Klasszis Podcast

Mit érhetnek el a fokozódó ukrán dróntámadások Oroszország ellen? Van-e esély tűzszünetre és mik lehetnek a feltételei? Fajulhat-e háborúvá az Oroszország-NATO szembenállás? És hoz-e valódi korszakváltást a Magyar-kormány Ukrajna politikája? Többek között erről is beszélt Tálas Péter biztonságpolitikai elemző, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport vezetője a Klasszis Podcastban. Aki kérdez: Wéber Balázs.

Samu Jánossal, a Concorde befektetési igazgatójával a hazai vagyonkezelési piacot, azon belül is a privátbanki szolgáltatások helyzetét, valamint a kilátásokat néztük meg közelebbről.Beszélgetésünk apropója az volt, hogy a lapcsoportunk által idén első alkalommal kiírt Az Év Klasszis Innovációja Díj 2026 – Privátbanki és Vagyonkezelői Kommunikáció kategóriában a Concorde lett az első.A cég vagyonkezelési vezetőjét, Samu Jánost először a hazai vagyonkezelési piac jelenlegi állásáról faggattuk, majd arra kértük, mondja el, hogy milyen privátbanki szolgáltatást nyújtanak.Napjaink egyik izgalmas kérdése a vagyonadó bevezetése – a Concorde illetékese érdeklődésünkre betekintést nyújtott abba, hogy ügyfeleiket mennyire foglalkoztatja e kérdés. De szóba került az az egyelőre csak pletykaszinten forgó feltevés, miszerint a Magyar-kormány belenyúlna az eddig rendkívül népszerű és sikeres tartós befektetési számla szabályaiba.Beszélgetésünk végén Samu János megosztotta velünk, hogy mennyire hatott jótékonyan a privátbanki kezelt vagyonra a Tisza Párt választási sikere, s arra is megkértük vendégünket, vázolja fel, hogy mik lehetnek év végéig a kilátások.

Extrém hőség, rekordalacsony Duna, leállított atomerőmű: a klímaváltozás ránk rúgta az ajtót. A következő napokban, hetekben Magyarország példátlan energiaellátási válsággal nézhet szembe. Hogyan vizsgázik majd a Tisza-kormány, és hogyan a társadalom? Mindeközben azért nem áll le a közélet: hamarosan felállítják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt. De vajon ki tudja-e majd elégíteni az elszámoltatást követelő tömegeket? Továbbá: örülhetünk-e a Tisza-kormány első GDP-adatának, és foltozgassuk-e az Orbán-kormány adórendszerét, vagy inkább cseréljük egy teljesen újra?Erről is vitatkozott szigorúan szubjektív műsorunk, az Ez Viszont Privát e heti adásában Herman Bernadett és Wéber Balázs vezető szerkesztő, valamint Vég Márton újságíró.

Beszélgetésünket a Magyar-kormány közel első két hónapjának értékelésével kezdtük, amely során Bojár Gábor kifejezte nemtetszését, hogy még mindig nem szűnt meg a rezsicsökkentés – aminek hátulütője most, a rekordokat döntögető kánikula miatt mutatkozik meg –, valamint az árrésstop. Majd áttértünk az adózási kérdésekre, azon belül is a vagyonadóra, amelynek a részletei ugyan még nem ismertek, ám a Graphisoft alapítója már a választások után közvetlenül kinyilatkoztatta, hogy Magyarország egyik leggazdagabb embereként támogatja e sarc kivetését.Miközben Bojár Gábor elmondta véleményét a kormány alaptörvény-módosítási javaslatáról, amely lehetővé teszi Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdítását és a parlamenti képviselői mandátumok 12 évben való maximalizálását, azt is megtudhattuk, hogyan támogatta anyagilag a Tisza Pártot.S természetesen nem hagyhattuk szó nélkül a kormány által „visszaszerzett” európai uniós forrásokat. Bojár Gábort alapvetően arról faggattuk, mi lehet a garanciája e támogatások hatékony elköltésének, nem félő-e, hogy ez a forrásbevonási lehetőség (amelyek egy része ugye ingyenes) elkényelmesíti a vállalkozásokat.

Leállították a közmédia adását, az elsötétült képernyőn elnézést kértek az elmúlt évek hazudozásai miatt a nézőktől. Lehet-e vajon kiegyensúlyozott közmédiát létrehozni, és egyáltalán van-e erre igény? Milyen hosszú volt az M1 Híradó feketelistája, kik nem nyilatkozhattak a műsorban?Eközben a Fidesz tüntetést szervezett az önkény ellen, ahová Orbán Viktor nem ment el. Magyar Péter NATO-csúcson járt, és jól alkudozott. Kármán András pénzügyminiszter és Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ frissen kinevezett vezérigazgatója pedig feltárta, hogy milyen állapotban van az államháztartás.A lakosság szerint is pocsék állapotban van a magyar gazdaság, és a többség szeretné, ha bevezetnék az eurót, a nemzeti valutával ugyanis elégedetlenek. Nem úgy, mint a csehek vagy a svédek, akik büszkék a fizetőeszközükre. Magyarországnak viszont sokat kell még tennie ahhoz, hogy teljesítse a maastrichti kritériumokat, az irány viszont jó – egyebek között erről beszélgetett Herman Bernadett, az Mfor és a Privátbankár vezető szerkesztője, Somody Evelin, a Trend FM vezető szerkesztője és Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója az Ez Viszont Privát! 108. adásában.

A felvétel június 10-én készült. Bivalyerős a forint, száguld a magyar állampapírpiac - ráadásul szemben a világpiaci trendekkel. A foci-vb is javában folyik, ami hatással lehet a tőzsdékre is. Németh Gáborral, a VIG Alapkezelő szenior portfóliómenedzserével beszélgettünk, aki a Privátbankár.hu Klasszis gáláján elnyerte „Az Év Feltörekvő Portfóliómenedzsere” díjat.

A megalapozott befektetési döntés meghozatalához részletes tájékozódásra van szükség. Az Alap befektetési politikájáról, forgalmazási költségeiről és a befektetés lehetséges kockázatairól részletesen tájékozódjon az Alap forgalmazási helyein és az Alapkezelő weboldalán (www.vigam.hu) található Kiemelt Információkból, hivatalos tájékoztatóból és kezelési szabályzatból. A befektetési alap forgalmazásával (vétel, tartás, eladás) kapcsolatos költségek az alap kezelési szabályzatában és a forgalmazási helyeken megismerhetők. A múltbeli teljesítmény alapján nem jelezhetőek előre a jövőbeli hozamok. Jelen tájékoztatóban szereplő adatok kizárólag információs célokat szolgálnak és nem minősülnek befektetési ajánlásnak, ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A VIG Befektetési Alapkezelő Magyarország Zrt. nem vállal felelősséget a jelen tájékoztatás alapján hozott befektetési döntésért és annak következményeiért.

Az országot hosszú napokig beterítő brutális hőkupola nemcsak az embereket állította súlyos kihívások elé, hanem az energiaellátást és a gazdaságot is. Vajon el tudjuk-e fogadni, hogy nem lehet mindig csutkára tekerni a klímát, mert az méregdrágává és instabillá teszi a rendszert? Mindeközben már a GDP 9 százalékára nőtt a kormányzati szektor hiánya. Az Orbán-kormány súlyos örökséget hagyott a Tiszára, de vajon lehet-e ezt kezelni megszorítások nélkül? Miből lesz növekedés, és hozzá mer-e nyúlni Magyar Péter az örökölt jóléti juttatásokhoz? Eközben a kormány sorra cseréli le a nagy állami cégek vezetőit – de kik jönnek majd a helyükre?

A közel-keleti konfliktus és a magas olajár újra előtérbe hozta, hogy mennyire sérülékeny az energiaintenzív magyar gazdaság. A befektetők azonban már az eurókonvergenciára, a forint új korszakára árazzák a magyar állampapírokat. A hosszú távon gondolkodó kisbefektetőnek a magyar kötvényekre, a régiós részvénypiacra és némi devizakitettségre épülő portfólió adhat megoldást – erről is beszélt Bánhalmi Gábor, a K&H Alapkezelő vezető stratégája a Klasszis Podcastban.

Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) június 23-i, 25 bázispontos kamatcsökkentése után gyengült a forint, az április 12-i országgyűlési választások óta sokéves csúcsokat döntött a hazai fizetőeszköz árfolyama. A 10 éves magyar államkötvények hozama eközben lehagyta a lengyelét, és – elsősorban az euró bevezetésének ígérete miatt – folyamatosan szűkül a magyar eszközök kockázati felára. A felértékelődést és a Tisza Párt győzelmét már a választásokat megelőzően árazta a piac, amit az Equilor Alapkezelőnél is előre láttak.

Miért süllyedt súlyos válságba Kuba? Meddig tart ki a Castro-rendszer? Lehet-e amerikai katonai intervenció? Miért az amerikai maffia uralta a szigetországot a múlt század közepén? És mi köze volt ehhez Frank Sinatrának? Kuba és a térség múltjáról, jelenéről és jövőjéről is beszélt Lénárt András egyetemi docens, Latin-Amerika szakértő a Klasszis Podcastban. Aki kérdez: Wéber Balázs.

