Szabad Európa Podcastok

Kinek mit hozott a Pride? Karácsony a magányos hős, szemben a fővárosi közgyűléssel. Mik a Fidesz-kampány csapásirányai? Mi lehet az ellenzéki válasz az újabb osztogatásra, a kedvezményes lakáshitelre, amit mindenki fizet, de magánvagyonok is nőnek majd belőle?

Vitathatatlan kapcsolat látható a rendszeres, szervezett felvilágosítás és a fiatalkorúak abortusza között – derül ki a Szabad Európa Rádió 1992-es összeállításából. Az akkori statisztikák szerint, a magyar fiatalok 45 százaléka semmilyen útmutatást nem kapott a szexuális élete megkezdése előtt.

A Jászai Mari-díjas színész az SZFE szétzúzása óta rendszeresen szót emel közéleti kérdésekben is, az utóbbi időben már tüntetéseken is, mert hisz abban, hogy minden tőle telhetőt meg kell tennie azért, hogy a gyerekei szabadon, biztonságban nőhessenek fel.

„A Polgári Ellenállás nem hitet kínál, hanem kételyt” – mondja Puzsér Róbert. A Pride üzenetéről, Magyar Péterről, a kétharmad illúziójáról és a demokratikus kontroll feltételeiről beszélgettünk.

Németh László író és Gulyás Pál költő levelezése személyes képet fest az 1944 előtti Magyarországról. Nyomon követhető benne a szélsőségek térnyerése és az erre adott értelmiségi válaszok, illetve azok lehetetlensége. A Szabad Európa Rádió interjúja Gulyás Klára irodalomtörténésszel 1992-ből.

Volt playmate, prosti, felnőttfilm-sztár és a dél-olasz maffiafőnök felesége is. Mindig családra vágyott, azt kereste, de rossz helyen. Höcher Andrea több mint 20 év után szállt ki a szexiparból. A Szelfiben beszélgetünk traumákról, függőségekről, reményről. Arról, hogy minden nőnek van választása.

Orbán repülőrajtot ígért a gazdaságnak, de padlón maradt. A Pride-dal csapdát akartak állítani Magyar Péternek, de nem sikerült. A Fidesz szimbolikus harcai kifulladóban, a választók először el is hiszik, hogy leváltható. Elemzünk Lakner Zoltánnal.

Szerbiát támogatjuk, Ukrajnát akadályozzuk – miközben ugyanazok az érvek cserélhetők lennének: kisebbségek, energiabiztonság, bűnözés. A Nyugat-Balkánon Oroszország és Kína nyomul, az EU hátrál. Krekó Péterrel és Németh Ferenccel beszélgetünk a kettős mércéről és a balkáni játszmákról.

Cser-Palkovics András Székesfehérvár fideszes, és Csőzik László Érd ellenzéki polgármestere volt a Szabad Európa podcastjának vendége. A két városvezetővel az önkormányzatok gazdasági helyzetéről, az értéküket folyamatosan veszítő állami támogatásokról és a jövő évi kilátásokról beszélgettünk.

Indulásakor minden munkatársat Szabónak hívtak a Tilos Rádiónál, de vajon miért? Kiderül a Szabad Európa Rádió 1991. szeptember 15-én sugárzott műsorából. Miért tartották különösen veszélyesnek a társadalomra a kalózrádiót a rendszerváltás idején, és hogyan lehetett kijátszani az üldöző hatóságokat?

„Volt, hogy azt mondták: nevetségessé kell tenni az ellenzéket”: visszaéléseket feltáró „közérdekű bejelentőkkel” készített sorozatunk negyedik részében Balogh Krisztinával, az MTVA korábbi munkatársával készítettünk interjút.

Mániákus vezetők és valóságérzékelési zavar – Kaló Mátéval Trump 130 napjáról, a republikánus pártfegyelemről, a szétesett demokratákról és arról, mit ért eddig Orbán Viktor a „good dealből”. A Trump tornádó nem csak Amerikát, a világot is újrapozicionálja.

