Vándorévek

Május 28-án megszűnt lapja, a Népszava, majd október 26-án elbocsátották az új Népszabadságból is. 30 év után újrakezdés a Reggeli Pápai felületén. Mert róla van szó Pápai Gáborról, a híres karikaturistáról, aki szerint  lehet hogy ma már nem is kell a karikatúra, leváltották a mémek és a videós tartalmak.

Kilépett a pártból, amelynek alapítója volt, országjárásra indul és új közösségeket akar szervezni, hogy a tényleges többpártrendszer ismét valóság legyen a parlamentben. Az adás vendége Fekete-Győr András a Momentum volt elnöke, akinek nem mellesleg, most járt le a felfüggesztett börtönbüntetése.

Az adás vendége Fodor Tamás színész rendező, akivel a független színházak NER-es elnyomásáról az Orbáni kultúrpolitikáról beszélgettünk és arról hogy milyen változást vár ezen a területen.

Azt hittük, a dolgok, ha kialakultak, úgy is maradnak. A demokrácia demokrácia marad, és nem fut bele újabb autokráciába. Az X generáció naiv volt? Herskovits Eszter szerkesztő-riporter volt az adás vendége.

Befulladt az Orbán-féle gazdasági modell? Erről is beszélgettünk a VOSZ volt főtitkárával Dávid Ferenccel, aki azt is elmesélte, hogyan jutott el Demján Sándortól Gyurcsány Ferencig.

Kádár depolitizálta a társadalmat, Orbán pedig átpolitizálta azzal, hogy egymás ellen uszította a különféle csoportokat és közösségeket. A filozófusok elleni hajtóvadászattal és félmilliárdos károkozásos vádjával a liberális értelmiséget próbálta megfélemlíteni – mondja Radnóti Sándor esztéta, művészettörténész. Ő volt az adás vendége.

A nyolcvanas-kilencvenes évek fordulóján civil szervezetek és a felszabaduló média forgatagában lett újságíró, aki a még élő kortársak emlékei alapján írta meg Wallenberg történetét és cikkei alapján sok-sok évtized után három zsidómentő Yad Vashem-díjat kapott. Innen indult a pálya és aztán befutott a Klubrádióba, amely most éppen gyűjtőhetet tart. Dési János, a rádió főszerkesztője az adás vendége.

Szénási Sándor vendége Farkas Zoltán gazdasági újságíró, a HVG főmunkatársa. Az adás különlegességét a két szakember közös múltja adja: korábban a Magyar Rádió legendás gazdasági rovatában és a 168 Óra szerkesztőségében is kollégák voltak. Ez a szakmai és emberi kapcsolat garantálja, hogy a rideg makrogazdasági adatok és statisztikák mögött felsejlenek a valódi emberi történetek, az értelmiségi felelősség, valamint a sajtó szerepe.

Ez a nemzedék be van oltva a saját hatalmával. Aki azt gondolta egy pillanatig is, hogy Magyar Péter egy Fidesz 2.0-t tud építeni fölé, az lüke - mondja Haraszti Miklós, aki szerint a mostani rendszerváltás sokkal mélyrehatóbb, mint a 89-es volt. Az író, újságíróval, az SZDSZ egykori politikusával arról beszélgettünk többek között, milyen fékekre és ellensúlyokra lenne szükség, hogy kevésbé legyen sérülékeny a demokrácia, de szó volt elszámoltatásról és különböző alrendszerek autonómiájának helyreállításáról.

A románok hontalanként lökték át a hazájából, Partiumból Magyarországra, de a Kádár-kori hatóságok is meg akartak szabadulni tőle. Menjen nyugatra! - mondták neki. Menjenek maguk Moszkvába! - felelte ő. Ez a mondat sok évtizeddel később még egyszer előkerült. Az adás vendége Ara-Kovács Attila, az SZDSZ és a DK egykori politikusa.

Két médiamunkás megbeszéli, mit hoztak magukkal fiatalkorukból, van-e mit átadni az új generációknak és azok egyáltalán kiváncsiak-e erre? Kérdés az is, hogy 16 év után kialakul-e egy új, öntudatos, értéktisztelő médiavilág Magyarországon? Az adás vendége Zentai Péter.

