Szabad Európa Podcastok

Áldás vagy átok a Mesterséges Intelligencia? Sokak szerint embertelen, mások szerint megkerülhetetlen. Tény, hogy tíz év múlva, amikor a mostani gyerekek kikerülnek a munkaerőpiacra, az MI használata teljesen általános lesz. A Szelfiben Nyírő András MI-fejlesztő, történész

„A támogatás leállítása nem békét, hanem kapitulációt hozna” – mondja Takácsy Dorka Oroszország-szakértő. A megszállt területeken mindennapos a félelem és a nyomor, miközben a moszkvai sajtó békeharcosként ünnepli Orbánt. Putyin pedig nem lezárni, hanem megnyerni akarja a háborút.

A rendszerváltás után újra kellett gondolni az 1956-os forradalom tanításának addigi gyakorlatát. A Szabad Európa Rádió 1992. október 25-én sugárzott műsorában tanárokat és diákokat kérdeztek arról, hogyan sikerült teljesíteni ezt a feladatot.

Aleksza László 1991-ben Ausztriába került, ahol látta, hogy ott hogy kezelik a hulladékot: arrafelé már akkor foglalkoztak a biohulladék szelektív gyűjtésével. Az egy éves ausztriai tanulmányút eredménye Aleksza László diplomadolgozata, majd doktori disszertációja lett.

A Mandák-házban Budapesten, a Józsefvárosban sok mindenki kérhet, kaphat vagy adhat segítséget. Itt lakik Bolba Márta lelkész is a családjával. A Szabad Európa podcastjában beszélt többek között az eldurvult közéletről és az egymás méltóságát tiszteletben tartó társadalmi összefogás fontosságáról.

Aggódnunk kell-e tavaink csökkenő vízszintje és a több helyen tiltakozásokat kiváltó mederkotrások miatt? Ezekről a problémákról is kérdeztük Kun Zoltánt, a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnökét és Réder Ferenc biológus mérnököt.

Nagy Imre egykori miniszterelnök lánya és a forradalmi Budapest rendőrkapitánya 1992-ben kilépett a három éve, még a rendszerváltás előtt alakult Történelmi Igazságtétel Bizottságból. Döntésük egy hosszú vitát követett, erről készült a Szabad Európa Rádió akkori műsora.

Minden héten egy nő, minden hónapban egy gyermek hal meg családon belüli bántalmazás miatt szakmai becslések szerint. Miközben sokszor évekig húzódnak az ügyek, az áldozatok nem kapnak időben segítséget, vagy ha kapnak is, az segítségnek nem nevezhető a szakember szerint. "Ha egy bántalmazott gyereket kiemelnek otthonról, elszakítják az édesanyjától is és gyermekotthonba teszik, miközben a bántalmazó megússza egy felfüggesztettel, az nem segítség, hanem súlyos traumatizálás" - mondja Fügedi Orsolya, a Fehér Gyűrű Egyesület vezetője.

Orbán végítéletet, Magyar megbékélést kínál. Lakner Zoltán szerint '56 újrakeretezése, az orosz párhuzam kerülése és a „Fidesz vagy háború” mantra nem hoz trendfordulót. A Tisza a hétköznapi gondokra, konkrét vállalásokra épít – és ezzel ma erősebb érzelmi kötést hoz létre.

2026-ban minden szavazat számít, ezért a legkisebb visszaélés is döntő lehet. A szakértők szerint a valódi csalás nem az urnánál történik, hanem nap mint nap: a nyilvánosság torzításában, az állam és a párt összemosásában. A Szavazatszámlálóban most a választási trükkök nyomába eredünk.

Sípolás, berregés, csipogás – ilyen hangokkal igyekeztek érthetetlenné tenni a Szabad Európa Rádiót a rendszerváltás előtt. Az ország több pontjáról zavarták az adást, és ebben bármilyen kimaradás súlyos szabotázsnak számított. 1991-ben szerelték le a zavaróállomásokat, akkor készült ez a műsor.

Költő, író, forgatókönyvíró, slammer és Sophie Hard néven rapper. Generációja hangjának tartják, bár az életkori kategóriákat nem szereti. Több regénye és verseskötete megjelent, a legutóbbi, a Nyelni az SZFE beszántásáról szól – és nem csak erről. A Szelfi vendége Kemény Zsófi.