Ügynöknek neveznek bizonyíték nélkül, miközben egy nap alatt többet költenek propagandára, mint amiből egy szerkesztőség túlél. A Címlapban Tóth Balázzsal és arról beszélgetünk, hogyan válik az átláthatóság jelszava a függetlenség elleni fegyverré.

Az indulatot nem a „másféle” ember váltja ki, ő csak a célpontja, mondta Popper Péter pszichológus a Szabad Európa Rádió műsorában, amelyben folytatták az idegengyűlölet alapjainak felkutatását. Hozzátette, akkor tör előre az idegengyűlölet, amikor elszaporodnak a dilettáns, felelőtlen politikusok.

Kirúgták a minisztériumi állásából, miután a Partizán műsorában feltárta a műemlékvédelemben általa talált visszásságokat. Bátonyi Péter a harmadik „közérdekű bejelentő” , akivel podcastsorozatunkban beszélgettünk, a Horváth Andrással és Hadházy Ákossal készített interjúk után.

A Fideszben már készülnek az Orbán utáni időkre – állítja Unger Anna az Elemzőben. Belső törésvonalak, kampánypénzszabályok felszámolása, hitelfelvétel és politikai elterelések – meddig tartható még a rendszer, és mi jöhet utána?

Nem ukrán kémbotrány, hanem politikai show műsor zajlik, amit a magyar kormány kreált, mondja Dezső András, a Telex újságírója. Révész Béla, a titkosszolgálatok kutatója szerint olyan mértékű politikai irányítás alatt működik a hírszerzés és a propaganda, amilyen még a Kádár-rendszerben sem volt.

A rendszerváltás után nemcsak a jó európai hagyományokhoz, hanem az aggasztóakhoz is gyorsan felzárkózott Magyarország — hangzott el a Szabad Európa Rádió 1992-es műsorában, amely az idegengyűlölet társadalmi, gazdasági, szociális és oktatásügyi okait kutatja.

„Persze, hogy megcsinálnám ma is” – jelentette ki Hadházy Ákos a 12 évvel ezelőtti trafikmutyi leleplezéséről. Podcastsorozatunkban közérdekű bejelentőkkel beszélgettünk, akik kormányzati, önkormányzati, hatósági visszaéléseket tártak a nyilvánosság elé, vállalva a következményeket.

Ukrajna EU-csatlakozása nem drágítaná meg az energiát – épp ellenkezőleg. Holoda Attila energetikai szakértő és Hunyadi Bulcsú, a Political Capital elemzője szerint a magyar kormány tudatosan tartja fenn az orosz energiafüggőséget: a leválás technikailag lehetséges, politikailag viszont nem érdekük.

„Végleg elbuktuk” – mondja Kiss László a Normafára tervezett kutatóházról, amely sosem épül meg. Beszélgetés a tudomány jövőjéről, Kapu Tibor űrutazásáról, a Föld fontosságáról, háborús emlékekről és arról, miért ijesztőbb egy idegen űrhajó, mint hinnénk.

1992-ben a Szabad Európa Rádió kedvéért egy fél órára félretette külügyi államtitkári pozícióját és eredeti szakmájában, történészként nyilatkozott Katona Tamás az 1848-49-es szabadságharc vitatott alakjáról, Görgey Artúrról. Hogyan lett Kossuth követőjéből áruló és bűnbak — erről szól a műsor.

A közelmúltban több „közérdekű bejelentő” állt a nyilvánosság elé, hogy a tapasztalt kormányzati, önkormányzati vagy hatósági visszaéléseket feltárják, vállalva az ezzel járó kellemetlenségeket is. Interjú sorozatunkban arról beszélnek, hogy miért vállalták, hogy kiállnak a nyilvánosság elé.

Mint ördög a tömjén füsttől fél a kormány attól, hogy a hétköznapi problémákról kelljen beszélnie – mondja Lakner Zoltán. Átláthatóságnak álcázott elhallgattatás? Ukrajna mint új Gyurcsány? Magyar Péter mint békehozó? A héten is végigvesszük a belpolitikai fejleményeket Lakner Zoltán politológussal.

