Szabad Európa Podcastok

A lendület viszi most Magyar Pétert. A látott rajongás miatt indul a TISZA Párt az önkormányzati választáson is, de Ruff Bálint szerint ez nagyon kockázatos lépés, ugyanis Magyarnak kiszámíthatatlan és ismeretlen embereket kell maga mellé vennie.

Az Európai Unió költségvetésén kívüli pénzeszköz haszonélvezője Ukrajna, a kifizetések blokkolásával azonban mégsem szomszédjának okoz kárt Magyarország. A vétó az európai közösség többi tagállamát sújtja, az indokok pedig több morális kérdést is felvetnek – derül ki podcastunkból.

Ezúttal nem állampapírt kell vásárolnia, hanem ingatlant, vagy ingatlanalapba kell fektetnie a pénzét annak a külföldinek, aki könnyen és gyorsan tartózkodási engedélyhez akar jutni Magyarországon. Egy ügyvéd szerint ugrásra készen várják a kínai ügyfelek a kormány új befektetői vízumprogramját.

35 éve nem tud megegyezni Magyarország és Szlovákia a bős–nagymarosi vízlépcső kapcsán, pedig már 1997-ben döntött erről a nemzetközi bíróság. Az ügyben tíz éven át több magyar kormány nemzetközi jogi szakértője volt Nagy Boldizsár, akivel az ügyről megjelent kötetéről beszélgettünk.

László Róbert szerint nem tét nélküli az EP választás, mert annak mindig van belpolitikai következménye. Nemrég két szabálymódosítással is Vitézy Dávid útját egyengette a Fidesz, de Szentkirályi Alexandra jelölése öngól lehet: visszalépése a kegyelmi ügy két női lemondása után visszás lenne.

Csurka István és Debreczeni József vitája korbácsolta fel a kedélyeket 1992 októberében. Egy vitatott publicisztika és az erre adott válasz miatt ült össze az akkori kormánypárt, az MDF országos etikai és fegyelmi bizottsága. A történtek nyomán gyűjtött nemzetközi példákat az itt felidézett műsor.

Legyen szó kortárs zenéről vagy dzsesszről, a világ legjelentősebb hangversenytermeiben koncertezik. Mesterkurzusokon mutatja meg a hangszerében rejlő lehetőségeket, hallgatói pedig rácsodálkoznak, milyen modern hangszer a cimbalom. Interjú Lukács Miklós Liszt Ferenc-díjas cimbalomművésszel.

Jair Bolsonaro volt brazil elnök még februárban látogatott el két napra a brazíliavárosi magyar követségre – csak sejteni lehet, hogy a felelősségre vonást akarta elkerülni. Az Atlaszban megkérdeztük, hogy miért és hogyan lehet nagykövetségekre menekülni. Vendégünk Lattmann Tamás nemzetközi jogász.

A kormányoldali kritikákkal szemben sem kötelező nem lesz befogadni a menekülteket, sem fejpénzt nem kell fizetni az elmulasztásáért az EU új migrációs paktuma értelmében. Van harmadik opció is, amelyből még profitálhat is a szolidaritást így vállaló tagállam – derül ki podcastunkból.

Molnár László szerint nincs összefüggés a tudatosan rosszul tervezett költségvetés és az amerikai elnökválasztás között, a reptérvásárlás politika célzatú, az orosz tulajdonú Mere üzletláncnál pedig kérdés, megfelel-e az EU-s átláthatósági feltételeknek, és nincs-e összefonódás a magyar kormánnyal.

A rendszerből kétezer nevelőszülő hiányzik, nincs elég pszichológus, a gyerekek sokszor a legalapvetőbb készségeknek sincsenek a birtokában. A Szelfi vendége Illésné Áncsán Aranka és Bihari-Apáthy Judit, a Tűzcsiholó Egyesület munkatársa volt.

Van egy olyan konzisztencia Magyar Péter megnyilvánulásaiban, amely az ellenzéki pártokról ritkán mondható el – mondta Lakner Zoltán politológus podcastunkban. Szerinte a következetesség szükségesebb és keményebb feltételnek tűnik, mint a politikai tartalom, de kell a jó ütemérzék is.