Gulyás Balázs újságíró sokáig azt hitte, hogy örökké az Orbán rendszerben fog élni, az adásban mesélte el útját a MOKÉP vezetésétől a Gulyáságyú Médiáig, és beszélt arról is, hogy mit jelent neki egy vidéki riport leforgatása.

Horváth Aladár, a Roma Parlament elnöke arról beszélt, hogy Magyarország újraindításával újraindítható-e a cigánytársadalom története, ami az elmúlt 16 évben sokszor hivatalosan is a romaellenesség foglya lett. A politikai felszabadulás után a törvényekben és a lelkekben is fel kellene szabadulni.

Az őszödi beszéd egyik változata a pártszékházból került ki és városszerte kisebb társoságokban játszották le, miközben a vezetésnek fogalma sem volt arról, hogy a kormányfő milyen atombombát gyártott le. De ez a múlt. A szocialista jelen eléggé siralmas, a társadalom azonban előbb-utóbb rájön: a baloldalt nem tudja megúszni. Szénási Sándor vendége Lendvai Ildikó, az MSZP egykori frakcióvezetője és elnöke.

A Klubrádió vélemény és hírrádióként 25 éve indult el, és csak csodálkozni lehet, hogy túlélte az elmúlt másfél évtizedet. De a hallgatók megrendelőként ott álltak mellette, a rádiós közösség kitartott, a menedzsment pedig vívta a harcot a bíróságokon. Arató András a Klubrádió elnöke.

Orbánék csináltak egy olyan választási törvényt, hogy 45 százalékkal kétharmadot nyerhettek, kiüresítették az intézményeket, a tehetetlen ellenzéket látva pedig a közvélemény nem látott alternatívát. Lehet beszélni birkatermészetű népről, de más kelet-európai országokban efféle választási törvény híján ez a fajta hatalom nem jött létre. Az adás vendége Madlovics Bálint politológus, szociológus.

Április 12-e a katolikus egyháznak is kegyelmi pillanat kell, hogy legyen: a klérusnak bocsánatot kell kérnie, hogy hallgatott amikor szólnia kellett volna, és szólt, amikor jobban tette volna, ha hallgat. Az adás vendége Hodász András, akinek papi hivatása megszűnt, de a hite sose múlik el.

Az adás vendége Nemes Gábor tudósító, külpolitikai újságíró.

Az adás vendége Soproni Tamás. Miért volt sikertelen a Momentum, és miért adott mégis olyan sikeres polgármestert, mint a Terézvárost irányító Soproni Tamás? Mit vár az új kormánytól és sikeres-e a közösségi költségvetés, amit bevezetett a kerületben? Mitől voltak sokszor pitiánerek a Fidesz elvonásai az önkormányzatoktól?

Kétszer indult a főpolgármesteri, egyszer képviselői székért, alapított mozgalmat, és próbálta összefogni az ellenzéket. Magyar György ügyvéd legfőbb ambíciója, hogy a szakmája a jog szabályait a politika végre kezdje betartani.

A beteg-orvos-viszony az elmúlt években megromlott, toxikus lett, a várólisták végtelenek, az orvosok túlterheltek. 500 milliárd forint  plusz és aztán ennek a duplája kellene ahhoz, hogy hat-hét év alatt a magyar egészségügy elérje a cseh, közepes szintet. Dr. Álmos Péter a Magyar Orvosi Kamara elnöke volt az adás vendége.

Képzeljenek el egy független oknyomozó újságírót, amint Tiborcz kutyáinak a hasát vakarja... De ez csak egy poén egy pillanatnyilag szomorú történet, a Népszava printjének leállítása ügyében. Batka Zoltán, a Népszava munkatársa volt a műsor vendége, aki korábban már átélt egy laphalált, 2016-ban a Népszabadságét.

Az adás vendége Herman János, volt NATO-nagykövet, korábban az Európai Unió nagykövete Norvégiában és Grúziában, aki szívesen nevezi magát brüsszeli bürokratának. Szénási Sándor arról kérdezte, szerinte milyen Európa-politikát és általában, milyen külpolitikát kell vigyen a Tisza-kormány az elkövetkező években?

Az adás vendége Sándor Pál filmrendező. Nem igaz, hogy azért hívják Palikának, mert kicsi, ez inkább szeretetnyelv. Az egyik legfontosabb magyar filmrendező, aki a 80-as évek végén megérezte, hogy az a világ, amit ismert, elmúlt. És akkor leállt a filmekkel. Mi vár a szakmájára a rendszerváltás után?

