegben hallott spontán mondatokat jegyezte föl. A Népszava hamar a forradalom mellé állt, és így tett több más sajtóorgánum is, nem beszélve arról, hogy a hektikus napokban vagy két tucat új lap jött létre. Az 56-os forradalom nem a pesti utcákon kezdődött, hónapok óta érzékelhető volt a változás szele a pártújságok sorai között. De mennyire bíztak a sajtóban az emberek, és hogyan kezdtek a lapok egyik napról a másikra másként írni a forradalomról, hogyan váltották föl az unalmas propagandát a szabadságot hirdető, optimista cikkek? A Hol Élünk – 150 ünnepi adásában a sajtó és ’56 kapcsolatáról és a forradalmat övező mítoszokról lesz szó, a műsor vendége Rainer M. János történész.

Geszti Péter szerint le kell számolni a jelenlegi fogyasztói társadalommal, de szerinte erre nem vagyunk képesek. Az Eddig minden rendben adásában arról is kérdeztük a szakmából kivonuló reklámszakembert, haragudna-e magára, ha ma lenne tinédzser, reklámozna-e villanyautót és milyen jövőre készíti fel a lányait.

Nem véneknek való vidéken járt kollégánk, Balassa Tamás újságíró és Röhrig Dániel fotós: a menekülthelyzet által sújtott délvidék politikai szlogenek túli valóságát próbálták megismerni, még úgy is, hogy a határsávban szinte azonnal embercsempész bandák kereszttüzébe kerültek. A Hol Élünk legújabb epizódjában Balassa Tamás újságíró arról beszélgetett a műsorvezető Batka Zoltánnal, hogy a szerb hatóságok érdektelensége és valódi, szakmai magyar menekültpolitika híján mára a határvidéken kezd kontrollálhatatlanná válni a helyzet: a magyar politika határvédő lózungjaival szemben a magyar határkerítés valójában hemzseg a lyukaktól, az oda vezető menekültutak immáron az űrből is láthatóak, a menekültekből élő embercsempész bandák mind erőszakosabbak, míg a régi életükért harcoló helyiekből a humanitárius érzés szikrájais kihalt, csak „talibánoknak” nevezik az érkezőket és immáron fegyvert fognának ellenük.

„Tudatosságra neveltek minket: mindennek megvan a következménye, nem hibázhatsz, mert van vesztenivalód. Nem lesz mögötted egy család életed végéig" – erről is beszélt a Népszava Hol élünk? podcastjában Bálint Orsolya műsorvezetőnek a 27 éves Fekete Krisztián. A hároméves korától a kecskeméti SOS Gyermekfaluban nevelkedett, ma fogtechnikusként dolgozó fiatal az egyik sikertörténete a második világháború után Ausztriából indult gondoskodási modellnek. Bár nevelőszülőnél a gyerekek általában átmeneti időt töltenek, a legfontosabb, hogy kialakuljon bennük a kötődés – hangsúlyozta másik vendégünk, Forczek Anita nevelőszülői tanácsadó. Fő- vagy mellékállású, családos vagy egyedülálló is lehet a nevelőszülő, de Vass Ildikó, az SOS Gyermekfalu magyarországi nevelőszülői hálózatának igazgatója kiemelte: a legfontosabb az elhivatottság.

Már mindenki tudja, hogy már nagy a baj, de senki sem meri kimondani – hangzik el a Hol Élünk? című podcasorozatának friss adásában. Pap Zsolt gazdasági újságíró és Batka Zoltán műsorvezető a fideszes gazdasági elitben élesedő viták kapcsán beszélgetett arról, hogy egyre nyilvánvalóbb a orbáni gazdaságpolitikai modell csődje.

A magyar gazdaság választásról választásra való túlfűtésével az Orbán-kormánynak sikerült a lehető legmérgezőbb gazdasági koktélt kikeverni, ahol robogó infláció, zsugorodó gazdaság, növekvő hiánnyal és államadóssággal párosul.

A NER állam nyomulása elől a magyar gazdasági elit mára teljes passzivitásba vonult, a politikát ráhagyja Orbán Viktorra, így a különféle, halvány rendszerkritikák nem állnak össze egy gazdasági alternatívává. Pont amikor a legnagyobb szükség lenne a korrekcióra.

A régi növekedés motorjai mára kimerültek, nem látszik, hogy a gazdasági csodafegyvernek eladott kínai akkumulátorgyárak érdemben felpörgetik-e újra a magyar gazdaságot, az uniós pénzek beragadtak, a fideszes elit már csak infláció és államadósság gerjesztésével tud hatalmon maradni, csakhogy a brutális infláció miatt a magyar társadalom fizeti meg Orbán Viktor újabb és újabb választási győzelmeit. Eközben Magyarország pedig egyre inkább lemarad a környező országok mögött.

A kormány zászlajára tűzte az otthoni pálinkafőzés védelmét. Maga Orbán Viktor 2010-ben mondta el a Parlamentben, hogy visszaadják az embereknek a szabad gyümölcspárlat-készítéshez való jogot, ezzel gyakorlatilag több hektoliternyi olcsó és ellenőrizetlen szeszt zúdítva a magyarok nyakába, illetve torkába.

Nem lehetünk büszkék a 2016-os adatokra sem, a világon nálunk a legnagyobb az alkoholbetegek aránya, a teljes lakosságban, 21,2 százalék, amivel még Oroszországot is leköröztük. A férfiak 37 százaléka alkoholbeteg, ezzel szintén világbajnokok vagyunk, a nők a negyedikek 7,2 százalékkal.

De mióta odázzuk el az alkoholizmus problémáját? Hiszen még 1552-ből is fel tudunk mutatni alkoholellenes szöveget, 1905-ben Budapesten ült össze X. Nemzetközi Alkoholellenes Kongresszus és 1909-ben alakult meg a szociáldemokraták kezdeményezésére az Alkoholellenes Munkásszövetség. Vagy ez is csak azt mutatja, hogy az iszákosság nálunk nagyobb problémát jelent, mint máshol? A Hol Élünk – 150-ben, azaz a Népszava 150. születésnapját ünneplő podcastben Mosolygó Miklós, a külpolitikai rovat újságírója és Rosznáky Emma a kultúra rovat újságírója beszélget hazánk egyik legnagyobb társadalmi problémájáról és annak történeti hátteréről. A műsorban előkerül az is, miként nevelhet alkoholizmusra a Szomszédok vagy a Dallas, és miért van annyi kifejezésünk a részegség jelenségére.

Napjainkban az energetikai iparág egyik legfontosabb témája, hogy energiafogyasztásunkat miként tudjuk csökkenteni – derül ki a Népszava közéleti podcast-sorozata, a Hol Élünk friss adásából. "A legtisztább és legolcsóbb energia az, amit nem kell megtermelni" – vallja Gelencsér Lajos, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke. A háztartásokban is érdemes felkutatni azokat a pontokat, ahol „elfolyik” az energia, vagyis a pénz. Ilyenek például a nyílászárók, amelyek cseréjére reményei szerint a jövőben is igényelhetők támogatások. A manapság egyre szaporodó számú háztartási napelemes termelőknek is azt javasolja, hogy lehetőség szerint akkor fogyasszanak – főzzenek, mossanak -, amikor a háztetőn lévő panel épp termeli az „ingyenáramot”. Ha az emberek megértik, hogy a villanyszámla energia- és rendszerhasználati díjeleme két különböző szolgáltatást fedez, a napelemekkel kapcsolatban is kevesebb lenne a – mostanság igen felfokozott – vita - véli. A szakember a napelemek termelési változékonyságának enyhítése érdekében gázerőművek mellett szélturbinákat is szükségesnek tart. Gelencsér Lajossal Marnitz István, a gazdasági rovat munkatársa és Batka Zoltán műsorvezető beszélgetett.

