Szabad Európa Podcastok

Az elnökválasztás második fordulója előtt Románia sokkban, egyértelmű a radikális jobboldal előretörése. A sokszor szélsőséges Călin Georgescu ellenfele a liberális Elena Lasconi lesz. A centrum összezárt, de így is elképzelhető, hogy Călin Georgescu lesz Románia következő elnöke.

Ahogy fogalmaz Bóka János EU-ügyi miniszter, felderítő misszión járt az új Európai Bizottságnál, hogy felmérje, mekkora esély van az uniós pénzek megszerzésére. A Szabad Európa brüsszeli tudósítója szerint semmi sem változott az elmúlt egy évben, így örökre elveszhet 1,1 milliárd euró.

Miniszterelnöksége alatt születtek meg a békés rendszerváltozást biztosító törvények Magyarországon. Bár ő maga 1991-ben távozott a hazai politikai közéletből, neve rendre felbukkant mint az MSZP lehetséges miniszterelnök-jelöltje. Németh Miklós ritkán ad interjút; Kerényi Györggyel kivételt tett.

Bakuban véget ért az ENSZ éves klímaügyi világkonferenciája. A COP29 kéthetes iszapbirkózása a beszámolók szerint leginkább delegációk kivonulásától volt hangos, eredményről alig szólnak a hírek. Mi zajlik ilyenkor valójában a zárt ajtók mögött? Bart István klímapolitikai szakértőt kérdeztük.

A politológus szerint pánikreakció és nagyon erős váltás, hogy a Fidesz kommunikációjában megjelent a potenciális vereség érvelése, amire az elmúlt 14 évben nem volt példa. A Fővárosi Közgyűlésben jelenleg minden politikai erő úgy keveri a kártyát, hogy a fél szeme a 2026-os választáson van.

Engi Klára és Tóth Attila jégtáncos volt a Szabad Európa Rádió vendége 1991. április 28-án. A velük készült beszélgetésben szóba kerül az 1989-es világbajnokság, ahol dobogóra voltak esélyesek, de a pontozás miatt a negyedik helyen végeztek, valamint az amatőr és a profi sport közötti nehéz döntés.

Az állam kötelessége lenne támogatott lakhatást biztosítani a súlyos fogyatékossággal élőknek, de ez évek óta csak ígéret. Hat budapesti szülő úgy döntött, nem vár tovább az államra. Egyikükkel, Schilling Magdolnával és a küzdelmüket dokumentumfilmen megörökítő Rubi Anna rendezővel beszélgettünk.

„Nagy butaságot követ el minden ellenzéki szereplő, aki arra készül, hogy 2026 tavaszán lesz a következő országgyűlési választás” – mondja Unger Anna. A politológus szerint akkor lesz, amikor a Fidesznek ideális, ami azt jelenti, hogy nem várják ki, amíg egyetlen kihívóval állnak szemben.

„Mélységesen felháborít, hogy a Tisza Párt felül akarja írni az én főpolgármesteri mandátumomat” – mondja Karácsony Gergely. Szerinte nem az a baj, hogy nincs új szmsz vagy főpolgármester-helyettesek; az a baj, hogy pénz sincs.

A magyar képviselők közül egyedül a Tisza Párt delegációja szavazta meg Ursula von der Leyen második elnöki ciklusát és az új Európai Bizottság felállását; furcsa módon a Fidesz által delegált Várhelyi Olivért Magyar Péterék megszavazták, míg Deutsch Tamásék nem.

Teljesen átalakíthatja a politikai kampányokat a mesterséges intelligencia megjelenése, bárkiről bármilyen anyagot lehet kreálni, és bárki letagadhatja az igazságot is. Lesz-e még hatalma a dezinformációnak, vagy fontosabb szerep jut majd a hagyományos kampányolásnak?

A szabadság és a felelősség egymást tartja egyensúlyban a nyugati demokráciák sajtótörvényeiben – vonta le a következtetést a Szabad Európa Rádió 1990-ben sugárzott műsorának szerkesztője, aki külföldi példákat mutatott be az újságírók és a sajtószabadság fontosságáról.