Gyermekvédelem, adórendszer, orosz függőség, kormányzó képesség felmutatása, és elszámoltathatóság, ezek mind szóba kerültek a másfél órás interjúban, és azt is megtudhatják, mit lép Magyar Péter, ha Varga Judit a 12. kerületben indulna el képviselőnek.

Bíró-Nagy András szerint 2026-ban még kérdés, hogy a „pénztárca” vagy a „biztonság” kerete uralja a kampányt. A háború–migrációs félelem kopik, a szuverenitás inkább bázismegtartás. A döntést az állam teljesítménye és az uniós pénzek sorsa billentheti el.

Tíz éve, 2015. október 6-án halt meg Göncz Árpád író, műfordító, ellenzéki aktivista. 1990-ben a parlament köztársasági elnöknek választotta, amelyről tudósított a Szabad Európa Rádió is. Az 1990. augusztus 8-án sugárzott, Kommentár nélkül című műsor részletével emlékezünk Göncz Árpádra.

Korábban ferences szerzetes, rádiós szerkesztő, műsorvezető, zenekritikus és zenetörténész: a Szelfi vendége Bősze Ádám volt. Előadásaival (pl. Mozart bikiniben, Nagy zenészek, nagy szerelmek) a klasszikus zenét, és általában a zenét népszerűsíti, sokak számára „fogyasztható” módon.

Álszponzorálás zajlik a magyar fociban, a támogatók politikai jópontokat, állami megrendelést várnak el a szponzorálásért cserébe, nem sportteljesítményt. Becsey Zsolttal, a Fidesz volt EP-képviselőjével, korábbi államtitkárával beszélgettünk fociról és közpénzekről.

Lakatos Ádám, 18 éves, állami gondozásban felnőtt aktivista szerint a gyermekvédelem nem védelem, már „gyerekmegőrző sem”. Konkrét bántalmazásokról, eltűnő hivatalos papírokról, széteső ellátásról beszél. Szerinte a felelősségre vonást politikai kapcsolatok fékezik.

Nincs annyi jelző a nyelvünkben, mint amennyi kifejezhetné azt a széles skálát, amelyben játszott – írták róla a kortárs kritikusok. A színművész születésének századik évfordulójára készített műsort a Szabad Európa Rádió 1993 májusában.

Nem betegség, hanem állapot, így nem is gyógyítható. A Down-szindróma a leggyakoribb kromoszómarendellenesség, nagyjából minden 600. gyermek érintett. Milyen sors vár rájuk? Milyen segítséget kapnak ahhoz, hogy teljes életet élhessenek? A Szelfiben Dr. Gruiz Katalin, a Down Alapítvány vezetője.

Megint a lényeg sikkad el: az állami gondozott gyerekek védelme, mondja Lakner Zoltán, akivel beszéltünk még a megtorlás-logikáról, a Semjén-ügyről, az állam működésének totális csődjéről, és a Nagy Márton klánról is.

Semjén-ügy: a név kimondása és a parlamenti reagálás pletykából hírt csinált, a sulykolás tartóssá tette – mondja Krekó Péter. A 2026-os kampányban a központosítás helyett a decentralizált, hiteles közvetítők dönthetnek, miközben a közmédia bizalma tovább kopik.

Az 1920-as évek töretlen gazdasági és társadalmi fejlődést hozott, amelyhez hasonlót csak a kiegyezés után tapasztalt Magyarország. Az arisztokrata származású konzervatív politikus konszolidálta a politikai életet, visszaszorította a szélsőséges pártokat, mégis Gömbös Gyulát ajánlotta utódjául.

Sokak szerint a magány korunk pestise, számtalan betegségért felelős jelenség. A WHO szerint a magányosság minden hatodik embert érinti a világban, évente csaknem egymillió ember idő előtti halálát okozva. A Szelfi vendége Albert Fruzsina szociológus volt, aki ezt a témát kutatja.