Beszélgetésünket azzal az esettel kezdtük, amelyre a választások után derült fény: 2023 novemberében Jelasity Radovánt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) akkori alelnöke, Kandrács Csaba kvázi megzsarolta: ha nem távozik Simor András, az MNB 2007-2013 közötti elnöke az Erste bécsi anyabankja felügyelőbizottságából, akkor az MNB „rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül” fog eljárni a magyar leánybankkal szemben. Az ügyben feljelentés történt, az Erste vezérét arról kérdeztük, hol tart a nyomozás.Aztán szó esett Kármán Andrásról, aki 2025 nyaráig az Ersténél dolgozott, akkor elszegődött a Tisza Párt gazdasági szakértőjének, mely tény miatt Orbán Viktor az idén februári évértékelőjén kipellengérezte a most már pénzügyminiszter egykori munkaadóját. De Nagy Mártonnak még nemzetgazdasági miniszterként tett kijelentését is körbejártuk, miszerint elég csak öt nagybank Magyarországon, amelyekből négyet nevesített is – az Erste nem volt köztük.Ezt követően azonban – annak szellemében, hogy Jelasity Radován a választások után azt mondta, „itt az idő, hogy újra szakmázzunk, ne politizáljunk” – már gazdasági kérdésekről kértük ki az Erste első emberének véleményét. A kamatstopról, a babaváró hitelekről, a devizahitelekről, az inflációról, az erős forintról, az euró magyarországi bevezetéséről. Annak kapcsán pedig, hogy azt latolgattuk, meddig maradhatnak a bankokat terhelő adók, az Erste vezére tett egy olyan ígéretet, amely vélhetően minden ügyfélnek kedves lehet.

Nagyon nagyok az önkormányzati világ elvárásai a Tisza-kormánnyal szemben, azonbantürelmesnek kell lenni és kerülni kell az „ultimátum típusú” megszólalásokat – mondta elKarácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a Klasszis Podcast epizódjában. Ha akabinet kinevezi az új, önkormányzatokért felelős államtitkárt, akkor indulhatnak el az érdemiegyeztetések. Hosszabb távon szükség van egy Budapest-törvényre, aminek a normaszövegeaz év vége felé készülhet el.

Magyar Péter a héten meghirdette a Tisztítótűz műveletet, hogy megszabadítsa az országot a „magyar Cosa Nostrától”. De miről van szó: jogos elszámoltatásról vagy a demokratikus kereteken túlmenő bosszúról? A miniszterelnök egy hete túlesett a tűzkeresztségen is a brüsszeli EU-csúcson, amelyen mi is részt vettünk, sőt, egyazon kereskedelmi járaton utaztunk a miniszterelnökkel. Milyennek láttuk őt testközelből? Volt-e luxizás?

Beszélgetésünket a májusi infláció értékelésével kezdtük, arról faggatva vendégünket, vajon őt is meglepte-e az 1,8 százalékos éves index, ahogy az elemzőket, akik ennél legalább 50 bázisponttal magasabb értékre számítottak. Aztán az előző kormány hatósági intézkedései (árrésstop, védett üzemanyagárak) kivezetési esélye, mérlegelése után arra terelődött a szó, hogy mintha Magyarország már megint szembemenne a világgal: míg a feszült geopolitikai helyzet – mindenekelőtt a február végén kitört iráni-izraeli (amerikai) háború – kiváltotta inflációs nyomás miatt a jegybankok már szigorítottak, az Európai Központi Bank például pont adásunk előtt emelt kamatot, addig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára minden adott ahhoz, hogy a Monetáris Tanács következő, június 23-ai ülésén kamatot csökkentsen.Amelyhez az öt éve nem látott erősségű forint megfelelő alapot teremt. Ez apropót adott ahhoz, hogy megkérdezzük Virág Barnabást, most akkor van árfolyamcélja az MNB-nek vagy nincs. Meg arról is kikértük a véleményét, hogy a beszélgetésünk idején az euróval szemben 355-ös forint már nem túl erős-e – jelesül az exprotra termelő vállalatok számára.Miután a volt MNB-alelnök, Varga Mihály jegybankelnök jelenlegi tanácsadója ismertette markáns véleményét az új kormány hivatalba lépése után kijelölt 2030-as euróbevezetési céldátumról, az ahhoz vezető út nem is annyira rejtett csapdáiról, azért arra is jutott idő, hogy Virág Barnabás kifejtse, a visszaszerzett uniós források további forintfelértékelődést okozhatnak-e, valamint, milyen hatása lehet annak, hogy az MNB saját tőkéje súlyosan negatív.

Sajnálatos módon a háborúk korszakát éljük. Valamelyiket fegyverrel vívnak meg, mint az orosz-ukránt, vagy az iráni-izraelit (amerikait), s van, amelyiket gazdasági eszközökkel. Hiszen a geopolitikai konfliktus miatt ugyan az Egyesült Államok által kirobbantott vámháború háttérbe szorult, de ez csak a látszat, a mélyben tovább dolgoznak az ellenséges erők.Ilyen körülmények között hosszú idő után végre nem arról kell értekeznünk, hogy a globális problémák Magyarországot súlyosabban érintik. Legalábbis ha a forint árfolyamát nézzük, ami öt éve nem volt ilyen magas az euróval szemben. A megfejtés: a választási eredmény és – most már – az ennek következtében az Európai Unióval normalizálódó viszony, az előző kormánnyal szembeni jogállamisági aggályok miatt befagyasztott forrásokhoz való hozzáférés kézzelfogható esélye.De vajon mit hozhat a jövő és mi lehet a hazai befektetők válasza a mostani helyzetre? Ezekről is faggattuk Lugosi Barnabást, az MBH Alapkezelő portfóliómenedzserét.

A magyar és a lengyel gazdaság teljesítménye közötti különbségekről, az uniós források hatásairól és a jövőbeli növekedési lehetőségekről beszélt a Klasszis Média podcastjában Péntek Gábor, az Accorde Alapkezelő portfóliómenedzsere, aki az Accorde Prizma Abszolút Hozamú Alapjával a Privátbankár.hu Klasszis 2026 – Legjobb Abszolút Hozamú és Származtatott Alap, alacsony kockázat kategóriában első helyezést ért el. A szakértő a beszélgetésben rávilágított arra, hogy a két ország eltérő gazdasági modelleket követ, ami magyarázatot ad a növekedési ütemek látványos eltérésére. Bár a magyar kormány korábban a szomszédban zajló ukrajnai háborúval indokolta a hazai gazdaság gyengélkedését, Lengyelország példája mutatja, hogy ez önmagában nem magyarázat, hiszen ez az állam is határos a konfliktuszónával.Péntek Gábor szerint a fő különbség a gazdasági berendezkedésben rejlik. Magyarország a 2010-es évek elejétől egy extenzív, exportorientált modellt erőltetett. Ez a struktúra főként az olcsó munkaerőre és a magas munkanélküliségre építve tudott jól működni. Lengyelország viszont sokkal nagyobb hangsúlyt fektetett a termelékenység javítására és a magasabb hozzáadott értékű ágazatokra.A lengyel gazdaság sikere a politikai változásokhoz és az EU-s pénzekhez is kapcsolódik. Lengyelországban a 2023-as választások után az új, koalíciós kormánynak bő fél év alatt sikerült megszereznie a korábban zárolt uniós forrásokat. Bár ezek a pénzek még csak most kezdenek beépülni a reálgazdaságba – így azonnali, drasztikus növekedésbeli ugrást nem okoztak –, a költségvetés helyzetét és a piaci megítélést azonnal javították.A magyar piac is gyorsan reagált a hazai politikai változásokra és a gazdasági várakozásokra. Míg korábban a magyar állampapírhozamok a magasabb kockázatot jelentő román szinten mozogtak, addig mára sikerült megközelíteni a lengyel hozamokat. Ez a gyors javulás és a forint erősödése a befektetői bizalom visszatérését jelzi.Az interjú felvétele óta kiderült, hogy az uniós forrásokért is sikeresen lobbizott Magyar Péter kormánya.

A különleges befektetési alapok közül az első egy ingatlanalap. Ám szemben a hagyományos alapokkal, amelyek már kész irodaházak vagy logisztikai központok bérbeadásából szereznek hozamot, az Apelso alapja az ingatlanprojektek legelső fázisában lép be. A diverzifikált portfólió nemcsak hazai szállodákat és régiós plázákat tartalmaz, hanem európai logisztikai fejlesztéseket, valamint zöldenergia-projekteket (napelem- és szélparkokat, akkumulátoros tárolókat) is. A korai belépés lényegesen magasabb hozampotenciált biztosít a befektetőknek.A másik innovatív alap, a Private Markets a tőzsdén kívüli vállalatokat célozza meg magántőke (Private Equity) és magánhitelezés (Private Credit) formájában. Az alapkezelő kizárólagos hazai stratégiai partnere ebben a szegmensben a világ legnagyobb alapkezelője, a BlackRock. Gyurkó Dániel kiemelte, hogy a magánhitelezés virágkorát éli, hiszen még az olyan tech óriások is, mint a Meta vagy az OpenAI, gyakran nagy befektetési alapoktól vonnak be forrást a fejlesztéseikhez a hagyományos bankok helyett.A harmadik alap pedig a hedge fundok világát nyitja meg a magyar kisbefektetők számára. A hátteret az EverestQuant fizikusai és matematikusai biztosítják, akik fejlett matematikai és kvantitatív modellekkel dolgoznak.

Már a kezdő sípszót megelőzően is rengeteg kritikát kapott a június 12-én, csütörtökön elindult 23. labdarúgó-világbajnokság. A gigantikussá duzzadt esemény a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) szerint anyagi értelemben minden idők legsikeresebb tornája lehet, a sportszakmai szempontok és a szurkolók elvárásai viszont háttérbe szorulhatnak. Tényleg csak a pénz számít? – tettük fel a kérdést az Ez Viszont Privát legújabb epizódjában, amelyben ezúttal Gáspár András, a Klasszis Média lapigazgatója, Péller András, a Forbes újságírója és Imre Lőrinc, az Mfor-Privátbankár újságírója beszélgettek

Magyar Péter június elsején bejelentette, hogy akár az alaptörvény módosításával, de el fogja mozdítani hivatalából Sulyok Tamást. De mennyire védhető az államfő elleni támadássorozat, és mit szól majd ehhez a Nyugat, amely eddig a tenyerén hordozza az új magyar kormányfőt? Továbbá: mit keresett Magyar Péter egy berlini rendőrmotor nyergében? Felpörög-e végre a GDP, lesznek-e megszorítások, és kell-e nekünk valójában védett benzinár? És miközben itthon Szoboszlai Dominik hétmilliós táskát villantott, a tengerentúlon kezdődik a foci-vb – ezúttal is a magyar válogatott nélkül.Erről is vitatkozott a Klasszis Média hangsúlyozottan szubjektív műsora, az Ez Viszont Privát e heti adásában Herman Bernadett vezető szerkesztő, Wéber Balázs vezető szerkesztő és Király Béla újságíró.