Az atláthatóságinak nevezett törvény a civilekre, a független médiára, kutatókra is célkeresztet rajzol. Hogyan lesz a jogból politikai fegyver, és mit lehet tenni ellene? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Gyurkó Szilviával és Stumpf Andrással.

Akupunktúra, homeopátia, gyógynövény-terápiát, masszázs – a kilencvenes évek elején kezdtek széles körben terjedni az alternatív gyógymódok. Erről készített összeállítást a Szabad Európa Rádió 1992-ben, hogy tisztázza a kuruzslás és a valódi, gyógyulást ígérő kezelések közötti különbséget.

2022. október 7-én fogadott először beteget az ország első traumaérzékeny nőgyógyászata, amely hajléktalan nőknek nyújt segítséget, és közösségi finanszírozásból valósult meg. Lánszki Réka, a szakrendelés programfelelőse és Clease Piroska, a rendelő egészségügyi asszisztense volt a Szelfi vendége.

A magyar gazdaság gyenge teljesítménye annak is köszönhető, hogy itthon túl nagy az állam szerepe a gazdaságban. Szabó Balázs, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatója szerint erre példa az, hogy lengyel, cseh és román cégek terjeszkednek Magyarországon, és nem fordítva.

A NER nemcsak politikai rendszer, hanem rend – amitől a káoszt félő társadalom nem tud elszakadni. De mi történik, ha ez a rend megbillen? Orbán Krisztiánnal beszélgetünk a NER felépítéséről, végjátékáról és arról, mi jöhet utána.

IV. László halálával Árpád-házi örökös nélkül maradt a magyar trón, és ez hosszas politikai és dinasztikus küzdelemhez vezetett. El nem ismert utószülött, ál-Andrások felbukkanása, idegen uralkodók feltételezett befolyása jellemzi az időszakot, amelyről a Szabad Európa Rádió 1989-es műsora szól.

Bognár Szilvia hangja annyira egyedi és tiszta, hogy nem lehet senkiével összetéveszteni – pedig az éneklést autodidaktaként tanulta. Számtalan (nem csak magyar) népzenei projekt létrehozója, közreműködője. A Szelfiben Bognár Szilviával beszélgettünk.

Ez nem a közélet átláthatóságáról szóló törvény, hanem a demokratikus rend felszámolásának törvénye – mondja Unger Anna a kedden benyújtott szuverenitási törvényről. Szerinte ugyanakkor kontraproduktív az az erőpolitizálás, amit a Fidesz visz, és kezdenek olyan cikivé válni, mint az MSZMP '89-ben.

Mit ér a központosított kultúra, ha a közönség máshová figyel? A NER15 legújabb epizódjában Kristóf Lucával és Nyáry Krisztiánnal beszélgetünk arról, hogyan formálta át a Nemzeti Együttműködés Rendszere a kultúra intézményeit, az oktatást, a tudományt, a nyelvünket.

Kommunista-e minden szakember és szakemberré lettek-e az egykori kommunisták — a kérdés az egykori Magyar Fórum karikatúrájának képaláírása miatt vetődött fel 1992 tavaszán. A Szabad Európa Rádió annak eredt nyomába, hogy mi lett a politikai kinevezett tisztségviselők sorsa a rendszerváltás után.

Hogyan írja át a közösségi média a politikusok és állampolgárok kapcsolatát? Van e valódi politikai ismeretük a közösségi médiából tájékozódó embereknek? A Szabad Európa podcastjának vendége Bene Márton volt, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

A borsodi zsákfalu, Teresztenye látszólag a béke szigete. Gyönyörű környezet, madárcsicsergés. Nem csoda, hogy a Sifter család beleszeretett. Nem számoltak azonban azzal, hogy itt nem vehet akárki házat, kétszeres szűrőn kell átjutnia az érdeklődőknek, romának lenni pedig kizáró ok.

Hogyan rendelte alá Orbán Viktor a magyar külpolitikát saját politikai túlélésének, olykor a nemzeti érdek rovására is? A NER15-ben Krekó Péterrel és Bíró Nagy Andrással elemezzük, hogyan vált a NER diplomáciája fokozatosan kompromisszumképtelenné, elszigetelve Magyarországot Európában.