Ismét ringbe száll az Európai Bizottság elnöki posztjáért Ursula von der Leyen, de esélyeit ronthatja két ügy, amelyek nemrég láttak napvilágot. Az egyik a Covid-járvány idején történt vakcinabeszerzést, a másik egy tanácsadói kinevezést érint. Podcastunkból részletesen megismerheti a vádakat.

A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa szerint Magyar Péter igyekszik független maradni, a választóknál ugyanis nagy pluszt jelent, hogy nem professzionális politikus. Az ellenzéki szereplők közül csak Gyurcsányról beszélt negatívan a szombati tüntetésen, hogy elhatárolja magát a DK-tól.

Hogy éltek a Kádár-kor könnyűzenei sztárjai, a mai celebek elődei? Hogyan befolyásolták egyes zenekarok működését (akár létrejöttét vagy feloszlását is) a párthatározatok? Csatári Bence történész volt a vendégünk a Szelfiben.

Legkésőbb a következő hétéves költségvetési ciklusról kezdődő egyeztetésig megoldást kell találni arra az ellentmondásra, hogy a tagállami szuverenitást biztosító vétójog az egységes fellépés és a gyors döntések akadálya lett. Egy 22 oldalas tervezetben keresi a lehetőségeket az Európai Bizottság.

„A kormányhoz és a Fideszhez semmilyen közöm nincsen!” – mondja Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt, aki azt is elárulta, hogy 2022-ben a Fideszre szavazott. A 3-as metró ügyében feljelentést fog tenni, Budapest nincs felkészülve olimpia megrendezésére, és nem kizárható Karácsony visszalépése.

„Nem az állampolgároknak akarunk kedvezni vagy a kormányzatnak ártani” – mondta az Alkotmánybíróság akkori főtitkára a Szabad Európa Rádió 1991-ben készült interjújában. A beszélgetés második részében szó esik a halálbüntetés körüli jogvitáról, a kamatadó-határozatról és a főtitkár feladatáról.

A társadalom peremére szorult embereket állít színpadra hivatásos színészekkel együtt Schermann Márta színházi rendező. A szakember a Szelfiben elmondta, hogy az ő tapasztalatai is megerősítik a gyermekvédelemmel kapcsolatos súlyos problémákat, amelyek az elmúlt hetekben kerültek nyilvánosságra.

Az elmúlt évtizedben a magyar kormány politikai barátokat és Mészáros Lőrinc, valamint Tiborcz István vezetésével befektetések sorát szerezte a Balkánon. Témánk a NER és a Balkán, vendégeink Németh Ferenc, a Magyar Külügyi Intézet Balkán-szakértője és Keller-Alánt Ákos, a Szabad Európa újságírója.

A korábbiaknál csendesebben, kisebb hírveréssel zajlott a múlt heti EU-csúcs Brüsszelben, de ha a hangos viták most el is maradtak, fontos döntések születtek Ukrajna vagy a bővítés témájában. Katonák küldése, a védelmi hadiipar, Bosznia tagsági esélyei – ezekről beszélünk a podcastban.

Száraz István, aki a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak baráti köréhez tartozik, itthon leginkább strómanként ismert. Azonban számos nyugat-európai városban, így Bécsben, Párizsban és Londonban is fiatal magyar műgyűjtőként, a kortárs művészet mecénásaként tartják számon. Mi ezzel a probléma?

Rogán Antalnak nemcsak Magyar Pétertől, de Orbán Viktortól is tartania kell. Ha a választáson gyengébben szerepel a Fidesz, mint az elmúlt választásokon, annak lehetnek személyi következményei – véli Lakner Zoltán politológus.

Bár a Policy Solutions elemzője szerint a Fidesz bohóckodásként állítja be Magyar Péter üzeneteit, egyelőre védekezésbe szorult. A budapesti főpolgármester-jelölti versenyben az a papírforma, hogy Szentkirályi Alexandra visszalép, Vitézy Dávid egyedül marad, az igazi releváns szereplő Lázár János.