Dr. Vajdovich Péter a Gellért-hegyen álló Szabadság-szobor alkotójának dédunokája. Azt mondja, a család soha nem ellenezte, hogy kereszt kerüljön a nőalak kezébe: annyit mondtak, hogy nem jó ötlet. Az állatorvosi hivatásról, hitről, az élet szeretetéről és a Szabadság-szoborról beszélgettünk.

Változhat a nyelvtörvény Szlovákiában – ezúttal sem feltétlenül jó irányba. Egy javaslat alapján akár hatmillió forintnyi büntetés is kiszabható a magyar nyelv használatáért. Az Atlaszban a téma a nyelvtörvény és a merénylettel, koalíciós problémákkal tarkított szlovák politika egy éve.

Szakmaiság helyett politikai alkuk döntöttek az új Európai Bizottság tagjainak kiválasztásánál – mondja brüsszeli tudósítónk. Példátlan módon minden biztosjelöltet jóváhagyott az Európai Parlament, így decemberben elindulhat Ursula von der Leyen második elnöksége.

Decemberben folytatódik a Corvinus egyetemről elbocsátott egyetemi tanár munkaügyi pere. Ádám Zoltán azt szeretné elérni, hogy visszakapja az állását. Korábban etikai eljárást kezdeményezett az egyetem vezetése ellen, mert egy befolyásos családból származó diákot külön vizsgáztattak.

Róna Dániel politológus szerint ha a kormány nem tudja növekedési pályára állítani a gazdaságot, nagyon nehéz lesz számára a választás. Bár Szájer visszahozása a közvélemény szempontjából nem okos lépés, az üzenet a közösségnek: aki hűséges Orbánhoz, annak a kínos ügyek után sem engedik el a kezét.

Négy írását olvassa fel Parti Nagy Lajos podcastsorozatunk mostani epizódjában. A Kossuth- és József Attila-díjas magyar költő, drámaíró, író 1993-ban állt a Szabad Európa Rádió mikrofonja elé.

Információs börzék, a művészeti, üzleti élet, a politikai diskurzus demokratikus terei, mindez az otthon kényelmét idéző vendéglátással – ezt jelentették az egykor európai hírű pesti kávéházak. Erről az elveszett világról is beszélgettünk a Szelfiben Saly Noémi művészettörténésszel.

2025 valóban kulcséve lesz Orbán Viktornak – véli Lakner Zoltán politológus. Vagy meg tudja fordítani a gazdasági és politikai lecsúszást, vagy marad a kínlódás. Biztos, hogy karaktergyilkosságokra és kampányosztogatásra is fel kell készülni, még ha nem is lesz rá fedezet.

Szűkebb lehet végül a magyar uniós biztos portfóliója, elvehetik tőle az állatvédelmet – mondja brüsszeli tudósítónk. Bár Várhelyi Olivér jobban szerepelt a meghallgatáson, mint sok más biztosjelölt, mégsem ment át elsőre, mert Orbán Viktor katonájaként tekintenek rá.

A volt külügyminiszer azt mondja a budapesti csúcstalálkozókról: az európai vezető politikusok nem Magyarországra jöttek, hanem az EU pillanatnyi elnökének országába. Orbán elszigeteltséget épp az mutatja, hogy kik fogadják őt. Az események belpolitikailag jönnek jól Orbánnak.

„A politikával elkerülhetetlen a kapcsolata, de autonóm” – mondta szakterületéről az 1993-as interjúban Romsics Ignác történész, hozzátéve, hogy a történelem a politika előzménye. Szóba került még a történelemhamisítás, a nemzeti panteon és a politikától független, árnyalt értékelés.

Erdész és gyógypedagógus is szeretett volna lenni, de nem voltak elég jók a jegyei. Megnyert szavalóversenyek és drámatagozatos középiskola után egyenes út vezetett a színművészeti főiskolára. A Szelfi vendége Stefanovics Angéla Jászai Mari-díjas színésznő, forgatókönyvíró volt.

2022 tavasza óta nem nyomult előre ilyen mértékben az orosz hadsereg, mint az elmúlt hetekben, a kérdés ma már a Donbász elvesztése. Ráadásul az ukrán haderő szervezetileg is hátrányba került – erről beszélt Takács Márk katonai szakértő, a honvédség korábbi századosa, az Atlasz e heti vendége.