Szándékosan teremtett bizonytalanságot és félelmet a Fidesz a könyvkiadók-és könyvkereskedők között a homofób fóliatörvényével, bírságolásaival, majd a Libri enstandolásával, ám kudarcot fog vallani – derül ki a Hol Élünk eheti epizódjából, ahol Hompola Krisztina kulturális rovatvezető, Tölgyesi Gábor szakújságíró és Batka Zoltán műsorvezető beszélgetett a fideszes kultúrháború legújabb csataterévé tett könyvpiacról. A műsorból kiderül, hogy a vásárlók kapkodják a fóliázott irodalmat, még Orbán is pornográf műveket olvas, a kormányirodalom meg nem működik. Azért az írók és a kiadók életet így is megkeseríti a mindinkább szélsőjobboldali fidesz kultúrharcos tülekedése.

Ukrajna 2022 ősze óta folyamatosan fenntartja a stratégiai kezdeményező szerepet, és jóval innovatívabb, mint az orosz haderő - mondja el Szenes Zoltán tábornok, a Magyar Honvédség volt vezérkari főnöke, a Nemzetvédelmi Egyetem tanára. Bár az orosz fél erőforrásai továbbra is hatalmasak, délen ismét működni látszik a tavaly ősszel Herszonnál már bevált „indirekt harcászat” ukrán stratégiája. Ezzel együtt ha délen sikerül áttörni az orosz vonalakat, a háború vége még így is messze van: az oroszok is rendezték a soraikat, láthatóan hosszú konfliktusra rendezkednek be, Jevgenyij Prigozsin kiiktatásával pedig sikerült egységesíteni az orosz hadvezetést. Amíg Vlagyimir Putyin él, addig háború lesz, ám az is látszik, hogy a NATO számol azzal is, hogy az orosz elnök bukása után egy racionálisabb vezetés is jöhet, ezért nyitva tartja az ajtót Oroszország számára. Szenes Zoltán tábornokkal Horváth Gábor főszerkesztő-helyettes és Batka Zoltán műsorvezető beszélgetett.

Egy történet, ami angyali szépséggel indult, ördögi gonoszsággal folytatódott és végül tragédiába torkollott – a  Hol Élünk 150 legújabb adásában Polányi Viktória tanácsadó szakpszichológus, Mosolygó Miklós újságíró-podcaster és a műsorvezető Rosznáky Emma megemlékezik az 1985-ös Magyarország Szépe versenyről, a 16 évesen királynővé választott, majd halálba menekült Molnár Csilla tragédiájáról. Azonban úgy tűnik, majd' negyven évvel az eset után nem változott semmi, a neten szinte minden nap egy öldöklő szépségverseny. Vajon a mai kor fiatalja jobban ellen tud állni a szépségkultusz és az arra épülő szépségipar személyiségrombolásának? Mi védi meg a mai fiatalt, hogy ne ismétlődjön meg vele a gyönyörű fonyódi tinilány tragédiája? 

Finoman szólva sem vicces jövőképet vázol fel Gelencsér András az MTA levelező tagja, légkörkutató vegyészmérnök a Népszava "Eddig minden rendben" zöldkritikus podcast legújabb adásában. Szerinte az eddigi prognózisokhoz képest sokkal hamarabb jelentkeznek a környezeti válságjelenségek, az emberiségnek pedig nincsenek globális szintű eszközei a környezeti bajok orvoslására. Ami van: az ipar zöldítése, az elektromos autók használata csak szemfényvesztés, ami csak felgyorsítja a jelenlegi civilizáció összeomlását. Gelencsér Andrással Fekete Norbert beszélgetett.

A hivatali befolyással, vagy annak látszatával üzérkedő csalók földje lett Magyarország a NER alatt. Az állam működése ugyanis

átláthatatlan, az elithez való tartozás vagy annak látszata az egyetlen működőképes aduász, így nem csoda, ha mára az is megszokott bűnelkövetési formává vált, hogy csalók ismert NER-es funkcionáriusnak vagy annak rokonának adja ki magát – hangzik el a Népszava Hol Élünk? Podcast eheti adásában. Bálint Orsolya visszhang melléklet szerkesztő, Balassa Tamás újságíró Varga.T Róbert sportrovat szerkesztő és Batka Zoltán műsorvezető annak kapcsán beszélgettek minderről, hogy a napokban Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó egyik rokona a Sziget Fesztivál előtt kormánykapcsolataival fenyegetett meg néhány rendőrt, amiért azok nem voltak hajlandóak soron kívül eljárni az ügyében. Az eset kapcsán a podcastben ötletbörzét indítottunk arról, hogy az egyszeri NER funkcionárius milliárdos rokona legközelebb hogyan, mivel bizonyítsa be ilyen esetben a külvilág számára, hogy ő nem csak amolyan átlagos magyar állampolgár?

A kritikus, önálló gondolkodásra képes emberek veszélyesek lehetnek a hatalomra, így mára Orbán kifejezetten gyenge képességű udvaroncokból verbuválja gazdasági válogatottját. Horváth Gábor főszerkesztő-helyettes, Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője és Batka Zoltán műsorvezető a Népszava Hol Élünk podcastjának legújabb adásában annak kapcsán beszélgettek, hogy a napokban egy 26 milliárd forintba kerülő, óriás luxushajón fotózták le Mészáros Lőrincet. Az is kiderül, hogy Magyarország leggazdagabb emberét korábban egy dubaji szállodában is látták, a hotel butikjában vett, „billionaire” (milliárdos) feliratú polóban villásreggelizni. A rongyrázós kivagyiság azonban csak egy tünet, a fő probléma az, hogy a Lölőkre építő gazdaság érdekében Magyarországon kiirtották a versenyt, és évtizedekre parkolópályára került az ország.

Országos felháborodást váltott ki Hajnóczy Péter "Az elkülönítő" című, elmeszociális otthonba került épelméjűekről írt 1975-ös szociográfiája. Szépvölgyi Aliz azt hitte, egyszerű szociális otthonba került, ám mikor távozni akart, kiderült, nincs hova mennie: lakását már elvették. A tanulmány a rövid életű, mégis meghatározó szerző, Hajnóczy Péter életében is fontos állomás. A Hajnóczy-művekben megjelenő groteszk, antihumánus világ a szociográfiában szinte egyenlő valósággal. A Népszava múltidéző podcastjében az elmegyógyintézetek és elmeszociális otthonok történetét körüljárva az elmebetegség közmegítéléséről és az őrültségről tágabb asszociációk mentén mint irodalmi jelenségről beszélgetünk Lászlófi Viola történésszel és Fehér Renátó költővel.

Lehet-e a nemzeti sikert megvásárolni?- tették fel a kérdést műsorvezetőink azok után, hogy az ex-bálnavadász halászfalu műkedvelő focistái tönkreverték a Fradi színekben pályára lépett idegenlégiósokat. Hogyan lehet, hogy a migránsozó kormány által milliárdokból kitömött klub focicsapata harmadik világból jött idegenlégiósokkal próbálta összehozni a nemzeti sikert?Mi az összefüggés a magyar foci és az akkumulátorgyárak, a látványsport és gyarmatosító szemlélet között? Mitől értük el mára a politika szingularitását? Létezik, hogy öntudatára ébredt volna a Fidesz frakció? Erről és még sok másról beszélgetett a Hol Élünk? e heti adásában Bálint Orsolya a visszhang melléklettől, Varga T. Róbert a sportrovattól és Batka Zoltán műsorvezető

A festékkereskedők és Orbán Viktor hete volt ez: az előbbiek az egyedüli nyertesei a Ferencvárosban kialakult padátfestési háborúnak míg Orbán Viktor miniszterelnök véletlenül pont kézre esett Joe Biden amerikai elnöknek, aki a hőgutájában reflexből kezet nyújtott az éppen ott álldogáló magyar miniszterelnöknek, majd villant a vaku és a propagandasajtó azóta is abból él, ahogy Orbán a feje fölé magasodott a kezet nyújtó amerikai elnöknek. Bálint Orsolya a Visszhang melléklet szerkesztője Balassa Tamás újságíró, Marnitz István a gazdasági rovattól és Batka Zoltán műsorvezető, belpolitikai újságíró a Népszava „Hol Élünk?” közéleti podcast legújabb adásában azt feszegették, hogy mi vezet oda, hogy az ország mára úgy viselkedik, mintha folyamatosan hőgutája lenne, hogy lesz itt egy szivárványos pad közellenség, és mi az összefüggés a hatalom arroganciája és a sokadik halálos balesethez vezető gyorshajtás között?