„Ez az alkotmánybíráskodás a jogrendszer alkotmányossága érdekében működik” – mondta a testület akkori főtitkára a Szabad Európa Rádió 1991-ben készült interjújában. Szó esik az átalakuló ország előtt álló legnagyobb jogi kihívásokról, így a privatizációról, a kárpótlásról és a választójogról.

Év eleje óta csak a Megafon 120 milliót költött Facebook-hirdetésekre, a kormányhoz köthető oldalak összesen pedig már kétszázmillió fölött járnak. A Dezinformáció hatalmában a 2024-es választási kampány során népszerűsített, fizetett tartalmakat és finanszírozóit vizsgáljuk.

Csillag Péter újságíró 2015-ben kezdte dokumentálni azokat a kistelepülési focipályákat, ahol az igazán nagy meccsek történnek: a „hátsó füveseket”. Az immár több mint 150 helyszínt bemutató sorozat olyan Magyarországot láttat a foci által, amelyet sokszor észre sem akarunk venni.

Ha létezik olyan hangfelvétel, amelyen a kancelláriaminiszter és az igazságügyi miniszter arról beszél, hogy Rogán Antal beavatkozott egy folyamatban lévő nyomozásba, az a Fidesz őszödi beszéde lehet. Ugyanakkor hitelességi kérdést vet fel, hogy Magyar miért őrizgette három évig.

Sokszor bírálja a magyar kormányfő az uniós döntéshozókat, hogy nem tudnak lépést tartani az amerikai és kínai gazdasági fejlődéssel, emiatt a kontinens lemarad versenyképességben. Az EU állam- és kormányfői megtették az első lépést: fejlődési terv kidolgozására kérték a volt olasz kormányfőt.

Biztonságunk és szuverenitásunk elvesztése, harc Brüsszellel, a baloldallal, Sorossal, a genderpropagandával – Csak néhány jellemző motívum Orbán Viktor beszédeiből. A politikus összes eddigi évértékelőjét elemezte egy infografikákkal gazdagon illusztrált cikkben Németh Dóra és Szalai Bálint.

Egyértelműen gyorsította az inflációt a választások előtti osztogatás. Bod Péter Ákos szerint a kormány tudatosan áldozta fel a költségvetés egyensúlyát a rövid távú politikai kalkulációk oltárán. „Politikai szempontból a beruházás megtérült, a választás meg lett nyerve” – mondta.

Novák Zoltán szerint mivel a Fidesz nem képes megszólítani a fiatalokat, Orbán megnyomta a vészcsengőt, és felszólította idősebb táborát, hogy győzzék meg a gyerekeiket, kire kell szavazniuk. Magyar Péter retorikai képességei nem erősek, emocionálisan mégis bevonta a közönségét. Elemzés az ünnepről.

Az anarchia nem egyenlő a káosszal, de a szó szerinti jelentést véve egy uralkodó nélküli világban a többség hatalma sem érvényes — mondta a Szabad Európa Rádió 1991-es interjújában Sükösd Miklós szociológus. A beszélgetésben szóba kerül József Attila anarchista kapcsolata és a spontán rend igénye.

Hogyan lehet egy diktatúrában demokratikus modellt kialakítani egy pszichiátriai osztályon, egyenrangú kapcsolatot orvos és páciens között, a páciensek erős beleszólását az osztály működésébe? Erről is beszélt a Szelfiben dr. Gerevich József pszichiáter, neurológus, író.

Az Európai Parlament elnöke úgy döntött, hogy pert indítanak az EU „kormánya” ellen, mert túl engedékeny volt a magyar kohéziós tízmilliárd euróról hozott pozitív döntéskor. A podcastban körbejárjuk, mekkora az esélye és kockázata egy ilyen eljárásnak.

Azt nem tudjuk, van-e jobb, de hogy lenne olcsóbb, az egészen biztos. Évek óta közpénzszázmilliárdok kötnek ki Magyarországon egy olyan cégcsoportnál, amely gyakorlatilag egyeduralkodóként állami cégek kommunikációját és rendezvényeit bonyolítja, szervezi.