Trump győzelme nagyobb egységet hozhat az Európai Unió országai között, és felgyorsíthatja a szuverenitási folyamatokat. Kérdés hogy Orbán lehet-e egyszerre Trump és Putyin trójai falova az EU-ban.

Az amerikai társadalomban nem annyira ellenszenves a morális megkérdőjelezhetőség, ami Trumpot jellemzi, mint a gyengeség, ami Kamala Harrist – mondja Kaló Máté külpolitikai szakértő. Donald Trump győzelmének okai és hatásai az Elemző extrában.

Ceaușescu magyarországi katonai fellépést kért Gorbacsovtól; Németh Miklóst a beosztottjai hallgatták le; években gondolkodtak, de a keletnémet menekültek kiengedése után 3 hónappal ledőlt a berlini fal: a demokráciába vezető átmenet miniszterelnöke, Németh Miklós visszaemlékezésének második része.

2024 januárja és szeptembere között tovább csökkent az elmúlt években ereszkedő pályára kerülő magyarországi földgázfogyasztás, Szijjártó Péter azonban még több orosz gáz vásárlását jelezte. Ellentmond-e egymásnak és a logikának ez a két hír? Ezt is kérdeztük Holoda Attila energetikai szakértőtől.

A Nemzeti Bank volt elnöke szerint a kormány mást ért ezalatt, mint a szótár. Biztos abban, hogy jövőre élénkülni fog a magyar gazdaság, és hogy a kormány így vagy úgy, de megtalálja a választási költekezés forrását. Míg az előbbi külső tényezők eredménye lesz, az utóbbi a belső kockázatokat növeli.

„A kutatót a kíváncsiság hajtja (…) új ismereteket keres, nem hasznos próbál lenni” – mondta az 1965. december 26-án sugárzott interjúban a Nobel-díjas orvos, biokémikus. Szent-Györgyi Albertet Woods Hole-i otthonában kereste fel a Szabad Európa munkatársa, akivel a rákkutatásról is beszéltek.

Szentkirályi Alexandra gondoskodott róla, hogy minden jogköre megmaradjon Karácsony Gergelynek; azzal, hogy leszavazták a főváros új szmsz-ét. „Lehet, hogy ezt hívja szivárványkoalíciónak Szentkirályi Alexandra” – mondja Vitézy Dávid, akivel közvetlenül a maratoni közgyűlés után beszélgettünk.

Visszaüt a magyar virtus – összegzi tapasztalatait az EU-tanács soros elnökségének félidején brüsszeli tudósítónk. Bár a brüsszeli magyar apparátus munkájáról mindenki elismeréssel nyilatkozik, tevékenységüket beárnyékolja a magyar kormány különcsége. Pedig vannak eredményeink – meglepő téren is.

Alapjaitól újra kell gondolni a villamosenergia-rendszert, mert – mint egy megjelent tudományos kiáltványból kiderül – előrefelé nincs más út. Fabók Márton közgazdász-társadalomtudóst kérdeztük az energiademokráciáról és arról, hogy mire elég a kormányzati elképzelésekre is felkínált alternatívájuk.

Nagy Imre újratemetése vagy gyilkosa, Kádár János halála mellett több tucat történelmi esemény történt és törvény született 1989-ben. Az átmenet miniszterelnöke, Németh Miklós kétrészes interjúnkban emlékezik vissza másfél éves miniszterelnöksége néhány fontosabb eseményére.

Garamvölgyi Flóra és Keller-Alánt Ákos története egy amerikai férfiról szól, aki nyilvánosan elkötelezte magát a szélsőjobboldali eszmék mellett. Most a washingtoni magyar nagykövetség munkatársa, Donald Trump híveivel tartja a kapcsolatot. A tényfeltáró cikkről kérdeztük Keller-Alánt Ákost.

A republikánusok építik azt a narratívát, hogy Kamala Harris csak csalással győzhet. Ha ezzel a demokratikus intézményekbe vetett hitét veszik el az amerikaiaknak, az borzasztó nagy károkat tud okozni. Zöldi Blankával és Krekó Péterrel az amerikai választási kampány álhíreiről beszélgettünk.