Egyik kézzel kapkod a kormányzat a jogállamiság leromlása miatt befagyasztott EU-s pénzekért, másik kézzel viszont rendre beint az európai közösségnek. Miközben egyre égetőbb szüksége van a rezsimnek a külső forrásra, idehaza a társadalmi párbeszéd teljes felrúgásával keresztülerőltette a státusztörvénynek nevezett jogi bosszúját a tanárokkal szemben. Milyen stratégia mozgatja a kormányt? Összejöhet Orbán nagy álma, hogy az EU-ban a szélsőjobb vezetője lehessen? Mit gondol arról a kormány, hova vezet, ha tanárokat úgy kezel, mint rendőröket, katonákat? Erről és még sok minden másról beszélgetett Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Rostoványi „Rosti” András a külpolitika rovattól és a műsorvezető-kérdező Batka Zoltán.

Már az emlékbélyegek is megvoltak, és állítólag azok a talapzatok is elkészültek, melyekre az Aranycsapat tagjainak életnagyságú szobra került volna, a mindent elsöprő győzelem azonban elmaradt. 1954. július 4-én 3-2-re kikaptunk a nyugatnémet válogatottól a Wankdorf Stadionban, az ötödik labdarúgóvilágbajnokság döntője a berni csodaként vonult be a történelembe, mely hozzájárult az NSZK felemelkedéshez, itthon viszont csaknem nemzeti tragédiaként éltük meg az ezüstérmet. A 6-3-as vereséget bosszulta volna meg az angol bíró, mikor nem adta meg a harmadik gólunkat? Hibázott-e Sebes Gusztáv szövetségi kapitány, amikor Puskás Öcsit a pályára engedte? Doppingoltak-e a németek? – erről beszélget Hegyi Iván sportújságíró és Bártfai Gergely újságíró a Népszava 150. születésnapját ünneplő múltidéző podcastben.

A fizikus szerint a megújulók és a körkörös gazdaság ideája nem menti meg a civilizációnkat, mert sem nyersanyag, sem energia nincs annyi a Földön, amennyiből a megújuló energiatermelő eszközeinket megépíthetnénk. Ráadásul nyolcmilliárd ember nem tudja annyira lecsökkenteni a fogyasztását, hogy annak bármilyen érdemi hatása legyen, de ezt valójában sem a cégvezetők, sem a politikusok, sem pedig a születésük óta fogyasztásra kondicionált tömegek nem akarják. Mindezek alapján legfeljebb pár évtizedünk maradt az összeomlásig. Realista pesszimizmus a hatodik kihalási hullám közepéből, az Eddig minden rendben hatodik adásában.

Megtámadása lehetséges hátteréről, motivációiról beszélgettünk Csákvári Géza filmkritikussal arról, hogyan történhetett, hogy egy közpénzből fizetett filmszemle buliján egy közpénzből finanszírozott kurzusfilm rendezője erővel akart elégtételt venni kollégánkon illetve mindenkin, aki negatív kritikát mondott a filmjéről.

A podcastból kiderül, hogy milyen váratlan útitársa lett kollégánknak később a vonaton, de szó esik arról, hogy Andy Vajna halála óta hogyan fajultak el a viszonyok a NER-esített magyar filmszakmán belül. Csákvári Gézával Hompola Krisztina kulturális rovatvezető és Batka Zoltán belpolitikai újságíró beszélgetett.

Most tényleg félteni kell a megtakarításainkat? Miért van az, hogy a kormány erőnek erejével állampapírvásárlásra akarja rákényszeríteni a magyarokat, ám azok a magas kamatok mellet sem bíznak az államkötvényekben? Lehetséges, hogy a bizonytalan hazai megtakarítási környezet miatt elindul egy spontán össznépi euróbevezetés? Erről és még sok másról beszélgetett Varga Dóra, a lap főszerkesztő-helyettese, Papp Zsolt gazdasági újságíró és a műsorvezető Batka Zoltán a belpolitikai rovattól a Népszava Hol Élünk podcastjében. Mégis, mit tehet az egyszeri lakossági befektető ebben a helyzetben?

A Nemzeti Színház III. Richárd előadására járni 1955-ben szinte egyet jelentett a rendszerellenességgel, pedig a politikai életben nagyszerűen lavírozó Major Tamás színiigazgatónak aligha állt szándékában szítani a népet a kommunista hatalom ellen; a fővárosiak viszont úgy érezték, a XVI. századi angol drámaíró műve róluk és az őket elnyomó rezsimről szól. A Hol Élünk? – 150 júniusi adásában a Népszava és más orgánumok cikkeinek segítségével járunk utána a diktatúra évtizedei alatt játszott Shakespeare-előadásoknak, azok aktuális társadalmi üzenetének, politikai áthallásainak. Cinikus pártszolga vagy a kollégáit mentő művész, netán udvari bolond volt-e a saját mítoszát építgető Major Tamás? Hogyan formált a kultúrpolitika szocialista szerzőt a világirodalom legnagyobb drámaírójából? És miért arattak hatalmas sikert Shakespeare kevésbé ismert, keserű komédiái a Kádár-korban? – Ezeknek a kérdésnek járunk utána a Népszava múltidéző podcastjében, a műsor vendége Schandl Veronika, a téma szakértője, a műsort Rosznáky Emma, a kultúra rovat újságírója vezeti.

Romba döntik-e a klímát a cicás videók? Mi is az intelligencia, amiből már mestersége is van? „Az“ vagy „ő“ az MI? Van-e „neki“ értékrendje? Miért vagyunk mi már más emberfaj, mint az Amazonas erdeiben élők? Lehet-e egy bolygó méretű gép az evolúció következő lépcsője? És vajon bejött-e az elefánt a stúdióba, miközben Szabados Levente buddhista adattudóssal beszélgettünk?

Hírünk a világban: világszerte mindenki készpénznek vette, hogy Magyarországon direkt cenzúrázták ki egy katolikus kiadó tankönyvében megjelent kortárs versből a „meleg” szót. Mint lapunk feltárta, inkább emberi mulasztások sorozata, mint homofób magyar kormányideológia-vezette a tankönyvszerkesztők kezét. Azonban a Hol Élünk? Eheti adásában az ügyet felgöngyölítő Hompola Krisztina kulturális rovatvezető és Varga Dóra újságíró elmondja: csöppet sem bagatell ügyről van szó, ha lehet, ugyanakkora a baj, mintha nyílt cenzúra lenne. Milyen rendszerhibák vezetnek odáig, hogy Magyarországon immáron zsinórban jelennek meg hanyagul összecsapott, nem ritkán politikailag motiváltnak tűnő tankönyvek? És mégis miért érdemesebb cenzúra kiáltása helyett inkább a jelenség mélyére néznünk?

Van, akiben a grízes tészta, a pirított máj vagy a halászlé pendít meg húrokat, egy biztos: az éhezésre senki nem szeret emlékezni. Tudta mindezt a Kádár-rendszer is, így gondoskodott róla, hogy az ínséges idők után  megfelelő mennyiségű, jólétet idéző ételekhez mindenki hozzájusson. De mégis miért tocsognak a zsírban a Venesz József mesterszakács által összeírt receptek, és miért találhatunk vegetáriánus társkeresőhirdetéseket az 1958-as Népszavában? Mit esznek a liberálisok, a konzervatívok, és egyáltalán kik a bicsérdysták? – Mindennek utánajárunk a Hol Élünk? – 150 múltidéző podcastünkben. N. Kósa Judit, helytörténész, a Népszava publicisztikai rovatának vezetője és Rosznáky Emma, a lap kultúra rovatának újságírója gasztrotúrát tesznek a kommunizmusban és a Kádár-korban.

Hát tényleg nincs igaza Marxnak? Miközben dübörög a Európa-bajnok élelmiszer infláció, rakétaszerűen drágul az élet mégis a mindezért első helyen felelős állampárt gyakorlatilag népszerűbb mint valaha. Miért?- ezt a kérdést feszegeti a Hol Élünk? Közéleti podcast adásában Papp Zsolt a gazdasági rovattól és a műsorvezető Batka Zoltán. A műsorból kiderül még, hogy a valóságban miért nem lesz ártörő Orbán Viktor, miért nem a kétszámjegyű infláció letörése a fő probléma és belső ellenállás híján mégis milyen határai látszódnak az orbáni állam gazdasági térnyerésének?