Semmilyen érdemi együttműködés nincs az ellenzéki pártok között, és ezen a kegyelmi ügy sem változtatott – mondja Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke. Szerinte egyre nagyobb sárkupacot dobálnak egymásra a pártok, és azt sem hallották meg, ami a Hősök terén történt, a civilek tüntetésén.

Harminc éve dolgozott bíróságokon és egy éve állt a Legfelsőbb Bíróság élén a jogász, amikor a Szabad Európa Rádió interjút kért tőle. A beszélgetés első részét egy hete idéztük fel. A második részben szóba kerül az alkotmánybírósági normakontroll, a nyilvánosság szerepe és az államfő felelőssége.

Itthon alig beszéltek róla, külföldön nemzetközi filmfesztiválokon díjazták, és húsznál több országban mutatják be. A Keskeny út a boldogság felé című dokumentumfilm egy meleg roma párról, útkeresésükről, álmaikról szól. Oláh Kata rendezővel és az egyik főszereplővel, Gagyi Gergővel beszélgettünk.

Van egy összekötő kapocs a régi és az új államfő között, az, hogy nem mondanak igazat – mondja Lakner Zoltán politológus. Sulyok Tamás saját náci múltú apja példáján keresztül, abban segíthetné az egész magyar társadalmat, hogy egyszer az életben túl tudjunk lendülni ezeken a történelmi traumákon.

Még csak terv formájában létezik az Európai Védelmi Ipari Program, de annyi már most látszik belőle, hogy kényes választás elé állítja majd a magyar kormányt. A podcastban körbejárjuk a NATO európai pilléreként emlegetett elképzelést, amely az Európai Unió közös biztonságát szolgálná.

Tüntetők várták a V4-es csúcstalálkozóra érkező kormányfőket Prágában. Orbán Viktort a kegyelmi botrányra emlékeztették a tiltakozók, fütyültek, skandáltak, obszcén feliratú transzparenst emeltek a magasba, de a szlovák kormányfő Robert Fico sem járt jobban, őt hazaküldték - Oroszországba.

A törvényekkel és a józan ésszel is szembemegy, ha az eredeti tervek szerint valósul meg a Fertő-partra tervezett gigantikus állami beruházás – fogalmaztak a Szabad Európa podcastjában az ügyben aktív civil szervezetek képviselői. A beruházásért felelős Építési és Közlekedési Minisztérium hallgat.

Inkei Péter szerint Demeter Szilárd csak önmagát tudja menedzselni, úgy pattant elő, mint Pallasz Athéné Zeusz fejéből. A legnagyobb erénye, hogy nem okoz felfordulást. A miniszter holdingot hozna létre, pedig a vállalati szemlélet önmagában nem oldja meg a kultúra helyzetét – véli a szakpolitikus.

Harminc éve dolgozott bíróságokon és egy éve állt a Legfelsőbb Bíróság élén a jogász, amikor a Szabad Európa Rádió interjút kért tőle. A beszélgetés első részében szóba került az újonnan felállított Alkotmánybíróság szerepe, az úgynevezett papi perek lezárása és a bírák függetlenségének igénye.

A Fanni kertje Somogyvári Gergő rendező-operatőr első egész estés dokumentumfilmje. A hajléktalan férfi és a transz tizenéves barátságának történetét bemutató film megnyerte a Szarajevói Filmfesztivál zsűrijének különdíját, valamint a budapesti Verzió filmfesztivál közönségdíját.

Magyarország közel kétéves huzavona után megszavazta Svédország NATO-csatlakozását. Változások előtt áll a NATO: új elnöke lesz a szövetségnek, Trump visszatérhet az USA-ban, ráadásul az ukrajnai háború folytatódik. Az Atlaszban a téma a NATO, vendégünk pedig Kis-Benedek József.

Új kockázatok és fenyegetések kísérik az idei európai parlamenti választásokat és az azt megelőző kampányt. A befolyásolási kísérletek és álhírek özönét nehéz úgy kivédeni, hogy a közösségi médiában semmilyen etikai szűrő nem működik. A podcastban szóba kerül a felhasználók és az EU felelőssége is.