Az adás vendége Pikó András, Józsefváros polgármestere. Beszélgettünk hazánk megmentéséről, a saját generáció hibáiról, a „nemlopásról”, és arról is, milyen apróságon múlhat egy polgármesterválasztás Józsefvárosban.

A műsor vendége Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő portfóliómenedzsere. Az adásban részletesen átbeszéltük a magyar gazdaság jelenlegi helyzetét, az elmúlt évek gazdaságpolitikáját, valamint a jövő lehetséges irányait. Szó esett a gazdaságba történő állami beavatkozásról, az oligarchák szerepéről, az euró bevezetésének esélyeiről és arról is, hogy merre tart Magyarország gazdasági szempontból.

Hogyan használta '56-ot az Orbán-rezsim és mi köze ennek a vezér kaméleonpolitikájához? Miért nyírták ki az 1956-os Intézetet? Van-e értelme újrateremteni valamit, amit a tegnapi rezsim összedöntött? Szénási Sándor vendége Rainer M. János történész, az 1956-os Intézet utolsó főigazgatója.

Az adás vendégei Báder Tamás és Kárpáti Iván. Elmúlt 15 éves történetük a Klubrádió és a magyarországi független média története is. Szénási Sándorral együtt felidézik azt is, először a kollégákat is győzködni kellett, működhet, ha a hallgatók segítségét kérik a túléléshez.

Miért váltott át zuhanórepülésbe a magyar mezőgazdaság az elműlt 15 évben? Hogyan jutottak pénzhez, paripához a NER-kegyencek? Ahogy az egészségügy és az oktatás, úgy a vízgazdálkodás megszervezése sem érdekelte az Orbán-kormányt. Ennek következtében az országban nagy területek száradnak ki. Raskó György agrárközgazász volt az adás vendége.

Az adás vendége Eörsi Mátyás külpolitikai szakértő, korábbi külügyi államtitkár.

Az adás vendége Hardy Mihály. A szovjet peresztrojkát közvetítette Moszkvából a köztévé tudósítójaként. Pár év múlva azonban a szigorodó médiaviszonyok elűzték, így az üzleti életben tanulta meg a piac nyugati logikáját, míg a magyar valóságot is utolérte. 2020-ban került a Klubrádióhoz, hogy újrakezdje a független médiában és évekig a rádió főszerkesztője volt. Ma is vezet műsorokat, és részese a tavaszi túlélő túrának is.

Az adás vendége Jámbor András Imre magyar kommunikációs szakember, újságíró, a Mérce alapítója és 2019-ig főszerkesztője. 2022-től a Szikra Mozgalom, illetve az Egységben Magyarországért országgyűlési képviselője a Budapest 6. számú választókerületben.

Kerényi György újságíró volt az adás vendége. Hétszeres médialapító, dolgozott a Narancsnál, vezetett cigányrádiót, négy évig volt a Kossuth Rádió főszerkesztője, pár hónapig Botka László kommunikációs megbízottja, de rakodómunkásként is dolgozott Londonban, amikor más munka nem akadt. Legutoljára a Szabad Európa Rádió magyar szekciója ment ki alóla, tavaly ősszel.

Amikor a Heti Válasz sztárja lett, a lap még polgári életet élt a jobb oldalon. Amikor a Mandinerhez került, az még szabadelvű-liberálisnak mondta magát. Amikor visszament a Heti Válaszhoz, azt látta, hogy a Fidesz idegennek nézi. A polgár szó akkor már tényleg csak politikai termék volt. A lapot ma Válasz Online-nak hívják, és független. Stumpf András, a VálaszOnline újságírója volt az adás vendége.

Az adásban Holoda Attila energetikai szakértővel beszélgetett Szénási Sándor.

Az adás vendége Grecsó Krisztián, a kortárs magyar irodalom meghatározó alakja. Sokszínű történetmesélő. Énekel, zenél, önálló estje van. Alanyi író és közéleti szereplő. Radikális őszinteségére oda kell figyelni.

Az adás vendége Veiszer Alinda, aki arról is beszélt, hogy harcosabbnak, szabadságszeretőbbnek gondolta saját generációját.