IV. László halálakor az Árpád-ház egyetlen férfi leszármazottja a Velencében nevelkedett András volt, akinek származását és hazafiságát is bizonyítania kellett, miközben többen is benyújtották igényüket a magyar trónra. Erről az időszakról szól a Szabad Európa rádió 1989-es történelmi műsora.

Több mint kétszázötven egyetemista önkéntes, hetente félszáznál több kórházi látogatás. Több mint 14 éve kezdték az amigók, mára ott vannak mindenütt, ahol gyermekonkológia működik, és azon túl is számos helyszínen, hogy közös játékkal, tanulással segítsék a gyerekek gyógyulását.

Szavazatszámláló – új podcast a Szabad Európán: hogyan lesz a „legolcsóbb” mandátum a német lista, miért nincs roma képviselet, és hány hely múlhat a határon túli voksokon? László Róbert és Bódi Mátyás számokkal mutatja, kinek kedvez a rendszer – és mit lehetne változtatni.

A munkatáborban nem volt papír és ceruza, ezért verseit megtanulta, bár előtte próbálkozott más módszerrel is. A Faludy György költőnek, írónak, műfordítónak 1992-ben feltett kérdések a versek szerepéről szólnak a hétköznapokban és a művész életében, de a válaszok ennél jóval messzebbre visznek.

„Három év alatt tanult meg magyarul, egyetlen bőröndben hozta el az életét. Vlada mesél menekülésről, identitásról, bántó kommentekről és arról, miért mondja: »mi csak létezni akarunk« – miközben ma már »egy picit magyarnak is« érzi magát.”

„Tíz drónnál nincs véletlen” – Sz. Bíró Zoltán szerint Moszkva a NATO tűrőképességét teszteli. Béke csak erős biztonsági garanciákkal képzelhető el – akár fájdalmas területi kompromisszum árán. A háború lezárásának joga pedig a rendkívüli hősiességet mutató ukránoké - mondja az Oroszország-szakértő.

A magyar politikai vezetés eleinte ellenállt a deportálásokat sürgető német követeléseknek, de 1944. március 19-e után, a német megszállás alatt megkezdődött a módszeres népirtás. A második világháború idején zajlott zsidóüldözésről és -mentésről készített műsort a Szabad Európa Rádió 1987-ben.

Immár második alkalommal rendezik meg az IMeFesztet, a hetedik kerületi független társulatok fesztiválját. A Szelfiben Viktor Balázzsal beszélgettünk a független színházi létről, a magyarországi demokráciáról és arról, hogy mit lehet máshogy csinálni a NER sokadik évében.

„Rossz ma – de lehet még rosszabb!” Lakner Zoltán szerint ez lett a kormány fő üzenete. Politikai szezonnyitó Elemző: megélhetés és adóvita, őszi osztogatás, Kötcse és a TISZA nagy kérdése: el lehet-e hitetni 2025–26-ban, hogy lehet jobb?

„NAT helyett modern módszerekre, politikai lózungok helyett gyerekfókuszra, riogatás helyett valódi szexuális felvilágosításra lenne szükség az iskolában” – mondja Jocó bácsi, aki 2023-ban a státusztörvény miatt hagyta ott a közoktatást. Tanévnyitó beszélgetés.

Gyors előléptetésnek örülhetett a müncheni főkonzul, amikor 1991-ben, 15 hónapos szolgálat után áthelyezték Berlinbe. A rendszerváltást végigdolgozó diplomatát emellett arról is kérdezte a Szabad Európa Rádió, hogy mi a különbség egy diktatórikus és egy demokratikus kormány külképviseletében.

A középiskolával együtt 37 évet töltött a magyar honvédségnél. Hivatásos évei nagy részét a kecskeméti katonai reptéren töltötte. A Szelfi vendége Szentgyörgyi Tibor volt, akit a MIG-repülőgépek alkatrészeinek az eltűnése kapcsán kérdeztünk az ügy tágabb hátteréről, a honvédség helyzetéről.

Magyar Péter a Nyugat mellett köteleződött el, miközben a Fidesz lavírozik Kelet és Nyugat között. Szabó Andrea szerint a kormány legnagyobb kudarca a születésszám növelése, a fiatalokat pedig már nem érik el – miközben Hatvanpuszta az Orbán-rezsim szimbólumává vált.