Hetek óta uralja a hazai közbeszédet a kegyelmi botrány. Miközben a parlamenti pártok egymásra mutogatnak, a leginkább érintettek hangját alig hallani, pedig a gyermekvédelmi szakemberek szerint a történet éppen arról szól, milyen elképesztő állapotban van a hazai gyermekvédelem.

Az LMP Vitézy Dávid indításával azt kockáztatja, hogy kizárják az Európai Zöld Pártból – mondja Jávor Benedek, a Párbeszéd – Zöldek EP-lista-vezetője.

A terhességmegszakításról szóló jogszabályok módosítása is érzékeny témának számított a kilencvenes évek elején. Az új magyar demokráciának oldalt kellett választania, Európa liberálisabb vagy konzervatívabb részéhez csatlakozik – derül ki a Szabad Európa Rádió 1992-ben készült összeállításából.

A színművész szerint a politikai nyomás abban is látszik, hogy ki válhat kedveltté, míg régen a színvonal igény és követelmény volt. Novák Katalin Győzikét felköszöntötte a születésnapján, míg Presser Gábor esetében erről nincs hír. A tolerancia helyett a hencegés és a büntetőfékezés lett az alap.

Milyen kihívásokkal néz szembe a Fidesz? Mennyit árthat Magyar Péter? Az ellenzék megérti-e a youtubertüntetés üzenetét? Valóban a jogszabályokon múlik a hatékony gyermekvédelem? Ruff Bálinttal ezekre a kérdésekre keressük a választ az Elemző mostani adásában.

Jól használta ki az időt és a pozíciót is az elmúlt öt évben az Európai Bizottság elnöke, akinek első jelölése nem volt zökkenőmentes 2019-ben – mondja brüsszeli tudósítónk a podcastban. Arról is beszélünk, ki örül nagyon, és ki kevésbé annak, hogy a bizottsági vezető várhatóan a helyén marad.

Interjút adott a Szabad Európának a bicskei gyermekotthon volt nevelője. Bárnai Árpád és egy kollégája lépett fel először a gyerekeket szexuálisan bántalmazó igazgatóval és az ügy eltussolásában segédkező helyettesével szemben. Az interjú készítője, Kerényi György a Sztoriban vendége.

A kegyelmi botrány kapcsán sokkal több szó esik a politikai felelősségről, mint a gyermekvédelemről, noha a szakemberek szerint ez az ügy valójában a gyermekvédelmi rendszer leggyengébb pontjait mutatja meg. Herczog Mária szociológust, gyermekvédelmi szakembert ezekről a gyenge pontokról kérdeztük.

Győri Gábor szerint a kormánynak nem erőssége a bocsánatkérés, pedig a helyzet súlyossága még azt is indokolta volna, hogy Orbán külön beszédet szánjon a kegyelmi ügyre, így az egészet be lehetett szorítani tíz percbe. Bár a jobboldalon is érezhető a felháborodás, az áldozatokról mégsem esett szó.

A vonatközlekedésről készített pillanatfelvételt 1992-ben a Szabad Európa Rádió. A személyszállítási szokások átalakítása mellett szóba került, hogyan tervezik a vasút korszerűsítését világszerte és mivel akarják visszacsábítani az utasokat a költségesebb és környezetszennyezőbb autókból.

Az embernek az az érzése, hogy Hajnóczy Somából nem csak egy van, a többszörös világbajnok bűvész annyi mindennel foglalkozik egyszerre. Könyvet ír, társasjátékot fejleszt, zenél, videózik, ezer helyen lép fel. Közben házat vesz egy rászoruló családnak, és hajléktalanoknak „varázsol” pénzt.

Volodimir Zelenszkij nemrég leváltotta a hadsereg főparancsnokát, az Egyesült Államok nem tudja biztosítani a megígért támogatásokat, és Oroszország ha lassan is, de folyamatosan területeket szerez. Szakértők szerint a háború kitörése óta Ukrajna egyik legnehezebb időszakát éli.

Fájóan hiányzik a bocsánatkérés az áldozatoktól, és a miniszterelnök felelősségvállalása – mondja Ruff Bálint és Lakner Zoltán. Az Elemző rendkívüli különkiadásában a kegyelmi ügy következményeiről és tanulságairól beszéltünk.

