Népszava Podcast

Tíz évnél is komolyabb börtönbüntetések néznek ki a most gyanúba keveredett fideszeseknek, és minden jel szerint ez csak a kezdet; nagyon úgy fest, a hazai bűnüldözés is kezdi kapizsgálni, hogy véget ért a NER. A nagy kérdés az: elpattan-e a cérna és rávall-e valaki Orbán Viktorra, bíróság elé kerülhet-e a volt miniszterelnök. Ezt a témát feszegette a Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? e heti epizódjában Horváth Gábor megbízott főszerkesztő, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes és Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője Batka Zoltán műsorvezetővel. Szóba került az is: a NER-elit zöme nem tud majd elslisszolni, mivel olyan léptékben nyelte el a rezsim a közpénzt, amire csak Közép-Afrikában volt példa. Magyar Péter pedig, úgy tűnik, az elszámoltatás során magán is példát statuál, így bíróság elé állna a 2024-es szórakozóhelyi kakaskodásért, amely egy telefon Dunába dobásával végződött.

Megfizethetőbbé vált az albérlet, a bérleti díjak ugyanis kisebb mértékben nőttek, mint a jövedelmek, viszont a lakásárak még mindig jelentősen emelkedtek, a túlárazottság jelentős. Mindez jó hír a bérlőknek, kevésbé a bérbeadóknak, hiszen a lakáskiadás éves hozama már csak 3 százalék körül van a budapesti hosszú távú lakáskiadás piacán. Ugyanakkor több lett a kiadó lakás, miközben kevesebb a bérlő, az Otthon Start Programmal élt, aki csak tehette, lakást vásárolt az alacsony, mindössze 3 százalékos fix kamat és a mérsékelt önerő lehetőségét kihasználva. Lakáspiaci döntésekről pénzügyi szempontok mentén - Sándor Tünde gazdasági újságíró beszélgetett a Népszava podcastjében Sándorfi Balázzsal, a Bankmonitor alapító ügyvezetőjével.

Lehetséges-e gyógyulás, ha a beteg már eleve bizalmatlanul lép be a rendelő ajtaján? Ha arra számít, hogy nem veszik fel a telefont, nem kap időpontot, hónapokat kell várnia egy vizsgálatra vagy műtétre, és ugyanahhoz az orvoshoz esetleg hamarabb eljut, ha fizet érte.

A Népszava egészségügyi podcastje, a Szike új adásában három egészségügyi szakújságíró, Élő Anita, a Válasz Online, Tarcza Orsolya, a MedicalOnline és Danó Anna, a Népszava munkatársa értelmezi az elmúlt hetek egészségügyi híreit. Mit mutat meg az Országos Onkológiai Intézet ügye az állami és a magánellátás viszonyáról? Mit kezdhetünk azzal, hogy egyre több adat válik nyilvánossá a kórházakról, a fertőzésekről és a mentők működéséről? Elég-e nyilvánosságra hozni az adatokat? Miért maradt feldolgozatlan a Covid egészségügyi történetének jelentős része, miközben éveken át a lélegeztetőgép-beszerzések uralták a közbeszédet? És persze a pénz: mit lehet látni az egészségügynek ígért évi plusz 500 milliárd forintból ott, ahol a beteget ténylegesen ellátják?

Három szakújságíró, három nézőpont – és valódi vita arról is, hogy ami most történik, egy átláthatóbb és jobban működő egészségügy kezdete-e, vagy a nyilvánosságra kerülő adatok valami mást is mutatnak a rendszerről.

Dübörög a fideszes dilivonat, a volt kormánypárt körüli hírek inkább már valami trashreality műsort idéznek, elemzés helyett csak szórakozni lehet rajta - erről beszélgetett a Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Horváth Gábor megbízott főszerkesztő, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes és Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője Batka Zoltán műsorvezetővel.

Közben tempósan épül ki a Tisza állama, és Magyar Péter most sem hagy levegőt Orbán Viktornak. Kötcsén pedig kellene valamit villantania a Fidesz elnökének, de a kormányfő esélyt sem ad rá.

Az elszámoltatás kérdésén múlhat a Magyar-kormány jövője: a NER -hátország láthatóan arra játszik, hogy jogilag nem sikerül keresztülvinni az előző elit felelősségrevonását. Ugyanakkor a Hol Élünk prognózisa szerint a Tisza lassú apadása még messze nem trendforduló, inkább normális, választás utáni visszarendeződés.

Van, aki az utolsó pénzét is összekaparja egy magánvizsgálatra, mert nem tud vagy nem mer hónapokat várni. De mit vásárol ezzel: jobb gyógyítást, gyorsabb diagnózist, vagy csak egy leletet, amellyel aztán magára marad? És honnan, miből ismerheti fel a beteg, hogy jó helyen van? Ugyanahhoz az orvoshoz az állami rendelésen hónapokat, magánban olykor csak napokat kell várni. De valóban ugyanazt az ellátást kapja a beteg? Mi történik, ha a magánrendelésen súlyos betegséget diagnosztizálnak, a kezeléshez azonban már állami kórház kell?

Vizi András gyermeksebész-traumatológus dolgozott mindkét szektorban, végül magánpraxisát otthagyva ma már csak az állami gyermektraumatológián hajlandó gyógyítani. Kirschner András huszonöt éve épít magánegészségügyi szolgáltatást. A Népszava egészségügyi podcastje, a Szike új adásában arról vitáznak, mikor jelent valódi segítséget a magánellátás, hol ér véget az ellátó felelőssége, és hogyan kerülhet át a beteg egyik rendszerből a másikba anélkül, hogy eltévedne közöttük. Danó Anna, a Népszava újságírója arról is beszélgetett a két szakemberrel: mit nyer és mit veszít a beteg a két rendszer együttélésével, és hogy hol jobb ma orvosnak, illetve betegnek lenni.

Óriási felzúdulást keltett, hogy a politológus Unger Annát úgy választották meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élére, hogy arról beszélt: 2032-ig ne is számítsunk arra, hogy csukódik a rácsos ajtó a fideszes főkolomposok mögött. A Magyar-kormány legfontosabb kulcspozícióját így egy minden eddiginél vitatottabb jelölt kapta meg. A Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Frank Zsófia és Muhari Judit belpolitikai újságírók, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes és Batka Zoltán műsorvezető próbálták megfejteni, miért volt fontos a Tisza többségnek a semmilyen büntetőjogi, vádképviseleti tapasztalattal nem rendelkező társadalomtudós kinevezése.

Miközben az első NER-mentes augusztus 20-án odafent dübörgött az ég, idelent meg az állami techno, a díszletek mögött egy csöndes forradalom zajlik: a Tisza megpróbálja átvinni a Tisza-kétharmadot hozó civil mozgalom, a Tisza Szigetek kreativitását és energiáját a politikai döntéshozatalba. A Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Horváth Gábor főszerkesztő, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes és Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője arról beszélgettek Batka Zoltán műsorvezetővel, hogy – Kovács Zoltánt idézve szabadon – sikerülhet-e?

Ez ugyanis az igazi turáni átok: majd minden kormányerő megkísérelte valahogy az állam részéve tenni a civil mozgalmakat, ám Magyarországon minden ilyen kísérlet dugába dőlt. Most Magyar Péteréken a sor, hogy a Tisza Szigetek civiljeinek bevonásával az államot közüggyé tegyék, hogy az ne egy elszigetelt politikai-technokrata elit magánjátszótere maradjon.

Hankó Balázs és Kaminski Fanny a legesélyesebb arra, hogy rövid időn belül büntetőeljárást kapjon a nyakába, azonban a Tisza elkezdte becserkészni azokat a NER-oligarchákat is, akik egy ponton eldönthetik, Orbán Viktorhoz maradnak-e hűségesek, vagy rávallanak és megmentenek valamennyit a vagyonukból. A Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Frank Zsófia belpolitikai és Papp Zsolt gazdasági újságírók, illetve Varga Dóra főszerkesztő-helyettes arról is beszélgetett Batka Zoltán műsorvezetővel, hogy újabb hosszútávú prognózisát bukta be Orbán: nemhogy nem lesz ősszel gazdasági válság, a jelek szerint kifejezetten konszolidálódik a magyar gazdaság, ami a Tisza pozícióját erősíti.

Évtizedes orbáni mellébeszélés és hazudozás után az ország most szembesül a klímaváltozás brutális következményeivel. A kormányváltás eufóriáját kezdi felváltani a felismerés, milyen iszonyú örökséget hagyott maga után Orbán Viktor: az ország kiszáradása, az energiaválság, a NER-cégek életképtelensége és a Fidesz által elterjesztett pusztító türelmetlenség és gyűlölet sűrűsödött egyetlen pocsolyába ezen a nyáron.

A Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Muhari Judit belpolitikai újságíró, Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője és Varga Dóra főszerkesztő-helyettes Batka Zoltán műsorvezetővel azt vette sorra, milyen irgalmatlan problématömeggel találja magát szemben az új kormány. Magyar Péter és kormánya úgy igyekszik kezelni a helyzetet, hogy ténylegesen tájékoztatja a nyilvánosságot a valódi helyzetről. Kérdés, a másfél évtizeden át a propaganda műbalhéira idomított közvélemény el tudja-e fogadni a valóságot?

- A magyar baloldalnak nem volt olyan mondandója az elmúlt 16 évben, amit Magyar Péter ne tudott volna fölszívni - állítja Kiss Viktor a Bal-jobb-bal új adásában. A podcast visszatér a politológus A radikális paradoxon című könyvéhez, amely a hagyományos baloldali világmagyarázat és politika teljes zsákutcáját vázolja fel. A baloldal ma semmi érvényeset nem tud átfogó szinten mondani a posztmodern világ működéséről, amelyet az emberek többsége ráadásul elfogadható mintának tekint. Másik vendégünk, Galgóczi Eszter politikai elemző a fiatal generáció életérzése felől közelít a kérdéshez. Véleménye szerint egyre általánosabb a szorongásérzet, egyre többen ismerik fel a kapitalizmus negatív, pusztító hatásait, de nem kapnak ideológiai fogódzót a baloldaltól, amely stratégiai keretet jelentene a politizáláshoz, így maradnak az aktuális problémákra reagáló akciók, szerveződések.A beszélgetés résztvevői egyetértetek abban, hogy a baloldalon elszakadt egymástól az elmélet és a gyakorlat, amelyen csak egy új szemléletű elemző munka segíthet. Különben nem lehet felkészülni és megfelelően reagálni azokra a krízisekre, amelyeket a mai kapitalizmus tartogat.

Júniushoz képest enyhe visszaesést mért a Medián és a Publicus is a Tisza támogatottságában, ami természetes folyamat, a Fidesz pedig nem kelti egy kormányképes erő benyomását. Magyar Péter sorra váltja be a kampányban tett ígéreteit, az Országgyűlés megszavazta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállítását. A szervezet kikerüli az ügyészséget, ami eddig a politikai védőháló szerepét töltötte be. Akár a Hatvanpusztai birtokra is kikerülhet a "lefoglalt" tábla. Bálint Orsolya, Horváth Gábor, Papp Zsolt és Muhari Judit a hét eseményeiből tallóztak.

Hiába bakizott Magyar Péter Polgár Judit elsietett köztársasági elnöki jelölésével, másnapra Orbán Viktor előkerült Dallasból és mindenkit meggyőzött arról, hogy a Tisza így is egy főnyeremény hozzájuk képest. Nehéz eldönteni, hogy a volt miniszterelnök viccel, vagy mentális problémája van, az ország hüledezve nézi, ahogy Orbán ellenzékben felfedezte a liberális jogállamféltő énjét, és a NER tegnapi ura teljesen komoly arccal arról beszél, hogy indul a fidesz ellenállási mozgalma a Tisza-diktatúrával szemben.