Egyszerre erős nálunk a természetrombolás és a természetféltés. Magyarországon 2005 óta szaporodtak el robbanásszerűen a ragadozó madármérgezések – mondja a Hol Élünk Adásában Orbán Zoltán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője, ugyanakkor egyre komolyabb lakossági felháborodást kelt egy-egy természetpusztítás. Hogyan viszonyul a magyar társadalom a természetpusztítás híreihez? És mégis, a XX. század természetátalakítást-rombolást célul tűző rezsimjei közepette miért maradt Magyarország „madárnagyhatalom”? Hogyan lett a madárvédő tudományos és laikus közösség az egyik legerősebb civil szervezet idehaza? Az MME szóvivőjével műsorvezető Batka Zoltán beszélgetett.

A tudás demokratizálására van szükség, mert mára városok kiszolgálása vált az egyetlen funkciójává a vidéki népességnek, cserébe megkapják a hollywood-i filmeket - mondta műsorunkban a magát első városbelgyógyászként definiáló vegyészmérnök és biotechnológus. Szerinte az urbanizáció következtében mi már egy új faj vagyunk, a városaink pedig élőlények. A klímaváltozás hatásainak enyhítéséhez sok egyéb mellett visszaforgatott szennyvíz, városi növénygyárak, polcon termesztett gabona, tartályokban készülő oldalas, civilizációs robbanás és még több energia kell - ezekről is beszélgettünk Kenyeres Istvánnal a Népszava zöldkritikus podcastjában, az Eddig minden rendben legújabb adásában.    

A Tanácsköztársaság ügyét a kulturális élet meglepően sok szereplője támogatta: a színész Lugosi Béla proletárérzületű levelet írt a Népszavába, holott előtte nem mutatott érdeklődést a munkáseszmék iránt; a festő Biró Mihály alig készített akár egy új plakátot is, annyira lekötötte a munka ünnepére tervezett felvonulás, az 1919-es „vörös farsang” előkészítése. Hollywoodig vezetett az útja Lugosi Bélának, minden idők leghíresebb filmes Drakulájának, de lapunk ikonikus, a nemzetközi munkásmozgalom szimbólumává lett vörös kalapácsos emberét tervező Bíró Mihály is külföldön vált igazán elismertté. A két művész sorsa leképezi a XX. század első, nagy magyar értelmiségi exodusát, amikor Tanácsköztársaság leverése után magyar művészek, értelmiségiek tízezrei emigráltak. A Hol Élünk? – 150, a Népszava múltidéző podcastjének áprilisi adásában az ő életpályájukról beszélgetünk. Létezik-e egyáltalán proletárművész? Ki volt valójában a híres Kalapácsos munkás? – az adásban kiderül, a műsor vendégei: Katona Anikó művészettörténész, a várhatóan idén megjelenő Biró-monográfia szerzője, és Muszatics Péter filmtörténész, a „Bécs, Budapest, Hollywood” című könyv írója. 

Az orosz invázió kirobbanása óta számos itteni civil kezdeményezés alakult, hogy lakossági adakozásból támogassák azokat az ukrán honvédő alakulatokat, ahol kárpátaljai magyarok is harcolnak az orosz agresszorral szemben. Egyikük a Kárpátaljai Sárkányellátó, amely a lövészárokból órákat tartó ungvári egyetemi tanár, önkéntes katona Sándor „Fegyir” Ferenc zászlóalját támogatja. Trautmann Balázs újságíróval, a csoport egyik szervezőjével beszélgettünk.

Az összetartozást erősítő történelmi jelkép lenne Nagy-Magyarország vagy éppen egy olyan szimbólum, ami idehaza is megosztja az embereket? Mi köze a futballnak a magyar történelem jobboldali kisajátításához? És egyáltalán: sport még a foci vagy a politizálásnak egy sajátos, Kelet-közép európai formája? A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) és az UEFA Nagy-Magyarország-csörtéje nyomán ezeket a kérdéseket feszegeti a Népszava Hol Élünk? Közéleti podcast legújabb adásában Rosznáky Varga Emmával és Varga T. Róbert sportújságíróval Batka Zoltán műsorvezető.

Az óriási közpénzekből, mesterségesen keltett unintelligencia országában jogos a kérdés: jobban teljesít-e döntéshozóként a jó ideje már a neten is elérhető mesterséges intelligencia, mint egy élő pártpolitikus? Varga Dóra, Papp Zsolt és Batka Zoltán utánajártak: időnként a ChatGPT is hazudik, továbbá őt sem hagyja érintetlenül a propaganda. Azonban a gép még így is szakmaibb, elismeri a hibáját továbbá nem lop.

Valóságos detektívnemzetté válhatott Magyarország az 1882-es és az azt követő esztendőben: „hová lett Solymosi Eszter?” – tették föl a kérdést az újságok. Több hazai és külföldi orgánum közvetített a tiszaeszlári perről, melyben rituális gyilkosság elkövetésével gyanúsították meg a helyi zsidó közösséget. A vérvád esete nem példátlan, de hogy valóban bíróság elé kerüljön az ügy, egészen kivételes. Hogy mi történt a tizennégy éves parasztlánnyal, máig tisztázatlan, egy biztos: a falu összefogott a zsidók ellen, a csendbiztos hamis vallomást erőszakolt ki az egyik gyanúsított fiából, és bár a vádlottakat felmentették, az eset után több zsidóellenes megmozdulás volt országszerte. A Népszava múltidéző podcastjének vendége Dr. Kövér György történész, A tiszaeszlári dráma című könyv szerzője, a Hol Élünk? - 150 márciusi adásából kiderül, mi a különbség antiszemitizmus és az antijudaizmus között, mi lett Eötvös Károly védőügyvéd sorsa a per után, de szó lesz a Népszava egykori, antiszemita főszerkesztőjéről, Kászonyi Dánielről is.

Óriási hullámokat ver Amerikában a Fox News botránya: a jobboldali hírtelevízió ellen indított perből kiderült, hogy a csatorna újságírói – köztük a Magyarországon vendégszerepelt Tucker Carlson – mindvégig pontosan tisztában voltak azzal, hogy estéről-estére hazudnak, amikor a műsoraikban sejtették, állították, hogy a demokraták elcsalták a választást. De vajon Magyarországon a fidesz pártmédia és az oda besorolt közmédia munkásai szembesülnek azzal, hogy sokszor a legjobb meggyőződésükkel szemben valótlanságot kell állítaniuk? Egyáltalán: a közmédia teljes fideszesítése után lehet még valódi közszolgálati média Magyarországon? A műsorban erről beszélget a korábban a közmédiánál dolgozott Rostoványi András a külpolitikai rovattól, vendégünk, Bence Máté filmrendező, illetve Horváth Gábor és Batka Zoltán.

Szinte csak szemétként foglalkozunk a műanyagok jelentette veszélyekkel, miközben miközben a legtöbb plasztikot megesszük, megisszuk, belélegezzük. Sok termékről nem is gondolnánk, hogy műanyag, pedig hormonzavarokat, elhízást és rákot okozó mérgeket juttatnak a szervezetünkbe, sőt, rajtunk keresztül az utódainkéba is. Lehet-e műanyagmentes életet élni, miközben a fémkulacs és a papírzacskó is hazudik?

Az Eddig minden rendben - a Népszava zöldkritikus podcastjának vendége Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője és Bordós Gábor, kutató, a környezettudományok doktora.