A gazdasági kapcsolatokban látták harminc évvel ezelőtt annak biztosítékát, hogy a muzulmánok és a Nyugat szembenállását féken tartsák - derült ki a Szabad Európa Rádió 1992-ben sugárzott műsorából. Szó esik a mohamedán világ három vereségéről, a nyugati értékek terjedéséről, az iszlám fordulatról.

Olyan világban szeretne élni, amiben el tud menni egy misére és aztán ki tud vonulni a Pride-ra is – mondja a Honeybeast énekesnője, Tarján Zsófia, aki szerint még ma is benne van a pakliban, hogy külföldre kell költöznie, ha olyan helyzet üt be, amiben már a zenekar sem tud működni.

A történelem fintora lenne, ha az Orbán-kormány végső soron Trumpba bukna bele, vagyis azokba a gazdasági következményekbe, amelyeket Trump eddigi kormányzása jelent, mondja Lakner Zoltán az Elemző legújabb epizódjában.

Nem várnak támogatást a hivataloktól, felkészültek az önállóságra és keveseknek van esélye a továbbtanulásra - erről beszéltek a Szabad Európa Rádió 1992. május 10-én sugárzott műsorában az érettségiző fiatalok. Pillanatfelvétel az elhelyezkedés 30 évvel ezelőtti kihívásairól.

Hogyan alakította át a Nemzeti Együttműködés Rendszere a magyar gazdaságot az elmúlt 15 évben? Milyen hatása van a „haverok kapitalizmusának”? Podcastsorozatunkban Brückner Gergely (Telex) és Jandó Zoltán (G7) segít feltérképezni, hogyan lett a gazdaság a hatalom egyik legfontosabb eszköze.

A XIII. század második felére megváltozott az egyházi vezetők kiválasztása, a főpapok közé bekerülhettek a paraszti családból érkezők. Ezt az átalakulást és ennek következményeit mutatja be a Szabad Európa Rádió 1989. június 11-én sugárzott műsora.

Ferenc pápa öröksége: egyház a peremen élőkért. Mi marad Ferenc pápa után? Szőnyi Szilárddal beszélgetünk arról, hogyan reformálta meg a pápa az egyházat szerénységgel, gesztusokkal és társadalmi érzékenységgel.

„Néha maga sem tudta, hogyan jutott oda” – mondta Keresztury Dezső író, irodalomtörténész Arany János alkotói módszeréről a Szabad Európa Rádió 1992. április 26-án sugárzott műsorában. Az interjú második részében szó esik a kapcsos könyvről, az akadémiai főtitkárságról és pesti lakhatásáról.

Amíg nincs kipucolva a múltunk, amíg hazudunk, addig semmi nem fog változni ebben az országban, mondja Alföldi Róbert, aki bár hátrébb lépett a közéleti szerepléstől, vannak pillanatok, amikor nem bírja ki, hogy ne szólaljon meg. „Nem vagyok egy Pride-ra járós, de idén biztos ott leszek” – mondja.

„Bár minden korszak igyekezett kisajátítani, a költő azonban mindig kibújt ez alól” – mondta Keresztury Dezső író, irodalomtörténész Arany Jánosról a Szabad Európa Rádió 1992. április 19-én sugárzott műsorában. Beszélgetés a tehetségről, a nyelv szolgálatáról és a szorgalomról.

Marika vagyok, borkóstoló, prezident – tömegek nézik a tévedésből államfővé vált, a kamera mellett álló Tónival társalgó Marika videóit. A Szelfiben a karaktert alakító Rainer-Micsinyei Nórával beszélgettünk többek között arról, hogy eljöhet-e a pillanat, amikor az ember már nevetni sem tud.

Tizenöt évvel ezelőtt szerezte meg először a kétharmados hatalmat a Fidesz. A Fidesz győzelme után Orbán Viktor meghirdette a Nemzeti Együttműködés Rendszerét. Mostanra a Fidesz teljesen átalakította a demokratikus intézményrendszert, új alkotmányt írtak, a független intézményeket elfoglalták.