A 90-es évek elején a Tankönyvkiadó pályázatán egyetlen kézirattal sem jelentkeztek a gimnáziumi IV. osztályos történelemkönyvre, pedig a rendszerváltás után át kellett írni a kortárs részeket. Ezzel nemcsak itthon kellett szembenéznie a hivatalnak, derül ki a Szabad Európa Rádió összeállításából.

Erdődi Katalin a Közgáz után került a Trafóba, akkor még programszervezőként. Most, csaknem húsz évvel később – hosszabb németországi és ausztriai kitérő után – ő vezeti a nagy hírű művészeti intézményt. A Szelfiben beszélgettünk a Trafó múltjáról, jelenéről és jövőjéről.

„Sosem mondták ki a Szabad Európa nevét, csak a hanyatló nyugat propagandájaként hivatkozták” – derül ki az OSA Archivum könyvtárvezetőjével készített interjúból. Az intézmény őrzi a Szabad Európa 1994-ben bezárt müncheni szerkesztőségének anyagait, például a Magyar Rádió 1956-os tudósításait is.

„A középosztály lakáshitelét a szegényebbek állják” – mondja Bod Péter Ákos. Szerinte a fix 3%-os hitelek az árakat hajtják fel, miközben a költségvetés „már most se bírja”. Államkapitalizmust, megalomániát és rejtett megszorításokat lát, és sürgős humántőke-beruházást sürget.

Kétes egzisztenciák igyekeztek megroppantani a magyar többpárti demokráciát, mondta a Szabad Európa Rádiónak 1991-ben az egy évvel korábbi taxisblokád idején hivatalban lévő belügyminiszter. Az interjúban szó esik még ügyvédi reklámverséről, a szerelmes levelekről és kedvenc olvasmányairól.

Harmadik igazgatói ciklusát kezdi meg 2026-ban a Radnóti Miklós Színház élén. Művészből lett igazgató, de nem tudja elképzelni az életét a színpad nélkül, mert az igazgatás, a közösségért tevékenykedés egészen más energiákat mozgat meg, mint a színjátszás, ami az élete. A Szelfiben Kováts Adél.

„A kenyér ára offline probléma – erre nem lehet DPK-val válaszolni” – mondja Bódi Mátyás, aki szerint a Fidesz offline gondokra digitális megoldásokat kínál. A romák és a mélyszegénységben élők politikai ébredése szerinte a párt egyik legnagyobb veszélyforrása 2026-ban.

A közrendet nehezen lehetett fenntartani Magyarországon az utolsó Árpád-házi király uralma alatt és után. Az anarchia és a kiskirályok önkényuralma az ország szélein alakult ki, ahol sűrűbben épületek várak. Ezzel az időszakkal foglalkozott a Szabad Európa Rádió 1989-es történelmi műsora.

Orbán Viktor beszállt a digitális térbe, mint Vágási Feri az internetbe – csak közben három Bokros-csomagnyi megszorítás nyomja a gazdaságot. Lakner Zoltánnal elemezzük, miért kénytelen már Hatvanpusztáról és Magyar Péterről is beszélni a miniszterelnök.

„Ha mi nem jutunk be, azért én leszek a felelős – ha a kormányváltás elmarad, azért a legnagyobb ellenzéki párt”. Nagy Dávid, az MKKP listavezetője az 5–10%-os célról, fiatalok megszólításáról és arról, miért nem hisz a Fidesz „kedvességében”.

A növekedés hajszolása árt az emberi viszonyoknak és pusztítja a környezetet — hangoztatják a közösségvédelmi mozgalmak képviselői, akik ennek okát a fejlődésben látják. A Szabad Európa Rádió 1992-es műsora azt kutatja, hogy ez az eszme feloldhatja-e a demokratikus kapitalizmus konfliktusait.

„Közvetlen segítség kézből kézbe, közvetítők nélkül” - ez a jelmondata a Segítek egy családot nevű szervezetnek. Ez Magyarország első olyan honlapja, ahol a támogatásra szoruló és a segíteni kívánó közvetlenül megtalálhatja egymást. A Szelfi vendége Gyenge-Rusz Anett, a csapat social media felelőse.