Erre utal, hogy már nem csak kikacsintásokkal és finom célzásokkal, hanem határozott kijelentésekkel támadja az Európai Unió vezetését – véli a Republikon elemzője, aki szerint innen már nincs visszaút, miközben ellenzéki kihívója a konfrontáció helyett a nyitottság és befogadás politikáját kínálja.

Tízezres tömeg előtt szavalta a Nemzeti dalt 1956. október 23-án a Petőfi-szobornál. A forradalom napjaiban aktívan részt vett a művészvilág szervezésében, később csak a népszerűsége mentette meg a börtöntől. Sinkovits Imrét 1990-ben kérte visszaemlékező beszélgetésre a Szabad Európa Rádió.

Miért vezetnek be a döntéshozók olyan intézkedést, amelynek alapján nem lehet sem a nevelőszülők számát, sem az átmeneti gyermekotthonok férőhelyeit bővíteni, miközben több ezer veszélyeztetett gyermek van már most is várólistán, mert nincs intézmény és szakember, aki segítene nekik? Mire jó a gyermekvédelmisek átvilágítása és az a még több adminisztrációs teher, amit a gyermekvédelemben dolgozókra tettek? Kiket helyeznek előtérbe ezek az intézkedések, és mi történik közben azokkal, akikről az egésznek szólnia kellene, a segítségre szoruló gyermekekkel? Mi lesz velük, milyen felnőttek lesznek, ha senkitől, sehonnan nem kapnak segítséget? Báló Ottíliával, a Fészek Gyermekvédő Egyesület igazgatójával beszélgettünk.

Saját szintjére emelte Magyar Pétert a kormányfő október 23-án a támadásokkal; kirekesztő beszédére a Tisza elnöke befogadó hangnemmel válaszolt. Orbán Balázs meghurcolása elmaradt, a volt LMP-s Csárdi állításai konkrétumok hiányában érdektelenek, a Mi Hazánk a Turullal terel.

Bár az olasz bíróság meghiúsította az első intézkedést, az Európai Unió és tagállamainak vezetői figyelik az olasz–albán menekültügyi megállapodás sorsát. A bizottsági elnök nem vetette el az olasz megoldást, amely akár a közös menekültügyi paktumba is beépülhet.

Így értékeli az elemző, hogy a kormányfő idén sem nyilvános rendezvényen emlékezik meg október 23-áról. Orbán Balázs szerepeltetését politikailag öngyilkos stratégiának tartja, azt pedig nyomasztó megközelítésnek, hogy Orbán Viktor háborús bűnösként állítja be nyilatkozataiban az EU-s vezetőket.

Podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban a feltehetően 1981-ben sugárzott Slágerpatika című műsort idézzük fel, amelyet Vajda Albert készített Karády Katalin színésznővel.

Pályázik a Katona József Színház igazgatói posztjára, 2015 óta a társulat tagja. Régóta foglalkoztatja, hogyan újulhat meg a színház. Úgy látja, egyre több fiatal kíváncsi az előadásaikra. Úton lenni szerinte sokszor izgalmasabb, mint megérkezni. A Szelfiben Székely Kriszta, a Katona rendezője.

Két ország, amelyeknek egy részén orosz csapatok állomásoznak. Moldova és Georgia – korábbi nevén Grúzia – a következő hetekben sorsdöntő választás előtt áll. Nyugat vagy Oroszország? – ez a választások tétje.

Nem szokatlan, hogy a közösségi médiában bírálják a politikai ellenfelüket – mondja brüsszeli tudósítónk, aki szerint a történtek még határozottabban bizonyítják, hogy valós és mély a törésvonal az európai fősodort képviselő jobbközép és a magyar kormányfő gründolta szélsőséges szövetség között.

A külpolitikai elemző szerint diplomatikus és tartalmas válasz helyett a magyar kormányfő egy kocsmai verekedő stílusára váltott Strasbourgban a kritikák után. A történteket még nem dolgozhatta fel, ezért gyárt összeesküvés-elméletet arról, hogy az EP a magyar kormány megbuktatására készül.

Podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban az akkor 75 éves Faludy György költővel 1985-ban készült interjút idézzük fel. A beszélgetésben szóba kerül a költő feladata, egy hanyatló korszak süllyedése és a szamizdatirodalom.