A volt kormánypárt tovább folytatja az önbecsapást, a rajongó tagság ezúttal azt nem akarja észrevenni, hogy a tegnap még istenként tisztelt főnök már lelécelt, Dallasból integet haza és a NER-es nagykutyák is menekülnek a süllyedő hajóról. Magyaréknak viszont attól fájhat a fejük, ha nem sikerül záros határidőn belül rács mögé vágni valamilyen NER nagykutyát. Bálint Orsolya, Muhari Judit, Bittner Dániel újságírók és Batka Zoltán a hét eseményeiből tallóztak.

A budapesti lakáspiacon a Covid óta először látszik érdemi árkorrekció: a használt lakások ára három hónapja enyhén csökken, miközben az új lakások építését továbbra is a magas telekárak és kivitelezési költségek nehezítik. A korrekció ugyan egyelőre csak 1-2 százalékos, de jelzi, hogy a vevők alkupozíciója erősödik, az eladók pedig már nem tudnak korlátlanul árat emelni.

A kereslet lassul, a befektetői hullám kifulladt, és egyre inkább a hitelképes saját célú vásárlók határozzák meg a piacot. Kelet-Magyarországon még van növekedési tartalék, Budapesten viszont a magas árak miatt óvatosabbak a vevők. Mindezekről beszélgetett Sándor Tünde gazdasági újságíró a Népszava podcastjében Balogh Lászlóval, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjével.

Az utóbbi évek legbizarrabb politikai eseménye lett a Sulyok Tamás mellett szervezett fideszes tüntetésből. Fekete Norbert videós újságíró, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Bittner Dániel belpolitikai újságíró és Batka Zoltán műsorvezető arra próbáltak rájönni, hogy mi a frászt akart az Orbán Viktor nélküli Orbán-párt mondani azon kívül, hogy nem hajlandóak tudomást venni a valóságról? A Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? legújabb adásában szó esik még a közmédia körüli újabb fejleményekről is, és arról, hogy Orbánék még egy szerencsétlen sportruházati márkát sem tudtak felépíteni.

Szombathely egyik városrészében, az oladi platón CSOK-os családok építkeznek azbesztes kőzúzalékon, ott, ahol a levegő azbeszttartalma a megengedett határérték közel háromszázszorosa, és ahol most több gyerek él, mint felnőtt. A magyar kórházakban hőségriadó idején leállnak a műtétek, egyes osztályokon még ventilátort sem engednek be, mert az elektromos hálózat összeomlik. Éjszakánként húsz-negyven beteg jut egy nővérre, és a minisztériumban, amelyben a tervek szerint egy adatalapú „tanuló egészségügyet” építhetnének, még 190 szakember hiányzik.

Mit árulnak el ezek az ügyek a magyar egészségügy állapotáról, miért ismétlődnek újra és újra ugyanazok a kudarcok? – ezeket a témákat járta körül a Népszava egészségügyi podcastjében, a Szike Extrában Élő Anita a VálaszOnline, Benke Ágnes a 24.hu és Danó Anna a Népszava szakújságírója. Arra keresték a választ: képes-e a rendszer tanulni ezekből a katasztrófákból, vagy csak újra és újra reprodukálja őket.

A beszélgetésben szóba kerül:

• az osztrák bányákból érkező azbeszt-szennyezés és a magyar államközi tehetetlenség;

• a kórházi klimatizáció 18 milliárdos múltja és hogy a hőhullámokra nincs valódi vészforgatókönyv;

• a KEF (Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság) világa, ahol „ugyanaz a takarítónő fogja a partvis nyelét, csak fölötte van egy-két al- meg fő- meg nagyon fővállalkozó”;

• a szakdolgozói kamara, a szakszervezetek és a szétaprózott érdekképviselet;

• Hegedűs Zsolt tervei a várólisták (protézisek, nagy műtétek) letörésére és az adatalapú finanszírozásra

Nemcsak a Nemzeti Macsóizmus rendszere ért véget azzal, hogy Forsthoffer Ágnes házelnök a magyar újkori parlamentarizmus történetében először elvette a szót a regnáló miniszterelnöktől, Magyar Pétertől, de az ország egy még fontosabb tanulsággal is gazdagabb lett: lehet nemet mondani a nagyfőnöknek. Ha az ország követi Forsthoffer Ágnes példáját, a NER-nek esélye sem lesz visszatérni. A Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője, F. Szabó Kata és Bittner Dániel belpolitikai újságírók, Batka Zoltán műsorvezetővel egy új világ körvonalait vázolták fel, ahol a politika alakítója egyre inkább a meteorológia, más szóval az aszály.

Az elmúlt években a Magyar Orvosi Kamara volt az egészségügyi kormányzat egyik legélesebb kritikusa. Most viszont új helyzet van. Létrejött az önálló Egészségügyi Minisztérium, és a tárca meghatározó politikai posztjaira kamara korábbi vezető kerültek. Köztük azok az orvosok, akik mintegy 11 éve közösen hozták létre az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoportot, és akik alig négy év alatt a Magyar Orvosi Kamarát is „elfoglalták”, és legfontosabb követelésüket, a hálapénz megszüntetését is sikerült elérniük.

Az új helyzetben a kamara most visszakéri az etikai hatásköröket, a kötelező tagságot, és már több fontos reformjavaslatot is letett az asztalra, melyekből kitűnik, hogy „az új ellenségnek” az orvosbárókat tartják. A megváltozott hatalmi helyzetben ma már nem az, hogy meghallgatják-e őket, hanem az, hogy amikor a MOK javaslatot tesz, hol ér véget az érdekképviselet és hol kezdődik a döntéshozatal? Vagyis ebben a helyzetben mi a köztestület szerepe a kormányzati döntésekben? Ki fogja ellenőrizni az ellenőrt – és meddig tud megmaradni valódi érdekvédőnek a köztestület a hatalom közvetlen közelében.

Ebben az epizódban Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke beszél:

- miért tartják elsődlegesnek a kötelező kamarai tagság visszaállítását és az etikai jogkörök visszavételét?

- mit jelent az „orvosbáró-jelenség”, és miért bénító teher ez az orvosok 93 százaléka számára?

- hogyan omlik össze az ügyeleti rendszer a humánerőforrás-hiány és a vezénylések alatt?

- miért nem lehet érdemi minőségi ellátást fenntartani minden jelenlegi ellátóhelyen?

Ha érdekel, mi történik a kulisszák mögött, hogyan gondolkodik ma a MOK, és mit várhatunk a kormány–kamara „összefonódástól”, ez a beszélgetés kötelező. Iratkozz fel a csatornánkra, és ha fontosnak tartod a témát, oszd meg az adást másokkal is.

Kockakőhöz aligha nyúlnak az élemedett korú fideszesek, ha Orbán Viktoron végül csattan a bilincs, inkább imára futja nekik a hőségben. Nagyon úgy néz ki, hogy az aranykonvoj-üggyel csúnyán elgaloppozta magát a volt miniszterelnök, aki jobb híján függetlenedni próbál a Fidesztől, nemzetközi szélsőjobb-celebként próbál megélni. Idehaza ugyanis Magyar Péter éppen lesöpri az asztalt, a NER maradékát is kitakarítják a közéletből. A Népszava Hol élünk? közéleti podcast lábfétis-szépségversenyét Papp Zsolt gazdasági újságíró és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettes megosztva nyerte, míg Varga Dóra főszerkesztő-helyettes és Batka Zoltán a kulturált termékelhelyezéssel próbál javítani a lap helyzetén.

Akár egy éven belül is megszűnhet a Fidesz ha így folytatják – hangzott el a Hol Élünk közéleti podcast mai adásában, ahol Angyal Gábor lapszerkesztő Bálint Orsolya Visszhang melléklet szerkesztő és Batka Zoltán beszélgettek arról, hogy a vártnál is jóval gyengébbre sikeredett a Fidesz ellenzékisége. A volt állampárt immáron teljes szabadesésben van, Orbánnal immáron totálisan képtelen a párt reagálni a Tisza tarolására. A Fidesz zsibbadtságát kihasználó Tisza ellenben néhány hét alatt egy évnyi törvénymódosításon, nemzetközi szerződéskötésen van túl. Ráadásul ez még csak a bemelegítés, az igazi tűzijáték ősszel kezdődhet, amikorra a Tisza-minisztériumok teljes fordulatszámmal tudnak üzemelni, míg a Fideszen egyre inkább erőt vesz a látványos demencia.

A jelenlegi drága, 8–8,5 százalékos projekt hitel kamatok visszafogják a piaci bérlakásépítéseket. Az uniós forrásokkal, állami, valamint önkormányzati telkek és a magántőke bevonásával, remélt fejlesztői kamattámogatással Magyarországon is elindulhat egy valódi bérlakásprogram, amely több tízezer újépítésű lakást, diákszállást és kollégiumi férőhelyet hozhat létre néhány év alatt. A bővülő kínálat hosszabb távon mérsékelheti a lakásárak és a bérleti díjak emelkedését, a modern bérlakás pedig valódi alternatívát és biztonságos, megfizethető lakhatást jelenthet a fiatalok és a saját otthont megfizetni képtelenek számára. Mindezekről beszélgetett Sándor Tünde gazdasági újságíró a Népszava podcastjében Kiss Gáborral, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnökével, a Metrodom stratégiai igazgatójával.

Immáron biztos, hogy idén elmarad az uborkaszezon a politikában: a Tisza rátett egy lapáttal, naponta érkeznek az alapvető, Orbán évtizedes építményét lebontó jogszabályok. Közben a Fideszből elkezdtek dezertálni a polgári értékekre még fogékonyabb politikusok. Bálint Orsolya Visszhang melléklet-szerkesztő, Bernau Péter sportrovat-vezető, Horváth Gábor főszerkesztő-helyettes és Batka Zoltán a Hol Élünk eheti adásában azt latolgatta, hogy alighanem Magyar péteréknek minden eddigi kormányzatnál nagyobb tempóban kell megreformálni az országot, így kezdésnek alig néhány hónapja van arra, hogy megszerezze a létfontosságú uniós forrásokat.

Murray Bookchin (1921-2006) amerikai baloldali gondolkodó a kis közösségek, önkormányzati egységek konföderációjában látta a kapitalizmus és a mai állam meghaladásának alternatíváját, a demokrácia kiteljesedését. Írásaiból jelent meg idehaza válogatás A következő forradalom címmel. A kötet fordítójával, Konok Péterrel és Tóth Szilárd János politológussal beszélgettünk Bookchin elképzeléseiről a Bal-Jobb-Bal új podcastjában, Egyikőjük sem lett a liberter municipalizmusnak nevezett koncepció híve, de tárgyalása szinte kikényszerített egy jókedvű kritikai utazást a baloldali gondolkodás világában, amelynek végállomása a mai magyar politika és a Tisza-szigetek szerepvállalása lett. Az új kpormány mögött álló népfrontos politikai szerveződés sajátos demokratikus mintát teremthet. Kérdés, mennyire akarja majd a centrum saját képviseleti és végrehajtó szervévé szelídíteni alulról szerveződő népi bázisát.

"Nálunk évek óta műszakonként egy nővér dolgozik éjjel és nappal is, minden hónapban túlórázunk” – ilyen és ehhez hasonló hozzászólások lepték el az elmúlt hetekben az egészségügyi szakdolgozói érdekképviseletek közösségi oldalait. A szakdolgozók egy része már nemcsak a munkakörülményekkel elégedetlen, hanem úgy érzi, saját képviselete sem hallja meg a hangját.

A Szike podcast vendégei – Gresz Ágnes mentőtiszt és egészségügyi rendszerszakértő, Pápai Tibor az ápolóképzésben felnőtteket is oktató tanár szakoktató és Tóth-Baranyi Zsolt intenzív terápiás ápoló, egészségügyi menedzser – arról beszéltek, hogyan jutott el idáig a szakma.