Öt nappal Orbán Viktor és Magyar Péter nyári beszédei után már kirajzolódik a kampány iránya: osztogatás, ígéretlicit, popkulturális csaták és karakterharc. Vasali Zoltán politológus szerint a fiatalok lojalitása nem pénzen múlik, és a politikai erőt nem szabad összekeverni az agresszióval.

„Ez a rendszer egypatrónusos – ha levágod a fejét, összeomlik” – mondja Deme Zoltán, közbezserzési szakértő. Szerinte az elszámoltatás csak akkor indulhat el, ha Orbán bukása után egyre többen kezdenek vallani. Magyar Pétertől garanciákat kell kérni – különben átveheti az Orbánságot.

„Cölöpök” címmel jelent meg 1991-ben Horn Gyula volt külügyminiszter visszaemlékezése az 1988 és 1990 közötti időszakról, amely elvezetett a nyugati határnyitáshoz és Németország újraegyesítéséhez. A Szabad Európa Rádió 1992-es műsora a politikust övező nyugati tisztelet eredetét is keresi.

Ujvári Barbara egyetemi ösztöndíjasként került az iráni fővárosba, de ma már céget vezet, versenylovakkal kereskedik, a gázolajhoz szükséges AdBlue nevű adalékanyagot előállító gyár építését felügyeli.

Orbán szerint a Tisza csak egy online párt. De mi történik, ha a „nemlétező” szigetek valódi választói hálózattá válnak? Kormányzás helyett kampány, szakértelem helyett propaganda – Lakner Zoltánnal elemezzük a Fidesz és a Tisza stratégiáját, az Elemzőben.

A rendszerváltás után kialakuló piacgazdaság és a szociális támogatások sorvadása nehéz helyzet elé állította a lakáskeresőket. A Szabad Európa Rádió 1992-es körképéből kiderül, hogy az európai országok milyen megoldást találtak a lakhatási problémákra.

Van-e lakhatási válság Magyarországon? Mit okoz a Fidesz támogatási politikája? Miből indult és hova vezet a támogatások rendszere? A Szelfiben Petz Raymunddal, a GKI vezető kutatójával beszélgettünk. A szakember szerint nem igazán hatékony, ha minden előzmény nélkül bejelentenek egy 3%-os hitelt.

Hiába hirdetett száznyolcvan fokos fordulatot Vlagyimir Putyinhoz fűzött politikájában Donald Trump és tett hitet Ukrajna támogatása mellett, Oroszországot nem az új nyugati fegyverek fogják megállítani (ha valami megállítja) Ukrajnában – mondták szakértő vendégeink, Demkó Attila és Takács Márk.

Csaknem háromezer magyar utazhatott 1989 nyarán a vasfüggöny mögül Bajorországba, az Ezüst Sirály mozgalom szervezésében. A látogatás indoka egy vallási találkozó volt, de a résztvevők nemcsak hitéleti tapasztalatokkal lettek gazdagabbak. A Szabad Európa Rádió 1989. július 4-ei archív tudósítása.

Faragó Tamás és csapata huszonöt éve visznek barlangászni sérült gyerekeket, akik imádják a szokatlan kalandot. Ez a foglalkozás fejleszt és sikerélményt ad, mondja a Verocs szakosztály vezetője.

Kinek mit hozott a Pride? Karácsony a magányos hős, szemben a fővárosi közgyűléssel. Mik a Fidesz-kampány csapásirányai? Mi lehet az ellenzéki válasz az újabb osztogatásra, a kedvezményes lakáshitelre, amit mindenki fizet, de magánvagyonok is nőnek majd belőle?

Vitathatatlan kapcsolat látható a rendszeres, szervezett felvilágosítás és a fiatalkorúak abortusza között – derül ki a Szabad Európa Rádió 1992-es összeállításából. Az akkori statisztikák szerint, a magyar fiatalok 45 százaléka semmilyen útmutatást nem kapott a szexuális élete megkezdése előtt.