Hiába szerepel még nemzeti himnuszunkban is, hogy „Bal sors akit régen tép…”, Bán Róbert, a budapesti Piarista Gimnázium tanára szerint a magyar történelem igenis tele van pozitív fejezetekkel, és összességében sikertörténetként értékelhető. Hogy miért? Hallgassa meg podcastunkat!

Amióta Magyar Péter belépett a politikába, erre a pillanatra várt, hogy szemtől szembe kerüljön Orbán Viktorral – véli Lakner Zoltán. Szerinte érthetetlen, hogy nem rejtették el Orbán Balázst, hacsak nem a „meggrillezése” volt a miniszterelnök célja.

Itthon Orbán Viktor és Magyar Péter első szembenézése miatt övezte nagy várakozás a magyar soros EU-elnökség programjának strasbourgi bemutatását, de a meglepetést nem ez hozta. Az uniós fősodor a korábbinál határozottabban bírálta a magyar kormányfőt, aki már nem csak saját politikáját védte.

A térségben a magyarok a legfogékonyabbak a dezinformációra, ők hiszik el leginkább az összeesküvés-elméleteket. 56 százalékuk nem hisz abban, hogy léteznek objektív tények – többek között ez derül ki a Political Capital kutatásából, amelyről Krekó Péterrel beszélgettünk.

A Republikon Intézet elemzője szerint Orbán Balázsnak megbocsátottak a belső kormányzati körökben, és az ellenzék is elengedni látszik az 56-ról megfogalmazott mondatait. Egyedül Magyar Péter tartja életben a témát, ami miatt a kormány október 23-i megemlékezése várhatóan visszafogottabb lesz.

Podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban az akkor hatvanéves Konrád György íróval 1993-ban készült interjút idézzük fel. A beszélgetésben szó esik őszinteségről, arcélről, a támadók igazságtudatáról és tiszteletlen levelekről.

Hegedűs D. Géza Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész-rendező, egyetemi docens, a nemzet színésze a Szelfiben beszélt arról, hogy miért óriási a morális felelőssége a színpadon a színészeknek, és hogy mennyire vágyik az élő emberi szóra mindenki közösségi médiumok által uralt világunkban.

Radikális jobboldali győzelem Ausztriában, de a kancellári poszt így sem biztos. A Herbert Kickl vezette Szabadságpárt fél évszázados történelmében először győzött az osztrák szövetségi választásokon, de a kancellár maradhat. Az Atlasz vendége Szegő Iván Miklós történész, újságíró volt.

Nemcsak a kohéziós pénzek időarányos része lehet a magyar kormány vesztesége, de állnia kell az Európai Bíróság ítéletéből fakadó, 300-400 millió eurós tételt is, így ebben a tekintetben másfél milliárd eurós mínusszal zárulhat az év, amely talán ezért is hozta sorra a nagyberuházások leállítását.

Sokan átúszták a jeges Tiszát, úgy menekültek Magyarországra Kárpátaljáról, amikor kitört az ukrajnai háború. Az Orbán-kormány megvonta a támogatást azoktól, akiknek az ukrajnai lakóhelyén nem folynak harcok, így bizonytalanná vált a sorsuk. Egyet tudnak biztosan: visszamenni nem akarnak.

Az egészségügyi közgazdász úgy látja: az eddig türelmes állampolgárok egyre nehezebben fogadják el az ellátás hiányosságait. Hiába az ágazati béremelés vagy az adósságok konszolidációja, ha az emberek bezárt praxisokkal, éves várólistákkal találkoznak az ügyeleti rendszer átszervezése mellett.

Podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban az akkor 65 éves Juhász Ferenc költővel 1993-ban készült interjút idézzük fel.

Szántó T. Gábor évtizedek óta ír a vészkorszak és a diktatúra utóhatásairól. Új regénye a magyar jazz atyja, Gonda János és családja története. Az interjúban szó lesz zsidó identitásról, öröklődő traumákról és arról, hogyan teheti az irodalom érthetőbbé a múltat, elviselhetőbbé a következményeit.