Az adásban beszélünk:

• a szakdolgozói elégedetlenség okairól

• a kötelező kamarai tagságról

• a túlórák és a kiégés problémájáról

• a félelem kultúrájáról az intézményekben

• és arról, hogy mit várnak az új egészségügyi vezetéstől

Egy rendszer állapotát nem csak az mutatja meg, hogy mi történik a kórtermekben. Hanem az is, hogy ki meri elmondani.”A Szike új adásában négy egészségügyi szakújságíró - Élő Anita, Bodacz Péter, Koncsek Rita, Danó Anna - beszél arról, hogyan változott meg az információáramlás a kormányváltás után, mi maradt a régi rendszer örökségéből, és miért nem csak pénz- vagy szakemberhiányról szól a magyar egészségügy válsága.

A rendszerváltás utáni politikai elitnek szóló hadüzenet, hogy együtt vezetik el láncon a fideszes és baloldali politikusokat, akiket most korrupcióval vádolnak. De a tényleges lenyúlások feltárásán túl hogyan viszonyuljon a múltjához az ország, ahol a társadalom többsége így vagy úgy, de kénytelen volt együtt élni a kleptokratikus NER-rel? Hol húzódott az egyén felelőssége egy alapvetően gazdasági bűnözésre épülő, maffiokratikus rendszerben? A Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője és Batka Zoltán műsorvezető próbálta megfejteni – részben a Népszava sorsán keresztül is –, hogy kinek hol húzódik a felelőssége a NER létében.

A mindenhová befurakodott állampárt most végvonaglásában magával rántaná 153 éves lapunkat. A Hol élünk? innen is üzeni: a baloldali gondolat elpusztíthatatlan, mindent túlél, a NER-t is. A Hol Élünk e heti adásában Bittner Dániel, Batka Zoltán újságírók, Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek a hét aktualitásai között arról beszélgettek, hogy Magyar Péter egy teljesen új politikai kultúrát hozhat Magyarországra, visszatérhet a kilencvenes évek kedélyesebb, emberközelibb politikai légköre a Parlementbe.

Eltűntek a 200 ezer forint alatt bérbe vehető lakások Budapest belső részein, ahol sokszor az egymásra licitáló bérlők verik fel az árakat. A hazai lakbérek a régióban nem kimagaslóak, a probléma inkább a fizetésekkel van: már az átlagkereset több mint 40 százalékát viszi el a lakbér. Már lassult a bérleti díjak drágulása, az Otthon Start Program és az Airbnb-korlátozása révén is nőtt a kínálat, de az Erasmus-program újraindítása, a külföldi diákok visszatérése, valamint a rövid távú lakáskiadás újraszabályozása átrendezheti a keresletet és az árakat. A bérleti piac tisztult, de a mérsékelt adóteher mellett sem lett teljesen fehér. Mindezekről beszélgetett Sándor Tünde gazdasági újságíró a Népszava podcastjében Kétszery Zsuzsával, a Duna House Home Management üzletág igazgatójával.

Bár Magyar Péter miniszterelnök mindenkitől bocsánatot kért, akit az orbáni rendszer ellehetetlenített, megfélemlített, kirekesztett, megbélyegzett, az igazi fellélegzést ez még nem hozta el. Nem csak azért, mert nem Orbán Viktor tette meg ezt a gesztust, hanem azért is, mert 16 évnyi rombolás hatása nehezen múlik, s az újjáépítés, újjáépülés is időt igényel. Amikor rendőrök szállják meg az ember munkahelyét, kormányzati hivatalok indítanak teljesen hamis indokokkal vizsgálatokat vagy nem kívánt személynek nyilvánítanak valakit és ellehetetlenítik a munkáját, akkor nem csak az adott pillanatban kell állva maradni, de a folytatáshoz is erős elszántság kell. A civil szektort és a médiát ért támadásokról, a megoldásokról és a folytatásról beszélgetett Móra Veronikával, az Ökotárs Alapítvány igazgatójával és Ónody-Molnár Dóra újságíróval Szabó Brigitta, a Népszava gazdaság rovatának vezetője az Exit podcastban.

A kormányváltás után előkerülő iratokból mind biztosabb, amit eddig csak sejteni lehetett: Novák Katalin felsőbb parancsra adott kegyelmet a bicskei gyermekotthon pedofilsegítőjének. De vajon meddig tudja, akarja magában tartani a titkot Novák Katalin? – ezt feszegették a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában Muhari Judit, F. Szabó Kata és Bittner Dániel belpolitikai újságírók Batka Zoltán műsorvezetővel. Közben berendezkedőben az új rendszer: Radnai Márk Népszavának adott interjújából kiderült, hogy a Tisza-szigetek modelljét próbálja a Magyar-kabinet a kormányzásba is átvinni.

Valóban jöhet rendszerváltás az egészségügyben, vagy a Tisza is ugyanazokba a csapdákba sétál bele, mint az előző kormányok? Weltner János sebész, Spányik András pszichiáter és Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász beszélnek várólistákról, kórházbezárásokról, szakdolgozó-hiányról, politikai tabukról és arról: mire lehet elég az évi plusz 500 milliárd forint. Szó esik a transzparenciáról, a betegutak káoszáról, a magánegészségügy szerepéről és arról is, miért nem lehet egyik napról a másikra megjavítani a rendszert.

Magyar Péter ha lehet, még a kampányhoz képest is rákapcsolt, a Tisza teljespályás letámadásban van, a Fidesz pedig immáron szabadesésben. Egyelőre nem látszik, hogy az egy hónapja még mindenható kormánypárt egyáltalán meg tud-e majd kapaszkodni a lejtőn? A Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? e heti adásában Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Frank Zsófia, Muhari Judit és Batka Zoltán belpolitikai újságírók már azt latolgatták, milyen arculata lesz a rohamléptekben kiépülő Tisza-kormánynak, érdemi parlamenti ellenzék híján milyen belső ellensúlyai lehetnek a kormányzati akaratnak?

Nem véletlenül vette pityorgósra Balásy Gyula, a NER százmilliárdokból kitartott fő gyűlöletkommunikátora: hivatalosan csak szombaton alakul meg a Magyar-kormány azonban már most jól látszik, hogy az új rendszer legfontosabb célkitűzése a rezsim főkolomposainak az elszámoltatása lesz és erre a Fidesz meghökkentően gyors összeomlása után a mindennél is több lehetősége lesz az új rendszernek. Könnyen lehet, hogy Balásy egy későbbi vádalku lehetőségének ágyazott meg a minapi könnyes szereplésével – hangzott el a Hol élünk közéleti podcast e heti, „csupafiúsra” sikeredett adásában, ahol Bittner Dániel, Tölgyesi Gábor, Batka Zoltán újságírók és Horváth Gábor főszerkesztő -helyettes beszélt a hét sűrű eseményeiről, leginkább Hankó Balázs pénzszórásáról, ami nem volt más, mint a „NER csúcsra járatása.”

– A Tisza Párt mögött létrejött nemzeti összefogást jó lenne hosszabb távon bal és zöld irányba mozdítani – fogalmazott Tordai Bence leköszönő országgyűlési képviselő a Népszava Bal-jobb-bal podcastjában. Véleménye szerint ehhez kisebb szervezetekben, civil kezdeményezésekben a bázis, kérdés sikerül-e jelentős politikai erővé izmosodniuk. Az adás másik vendége, Papp Réka Kinga újságíró nem szőne még ilyen terveket, mert egyelőre nem világos, milyen irányt, mozgatórugókat takar a választási győzelmet aratott konglomerátum. Egyelőre a baloldaliaknak határozottan fel kell lépniük szociális kérdésekben, megszüntetni azt a szegénygyűlöletet, amelyet a Fidesz hangosított ki az elmúlt másfél évtizedben. A résztvevők egyetértettek, hogy a baloldali megújulásnak alulról kell szerveződnie, a társadalom semmire sem megy olyen értelmiségi receptekkel, amelyek mögött nincs élethelyzetekből kiinduló diagnózis.

Papp Réka Kinga hangsúlyozta, hogy a médiának, a nyilvánosságnak nem csupán kemény kontroll alá kell helyeznie az új kormány tevékenységét. Feladata lenne társadalmi elvárások megfogalmazása és azok számonkérése is: – Meg kell tanulni passzív elszenvedőből, kibicből aktív, iránymutató résztvevővé válni a közéletben.

Az orvostudomány sokkal több gyógyszert kínál az emberek bajaira, mint amennyit azok képesek megfizetni. Kinek az életét ésszerű, illetve erkölcsös meghosszabbítani, amikor az a közös kasszát terheli. Egyáltalán: mennyi pénzt ér meg egy-két hónap, vagy pár év nyereség? A politika ezt a döntést hagyományosan az állami egészségbiztosítóhoz utalta, a tavaly február óta pedig a különösen költséges esetek kezelésre, létrehozta az azóta gyakran kárhoztatott Batthyány-Strattmann Alapítványt.

A Szike legújabb epizódjának vendégei, Bidló Judit gyógyszerész-közgazdásszal, a Belügyminisztérium távozó helyettes államtitkárával és Molnár Márk Péter orvos-közgazdásszal, gyógyszertámogatási szakértővel nemcsak arról beszélgetünk van-e ára az életnek, hanem arról is, hogy kinek, hogyan kellene felvállalnia azt a döntést, amikor nemet kell mondani egy támogatási kérelemre. Magyarországon a nemet mondás problémáját úgy oldja meg a rendszer, hogy „láthatatlanná teszi” azt a pontot, ahol a döntés megszületik.

Magyar Péter mémekben beszél és minden gurításával letarolja az internetet. Mindeközben a Fidesz megújulás és fiatalítás helyett roncsderbivel készül az ellenzéki szerepre - aki kimaradt, annak ez inkább jutalom, mint büntetés. De vajon mit hoznak a parlamentbe bejutott nők az országnak? Hiszen most már többen vannak, mint ahány országgyűlési képviselője van a Fidesznek. És meg lehet-e bocsátani a Fidesznek a NER elmúlt 16 évét? A Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti rendhagyó adásában ezúttal női szemmel beszélte át Muhari Judit és F. Szabó Kata belpolitikai újságíró, valamint Varga Dóra főszerkesztő-helyettes Bálint Orsolya, a Népszava Visszhang melléklete szerkesztőjének műsorvezetésével a hét legfontosabb témáit.

Mesterséges Intelligencia: barát vagy ellenség?

Tari Annamária pszichoterapeuta azon kevés magyar szakemberek egyike, aki hosszú évek óta foglalkozik a digitális világ életünkre gyakorolt hatásaival. Kongatta a vészharangot a közösségi oldalakkal kapcsolatban is, és most sem túl optimistán nyilatkozott a Mesterséges Intelligencia előretöréséről. A szakemberrel nárcisztikus vonásokról, buborékokról, elbutulásról, a metakommunikáció fontosságáról és érzelemszabályozásról is beszéltünk a Túlpörgetve legújabb epizódjában. Szóba kerültek a képernyő előtt felnövő gyerekek, a realitásunk torzulása mellett olyan kérdések, amelyek alapvetően befolyásolják mindennapi működésünket és érzelmi, lelki világunkat, ellenállóképességünket. A Túlpörgetve Villányi Gergő pszichológiai tanácsadó és Herczeg Szonja, a Népszava újságírójának mentális egészséggel foglalkozó műsora.

Javában tart a társasházi közgyűlési szezon, a lakástulajdonosok most döntenek a közös költségről, a megtakarításokról és a felújításokról is - néhol hangos viták, máshol teljes érdektelenség mellett, néhány résztvevővel. Szakértők szerint a régi házakban egyre sürgetőbb az elektromos fővezetékek és a gépészet cseréje, az energetikai korszerűsítés, a tetőjavítás, a lift felújítása. Ezek költsége óriási anyagi teher lehet, ezért évekre előre kellene tervezni, felújítási alapot képezni, pénzt gyűjteni. A jogi csapdákról, a társasházi problémákról és a közös felelősségről a Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastje, az Erkély friss epizódjában Sándor Tünde gazdasági újságíró beszélgetett Szilber Szilvia társasházi szakértővel és Poprádi Péter ügyvéddel.