Aki egy világháború, egy Rákosi-korszak, egy forradalom, a kistarcsai internáló tábor, és egy nehezen kiküzdött új élet után megélve a rendszerváltást és az orbáni éveket, nem hajlandó borúlátónak lenni, az tud valamit. Ungváry Rudolf író, gépészmérnök az adás vendége.

Az adás vendége Dés László a neves dzsesszzenész, zeneszerző. Közéleti kommentátorként és zenészként is szerepel, hangsúlyozva a kultúra és a politikai összefüggéseit.

A Ceausescu-rezsim elüldözte, így Magyarország lett új, nem könnyű hazája, ahol a Kádár-rendszer idején a romániai magyarok sorsa nyilvánosan tabutéma volt. Márta azóta többet élt itt, mint ott, de talán másként és mélyebben látja ezt az országot, mint mi, akik ide születtünk. Az adás vendége Józsa Márta a Klubrádió szerkesztő-műsorvezetője.

Egy liberális konzervatív ember, akinek látni kellett, hogy a polgár szó csak politikai áru, manapság pedig azt, hogy a politika ellenségként tekint a gazdasági racionalitása. Az adás vendége Bod Péter Ákos volt jegybankelnök és közgazdász.

Olyan aktív ellenzéket, mint amilyen a Fidesz volt 2006 és 2010 között korábban nem láttam. Mikor megnyerték a választást, azt hittem, végre lesz egy kis nyugi, nem számítottam radikális változásra - mondja korábbi kollégánk Rangos Katalin, aki ekkoriban a Magyar Rádió kuratóriumának elnöke volt. Mi történt vele azóta, hogyan élte meg a NER 15 évét?

2010 áprilisában úgy voltam vele, hogy itt egy fiatal csapat, lássuk meg, csinálják, júniusban viszont nyilvánvaló volt, hogy hitbizományként kezelik az országot - mondja a Bojár Gábor művészettörténész, újságíró, a Magyar Narancs egyik alapítója, aki "varázsló" felmenőkről és kulturálisszakadék-élményekről is mesélt Szénási Sándornak.

Az adás vendége Gáspárik Attila romániai magyar színész, tanár, projektmenedzser, médiaszakember, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ex-vezérigazgatója, rövid ideig maga is politikus.

Az adás vendége Petschnig Mária Zita közgazdász.

2010 után, amikor kinevezték a statisztikai hivatal élére, sorra kapta a finom jelzéseket, hogy a rendszer számára kedvező számokat várnak. Nem akarta meghallani. Legközelebb nem is jelölték. Nemrég meglátogatta régi munkahelyét, hogy megkérdezze miért olyan furcsák mostanában a szegénységi adatok. Az adás vendége Mellár Tamás közgazdász, aki a Tisza érdekében nem jelölteti magát újra képviselőnek.

A 80-as évek elején lett vállalkozó, évtizedek alatt teremtett magának egy saját országot az országon belül, ahol a tudás, a teljesítmény és a kreatívitás számított csak. A Graphisoft Parkot nem egészen ilyen világ veszi körül. Ez adta meg a lehetőséget számára, hogy soha ne függjön egyetlen kormánytól sem. Az adás vendége Bojár Gábor.

Juhász Péter nem politikus. Ő egy civil jogvédő, mondja. Párt élére akkor került, amikor Bajnai Gordonnal az általa vezetett szervezet összekerült, és néhány héten át hihetetlen módon megnőtt az összefogás népszerűsége. Aztán, állítja, elárulták őket. Mások meg elgyávultak.

Az adás vemdége Pogátsa Zoltán magyar közgazdász, szociológus, habilitált egyetemi docens, a nemzeti politikai gazdaságtan szakértője.

Vendégünk: Pikó András, Józsefváros polgármestere. Beszélgettünk hazánk megmentéséről, a saját generáció hibáiról, a „nemlopásról”, és arról is, milyen apróságon múlhat egy polgármesterválasztás Józsefvárosban.

Az adás vendége Pálinkás József – az MTA későbbi elnöke – akkor volt az Orbán-kormány tagja, amikor a Fidesz még a polgári zászló alatt hajózott. Igaz, ők maguk is elismerték: ez csupán politikai áru volt. A volt miniszter viszont egy valóban polgári pártot hozott létre – amely végül az előválasztás viharaiban elvérzett.