Többszörös garanciákat építettek törvényeikbe a nyugati országok, hogy garantálják a közpénzből finanszírozott elektronikus médiumok függetlenségét – hangzott el a Szabad Európa Rádió 1992. május 11-én sugárzott körképében. A fő kérdés mindenhol: ki és hogyan válthatja le a szervezet elnökét.

A magyar filmek miatt lépett erre a pályára, lenyűgözték a Filmszemléken látott alkotások. Második nagyjátékfilmje, a Sünvadászat éppen ennek a szakmai mustrának, a tizenkét évnyi kihagyás után idén újra jelentkező Magyar Filmszemlének a nyitófilmje volt. Schwechtje Mihály rendezővel beszélgettünk.

Trump bizonytalanságot és kiszámíthatatlanságot hozott a világra, ez viszont Európa megerősödését is elhozhatja, erős, megbízható globális hatalommá válhat, mondja Győrffy Dóra közgazdász.

„Ma az egyetem egy olyan óraszerkezet, amelyből a csavarokat kiszedték, (...) de az összerakás nem történt meg” – mondja a történész az 1992-es interjúban a felsőoktatás akkori átalakításáról. „A modernizáció elindult, de a tervekből csak kevés valósult meg működőképes formában” – fogalmazott.

„A valódi változást az éri el, ha közösen kiállunk valamilyen rendszerszintű változásért„ – ez a fő célja a Közélet Iskolája Alapítványnak. A Szelfi vendége a szervezet igazgatója, Fernengel Ági volt, aki szerint a smúzolás, egyéni kijárás helyett a közös problémamegoldás lenne a jó stratégia.

Az MNB-botrányban nem talál bűnbakot a kormány. Még az Orbán-kabinet sem képes arra, hogy Magyar Péter vagy Brüsszel nyakába varrja – véli Lakner Zoltán politológus, aki elmondja a véleményét a kullancsokról, a poloskákról, a zebrákról és a szerinte színtelen-szagtalan köztársasági elnökről is.

Nem kérhetnek minket arra, hogy ne ünnepeljük meg az egyenlőséget, hogy ne ünnepeljük meg azt, hogy mi magyarok ennyire sokszínűek vagyunk, mert ez is Magyarország része, mondja Kanicsár András, LMBTQ újságíró a Pride betiltásáról.

Alapelveket és feladatokat határozott meg az 1992-es riói környezetvédelmi konferencia, amely a biológiai sokféleségről szóló egyezmény elfogadásával ért véget. A Szabad Európa Rádió akkori műsora körképet kínál a környezet megmentéséért tett, harminc évvel ezelőtti nemzetközi erőfeszítésekről.

Joghallgató, környezetvédő, évek óta segíti az Aligai Fürdőegyesület munkáját, elképesztő tapasztalatai vannak abban, hogyan próbál lenyomni egy-egy gigaberuházást a kormány a helyi önkormányzatok, és rajtuk keresztül a civilek torkán a Balatonnál vagy épp Sukorón. A Szelfi vendége Horváth Bence.

Az európai parlamenti szavazásokat vizsgálva jól látszik, hogy koránt sincs egység a Patrióták Európáért-frakciót alkotó pártok között. Épp a Fidesz az, amelyik legtöbbször másként szavaz, mint a szövetségesei – mondja a Political Capital két elemzője, Hunyadi Bulcsú és Molnár Csaba.

Neve évtizedeken át összefort a nyelvműveléssel, a nyelvi hagyományok ápolásával és a köznyelvvel kapcsolatos állásfoglalásokkal. Édes anyanyelvünk című rádióműsora évtizedeken át futott, és ő vezette az első betelefonálós magyar tévéműsort is, amelyben szintén a nézők nyelvi kérdéseire válaszolt.

A magyar műgyűjteményt, és ezáltal a magyar művészettörténetet a legnagyobb veszteség azzal érte, hogy a szovjetek elrabolták a banki trezorokban őrzött zsidó vagyont, amit a mai napig nem adtak vissza. Erről nem lehet lemondani - mondja Molnos Péter művészettörténész.