Ahogy megjósoltuk: még meg sem érkezett a Magyar-kormány, de már robbanásszerű az Orbán-rezsim beszakadása. Annyira megállíthatatlannak tűnik a Fidesz leépülése, hogy már most a legvalószínűbb verzió, hogy a Tisza szupertöbbségének vagy magából a Tiszából vagy a parlamenten kívülről alakulhat ki az érdemi ellenzéke. A jövő egyik komoly esélye egy modern újbaloldal kialakulása lehet – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában, ahol Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője, Muhari Judit belpolitikai újságíró, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes és Batka Zoltán műsorvezető latolgatták a jövőt. Szó esett arról is: Magyar Péter akarja-e az „egy a tábor egy a zászló” jegyében egybentartani a Tisza erősen heterogén táborát, milyen lesz a frakciófegyelem a pártban? Meg tudja-e majd őrizni a Tisza a mozgalmi bázisát?

Mi van az új Tisza-kormányzat egészségügyi ígéretei mögött: valódi strukturális reform, irányítási fordulat és átláthatóbb működés, vagy inkább csak újabb politikai kommunikáció? A Szike Extrában három szakújságíró - Élő Anita, Válasz Online, Bodacz Péter, Magyar Hang, Danó Anna, Népszava - arról vitázik, milyen egészségügyi modell rajzolódik ki a Tisza programjából, mi változhat ténylegesen a kórházak működésében, a finanszírozásban, az adatnyilvánosságban és az orvos-beteg viszonyban.

A rendszer demokratizálásához kétharmad kell, viszont a kétharmaddal óriási a veszély, hogy a Tiszából NER 2.0 - legyen. Hogyan tudja Magyar Péter elkerülni a 22-es csapdáját, hogy az ölébe pottyant mérhetetlen hatalommal ne szálljon a Tisza fejébe a hatalmi gőg, ahogy az Orbánnal és kollégista csapatával történt? – ezt és sok mást is feszegetett a Népszava Hol élünk? közéleti podcast e heti adásában Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, Frank Zsófia belpolitikai újságíró és Batka Zoltán. Rubovszky Rita nevének megszellőztetése alighanem tesztüzem: egyszerre üzenet a volt fidesz szavazóknak, míg a rendszerváltóknak, hogy 2010 után újra lesz önálló oktatási tárca.

Első lépésként ki kell tenni a NATO és az EU zászlaját a titkosszolgálatok elé és megüzenni a szövetségeseinknek: visszajöttünk - mondja Katrein Ferenc, az elhárítás volt műveleti igazgatója, aki 2017-ben elsőként szólalt fel a rendszer ellen a rendvédelmi dolgozók közül. Szerinte a magyar szolgálatoknak elemi érdeke, hogy visszaállítsák a közbizalmat és helyre kell tenni a szövetségi viszonyokat is.

Egy éjszaka alatt elsöpörte a 16 éve bebetonozott politikai NER-elitet a Tisza áradása, ám Magyar Péter pártja mégis most érkezett meg a legnehezebb feladatához, nemsokára hullafáradtan, kővel teli batyuval a hátán, nekifutásból kell hegyet másznia, azaz: el kell kezdeni kormányozni. Lehet-e szigorú elszámoltatás nélkül megbékélés? A kormányzati gyűlöletpropaganda lekapcsolásával lehet-e újrahuzalozni a magyar társadalmat? Túl tud-e lépni a Tisza a Fideszre oly jellemző, „győztes mindent visz” őrületén? A Népszava Hol élünk? podcastjának választás utáni másnaposságunkról szóló rendkívüli adásában Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, Frank Zsófia és Batka Zoltán belpolitikai újságírók együtt próbálják elfelejteni a NER országlását és megtippelni, hogy merre haladhat tovább Magyarország.

Az orbáni illiberális féldiktatúra rendszere akkor is véget ér, ha a Fidesz a vártnál jobb eredményt ér el a választáson, a rezsim immáron felélte minden belső erőforrását, így a NER már a célszalag előtt is látványos agóniába kezdett. A Népszava Hol élünk? podcastjének választások előtti utolsó adásában Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, Frank Zsófia, belpolitikai újságíró Batka Zoltán műsorvezetővel Batka Zoltán végigvették, kinek mi volt a legmaradandóbb emléke a NER 16 évéből, a mostani választási kampányból, és próbálták arra is választ találni, milyen lesz a NER történelmi zárómérlege. Spoiler: siralmas. Orbán nagy ígéretekkel jött, még nagyobb lehetőségek nyíltak meg előtte, mint soha senkinek a magyar történelemben, ám egy elvesztegetett másfél évtized után aknákkal teli csődtömeget és egy végletekig megosztott, traumatizált társadalmat hagy hátra.

Kicsit mindannyian machiavellisták lettünk - jegyezte meg Galgóczi Eszter a kampányidőszakot értékelve a Népszava X26 podcastjában. Legyintünk a szélsőséges kijelentésekre, eszközökre, főleg, ha a mi politikai oldalunk csinálja. Április 13. után át kéne gondolni a normarendszert, hogy mit lehet és mit nem.

A politikai elemző kiemelte, hogy a független média meglepően aktív volt a tematizálásban, egymás után hozta az ügyeket, a politikusoknak így inkább a reagálás maradt. Elképesztő volt tempó, a 4 napos húsvéti ünnepen is egymás után érkeztek a hírek. A társadalom döntő többsége elfogadta, hogy ez választás a kormányváltásról szól.

Galgóczi Eszter felvázoja azt is, milyen politikai viszonyok, irányok várhatók különféle választási eredmények esetén. Az egyszerű Tisza-többség többség nagyon kacifántos politikai teret teremthet, de talán éppen ez segíthet kialakítani egy valódi parlamentáris működést. Az elemző nem számít arra, hogy az esetleges győzelem elmozdítaná a Fideszt egy kevésbé megosztó kurzus irányába.

Már nem a bizonytalanoknak üzen Orbán Viktor, csak a Fidesz saját táborát próbálja aktivizálni, azaz úgy fest, hogy bő egy héttel a választás előtt kármentő üzemmódba kapcsolt a párt, a Tisza irányába való „elbillenést” próbálja mérsékelni – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcasjének eheti adásában, ahol Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, Muhari Judit belpolitikai újságíró, illetve Batka Zoltán műsorvezető igyekezett rendet vágni a választás előtti talán legintenzívebb hét híreiben. A Fidesz tábora már a csata előtti vereség képét mutatja: az Orbán-szeánszokon fekete kapucnis verőemberek csak a show-t vitték el Orbán elől, nem az ellentüntetőket; a NATO-szövetségesek titkosszolgálatai nyíltan megüzenték, elegük van az orosz kollaboráns Szijjártó Péterből, Szabó Bence rendőrnyomozó fellázadt a rendszer ellen, Gundalf képében pedig a Z generáció mutatott középső ujjat a Rogán-vezette titkosszolgálatoknak.

Elindult az építőanyagok drágulása, miután a közel-keleti válság következtében mind a gyártáshoz használt földgáz, mind az alapanyagul szolgáló kőolaj és a szállítási, csomagolási költségek árai is kilőttek. A kereskedésekben áprilistól jelentkező azonnali 5-20 százalékos áremelkedést sokan ellen előrehozott vásárlásokkal védték ki, az építkezők és a felújítók is jelentős összeget spórolhatnak. Az építőanyagok újrahasznosítása Minderről a Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastje, az Erkély friss epizódjában Sándor Tünde gazdasági újságíró beszélgetett Juhász Attilával, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnökével, valamint Komlós Andorral, a Leier Hungária Kft. ügyvezetőjével.

Bár az eredmény nem, de az bizonyos, hogy az ország egyik felének súlyos trauma lesz az április 12-ei választás. Hogyan lehet egy ilyen helyzetet kezelni? Hogyan lesz a kollektív társadalmi stresszből testi és lelki betegség? – erről beszélgetünk a Szike új adásában Darvai Lászlóval, a sürgősségi ellátásban is dolgozó háziorvossal és Bokor László pszichiáterrel.

Ebben az epizódban szó esik arról:

– hogyan hat ránk a folyamatos háborús fenyegetettség,

– mit tanultunk, és mit nem dolgoztunk fel a Covidból,

– hogyan jelenik meg a társadalmi szorongás a rendelőben és a pszichiátrián,

– kik a legsérülékenyebbek ebben a helyzetben,

– és hogyan lehet úgy túlélni a választás napját és az utána következő időszakot, hogy ne őröljön fel bennünket teljesen.

A Fidesz igazából nem a hatalmát, hanem a bőrét félti. Szörnyű, mocskos dolgok jönnek még a kampányban. Ha megérjük, hogy ennek vége lesz, akkor egy új Magyarország fog következni. Egyebek mellett erről beszélget Szentpéteri Nagy Richard politikai elemzővel és Kajdi Józseffel, az Antall-kormány Miniszterelnöki Hivatalának vezetőjével, a V21-tagjával Pungor András, a Népszava belpolitikai szerkesztője. Mindketten elmesélnek olyan történetet, melyben egy, a kormánypárthoz közel álló politikai elemző, illetve egy Fidesz vezető azt mondta nekik 1997-ben, illetve az ezredfordulón, hogy nemcsak, a hatalom megszerzése, megtartása a céljuk, hanem az is, hogy anyagilag még az unokájuknak is bebiztosítsák a jövőjét.

Ha a Tisza nagyot tarol, akkor a Fidesz, illetve az Orbán Viktor mögött álló Putyini Oroszország elengedheti Magyarországot, és idővel megnyugodhatnak a kedélyek az országban. Ám ha csak kisebbet, akkor Putyin esélyt láthat arra, hogy visszaszerezze ezt a bástyáját, így hosszas iszapbirkózás kezdődhet Magyarországon a nyugatos és a keletre húzó Fidesz között – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában. A műsorban Muhari Judit belpolitikai újságíró, Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek arról beszélgettek Batka Zoltán műsorvezetővel, hogy lavinát indíthat-e el Szabó Bence kiállása. A rendőrnyomozó történetéből ugyanis egyértelművé vált, hogy a Fidesz a kommunista állampártra emlékeztető titkosszolgálati államszörnyeteget hozott létre, amit csak egy rendszerváltozás söpörhet el.

Takács Péter leköszönő államtitkár többször utalt arra, hogy az egészségügy tulajdonképpen rendben van, csak a róla szóló tudósítások keltik a rossz hangulatot. Egy helyen egyszerűn le is ügynöközte az ágazattal nap, mint nap foglalkozó újságírókat. Ezúttal az általa megszólítatottakkal próbáljuk kideríteni, hogy mi az igazság?

Vendégek:

Élő Anita (Válasz Online)

Bodacz Péter (Magyar Hang)

Koncsek Rita (Economx)

Házigazda: Danó Anna újságíró

Az első beszélgetésben szóba kerül:

– a dunakeszi patikabotrány és a sürgősségi fogamzásgátló kiadásának megtagadása,

– a hat évig titkolt Boston Consulting-tanulmány,

– a Nyírő Gyula Kórház pszichiátriai krízise,

– a köz- és magánegészségügy szétcsúszása,

– a várólisták, az ellátatlanság és a transzparencia hiánya,

– valamint az is, hogy jogos-e Takács Péter állítása: nem az egészségügy áll rosszul, hanem az erről szóló tudósítások torzítanak. Az adás megmutatja, hogyan látja a rendszert négy olyan újságíró, aki nap, mint nap ugyanabba a falba ütközik

A hithű békemenetelőket várhatóan nem rendíti meg, ám az ingadozókat nagyon is befolyásolhatja, ha azt látják, hogy a háborúellenességről is ugyanúgy hazudott az Orbán-kabinet, mint a gyermekvédelemről vagy jóformán minden másról. A kérdés csak az: a Tiszának lesz-e ereje, hálózata eljuttatni mindenhová Gulyás Gergely kormányinfós elszólását arról, hogy a kormány Trump kérésére megfontolná, beszáll-e az Irán elleni háborúba – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában. Horváth Gábor és Varga Dóra főszerkesztő-helyettesek, illetve Frank Zsófia belpolitikai újságíró Batka Zoltán műsorvezetővel végigvették az utóbbi hetek kormányzati bakiparádéját is, vagyis azt, hogyan buknak le immáron zsinórban a fideszes manipulációs kísérletek. Az utcai kampányolásba beleálló Orbán pedig már „mocskos Fideszt” is hallgathatott Dunaújvárosban. Nagyon úgy néz ki, hogy már nemcsak kormányozni, de kampányolni sem tud a Fidesz.