Több folyamat ér össze, amikor az Európai Unió több tagállamában utcára vonulnak a mezőgazdasági termelők. A belvárosi úttestre tejet, trágyát borító traktorok pár évtizede mindennapos látványnak számítottak. A podcastban beszélünk arról, hogy miért tűntek el és tértek most vissza. Szóba kerül

Minél gyorsabban, érthetőbben, látványosabban akarunk információhoz jutni napjainkban; ebben segíti az olvasót az adatvizualizációs újságírás. Egy téma kiált a grafikonokért, táblázatokért, interaktív ábrákért.

Kuslits Gábor szerint a jogsértések gyakorisága eltompítja az érzékenységét azoknak, akiknek ezekre kellene felhívniuk a figyelmet. Egy intézményvezető nem engedhetné meg, hogy a munkatársai egyedül maradjanak a gyerekekkel.

A sajtó szerepéről, a rendszerváltás nehézségeiről, a társadalom drasztikus átalakulásáról beszélt a Szabad Európa Rádiónak 1992-ben adott interjúban a történész-politológus. Szerinte a politika érdeke, hogy ellenőrző erőként működjön a média, amelynek függetlensége kulcs a közönség megtartásához.

A Political Capital kutatása apropóján arról beszélgetünk, hogyan jelenik meg a dezinformáció a közösségi médiában, milyen technikákat használnak egyes szereplők a dezinformáció terjesztésére, kik is valójában a „trollok”, és mit csinálnak.

Palócföld természetközeli, apró falvaiban a mai napig élnek olyan idős emberek, akik hétköznap is hagyományos viseletben járnak. Mohos Zsófia őket fényképezi évek óta. Képei egy épp eltűnőben lévő, nehéz, de a mainál talán emberibb léptékű világot idéznek.

Novák Katalin kegyelmi ügye a fideszes szavazókat sem hagyja hidegen, kibekkelés és ellenügykreálás lehet a Fidesz válasza – mondta Lakner Zoltán az Elemző adásában még azelőtt, hogy Orbán Viktor alkotmánymódosítást jelentett be.

A múlt heti EU-csúcs hírei mellett eltörpült az a bejelentés, hogy a Fidesz EP-képviselői a választások után az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójába ülhetnek. A podcastban körbejárjuk, hogyan születtek a múlt heti döntések, és miért lehet elégedett mindenki.

Vége a papíralapú ügyintézésnek, pár év, és minden, állammal, közszolgáltatóval kapcsolatos ügyünket mobilon intézhetjük – ígéri a kormány. A program a titkosszolgálatokat is felügyelő Rogán Antal alá tartozik, de szakértők szerint adatvédelmi szempontból aggályos, bár hatalmas üzleti lehetőség.

Vita az akkugyárakról Éltető Andreával és Kaderják Péterrel. A második részben szóba kerül a gyárak környezeti terhelése és vízhasználata, a munkavédelem, hogy mit tehetnek a hatóságok. Vendégeink kitérnek arra is, megéri-e százmilliárdokkal támogatni az akkumulátorgyárak Magyarországra települését.

Vita a magyarországi akkumulátorgyárak helyzetéről Éltető Andreával és Kaderják Péterrel. Az első részben az akkugyárak gazdasági hasznosságáról, a magyar hozzáadott érték növelésének lehetőségéről, a gyárak egyetemi együttműködéseiről és a környezeti fenntarthatóságról lesz szó.

A besúgók, a volt titkosszolgálati munkatársak kiszűrése a közéletből volt az egyik legfontosabb téma a kilencvenes évek elején a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságában – derül ki az 1992-es interjúból, amelyben a testület akkori elnöke, Kövér László a demokratikus elvárásokról is beszélt.

Pszichológus, gyásztanácsadó, meseterapeuta, aki krízishelyzetekben lévőknek segít. Polcz Alaine tanítványa volt. Azt mondja, sok minden lehet nagyon nehéz az embernek, nem csak az, hogy elfogadja a betegséget vagy a halált. Révész Renáta Liliána a Szelfi vendége.