A Jászai Mari-díjas színész az SZFE szétzúzása óta rendszeresen szót emel közéleti kérdésekben is, az utóbbi időben már tüntetéseken is, mert hisz abban, hogy minden tőle telhetőt meg kell tennie azért, hogy a gyerekei szabadon, biztonságban nőhessenek fel.

„A Polgári Ellenállás nem hitet kínál, hanem kételyt” – mondja Puzsér Róbert. A Pride üzenetéről, Magyar Péterről, a kétharmad illúziójáról és a demokratikus kontroll feltételeiről beszélgettünk.

Németh László író és Gulyás Pál költő levelezése személyes képet fest az 1944 előtti Magyarországról. Nyomon követhető benne a szélsőségek térnyerése és az erre adott értelmiségi válaszok, illetve azok lehetetlensége. A Szabad Európa Rádió interjúja Gulyás Klára irodalomtörténésszel 1992-ből.

Volt playmate, prosti, felnőttfilm-sztár és a dél-olasz maffiafőnök felesége is. Mindig családra vágyott, azt kereste, de rossz helyen. Höcher Andrea több mint 20 év után szállt ki a szexiparból. A Szelfiben beszélgetünk traumákról, függőségekről, reményről. Arról, hogy minden nőnek van választása.

Orbán repülőrajtot ígért a gazdaságnak, de padlón maradt. A Pride-dal csapdát akartak állítani Magyar Péternek, de nem sikerült. A Fidesz szimbolikus harcai kifulladóban, a választók először el is hiszik, hogy leváltható. Elemzünk Lakner Zoltánnal.

Szerbiát támogatjuk, Ukrajnát akadályozzuk – miközben ugyanazok az érvek cserélhetők lennének: kisebbségek, energiabiztonság, bűnözés. A Nyugat-Balkánon Oroszország és Kína nyomul, az EU hátrál. Krekó Péterrel és Németh Ferenccel beszélgetünk a kettős mércéről és a balkáni játszmákról.

Cser-Palkovics András Székesfehérvár fideszes, és Csőzik László Érd ellenzéki polgármestere volt a Szabad Európa podcastjának vendége. A két városvezetővel az önkormányzatok gazdasági helyzetéről, az értéküket folyamatosan veszítő állami támogatásokról és a jövő évi kilátásokról beszélgettünk.

Indulásakor minden munkatársat Szabónak hívtak a Tilos Rádiónál, de vajon miért? Kiderül a Szabad Európa Rádió 1991. szeptember 15-én sugárzott műsorából. Miért tartották különösen veszélyesnek a társadalomra a kalózrádiót a rendszerváltás idején, és hogyan lehetett kijátszani az üldöző hatóságokat?

„Volt, hogy azt mondták: nevetségessé kell tenni az ellenzéket”: visszaéléseket feltáró „közérdekű bejelentőkkel” készített sorozatunk negyedik részében Balogh Krisztinával, az MTVA korábbi munkatársával készítettünk interjút.

Mániákus vezetők és valóságérzékelési zavar – Kaló Mátéval Trump 130 napjáról, a republikánus pártfegyelemről, a szétesett demokratákról és arról, mit ért eddig Orbán Viktor a „good dealből”. A Trump tornádó nem csak Amerikát, a világot is újrapozicionálja.

Ügynöknek neveznek bizonyíték nélkül, miközben egy nap alatt többet költenek propagandára, mint amiből egy szerkesztőség túlél. A Címlapban Tóth Balázzsal és arról beszélgetünk, hogyan válik az átláthatóság jelszava a függetlenség elleni fegyverré.

Az indulatot nem a „másféle” ember váltja ki, ő csak a célpontja, mondta Popper Péter pszichológus a Szabad Európa Rádió műsorában, amelyben folytatták az idegengyűlölet alapjainak felkutatását. Hozzátette, akkor tör előre az idegengyűlölet, amikor elszaporodnak a dilettáns, felelőtlen politikusok.

Kirúgták a minisztériumi állásából, miután a Partizán műsorában feltárta a műemlékvédelemben általa talált visszásságokat. Bátonyi Péter a harmadik „közérdekű bejelentő” , akivel podcastsorozatunkban beszélgettünk, a Horváth Andrással és Hadházy Ákossal készített interjúk után.