Ha a világban zajló olajválság elhúzódik, és a hazai stratégiai nyersolaj-készletek elfogynak, az üzemanyag-ellátás még a Barátság vezeték nélkül sem szűnik meg. Van utánpótlás, csak nagyon drágán. A közeljövőben például kilenc nem orosz olajtanker visz nyersanyagot a Mol számára egy horvátországi kikötőbe, ami majd az Adria vezetéken keresztül érkezik Magyarországra. A kérdés tehát nem az, lesz-e üzemanyag, hanem hogy meddig tartható a mesterségesen alacsony ár - többek között erről beszélgetett Szabó Brigitta, a Népszava gazdasági rovatának vezetője Holoda Attilával, a V21 tagjával a Népszava Exit podcastjében. Az energiapolitikai szakértő szerint nem sokáig, ám ezt a politika nem fogja nyíltan beismerni. A választások után tehát kerüljön bárki is hatalomra, azonnal foglalkoznia kell a kérdéssel. Holoda Attila úgy látja: a kormány energiapolitikája rendre rosszul vizsgázik, amikor váratlan esemény vagy piaci zavar lép fel, hiszen azonnal be kell avatkozni a súlyosabb következmények elkerülése érdekében. A rezsicsökkentésnél például a támogatott fogyasztási szintet olyan alacsonyan húzták meg, hogy a családok többsége néhány hidegebb nap után a hétszer drágább kategóriába csúszott volna. Hasonló a helyzet az üzemanyagoknál is.

A mai emlékezetpolitika a Horthy-lorszak narratíváját követve vörös terrorként írja le a Magyar Tanácsköztársaságot. Csunderlik Péter új könyve, A 133 napos "vörös farsang" ennél jóval árnyaltabb képet mutat. A Bal-jobb-bal új podcastjában a történésszel beszélgettünk az időszakról. Csunderlik Péter kiemelte, a Tanácsköztársaság a korabeli magyar valóságból fakadt, nem "importtermék". A korszakot uraló erőszak nagyrészt a világháborús brutalizációból fakad, és már a Károlyi-kormány idején is jelen van. A terror nem meghatározó eleme a Tanácsköztársaságnak, inkább előremutató szociál- és kultúrpolitikáját, szellemi pezsgését érdemes fúkuszba állítani. A baloldal számára ez mindenképpen pozitív örökség, de a polgári világnak sem kell mereven elfordulnia tőle.

Minden jel szerint vége az elmúlt tíz év féktelen lakásár-emelkedésének, bár trendfordulóról még nincs szó. Új időszakot jelez viszont, hogy a tavalyi 15-20 százalékos drágulás után az idei év jelentős kereslet-csökkenéssel indult, majd februárban már a kínálati lakásárak 0,6 százalékos mérséklődését mutatták az adatok. A vevők egy része a túlárazott használt ingatlanoktól az árban több helyen már nagyon közeli újépítésűek felé fordult, amihez az eladóknak is alkalmazkodniuk kell. Minderről a Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastje, az Erkély friss epizódjában Sándor Tünde gazdasági újságíró beszélgetett Balla Ákossal, a Balla Ingatlan tulajdonos ügyvezetőjével és Balogh Lászlóval, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjével.

Oroszok kikergetésével kezdte, most oroszok visszahívásával fejezheti be Orbán. Az orosz titkosszolgálati akció egyelőre harmatgyenge, de a tiszás jelöltekre ráinduló ellenzékiek még összehozhatják a kormányon maradást Orbánnak – hangzott el a Népszava „Hol élünk” Közéleti Podcast eheti adásában, ahol Bálint Orsolya Visszhang-melléklet szerkesztő, Horváth Gábor és Angyal Gábor főszerkesztő helyettes és Batka Zoltán arról is beszélgetett, hogy minden jel szerint rendkívül kiélezett küzdelem várható, nem csoda, hogy Orbán húsz év után most tényleg kimenne a nép közé, mivel már a Fidesz vezetésében is érzik, hogy nagy a baj.

Nem kizárt, hogy ha a Tisza feles többséget szerez, akkor április után újabb választást ír ki, amelyben már rommá veri a Fideszt és eléri azt a többséget, amivel lebonthatja a NER-t.

Ki dönt arról, hogy milyen gyógyszert kap a beteg? Magyarországon ma szinte mindig az orvos. De a világ egy részén már a gyógyszerész is írhat fel gyógyszert. Gyorsabb ellátás? Vagy veszélyes kísérlet? Mi történne, ha a patikában is lehetne receptet kérni? Hol van a határ diagnózis és gyógyszerismeret között? Mindezek kérdések nagyon is aktuálisak, hamarosan megjelenik ugyanis az a jogszabály, amely lehetőséget biztosít a gyógyszerészeknek is a vényírásra. Azonban már e lehetőség híre is fölbőszítette az orvosokat.

A Szike legújabb epizódjában Békássy Szabolccsal, a Háziorvosok Online Szervezetének elnökével, háziorvossal és Mikola Bálinttal, a Magángyógyszerészek Országos Szövetségének alapító elnökével arról beszélgetünk, hogyan oszthatók újra a feladatok és jogosultságok az orvosok, a gyógyszerészek és az úgynevezett APN-ek (feljogosított ápolók) között? Mit jelent ez a beteg számára, és vajon Magyarország készen áll-e erre. Kié valójában a gyógyszerfelírás joga, miért bántja az orvosokat az, ha gyógyszerészek is írhatnak receptet, és mi lenne a legjobb a betegeknek?

Pusztai Emese négy éve veszítette el legkisebb gyermekét, Nádja önkezével vetett véget az életének. Emese sajnos nincs egyedül fájdalmával, az általa kikért adatok is azt mutatják, a fiatal kamaszok között vezető halálok az öngyilkosság Magyarországon. Emese harcol azért, hogy kiderüljön, mi ment félre Nádja pszichiátriai kezelésénél és azért is, hogy felhívja a figyelmet a megelőzés fontosságára. Mi az, ami segített Emesének a legnehezebb időszakban is? És miért problémás a fiatalok pszichiátriai, addiktológiai ellátása ma Magyarországon. Erről és sok minden másról is szó esik Villányi Gergő pszichológiai tanácsadó és Herczeg Szonja a Népszava újságírójának közös műsorában, a Túlpörgetve következő adásában.

Megkezdődött az orosz titkosszolgálat kampánya Magyarországon: a héten derült ki, hogy megérkeztek Budapestre a Fideszt segítő orosz kémek, a kormánymédiában pedig több olyan hír is megjelent – például a két hadifogoly hazahozatala, vagy a pénzmosás ürügyén lekapcsolt ukrán pénzszállítók ügye - amiről bűzlik, hogy előre megrendezett kirakat akciók. Erről is beszélgetett a Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Horváth Gábor és Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Frank Zsófia belpolitikai újságíró és Batka Zoltán műsorvezető. Arról is szó esett, hogy a Fidesz túltolt háborús hisztériája akár visszafelé is elsülhet, és immáron Magyar Péter testesíti meg a nyugodt erőt. Erősen kérdéses, hogy az orosz segítséggel csúcsra járatott háborús hisztéria, a rendkívül éles Ukrajna-ellenes kampány megtörheti-e az eleve a Fidesz százmilliárdos médiabirodalmával szemben facebook-posztokkal taroló Tisza menetelését és egyáltalán tényleg olyan mindenható-e a Fidesz propaganda, ahogy azt a Karmelitában és a Kremlben is gondolják?

A baloldalnak ott kell lennie az Orbán-rendszer leváltásának spirituális pillanatánál, hogy erősödve részese lehessen a későbbi politikai folyamatoknak - nyialtkozta podcastunkban Jámbor András országgyűlési képviselője. A baloldali politikus a kapitalizmuskritika és a szociális problémák képviseletének összehangulásában látja egy új progresszív társadalmi távlat kibontakozásának lehetőségét. Önkritikusan beszélt a Szikra mozgalomról, amelynek vezetőjeként nem tudta egységgé kovácsolni az antikapitalista, a napi politizálást hangsúlyozó, és a demokratikus belső közösségépítést preferáló csoportokat.

Képviselői munkájának érdekes tapasztalata, hogy jobboldali szereplőkkel könnyebb volt közös akciókat indítani. A parlament egyébként csak egy eszköz, erőforrás a politikai munkában, aktív közösségi hálós jelenlét, mozgalmi háttér, kiemelt ügyek következetes, sokirányú képviselete nélkül nélkül keveset ér.

Láthatóan pániküzemmódba kapcsolt a kormánypárt, és a kampány kezdetén kirakatháborúval próbálja elterelni a figyelmet a gödi akkugyár terebélyesedő botrányáról, ami újabb jelentős szavazói tömegeket győzhet meg a rendszerváltozás fontosságáról. A gödi ügy mindent magába foglal, ami NER: elhibázott gazdaságpolitikai döntéseket, a környezetvédelem semmibevételét, politikai érdekeket az emberek érdekei felett, kormányzati titkolózást, felelőtlenséget. A szennyezés miatt aggódó helyieket pedig hiteltelenné vált pártkatonák próbálják megnyugtatni, mondván, minden rendben van, nincs itt semmi látnivaló – erről is beszélgetett a Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Bittner Dániel belpolitika és Papp Zsolt gazdasági újságíró, valamint Horváth Gábor főszerkesztő-helyettes Batka Zoltán műsorvezetővel. Arra jutottak: Orbán Viktor jobb híján csúcsra járatott háborús hisztériakeltéssel próbálja megfordítani vesztésre álló helyzetét.

Gyorsan felépülnek, energiahatékonyak, és egyre többen választják a családi ház építtetők közül Magyarországon is a készházas technológiát, amivel 10-15, maximum 20 százalék árelőnyt lehet elérni - országrész függvényében - a hagyományos épületekkel szemben. A kulcsrakész könnyűszerkezetes lakóházak nettó négyzetméterára 700-850 ezer forint jelenleg. Komoly pénzügyi kockázat, hogy miközben egyre több kifejezés és előregyártott termék jelenik meg a piacon, nem mindegyik jelent valódi, hitelezhető ingatlant. A Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastje, az Erkély friss epizódjában Sándor Tünde gazdasági újságíró beszélgetett Borka Árpáddal, az ÉVOSZ készház tagozata (MAKÉSZ), a Magyar Ipari Rostkender Szövetség alelnökével és Csanaky Bernadettel, a Credipass hálózatfejlesztési vezetőjével.

Orbán már csak a hisztériakeltésben és a Tiszára ráinduló ellenzékiekben bízhat - Felfokozott háborús rettegtetéssel, politikai trashcelebek folyamatos műbotrányaival próbálja elterelni a Fidesz a figyelmet kormányzása csődjéről, azonban ez már sokkal kevésbé működik, mint korábban – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában. Varga Dóra és Angyal Gábor főszerkesztő-helyettesek, Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője és Batka Zoltán műsorvezető megkísérelt rendet vágni a kormányzati spamek és a valódi hírek között. Orbán Viktor azért is váltott minden eddiginél radikálisabb hangnemre, mert a korábbi eszközeik hatástalannak bizonyultak a Tiszával szemben, nem sikerült trendfordulót elérniük. Orbán most már csak a Fidesz testére szabott választási rendszerben és a Tiszára ráinduló ellenzékiekben bízhat, hogy azok talán elvisznek elég szavazatot és időlegesen megtarthatja hatalmát. Akár azon az áron is, hogy egy kormányozhatatlan országot hagy maga után.