Hajdu Egonnal, az Eurizon Asset Management Hungary befektetési igazgatójával annak kapcsán beszélgettünk a globális és a hazai gazdasági aktualitásokról, hogy az Eurizon Arany Alapok Részalapja kapta a Legjobb Árupiaci Alap díját a Privátbankár.hu Klasszis 2026 díjkiosztón.

Lufi vagy nem lufi az AI? Mennyire reálisak a nagy techcégek értékelései, és hova futhat ki ez az egész történet?Hatalmasat fordult a világ a magyar gazdaság megítélésében, de meddig tarthat ki az optimista hangulat, és mire kell figyelni?Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk a Klasszis Podcastban Munkácsi Dáviddal, a Generali Investment CEE magyarországi fióktelepének kiemelt portfóliómenedzserével.

Az adást május 20.-án rögzítettük!

Miért fontos Magyar Péter lengyelországi útja, milyen áron szerezhetjük meg végre az uniós pénzeket, milyen politikát visz majd a Tisza-kormány az EU-ban, és miért nőtt meg a tűzszünet esélye az ukrajnai háborúban? Erről és egyéb aktuális külpolitikai kérdések hátteréről is beszélt a Klasszis Podcastban Szent-Iványi István. A külpolitikai szakértőt Wéber Balázs külpolitikai újságíró, a Privátbankár és az Mfor vezető szerkesztője kérdezte.

Lokietek Eszter, az OTP Alapkezelő szenior portfóliómenedzsere lett az idén az Év Portfolió Menedzsere. A siker titkáról beszélt a Klasszis Média podcastjában. 

Alig néhány nappal a megalakulása után a Tisza-kormány máris kormányhatározatot fogadott el a vagyonadóztatás feltételeinek meghatározásáról és a bizalmi vagyonkezelés adómentességének megszüntetéséről. Kármán András pénzügyminiszternek június 5-ig kell kidolgoznia a részletes szabályokat.Ennek apropóján jártuk körül az Apelso Wealth Management cégtársával a két területet. Vendégünk ismertette, hogy hol volt vagyonadó a világban és hol van most, a be- és a kivezetéseknek mik voltak az indokai, mekkora kulcsai vannak az érvényben lévő vagyonadóknak, mennyi bevétele lehet ebből a költségvetésnek. Illés István arról is elmondta véleményét, hogy mennyire lehet hatékony a magyarországi vagyonadó, nem kell-e attól tartani, hogy kontraproduktív lesz, vagyis, hogy emiatt majd a tehetősek külföldre viszik a vagyonukat, vagy azok egy jó részét.A beszélgetés második felében pedig megtudtuk, hogy bár a bizalmi vagyonkezelés már több száz éve működik tőlünk nyugatabbra, a nálunk tizenkét éve meglévő lehetőséget döntő többségén nem az eredeti céljának megfelelően használták, csakúgy, mint a bizalmi vagyonkezeléshez nagyon hasonló vagyonkezelő alapítványokat – így célszerű lehet azok szabályainak megváltoztatása. Csak itt is arra kell vigyázni, nehogy ezzel egy alapvetően jó vagyontervezési, családivagyon-átörökítési megoldás tűnjön el a rendszerből.

Vincze Ádámmal, az Erste Alapkezelő Zrt. portfólió-menedzserével annak kapcsán beszélgettünk a globális és a hazai gazdasági aktualitásokról, hogy az Erste Alapkezelő a Privátbankár.hu - Alapkezelő Klasszis 2026 szavazásán négy kategóriában is az első díjban részesült. 

Meddig tarthat a magyar eszközök csodás árfolyamalakulása, ami a választások körül kezdődött? Meddig maradhat ilyen erős a forint és ilyen magas a forintkamat? Kiknek fájhat, hat túl izmos a devizánk? Drágulnak-e még tovább a magyar ingatlanok? Még a drága energia is jobb annál, mintha egyáltalán nincs energia. A Klasszis Podcastban ezúttal a HOLD Alapkezelő portfólió-menedzsereit kérdeztük.

A zárolt uniós pénzek feloldásának feltételei nagyrészt könnyen teljesíthetőek, ugyanakkor az idő nagyon szorít, két kényes politikai kérdésben pedig kompromisszumot kellene kötnie a Tisza-kormánynak – erről Szent-Iványi István beszélt a Klasszis Podcastban. A külpolitikai szakértő szerint ez a két kérdés az úgynevezett gyermekvédelmi törvény és a menekültügyi szabályozás, de mindkettőre létezik vállalható megoldás. Mint fogalmazott, az új magyar kormánynak még „kegyelmi időszaka” van Brüsszelben, ez azonban nem korlátlan. 

Hihetetlen gyorsasággal zajlanak az események az április 12-i országgyűlési választások óta. Nagyon rövid idő, 30 nap alatt megalakult az új Tisza-kormány, a héten a miniszterek meghallgatása és az első kormányülés is lezajlott. A társadalomban eközben óriási igény látszik az elszámoltatásra. De mennyire lehet sikeres a korruptnak tartott politikusok, oligarchák bíróság elé állítása, a kétes utakon szerzett vagyonok visszaszerzése? Ezekről a kérdésekről is vitázott az Ez Viszont Privát mostani adásában Herman Bernadett főmunkatárs, valamint Imre Lőrinc és Litván Dániel újságíró.

Vissza fognak térni az olajárak a hordónkénti 50-70 dolláros szint környékére, a kérdés, hogy mikor. A piac szerint 2027-ben már eljöhet ez a pillanat – mondta a Klasszis Podcast legújabb epizódjában Vince Péter, az MBH Befektetési Bank Advisory Desk vezetője. Hiába az iráni háború és a geopolitikai kockázatok, újabb csúcsokra törnek a tőzsdék, ráadásul a magyar eszközök különösen vonzóvá váltak a Tisza kétharmados győzelme óta. Különösen a külföldi befektetők szemében.

A héten már leendő miniszterelnökként tárgyalt Magyar Péter Brüsszelben az uniós vezetőkkel. A Tisza Párt elnöke optimista: szerinte május végéig megszülethet a megállapodás a befagyasztott uniós pénzek felszabadításáról. Az egyik nagy kérdés, hogy ehhez pontosan milyen feltételeket kell teljesítenie. Mindeközben eldőlt, hogy Orbán Viktor 36 év után távozik a magyar Országgyűlésből – korszakváltó időket élünk.

Bár a Tisza Párt kétharmados választási győzelme után gyorsan új történelmi csúcsra emelkedett a Budapesti Értéktőzsde, ez még mindig nem jelzi az összes pozitív várakozást a kormányváltással kapcsolatban – erről beszélt a Klasszis Podcast legújabb epizódjában Zakár Tivadar, az Univerz Invest befektetési igazgatója. Kulcskérdés, hogy május végén Magyarország elkerülje a bóvlit, és utána még további felértékelődés jöhet. Vannak azonban olyan cégek, amelyek a korábbi állami hátszél miatt most nehéz helyzetbe kerülhetnek.

Beszélgetésünket természetesen az április 12-ei választások értékelésével kezdtük. Azzal, hogy a Tisza Párt elsöprő, kétharmados győzelme után mi lesz a tizenhat éven át kormányzó Fidesszel, valamint Orbán Viktorral. Aztán áteveztünk a 2022–2026-os kormányzati ciklusban végig stagnált magyar gazdaságra. Arra fókuszálva, hogyan lehet azt növekedési pályára állítani, miből, milyen forrásokból lehet ezt megvalósítani, honnan hová kell átcsoportosítania pénzeket a májusban felálló Magyar-kormánynak. Az erről való elmélkedés közben Pogátsa Zoltán azt is elmagyarázta, miért járnak sokan tévúton a magyar államadósság megítélésében.Vendégünkkel végigvettük a Tisza Párt által eddig tett ígéreteket is, elemeztük azok várható hatását. Így a 2030–31-re kilátásba helyezett euróbevezetést, az adórendszer átalakítását – amelynek egy konkrét elemét, a minimálbér szja-jának 9 százalékra való leszállítását a gazdasági és energiaügyi miniszterjelölt, Kapitány István már be is jelentette –, azon belül a vagyonadó kivetését. S kitértünk arra az ugyancsak sokat foglalkoztató kérdésre, hogy mit lehetne és kéne tenni egy igazságosabb nyugdíjrendszer érdekében.

A választás előtt kirobbant titkosszolgálati és egyéb botrányokat követően a héten újabb, az Orbán-rendszer számára felettébb kellemetlen ügy pattant ki: Simor András volt MNB-alelnök zsarolással, maffiamódszerekkel és hivatali visszaéléssel vádolta meg a jegybank egyik volt alelnökét. Kandrács Csaba tagad, Varga Mihály jelenlegi elnök ugyanakkor vizsgálatot rendelt el. Mit mond el ez az ügy a rendszer természetéről? Mekkora az igény itthon az elszámoltatásra, és hogyan kellene azt megtenni?

Klasszis Podcast Kis-Benedek Józseffel

A hazai közvélemény-kutató cégek többsége a Tisza Párt győzelmére számít az április 12-iországgyűlési választásokon. Gőzerővel zajlik a mozgósítás mindkét oldalon, a Fideszkampányát az Egyesült Államok alelnöke, J.D. Vance személyesen is megtámogatta az utolsónapokban. Nemcsak az ország, az Ez Viszont Privát csapata is már a választás lázában ég.