A gyülekezési szabadság jogát, már a Kádár-rendszer utolsó napjaiban visszaszerezte a magyar társadalom, ezt vette most el a Fidesz – mondja Unger Anna politológus. Az Elemzőben beszéltünk poloskázásról, a nemzeti szimbólumok visszafoglalásáról és arról, hogy mit üzen a Matolcsy leszámolás.

Ha csak tizedével lesz kevesebb kanadai turista idén az Egyesült Államokban, mint általában, az az amerikai idegenforgalomban 140 ezer ember állásába kerül. Mi értelme lehet Trump vámháborújának? Lehet-e ellene eredményesen védekezni? Deák András Györgyöt, az NKE kutatóját kérdeztük.

A politikai erőszak bármilyen legitimációja politikai vezetők részéről utcai erőszakhoz vezethet, és ebben a retorikában vagyunk a Fico-merénylet óta Szlovákiában, vagy a poloskázással Magyarországon, mondja Feledy Botond, külpolitikai szakértő.

Az Idea Intézet stratégiai igazgatója szerint a Magyar Péter ünnepi beszédének képi, nyelvi világa és az öltözete is szokatlan a baloldali, liberális közegben. Autentikus jobboldali vezetőként lépett fel. Orbán szónoklatából hiányoztak a szakrális elemek, a „poloskázás” pedig elő volt készítve.

Sosem tagadta az életkorát, a színészközpontú színház elhivatott támogatója, sikereit önzetlenségének is köszöni – derül ki a Szabad Európa Rádió 1990-es interjújából. Pécsi Ildikó az 1962-es Az aranyemberben tűnt fel, a rendszerváltás után parlamenti képviselő volt, 2007-ben kapott Kossuth-díjat.

A Háziorvosok Online Szervezete nem vett részt a március 8-i demonstráción, szerintük az ilyen megmozdulások ellehetetlenítik a kormánnyal folytatott párbeszédet. Az általa alapított szakmai szervezet strukturális és finanszírozási változásokat szeretne. A Szelfi vendége dr. Békássy Szabolcs.

Nem a kiskereskedők nyerészkedése miatt magasak az árak, hanem többek között azért, mert a kormány adóemelései begyűrűztek a költségekbe – mondja Madár István. A közgazdásszal beszéltünk az ígéretek fedezetéről, a béke hatásairól és arról, hogyan kellene átalakítani a magyar gazdaság szerkezetét.

Európának mindenképp több pénzt kell áldoznia a saját védelmére, és ebben már részben Ukrajna katonai-védelmi ipari támogatása is benne van, azaz Orbán Viktor állításával szemben nem kellene kétszer költeni – mondja brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán.

Visszaesett a Tesla eladása Európában – a jelek szerint már a politikai alapú értékválasztás is beleszólhat az autópiac alakulásába. Segít-e a Tesla európai kálváriája a Volkswagenen? Kell-e még az európai vevőknek Alfa Romeót gyártani? Várkonyi Gábor autókereskedelmi szakembert kérdeztük.

Orbán szerint a jövő nem Európában van, de ha ez azt jelenti, hogy a mi jövőnk Hszi Csin-ping alattvalóinak és Putyin alattvalóinak a jelene, akkor köszönjük szépen, ebből a jövőből nem kérünk – mondja Lányi András. Interjú az átalakuló világrendről, erkölcsről és az értelmiség feladatáról.

A második nagylemeze után ismerte fel, hogy a jogi pálya helyett érdemes lehet az éneklést választani. Későn érőnek tartja magát, és sosem lett része a show-biznisznek – derül ki az 1990-ben rögzített beszélgetésből. Koncz Zsuzsa énekes a napokban ünnepelte 79. születésnapját.

Az állami gondozásból kilépő fiatalok legalább öt százalékának nincs hová mennie. Ez olyan, mintha minden gimnáziumi évfolyamban lenne olyan gyerek, aki otthontalanná válik, amikor nagykorú lesz – mondja az Utcáról Lakásba! Egyesület két alapítója. Bende Anna és Kovács Vera volt a Szelfi vendége.

Egyértelmű, hogy a Tisza Párt nyugatos; a Fideszhez képest végképp teljesen egyértelmű, de olyan történelmi határponthoz érkeztünk, amikor ezt jól artikuláltan ki is kell mondani – véli Lakner Zoltán politológus.