Tévét elfoglaló párt, bilincsben elvitt politikusok és a vétóval fenyegetődző elnök konfliktusa az új kormánnyal. Gondoltuk, hogy nem lesz zökkenőmentes időszak, de a tavaly őszi választások után a lengyel politika egyenesen felbolydult.

Vörös vonalat lép át a magyar kormányfő, ha megvétózza az Ukrajnának szánt EU-s pénzügyi támogatást – mondta több magas beosztású diplomata brüsszeli tudósítónknak. Mi várható a találkozón, mi lehet az esetleges vétó következménye, és valóban Amerika térnyerésétől fél-e a magyar vezetés? Podcast.

Az Orbán-kormány az elmúlt négy évben olyan kapcsolatrendszert épített ki az amerikai konzervatívok körében, amire az egész világ felfigyelt. Garamvölgyi Flóra azokról a szervezetekről írt, amelyeken keresztül igyekszik erősíteni kapcsolatait a magyar kormány a Trumphoz közeli republikánusokkal.

Csiki Varga Tamás úgy véli, a hidegháború óta a legjelentősebb hadgyakorlatot tervezi a NATO. Mivel az orosz narratíva szerint a Nyugattal állnak hadban, érthető, ha a katonai szövetség a legrosszabbra készül. Szerinte rendkívül kellemetlen, hogy a törökök beelőztek a svéd NATO-tagság ügyében.

Az 1917-es októberi orosz forradalom 75. évfordulóján részletesen foglalkozott a Szabad Európa Rádió a hatalomátvétel történetével, hátterével és következményeivel. Az 1992-ben több részletben sugárzott műsor második részét tesszük közzé.

A színész azt mondja: egyes színházak kötelességüknek érzik, hogy a szórakoztatás mellett ráismerjünk saját butaságainkra is. A politikai élet mentén a színházi is megosztott. Ha pedagógus lenne, a Holt költők társasága című előadás után megint sírna a nézőtéren.

A kormányfő egy kávészünettel közelebb a ’26-os győzelemhez, és neki csak ez számít – mondja Ruff Bálint, amikor a svéd NATO-csatlakozás nyomán előjön a brüsszeli kivonulás képe. Szerinte az ellenzék még mindig a választás technológiai kérdéseinél tart, és Vitézy Dávidból főpolgármester-jelölt lesz.

Magyarország volt a téma az Európai Parlament legutóbbi plenáris ülésén, ahol a magyar kormányfő mellett az Európai Bizottság elnökét is kritizálták. Podcastunkban körbejárjuk, kettejük közül ki van inkább célkeresztben, miért került újra napirendre a magyar kormány és az Ukrajnának szánt támogatás.

Január 1-je óta adatszolgáltatásra kötelezik a kocsmákat, cukrászdákat, kisvendéglőket. Minden rendelés után el kell küldeniük a turizmusért felelős állami szervnek, mennyi sört, sütit fogyasztanak a vendégek, mennyibe kerül a rántott hús. Az érintettek véleményét Wiedemann Tamás írta meg.

Miért ilyen gyenge a kormány oktatáspolitikája? Hogyan fogadták a vallásukat gyakorló emberek döntően fideszes világában az egyházi iskolák tanárainak kormánykritikus kiállását? Podcastunkban ezekről is beszélt Mikesy András, a Küldetés – Keresztény Pedagógusok Szövetségének alelnöke.

Az MTA korábbi elnöke és egykori oktatási miniszter szerint az alapítványi átalakítás komoly károkat okozott, de egy hét alatt vissza lehetne fordítani a folyamatot. A kutatók körében apátia van. 2001-ben nagyon más volt a Fidesz, Orbán akkor az oktatási kérdésekbe nem szólt bele.

Az 1917-es októberi orosz forradalom 75. évfordulóján részletesen foglalkozott a Szabad Európa Rádió a hatalomátvétel történetével, hátterével és következményeivel. Az 1992-ben több részletben sugárzott műsort két részben tesszük közzé.