A Fideszben már készülnek az Orbán utáni időkre – állítja Unger Anna az Elemzőben. Belső törésvonalak, kampánypénzszabályok felszámolása, hitelfelvétel és politikai elterelések – meddig tartható még a rendszer, és mi jöhet utána?

Nem ukrán kémbotrány, hanem politikai show műsor zajlik, amit a magyar kormány kreált, mondja Dezső András, a Telex újságírója. Révész Béla, a titkosszolgálatok kutatója szerint olyan mértékű politikai irányítás alatt működik a hírszerzés és a propaganda, amilyen még a Kádár-rendszerben sem volt.

A rendszerváltás után nemcsak a jó európai hagyományokhoz, hanem az aggasztóakhoz is gyorsan felzárkózott Magyarország — hangzott el a Szabad Európa Rádió 1992-es műsorában, amely az idegengyűlölet társadalmi, gazdasági, szociális és oktatásügyi okait kutatja.

„Persze, hogy megcsinálnám ma is” – jelentette ki Hadházy Ákos a 12 évvel ezelőtti trafikmutyi leleplezéséről. Podcastsorozatunkban közérdekű bejelentőkkel beszélgettünk, akik kormányzati, önkormányzati, hatósági visszaéléseket tártak a nyilvánosság elé, vállalva a következményeket.

Ukrajna EU-csatlakozása nem drágítaná meg az energiát – épp ellenkezőleg. Holoda Attila energetikai szakértő és Hunyadi Bulcsú, a Political Capital elemzője szerint a magyar kormány tudatosan tartja fenn az orosz energiafüggőséget: a leválás technikailag lehetséges, politikailag viszont nem érdekük.

„Végleg elbuktuk” – mondja Kiss László a Normafára tervezett kutatóházról, amely sosem épül meg. Beszélgetés a tudomány jövőjéről, Kapu Tibor űrutazásáról, a Föld fontosságáról, háborús emlékekről és arról, miért ijesztőbb egy idegen űrhajó, mint hinnénk.

1992-ben a Szabad Európa Rádió kedvéért egy fél órára félretette külügyi államtitkári pozícióját és eredeti szakmájában, történészként nyilatkozott Katona Tamás az 1848-49-es szabadságharc vitatott alakjáról, Görgey Artúrról. Hogyan lett Kossuth követőjéből áruló és bűnbak — erről szól a műsor.

A közelmúltban több „közérdekű bejelentő” állt a nyilvánosság elé, hogy a tapasztalt kormányzati, önkormányzati vagy hatósági visszaéléseket feltárják, vállalva az ezzel járó kellemetlenségeket is. Interjú sorozatunkban arról beszélnek, hogy miért vállalták, hogy kiállnak a nyilvánosság elé.

Mint ördög a tömjén füsttől fél a kormány attól, hogy a hétköznapi problémákról kelljen beszélnie – mondja Lakner Zoltán. Átláthatóságnak álcázott elhallgattatás? Ukrajna mint új Gyurcsány? Magyar Péter mint békehozó? A héten is végigvesszük a belpolitikai fejleményeket Lakner Zoltán politológussal.

Az atláthatóságinak nevezett törvény a civilekre, a független médiára, kutatókra is célkeresztet rajzol. Hogyan lesz a jogból politikai fegyver, és mit lehet tenni ellene? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Gyurkó Szilviával és Stumpf Andrással.

Akupunktúra, homeopátia, gyógynövény-terápiát, masszázs – a kilencvenes évek elején kezdtek széles körben terjedni az alternatív gyógymódok. Erről készített összeállítást a Szabad Európa Rádió 1992-ben, hogy tisztázza a kuruzslás és a valódi, gyógyulást ígérő kezelések közötti különbséget.

2022. október 7-én fogadott először beteget az ország első traumaérzékeny nőgyógyászata, amely hajléktalan nőknek nyújt segítséget, és közösségi finanszírozásból valósult meg. Lánszki Réka, a szakrendelés programfelelőse és Clease Piroska, a rendelő egészségügyi asszisztense volt a Szelfi vendége.