A rendszeres mozgás valódi varázsszer: akár 20–30 százalékkal csökkentheti a szív-érrendszeri halálozás kockázatát, javítja az inzulinérzékenységet, mérsékli a 2-es típusú cukorbetegség esélyét, oldhatja a depressziót – és még az életminőséget is javítja. Mégis a magyarok harmada nem mozog eleget. Ebben az epizódban arról beszélgetünk Babai Lászlóval háziorvossal, a Magyar Életmód Orvosi Társaság (ÉMOT) elnökével és Vitrai Józseffel népegészségügyi szakértővel valóban elég-e a heti 150 perc mozgás? Miért ér többet 1 perc intenzív mozgás, mint 4–8 perc mérsékelt séta? Működik-e a „mozgás receptre” program?

Magát karaktergyilkolja a Fidesz ha közzéteszik a Magyar-videót - Még közzé sem tették a Magyar Péterről és exéről titokban rögzített szexvideót, már visszahullott a hatása az állampártra: az emberekben kezd összeállni egy történet arról, hogy a Fidesz a hatalomért immáron bárki legintimebb, ám teljesen hétköznapi magánéletébe is belenyúl, kikémleli, felveszi, közben pedig rendre súlyos gyermekbántalmazókat és dolgozóit tudatosan, éveken át mérgező nagyüzemet védelmez – hangzott el a Népszava Hol Élünk közéleti podcast eheti adásában, ahol Frank Zsófia, Muhari Judit belpolitikai újságírók, Angyal Gábor főszerkesztő-helyettes és Batka Zoltán beszélgettek a hét eseményeiről. Ráadásul a kormánypárt kommunikációja ráadásul borzalmasan átlátszó, minden eddiginél gyengébb: arról beszélnek, hogy semmi közük a titkos videóhoz, de közben már a kormányinfluencerek népszerűsítik, míg a Gödi Samsung gyár körüli mérgezés hatásában még nem, ám az akkumulátorgyár körülötte terjengő hazudozás tényleg Csernobilt idézi.

Több mint másfél évtized telt el azóta, hogy bezárták az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, amely nemcsak egy kórház volt, hanem szakmai iránytű, végső menedék és országos referenciapont is. A bezárás után a rendszer nem látványosan omlott össze – hanem csendben kezdett szétcsúszni. Betegek tűntek el a gondozásból, szakmai műhelyek estek szét, orvosok hagyták el az állami ellátást. Az elmúlt hetekben viszont már ott tartunk, hogy az új zászlóshajó, a Nyírő országos intézetben omlik össze az ellátás. A kórház 40 orvosa január végén petícióban kérte két osztály azonnali bezárását és az ellátási terület csökkentését. Az elmúlt két évben ugyanis 15 orvos távozott, csak szeptember óta nyolcan mondtak fel. Ők február végéig még a felmondási idejüket töltik. Ha az lejár, akkor márciustól a 70 ágyas osztályon két szakorvos és négy rezidens marad.

A Szike legfrissebb adásában szakértő vendégeinkkel Slezák Adrienn pszichiáter főorvossal, a Magyar Pszichiátriai Társaság alelnökével és Spányik András orvossal, pszichoterapeutával elemeztük: hogyan jutottunk idáig?” Mit jelent az, hogy „válságban” van a pszichiátriai ellátás? Mi köze ehhez a Lipótmező bezárásának? Mit ígértek a döntéshozók, és abból mi valósult meg?

Spányik András és társai cikke a rendszerben dolgozók mentális helyzetéről:

https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0270156

A baloldal mai is hasznos, markáns elemzéseket ad a világról, a globális kaputalizmusról, mégsem találja a hatékony politikai cselekvés formáit. Az okokról beszélgetünk két baloldali politológussal. Kiss Viktor, akinek a kérdésről nemrég jelent meg A radikális paradoxon című könyve, úgy véli, a baloldalnak ma nincs meghatározása a politikáról, hogy mit, miért, milyenné akar formálni. Lenullázta magát, teljes megújulásra van szükség, idő most van rá. Antal Attila a "visszakapaszkodás" attitűdjét képviseli, a régi alapelvek ma sem érvénytelenek, de korszerű értelmezésre várnak.

Kovács Szilárd testvérét, Juditot még 2014-ben brutálisan meggyilkolta a tőle válófélben lévő férje, földi maradványait henteseszközökkel megsemmisítette, alig találtak meg belőle valamit. A darnozseli-ügyként elhíresült történetnek nemcsak Judit az áldozata, hanem az egész családja is: gyermekei, szülei és testvére. Hogyan lehet egy ilyen tragédiát feldolgozni? Miből lehet erőt gyűjteni akkor, amikor a tettest kétszer is felmenti a bíróság? Kovács Szilárd belső munkájának, Indiának, világnézetének tudja be, hogy sem ő, sem a szülei nem mentek rá erre a borzalmas történetre, és végül igazságot tudtak szolgáltatni Juditnak. Ennek részleteiről beszélt a Tólpörgetvében, a Népszava mentális egészséggel foglalkozó podcastjában, Herczeg Szonja újságíró és Villányi Gergő pszichológiai tanácsadó közös műsorában.

A bicskei, Szőlő utcai botrány kapcsán a gyermekvédelmi szakemberek letették az asztalra a probléma megoldásáról szólójavaslataikat, ám a kormány módszeresen kikerülte azokat, és olyan intézkedéseket hoztak, melyekkel rontanak a helyzeten. Erről is beszélget a Népszava Exit című podcastjában Göncz Kinga, volt családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter és Meleg Sándor, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete elnöke Pungor Andrással, a Népszava belpolitikai szerkesztőjével. Göncz Kinga szerint az ország nagyon rosszul gazdálkodik a saját polgáraival, az emberi erőforrásnak nincs igazán értéke. Az egészségügy lerobbant, az oktatással, szociális szférával súlyos gondok vannak, kettéválik a társadalom, mély a szegénység, és nemzedékről nemzedékre öröklődik. Meleg Sándor szerint 2022-es szociális törvény módosítása jó példa arra, hogy a NER hogyan tekint a polgáraira. Eszerint mindenki saját magáért felelős.

Minden erejükkel igyekeznek segíteni a kormányváltást. Tavaly nyár óta világos, hogy egyedül a Tisza Pártnak van reális esélye leváltani a Fideszt. Úgy döntöttünk, hiba lenne konkurálni velük a kampányban, és ezért nem indulunk a 2026-os parlamenti választáson - jelentette ki a Népszava X26 választási podcastjében Rózsa András, a Momentum elnöke. Bedő Dávid, a párt frakcióvezetője felsorolta azokat az országjáró akciókat, plakátkampányokat, amelyekkel a kormánypropaganda hazugságaira kívánják felhívni a figyelmet.

Mindez átmeneti visszatérést jelent a Momentum kezdeti működéséhez. – Az akkori aktivista, mozgalmi tevékenység amúgy hatásosabb volt a későbbi parlamenti munkánál, mert ott nincs tér a Fidesz uralma mellett - jegyezte meg Rózsa András. Bedő Dávid szerint a közélet normalizálásának a kormányváltás után három alapfeltétele van: az elszámoltatás, a médiaegyensúly és egy új, arányos választási törvény. A Momentum bízik benne, hogy a változás rendszerszintű lesz, és idővel parlamenti pártként is folytathatja a liberális értékek képviseletét.

Komjáthi Imre, a Magyar Szocialista Párt elnöke úgy látja, amíg a pályán vannak, nem szűnik meg az esély a parlamentbe jutásra, hiszen egy kisebb csapat is okozhat meglepetést. A Népszava X26 választási podcastjében. Komjáthi Imre hangsúlyozta továbbá, az MSZP a kormányváltást akarja elősegíteni, tisztában van a reális erőviszonyokkal, nem célja a Tisza Párt sikerének akadályozása. Ahol elindítják egyéni jelöltjeiket, készek lennének arra buzdítani támogatóikat, hogy a Tisza listájára szavazzanak. Az MSZP elnöke beszélt az párt belső üzemzavarairól, a brand megkopásáról is. Fölmerült egy teljes újjáalakulás lehetősége is.A legfontosabb azonban a munkavállalókat képviselő politikai irányvonal izmosítása. Ebben fontos szerepet játszhatnak az ifjúsági szervezetben feltűnt, tehetséges fiatal politikusjelöltek, illetve a szakszervezetekkel való kapcsolat további erősítése. És szükséges egy határozott kapitalizmuskritika megfogalmazása, hirdetése is.

A nemzetállamiság és a szuverenitás programját egyedül a Mi Hazánk Mozgalom képviseli hitelesen - hangsúlyozta a Népszava X26 választási podcastjában a párt elnöke. Toroczkai László elmondta, a Mi Hazánk január közepén hirdet választási programot, de nagy újdonságra senki ne számítson: alapjaiban követik Virradat programjuk célkitűzéseit.

A párt kiemelt figyelmet fordítana a közbiztonságra. A visszaeső bűnözőket az elnök elképzelései szerint el kell távolítani a társadalomból. A hosszú börtönbüntetések mellett nem zárta ki büntetőtáborok kialakítását sem.

A Kutyapártnak alakul egy programja, de abszolút cselekvéspárti, célja annak bemutatása, milyen elvek mentén, hogyan működne a szervezet a parlamentben - nyilatkozta a Népszava X26 választási podcastjában Nagy Dávid. Az MKKP pártigazgatója nem látja értelmét a felelőtlen ígéreteknek, amelyek egy része akaratlanul is hazugság.

Nagy Dávid úgy helyezte el pártját a politikai palettán, hogy az egy gazdaságilag balos, értékrendjében liberális, kultúrájában meg egy inkább centrista, mindenevő társaság. Mentalitásukban a civil szervezetekhez állnak közel. A különbség az, hogy céljaik eléréséért, konkrét feladatok megoldásáért, ha falakat látnak, készek megküzdeni a közhatalomért is.A pártigazgató szerint mindenkivel kapcsolatban kell lenni színészekkel, civil szervezetekkel, régi pártok képviselőivel, de az elit érdekeit nem képviselik. – Azért sincsenek pénzembereink meg rendes pénzünk, mert nem képviseljük az érdekeiket, nem lobbizunk gazdasági társaságok mellett – tette hozzá.

Ennek kapcsán Nagy Dávid arra hívta fel a figyelmet, hogy amíg Mészáros Lőrinc és Tiborcz István is önkormányzati megrendelésekkel indult, meghívásos közbeszerzéseken alapozta meg a vagyonát, addig az MKKP társelnöke, Kovács Gergely vezette XII. kerületi önkormányzat csak nyílt eljárásokat hirdet. Olyan beszerzésekre, amelyekre két évvel ezelőtt három ajánlat érkezett, két hónapja 29 jött – árulta el.

Nagy Dávid nem tart attól, hogy a párt indulása nehezíti az ellenzéki győzelmet. Szavazóikat nem fanatizálják, nyugodtan eldönthetik, érdemesebb-e behúzni az x-et egy nagyobb ellenzéki erő mellé.

Érkeznek a bejelentések a Demokratikus Koalíció­hoz a Szőlő utcai üggyel kapcsolatos nyomravezetési díj meghirdetése óta; jelenleg a kapcsolatfelvétel, a közlések kontrollja zajlik. A közeljövőben nyilvánosságra tudnak majd hozni újabb információkat – mondta el Dobrev Klára, a DK elnöke a Népszava X26 választási podcastjének nyitó adásában. Mint fogalmazott: „teljesen világosan látszik, hogy a magyar állam összeomlott” az egészségügytől az oktatáson át a vízgazdálkodásig. „Miért működne jobban a gyermekvédelem, amelyben így gazemberek kezébe kerülhetnek a gyerekek".