Populizmusa tankönyvi reakció – mondja Magyar Péterről a politológus, aki szerint a fővárosi Tisza–Kutyapárt–Vitézy-összefogás a pozíciók osztogatásának csapdáját hozhatja. A Fideszt nem szavazótáborának zsugorodása fenyegeti, hanem a kihívó támogatottságának növekedése és a belső infók szivárgása.

Olyan, mint a kutya vacsorája – jellemezte a magyar kormányfő az árvíz miatt ajánlott uniós pénzeket, pedig jobb feltételekkel, gyorsabb elbírálással és kisebb önrésszel jutna hozzá a kormány – persze feltétel az átláthatóság. A podcastban beszéltünk a szankciós rezsimet sértő magyar cégről is.

Az idei nyár forró volt, és nagyrészt csapadéktalan, az ősz viszont minden idők legnagyobb árvizét idézheti elő a Dunán. Ez már az éghajlatváltozás hétköznapiasulása? Erről is kérdeztük szeptember 13-án Lakatos Mónikát, a Magyar Meteorológiai Társaság elnökét, éghajlatkutatót.

Az elemző szerint az árvíz lehetőséget adott a kormánynak arra, hogy visszavegye a kezdeményezést, de nem sikerült, Magyar Péter ugyanis időben és aktivitásban is megelőzte a Fideszt. Közben kiderült: a Fővárosi Közgyűlés koalíciós tárgyalásaiban is Magyar az irányító.

Podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban az Ormos Mária történésszel, a Janus Pannonius Tudományegyetem volt rektorával 1992-ben készült interjút idézzük fel.

A Wikipédia szerint Babarczy Eszter szerkesztő, kritikus, publicista, eszme- és művészettörténész, egyetemi oktató és kutató. A sok titulusból mégis arra a legbüszkébb, hogy tanár lehet. A Szelfiben Babarczy Eszterrel beszélgettünk depresszióról, boldogságról, a Z generációról, szétvert oktatásról.

Ukrajna már Oroszországot lőné a nyugati fegyverekkel. Az elmúlt napokban a háború egyik legfontosabb kérdésévé vált, hogy a szövetségesek szállítanak-e nagy hatótávolságú fegyvereket Kijevnek. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértővel beszéltünk arról, hogy ezekkel mit céloznának.

Első ránézésre meglepő, hogy az egészségügyet és az állati jólét feladatkörét bízná Várhelyi Olivérre a bizottsági elnök, de valójában ezek a területek a Covid-járvány és a gazdák kiadásai miatt kiemelt jelentőséget kapnak. Az biztos, hogy az eddigi EU-bővítés-politikánál kevésbé befolyásosak.

„Nagy kérdés, hogy miből fog cukorkát osztani a kormány” – mondta a korábbi pénzügyminiszter 2026-ról. Szerinte Orbán Viktor nyilatkozataiból biztosra vehető az újabb osztogatás, ami inflációval fenyeget, és ha nem lesz erős kezekben a jegybank, újabb recesszió jöhet.

A Himalájában megrendezett, 480 km hosszú Hell Race futóversenyt megnyerő Toldi Péterrel beszélgettünk futásról, felkészülésről és arról, hogy milyen nehézségek adódnak egy olyan versenyen, ahol a táv kétharmada négyezer méteres magasság felett van.

Már nem csak a Fidesz VIP-nek beszélt Orbán Viktor Kötcsén, érzik, hogy hangsúlyváltásra van szükség, a mezei fideszest is meg kell nyugtatni, hogy látja a Tisza előretörését, de ura a helyzetnek – mondja Lakner Zoltán politológus az Elemző legújabb adásában.

Úgy tudni, új felelősségi területet ajánl fel a magyar uniós biztosnak Ursula von der Leyen bizottsági elnök. Bár ez presztízsben visszalépést jelentene, segítheti a második ciklusra is jelölt Várhelyi Olivért, aki nem ápol jó viszonyt a majd róla is szavazó Európai Parlamenttel.

Kínában már több villanyautót adtak el, mint benzinest és dízelt, Németországban a VW viszont – eladási nehézségekre hivatkozva – gyárbezárással riogat. Mi következik ebből a magyar autókereskedések és a villanyautózás viszonyában? Varjas Ádámot, a Duna Autó kereskedelmi igazgatóját kérdeztük.