Trump nem hagy más választást Európának, mint hogy szorosan Ukrajna mögé álljon. Az európai vezetők akkor is megteszik, ha Orbán Viktor ellenállásába ütköznek – mondja brüsszeli tudósítónk, Gyévai Zoltán.

Olyasmi történt Magyarországon, ami a rendszerváltozás óta biztosan nem: Budapest egy többezres bírótüntetés helyszíne volt. Miért a legfontosabb cél az illiberális rezsimek számára a bíróságok domesztikálása? Vajon érzi-e a társadalom, hogy független bíróság nélkül nincs jogállam?

Amerika egy nyolcvanéves konszenzust rúgott fel, miszerint Oroszország nemcsak Európára, de az USA-ra is veszélyt jelent – mondja Krekó Péter. Takácsy Dorka Oroszország-szakértő szerint amit az oroszok békének láttatnak, az durva elnyomás, véres diktatúra.

Egy év után vette át a közbeszéd meghatározását a kormányfő, aki a Pride betiltásának emlegetésével szintet lépett a kommunikációs gumicsontok dobálásában – mondja a Republikon Intézet vezető elemzője. Orbán élvezi a nemzetközi nyomás enyhülését, a „kocsmaprogram” pedig olcsó üzenet a támogatóinak.

Az etnikai és rasszista bűntettek palástolása általános szokás. A rendszerváltó kelet-európai államoknak meg kellett találniuk a gyakorlat ellenszerét, ami új jogi és társadalmi szemléletmódot is követelt – derült ki a Szabad Európa Rádió 1993. június 28-án sugárzott körképéből.

Díszes korlátok, egykori szépségüket máig őrző lépcsőházak, gyönyörű kilincsek, romantikus kapualjak: Budapest történelmi épületeinek megmaradt szépségeit mutatja be kivételes fotókon a svájci születésű, magyar származású Vincent Baumgartner.

Barna eső egyelőre nem hullott, de a sötét felhők egyre sűrűbbek Németország felett. A centrum pártjai valószínűleg kormányt alakíthatnak, de a radikális AfD megduplázta támogatottságát a Bundestag-választáson. A volt berlini nagykövet szerint a németeknek négy évük van megoldani a problémáikat.

Donald Trump amerikai elnök mindenre üzleti tranzakcióként tekint, így az európai vezetők most megvásárolnák őt egy mindenkinek elfogadható békemegállapodásért cserébe – mondja a Szabad Európa brüsszeli tudósítója.

Megvesszük vagy ha másképp nem megy, elfoglaljuk Grönlandot – többek között ezzel a külpolitikai igénnyel lépett újra hivatalba Donald Trump. A kérdést, hogy ez reális-e, és hogy ezt akarja-e Grönland is, Csiki Varga Tamásnak, az NKE John Lukacs Intézete tudományos főmunkatársának tettük fel.

Jelenleg az tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy a tűzszünet/béke a befagyott frontvonalak mentén jön majd létre. Demkó Attila szerint emiatt „annál rosszabb az ukránoknak, minél később következik be, mert jelenleg, ha lassan is, de az oroszok haladnak előre”. Szakértőkkel a háborúról.

Gáspár Kristóf szerint Orbán fideszes választói csoportokat szólított meg – vidéken élő nyugdíjasokat, nőket, a középosztályt –, mert Magyar Péter elkezdte lebontani ezt a tömböt. Újra van belpolitika; tizenöt éve nem láttunk olyat, hogy Orbán szakpolitikai kérdésekben nyilvánult meg.

A kormány vagy a parlament felügyelje-e a Legfőbb Ügyészséget? – ezt kellett eldöntenie a kilencvenes évek elején a fiatal magyar demokráciának. A Szabad Európa Rádió 1993 júniusában sugárzott interjút Bócz Endrével, Budapest akkori főügyészével az ügyészségi szervezetek nyugati mintáiról.