Dobrev Klára beszélt a DK nemrég meghirdetett 150 pontos programjáról is. Szerinte a számtalan szociális igazságtalanság megszüntetése erős államot követel, amely a bevételek észszerű átcsoportosításával, új adópolitikával, a juttatások igazságosabb rendszerével, a közszolgáltatások javításával el tudja indítani az országot egy korszerű jóléti állam irányába. Hangsúlyozta: az ország fejlődése számára nélkülözhetetlen változásokat csak a demokratikus erők koalíciós kormányzása révén lehet megvalósítani.

Szinte pillanatok alatt lebukott Lázár János és Pócs János a hazudozásaival, azonban az állampártot és a szavazóit már legkevésbé sem érdekli a valóság. A híveket az sem tántorítja el, hogy a kormányközeli közvélemény-kutatók rendre jelentősen eltérő eredményeket közölnek, mint a piaci szereplők. A nagy kérdés, hogy a győzelmi tudathoz szoktatott kormánypárti szavazók, hogyan fogják elfogadni az áprilisi választás eredményét, ha veszít a Fidesz – erről is beszélgetett Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettes, illetve Frank Zsófia belpolitikai újságíró Batka Zoltán műsorvezetővel a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjében. Ami látszik: az állampárt már elkezdte felépíteni az összeesküvés-elméletet, hogy külső erők nyúlnak bele a magyar választásokba.

Soha ilyen drágán nem lehetett eladni a használt lakásokat, mint az elmúlt fél évben, amikor az Otthon Start olcsó hitele és 1,5 milliós árplafonja nem korlátozta, hanem gerjesztette az áremelkedést, ezért a használt ingatlanok ára rászaladt az újépítésűekére Budapesten. Egyes külső kerületekben mára 10–20 százalékra csökkent a különbség a két kategória átlagos négyzetméter áraiban. Ez ritka piaci helyzet, az elemzők szerint hosszabb távon inkább a használt lakások drágulása lassulhat. Egy dolog viszont biztos: soha ilyen könnyű nem volt egy használt lakásból újépítésűbe váltani. A Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastje, az Erkély friss epizódjában Sándor Tünde gazdasági újságíró beszélgetett Görög Áronnal, a Cordia kereskedelmi igazgatójával és Futó Péterrel, a Zenga.hu elemzési vezetőjével.

Már a 2010-es kormányra lépésekor megvolt a Fidesz mesterterve arra, hogy miként teszi rendszerszintűvé a korrupciót, s ejti fogságba nem csak az államot, de a gazdaságot, a piacot, a kultúrát és a tudományt is. Eleinte sem itthon, sem az Európai Unióban nem hittek a szemüknek, ilyen szinten szervezett és ekkora mértékű lopásra ugyanis még nem volt példa Magyarországon – mondta Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal egykori elnöke, a V21 tagja. Felfoghatatlanul sok közpénz veszítette el közpénz jellegét az elmúlt 15 évben. Jó hír viszont, hogy elég pontosan lehet tudni, kinél vannak az ezermilliárdok. Ahogyan Martin József Péter, a Transparency International magyarországi igazgatója mondta, attól, hogy valami le van papírozva - ahogyan azt a kormány és a NER csinálja – még nem feltétlenül jogszerű. Szerinte elég sok pénzt, elég gyorsan vissza lehet majd szerezni egy esetleges kormányváltás után. A többi között erről beszélgetett a Népszava Exit podcastjában Nagy Zoltán és Martin József Péter Szabó Brigittával, a lap gazdasági rovatvezetőjével.

Tényleg választási csodafegyvernek bizonyult a Lázárinfó – csak éppen a Tiszának, miután Lázár János magyar romák százezreit sértette vérig, akik közül sokan eddig jó eséllyel stabil Fidesz-szavazók voltak. A Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Frank Zsófia belpolitikai és Papp Zsolt gazdasági újságíró arról beszélgetett Batka Zoltán műsorvezetővel: Lázár kijelentése a Fidesz urambátyám-dzsentri kasztrendszerének a pontos összefoglalása, a miniszter ugyanis nyers szavakba öntve arról beszélt, hogy a NER feudális Magyarországán a romák feladata a nemzeti munkamegosztásban a magyarok vécéinek takarítása.

Orbán Viktor pedig azzal próbálta szépíteni a miniszter brutális kiszólását, hogy ő nótarádiót hallgat. Mindez akkor történt ráadásul, amikor a kormánypárt tovább gyengült a Tiszához képest, így két és fél hónappal a választás előtt kampányolás helyett ismét káreltakarításra kellett Orbánéknak berendezkedniük.

A Mintha félistenek világában élnénk című közérzeti antológia, amely a Népszava és az Esterházy Magyarország Alapítvány élet.történet. pályázatának díjnyertes írásait tartalmazza, az alábbi linken rendelhető meg:https://xximedia.hu/elettortenetkonyv

- A tűzifaosztással való szavazatvásárlás a kormányzásképtelenség beismerése, pláne, hogy nem is minden rászoruló kap belőle vagy nem időben – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének legújabb adásában, amelyben Muhari Judit belpolitikai újságíró, Angyal Gábor és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, illetve Batka Zoltán műsorvezető beszélgettek a lassan célegyeneshez közelítő választási kampányról. A Fidesznél érezhető a pánik, hiszen két és fél hónappal a választások előtt továbbra stabilan vezet a Tisza. Orbán Viktor önmagához képest is egyre primitívebb: pozitív üzenete nincs, szinte már kizárólag saját személyi kultuszára, háborús nyugdíjas-riogatásra és a hazai mélynyomorra építi a kampányát. Közben a nagy szövetségesén, Donald Trumpon egyre látványosabbak a demencia jelei. Egyre aktuálisabb kérdés, hogy Trump és Orbán után a populizmusnak leáldozik-e, vagy új, még hatékonyabb népbutítók terepe lesz a politika?

Kórházi adósságszínház: mit játszanak a háttérben a szereplők milyen működési anomáliákat okoz az, hogy költségvetés nem tömi be azt a lyukat, amiről már januárban tudja, hogy az évvégén úgyis ki kell fizetnie. A Szike legfrissebb adásában erről beszélgettünk Király Gyula egészségügyi szakmenedzserrel, a Hospitaly Kft. társtuljadonosával Ivády Vilmos egészségügyi közgazdásszal, és Vermes Tamás traumatológussal, egykori kórházigazgatóval.

Szaporodnak a hullafoltok az Orbán-rezsimen, a mindennapi élettől elidegenedett és kiöregedett politikai elitek minden tünetét felmutatja immáron a NER – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában. Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, valamint Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője arról is beszélgetett Batka Zoltán műsorvezetővel, hogy a Tisza visszaerősödésének oka nem egy adott botrány, hanem az, hogy óriási magyar tömegek számára vált nyilvánvalóvá: a Fidesz rezsim immáron teljesen öncélúvá lett, így a Szőlő utcai gyermekbántalmazásokat és Robert Fico szlovákiai magyarüldözését is politikai-kommunikációs célból próbálták szőnyeg alá söpörni, illetve eltussolni.

A Beneš dekrétum-rólszóló cikkünket már olvashatja online:https://nepszava.hu/3308376_benes-dekretumok-magyarorszag-szlovakia-orban-viktor-robert-fico

Kathy Zsolt: Ha mentőápolónak mész, bírnod kell a bunkózást

Kathy Zsolt nem csak mentőápoló, de stand up estje is van (a mentőzésről), színészkedik, és korábban zenekari menedzserként is dolgozott. Nem mellesleg tanári végzettsége is van, amit függőséggel küzdő gyerekekkel foglalkozó alapítványban kamatoztatott. Zsolttal a mentőápolókat ért inzultusokról, a társadalmi felelősségvállalás hiányáról, nehéz esetekről, és a megbecsülés hiányáról is beszélgettünk. Szó esett még arról, miért lenne jó, ha az emberek jobban ismernék saját testüket, illetve a kommentek mérhetetlenül kártékony hatásáról is, amivel jó, edukatív csatornákon kialakuló közösségeket is tönkre lehet tenni. A Túlpörgetv podcast a Népszava mentális egészséggel foglalkozó műsora, amit Herczeg Szonja újságíró és Villányi Gergő pszichológiai tanácsadó közösen vezet.

Csaknem 30 százalékos tavalyi áremelkedés után nagyon erősen feszegeti a megfizethetőség határát a budapesti és több vidéki nagyváros lakáspiaca. A számos nyitott gazdasági és politikai kérdéssel indult idei év elején a szakértők is óriási különbséggel ítélik meg a várható árváltozások mértékét. A prognózisok további 5-20 százalék közötti éves drágulásról, Budapesten és vidéken más jövőképről, más típusú keresletről és kínálatról szólnak. Mindeközben egyeduralkodóvá vált - már a lakáskölcsönök 80 százalékát teszi ki - a piaci kamatszint feléért kínált Otthon Start hitel. A Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastje, az Erkély friss epizódjában Sándor Tünde gazdasági újságíró Sándorfi Balázzsal, a Bankmonitor alapító tulajdonosával és Gadanecz Zoltánnal, a GDN Ingatlan tulajdonosával beszélgetett a lakásvásárlókat és eladókat egyaránt érintő trendekről.

Rágyúrt a Fidesz a hóesésre: a Tisza tűzifaosztására válaszul Orbán Viktor is nyomban hólapátot ragadva pózolt a háza előtt, majd a kormánypárt apraja-nagyja ránk ömlesztette kamugyanús hólapátolós képeit és photoshoppal felturbózott hókotrós posztjait. De mit ér a Fidesz hólapátos performansza, ha nincs különösebb mondanivaló mögötte, mint a Tiszánál? Pláne, ha a fideszes műlapátolások is a magyar állam működésképtelenségét igazolják – ezt a kérdést járta körül a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában Varga Dóra főszerkesztő-helyettes, Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője és Papp Zsolt gazdasági szakújságíró Batka Zoltán műsorvezetővel. A műsorban szóba került az is, hogy ha valahol izraeliekkel vagy franciákkal csinálnák azt, amit Fico a magyar kisebbséggel művel, akkor az anyaországokban óriástüntetések lennének és a nemzeti kormányok iszonyú diplomáciai nyomás alá helyeznének egy ilyen autokratát. De miért nem érdekli a kormánypárti szavazót, ha Szlovákiában magyarüldözéssel kísérletezik az ottani illiberális rezsim?

Az Orbán-rezsim a magyar történelem rendellenessége: a NER évszázados magyar politikai hagyományokat rúgott fel. Bukása után egy nyugatos, polgári Tisza-kormánnyal a magyar társadalom nagyon gyorsan visszatérhet nyugatos, Európa-barát hagyományaihoz – hangozott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének idei első adásában, amelyben Bálint Orsolya, a Visszhang melléklet szerkesztője, illetve Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek vették végig az előttünk álló év és a választások utáni időszak várható fejleményeit Batka Zoltán műsorvezetővel.

Ami biztos: a NER lebomlása már régen elkezdődött, a választások tétje, hogy felgyorsul-e a folyamat vagy hosszabb vajúdás után szabadulhat ki az ország újra a Fidesz által visszahozott orosz világból. Ami még biztosabb: bárki is győz 2026 áprilisában, kőkemény hatalmi háború jön a Tisza és a Fidesz maffiokratikus mélyállama között.