A Political Capital szociológus alapítója április 8-án, szerdán délután 13 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.Magyar Péternek a közéletbe való másfél évvel ezelőtti berobbanása óta a Tisza Párt fokozatosan növelte a népszerűségét. A 2024. júniusi európai parlamenti választásokon még csak megközelíteni tudta a Fideszt, ám azt követően beérte, mCélegyenesbe fordult a választási kampány. Ezt jól jelzi, hogy nincs olyan nap, amikor a győzelemre esélyes két párt vezetője, Orbán Viktor (Fidesz) és Magyar Péter (Tisza Párt) ne tűnne fel az ország egyik vagy másik (akad olyan, hogy egy nap több) pontján is. Az országjárást a 16 éve regnáló kormánypárt kihívójának első embere már régóta műveli, de aztán a pártelnök-miniszterelnök is útnak indult.Meglehet, a közvélemény-kutatási adatok hatására. A kormányközeli Nézőpont Intézet kivételével – mely rendre Fidesz-győzelmet jelez előre – a többi közvélemény-kutató mérései azt mutatják, hogy tizenhat év után először kormányváltásra kerülhet sor.Kérdés, történhet-e fordulat az utolsó napokban. Például a rendszerváltás óta nem látott durvaságú kampány hatására, amely nem szűkölködik botrányokban, kiszivárogtatott információkban, és biztosként eladott dezinformációkban. Ebből is látszik, mekkora a tét.Kérdés, hogyan fogadják azok ezt a finist, akik még nem döntötték el, kire szavaznak. Hiszen mindenki azt találgatja, vajon mekkora lehet azok tábora, akik elmennek voksolni április 12-án, de még bizonytalanok, hogy az öt induló párt (Fidesz, Tisza, DK, Mi Hazánk, Kétfarkú Kutya) neve közül melyikhez biggyesztik oda az X-üket.Mennyiben gyakorolhat hatást az, hogy a befektetők mintha kormányváltást látnának szívesen? Legalábbis erre utal, hogy a Medián mérésének március 25-ei publikálása után, amely növekvő Tisza-előnyt jelzett, amiből még a kétharmadot is ki lehetett olvasni. Létezik-e egyáltalán az a bizonyos „győzteshez húzás”?Mindezekről kérdezzük Somogyi Zoltánt, a Political Capital szociológus alapítóját a Klasszis Klub Live következő adásában. De természetesen élő adásunk során olvasóink is kérdezhetnek.

Katt a feliratkozáshoz: https://www.youtube.com/user/privatbankarFacebook: https://www.facebook.com/privatbankar.hu/TikTok: https://www.tiktok.com/@klasszis.media

Bőven volt téma a héten: Szijjártó Péter és Szergej Lavrov újabb telefonbeszélgetését hozták nyilvánosságra, már 16 százalékpont a Tisza Párt előnye a 21 Kutatóközpont március végi felmérése szerint, míg a Nézőpont szerint 66 egyénit nyerne meg a Fidesz, Szabó Bence és Gundalf hős vagy áruló?

Aligha lehetett mással kezdeni a beszélgetést, mint az olajválsággal, amit az idézett elő, hogy Irán az őt ért amerikai-izraeli támadás miatt lezárta a Hormuzi-szorost, elérhetetlenné téve ezzel a világ kőolajtermelésének 20 százalékát. Az még természetesen nem látható előre, hogy mindez világgazdasági válsághoz vezet-e, mindenesetre a negatív hatások máris érződnek és nyitott gazdaságú államként Magyarországra az átlagnál súlyosabbak. Amit az is mutat, hogy beszélgetésünk előtt nem sokkal a Magyar Nemzeti Bank rontotta az idei prognózisait, a három hónappal korábbinál magasabb inflációra, ellenben alacsonyabb GDP-növekedésre számít.A sérülékenységünket csökkenthetné, ha már nálunk is az euró lenne a hivatalos fizetőeszköz – Jaksity György az uniós pénz bevezetését azért is támogatja, mert a maastrichti kritériumok teljesítése azt jelentené, hogy a főbb mutatóink javultak. Amellett, hogy esett szó arról, az alacsonyabb hozzáadott értékű ágazatok (járműipar, akkumulátorgyártás) helyett a magasabbak felé kellene elmozdulnia a hazai gazdasági szerkezetnek, a Concorde Értékpapír Zrt. alapítója, elnöke azt is kifejtette, mennyire gond, hogy a hazai gazdasági szereplők többsége az állami támogatásoktól reméli a fejlődését és kevésbé önerőből kívánja azt megvalósítani – és sajnos ez jellemzi a hazai kis- és középvállalkozói (kkv) szektort is.Végül, de korántsem utolsósorban a már karnyújtásnyira lévő választások is terítékre kerültek. Például az, hogy melyik párt győzelmének örülnének jobban a befektetők, s ha kormányváltásra kerülne sor, akkor lehet-e csökkenteni az Orbán-kormány rezsicsökkentés melletti másik „szent tehenét”, a 27 százalékos áfát. Valamint Jaksity György arról is véleményt formált, hogy tényleg elkerülhetetlenek lesznek-e a megszorítások.

A héten robbant a hír, miszerint a magyar titkosszolgálat megpróbálhatta bedönteni a legnagyobb ellenzéki párt informatikai rendszerét. A kormány tagad és most is Ukrajnát okolja, ugyanakkor az ügy megpecsételheti a sorsát az április 12-i választásokon. Mindeközben dagad a botrány a Panyi Szabolcs újságíró által nyilvánosságra hozott Lavrov-Szijjártó beszélgetés kapcsán is, amely az orosz-magyar kapcsolatok mélységeibe enged betekintést. A kormány itt is kémkedést, valamint nyugati beavatkozást emleget.   De mi az üzenete az elmúlt egy hét történéseinek? Mi vagy ki áll a háttérben? Tényleg elérkeztünk a magyar Watergate-hez? Mit árul el mindez a hatalomról? Mi a tétje a játszmának? Milyen titkosszolgálatok aktivizálódtak leginkább, és veszélyben van-e helyünk a nyugati szövetségi rendszerben? Továbbá: hol tart most az orosz-ukrán háború? Kell-e tartanunk egy NATO elleni orosz támadástól, vagy az idei év közelebb hozhatja a fegyvernyugvást? Lehet-e béke Putyinnal, és ki jöhet utána? És rálép-e a fékre Donald Trump és Netanjahu Iránban, vagy közeleg a globális Armageddon?Erről is vitatkozott szubjektív műsorunk, az Ez Viszont Privát e heti adásában Wéber Balázs külpolitikai újságíró, az Mfor és a Privátbankár vezető szerkesztője, Németh András, a HVG külpolitikai újságírója és Nyilas Gergely, a Telex külpolitikai újságírója.

Kilencmillióan vettek részt abban a kutatásban, ami megmutatta: az emberek túlnyomó részénél 10-15 évvel előre jelezhetők egy egészségügyi katasztrófa kockázatai. A csütörtöki Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia előadója, Dr. Balázs Anna emellett arról is beszélt, hogy sokan az orvos helyett inkább a ChatGPT-t kérdezik az egészségükről. Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026 - Hogyan finanszírozható és menedzselhető a hosszabb, egészségesebb élet? Március 26., Budapest - részletes program és jelentkezés: https://rendezvenyek.klasszis.hu/rendezveny/klasszis-egeszseggazdasag-es-longevity-konferencia-2026A Trend FM A Nap Vendége című műsorának adásait itt hallgathatja meg: https://trendfm.hu/musor/a-nap-vendege-10

Elképesztő fordulatokat hozott az elmúlt bő egy év a fenntarthatósági elvárásokban. A lavinátaz Európai Bizottság Omnibus I-es csomagjának elfogadása indította el. Magyarországon eztmegelőzően még több tízezer cég izgulhatott a jogszabályi megfelelések miatt, ma viszont125 körül van a jelentéstételi kötelezettséggel bíró vállalatok száma. Hátradőlniük azonban akkv-knak sem szabad. A Klasszis Podcast vendégei Fehér Sándor, a MagyarGazdaságfejlesztési Ügynökség fenntartható versenyképességi osztályának vezetője ésCsécsei Ádám, az EXIM Bank ESG igazgatóhelyettese.

Az Egyesült-Államok és Izrael Irán elleni háborúja az eszkaláció újabb szakaszába lépett, miután a támadó koalíció bombázta Irán és Katar közös gázmezőjének berendezéseit, amire Irán az Öböl-országok olaj és gázinfrastruktúrájának romboláséval válaszolt. Donald Trump terve, hogy hamar befejezik a háborút egyre inkább illúziónak bizonyul. Az olajkínálat hirtelen beszűkülése Európában is gondokat okoz, és az Egyesült Államok részlegesen feloldotta az orosz olaj elleni szankciókat. Eközben az energiaválságban a magyar kormány Ukrajnában látja legnagyobb ellenfelét. A választási küzdelemben külföldi ügynöki tevékenységet vél felfedezni az ellenzék is.A hét eseményeit szubjektív műsorunk, az Ez Viszont Privát e heti adásában ezúttal Gáspár András a Klasszis Média lapigazgatója, Bózsó Péter az Mfor és a Privátbankár újságírója, illetve Nagy Károly, a Trend FM főszerkesztő-helyettese vitatták meg. (Adásunkat csütörtök délben vettük fel.)

Az idén június 11. és július 19. között három országban, az Egyesült Államokban, Kanadábanés Mexikóban megrendezendő labdarúgó-világbajnokság még az eddigi legszennyezőbb vb-nél, a 2022-es katarinál is nagyobb károsanyag-kibocsátással járhat. Ez főként a mérkőzésekközötti utazásokkal magyarázható: a nagy távolságok miatt a csapatok és a szurkolók szintekizárólag repülővel közlekednek majd – mondta el a Klasszis Podcast legújabb epizódjábanDuha Bence, a Gránit Alapkezelő termékkialakítási és ESG vezetője.