A miniszterelnöki évértékelő egyik nagy gazdasági ígérete sem fog teljesülni, nem fogjuk elkerülni az idei évre a recessziót és az inflációt sem lehet egyszámjegyűre letörni – mondta Karsai Gábor a GKI Zrt. vezérigazgató-helyettese a Népszava Hol Élünk? Közéleti podcastjában. A várható bérnövekedést is „megeszi"’ a drágulás. A jelenlegi  válság is is az orbáni államközpontú, kliens gazdaságban gyökerezik, s egyelőre nem látszik, hogy a rezsim hogyan tudna kifarolni ebből a zsákutcából. Ha nem lesz valódi gazdaságpolitikai fordulat, hosszútávon is gyenge lesz a magyar gazdag teljesítménye, ami némileg a brezsnyevi pangás időszakára emlékeztet. Karsai Gáborral Papp Zsolt és Batka Zoltán beszélgetett.

„Valóban páratlan jelenség ez a hamvasan barnabőrű táncosnő. Hangjában, groteszk, ruganyos táncában azoknak a tájaknak megejtő üteme lüktet, amelyekről a jazz-bandek muzsikáját importálta Európa.” – írta a Népszava kritikusa Josephine Bakerről 1928-ban. A Fekete Vénusz fővárosi látogatása azonban nem volt zökkenőmentes, Petrovácz Gyula konzervatív honatya tüntetésekkel fenyegetőzött, amennyiben a belügyminiszter engedélyezi az erotikus félvér szépség félmeztelen fellépését a körúti Royal Orfeumban. Nem lett volna példa nélküli egy revü betiltása, a Hol Élünk? 150 februári adásából kiderül: a Baker látogatását megelőző évben az erkölcsrendészek túlbuzgóságukban még pikáns dalsorokat is kihúzattak az vigalmi műsorok szövegéből. A Népszava múltidéző podcastjének vendégei Megyeri Léna tánckritikus és N. Kósa Judit helytörténész, lapunk publicisztikai rovatának vezetője voltak, akikkel a húszas évek Budapestjének erkölcseiről és táncéletéről beszélgetett a műsorvezető Rosznáky Emma.

Kulcskérdés, hogy mit tud kezdeni a hatóság azzal, hogy közvetlenül Brüsszelnek jelent és mit tud kezdeni a Bizottság azzal, hogy van egy immáron hozzá közvetlenül bekötött magyar hatóság – mondta el Ligeti Miklós a Transparency International (TI) jogi igazgatója a Népszava „Hol Élünk?” közéleti podcastjében, aki szerint ugyan a hatóság jogköreit kurtára szabta a magyar törvényhozó, ám a hatóság egy korrupcióellenes küzdelemre elhivatott szakembergárdával még így is „akár csodát is művelhet.” Arra pedig nagy szükség lenne: míg tíz évvel ezelőtt korrupciós kockázati szempontból még egy tömböt alkotott a Kelet Európai régió, mára a posztszovjet balti államok közélete óriás tisztuláson ment keresztül, a világ élvonalába kerültek, míg Magyarország korrupciós kockázata a szomszédjaihoz képest is lesüllyedt immáron a Balkán szintjére. A műsorból kiderül még, hogy lehet-e korrupció ellen küzdeni titkosszolgálatok nélkül, illetve korrupciós szempontból kompország-e Magyarország? Ligeti Miklóssal Batka Zoltán és Fekete Norbert beszélgetett.

Mi van, ha a kapitalizmussal az a legnagyobb baj, hogy emberi eredetű? Fékezheti-e bármilyen politika az emberi ösztönöket? Tudják-e a politikusok, hogy az ígért növekedés nem összeegyeztethető a földi légkör kémiájával és fizikájával? Elinflálódott-e a zöld politika az eredeti céljaihoz képest? Mi haszna lenne a globális klímavészhelyzetnek? Mi az Orbán-rendszer válasza a klíma átalakulására? Az Eddig minden rendben, a Népszava zöldkritikus podcast adásának vendége Antal Attila politológus, aki szerint a kapitalizmus genocídiumot és ökocídiumot követ el.

Néhány hónapon belül eldől, hogy sikerül-e az új, nyugati haditechnikai eszközökkel az ukránoknak áttörnie az orosz védvonalakat és akkor beláthatóvá válik a háború vége, vagy nem, és akkor egy hosszú, felőrlő háborúra kell felkészülni, ami Oroszországnak kedvezhet - derül ki a Hol Élünk? Közéleti Podcast e heti adásából, ahol ezúttal Szenes Zoltán nyugállományú vezérezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanára volt a vendégünk. A szakértőszerint Ukrajnában mára már két, nagyjából egyenlő erejű szárazföldi haderő készül a döntő tavaszi - nyáriösszecsapásra. A honvédő ukránok egyre több korszerű támadó fegyvert kapnak, de nehéz kiszámítani, hogy mindez elegendő lesz-e légierő megerősítése -vadászgépek, helikopterek- nélkül, még ha az ukrán hadsereg jobb morállal is rendelkezik. Oroszország viszont óriási embertömegeket tud mozgósítani, a harcok elhúzódását az agresszor már "beárazta". Mi fogja eldönteni a küzdelmet: a technológiai fölény vagy a haderő létszáma? A tábornokkal Horváth Gábor és Batka Zoltán beszélgetett.

A mai baloldalnak is lenne mit tanulni az 1870-es évek munkásmozgalmáraitól – derül ki a Népszava Hol Élünk? 150 múltidéző podcastsorozatának első, a lap 1873-as elindulásáról szóló adásából. A műsorvezető Rosznáky Emma Dr. Császtvay Tündével, a XIX. század művelődéstörténetének szakértőjével és K. Horváth Zsolt társadalomtörténésszel beszélgetett a rögös kezdetekről: a gazdasági válság nehézségei közepette, a párizsi Kommün vérengzéseinek sokkhatása alatt lévő fővárosi lakosság rettegett minden munkásszerveződéstől, a rendőrség pedig állandóan szemmel tartotta a mozgalmat és az akkor formálódó lap „fejmunkásait” – ahogy a mozgalom munkásértelmiségét nevezték. A korszak Magyarországán nem létezett még sajtójog, a munkásírók gyakorlatilag a semmiből találták és adták ki Népszava elődjét, a négyoldalas Munkás Heti Krónikát. „Szinte csodával határos volt, hogy el tudott indulni a lap”- hangzik el a műsorban.

A baloldaliság megújítását ígéri a több győztes önkormányzati választási kampányban részt vett, nemrégiben a NER pénzpumpájának számító kaszinók előtt akciózott Szikra Mozgalom. A Népszava „Hol Élünk?” közéleti podcast mostani adásában arról faggattuk a mozgalom két tagját, Ungvári Sárát és Bereczki Áront, hogy mit jelenthet az újbaloldal Magyarországon? Hogyan lehet túllépni a „válságban a szegények még szegényebbek gazdagok még gazdagabbak” ciklusból? Jelenleg ugyanis a mozgalom szerint Magyarországon mintegy 160 ezer háztartás dőlhet be, további egymillió lesz veszélyben, aminek az elhárításához azonnali döntések kellenének, de a kormány ezeket nem lépi meg és eddig az ellenzék sem adott erről elfogadható ajánlatot a társadalomnak."

Miért olyan az emberiség, mint egy rossz bagós? Vagy a fáraó, aki a tíz csapás után a fia halált is kivárta a jó döntéssel? Miként gátolja a demokratikus berendezkedés a légkör tisztulását? Miként állnak a nemzetállamok a klímavédelem útjában? Mit számít, ha Európa klímasemleges lesz? Jean D’arc-e Greta Thunberg? Miért kéne vallássá fejlődnie a klímavédelemnek? Miben reménykedik a nem túl optimista klímaszakértő? Az Eddig minden rendben első adásának vendége Bart István, aki szerint szarban vagyunk, de azért történnek jó dolgok is.

Szubjetív évértékelőt tartott a Népszava „Hol élünk?” podcastje, Varga Dóra, Papp Zsolt, Hompola Kriszta arról beszélgetett, hogy szerintük mire fogunk leginkább emlékezni 2022-ből, melyek voltak azok a történések, amelyek ugyanakkor már sokkal inkább szóltak az előttünk álló évekről, mint az ideiről. Azonban mielőtt belevághattunk volna, megemlékeztünk kicsit saját munkánkról, hogy Magyarországon a hatalom mára mennyire vakká és süketté tette magát a demokratikus sajtóval szemben.