Valóban csodaszerek-e az elhízás ellen az úgynevezett új generációs fogyasztó gyógyszerek, és mi az, amire nem használhatók? Sokan azt hiszik, a fogyás csak akaraterő kérdése. De orvosilag igazolt: ha a test éhség–jóllakottság jelzései felborulnak, a fogyás rendkívül nehéz. Valóban megszüntethető-e a fogyással járó szenvedés a piacon lévő új gyógyszerekkel? Erről beszélgetett az adásban Dobák Zita dietetikussal és Szász Norbert belgyógyász- gasztroenterológussal Danó Anna újságíró.

Egyre hosszabbra nyúlik a Szőlő utca árnyéka: az ifjúságvédelem csődje az orbáni állam működésképtelenségének és embertelenségének szimbóluma lett. Az egyre csak gyűrűző botrány a rendszerrel mára tökéletesen besokallt fiatalságot mozgósítja, de az intézetis gyerekekkel szembeni brutalitás videói a falvak kormánypárti, idősebbjeihez is eljutnak – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában.

Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek, Bálint Orsolya a Visszhang melléklet szerkesztője és Batka Zoltán műsorvezető arról beszélgetett, hogy a Fidesz eddig nem tudta pénzszórással elnyomni a botrányt, a közvélemény pedig lassan készpénznek veszi, miféle figurák lehettek a Szőlő utcai intézetbe éjszaka bejárogató titokzatos öltönyösök. Közben a Fidesz újabb, ki nem kényszerített hibát hozott össze: miközben a Fidesz lapít és elkerülné, hogy a felvidéki magyar közösség érdekében fellépjen Ficóval szemben a Benes dekrétumok ügyében, idehaza Lázár János leszlovákozott egy felvidéki magyar Tisza-jelöltet.

Minden hetedik lakásfelújítót vagy építkezőt ért idén kontárkár, átlagosan 840 ezer forint értékben. A szándékos vagy hozzá nem értésből fakadó hibák mögött gyakran a felületes kivitelező választás és a hiányos szerződések állnak. Sok megrendelő örül, ha „végre talál valakit”, miközben nem ellenőrzi a referenciákat. A szerződés pedig elsősorban nem az esetleges pereskedés miatt fontos, hanem arra szolgál, hogy mindkét fél pontosan tudja, mi a dolga.

A jó szakember is hibázhat – a különbség az, hogy ő nem eltűnik, hanem visszamegy és kijavítja. Az építőipar egyik legégetőbb problémáját, a kontárkárokat járta körül a Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastje, az Erkély friss epizódjában Sándor Tünde gazdasági újságíró Rezsnyák Péter kivitelező építésszel, a SzakiEllenőrrel és Markovich Bélával, a Mapei Kft. ügyvezetőjével.

Lassan naponta derül ki, hogy Orbán Viktor és kormánya méreteseket hazudozik az ország arcába. Így a héten bukott ki, hogy Orbán a washingtoni tárgyalások után szimplán bekamuzott egy nem létező „pénzügyi védőpajzsot” az Egyesült Államokkal, majd ezután robbant a Szőlő utcai ügy: kiderült, a kormány egy fél tucat ponton nem mondott igazat a gyermekbántalmazási botrányról.

„A hazugságokkal a pillanatot akarja megnyerni a kormány, de közben egy pillanatig sem érdekli, hogy mi lesz utána – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában, ahol Muhari Judit és Frank Zsófia belpolitikai újságírók, illetve Varga Dóra főszerkesztő-helyettes arról is beszélgettek Batka Zoltán műsorvezetővel, hogy ha már a teljes rendszer a folyamatos politikai hazudozásra épül, akkor az állam előbb-utóbb menthetetlenül lebénul.

A gyermekvédelem csődje ennyiben már a teljes rendszer csődjét mutatja, a biztonsági kamerás felvételeken a nevelőintézetis gyerekekkel kegyetlenkedő nevelők egyben a NER erőpolitikájának termékei. Vajon a Tisza kormányra kerülve ki tud-e lépni az erőszakot újratermelő toxikus politikából?

Mivel fizetnek a mentők az általuk megmentett életekért? Hogyan tudják feldolgozni a súlyosabb eseteket? Egyáltalán: milyen esetek borítják ki őket és mi annak a jele? Erről beszélgetett a Népszava podcastjében Győrfi Pállal, az Országos Mentőszolgálat Kommunikációs Igazgatójával és Sipka Tündével az OMSZ szakpszichológusával Danó Anna, a lap egészségügyi szakújságírója. Szóba került az az eset is, amikor a hatvani vasútállomáson egy megbilincselt, hordágyon fekvő férfit a mentős hátulról, teljes erőből fejbe rúgott.

Magyarország jelenlegi helyzetében nincs sok értelme a bal-jobb ideológiai vitának, mert gátolja a közéleti cselekvést - jelentette ki a Népszava új Bal-jobb-bal pocastjában Tompos Márton, a Magyar Hang újságírója. Az adás másik vendége, Stumpf András, a Válasz Online újságíró-szerkesztője szintén a társadalmi problémák, érdekek megfogalmazását, és következetes képviseletét tartja most fontosnak.

Bár a konzervativizmusnak, amelynek mindkét újságíró híve, fontos értéke a rend és egy belső mobilitást megengedő hierarchia, tragikus lenne a jelenlegi politikai és társadalmi élet rendjéhez ragaszkodni, amely se nem keresztény, se nem konzervatív.

Bár baloldali politikai formációk sok kárt okoztak az országnak, helytelen, hogy a baloldaliság szitokszóvá vált - hangsúlyozta Stumpf András. A beszélgetés egyébként is azt jelezte, sok az átfedés az adás két vendégének konzervativizmusa és a baloldali, liberális értékek között.

Dr. Temesvári Orsolya 2018-ban, egy baleset következtében kerekesszékbe kényszerült. Ma már saját otthonában él, de éveket töltött el intézményben, mivel ahhoz is segítségre van szüksége, hogy megigyon egy pohár vizet. A baleset okozta trauma indította el az önismeret útján, amit azelőtt került, ma pedig már másokon segít coachként és tapasztalati szakemberként is.

Orsi őszintén beszélt mindennapi nehéz pillanatokról, felismerésekről, arról, miért nem szeret már a balesetéről részletesen beszélni, és arról is, hogyan kezeli azt, amikor kliensei "szégyenkezve" beszélnek neki saját problémáikról. A Túlpörgetve Herczeg Szonja újságíró és Villányi Gergő pszichológiai tanácsadó mentális egészséggel foglalkozó műsora.

Ha nem dugna annyi botot a küllők közé az Orbán-kormány, az unió gyorsabban regenerálódna. Egyebek mellett erről beszélget, a Népszava Exit című podcastjában, Feledy Botond Brüsszelben élő külpolitikai szakértővel és Jeszenszky Géza volt külügyminiszterrel Pungor András, a Népszava belpolitikai szerkesztője. Feledy Botond szerint a küllőakasztással azt kockáztatja az Orbán kormány, hogy Európa nélkülünk fog felépülni.

Jeszenszky Géza Orbánnal ellentétben nem hisz a Nyugat alkonyában, a Keletre fordulás szükségszerűségében. Szerinte az orosz modell megfelel Orbán céljának, hogy 2030-ig magának, családjának, vagy a NER köreinek megtartsa a hatalmat.

Az áprilisi választás tétje, hogy gyorsan tűnik el az életünkből a 2010-ben létrejött félautokrata rezsim vagy lassabb lesz-e a lebomlása – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcast eheti adásában, ahol Muhari Judit belpolitikai újságíró, Bálint Orsolya Visszhang-melléklet szerkesztő, Horváth Gábor főszerkesztő helyettes és Batka Zoltán beszélgettek arról, hogy Takács Péter trágárkodós üzenete nem rendszerhiba volt, hanem a NER szerves végterméke, azé a rendszeré, amely arra tett kísérletet, hogy a XXI. században újratermelje a feudalizmust. Az ilyen rendszerben törvényszerűen alakulnak ki a politikához bekötött Szőlő utcai bűnfészkek és válnak a legvédtelenebbek – gyerekek – áldozattá.

Az elmúlt három évben látványosan romlott a magyar gazdaság helyzete és a hazai életszínvonal, a középosztály harmada csúszik lefelé, egy része pedig kapaszkodik, hogy le ne csússzon. Az Európai Unióban utolsó helyen állunk a háztartások egy főre jutó fogyasztásában, amiben csupán egy jó van, hogy lejjebb már nem lehet kerülni. Erről a társadalmilag, gazdaságilag és politikailag is teljesen új helyzetről beszélgetett a Népszava új, Exit című podcastjében Szabó Brigitta, a lap gazdasági rovatvezetője Katona Tamás közgazdásszal, a V21 szervezet tagjával és Somogyi Zoltán szociológussal. Arról is szó esett, hogy az új ellenzéki erő, a Tisza Párt megjelenése felülírta az utóbbi időkben megszokott forgatókönyvet.

Már egyáltalán nem biztos, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ismeri a legjobban a néplelket és tudja legjobban, mi kell a magyar embereknek. Az ellenzéki kihívónak egy elszegényedő, fásult, és számos ponton függőségben élő társadalmat kell felráznia. Egyelőre jól áll ezzel.

Ahogy Magyar Péterrel szemben hatástalanok voltak a Fidesz hazugságkampányai, úgy a tiszás jelöltek és a Karácsony Gergely elleni hangulatkeltés is kontraproduktív lett. Azzal, hogy a Fidesz erőlködve próbál fogást találni a tiszás képviselő jelölt-jelölteken, csak az ismertségüket erősíti – hangzott el a Népszava Hol élünk? közéleti podcastjének eheti adásában. Frank Zsófia belpolitikai újságíró, Varga Dóra és Horváth Gábor főszerkesztő-helyettesek és Batka Zoltán műsorvezető arról is beszélgettek, hogy mi lehetett Orbán Viktor moszkvai látogatásának célja?

Az ugyanis biztosra vehető, hogy nem amiatt találkozott Putyinnal, amit előzetesen közreadtak, azaz, hogy az ukrajnai helyzetről vagy az energia-kérdésekről beszéljenek. A Népszava YouTube-csatornáján látható műsorban szóba került az is, mi állhat a kormány újsütetű drogellenes háborúja mögött?

Már majdnem ugyanott tartanak az Otthon Start hitellel Budapesten lakást vásárlók a majdnem 30 százalékos Európa-rekorder áremelkedés miatt, mint a tavaly ilyenkor még piaci kamatozású kölcsönből lépők. Mindeközben az alacsony és fix kamat miatt túl bátran eladósodó fiatalok könnyen beragadhatnak majd a minimális önerővel megvásárolt kislakásokba néhány év múlva. Kiderült viszont, hogy az olcsó hitellel sem lehet a lakásokat bármi áron, azaz túlárazva eladni, ezért torlódott fel a kínálat, amiben a korábbinál több panellakás látható. Lakásárakról, a kamattámogatott kölcsön előnyeiről és kockázatairól a Népszava ingatlanpiaci kitekintő podcastja, az Erkély friss epizódjában Sándor Tünde gazdasági újságíró beszélgetett Gadanecz Zoltánnal, a GDN Ingatlanhálózat alapítójával és Gergely Péterrel, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértőjével.

Történelmet csinálhatott volna a Fidesz, ha 15 évvel ezelőtt konszolidálja az országot, de ezt nem tette meg. Mára csak a jogállam romjai léteznek Magyarországon. A választások után a felelősségre vonás nem maradhat el, de a győztesnek méltányosnak kell lennie, a leendő kisebbség jogait biztosítani kell. Egyebek mellett erről beszélget Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter, a V21 tagja és Kukorelly Endre író, volt LMP-s képviselő Pungor András, a Népszava belpolitikai szerkesztője a lap új podcastjában, az Exitben.

Bárándy szerint a választóknak nem azzal kell foglalkozniuk, hogyan változzon meg az ország, hanem arra kell rájönniük, hogy jogfosztottak. Kukorelly pedig úgy látja, a választás után a legfontosabb feladat az oktatás rendbetétele.