Balázs Péter szerint a magyar kormány Brüsszelt támadja, Ukrajnába pedig kifejezetten belekötött, pedig a szomszédainkkal és a szövetségeseinkkel szemben különösen fontos lenne a feszültség csökkentése. Magyarország egykori külügyminisztere utalt arra, hogy ezzel együtt sem valószínű ukrán diverzáns tevékenység Magyarországon, hiszen Ukrajnának „kisebb gondja is nagyobb annál, minthogy velünk szórakozzon.”A volt uniós biztos többek között beszélt arról is, hogy egy Tisza-kormánynak nagy esélye lenne a még zárolt uniós források hazahozására. „Ugye van egy minta, egy példa, a lengyelországi kormányváltás eléggé hasonló szituációban következett be” – fogalmazott Balázs Péter. A volt külügyminiszter a Tisza Párt külügyminiszter-jelöltjét, Orbán Anitát „nagyon alkalmas”, „tapasztalt” jelöltnek tartja.A podcastban szó esett még többek között a magyar-EU és a NATO-Oroszország viszonyról, az orosz-ukrán háború állásáról, a közel-keleti válság begyűrűzéséről és az április 12-i választások esélyeiről is. Aki kérdez: Wéber Balázs.

A lakáshitelpiac 80 százalékát ma már támogatott hitelek teszik ki. Sokaknak a 10 százalékos önerő előteremtése is gondot okoz – mondta el Kói Tibor, a CIB Bank Lakossági Hiteltermékek vezetője a Klasszis Podcastban.

Új stúdióban egy újdonsággal folytatódott a Klasszus Klub Live. Ezúttal nem egy, hanem két beszélgetőpartnerünk is volt, akik mindketten egykoron a Magyar Nemzeti Bankban (MNB) dolgoztak: Bod Péter Ákos 1991 és 1994 között jegybankelnökként, míg Pleschinger Gyula 2013 és 2025 a Monetáris Tanács tagja volt. Ráadásul még az is összeköti a szakembereket, hogy jelenleg mindketten tisztséget viselnek a Magyar Közgazdasági Társaságban, amelynek Pleschinger Gyula az elnöke, Bod Péter Ákos pedig az alelnöke.Beszélgetésünk apropóját az adta, hogy egy éve kezdte meg a hatéves jegybankelnöki mandátumát Varga Mihály, akinek a vezetésével pont az első esztendő letelte előtt csökkentett kamatot a monetáris hatóság. Vajon indokolt volt-e ez vagy lehetett volna előbb is? – erről is elmondták a véleményüket vendégeink. Valamint egyebek mellett arról is, hogy ha az ellenzék nyer az április 12-ei választásokon, akkor az új kormányerőnek milyen lehet a viszonya az elődje által elnöknek jelölt Vargával és csapatával.Amellett, hogy körbejártuk az MNB által éppen most kiplakátolt rekordszintű deviza- és aranytartalékok témakörét, természetesen jutott idő napjaink újabb szomorú aktualitása, az izraeli-iráni háború lehetséges hatásainak a rövid áttekintésére.

Újabb és újabb mélypontra kerül a magyar-ukrán viszony: a Barátságkőolajvezeték leállása mellett Volodimir Zelenszkij Orbán Viktorral kapcsolatosnyilatkozata és a rejtélyes „aranykonvoj” ügye is borzolja a kedélyeket. AzUkrajnával való fenyegetés lett a kormány egyik fő kampányüzenete.Eközben a hazai üzemanyagárak is lesüllyedtek a védett áraknak köszönhetően,amire a forrongó közel-keleti helyzet és a Hormuzi-szoros blokádja miatt voltszükség. Elé vágott a kormány Magyar Péternek? Miben lesz ez a rendszer más,mint a 2021-ben bevezetett, ellátási gondokkal is járó benzinárstop?A hét eseményeit szubjektív műsorunk, az Ez Viszont Privát e heti adásábanezúttal Imre Lőrinc és Bozsó Péter, az Mfor és a Privátbankár újságírói, valamintCsabai Károly, az Mfor és a Privátbankár főszerkesztője vitatták meg.

Az adást március 5.-én délelött rögzítettük.

Ami biztos: február 28-án az Egyesült Államok és Izrael önkényesen megtámadta Iránt. De kinek áll érdekében ez a háború? Milyen hatással lesz ez a Közel-Keletre és a világra? Mennyire fáj ez a magyar gazdaságnak? És tényleg közeleg-e a III. világháború?

2025.11.20-i adásA lengyel és a cseh átlaghoz képest is idősebb, 70-75 év közötti most a magyarcégek tulajdonosi átlagéletkora – mondta el a Klasszis Podcast legújabbepizódjában a Concorde MB Partners ügyvezetője, az MGYOSZ elnökségitagja. Szendrői Gábor szerint a magyarországi vállalkozók rendkívülindividualisták, ami sok esetben a versenyképesség rovására megy. Az egyrenagyobb számban megjelenő ázsiai beruházókkal pedig az a baj, hogy a nyugaticégekkel szemben, elvétve működnek csak együtt a helyi beszállítókkal.

A héten újabb történelmi mélypontra süllyedt a magyar-ukrán viszony: miközben a Barátság kőolajvezeték továbbra is áll, a magyar kormány katonákat rendelt ki a hazai kiemelt energetikai létesítmények védelmére és a támadáselhárító eszközöket telepíttetett a közelükbe. Válaszul Kijev többször is bekérette a magyar nagykövetségi ügyvivőt. A kőolajvezeték egy politikai játszma áldozata lett, a legújabb magyar lépések már-már háborús készülődést idéznek. Bár ez alighanem „csak” választási kampányfogás, a tűzzel játszani még egy NATO-tagországnak sem lenne szabad.De meddig fajulhat politikailag ez a konfliktus? Mi lesz a magyar ellátással, és reális veszély-e az ezerforintos benzinár? Valóban eldőlt-e már a választás, ahogy azt egy héten nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás sugallja? És tényleg elűzik-e Magyarországról a politikailag nemkívánatos bankokat?Erről is vitatkozott szubjektív műsorunk, az Ez Viszont Privát e heti adásában Csabai Károly főszerkesztő, Wéber Balázs vezető szerkesztő és Bózsó Péter újságíró.  

A fenntarthatóságról sokat hallunk, de ritkán beszélünk arról, hogyan néz ki a mindennapokban egy befektetési alapkezelőnél: milyen szűrőkön bukik el egy befektetés, mennyi adatmunka van egy közel 200 ingatlanból álló portfólió mögött, és mit jelent a „tulajdonosi szemlélet” részvényeknél a gyakorlatban. A Klasszis Podcastban az Erste Alapkezelő két szakértője, Kulcsár Nóra és Kovács István arról mesél, hogyan lett a fenntarthatóság náluk nem címke, hanem folyamat – SFDR 8-as alapokkal, konkrét kizárásokkal, bérlői 2030-as elvárásokkal és olyan dilemmákkal, mint a Tesla kockázatai. A beszélgetésből kiderül az is, miért lehet versenyelőny az ESG, és hol húzódik a határ a szándék, a szabályozás és a megtérülés között.

A korábbi évekhez képest az idén jóval nagyobb esély van arra, hogy áttörés történjen az ukrajnai béketárgyalásokon, és véget érjen a négy éve dúló orosz-ukrán háború – erről Bendarzsevszkij Anton beszélt a Klasszis Podcastban. A posztszovjet térség szakértője szerint az elmúlt egy évben komoly előrelépés történt a tárgyalásokon, és miközben Vlagyimir Putyin „étvágya” csökken, Volodimir Zelenszkij késznek mutatkozik jelentős kompromisszumokra, akár területfeladásra is. A Barátság kőolajvezeték leállásával kapcsolatban kifejtette: a vezeték helyreállítása a szokásosnál jóval tovább húzódik, azaz a kérdés egy politikai játszma része lett.

2025.11.21.-i adás

Miért lett legfelsőbb szintű politikai ügy abból, hogy a magyar válogatott egymás után tizedszerre sem jutott ki a foci vb-re? Valóban átok ül rajtunk, vagy sokkal prózaibb okok állnak a háttérben? Mit csiripelnek a verebek Brüsszelben a jövő tavaszi magyar választásokról? Versenyképesek-e a Tisza Párt a héten bemutatott képviselőjelölt-jelöltjei? Örülhetünk-e a 397 ezres nettó mediánbérnek? És mit rejt a legújabb ukrajnai béketerv? Ezt is megvitatta szubjektív műsorunk, az Ez Viszont Privát e heti adásában Wéber Balázs vezető szerkesztő, valamint Bózsó Péter és Vámosi Ágoston újságíró.

2026.02.05.-i adás

A jelenlegi geopolitikai átrendeződés egyik nagyhatalmi devizának sem kedvez, nem csak az amerikai fizetőeszköz veszít a súlyából globálisan – erről az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója beszélt a Klasszis Podcast legújabb epizódjában. Gyurcsik Attilát a magyar euró esélyeiről is kérdeztük különösen annak fényében, hogy a Tisza Párt egyik fontos választási ígérete a közös európai deviza mielőbbi bevezetése.

2026.02.06.-ai adás

Rendhagyó adással jelentkezik az Ez Viszont Privát!, a Klasszis Média szigorúan szubjektív hangvételű műsora. Gyükeri Mercédesszel, a HVG lapszerkesztőjével és Tóth Leventével, a Blikk gazdasági rovatvezetőjével beszélget Herman Bernadett, az Mfor és a Privátbankár főmunkatársa az elmúlt hét legfontosabb gazdasági és közéleti témáiról. Szóba kerül, hogy miért problémás elvenni a jogorvoslati lehetőséget a fővárostól a szolidaritási adó kapcsán, miért nem lehet a háborúval magyarázni a gyászos GDP-adatot, miért problémásak a kormány választás előtti intézkedései. Beszélgetünk arról, hogyan hagyta el Magyarországot Lengyelország az elmúlt években, miért nem lehet bízni a vagyonnyilatkozatokban, és arról is, hogy van-e értelme a készpénzhasználat erőltetésének. 