A Tanárblog szerzője szerint két véglet ütközik a mobilkérdésben. A tanárok eddig sem engedték a mértéktelen használatot, de a teljes tiltással a dohányzás után a mobilozás helyszíne is az iskolai vécé lesz. Pedig a mobilok bevonása az oktatásba nem olyan, mintha hamutartót tennénk a folyosóra.

Új podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban a Teller Ede világhírű atomfizikussal 1991-ben készült interjút idézzük fel, amelyben a szupravezetőkről, egy új anyagról és a részecskefizika filozófiai vonatkozásairól beszélt.

A legtöbb gyermeket még mindig a saját családjában éri erőszak – legyen az testi vagy szexuális bántalmazás. Sokszor az elkövető megússza egy felfüggesztettel, míg a bántalmazott gyermeket kiemelik a családjából, és gyermekotthonba zárják. Solt Ágnes kriminológus több mint ezer olyan esetet tanulmányozott át, amelyben saját családjuktól szenvedtek el súlyos bántalmazást a gyermekek – sokszor éveken át. Aztán jött a jelzőrendszer, a rendőrség, az ügyészség és a bíróság, akik az esetek többségében nem büntették meg a bűnösöket, az áldozatokat pedig magukra hagyták.

A II. világháború óta először győzött Németországban szélsőjobboldali párt tartományi választáson: az AfD nyerte a türingiai tartományi voksolást múlt vasárnap, Szászországban pedig második lett a CDU mögött. Az Atlasz vendége Prőhle Gergely volt berlini nagykövet.

Az Európai Bíróság ítélete értelmében kétszázmillió eurót biztosan fizetni kell, és ha nem változik a magyar menekültügyi szabályozás, akkor ehhez társul egy több mint nyolcvanmilliós kényszerítő bírság. A kormány eltökélt, hogy nem fizet, a bizottság kíméletes, de könyörtelen behajtásra készül.

A gyermekvédelemben dolgozók közül sokan nem írták alá a kifogástalan életvitel ellenőrzéséről szóló adatlapot, inkább otthagyják a már így is kritikus munkaerőhiánnyal küszködő szektort. Sokukban régóta érlelődött az elhatározás, a kérdőív adta meg a végső lökést.

A Keleti pályaudvar területén egy hete kisiklott InterCity története a híradások és közösségimédia-platformok fókuszába került, majd politikai ügy kerekedett belőle. Hogy lesz ebből közlekedési zöldátállás? A vasútról kérdeztük Tevan Imre közlekedési szakújságírót.

Új podcastsorozatunkban elődünk, a Szabad Európa Rádió időtálló, korábbi műsorait elevenítjük fel. Ebben az epizódban a negyven éve, 1981. július 1-jén elhunyt Breuer Marcell építészre emlékezünk.

Eredetileg kulturális antropológiát tanult, az egyetem után a kutatói pályán is gondolkodott. Végül rajzolni kezdett, az idei könyvhét Szép Magyar Könyv versenyén ő kapta Az Év illusztrátora díjat Balássy Fannival közös könyvük, a Bocs, hogy élek után. A Szelfi vendége Korbuly Ági volt.

Összeomlóban a MÁV, az egészségügy, az oktatás, nem sikerül leküzdeni a gazdasági nehézségeket, de a miniszterelnök nem erről, hanem az olimpiáról és a velodromfejlesztésekről ad interjút. Ez azt mutatja Lakner Zoltán szerint, mintha Orbán kezdené elveszíteni a politikai realitásérzékét.

Az öt évvel ezelőtti vitatott legitimáció után most demokratikus támogatással bíró jelöltként állhatott az Európai Parlament elé a bizottsági elnöki posztra megválasztott német politikus. A podcastban körbejárjuk, hogyan nyerte el a centrista pártok támogatását Európa új politikai színterén.

Miért volt történelmileg fontos dátum augusztus 10.? Lehet-e továbbra is olyan enyhe telünk, mint az elmúlt két évben? Megszűnhet-e az orosz vezetékes földgáz szállítása Európa felé? Ezekről is kérdeztük Pletser Tamást, az Erste olaj- és gázipari elemzőjét.