Nekiállt lebontani az EU a Magyarországon az uniós pénzekből kiépült autoriter rezsimet? Vagy Brüsszelből csak a leginkább kilógó vadhajtásokat tudják lenyesegetni, ám a rendszer közben már túlélő üzemmódba kapcsolt? Egyáltalán: lehet-e pusztán jogi eszközökkel demokratikusabbá tenni a jogszabályok szüntelen kijátszásán, megkerülésén alapuló magyar - Oszt jó napot! - orbáni rendszerét?

Erről és még sok minden másról beszélget a hét elején megszületett uniós megállapodás nyomán Horváth Gábor a külpolitikai rovattól, Papp Zsolt a gazdasági rovat újságírója és a műsorvezető Batka Zoltán a Népszava „Hol Élünk?” közéleti podcast e heti adásában.

Magyarország fedélzetén már nem egy hajóágyú, hanem egy komplett tüzérség szabadult el és puffogtat Oroszország kivételével minden irányba. A kontroll híján látványosan radikalizálódó Orbán-kabinet egy hét alatt több kül és belpolitikai botrányt hozott össze, mint máskor egy félév során, így odakint Orbán nyíltan zsaroló üzemmódba kapcsolt, idehaza pedig tüntető tanárokat rúgatott ki, közben berobbant benzinválság, Matolcsy György jegybankelnök pedig váratlanul bejelentette, hogy válság közeli állapotban van az ország. Nemhogy nem látszik, hogy csillapodna a kormányzati őrület csapongása, ellenkezőleg, mintha valami tökéletes vihar felé haladna az ország. Varga Dóra, Papp Zsolt és Batka Zoltán ezúttal arról beszélgetett, hogy mi lehet a kifutása ennek a helyzetnek, amibe Orbán lavírozza az országot. Spoiler: semmi jó.

Egy ügy, ami mindent megmutat abból, hogy mi a baj a Magyarországra ellenőrizetlenül öntött uniós ingyenpénzzel. Királyszentistván és környéke az ország egyik legszebb helye lehetett volna, ám azután jött az EU-s pénz és a Fidesz. A Balatontól alig pár kilométerre terjengő, mára óriási szemétheggyé lett királyszentistváni hulladékfeldolgozó ügyében mindenki veszített, az uniós és a magyar adófizetők, az önkormányzatok, de elsősorban a helyi lakosok, akik ki tudja meddig nézhetik a falujuk határában éktelenkedő hulladékhegyet. Az egyetlen nyertes az állampárt, amely a súlyos környezetrombolás ellenére is megőrizte tavasszal a kétharmados hatalmát.

Miért történhetett mindez így 2022 Magyarországján? A Népszava „Hol Élünk?” közéleti podcast aktuális adásának első, szerdán felvett felében ezt az ügyet vesézzük ki Soós Gábor volt független képviselővel, ügyvéddel, a szeméttelep ellen tüntető helyi civilek egyik vezetőjével. A második menetben pedig Rónay Tamás külpolitikai rovatvezető és Batka Zoltán beszélgetnek az időközben megszületett brüsszeli döntésről.

A NER nemcsak veszíteni, ám győzni sem tud: miközben a jobbos kultúrharc örve alatt már úgyszólván minden pozíciót elfoglalt magának, addig a helyzetbe hozott emberei körében állandó a kisebbségi komplexusból fakadó veszélyérzet és a rettegés. Így történhetett, hogy a magyar színházi kultúra megkerülhetetlen csúcskáderévé tett Vidnyánszky Attila lapunk egy hétköznapi tudósítása mögött is már összeesküvést lát, ami – a kormánysajtónak adott magyarázata szerint - rémülettel töltötte el őt. De hogyan lett Magyarországon a színház világa is harci terep, ahol az amúgy szakmailag elismert rendező Vidnyánszky is immáron katonai fogalmakkal ír le? A jobbos kultúrharc túlcsordulásának újabb epizódjáról beszélgetett a tudósítás szerzőjével, Balogh Gyulával Hompola Krisztina a kulturális rovat szerkesztője, Forgács Iván a Visszhang melléklettől és Batka Zoltán műsorvezető.

Magyarország az a fura hely, ahol a szavazók folyamatos morális végromlástól féltik a hazát, ám főleg a kistelepüléseken zsinórban és óriási többséggel megszavaznak jogerősen elítélt bűnözőket. De a nagypolitikában sem jelent problémát, ha egy kormánypolitikus a semmiből óriási vagyont harácsolt össze, illetve a törvényes keresetéből nyilvánvalóan fenntarthatatlan luxusban él. A Népszava Hol Élünk? közéleti podcastjának e heti adásában Varga Dóra, Rosznáky Varga Emma, Fekete Norbert és Batka Zoltán próbálta körbejárni a jelenséget illetve arról is beszélgetett, hogy a fideszes nők miért szavaznak a női létet gyakran a konyhára és szülőszobára egyszerűsítő fideszes macsóizmusra?

A magyar közéletet régóta mérgező probléma robbant be egy hete az ATV reggeli stúdiójában, amikor Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester nem volt hajlandó szóba állni a stúdióban őt kérdezni próbáló kormányportál képviselőjével, mivel az -így Baranyi – „egy ócska, fizetett propagandista.” 

A Népszava „Hol élünk?” e heti adásában Hompola Kriszta, Rosznáky Varga Emma, Rostoványi "Rosti" András és Batka Zoltán azt tárgyalta ki, hogy ki tekinthető propagandistának. Lehet-e, joga van-e egy politikusnak hátat fordítani az ilyen, újságírót mímelő alak kérdéseinek, vagy hogy a maradék szakmának miért és hogyan kellene együtt élnie azzal az EU-ban egyedülálló, képtelen helyzettel, hogy a hazai orgánumok döntő többsége immáron az állampárt közvetlen irányítása alatt áll, az ott dolgozók jó része pedig lényegében pártaktivista.

Egy zsigereiben bezárkózó, a külvilágban ellenséget látó Orosz birodalomhoz próbál igazodni Magyarországon az Orbán-kormányzat.

A Népszava „Hol élünk?” közéleti podcast eheti adásában Horváth Gábor és a Forgács Iván előbb az idehaza (és Nyugat Európában) kevéssé ismert - illetve hosszú éveken át totálisan félreismert - orosz világ kulturális-politikai karakteréről beszélgetett, majd ráfutottunk a vitatémánkra: mi lehet az oka annak, hogy az Orbán-kabinet látszólag totálisan elvtelenül és Magyarország hosszú távú érdekeivel szemben is próbálja kiszolgálni az orosz igényeit?

Előrebocsátjuk: a többségi vélemény inkább az, hogy orbánék az oroszoknak való lobbizással, a korrupcióra épülő autoriter politikai rezsim külpolitikai mozgásterét próbálja növelni. A műsorvezető Batka Zoltán különvéleménye: az eddigi jelek alapján nagyon is esélyes, hogy akár magyar kormánytagokat is be tudtak ütni az orosz titkosszolgálatok.

Az áprilisi választási eredményekből is visszaköszönt, hogy a magyar politikát egyre inkább a város-vidék szembeállítása határozza meg, így miközben a városok a szabadságelvű, kormánykritikus nyilvánosság terei, addig a pártállam a vidék, főleg a kistelepülések szigorúan kontrollált „csendes többségére” alapozza a hatalmát. Így, miközben a fővárosban tízezrek, a megyeszékhelyeken ezrek tüntetnek, addig a falvakban látszólag a fű sem rezdül. Mégis mi az, ami a magyar kistelepülések hárommillió lakosa számára az autoriter rendszer jelenti a kisebbik rosszat? Miért nem tud az ellenzék a vidékhez szólni? Erről és a magyar vidék politikai sajátosságairól beszélgetett a Népszava „Hol Élünk” közéleti podcastjában Doros Judit és Ungár Tamás vidéki tudósítók, Rosznáky-Varga Emma és Batka Zoltán.