Még küzd, de nem tudja meddig bírja. Azt mondja: majdnem ott tart, ahol 50 évvel ezelőtt, annyi különbséggel, hogy most nem börtönbe akarják küldeni, nem a szabadságát akarják elvenni, hanem mindenét, amije van, amit felépített. Nagyinterjú Orbán Viktorról, Krisztusról és a NER-ről.

2023-ban a német volt az egyetlen G7-es gazdaság, amely zsugorodott. A kormánykoalíció támogatottsága csökken, ma már az is elképzelhető, hogy előrehozott választásokat rendeznek Németországban. Az Atlasz vendége Prőhle Gergely korábbi berlini nagykövet és Hettyey András, az NKE docense.

Nemcsak a megváltozott geopolitikai helyzet miatt lesz más az idei EP-választás, mint a megelőzőek voltak, hanem azért is, mert az utóbbi évek válságai során az uniós vezetés hatékonyságot tudott felmutatni. Ez pedig a renitens tagállami kormányokat is váratlanul érte - mondja brüsszeli tudósítónk.

2022 novembere óta több száz postát zártak be az országban. A kormány költségcsökkentéssel indokolta az intézkedést. Orbán Viktor arról beszélt, hogy a posta veszteséges, meg kell újítani. Az állami cég partneri programot hirdetett, de sok település így is levél- és csomagszolgáltatás nélkül maradt.

Aktívabbak az állampolgárok a helyi környezeti ügyekben, de egy-egy petíció aláírásánál nem sokan lépnek többet. Ha lenne itt egyszer egy valódi nagy klímaper, az módot adhatna az állam környezeti és klímapolitikájának számonkérésére. Interjú dr. Kiss Csabával, az EMLA Egyesület igazgatójával.

Az oktatáskutató szerint a minap bejelentett béremelés megnyugvást hozhat a tanárok számára, a tiltakozásokat tompítani fogja. Az oktatási rendszer elavult, ma is úgy osztályoznak, mint 150 évvel ezelőtt. Pedig a pedagógiának rég reagálnia kellett volna a TikTok és a közösségi média kihívásaira.

Reformkommunista, pártalakító, állampárti politikusként elsőként nevezte az ’56-os forradalmat népfelkelésnek, a neve előkerült a köztársasági elnöki pozíció kapcsán is. Az akkor hatvanéves Pozsgay Imrét 1993 szeptemberében hívta „politikamentes beszélgetésre” a Szabad Európa Rádió.

Invazív vagy inváziós növényfajok? Mit tehet egy kaktusz, ha elszabadul? Hogy került a parlagfű Magyarországra? Minden, amit az inváziós növényekről tudni kell, de soha nem mertük megkérdezni – mostanáig. A Szelfi vendége dr. Csecserits Anikó botanikus.

Mit veszíthet Lázár János, ha nem indul egyéniben? Miről szól Lázár és Karácsony csörtéje? Mit hozhat a Budapest-bérlet-vita Vitézy Dávidnak? Ezekről a kérdésekről beszélget Benyó Rita Lakner Zoltánnal 2024 első Elemzőjében.

„Van rá esély, de nem valószínű” – mondta brüsszeli tudósítónk, amikor podcastunkban a magyar kormányfő váratlan új lehetséges pozíciójáról beszéltünk. Bár a poszt ceremoniális, főleg a szóban forgó időszakban, a lehetőség beindíthat olyan folyamatokat, amelyekből a magyar kormány vesztesen jön ki.

Podcastsorozatunk rendhagyó adásában a Szabad Európa újságírói beszéltek arról, melyik volt számukra 2023 legemlékezetesebb sztorija, és mit várnak 2024-től.

A politológus szerint – a végtelenül kínos EU-s kávézós jelenet ellenére – nem állították teljesen a szőnyeg szélére Orbánt az EU-ban, és Magyarország sem lett megtűrt vagy másodrendű. A kormányfő továbbra is képes irányítani a politikáról alkotott véleményeket, érzelmeket és értékítéletet.

Bartók Béla életművét kutatta, miközben volt a Zeneakadémia rektora és a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke is. Az interjúban arról is beszélt, hogy bár voltak a magyar történelemnek olyan korszakai, amikor eltávolodott Európától, a zenei kapcsolat mindig megmaradt.