Az ötvenes években kalapáccsal verték ki egy szecessziós épület Róth Miksa által tervezett színes üvegablakát. A házzal utána nem sokan törődtek, míg néhány éve a Belgiumból Magyarországra hazatérő Szinger Margit és férje a lakók segítségével megpróbálta megmenteni a pusztulástól.

Augusztus 6-án nem várt fordulatot vett az ukrajnai háború: átterjedt Oroszországra. Nagyjából 10-15 ezer ukrán katona támadta meg a Kurszki területet. Nagy körzeteket foglaltak el, de kérdés, jól járnak-e ezzel hosszú távon. Az Atlasz vendége Kaiser Ferenc volt.

Az EU egyik legnagyobb befizetőjének számító Németország pénzügyminisztere már felvetette a felzárkózásra szánt pénzek elosztásának átgondolását. Ez a belső reformokkal együtt új helyzetet hozhat az erre támaszkodó tagállamok gazdaságában. Ezek egyértelmű jelzések – mondta brüsszeli tudósítónk.

Bezárják a kapukat az iskolák az autista tanulók előtt, mert nincsenek ismereteik az autizmusról – mondja az AutiSpektrum Egyesület alapítója és munkatársa. Társadalmi szemléletformálást sürgetnek és azt, hogy oktassák a pedagógusokat, hogy kell bánni az autista diákokkal, mert egyre többen vannak.

Katolikus, protestáns és zsidó vallási vezetőt kérdezett Szent István király örökségéről a Szabad Európa Rádió 1992. augusztus 20-án. A véleményekben több gondolat közös volt, ahogy a tanulság is: „Együtt kell nekilátnunk, hogy eltakarítsuk a keserű múlt romjait.”

Katrein Ferenc szerint az orosz szolgálatok vadásznak a lehetőségekre, mindent megmozgatnak, hogy zavart keltsenek az EU-ban. Tevékenységük egy részét látványosan végzik, így érzékelhető a jelenlétük, és itthon is agresszívabbá válhat az aktivitásuk – véli a Nemzetbiztonsági Hivatal volt munkatársa.

„Lidércnyomás” – így jellemezték a megkérdezett térképészek 1992-ben a Szabad Európa Rádiónak az évtized politikai változásait. A Szovjetunió utódállamai, Jugoszlávia határai, Moldova elnevezései jelentettek gondot, de akkoriban lett Tiszaújváros Leninvárosból, illetve vált szét Boglár és Lelle.

Mindent tud a diplomáciai és az üzleti protokollról, de a mindennapok viselkedéskultúrájáról is. Tizenkét éven át volt a Miniszterelnöki Hivatal protokollfőnöke, manapság főként cégek kérik a segítségét. Görög Ibolya protokollszakértő, író volt a Szelfi vendége.

A külső-belső körülmények miatt igazi esély mutatkozik 2026-ban a kormányváltásra, ha addig megépül egy valódi alternatíva – mondja Ruff Bálint kampánytanácsadó. Szerinte Magyar Péternek és a Tisza Pártnak nem szabad elmerülnie a budapesti politikai mocsárban, ha ő akar lenni az alternatíva.

Ha talált volna kivételes, szokatlan eseményt, eltekintett volna a deficiteljárás megindításától az Európai Bizottság, de értékelésükben sem külső válság, sem belső indok nem magyarázza a megengedett érték több mint dupláját. A magyar a második legmagasabb államháztartásihiány-szám az unióban.

Az Átlátszó főszerkesztőjének az ötvenes évek jutnak eszébe a Szuverenitásvédelmi Hivatalról. Orosz recept: démonizálták a nyugati értékeket képviselő szervezeteket, de a propagandát most nem a párt, hanem az adófizetők finanszírozzák. A vitára meghívtuk a hivatalt is, de nem tartották időszerűnek.

„A maga természetességében mutatja meg az erdő, hogy mit jelent a természeti törvények áthágása” – mondta az 1992-es interjúban Balogh János zoológus, ökológus. Trópusi őserdők talajfaunáját vizsgálva az elsők között figyelmeztetett az emberiség fennmaradását veszélyeztető káros folyamatokra.