Megspóroljuk Önöknek a fáradságot: pontról-pontra végigmentünk a szankcióellenes nemzeti konzultáció álkérdésein. Finoman szólva is jókora csúsztatások vannak benne: gyakorlatilag egyetlen, kérdésnek sugalmazott állítása sem igaz, az orosz terrorállam ellen bevetett nemzetközi szankciók közvetlenül nem befolyásolják a magyarok életét. Ugyanakkor az immáron szélsőségesen oroszpárti, nyugatellenes magyar kormánypolitikának nem látszik, hogy különösebb gazdasági vagy politikai haszna lenne, ám annál többet árt Magyarországnak. De akkor mi értelme van ennek az egésznek? - a Népszava Hol Élünk? közéleti podcastjában ezt járta körbe Varga Dóra, Rosznáky-Varga Emma, Marnitz István és Batka Zoltán.

Mi a közös az oktatás leépülésben, az árak minden mértéket meghaladó drágulásában és a forint összeomlásában? Az, hogy mindegyik egy alapvetően beteg rendszer egyre erősödő tünetei, az Orbán-rezsim egyik folyamatot sem tudja megállítani, mivel ahhoz először saját magát kellene lerombolnia.

A Népszava „Hol élünk?” podcastjában Varga Dóra, Papp Zsolt és Batka Zoltán az Európában hungarikummá lett rekorder élelmiszerár-drágulás okairól és kilátásairól beszélgetett. Elöljáróban: a tüneteket lehet majd tompítani, ám amíg a rendszer él, addig magas inflációra és gyenge forintra kell berendezkednünk.

Önmagát kellene megtagadnia a magát mindenhatónak beállított, kézi vezérlésű pártállamnak ahhoz, hogy elindulhasson a magyar közoktatás fejlesztéséhez szükséges szakmai párbeszéd. A magyar közoktatás lemorzsolódása ellen tüntető diákokat a rezsim nem tudja egy-egy látszatengedménnyel leszerelni, így a hatalom jobb híján tovább fogja élezni a helyzetet, a tiltakozásukra várhatóan csak további elnyomással megfélemlítéssel tud majd reagálni – derül ki a Népszava „Hol Élünk?” Közéleti podcast eheti adásából, ahol Varga Dóra, Juhász Dániel és Batka Zoltán beszélgetett az utóbbi évek mind hangulatában mind professzionális szervezésében kimagaslóan sikerült szerdai tanár-és diáktüntetésekről. A műsorban bónuszként idézzük Orbán Viktor egykori diplomamunkáját, amiből az is kiderül, hogy az akkor huszonéves Orbán milyen világosan látta, hogy egy pártállam tehetetlen az alulról jövő civil kezdeményezésekkel szemben.

Hosszú menetelésre készül a legnagyobb ellenzéki párttá lett DK: a tét, hogy sikerül-e valamilyen módon egyesíteni a 2010 óta szétszalámizódott baloldalt és megszólítani a gazdasági nehézségek közepette egyre nagyobb, pártnélkülivé lett tömeget. A tervnek ahány támogatója, legalább annyi az ellenzője ellenzéki oldalon is. És ott van még mindig a legnagyobb kérdés, hogy sikerül-e feloldani az óriási tömegeknél a módszeres fideszes karaktergyilkolászás kialakította Gyurcsány-fóbiát?

Erről beszélgetnek a Népszava Hol Élünk? Közéleti podcast 13 adásának résztvevői, Bálint Orsolya, Zoltai Ákos, Rostoványi András és Batka Zoltán.

A szavakban „demográfiai kormányzást” hirdető kabinetnek ugyan meglennének az eszközei, hogy nagyobb kedvet csináljon a gyermekvállaláshoz, de csak a szélsőjobbnak szóló látszatpolitizálásra futja, mint például az abortuszhoz vezető út megnehezítése. Ezzel a küretek számát csökkenteni nem lehet, csak a nőket büntetni és megkínozni. Könnyebb ugyanakkor az ilyen hangzatos intézkedésekkel  kampányolni, mint a nők számára az anyaságot valóban megkönnyítő programokkal bíbelődni.

Varga Dóra, Hompola Krisztina és Batka Zoltán a Népszava „Hol élünk” közéleti podcastjának eddigi legnehezebb témáját járta körbe: a „családbarát” rezsim alatt miért kényszerül Magyarországon még mindig ilyen sok nő abortuszra?

A kontinens két szélén eldőlőben van, hogy a jövőben milyen mozgástere lesz Magyarországnak.

Nyugaton az EU dilemmája az, hogy egyszerre szeretné megzabolázni a fülig korrupt Orbán kormányt, ugyanakkor szeretne pénzt adni Magyarországnak a felzárkóztatáshoz – hangzik el a Népszava Hol Élünk közéleti podcastjában, ahol Strasbourgból bejelentkező tudósítónk Halmai Kati úgy vélte: az EU-ban ez az utóbbi az erősebb szándék, így szerinte végül valamilyen kompromisszummal fog zárulni Brüsszel és az Orbán kormány vitája, Magyarország pedig pénzhez juthat. Keményebb dió ami a keleti végeken alakuló helyzet: immáron biztos, hogy Ukrajnában zsákutcába futott a Putyini rezsim, az orosz elnök immáron a saját otthoni radikálisaival szemben is harcolnia kell. Amiben a beszélgetők, Horváth Gábor és Rostoványi „Rosti” András sem tudott igazán megfejteni: az Orbán kormány mindezek ellenére miért nem tud lecsatlakozni Oroszország egyoldalú támogatásáról, fedett orosz ügynökök, balekok vagy cinikus alakok ülnek-e a magyar kormányban?

Ami a náciknak a biedermeier, a kommunista rendszernek a szocialista realizmus az a NER-nek az álnépies, műnemzeti giccs: nem csak arculatot adó idegesítő esztétikai környezetszennyezés, ám valójában a pártállam egyik legfőbb éltető eleme. A mai pártállam a részben történelemhamisító romantikus-kurucos történetszemléletből vezeti le az ideológiáját, aminek szükségszerű folyománya a mára mindent elöntő nemzeti giccskultusz - hangzott el a Népszava „Hol élünk?” közéleti podcastjában.

Hompola Krisztina, Rosznáky-Varga Emma és Batka Zoltán arról is beszélgettek, hogy miért van az, hogy a Kádár-rendszerben az állami bábáskodás mellett is születtek piacképes alkotások, míg a kulturális életet is leuralni próbáló orbáni féldiktatúra tíz év alatt sem tudott semmilyen értékálló művészeti teljesítményt felmutatni.

Politikai megrendelésre születhetett az Állami Számvevőszék nők „túlreprezentáltságáról” és a férfiak „hátrányba kerüléséről” szóló, súlyos csúsztatásokkal, tárgyi tévedésekkel teli, áltudományos elemzése. Lényegében úgy fest, hogy a számvevőknek a kormánypárt által időről-időre sugallt, nők társadalmi szerepét konyhára és szülésre degradáló jelszavaihoz kellett volna valamilyen alibielemzést produkálni - derül ki a Népszava Hol Élünk? Közéleti podcastjában.

Szalai Anna, Varga Dóra, Papp Zsolt és Batka Zoltán arról is beszélgettek, hogy a valóságban nem lehet tipikus „női” és „férfi” tulajdonságokról beszélni, ugyanakkor ennek ellenére lehet-e mégis értelme elmorfondírozni azon, hogy az eddigi, mániásan konfliktuskereső „macsókurzusok” után milyen lenne az ország, ha sokkal nagyobb szava lehetne a nőknek a politikai vezetésben.

Szintet lépett a kormányzati erőpolitika: immáron azért rúgtak ki elismert, meteorológus szakembereket, mert az általuk valószínűsített időjárás prognózisok közül nem az jött össze, amit a kormány is elvárt. Hogy a tűzijáték elmaradása miatt mentsék a döntéshozó politikusok fejét, így a szakembereket tették meg bűnbaknak. Innentől ruszki rulettet játszik minden valószínűségekkel dolgozó kormányzati szakértő, legyen szó meteorológusról, virológusról, hogy ha a szakvéleménye nem nyeri el a kabinet tetszését, akkor az állásával játszik – hangzott el a Népszava „Hol élünk?” Közéleti podcastjában, ahol Rosznáky-Varga Emma, Pap Zsolt és Batka Zoltán arról is beszélgettek, hogy mindezt az a kabinet lépte meg, amely az utóbbi években saját gazdasági, külpolitikai prognózisai zömét sorra bebukta, ezek közül is a legnagyobb volt az, hogy a kormány a meteorológusok vészjelzései ellenére régóta elbagatellizálta a klímaváltozás jelentette veszélyt, ami az idei nyárra már aszályos félsivataggá tette az ország jó részét, története egyik legsúlyosabb kihívása elé állítva a magyarságot.