Az adás vendége Gárdos Péter, filmrendező.

A mostani gyerekvédelmi rendszer soha nem lesz képes jól működni, mondja Gyurkó Szilvia gyermekjogi aktivista szerint a Szőlő utcai történettért a kormánynak politikai felelősséget kell vállalnia. Lehet-e egy állami gondozott gyerek a senki földje?

Magyarország hősének választotta a Balkan Insight oknyomozó weboldal, a tanítványai Madame-nak hívták a francia tanárukat a Kölcseyben. Törley Katalinról van szó, aki a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója, és aki 2022-ben az eddig legtovább tartó tüntetéssorozat egyik főszereplője volt. Tanár, diák, szülő - együtt harcoltak a szabad iskoláért.

"Az egészségügyben már csak a káosz igazgat" – mondta egy szakértő és Kincses Gyula ezzel tökéletesen egyetért. A Magyar Orvosi Kamara volt elnöke számtalan harcon van túl az egészségügy megreformálásáért, de a politika mindig közbe feküdt.

Az adás vendége Hadházy Ákos állatorvos, politikus, független országgyűlési képviselő, korrupció ellei aktivista. 2006 és 2014 között szekszárdi önkormányzati képviselő. Mi történt vele az elmúlt 15 évben ?

A Magyar Narancs egyik alapítója, egy új riportnyelv birtokosa, a cigánygyilkosságok tényfeltáró újságírója, aki a társadalmi közöny falába ütközött, filmrendező, kolozsvári lakos, és most a ferencvárosi 9 magazin főszerkesztője – Vágvölgyi B. András legutóbbi tizenöt vándoréve az adásban.

Az adás vendége Lattmann Tamás nemzetközi jogász.

Aki az elmút 15 év alatt megtanulta, hogy saját csapata és sikere érdekében nem kell mindig mindennel beállni a hatalommal szemben, de azt is megtanulta, hogy a szegényekért végzett munka nem napi siker, hanem szívós kitartás. L. Ritók Nóra pedagógus, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója volt az adás vendége.

Az adás vendége Bokros Lajos volt pénzügyminiszter.

Az adás vendége Majtényi László jogtudós 2017-ben civilek és az ellenzék köztársasági elnökjelöltje volt. Kész terve volt arra, hogy mi lenne, ha egy csoda folytán ő lenne az ostromlott Vár lakója egy olyan politikai világban, ahol mindenki ellene van.

Hogyan látja Magyarország elmúlt harminc évét a világjáró barátunk, Zentai Péter külpolitikai újságíró?

Az adás vendége Nádasdy Ádám nyelvész, akivel a magyar nyelvről, irodalomról, melegségről, politikáról és az elmúlt 30 évről beszélgetett a műsorvezető Szénási Sándor.

Az adás vendége Stefano Bottoni, olasz-magyar történész, aki külföldi kutatási évek után a 10-es évek végén haza költözött, az Akadémiai Dolgozók Fóruma egyik alapítója, és hosszú ideje igencsak aktívan vesz részt a közéleti vitákban. Ő a szerzője A hatalom megszállottja - Orbán Viktor Magyarországa című könyvnek, amely, bizonyos szempontból a Vándorévekhez hasonlóan, egy egyéni életrajzon keresztül mutatja be az elmúlt évtizedek magyarországi történelmét.

Az adás vendége Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész, kommunikációs szakember és könyvkiadó, akiről sokan tudják, hogy liberális értelmiségi, aki 15 évet dolgozott megszakítással sajtóreferensként és sajtófőnökként Demszky Gábornak.

Egy jobboldali családban kapott elég értéket ahhoz, hogy felismerje mikor kezd a Fidesz szélhámoskodni a "polgár" szóval. Három év a lázadó Simicska lapjánál, aztán egy új lapra koldult a Moszkva téren és ma ő a Magyar Hang főszerkesztője. Az adás vendége György Zsombor.

Szénási Sándor új műsor,a a Vándorévek a rendszerváltás óta eltelt idők történéseit, de főleg az elmúlt 15 évet célozza meg ugyanígy egyéni sorsok tükrében. Az első adásban Farkas Zoltán újságíróval beszélgetett, aki ma is Kornai János közgazdász meghatározását tartja mérvadónak az Orbán-rezsimről: ő maga néha megszökik előle.