Ha nem is számolják fel a kapcsolati erőszakot, az az abszolút minimum, hogy megvédjék az áldozatokat, biztosítsák, hogy legyen több kilépési lehetőségük azoknak, akik most is bántalmazásban élnek, az elkövetők pedig szembesüljenek a következményekkel – mondja dr. Nógrádi Noá nőjogi szakértő.

A Fidesz A Birodalom visszavág üzemmódban van; küzd a teremtett ellenségekkel és elengedte a szakpolitikai vitákat – mondja Unger Anna politológus. Ezzel szemben Magyar Péter fő üzenete, hogy ez lesz az az ország, ahol világnézettől függetlenül nem kell fenyegetve érezned magad.

Bármiben állapodik meg Donald Trump Vlagyimir Putyinnal a béke érdekében, annak végrehajtásához szüksége lesz Európára is – mondja brüsszeli tudósítónk. Gyévai Zoltánnal a rendkívüli EU-csúcsról beszéltünk Euró-vízió című podcastunkban.

Globális AI-fórumot rendezett Párizs, de a remélt siker – főként az, hogy a francia fővároshoz kapcsolódjon a kiindulópont, mint a klímapolitikában – elmaradt. Bár Kína szignálta a dokumentumot, az Egyesült Államok nem. Mi következik ebből? – kérdeztük Keleti Arthur kibertitok- és jövőkutatótól.

Az újrahasznosított műanyagból csak szürke, rosszabb szakítószilárdságú és szagmaradványokkal gazdagított csomagolóanyag készíthető a jelenlegi technológiákkal. Az Európai Unió tervei szerint majdnem minden műanyag terméknek egyharmadrészt újrahasznosított hulladékot kell tartalmaznia.

A Direkt36 társalapítója hiúságprojektnek tartja a hatvanpusztai birtokot, amely azért nem szerepel hangsúlyosabban, mert szerinte többet ad az orbáni világ megismeréséhez a budai elit klub bemutatása. A szerkesztő szemenszedett hazugságnak nevezte, hogy ukrán titkosszolgálati akció lenne a filmjük.

Visszatérhet-e a hit és az alázat a művészvilágba, amikor a bevétel diktál? – ezekre is válaszol a Szabad Európának adott 1990-es interjúban a művész házaspár. Az archív felvételen szóba kerül a rendezőcentrikus színház, a társadalmi tükör szerepe és a műfaj jövője.

A meseterápia nem valami lila köd, sokkal inkább az életút kísérése mesékkel – mondja Boldizsár Ildikó, aki Magyarországon először használta a meséket terápiás célra – mit sem törődve az akadémiai és a klinikai ellenállással.

Politikai válság és gazdasági nehézségek közepette választ Németország. A kutatások alapján a CDU–CSU visszatérhet a hatalomba, de a Merkel-érához képest szigorúbb migrációs politikával. A kampányba Orbán Viktor is beleszólt, amikor elsőként fogadta EU-s kormányfőként a radikális AfD vezetőjét.

Miközben Magyarország tavaly már biztosan elvesztett több mint négyszázmilliárd forintnyi uniós forrást, és az elérhető 12 milliárd euró is csökkent csaknem félmilliárddal, az EU már a következő költségvetési ciklust tervezi. 2028-tól szintet lépnek a jogállamisági elvárások.

A gárdonyi olajszennyezésre kiadott Mol-magyarázat tele van számokkal; például közölték, hogy 1.614.410 kg szennyezett földet elszállítottak, de hogy ez mire elegendő, azt nem tudni. Erről is kérdeztük Simon Gergelyt, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértőjét.

A Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója szerint bár a Fidesz 1994 után közelebb került az emberek mindennapi problémáihoz, mára levonult a terepről. 2025–26 nagy kérdése, hogy ki tud jobban „történeteket mesélni”, azaz kézzelfogható, gyakorlati szinten megfogalmazni a politikáját.

A politikai felelősségre vonás kérdését járta körül a Szabad Európa Rádió 1991-es műsora, miután kiderült, hogy atomfegyvereket állomásoztattak Magyarországon. Körinterjú az akkori pártvezetőkkel. Válaszol: Balázs István, Pető Iván, Böröcz István, Gál Zoltán, Gáspár Miklós és Orbán Viktor.