2026.02.09-i adás

Az átlagos munkavállalók nem lesznek jobbak a mesterséges intelligenciának köszönhetően, de a jók még kiválóbbak lehetnek – véli az IBM Magyarország ügyvezetője. Pikéthy Árpád a Klasszis Podcast legújabb epizódjában arról is beszélt, hogy az a cég, amelyik legyint az AI-ra, 10 éven belül végképp lehúzhatja a rolót. Ugyanakkor az is fontos volt, hogy megtörtént, vagy legalábbis elkezdődött tavaly egy kijózanodás, és már reálisabban látják a technológia alkalmazását a cégvezetők.

2026.02.13.-ai adás

Óriási hullámokat vert a Telex héten megjelent cikke, amely szerint a nemzetbiztonsági szolgálat már évekkel ezelőtt az ismertnél jóval súlyosabb egészségkárosító szabálytalanságokra derített fényt a Samsung gödi üzemében. Amit ennek ellenére sem állíttatott le a gazdaság felvirágzását az akkugyáraktól remélő magyar kormány. Ez Viszont Privát műsorunk e heti adásában saját forrásaink beszámolóit közvetítve beszéltünk a gyárban uralkodó kőkemény munkakörülményekről és a dolgozók kiszolgáltatottságáról. De vajon miért tartott ki a kormány a koreai cég mellett? Hibás döntés volt-e ennyi mindent az akkugyárakra feltenni? És kinek állt érdekében a nemzetbiztonsági jelentések és a kormányülésen elhangzottak kiszivárogtatása?   Továbbá: mit ígér a Tisza Párt múlt héten bemutatott választási programja? Mit ér a 13. havi és 14. havi nyugdíj, ha az elmúlt bő 10 évben folyamatosan csökkent az átlagnyugdíj az átlagbérekhez képest? Miért aggasztó, hogy Szijjártó Péter a héten már ellenségnek nevezte Ukrajnát? És mit mond el a magyar közállapotokról a Magyar Péter elleni intimvideós támadás?Ezt vitatta meg szubjektív műsorunk e heti adásában Wéber Balázs vezető szerkesztő, Herman Bernadett főmunkatárs és Bózsó Péter újságíró.

Bár a fenntarthatóság kérdése leszálló ágba került a politikai narratívák szintjén, ez mégsegítheti is a vállalatokat abban, hogy eligazodjanak a nagy ESG-katyvaszban – mondta aKlasszis Podcast legújabb epizódjában Ács Barnabás. A fenntarthatósági szakértő hozzátette:a Z és az Alfa generáció megváltozó igényei miatt az egész kérdéskör egy munkaerőpiacikihívássá válik. A cégeknek viszont jóval több adatra lenne szükségük a felelősdöntéshozatalhoz.

Beszélgetésünk elején arra kértük „vérbeli” befektető vendégünket, hogy vázolja fel, a 2025-ös évhez viszonyítva milyen lehet a 2026-os esztendő, mik mozgathatják a piacokat, mik lehetnek a fő befektetési sztorik. Miután Szabó László kifejtette, miért is csalóka a nemzetközi átlaghoz képest nem is olyan magas, 75 százalék körüli magyar GDP-arányos államadósság, nem csak arról mondta el a véleményét, miként fordulhat elő az, hogy a gyenge hazai makrogazdaság ellenére a Budapesti Értéktőzsde is szárnyal – belesimulva a nemzetközi trendbe. Hanem arról is, miért nem bukkannak fel immár több évtizede olyan jelentősebb cégek a részvényeikkel, mint az 1990-es években debütált OTP Bank, Mol, Magyar Telekom és Richter négyese. Valamint arról, hogy az uniós rekordszintű hazai infláció nagyarányú csökkenése után is érdemes-e állampapírba tenni a megtakarításainkat.S természetesen azt a sok befektetőt foglalkoztató kérdést is körbejártuk a Hold Alapkezelő alapítójával, felügyelőbizottsági elnökével, vajon hogyan fogadhatják a piacok az áprilisi választások eredményét, mindenekelőtt: merre mozdulhat a forint, ami régóta nem látott erős formát fut a világ vezető devizáival szemben. Kérdés, mi lesz, ha a Magyar Nemzeti Bank a kedvező inflációs adatok és az emiatt talán mérséklődő inflációs várakozások hatására közel másfél év után újra kamatot csökkent, már a Monetáris Tanács következő február 24-én esedékes ülésén.Mivel pedig Szabó László maga is gyakorló agrárgazda, talajkímélő ökogazdálkodó és bivalytenyésztő, kihagyhatatlan volt az a kérdés, vajon milyen helyzetben van a magyar mezőgazdaság és mik a kilátásai.

Eldurvuló magyar-ukrán viszony, Rubio-vizit Budapesten, Orbán Viktor és Magyar Péter évértékelője, dagadó Samsung-botrány – ismét eseménydús héten van túl a magyar közélet. Jogosan mutogat-e Zelenszkijre a magyar kormány a Barátság kőolajvezeték leállása miatt és állítja le válaszként a dízelexportot? Miért jött valójában Budapestre az amerikai külügyminiszter? Milyen meglepő kijelentést tett Orbán Viktor az esetleges vereségéről? Mennyi pénzbe kerülnek nekünk az akkugyárak? És hova tűnt Magyarországról a dolgozói érdekvédelem? Erről is vitatkozott hangsúlyozottan szubjektív műsorunk, az Ez Viszont Privát e heti adásában Wéber Balázs vezető szerkesztő, valamint Király Béla és Vég Márton újságíró.

„A hazafias hév, ami fűtötte mind a katonákat, mind a társadalmat 2022 elején, ez már nyomokban nincsen. Fáradtság van, kiábrándultság van, de a tudat is ott van, hogy ezt csinálni kell”, összegezte Vörös Szabolcs a Klasszis Podcastban a kelet-ukrajnai front közelében szerzett tapasztalatait. A Válasz Online újságírója, aki számos alkalommal járt a front közvetlen közelében az elmúlt három és fél évben, arról is beszélt, hogy tapasztalatai szerint az ukrán katonák ma már jóval kritikusabbak a háborúval és a kijevi vezetéssel szemben, kevesebb a tabu, sok a dezertőr. Ugyanakkor a fronton lévők továbbra is készek megvédeni hazájukat.

A legújabb kutatások riasztó tendenciát tártak fel: egyre több 50 év alatti embernél diagnosztizálnak vastagbélrákot, és ezek hátterében a gyorsult biológiai öregedés és az anyagcsere-zavarok játszhatnak döntő szerepet. A kutatások szerint azoknál, akiknek biológiai kora – azaz szervezetük valós, sejtszintű állapota – meghaladja a kronológiai korukat, akár 50–60 százalékkal magasabb a rák kialakulásának kockázata, különösen a metabolikusan aktív daganatok – mint a vastagbél-, emlő-, máj- és hasnyálmirigyrák – esetében.Így a biológiai életkor monitorozása új fejezetet nyithat a személyre szabott orvoslásban és a daganatok korai megelőzésében. A módszer hazai bemutatójára a Manager Egészség Konferencián került sor, ahol Dr. Balázs Anna ismertette a CMC Déli Klinika –„Élj hosszabban és jobban” Complex Longevity Programját. A Klasszis Podcastban Dr. Balázs Anna részletesen beszélt a Complex Longevity Program fejlesztéséről, működéséről és arról, miként teszi lehetővé a modern bioinformatika és biomarker-elemzés, hogy mindenkinek saját biológiai egészségtérképe készüljön. Ez az új orvosi megközelítés nemcsak a megelőzés, hanem a tudatos, adatvezérelt egészségmegőrzés alapja is lehet – ahol a cél már nem csupán a hosszabb élet, hanem a több egészségben eltöltött év.

Történelmi siker vagy méretes blöff Orbán Viktor amerikai útja? Mennyit ér a szóbeli ígéret Donald Trumppal szemben? Védőpajzsot vagy új „IMF-hitelt” kért a kormányfő Washingtonban? Miért kellett hirtelen megemelni a hiánycélt? Mi áll Orbán Viktor ATV-s performanszának hátterében? Mi a média szürkezónája? Miért csökkent a Tisza előnye a Fidesszel szemben? És mit keres a magyar külgazdasági és külügyminiszter az egyik legnagyobb múltú fociklub élén? Erről is vitatkozott szubjektív műsorunkban, az e heti Ez Viszont Privátban Wéber Balázs vezető szerkesztő, Herman Bernadett főmunkatárs és Vég Márton újságíró.  

Újabb mélypontokat ért el a választási kampány a héten: miközben a legnagyobb ellenzéki párt támogatói adatbázisa rejtélyes módon „kiszivárgott”, Orbán Viktor miniszterelnök a bankárvilág pártjának titulálta a Tiszát. A kormány a gazdasági elemzőket is betámadta, amire ráerősítve a közszolgálati média meghekkelte egyikőjük szavait. Az egyik legolvasottabb lap kormányközeli tulajdonba került, Orbán Viktor pedig népes kísérettel a Fehér Házig repült. Volt tehát min vitatkoznia az Ez Viszont Privát a heti csapatának, Wéber Balázs vezető szerkesztőnek, valamint Imre Lőrinc és Vég Márton újságírónak.          

A héten (2025. 10. 30.)bizonyossá vált, hogy stagnált a magyar gazdaság az első háromnegyed évben – a miniszterelnök által vizionált repülőrajtból semmi sem lett. A Fidesz hamisított Magyar Péter-videókkal és a májkrémre kiterjesztett árréstoppal kampányol, de egyre inkább leszakad a Tiszától. És miközben Lázár János ferihegyi vasutat vizionál, az általa felügyelt vasúti cégek csaknem egy éve képtelenek helyreállítani egy nemzetközi fővonalat Veszprém közelében. Mi áll a háttérben? Mit láttunk október 23-án? Miért billent meg a Sziget? És mit hozhat az Orbán-Trump találkozó? Erről is vitatkozott lapcsoportunk, a Klasszis Média szubjektív műsorában, az Ez Viszont Privátban Wéber Balázs vezető szerkesztő, valamint Herman Bernadett főmunkatárs és Vég Márton újságíró.