A magyar gazdaság gyenge teljesítménye annak is köszönhető, hogy itthon túl nagy az állam szerepe a gazdaságban. Szabó Balázs, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatója szerint erre példa az, hogy lengyel, cseh és román cégek terjeszkednek Magyarországon, és nem fordítva.

A NER nemcsak politikai rendszer, hanem rend – amitől a káoszt félő társadalom nem tud elszakadni. De mi történik, ha ez a rend megbillen? Orbán Krisztiánnal beszélgetünk a NER felépítéséről, végjátékáról és arról, mi jöhet utána.

IV. László halálával Árpád-házi örökös nélkül maradt a magyar trón, és ez hosszas politikai és dinasztikus küzdelemhez vezetett. El nem ismert utószülött, ál-Andrások felbukkanása, idegen uralkodók feltételezett befolyása jellemzi az időszakot, amelyről a Szabad Európa Rádió 1989-es műsora szól.

Bognár Szilvia hangja annyira egyedi és tiszta, hogy nem lehet senkiével összetéveszteni – pedig az éneklést autodidaktaként tanulta. Számtalan (nem csak magyar) népzenei projekt létrehozója, közreműködője. A Szelfiben Bognár Szilviával beszélgettünk.

Ez nem a közélet átláthatóságáról szóló törvény, hanem a demokratikus rend felszámolásának törvénye – mondja Unger Anna a kedden benyújtott szuverenitási törvényről. Szerinte ugyanakkor kontraproduktív az az erőpolitizálás, amit a Fidesz visz, és kezdenek olyan cikivé válni, mint az MSZMP '89-ben.

Mit ér a központosított kultúra, ha a közönség máshová figyel? A NER15 legújabb epizódjában Kristóf Lucával és Nyáry Krisztiánnal beszélgetünk arról, hogyan formálta át a Nemzeti Együttműködés Rendszere a kultúra intézményeit, az oktatást, a tudományt, a nyelvünket.

Kommunista-e minden szakember és szakemberré lettek-e az egykori kommunisták — a kérdés az egykori Magyar Fórum karikatúrájának képaláírása miatt vetődött fel 1992 tavaszán. A Szabad Európa Rádió annak eredt nyomába, hogy mi lett a politikai kinevezett tisztségviselők sorsa a rendszerváltás után.

Hogyan írja át a közösségi média a politikusok és állampolgárok kapcsolatát? Van e valódi politikai ismeretük a közösségi médiából tájékozódó embereknek? A Szabad Európa podcastjának vendége Bene Márton volt, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

A borsodi zsákfalu, Teresztenye látszólag a béke szigete. Gyönyörű környezet, madárcsicsergés. Nem csoda, hogy a Sifter család beleszeretett. Nem számoltak azonban azzal, hogy itt nem vehet akárki házat, kétszeres szűrőn kell átjutnia az érdeklődőknek, romának lenni pedig kizáró ok.

Hogyan rendelte alá Orbán Viktor a magyar külpolitikát saját politikai túlélésének, olykor a nemzeti érdek rovására is? A NER15-ben Krekó Péterrel és Bíró Nagy Andrással elemezzük, hogyan vált a NER diplomáciája fokozatosan kompromisszumképtelenné, elszigetelve Magyarországot Európában.

A gazdasági kapcsolatokban látták harminc évvel ezelőtt annak biztosítékát, hogy a muzulmánok és a Nyugat szembenállását féken tartsák - derült ki a Szabad Európa Rádió 1992-ben sugárzott műsorából. Szó esik a mohamedán világ három vereségéről, a nyugati értékek terjedéséről, az iszlám fordulatról.

Olyan világban szeretne élni, amiben el tud menni egy misére és aztán ki tud vonulni a Pride-ra is – mondja a Honeybeast énekesnője, Tarján Zsófia, aki szerint még ma is benne van a pakliban, hogy külföldre kell költöznie, ha olyan helyzet üt be, amiben már a zenekar sem tud működni.

A történelem fintora lenne, ha az Orbán-kormány végső soron Trumpba bukna bele, vagyis azokba a gazdasági következményekbe, amelyeket Trump eddigi kormányzása jelent, mondja Lakner Zoltán az Elemző legújabb epizódjában.