„Sokan akkor döntik el, hogy családostul elhagyják Magyarországot, amikor a gyermekeik iskoláskorba lépnek és a szülők látják, hogy milyen magyar közoktatásba kellene a gyereküket bekényszeríteni” - hangzott el a Népszava Hol Élünk? közéleti podcastjának eheti, oktatásról szóló adásában.

Varga Dóra, Juhász Dániel újságírók Hompola Krisztina kulturális rovatvezető és Batka Zoltán a közelgő tanévkezdés apropóján az oktatás kaotikus jelenjéről beszélgettek, arról hogy a Fidesz oktatási reform címén csak annyit tett, hogy saját, vezérelvű képére formálta az oktatást is. Ám a súlyosan alulfinanszírozott, centralizált, bürokratikus állami vízfej alá kényszerített iskolákban az alulfizetett, létszámhiányos tanári karok, szülők, próbálják saját erejükből fenntartani az iskolarendszert.

A jelen problémáinál is nagyobb baj, hogy az orbáni állam totálisan érdektelenül áll az oktatás kérdéséhez, nincsen semmiféle jövőképe arról, hogyan épülhet ki Magyarországon egy versenyképes, tudásalapú társadalom. Dacára, hogy tudható: amilyen az oktatás jelenje, olyan lesz az ország tíz év múlva, azaz korszerű oktatás nélkül garantált lesz Magyarország súlyos, gazdasági leszakadása, széles néptömegek elszegényedése.

A még megmaradt, védett magyar erdőket is feláldozná a kormány, hogy kimeneküljön valahogy a végletekig elhibázott energiapolitikája okozta krízisből. A fő cél most is a rövidtávú politikai és a gazdasági nyerészkedés, így a rezsim a rövidesen tarvágásra kerülő erdőkből származó, olcsóbb tűzifával venne népszerűséget a szegényeknél, miközben a nemzeti parki erdőkből gazdagítaná tovább az oligarcháit. 

Ugyanakkor biztató jel, hogy a totálisan jövőpusztító elképzelések a kormánypártban is érezhető meghökkenést okoztak és Magyarországon is felnövőben van egy nemzedék, amely már nem vevő a rövid távú profitérdekek mentén szerveződő, jövőfelélésre és önpusztításra berendezkedett fogyasztói világra. 

Erről és a magyar természetvédelem szisztematikus leépítéséről beszélgetett a Népszava Hol Élünk? Közéleti podcastjában Sarkadi Péter, a Greenfo alapító-főszerkesztője, Hompola Krisztina kulturális rovatvezető és Batka Zoltán műsorvezető.

Egy ország lélegzett fel, miután a miniszterelnök nyári szabadságára – pontosabban: közpénzből fizetett amerikai kortesútjára – ment. A Magyarország nevű reality show vezércelebje, Orbán távolléte ugyanis garancia arra, hogy az utóbbi hetek gazdasági és közéleti sokkjai után egy időre relatív csönd és béke lesz. A Népszava Hol Élünk? közéleti podcastjében újságíróink, Hompola Krisztina, Rosznáky Varga Emma, Papp Zsolt és Batka Zoltán ennek kapcsán arról beszélgettek, hogy mikor és hogyan jöhet el egy újabb változás, milyen lehet majd a NER utáni élet?  Egyáltalán: lehet-e majd megszabadulni a rendszer kitermelte háborús pszichózistól? A nemrégiben maratont lefutott 12 éves magyar kisfiú kapcsán pedig körbejárták a témát, hogy mi az összefüggés az élsport egyoldalú támogatása és a NER-ben immáron megszokottá vált agresszív sport és katonai nyelvezete között.

Az Európai Unió közepén nyílt, náci ihletésű fajelmélettel kísérletező, egyszereplős magyar kormánypolitika régóta, menetrendszerűen a pillanatnak él, maga teremtette fantomokkal viaskodik egy maga teremtette virtuális világban. A mai politikában a magyar jövő előtt tornyosuló valós és súlyos kihívások, így a felmelegedés, a vízhiány, a magyar nép súlyos egészségügyi állapota úgyszolván szóba sem kerülnek, helyette a kormánypropaganda végtelenített futószalagon gyártja a fantomellenségeket, keresztényüldözést, genderkérdést meg immáron náci ízű faji háborúvá akarja átértelmezni a valóságot és a magyar történelmi múltat, miközben teljesen tétlenül nézi az egyre halmozódó, nagyon is valóságos veszélyforrásokat. Erről és még sok minden másról beszélgetett Orbán minapi, fajgyűlölő beszéde kapcsán a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjában Rosznáky-Varga Emma, Fekete Norbert és Batka Zoltán, a lap újságírói.

Egyfajta kábítószer volt a rezsicsökkentés, ám most jön a kijózanodás – hangzott el a Népszava Hol Élünk? Közéleti podcastjában. A rezsicsökkentés egy szemfényvesztés volt: az állam mindvégig piaci áron vette meg a gázt, a lakosság az adókon és az államadósságon keresztül fizette meg a rezsicsökkentett energiaár különbözetét.

Rosznáky Varga Emma, Marnitz István, Papp Zsolt, és Batka Zoltán arról beszélgettek, hogy az Orbán-kabinet a rezsicsökkentés 12 éve alatt szinte rászoktatta a magyarokat a pazarlásra, miközben teljesen leépítette az energiatakarékossági programokat. Most hirtelen azonban mindennek vége, a kormányzati szeretetmegvonás eredményeként lakosságra szinte a semmiből egyszeriben rázúdulnak a piaci energiaárak. Mint a beszélgetésen elhangzik: legalább egymillió magyar háztartásban igen komoly megélhetési gondokat fog okozni, nem túlzás, hogy a rezsicsökkentés-illúzió szertefoszlatásával a kormány egy durva, Bokros-csomagnyi méretű költségvetési megszorítást hajt végre.

Dinamittal olt tüzet az Orbán-kormány, azaz a katások ellehetetlenítésével és megbélyegzésével próbál cselekvőképesnek mutatkozni, mivel a forint és a magyar gazdaság megmentéséhez eddig tökéletesen impotensnek bizonyult. Nem a forint, hanem valójában a NER került válságba – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjában, amelyben Batka Zoltán, Hompola Krisztina és Papp Zsolt beszélget.

Miközben százezrekkel szúrnak ki a kata módosításával, a bevétel elenyésző. Hogyan érdekképvisel Parragh László, és mit nevez társadalmi egyeztetésnek az uniós pénzek után ácsingózó kormány? Eljuthat-e az EU-támogatás érdekében a valaha demokrata Orbán Viktor odáig, hogy újra demokrata legyen? Az euró mindenesetre tizenkét év alatt a 262-es árfolyamtól a 411-esig jutott.

Idehaza a kormányzás maga is egy gumicsont – hangzik el a Népszava „Hol  élünk?” közéleti podcastjének első, induló adásában.

A műsorban Hompola Krisztina, Papp Zsolt, Rostoványi András és Batka Zoltán beszélget arról, hogy a közelgő válság előtti kommunikációs  pótcselekvés-e az átkeresztelés, vagy a kormánypárt a vármegyék és az ispánok visszahozatalával egy idealizált történelmi múlt építését kezdte  meg. Magyarországon reális jövőkép híján tömegek menekülnek a múltba  csak a szépre emlékezve – vélik a megszólalók.

Szóba kerül a magyar életmódot védő kormánybiztos, és az is, hogy az ellenzék miért nem képes hasonló mítoszokat alkotni magának. Hallgatóink  a Népszava Online felületén szavazhatnak is, hogy figyelemelterelésről  van-e szó, vagy a kormány tényleg megkezdte a múlt motívumaiból egy  feudális jellegű autoriter állam felépítését.