Az elmúlt években összességében tapodtat sem mozdult a magyar gazdaság, 2025 végén a 2021-es szinten állhat Magyarország. A választási évre fordulva már most is láthatunk egy 1500 milliárd forintnyi plusz költségvetési kiadást, ami a jövőbeli, még nem ismert osztogatásokkal együtt akár a duplájára is ugorhat. Ennek az igazi terhei a következő kormányzati ciklusban csapódhatnak le, ami - bárki is nyeri a választásokat-, kiigazításokat, megszorításokat hozhat magával 2026. áprilisa után – hangzott el a Klasszis Podcast legújabb epizódjában, aminek vendége Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője volt.

A fenntarthatóság nem pusztán értékválasztás, hanem gazdasági realitás. A CIB Bank ESG-vezetője, Máté Károly arról beszél, hogyan integrálja a bank az ESG-szempontokat a kockázatkezelésbe, termékfejlesztésbe és finanszírozási döntésekbe. A beszélgetés gyakorlati példákon keresztül mutatja meg, miként válhat a fenntarthatóság a versenyképesség új forrásává.

A héten kül- és belpolitikai fronton sem unatkozhattunk, ráadásul a kettő sok esetben össze is függött – mint például Donald Trump amerikai elnök Orbán Viktorhoz intézett dicsérete az egyiptomi békecsúcson. Közben a kormány bedobta Varga Judit nevét, elkerültük a bóvlit, Orbán Viktor pedig kizárta az euró bevezetését. Az Ez Viszont Privát legújabb adásában Csabai Károly főszerkesztő, Bozsó Péter és Imre Lőrinc újságíró beszélgettek.

Szeptemberben elindult az Otthon Start program, ami máris alaposan felbolygatta alakáspiacot. Vannak olyan lokációk, ahol az árak is emelkedtek, de hosszabb távon, ha a kínálat is felzárkózik a kereslet mellé, a jelenlegi folyamatok kisimulhatnak – erről beszélt Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a Klasszis Podcast legújabb epizódjában. Az Otthon Start Programiroda vezetője hozzátette: Budapesten számítanak alegtöbb ingatlanfejlesztésre, 30-50 ezer újlakás hiányzik most a fővárosi palettából.

Az Orbán Viktor által ígért repülőrajt helyett a magyar gazdaság továbbra is a kifutópályán vesztegel: a héten újabb kínos adat látott napvilágot az iparról, és a fogyasztás sem pörgeti a gazdaságot. Hogyan lesz ebből gazdasági növekedés? Miből finanszírozzák majd az újabb választási osztogatást? Miért ragaszkodik a kormány az orosz olajhoz? Miért bízik jobban egy „háborús vezetékben”, mint a horvátban? Miért tudta növelni előnyét a Tisza az ellenkampány ellenére is? És mit jelent a „cseh Fidesz” győzelme Magyarországra nézve? Erről is vitatkozott hangsúlyozottan szubjektív műsorunkban, az Ez Viszont Privátban Gáspár András lapigazgató, Wéber Balázs vezető szerkesztő és Vég Márton újságíró.

Hogyan lehet egy mini magyar vállalkozásból 16 év alatt olyan vállalatot csinálni, ami felkelti egy hatalmas multinacionális nagyvállalat érdeklődését. Erről készített interjút a Klasszis Média Egerszegi Krisztiánnal a MiniCRM Zrt. igazgatósági tagjával a Piac és Profit főszerkesztője, Hollós János.

Nagyjából egy az egyben megtörténtek azok a költségvetési plusz kiadásokat érintő kormányzati intézkedések, amiket a 2022-es választások előtt is láthattunk – mondta el az ING Bank vezető elemzője a Klasszis Podcast legújabb epizódjában. A további meglepetésfaktor még a GDP 0,2-0,3 százalékára rúghat. De arról is beszélgettünk Virovácz Péterrel, hogy valós veszély-e, hogy az S&P Global októberi felülvizsgálata során leminősíti, és a bóvli kategóriába teszi Magyarországot, illetve a forint szárnyalása mellett sem mehettünk el szó nélkül.

A héten ismertté váltak a kormány és a Tisza Párt egyaránt 5-5 pontból álló azon kérdései, amelyekre várják a választópolgárok reakcióit. Az Ez Viszont Privát legújabb adásában ezek mentén beszélgetett Csabai Károly főszerkesztő, Herman Bernadett főmunkatárs és Imre Lőrinc újságíró. Például az édesanyák és a fiatalok adómentességéről, a társasági adóról, valamint arról, hogy Magyar Péter már az egymilliárd forint feletti vagyonokat is megadóztatná. 

A héten írtuk meg, hogy az első félévben 80 milliárdba került nekünk az a közmédia, amelynek híradója egy friss kutatás szerint is a kormánypárt kommunikációs céljainak van alárendelve. De mire lesz elég a fideszes médiahenger? Miért közelít a kormánypárt népszerűsége a Tiszáéhoz? Mire gyúrnak a Harcosok klubja edzőtáborában? Mennyire közügy Gyurcsány Ferenc magánélete? Mit mutatnak a friss KSH-s béradatok, és mi a valóság? Mi köze Hajdú B.-nek a NER-hez? És kik azok a dolgozó szegények? Erről is vitatkozott az Ez Viszont Privát e heti adásában Wéber Balázs vezető szerkesztő, valamint Bózsó Péter és Vég Márton újságíró.   

Nem volt vitáktól mentes a Klasszis Média szubjektív műsorának, az Ez Viszont Privátnak az e heti adása sem. Kell-e félnünk a Lengyelországot ért orosz provokáció miatt? Miért elfogadhatatlan, ami Gázában történik? Volt-e nyertese Kötcsének?  Ki járna jól és ki rosszul a Tisza adóterveivel? Jogosan akasztotta ki a bankokat a kamatstop? Szembemegy-e Nagy Márton Orbán Viktorral? Ki állja az Otthon Start program cechjét? És meg lehet-e vásárolni a szavazókat? Akik mindezt megvitatták: Csabai Károly főszerkesztő, Wéber Balázs vezető szerkesztő és Herman Bernadett főmunkatárs.

Olyan hosszú és komplex autópálya-fejlesztés még nem történt Magyarországon, mint amilyen most zajlik az M1-esen – mondta a Klasszis Podcastban a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatója. Szimicsku László a munkálatok és az autósokat érintő korlátozások mellett arról is beszélt, hogy a koncessziós társaság milyen bevételekből gazdálkodik, és mi történne vele egy esetleges kormányváltás esetén.

A magyar miniszterelnök és a NER-vezérkar a magyar nemzeti érdekkel ellentétes vonalvezetést visz, legyen az a magyar-ukrán, a magyar-Balkán vagy a magyar-euroatlanti viszony, jelentette ki Káncz Csaba a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Podcastban.

Fapadosról ismét magángépre váltott a NER, amely a horvát tengerparton már a 2026-os választási győzelem tervén dolgozik. De mi van abban az osztogatáson kívül? Miért hirdet a 15 éve kormányzó Fidesz gigantikus országépítési programot? Mit láttunk Magyar Péter országjárásának révfülöpi állomásán? Miért nem lehet bemenni Hatvanpusztára, ha nincs ott mit titkolni? És miért alkalmaz kettős mércét a kormány a Barátság kőolajvezeték és Munkács bombázása ügyében?Erről is vitatkozott a Klasszis Média szubjektív műsora, az Ez Viszont Privát e heti adásában Csabai Károly főszerkesztő, Wéber Balázs vezető szerkesztő és Litván Dániel újságíró.

Amikor egy privátbanki ügyfél és tanácsadója leülnek beszélgetni, az idő legnagyobb részében nem is a befektetésekről van szó - szóba kerülnek adózási és jogi kérdések, de akár a családi ügyek, magánügyek vagy épp a gyerekek dolgai is. Fodor Bélával, az MBH Bank Private Banking egyedi értékesítés és partneri kapcsolatok igazgatójával családi értékekről, generációkon átívelő döntésekről és a jövő biztonságáról beszélgettünk.

2022. november 30-án mutatták be a nagyközönség számára a ChatGPT mesterséges intelligencia chatbotot, és sikeréről mindent elmond, hogy 2 hónap alatt 100 millió felhasználó töltötte le az alkalmazást. Csak összehasonlításképpen: a TikToknak ehhez 9 hónapra, a Youtube-nak 1,5 évre, a Facebooknak 4,5 évre volt szüksége. A Klasszis Podcast legújabb adásában körüljártuk az AI legégetőbb és legaktuálisabb kérdéseit.

Hogy került megint csődhelyzetbe Budapest? A Pride-üggyel mindenképp öngólt lőtt a Fidesz? Az MNB-től és az ÁSZ-tól is kapott komoly pofonokat a kormány, amely jelentős devizaadósságot volt kénytelen felvenni - miből lesz akkora osztogatás, ami kiegyenlíthet egy 15 százalékpontos Tisza-előnyt?

Hogyan alakul az infláció a kereskedelmi háborúk árnyékában? Mi lesz a dollár és az arany szerepe a jövőben? Milyenek az európai gazdaság kilátásai? Milyen szerepe lehet az EFT-eknek a befektetési portfóliókban? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Klasszis Podcastban Cinkotai Norberttel, a K&H Értékpapír vezető elemzőjével. Aki átfogó képet adott a gazdasági kihívásokról és lehetőségekről, miközben észrevételeivel hozzájárult ahhoz, hogy a kisbefektetők tudatosabban hozzák meg a pénzügyi döntéseiket.

A héten újabb, a vártnál rosszabb adat látott napvilágot a magyar gazdaságról, amelynek romló állapota lassú vízként mossa alá Orbán Viktorék hatalmát. Miért nem működik a kormány gazdaságpolitikája, és miért botrányos a külpolitikája? Mit üzent a héten Zelenszkij Magyarországnak? Lehet-e még Orbán-Lázár csere a finis előtt? Mit szól az utca embere a luxizáshoz? És mi fán terem a „diszkóliberális”?Erről is vitatkozott a Klasszis Média szubjektív műsorában, az Ez Viszont Privátban Kovács-Angel Marianna felelős szerkesztő, valamint Vég Márton és Wéber Balázs újságíró.

Megszólalt Navracsics Tibor, levelet írt Mészáros Lőrinc, egyelőre nem lesz „átláthatósági” törvény. Közben söprik ki a pénzt az állami cégekből, Nagy Márton pedig láthatóan nem tudja, mihez kapjon. Az Ez Viszont Privát legfrissebb adásában e témákban is ütköztették véleményüket munkatársaink: Csabai Károly, Herman Bernadett és Litván Dániel.

Bebesy Dániellel, az Erste Alapkezelő kötvényportfólió-menedzserével a világpiacon zajló feszültségekről és azok magyar gazdaságra gyakorolt hatásáról beszélgettünk. A szakértő devizás kötvényalapjával harmadik helyezést ért el az idén a Privátbankár.hu szavazásán. 

Megint ránkzuhant egy Kormányinfó, csak kapkodtuk a fejünket. Most már tényleg minden Ukrajna hibája? Újabb árrésstopok jöhetnek, de ez már veszélyes lehet? Százmilliókat tehet zsebre a kormány az átláthatósági törvénnyel. Akkora a baj a gazdasággal, hogy már egymást tépik Orbán Viktor miniszterei? Erről és sok másról is beszélgettek az Ez Viszont Privát podcast legfrissebb adásában kollégáink: Gáspár András, Herman Bernadett és Litván Dániel.

Donald Trump második elnöki ciklusának első 122 napja jelentős hatással volt a világgazdaságra és a pénzpiacokra. A Concorde Értékpapír Zrt. üzletfejlesztési és stratégiai vezetőjével, Kovács Krisztiánnal arról beszélgettünk, milyen irányt vettek a globális folyamatok, és mire számíthatnak a befektetők a 2025-ös év második felében. Mely régiók lehetnek a nyertesei, és kik a vesztesei az átalakuló geopolitikai és gazdasági szövetségeknek? Podcastunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Gyurcsik Attilával, a Privátbankár.hu idei befektetési alapkezelői szavazásán első, második és harmadik helyeket is elért Accorde Alapkezelő vezérigazgatójával részletesen átbeszéltük a világban most zajló geopolitikai feszültségeket. Mindenekelőtt azt, mi lehet a hatása a Donald Trump által kirobbantott vámháborúnak, csak beijesztések voltak-e a száz százalék feletti mértékek és azok a 90 napos moratóriumok után visszaszállnak 10 százalék környékére vagy most már tartósan velünk maradhatnak. Szóba került természetesen a minket leginkább foglalkoztató kérdés, vagyis, hogy mi lesz az orosz-ukrán háborúval. Valamint az, a minden józan ember által várt és remélt, észszerű békekötésig mit tehet egy kisbefektető? Erről is elmondta véleményét Gyurcsik Attila, akitől azt is megtudhattuk, mi fán terem a béketrade?

Kétségkívül ellopja a show-t Magyar Péter Orbán Viktortól azzal, hogy Budapesttől Nagyváradig gyalogol sokadmagával a nemzetegyesítés jegyében. De tesz-e majd komoly gesztusokat a baloldali-liberális szavazóknak is? Vagy meg kellene haladni a bal-jobb felosztást? Erről is vitatkozott – olykor nem is visszafogottan – az e heti Ez Viszont Privátban Kovács-Angel Marianna felelős szerkesztő, valamint Vég Márton és Wéber Balázs újságíró. Szubjektív műsorunkból kiderül is, hogy miért jött megint aggasztó adat a gazdaságról, hány NER-es milliárdos van a leggazdagabb magyarok között, mi újság az Orbán-bányákban, valamint hogyan olajozzák Rogán Antalék a sokmilliárdos propagandát.

Ha az „átláthatósági” törvényjavaslatból valóban törvény lesz, akkor a kormányzati gépezet kénye-kedve szerint hallgattathatja el a neki nem tetsző médiumokat, civil szervezeteket, és ezáltal alapjaiban rengetheti meg a nyilvánosság jelenlegi szerkezetét. A félelem már beköltözött a szerkesztőségekbe. Mindez szellemiségében az 50-es éveket idézi – mint ahogy az is, hogy a kormány bizonyítékok nélkül hazaárulással vádolja egyetlen valódi ellenfele, a Tisza Párt vezetését, és példátlan kampányt folytat az éppen megmaradásáért küzdő Ukrajnával szemben. De mit lépjen erre Magyar Péter? Erről is vitatkozott a Klasszis Média hangsúlyozottan szubjektív műsorában, az Ez Viszont Privátban Gáspár András lapigazgató, valamint Litván Dániel és Wéber Balázs újságíró.

A volt tőzsdeelnök, egyetemi szakközgazdász a Klasszis Podcastban elmondta a véleményét arról, miért robbantotta ki Trump a vámháborút, mi lehet annak végkimenetele, mi várható az orosz-ukrán háborúban, mi történhet annak lezárása után Ukrajnával és az orosz elnökkel. De szó esett arról is, lehet-e egyszerre jóban lenni az egymással nem egy platformon lévő nagyhatalmakkal, amint azt most Magyarország teszi, s végül arról is, hogyan jöhet ki Európa a mostani nagy geopolitikai, társadalmi változásokból.

Mennyire erős, és mennyire lehet hatásos Magyar Péter hangfelvétele a háborúra készülő honvédelmi miniszterről? Milyen botrány ütne igazán nagyot Orbán Viktoron? Azért járja a miniszterelnök az országot, mert nagy a baj a Fidesznél? Brüsszel megint ármánykodik – de jó oka van rá? E témákról is beszélgettek, vitatkoztak munkatársaink, Csabai Károly, Litván Dániel és Vég Márton az Ez Viszont Privát legújabb adásában.

Az uniós elnökséget ellátó lengyel kormány és az Európai Bizottság megállapodott, hogy az eddiginél „jóval keményebb kurzust visznek a magyar rezsimmel szemben”, amit a kedden hivatalba lépő német Merz-kormány tovább erősíthet, jelentette ki Káncz Csaba geopolitikai szakértő, lapunk állandó szerzője a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Podcastban. Szerinte a magyar kormánypárt egyre jobban hasonlít a ’89-es MSZMP-hez, és ahhoz hasonlóan a szétesés jeleit mutatja. A szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány egy, akár orosz segítséggel előidézett „incidensre” hivatkozva elhalasztja majd a jövő tavaszi parlamenti választást.

A vártnál jóval rosszabb magyar GDP-adat érkezett a héten – a kormány által vizionált repülőrajtból rükverc lett. De mi áll a hidegzuhany hátterében? Miből lesz így választások előtti osztogatás? Miért riogat Orbán Viktor ukrán munkásokkal, ha amúgy is alig találni embert a gyárakba? Hoz-e kormányváltást az egyre nagyobb elégedetlenség, vagy el tudja még gáncsolni a Fidesz Magyar Pétert? És minek a jele a nagy spanyol blackout? Erről is vitatkozott a Klasszis Média szubjektív műsorában, az Ez Viszont Privátban Gáspár András lapigazgató, Kovács-Angel Marianna felelős szerkesztő és Wéber Balázs újságíró.

A startupper, az STRT Holding vezérigazgatója a Klasszis Podcastban elmondta véleményét a vámháborúról, arról, hogy az milyen változásokat idézhet elő, hogyan reagálhat arra Kína, s végül, de nem utolsósorban tényleg profitálhat-e abból Európa, s azon belül Magyarország. Szó esett arról, hogyan éleszthető fel a már egy ideje tetszhalott állapotban lévő hazai kockázatitőke-piac, valamint arról is, hogyan érdemes hozzáállnunk a mesterséges intelligenciához?

A gyülekezési jog korlátozása után újabb vörös vonal átlépését pedzegeti a kormánypárt: a héten Orbán Viktor nyíltan beszélt a Huxit lehetőségéről egy lakossági fórumon. De mennyire gondolja ezt komolyan a kormányfő? Elfogyott a levegő Orbán Viktor körül Brüsszelben? Miért éppen Ukrajna EU-csatlakozását próbálja minden erővel megakasztani? Rá fog-e égni a kormányra az MNB-alapítványok botránya? És a mi szerkesztőségünk ajtaján mikor fog bekopogni Orbán Viktor? Ferenc pápa öröksége mellett erről is beszélt a Klasszis Média hangsúlyozottan szubjektív műsorában, az Ez Viszont Privátban Kovács-Angel Marianna felelős szerkesztő, valamint Vég Márton és Wéber Balázs újságíró.

Rogán Antal lekerült a szankciós listáról, de akkor nincs is semmi látnivaló? Mi a helyzet az MNB-alapítványokkal, kattan majd bilincs valaki kezén? Magyar Péter szárazon tartja a puskaport, de jól teszi? Ellenzékbe vonult a Fidesz, bejöhet ez a taktika? E témákról is vitatkoztak, beszélgettek, viccelődtek a Klasszis Média munkatársai, Csabai Károly, Litván Dániel és Vég Márton az Ez Viszont Privát legfrissebb adásában.

Sok nagyvállalat hosszútávon megtérülő befektetésként tekintenek a fenntartható működésre. Ezeknél a vállaltoknál már most a része a fenntarthatóság a hosszútávú üzleti stratégiának. Két olyan nagyvállalat gyakorlatát vettük górcső alá, akik saját szektorukban meghatározó szereplőnek számítanak. A beszélgetésből az is kiderül, hogy jó ESG jelentést akkor lehet összeállítani, ha a vállalat már a gyakorlatban is fenntartható működés elvei szerint hangolja a napi működését. A Klasszis Podcast vendége Suba Levente, a K&H csoport fenntarthatósági vezetője és Várkonyi Diána, a Magyar Telekom tőkepiaci kapcsolatokért felelős HUB vezetője.